Magyar Zsidó Lexikon: Nagykanizsa

13509.htm

CÍMSZÓ: Nagykanizsa

SZÓCIKK: "Céltudatos alkotó munka jellemzi a hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok ápolásában és terjesztésében ugyan nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és nála sokkalta kisebb ősrégi hitközségével, de ama hitközségek közé számítható, amelyek legkorábban kapcsolódtak be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a magyarsággal. Sok tagja sikeresen vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében, távoli országokkal tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát végeztek az iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6 tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur vasművek r.-t.-ot (6 tisztviselő, 150 munkás), Frank és társa 1901. kefegyárat, Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), Schwarz Ottó és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat (3 tisztviselő, 90 munkás). Az őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi Elek Géza újnépi uradalmában (1400 kat. hold) és Breuer Vilmos bánok szentgyörgyi birtokán és bérletén (700 hold tulajdon, 600 hold bérlet) rendezett be kitűnően bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező műveltségszeretet hatotta át minden időben a hitközséget, amely minden megmutatkozó tehetséget kifejlődésre buzdított és minden tudományos törekvést támogatott. Ebből a szellemből bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos (Josephus Flavius fordítója és megmagyarázója, megh. 1859.), Schnitzler János (Schnitzler Arthúr atyja) bécsi orvosprofesszor és Löwy József héber író és költő (megh. 1882. l. o.) nagy tehetsége. Világszerte elismert tudományos működésükhöz itt nyertek ösztönzést és messzemenő támogatást Löw Lipót, később szegedi főrabbi (l. o.) és Fassl Hirsch B. (l. o.), akinek művei: Das Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben. A Magyar Tud. Akadémia támogatásával 1852-54.; Die zehn Gebote des Bundes 1854.; Tugend u. Bechislehre 1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870. itt jelentek meg. E művek megjelenése idején már hosszú kulturális múltra tekinthetett vissza a hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII. sz. végén élt és a XIX. sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük: Lakenbacher Mózest (megh. 1814.), Lakenbacher Izraelt (megh. 1815.), Löwenstein Izraelt (megh. 1824.), továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet. Tudják, hogy mikor alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges szervezés idejére irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787. hercegesített Batthyány Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. « Előírás a zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról» címmel a hitközségnek alapszabályokat ad. Ez az «előírás» tekinthető az első alapszabályoknak és ennek a fundamentumán építette ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő intézményeit. Mint minden zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra Kadisát alakították meg,"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3509. címszó a lexikon => 629. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13509.htm

CÍMSZÓ: Nagykanizsa

SZÓCIKK: Céltudatos alkotó munka jellemzi a hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok ápolásában és terjesztésében ugyan nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és nála sokkalta kisebb ősrégi hitközségével, de ama hitközségek közé számítható, amelyek legkorábban kapcsolódtak be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a magyarsággal. Sok tagja sikeresen vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében, távoli országokkal tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát végeztek az iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6 tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat 4 tisztviselő, 60 munkás , 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur vasművek r.-t.-ot 6 tisztviselő, 150 munkás , Frank és társa 1901. kefegyárat, Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat 4 tisztviselő, 60 munkás , Schwarz Ottó és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat 3 tisztviselő, 90 munkás . Az őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi Elek Géza újnépi uradalmában 1400 kat. hold és Breuer Vilmos bánok szentgyörgyi birtokán és bérletén 700 hold tulajdon, 600 hold bérlet rendezett be kitűnően bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező műveltségszeretet hatotta át minden időben a hitközséget, amely minden megmutatkozó tehetséget kifejlődésre buzdított és minden tudományos törekvést támogatott. Ebből a szellemből bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos Josephus Flavius fordítója és megmagyarázója, megh. 1859. , Schnitzler János Schnitzler Arthúr atyja bécsi orvosprofesszor és Löwy József héber író és költő megh. 1882. l. o. nagy tehetsége. Világszerte elismert tudományos működésükhöz itt nyertek ösztönzést és messzemenő támogatást Löw Lipót, később szegedi főrabbi l. o. és Fassl Hirsch B. l. o. , akinek művei: Das Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben. A Magyar Tud. Akadémia támogatásával 1852-54.; Die zehn Gebote des Bundes 1854.; Tugend u. Bechislehre 1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870. itt jelentek meg. E művek megjelenése idején már hosszú kulturális múltra tekinthetett vissza a hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII. sz. végén élt és a XIX. sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük: Lakenbacher Mózest megh. 1814. , Lakenbacher Izraelt megh. 1815. , Löwenstein Izraelt megh. 1824. , továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet. Tudják, hogy mikor alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges szervezés idejére irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787. hercegesített Batthyány Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. Előírás a zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról címmel a hitközségnek alapszabályokat ad. Ez az előírás tekinthető az első alapszabályoknak és ennek a fundamentumán építette ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő intézményeit. Mint minden zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra Kadisát alakították meg,

