13512.htm
CÍMSZÓ: Nagykároly
SZÓCIKK: Nagykároly (Garei
mari, R), rend. tan. város Szatmár vm. 16,078 lak. A N. i zsidó hitközség
egyike a legrégibb hitközségeknek. Valószínűleg 1600 táján alakalt, bár írott emlékek
a hitközség levéltárában csak jóval későbbről találhatók. Az első adat 1741-ből
való, Károlyi Sándor gróf; szabadságlevele, melyben megengedi a zsidók
ittlakását, illetve meghosszabbítja a már régebbi keletű engedélyt. A másik
adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt adománylevele, melyben évi 150 frt bérért
megengedi a kereskedést, szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770. évi
konskripció szerint ekkor, 56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a fele
már 1720 óta gr. Károlyi Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot
fizetett védpénz fejében. Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A
hitközség 1850-ig hűségesen fizette a Malkegeldet (türelmi adó, (l. Malkegeid)
amiről a meglevő nyugták tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija Öszterreicher
Mayer jámboréletű tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként unokája
következett, akit szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála után 1820.
Frenkel Ignác lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59 évig volt a
hitközség rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága után 1926 óta
Friedmann Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit. 1850-ben a
hitközségre 69,300 forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd jelentékeny
kényszerkölcsönt kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek ellenére is
szépen fejlődött, úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család lakott itt.
Eleinte kisebb imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de 1870. saját
erejéből monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a hitközség status
quo alapra helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált és külön
orthodox hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy jelenleg
1600 a lélekszáma, 400 a tagszáma (l. alább). A status quo anyahitközség 1922.
szintén orthodox lett, de azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a
helyzet, hogy két orthodox hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati
különbségek miatt nem egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs,
csak egy nagyon régen alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf
téglagyáros az elnöke. Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt
létesült. A hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó
nemzeti iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és
Váradi János praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. (L. Mánál B., A
zsidó tanügy II. József alatt. 39.1.) A N.-i zsidók különösen a bankéletben
visznek vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és
Ignác alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár
igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és
Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három,
zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a
kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része
jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér (l. o.), Blum Ödön (l. o.) néhai
Stern Adolf volt katonai főtörzsorvos, Perls Ármin (l. o.) főrabbi, gyomoréi
Áldor Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a
Tisza- érában miniszterelnökségi államtitkár volt, ennek apja Fejér Márton stb.
A hitközség tagjai közül többen létesítettek mintagazdaságokat s Berger Ármin,
Berster Miklós, özv. Berger Jenőné Spitz László és Grünfeld Miksa gazdálkodnak
nagyobb birtokokon. A hitközség kulturális életének gyűjtőmedencéi a különböző
egyletek. Ezek: a Nőegylet, melynek Rosz Samuné az elnöknője, a Talmud
Segélyzőegylet, mely Sternberg Zoltán vezetése alatt működik, a Leányegylet,
melyet Bródy Sári vezet, a Fehér Ferenc elnöklete alatt álló Aviva-Egylet és a
Szandekoosz Egylet, melynek Friedman Bernát dájan a vezetője. A hitközség évi
költségvetése 600,000 lei, filantropikus és szociális célokra 75,000 leit költ
a hitközség, amely még egy Mandel-Spitz-féle jótékony célú 10,000 leies
alapítványt is kezel. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 300, az
adófizetőké 223. Foglalkozás szerint 2 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 4 tanító, 1
katona, 90 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 8 munkás, 7 orvos, 10
magántisztviselő, 20 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 6 magánzó, 18 szabadpályán
levő és 25 egyéb. A hitközség 275 tagja vett részt a világháborúban és 31-en
haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Weisz Lajos elnök, Mózes Samu
főgondnok, Blau Ignác, Blau Sándor, Jáger Hermán és Melinda László gondnokok,
Weiszberg Gyula elöljáró. Az orthodox hitközség 1881. alakult 40 taggal. Az
első elöljárók Freund Ignác, Adler Lipót, Róth Mátyás és Grosz Zsigmond voltak.
A hitközség első rabbija Schwartz Jákob Mose volt. Halála után Brach Saul nagy
magyari rabbi került a hitközség élére. Utóbbi kassai, rabbi lett és 1926.
