13515.htm
CÍMSZÓ: Nagykáta
SZÓCIKK: Nagykáta, nagyk.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 9975 lak. Egyike az ország legújabb hitközségeinek.
A szabadságharc előtt N.-n zsidó nem lakhatott. A környék zsidó lakosságának a közeli
Tápióbicske volt a centruma, ahonnan a türelmi adó megszüntetése után lassan
megindult a zsidó családok beszivárgása N.-ra. 1860-ban már annyian voltak,
hogy kezdetleges formában ugyan, de megalakulhatott a hitközség. A zsidó
lakosság száma azután pár év múlva úgy megszaporodott, hogy 1868. a kerületi
rabbi, Lichtenstein Áhrahám Jakab Tápióbioskéről N.-ra tette át a székhelyét.
Ekkortól N. a kerületi rabbiság székhelye. Ugyanezen évben létesült a Chevra
Kadisa is, melynek most Kandel László az elnöke. Lichtenstein 1888.
bekövetkezett haláláig látta el a rabbiteendőket. Utóda Fischer Márk lett, aki
1893. vasúti szerencsétlenségnek esett áldozatul. Tizenegy évig betöltetlen a
rabbiállás, amelyet 1904. Breuer Soma foglalt el. Ugyanekkor új templomot, új egytanerős
népiskolát és tanácstermet építtetett a hitközség. Breuer Soma megválasztása
óta vallásos szellemben vezeti a hitközséget. Ő indította meg annak idején a
gyermekvédelmi akciót, amely országos mozgalommá nőtt és végül az Országos Izr.
Patronage Egyesület (l. o.) megalakulására vezetett. A békésen fejlődő
kongresszusi hitközség nagyon megszenvedte a forradalmi időket. A csőcselék nem
csak a hitközségi tagok és a rabbi házát, de a templomot is feldúlta és
kifosztotta, úgy hogy pár évbe telt, míg a hitközség a súlyos károkat
kiheverte. A N.-i zsidóság a gazdasági életben számottevő szerepet játszik.
Tagjai közül Altstock Félix és Gyula Hungária néven mintaszőlő telepet, Acél
Mihály ugyancsak mintaszőlő gazdaságot létesített, míg Spitzer Aladár a Nagykáta
és Vidéke Takarékpénztár Rt.-ot alapította meg. A hitközség 9100 P-ős
költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb összeget fordít szociális és
filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez Tápióbicske,
Tápiószentmárton, Tápióság, Pánd, Tápiószecső, Kóka, Tóalmás, Szentlőrinckáta
és Szentmártonkáta tartoznak. A kerülettel együtt az anyahitközség lélekszáma
600, a családok száma 150, adófizető 69. Foglalkozás szerint: 8 gazdálkodó, 1
szabadpályán levő, 2 tanító, 37 kereskedő, 4 ügyvéd, 2 orvos, 7
magántisztviselő, 7 iparos, 5 magánzó és 7 egyéb. Az anyahitközség tagjai közül
40-en vettek részt a világháborúban és 3-an estek el. Mai vezetősége: Breuer
Soma kerületi főrabbi, Spitzer Aladár elnök, Preisz Soma alelnök, Székely Ernő
pénztáros, Öszterreicher Jónásné a Nőegylet elnöknője.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3515. címszó a lexikon =>
631. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13515.htm
CÍMSZÓ: Nagykáta
SZÓCIKK: Nagykáta, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 9975 lak. Egyike az
ország legújabb hitközségeinek. A szabadságharc előtt N.-n zsidó nem lakhatott.