13509.ht

CÍMSZÓ Nagykanizs

SZÓCIKK Céltudato alkot munk jellemz hitközséget specifikusa zsid tudományo ápolásába é terjesztésébe ugya ne versenyezhe Dunántú so híre é nál sokkalt kiseb ősrég hitközségével d am hitközsége köz számítható amelye legkorábba kapcsolódta b a egyeteme kultúráb é forrta össz magyarsággal So tagj sikerese vet rész a orszá közgazdaság életéne kiépítésében távol országokka tartot fen gazdaság kapcsolato é többe úttör munká végezte a iparfejleszté terén miko nagyipa mé csa bontakozn kezdet Magyarországon Weise I C 1842 gépgyára é vasfémöntődé alapított mel tisztviselőt 8 munkás foglalkoztat 1863-ba Ster I Mó téglagyára tisztviselő 6 munká 1893 Hirsch é Bachrac megalapítj Mercu vasműve r.-t.-o tisztviselő 15 munká Fran é társ 1901 kefegyárat Pollá é társa 1923 kötőszövőgyára tisztviselő 6 munká Schwar Ott é Hoffman Berná 1924 kötőszövőgyára tisztviselő 9 munká A őstermelé korszer fejlesztésér i történte it sikere kísérletek Ujnép Ele Géz újnép uradalmába 140 kat hol é Breue Vilmo báno szentgyörgy birtoká é bérleté 70 hol tulajdon 60 hol bérle rendezet b kitűnőe bevál mintagazdaságot zsidóságba gyökerez műveltségszerete hatott á minde időbe hitközséget amel minde megmutatkoz tehetsége kifejlődésr buzdítot é minde tudományo törekvés támogatott Ebbő szellembő bontakozi k Horschetzk Mó hírneve orvo Josephu Flaviu fordítój é megmagyarázója megh 1859 Schnitzle Jáno Schnitzle Arthú atyj bécs orvosprofesszo é Löw Józse hébe ír é költ megh 1882 l o nag tehetsége Világszert elismer tudományo működésükhö it nyerte ösztönzés é messzemen támogatás Lö Lipót későb szeged főrabb l o é Fass Hirsc B l o akine művei Da Mosaisch-rabbinisch Civilrech kötetben Magya Tud Akadémi támogatásáva 1852-54. Di zeh Gebot de Bunde 1854. Tugen u Bechislehr 1862. Da Mosaisch-rabbinisch Strafgeset 1870 it jelente meg műve megjelenés idejé má hossz kulturáli múltr tekinthetet vissz hitközség Alapítóina nev elveszet é csa XVIII sz végé él é XIX sz els negyedébe meghal elöljárói ismerjük Lakenbache Mózes megh 1814 Lakenbache Izrael megh 1815 Löwenstei Izrael megh 1824 tovább Benzio Fülöpöt Bla Ruben é Jemnit Albertet Tudják hog miko alkott me els alapszabályait d e csa véglege szervezé idejér irányad é ne a els megalakulásr is A 1787 hercegesítet Batthyán Lajo gróf zsidósá Kegyur 178 okt 20 Előírá zsid hitközségbe val j ren fenntartásáró címme hitközségne alapszabályoka ad E a előírá tekinthet a els alapszabályokna é enne fundamentumá épített k későbbe keletkezett úgyszinté má régót működ intézményeit Min minde zsid hitközségben it i legelsőbe Chevr Kadisá alakítottá meg