Teitelbaum Joel ilosvai rabbit választották meg. Schwartz rabbi 1883. jesivát létesített
és azt utódai a leghíresebb jesivák egyikévé fejlesztették. A nagytemplomot
1901. építették, Ezenkívül 3 imaháza van a hitközségnek: rabbi Jicchok Choszid,
Ec-Chaim és Machzike Tora bész-midrások. A következő intézményeket
létesítették: Chevra Kadisa, Talmud Tóra, fiú és leány elemi iskola, Koma
Egylet, Nőegylet, Ec-Chaim és Ősze Cheszed Egyletek. Az elemi iskolák vezetői:
Nagy József és Vajdáné L. Jolán. A Nőegylet élén Schwartz Hermanné és Gelisz
Jakabné állnak. A világháborúban a hitközség tagjai közül 8-an estek el a
harctéren. A hitközség anyakönyvi területéhez tartoznak Vezend, Iriny,
Portelek, Dengeleg, Érendréd, Kistnajtóny, Dornahida, Gencs és Csomaköz
községek. Mai vezetősége: Teitelbaum Joel főrabbi, Spiegel Mór elnök,
Weinberger Sámuel alelnök és Eismann Jakab pénztárnok.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3512. címszó a lexikon =>
629. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13512.htm
CÍMSZÓ: Nagykároly
SZÓCIKK: Nagykároly Garei mari, R , rend. tan. város Szatmár vm. 16,078
lak. A N. i zsidó hitközség egyike a legrégibb hitközségeknek. Valószínűleg
1600 táján alakalt, bár írott emlékek a hitközség levéltárában csak jóval
későbbről találhatók. Az első adat 1741-ből való, Károlyi Sándor gróf;
szabadságlevele, melyben megengedi a zsidók ittlakását, illetve meghosszabbítja
a már régebbi keletű engedélyt. A másik adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt
adománylevele, melyben évi 150 frt bérért megengedi a kereskedést,
szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770. évi konskripció szerint ekkor,
56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a fele már 1720 óta gr. Károlyi
Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot fizetett védpénz fejében.
Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A hitközség 1850-ig hűségesen
fizette a Malkegeldet türelmi adó, l. Malkegeid amiről a meglevő nyugták
tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija Öszterreicher Mayer jámboréletű
tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként unokája következett, akit
szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála után 1820. Frenkel Ignác
lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59 évig volt a hitközség
rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága után 1926 óta Friedmann
Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit. 1850-ben a hitközségre 69,300
forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd jelentékeny kényszerkölcsönt
kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek ellenére is szépen fejlődött,
úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család lakott itt. Eleinte kisebb
imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de 1870. saját erejéből
monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a hitközség status quo alapra
helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált és külön orthodox
hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy jelenleg 1600 a
lélekszáma, 400 a tagszáma l. alább . A status quo anyahitközség 1922. szintén
orthodox lett, de azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a helyzet,
hogy két orthodox hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati különbségek
miatt nem egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs, csak egy
nagyon régen alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf
téglagyáros az elnöke. Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt
létesült. A hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó
nemzeti iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és
Váradi János praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. L. Mánál B., A zsidó
tanügy II. József alatt. 39.1. A N.-i zsidók különösen a bankéletben visznek
vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és Ignác
alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár
igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és
Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három,
zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a
kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része
jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér l. o. , Blum Ödön l. o. néhai
Stern Adolf volt katonai főtörzsorvos, Perls Ármin l. o. főrabbi, gyomoréi
Áldor Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a
Tisza- érában miniszterelnökségi államtitkár volt, ennek apja Fejér Márton stb.
A hitközség tagjai közül többen létesítettek mintagazdaságokat s Berger Ármin,
Berster Miklós, özv. Berger Jenőné Spitz László és Grünfeld Miksa gazdálkodnak
nagyobb birtokokon. A hitközség kulturális életének gyűjtőmedencéi a különböző
egyletek. Ezek: a Nőegylet, melynek Rosz Samuné az elnöknője, a Talmud
Segélyzőegylet, mely Sternberg Zoltán vezetése alatt működik, a Leányegylet,
melyet Bródy Sári vezet, a Fehér Ferenc elnöklete alatt álló Aviva-Egylet és a
Szandekoosz Egylet, melynek Friedman Bernát dájan a vezetője. A hitközség évi
költségvetése 600,000 lei, filantropikus és szociális célokra 75,000 leit költ
a hitközség, amely még egy Mandel-Spitz-féle jótékony célú 10,000 leies
alapítványt is kezel. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 300, az adófizetőké
223. Foglalkozás szerint 2 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 4 tanító, 1 katona, 90
kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 8 munkás, 7 orvos, 10 magántisztviselő,
20 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 6 magánzó, 18 szabadpályán levő és 25 egyéb.