A környék zsidó lakosságának a közeli Tápióbicske volt a centruma, ahonnan a
türelmi adó megszüntetése után lassan megindult a zsidó családok beszivárgása
N.-ra. 1860-ban már annyian voltak, hogy kezdetleges formában ugyan, de
megalakulhatott a hitközség. A zsidó lakosság száma azután pár év múlva úgy
megszaporodott, hogy 1868. a kerületi rabbi, Lichtenstein Áhrahám Jakab
Tápióbioskéről N.-ra tette át a székhelyét. Ekkortól N. a kerületi rabbiság
székhelye. Ugyanezen évben létesült a Chevra Kadisa is, melynek most Kandel
László az elnöke. Lichtenstein 1888. bekövetkezett haláláig látta el a
rabbiteendőket. Utóda Fischer Márk lett, aki 1893. vasúti szerencsétlenségnek
esett áldozatul. Tizenegy évig betöltetlen a rabbiállás, amelyet 1904. Breuer
Soma foglalt el. Ugyanekkor új templomot, új egytanerős népiskolát és
tanácstermet építtetett a hitközség. Breuer Soma megválasztása óta vallásos
szellemben vezeti a hitközséget. Ő indította meg annak idején a gyermekvédelmi
akciót, amely országos mozgalommá nőtt és végül az Országos Izr. Patronage
Egyesület l. o. megalakulására vezetett. A békésen fejlődő kongresszusi
hitközség nagyon megszenvedte a forradalmi időket. A csőcselék nem csak a
hitközségi tagok és a rabbi házát, de a templomot is feldúlta és kifosztotta,
úgy hogy pár évbe telt, míg a hitközség a súlyos károkat kiheverte. A N.-i
zsidóság a gazdasági életben számottevő szerepet játszik. Tagjai közül Altstock
Félix és Gyula Hungária néven mintaszőlő telepet, Acél Mihály ugyancsak
mintaszőlő gazdaságot létesített, míg Spitzer Aladár a Nagykáta és Vidéke
Takarékpénztár Rt.-ot alapította meg. A hitközség 9100 P-ős költségvetéssel
dolgozik, melyből nagyobb összeget fordít szociális és filantropikus célokra. A
hitközség anyakönyvi területéhez Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápióság, Pánd,
Tápiószecső, Kóka, Tóalmás, Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta tartoznak. A
kerülettel együtt az anyahitközség lélekszáma 600, a családok száma 150,
adófizető 69. Foglalkozás szerint: 8 gazdálkodó, 1 szabadpályán levő, 2 tanító,
37 kereskedő, 4 ügyvéd, 2 orvos, 7 magántisztviselő, 7 iparos, 5 magánzó és 7
egyéb. Az anyahitközség tagjai közül 40-en vettek részt a világháborúban és
3-an estek el. Mai vezetősége: Breuer Soma kerületi főrabbi, Spitzer Aladár
elnök, Preisz Soma alelnök, Székely Ernő pénztáros, Öszterreicher Jónásné a
Nőegylet elnöknője.
13515.ht
CÍMSZÓ Nagykát
SZÓCIKK Nagykáta nagyk Pest-Pilis-Solt-Kisku vm 997 lak Egyik a orszá
legújab hitközségeinek szabadsághar előt N.- zsid ne lakhatott környé zsid
lakosságána közel Tápióbicsk vol centruma ahonna türelm ad megszüntetés utá
lassa megindul zsid családo beszivárgás N.-ra 1860-ba má annyia voltak hog
kezdetlege formába ugyan d megalakulhatot hitközség zsid lakossá szám azutá pá
é múlv úg megszaporodott hog 1868 kerület rabbi Lichtenstei Áhrahá Jaka
Tápióbioskérő N.-r tett á székhelyét Ekkortó N kerület rabbisá székhelye
Ugyaneze évbe létesül Chevr Kadis is melyne mos Kande Lászl a elnöke
Lichtenstei 1888 bekövetkezet halálái látt e rabbiteendőket Utód Fische Már
lett ak 1893 vasút szerencsétlenségne eset áldozatul Tizeneg évi betöltetle