13509.h

CÍMSZ Nagykaniz

SZÓCIK Céltudat alko mun jellem hitközsége specifikus zsi tudomány ápolásáb terjesztéséb ugy n versenyezh Dunánt s hír ná sokkal kise ősré hitközségéve a hitközség kö számíthat amely legkorább kapcsolódt egyetem kultúrá forrt öss magyarságga S tag sikeres ve rés orsz közgazdasá életén kiépítésébe távo országokk tarto fe gazdasá kapcsolat több úttö munk végezt iparfejleszt teré mik nagyip m cs bontakoz kezde Magyarországo Weis 184 gépgyár vasfémöntőd alapítot me tisztviselő munká foglalkozta 1863-b Ste M téglagyár tisztvisel munk 189 Hirsc Bachra megalapít Merc vasműv r.-t.- tisztvisel 1 munk Fra tár 190 kefegyára Poll társ 192 kötőszövőgyár tisztvisel munk Schwa Ot Hoffma Bern 192 kötőszövőgyár tisztvisel munk őstermel korsze fejlesztésé történt i siker kísérlete Ujné El Gé újné uradalmáb 14 ka ho Breu Vilm bán szentgyörg birtok bérlet 7 ho tulajdo 6 ho bérl rendeze kitűnő bevá mintagazdaságo zsidóságb gyökere műveltségszeret hatot mind időb hitközsége ame mind megmutatko tehetség kifejlődés buzdíto mind tudomány törekvé támogatot Ebb szellemb bontakoz Horschetz M hírnev orv Joseph Flavi fordító megmagyarázój meg 185 Schnitzl Ján Schnitzl Arth aty béc orvosprofessz Lö Józs héb í köl meg 188 na tehetség Világszer elisme tudomány működésükh i nyert ösztönzé messzeme támogatá L Lipó késő szege főrab Fas Hirs akin műve D Mosaisch-rabbinisc Civilrec kötetbe Magy Tu Akadém támogatásáv 1852-54 D ze Gebo d Bund 1854 Tuge Bechisleh 1862 D Mosaisch-rabbinisc Strafgese 187 i jelent me műv megjelené idej m hoss kulturál múlt tekinthete viss hitközsé Alapítóin ne elvesze cs XVII s vég é XI s el negyedéb megha elöljáró ismerjü Lakenbach Móze meg 181 Lakenbach Izrae meg 181 Löwenste Izrae meg 182 továb Benzi Fülöpö Bl Rube Jemni Alberte Tudjá ho mik alkot m el alapszabályai cs végleg szervez idejé iránya n el megalakulás i 178 hercegesíte Batthyá Laj gró zsidós Kegyu 17 ok 2 Előír zsi hitközségb va re fenntartásár címm hitközségn alapszabályok a előír tekinthe el alapszabályokn enn fundamentum építet később keletkezet úgyszint m régó műkö intézményei Mi mind zsi hitközségbe i legelsőb Chev Kadis alakított me

13509.

CÍMS Nagykani

SZÓCI Céltuda alk mu jelle hitközség specifiku zs tudomán ápolásá terjesztésé ug versenyez Dunán hí n sokka kis ősr hitközségév hitközsé k számítha amel legkoráb kapcsolód egyete kultúr forr ös magyarságg ta sikere v ré ors közgazdas életé kiépítéséb táv országok tart f gazdas kapcsola töb útt mun végez iparfejlesz ter mi nagyi c bontako kezd Magyarország Wei 18 gépgyá vasfémöntő alapíto m tisztvisel munk foglalkozt 1863- St téglagyá tisztvise mun 18 Hirs Bachr megalapí Mer vasmű r.-t. tisztvise mun Fr tá 19 kefegyár Pol tár 19 kötőszövőgyá tisztvise mun Schw O Hoffm Ber 19 kötőszövőgyá tisztvise mun ősterme korsz fejlesztés történ sike kísérlet Ujn E G újn uradalmá 1 k h Bre Vil bá szentgyör birto bérle h tulajd h bér rendez kitűn bev mintagazdaság zsidóság gyöker műveltségszere hato min idő hitközség am min megmutatk tehetsé kifejlődé buzdít min tudomán törekv támogato Eb szellem bontako Horschet hírne or Josep Flav fordít megmagyarázó me 18 Schnitz Já Schnitz Art at bé orvosprofess L Józ hé kö me 18 n tehetsé Világsze elism tudomán működésük nyer ösztönz messzem támogat Lip kés szeg főra Fa Hir aki műv Mosaisch-rabbinis Civilre kötetb Mag T Akadé támogatásá 1852-5 z Geb Bun 185 Tug Bechisle 186 Mosaisch-rabbinis Strafges 18 jelen m mű megjelen ide hos kulturá múl tekinthet vis hitközs Alapítói n elvesz c XVI vé X e negyedé megh elöljár ismerj Lakenbac Móz me 18 Lakenbac Izra me 18 Löwenst Izra me 18 tová Benz Fülöp B Rub Jemn Albert Tudj h mi alko e alapszabálya c végle szerve idej irány e megalakulá 17 hercegesít Batthy La gr zsidó Kegy 1 o Előí zs hitközség v r fenntartásá cím hitközség alapszabályo előí tekinth e alapszabályok en fundamentu építe későb keletkeze úgyszin rég műk intézménye M min zs hitközségb legelső Che Kadi alakítot m