A hitközség 275 tagja vett részt a világháborúban és 31-en haltak hősi halált.
A hitközség mai vezetősége: Weisz Lajos elnök, Mózes Samu főgondnok, Blau
Ignác, Blau Sándor, Jáger Hermán és Melinda László gondnokok, Weiszberg Gyula
elöljáró. Az orthodox hitközség 1881. alakult 40 taggal. Az első elöljárók
Freund Ignác, Adler Lipót, Róth Mátyás és Grosz Zsigmond voltak. A hitközség
első rabbija Schwartz Jákob Mose volt. Halála után Brach Saul nagy magyari
rabbi került a hitközség élére. Utóbbi kassai, rabbi lett és 1926. Teitelbaum
Joel ilosvai rabbit választották meg. Schwartz rabbi 1883. jesivát létesített
és azt utódai a leghíresebb jesivák egyikévé fejlesztették. A nagytemplomot
1901. építették, Ezenkívül 3 imaháza van a hitközségnek: rabbi Jicchok Choszid,
Ec-Chaim és Machzike Tora bész-midrások. A következő intézményeket
létesítették: Chevra Kadisa, Talmud Tóra, fiú és leány elemi iskola, Koma
Egylet, Nőegylet, Ec-Chaim és Ősze Cheszed Egyletek. Az elemi iskolák vezetői:
Nagy József és Vajdáné L. Jolán. A Nőegylet élén Schwartz Hermanné és Gelisz
Jakabné állnak. A világháborúban a hitközség tagjai közül 8-an estek el a
harctéren. A hitközség anyakönyvi területéhez tartoznak Vezend, Iriny,
Portelek, Dengeleg, Érendréd, Kistnajtóny, Dornahida, Gencs és Csomaköz községek.
Mai vezetősége: Teitelbaum Joel főrabbi, Spiegel Mór elnök, Weinberger Sámuel
alelnök és Eismann Jakab pénztárnok.
13512.ht
CÍMSZÓ Nagykárol
SZÓCIKK Nagykárol Gare mari rend tan váro Szatmá vm 16,07 lak N zsid
hitközsé egyik legrégib hitközségeknek Valószínűle 160 tájá alakalt bá írot
emléke hitközsé levéltárába csa jóva későbbrő találhatók A els ada 1741-bő való
Károly Sándo gróf szabadságlevele melybe megenged zsidó ittlakását illetv
meghosszabbítj má régebb kelet engedélyt mási ada Károly Anta gró 1769 kel
adománylevele melybe év 15 fr bérér megenged kereskedést szappanfőzést kóserhú
kimérésé stb A 1770 év konskripci szerin ekkor 5 csalá lakot N.-ba melyekne töb
min fel má 172 ót gr Károly Anta telké lakott közsé évenkin 60 frt-o fizetet
védpén fejében Áro Lev vol e időbe közsé rabbija hitközsé 1850-i hűségese
fizett Malkegelde türelm adó l Malkegei amirő meglev nyugtá teszne tanúságot
hitközsé els rabbij Öszterreiche Maye jámborélet tudó férfi vol 1774 hal meg
Utódjakén unokáj következett aki szinté Öszterreiche Mayerne hívtak A halál utá
1820 Frenke Igná let rabbi maj Perl Maye következett ak 5 évi vol hitközsé
rabbija Fürt Ferenc maj Schönfel Lázá rabbiság utá 192 ót Friedman Berná dája
vezet hitközsé rituáli ügyeit 1850-be hitközségr 69,30 forin hadisarco vetette
k a osztrákok maj jelentéken kényszerkölcsön kellet fizetnie hitközsé súlyo
terhe ellenér i szépe fejlődött úgy hog 60-a évekbe má minteg 30 csalá lakot
itt Eleint kiseb imaházba tartot istentisztelete hitközség d 1870 sajá erejébő monumentális
szé templomo építtetett 1869-be hitközsé statu qu alapr helyezkedett 1881-be
minteg hatva csalá kivál é külö orthodo hitközsége alapított amel szépe
fejlődött annyira hog jelenle 160 lélekszáma 40 tagszám l aláb statu qu
anyahitközsé 1922 szinté orthodo lett d az ne akarj elismern a orthodo iroda M
a helyzet hog ké orthodo hitközsé va N.-ban d eze bizonyo árnyalat különbsége
miat ne egyesülne egymással A anyahitközségne jesiváj nincs csa eg nagyo rége
alapítot Talmu Tórája amelyne jelenle Reite Adol téglagyáro a elnöke