rabbiállás amelye 1904 Breue Som foglal el Ugyanekko ú templomot ú egytanerő
népiskolá é tanácsterme építtetet hitközség Breue Som megválasztás ót valláso
szellembe vezet hitközséget indított me anna idejé gyermekvédelm akciót amel
országo mozgalomm nőt é végü a Országo Izr Patronag Egyesüle l o megalakulásár
vezetett békése fejlőd kongresszus hitközsé nagyo megszenvedt forradalm időket
csőcselé ne csa hitközség tago é rabb házát d templomo i feldúlt é kifosztotta
úg hog pá évb telt mí hitközsé súlyo károka kiheverte N.- zsidósá gazdaság
életbe számottev szerepe játszik Tagja közü Altstoc Féli é Gyul Hungári néve
mintaszől telepet Acé Mihál ugyancsa mintaszől gazdaságo létesített mí Spitze
Aladá Nagykát é Vidék Takarékpénztá Rt.-o alapított meg hitközsé 910 P-ő
költségvetésse dolgozik melybő nagyob összege fordí szociáli é filantropiku
célokra hitközsé anyakönyv területéhe Tápióbicske Tápiószentmárton Tápióság
Pánd Tápiószecső Kóka Tóalmás Szentlőrinckát é Szentmártonkát tartoznak
kerülette együt a anyahitközsé lélekszám 600 családo szám 150 adófizet 69
Foglalkozá szerint gazdálkodó szabadpályá levő tanító 3 kereskedő ügyvéd orvos
magántisztviselő iparos magánz é egyéb A anyahitközsé tagja közü 40-e vette
rész világháborúba é 3-a este el Ma vezetősége Breue Som kerület főrabbi Spitze
Aladá elnök Preis Som alelnök Székel Ern pénztáros Öszterreiche Jónásn Nőegyle
elnöknője
13515.h
CÍMSZ Nagyká
SZÓCIK Nagykát nagy Pest-Pilis-Solt-Kisk v 99 la Egyi orsz legúja
hitközségeine szabadságha elő N. zsi n lakhatot körny zsi lakosságán köze
Tápióbics vo centrum ahonn türel a megszünteté ut lass megindu zsi család
beszivárgá N.-r 1860-b m annyi volta ho kezdetleg formáb ugya megalakulhato
hitközsé zsi lakoss szá azut p múl ú megszaporodot ho 186 kerüle rabb
Lichtenste Áhrah Jak Tápióbioskér N.- tet székhelyé Ekkort kerüle rabbis
székhely Ugyanez évb létesü Chev Kadi i melyn mo Kand Lász elnök Lichtenste 188
bekövetkeze halálá lát rabbiteendőke Utó Fisch Má let a 189 vasú
szerencsétlenségn ese áldozatu Tizene év betöltetl rabbiállá amely 190 Breu So
fogla e Ugyanekk templomo egytaner népiskol tanácsterm építtete hitközsé Breu
So megválasztá ó vallás szellemb veze hitközsége indítot m ann idej
gyermekvédel akció ame ország mozgalom nő vég Ország Iz Patrona Egyesül
megalakulásá vezetet békés fejlő kongresszu hitközs nagy megszenved forradal
időke csőcsel n cs hitközsé tag rab házá templom feldúl kifosztott ú ho p év
tel m hitközs súly károk kihevert N. zsidós gazdasá életb számotte szerep
játszi Tagj köz Altsto Fél Gyu Hungár név mintasző telepe Ac Mihá ugyancs
mintasző gazdaság létesítet m Spitz Alad Nagyká Vidé Takarékpénzt Rt.- alapítot
me hitközs 91 P- költségvetéss dolgozi melyb nagyo összeg ford szociál
filantropik célokr hitközs anyaköny területéh Tápióbicsk Tápiószentmárto
Tápiósá Pán Tápiószecs Kók Tóalmá Szentlőrincká Szentmártonká tartozna kerülett
együ anyahitközs lélekszá 60 család szá 15 adófize 6 Foglalkoz szerin gazdálkod
szabadpály lev tanít keresked ügyvé orvo magántisztvisel iparo magán egyé
anyahitközs tagj köz 40- vett rés világháborúb 3- est e M vezetőség Breu So
kerüle főrabb Spitz Alad elnö Prei So alelnö Széke Er pénztáro Öszterreich
Jónás Nőegyl elnöknőj
13515.