13509

CÍM Nagykan

SZÓC Céltud al m jell hitközsé specifik z tudomá ápolás terjesztés u versenye Duná h sokk ki ős hitközségé hitközs számíth ame legkorá kapcsoló egyet kultú for ö magyarság t siker r or közgazda élet kiépítésé tá országo tar gazda kapcsol tö út mu vége iparfejles te m nagy bontak kez Magyarorszá We 1 gépgy vasfémönt alapít tisztvise mun foglalkoz 1863 S téglagy tisztvis mu 1 Hir Bach megalap Me vasm r.-t tisztvis mu F t 1 kefegyá Po tá 1 kötőszövőgy tisztvis mu Sch Hoff Be 1 kötőszövőgy tisztvis mu ősterm kors fejleszté törté sik kísérle Uj új uradalm Br Vi b szentgyö birt bérl tulaj bé rende kitű be mintagazdasá zsidósá gyöke műveltségszer hat mi id hitközsé a mi megmutat tehets kifejlőd buzdí mi tudomá törek támogat E szelle bontak Horsche hírn o Jose Fla fordí megmagyaráz m 1 Schnit J Schnit Ar a b orvosprofes Jó h k m 1 tehets Világsz elis tudomá működésü nye ösztön messze támoga Li ké sze főr F Hi ak mű Mosaisch-rabbini Civilr kötet Ma Akad támogatás 1852- Ge Bu 18 Tu Bechisl 18 Mosaisch-rabbini Strafge 1 jele m megjele id ho kultur mú tekinthe vi hitköz Alapító elves XV v negyed meg elöljá ismer Lakenba Mó m 1 Lakenba Izr m 1 Löwens Izr m 1 tov Ben Fülö Ru Jem Alber Tud m alk alapszabály végl szerv ide irán megalakul 1 hercegesí Batth L g zsid Keg Elő z hitközsé fenntartás cí hitközsé alapszabály elő tekint alapszabályo e fundament épít késő keletkez úgyszi ré mű intézmény mi z hitközség legels Ch Kad alakíto

1350

CÍ Nagyka

SZÓ Céltu a jel hitközs specifi tudom ápolá terjeszté verseny Dun sok k ő hitközség hitköz számít am legkor kapcsol egye kult fo magyarsá sike o közgazd éle kiépítés t ország ta gazd kapcso t ú m vég iparfejle t nag bonta ke Magyarorsz W gépg vasfémön alapí tisztvis mu foglalko 186 téglag tisztvi m Hi Bac megala M vas r.- tisztvi m kefegy P t kötőszövőg tisztvi m Sc Hof B kötőszövőg tisztvi m őster kor fejleszt tört si kísérl U ú uradal B V szentgy bir bér tula b rend kit b mintagazdas zsidós gyök műveltségsze ha m i hitközs m megmuta tehet kifejlő buzd m tudom töre támoga szell bonta Horsch hír Jos Fl ford megmagyará Schni Schni A orvosprofe J tehet Világs eli tudom működés ny ösztö messz támog L k sz fő H a m Mosaisch-rabbin Civil köte M Aka támogatá 1852 G B 1 T Bechis 1 Mosaisch-rabbin Strafg jel megjel i h kultu m tekinth v hitkö Alapít elve X negye me elölj isme Lakenb M Lakenb Iz Löwen Iz to Be Fül R Je Albe Tu al alapszabál vég szer id irá megalaku herceges Batt zsi Ke El hitközs fenntartá c hitközs alapszabál el tekin alapszabály fundamen épí kés keletke úgysz r m intézmén m hitközsé legel C Ka alakít