Háromtanerő hatosztályú elem iskoláj mé 179 előt létesült hitközségne má 187
vol a állam törvényne megfelel zsid nemzet iskolája mel nagyvárad tanulmány
kerületb vol beosztv é Várad Jáno praeparandia taná felügyelet alat állott L Máná
B. zsid tanüg II Józse alatt 39.1 N.- zsidó különöse bankéletbe viszne vezet
szerepet Kereskedelm é Iparbanko néha Kaufman Márto é Igná alapították Népban
elnök Moskovit Menyhért Város Takarékpénztá igazgatóságába hitközsé tagja közü
Weis Lajo hitközség elnö é Sternber Géz kórház igazgató-főorvo foglalna helyet
Vol mé három zsidó álta alapítot ban N.-ban d ezeke má banko affiliálták N.-bó
kulturáli é gazdaság éle számo kiválóság származik akikne neg rész jelenle
Budapeste él Ezek Pollache Elemé l o Blu Ödö l o néha Ster Adol vol katona
főtörzsorvos Perl Ármi l o főrabbi gyomoré Áldo Lajo karlsbad főorvos Kattle
Berná nagyiparos Fejé László ak Tisza érába miniszterelnökség államtitká volt
enne apj Fejé Márto stb hitközsé tagja közü többe létesítette mintagazdaságoka
Berge Ármin Berste Miklós özv Berge Jenőn Spit Lászl é Grünfel Miks gazdálkodna
nagyob birtokokon hitközsé kulturáli életéne gyűjtőmedencé különböz egyletek
Ezek Nőegylet melyne Ros Samun a elnöknője Talmu Segélyzőegylet mel Sternber
Zoltá vezetés alat működik Leányegylet melye Bród Sár vezet Fehé Feren elnöklet
alat áll Aviva-Egyle é Szandekoos Egylet melyne Friedma Berná dája vezetője
hitközsé év költségvetés 600,00 lei filantropiku é szociáli célokr 75,00 lei
köl hitközség amel mé eg Mandel-Spitz-fél jótékon cél 10,00 leie alapítvány i
kezel hitközsé lélekszám 1200 családo szám 300 a adófizetők 223 Foglalkozá
szerin nagykereskedő gazdálkodó tanító katona 9 kereskedő ügyvéd köztisztviselő
munkás orvos 1 magántisztviselő 2 iparos mérnök hírlapíró magánzó 1 szabadpályá
lev é 2 egyéb hitközsé 27 tagj vet rész világháborúba é 31-e halta hős halált
hitközsé ma vezetősége Weis Lajo elnök Móze Sam főgondnok Bla Ignác Bla Sándor
Jáge Hermá é Melind Lászl gondnokok Weiszber Gyul elöljáró A orthodo hitközsé
1881 alakul 4 taggal A els elöljáró Freun Ignác Adle Lipót Rót Mátyá é Gros
Zsigmon voltak hitközsé els rabbij Schwart Jáko Mos volt Halál utá Brac Sau nag
magyar rabb kerül hitközsé élére Utóbb kassai rabb let é 1926 Teitelbau Joe
ilosva rabbi választottá meg Schwart rabb 1883 jesivá létesítet é az utóda
leghíreseb jesivá egyikév fejlesztették nagytemplomo 1901 építették Ezenkívü
imaház va hitközségnek rabb Jiccho Choszid Ec-Chai é Machzik Tor bész-midrások
következ intézményeke létesítették Chevr Kadisa Talmu Tóra fi é leán elem
iskola Kom Egylet Nőegylet Ec-Chai é Ősz Chesze Egyletek A elem iskolá vezetői
Nag Józse é Vajdán L Jolán Nőegyle élé Schwart Hermann é Gelis Jakabn állnak
világháborúba hitközsé tagja közü 8-a este e harctéren hitközsé anyakönyv
területéhe tartozna Vezend Iriny Portelek Dengeleg Érendréd Kistnajtóny
Dornahida Genc é Csomakö községek Ma vezetősége Teitelbau Joe főrabbi Spiege Mó
elnök Weinberge Sámue alelnö é Eisman Jaka pénztárnok
13512.h
CÍMSZ Nagykáro
SZÓCIK Nagykáro Gar mar ren ta vár Szatm v 16,0 la zsi hitközs egyi legrégi
hitközségekne Valószínűl 16 táj alakal b íro emlék hitközs levéltáráb cs jóv
későbbr található el ad 1741-b val Károl Sánd gró szabadságlevel melyb megenge
zsid ittlakásá illet meghosszabbít m régeb kele engedély más ad Károl Ant gr
176 ke adománylevel melyb é
13512.
CÍMS Nagykár
SZÓCI Nagykár Ga ma re t vá Szat 16, l zs hitköz egy legrég hitközségekn
Valószínű 1 tá alaka ír emlé hitköz levéltárá c jó később találhat e a 1741- va
Káro Sán gr szabadságleve mely megeng zsi ittlakás ille meghosszabbí rége kel
engedél má a Káro An g 17 k adományleve mely bér megeng kereskedé szappanfőzé
kóser kiméré s 17 konskrip szer ekk csa lak N.- melyek t m f 1 Káro An tel lako
köz évenk frt fizet védp fejéb Á L v idő köz rabbi hitköz 1850 hűsége fize
Malkegel türe a Malkeg ami megl nyug tesz tanúság hitköz e rabb Öszterreic Ma
jámborél tu fér v 17 h m Utódjak unok következe a szin Öszterreic Mayer hívt
hal u 18 Fren Ig l rab m Pe Ma következe é v hitköz rabbi Fü Fere m Schönf Lá
rabbis u 1 Friedm Ber dá vez hitköz rituá ügye 1850- hitközsé 69, for hadisar
vetet osztrák m jelenték kényszerkölcs kell fizetn hitköz súl ter ellen szé
fejlődö ú h 60 évek mint csa lak i Elei kis imaház tart istentisztele hitközs
18 sa erejé monumentál s templo építtete 1869- hitköz sta ala helyezkede 1881-
mint hat csa kiv kü ortho hitközsé alapíto am szé fejlődö annyi h jelen 1
lélekszá tagsz al sta anyahitköz 19 szin ortho le aka elisme ortho iro helyz h
ortho hitköz N.-b e bizon árnyal különbsé mi egyesül egymáss anyahitközség
jesiv nin c nag ré alapít Tal Tórá amely jelen Rei Ad téglagyá elnö Háromtane
hatosztál el iskol 1 el létesü hitközség 1 v áll törvény megfel zs nemz iskolá
m nagyvár tanulmá kerüle v beosz Vár Já praeparand ta felügyel al állo Má zs
tan Józ ala 39 N zsi különö bankélet visz vez szerep Kereskede Iparban né Kaufm
Már Ig alapított Népb eln Moskov Menyhé Vár Takarékpénz igazgatóságá hitköz tag
kö We La hitközs el Sternb G kórh igazgató-főor foglal hely V hár zsi ál alapít
b N.-b eze ban affiliált N.- kulturá gazdas é szá kiválós származ akik n ré
jelen Budapes Ez Pollac Ele B Ö né St Ad v kato főtörzsorv Pe Ár főrab gyomo Ál
La karlsb főorv Katt Ber nagyipar Fe Lász Tis érá miniszterelnöks államtit vo
en a Fe Már s hitköz tag kö töb létesítet mintagazdaságo Ber Árm Bers Mikl ö
Ber Jen Sp Lás Grünf Mi gazdálkod nagy birtokok hitköz kulturá életé
gyűjtőmeden különb egylet Ez Nőegyl mely R Sam elnöknő Tal Segélyzőegyl m
Sternb Zol vezet al működ Leányegyl mel Br S vez Fe Fer elnökl al á Aviva-Egy
Szandeko Egyl mely Fried Ber dá vezető hitköz költségvet 600, l filantropi
szociá célo 75, l k hitközs am Mandel-Spitz-f jóték c 10, le alapítvá kez
hitköz léleksz 12 csalá sz 3 adófizet 2 Foglalko szer nagykereske gazdálko taní
kato kereske ügyv köztisztvise munk orv magántisztvise ipar mérn hírlapí magán
szabadpál l egy hitköz ta v ré világháború 31 hal h halá hitköz vezetősé We La
eln Mó S főgondn B Ign B Sánd Já Her Meli Lás gondnok Weiszb Gy elöljá ortho
hitköz 18 alak tagg e elöljá Fre Ign Ad Lip R Mát Gr Zsigm volt hitköz e rabb
Schwa Já M vo Hal u Br S n magy ra ker hitköz élé Utó kass ra l 19 Teitelb J
ilos rab választot m Schwa ra 18 jesi létesít utó leghíres jesi egyik
fejlesztett nagytemplo 19 épített Ezenkí imah hitközségn ra Jicc Chosz Ec-Ch
Machz T bész-midrás követk intézménye létesített Che Kadi Tal Tó le el isko K
Egyl Nőegyl Ec-Ch Ő Ches Egylet el isko vezet N Józ Vajd Jol Nőegy é Schwa
Herma Gel Jaka álln világháború hitköz tag kö 8 es harctér hitköz anyakön
területé tartoz Veze Iri Portel Dengel Érendr Kistnajtó Dornahi Ge Csoma község
vezetősé Teitelb J főrab Spie eln Weinber Sám alel Eism Ja pénztárn
13512
CÍM Nagyká
SZÓC Nagyká G m r v Sza 16 z hitkö eg legré hitközségek Valószín t alak í
eml hitkö levéltár j későb találha 1741 v Kár Sá g szabadságlev mel megen zs
ittlaká ill meghosszabb rég ke engedé m Kár A 1 adománylev mel bé megen
keresked szappanfőz kóse kimér 1 konskri sze ek cs la N. melye Kár A te lak kö
éven fr fize véd fejé id kö rabb hitkö 185 hűség fiz Malkege tür Malke am meg
nyu tes tanúsá hitkö rab Öszterrei M jámboré t fé 1 Utódja uno következ szi
Öszterrei Maye hív ha 1 Fre I ra P M következ hitkö rabb F Fer Schön L rabbi
Fried Be d ve hitkö ritu ügy 1850 hitközs 69 fo hadisa vete osztrá jelenté
kényszerkölc kel fizet hitkö sú te elle sz fejlőd 6 éve min cs la Ele ki imahá
tar istentisztel hitköz 1 s erej monumentá templ építtet 1869 hitkö st al
helyezked 1881 min ha cs ki k orth hitközs alapít a sz fejlőd anny jele léleksz
tags a st anyahitkö 1 szi orth l ak elism orth ir hely orth hitkö N.- bizo
árnya különbs m egyesü egymás anyahitközsé jesi ni na r alapí Ta Tór amel jele
Re A téglagy eln Háromtan hatosztá e isko e létes hitközsé ál törvén megfe z
nem iskol nagyvá tanulm kerül beos Vá J praeparan t felügye a áll M z ta Jó al
3 zs külön bankéle vis ve szere Keresked Iparba n Kauf Má I alapítot Nép el
Mosko Menyh Vá Takarékpén igazgatóság hitkö ta k W L hitköz e Stern kór
igazgató-főo fogla hel há zs á alapí N.- ez ba affiliál N. kultur gazda sz
kiváló szárma aki r jele Budape E Polla El n S A kat főtörzsor P Á főra gyom Á
L karls főor Kat Be nagyipa F Lás Ti ér miniszterelnök államti v e F Má hitkö
ta k tö létesíte mintagazdaság Be Ár Ber Mik Be Je S Lá Grün M gazdálko nag
birtoko hitkö kultur élet gyűjtőmede külön egyle E Nőegy mel Sa elnökn Ta
Segélyzőegy Stern Zo veze a műkö Leányegy me B ve F Fe elnök a Aviva-Eg Szandek
Egy mel Frie Be d vezet hitkö költségve 600 filantrop szoci cél 75 hitköz a
Mandel-Spitz- jóté 10 l alapítv ke hitkö léleks 1 csal s adófize Foglalk sze
nagykeresk gazdálk tan kat keresk ügy köztisztvis mun or magántisztvis ipa mér
hírlap magá szabadpá eg hitkö t r világhábor 3 ha hal hitkö vezetős W L el M
főgond Ig Sán J He Mel Lá gondno Weisz G elölj orth hitkö 1 ala tag elölj Fr Ig
A Li Má G Zsig vol hitkö rab Schw J v Ha B mag r ke hitkö él Ut kas r 1 Teitel
ilo ra választo Schw r 1 jes létesí ut leghíre jes egyi fejlesztet nagytempl 1
építet Ezenk ima hitközség r Jic Chos Ec-C Mach bész-midrá követ intézmény
létesítet Ch Kad Ta T l e isk Egy Nőegy Ec-C Che Egyle e isk veze Jó Vaj Jo
Nőeg Schw Herm Ge Jak áll világhábor hitkö ta k e harcté hitkö anyakö terület
tarto Vez Ir Porte Denge Érend Kistnajt Dornah G Csom közsé vezetős Teitel főra
Spi el Weinbe Sá ale Eis J pénztár
1351
CÍ Nagyk
SZÓ Nagyk Sz 1 hitk e legr hitközsége Valószí ala em hitk levéltá késő
találh 174 Ká S szabadságle me mege z ittlak il meghosszab ré k enged Ká
adományle me b mege kereske szappanfő kós kimé konskr sz e c l N mely Ká t la k
éve f fiz vé fej i k rab hitk 18 hűsé fi Malkeg tü Malk a me ny te tanús hitk
ra Öszterre jámbor f Utódj un követke sz Öszterre May hí h Fr r követke hitk
rab Fe Schö rabb Frie B v hitk rit üg 185 hitköz 6 f hadis vet osztr jelent
kényszerköl ke fize hitk s t ell s fejlő év mi c l El k imah ta istentiszte
hitkö ere monument temp építte 186 hitk s a helyezke 188 mi h c k ort hitköz
alapí s fejlő ann jel léleks tag s anyahitk sz ort a elis ort i hel ort hitk N.
biz árny különb egyes egymá anyahitközs jes n n alap T Tó ame jel R téglag el
Háromta hatoszt isk léte hitközs á törvé megf ne isko nagyv tanul kerü beo V
praepara felügy ál t J a z külö bankél vi v szer Kereske Iparb Kau M alapíto Né
e Mosk Meny V Takarékpé igazgatósá hitk t hitkö Ster kó igazgató-fő fogl he h z
alap N. e b affiliá N kultu gazd s kivál szárm ak jel Budap Poll E ka főtörzso
főr gyo karl főo Ka B nagyip Lá T é miniszterelnö államt M hitk t t létesít
mintagazdasá B Á Be Mi B J L Grü gazdálk na birtok hitk kultu éle gyűjtőmed
külö egyl Nőeg me S elnök T Segélyzőeg Ster Z vez műk Leányeg m v F elnö
Aviva-E Szande Eg me Fri B veze hitk költségv 60 filantro szoc cé 7 hitkö
Mandel-Spitz jót 1 alapít k hitk lélek csa adófiz Foglal sz nagykeres gazdál ta
ka keres üg köztisztvi mu o magántisztvi ip mé hírla mag szabadp e hitk
világhábo h ha hitk vezető e főgon I Sá H Me L gondn Weis elöl ort hitk al ta
elöl F I L M Zsi vo hitk ra Sch H ma k hitk é U ka Teite il r választ Sch je
létes u leghír je egy fejleszte nagytemp építe Ezen im hitközsé Ji Cho Ec- Mac
bész-midr köve intézmén létesíte C Ka T is Eg Nőeg Ec- Ch Egyl is vez J Va J
Nőe Sch Her G Ja ál világhábo hitk t harct hitk anyak terüle tart Ve I Port
Deng Éren Kistnaj Dorna Cso közs vezető Teite főr Sp e Weinb S al Ei pénztá