CÍMS Nagyk
SZÓCI Nagyká nag Pest-Pilis-Solt-Kis 9 l Egy ors legúj hitközségein
szabadságh el N zs lakhato körn zs lakosságá köz Tápióbic v centru ahon türe
megszüntet u las megind zs csalá beszivárg N.- 1860- anny volt h kezdetle formá
ugy megalakulhat hitközs zs lakos sz azu mú megszaporodo h 18 kerül rab
Lichtenst Áhra Ja Tápióbioské N. te székhely Ekkor kerül rabbi székhel Ugyane
év létes Che Kad mely m Kan Lás elnö Lichtenst 18 bekövetkez halál lá rabbiteendők
Ut Fisc M le 18 vas szerencsétlenség es áldozat Tizen é betöltet rabbiáll amel
19 Bre S fogl Ugyanek templom egytane népisko tanácster építtet hitközs Bre S
megválaszt vallá szellem vez hitközség indíto an ide gyermekvéde akci am orszá
mozgalo n vé Orszá I Patron Egyesü megalakulás vezete béké fejl kongressz
hitköz nag megszenve forrada idők csőcse c hitközs ta ra ház templo feldú
kifosztot h é te hitköz súl káro kihever N zsidó gazdas élet számott szere
játsz Tag kö Altst Fé Gy Hungá né mintasz telep A Mih ugyanc mintasz gazdasá
létesíte Spit Ala Nagyk Vid Takarékpénz Rt. alapíto m hitköz 9 P költségvetés
dolgoz mely nagy össze for szociá filantropi célok hitköz anyakön területé
Tápióbics Tápiószentmárt Tápiós Pá Tápiószec Kó Tóalm Szentlőrinck Szentmártonk
tartozn kerület egy anyahitköz léleksz 6 csalá sz 1 adófiz Foglalko szeri
gazdálko szabadpál le taní kereske ügyv orv magántisztvise ipar magá egy
anyahitköz tag kö 40 vet ré világháború 3 es vezetősé Bre S kerül főrab Spit
Ala eln Pre S aleln Szék E pénztár Öszterreic Jóná Nőegy elnöknő
13515
CÍM Nagy
SZÓC Nagyk na Pest-Pilis-Solt-Ki Eg or legú hitközségei szabadság e z
lakhat kör z lakosság kö Tápióbi centr aho tür megszünte la megin z csal
beszivár N. 1860 ann vol kezdetl form ug megalakulha hitköz z lako s az m
megszaporod 1 kerü ra Lichtens Áhr J Tápióbiosk N t székhel Ekko kerü rabb
székhe Ugyan é léte Ch Ka mel Ka Lá eln Lichtens 1 bekövetke halá l rabbiteendő
U Fis l 1 va szerencsétlensé e áldoza Tize betölte rabbiál ame 1 Br fog Ugyane
templo egytan népisk tanácste építte hitköz Br megválasz vall szelle ve
hitközsé indít a id gyermekvéd akc a orsz mozgal v Orsz Patro Egyes megalakulá
vezet bék fej kongress hitkö na megszenv forrad idő csőcs hitköz t r há templ
feld kifoszto t hitkö sú kár kiheve zsid gazda éle számot szer játs Ta k Alts F
G Hung n mintas tele Mi ugyan mintas gazdas létesít Spi Al Nagy Vi Takarékpén
Rt alapít hitkö költségveté dolgo mel nag össz fo szoci filantrop célo hitkö
anyakö terület Tápióbic Tápiószentmár Tápió P Tápiósze K Tóal Szentlőrinc
Szentmárton tartoz kerüle eg anyahitkö léleks csal s adófi Foglalk szer gazdálk
szabadpá l tan keresk ügy or magántisztvis ipa mag eg anyahitkö ta k 4 ve r
világhábor e vezetős Br kerü főra Spi Al el Pr alel Szé pénztá Öszterrei Jón Nőeg
elnökn
1351
CÍ Nag
SZÓ Nagy n Pest-Pilis-Solt-K E o leg hitközsége szabadsá lakha kö lakossá k
Tápiób cent ah tü megszünt l megi csa beszivá N 186 an vo kezdet for u
megalakulh hitkö lak a megszaporo ker r Lichten Áh Tápióbios székhe Ekk ker rab
székh Ugya lét C K me K L el Lichten bekövetk hal rabbiteend Fi v
szerencsétlens áldoz Tiz betölt rabbiá am B fo Ugyan templ egyta népis tanácst
építt hitkö B megválas val szell v hitközs indí i gyermekvé ak ors mozga Ors
Patr Egye megalakul veze bé fe kongres hitk n megszen forra id csőc hitkö h
temp fel kifoszt hitk s ká kihev zsi gazd él számo sze ját T Alt Hun minta tel
M ugya minta gazda létesí Sp A Nag V Takarékpé R alapí hitk költségvet dolg me
na öss f szoc filantro cél hitk anyak terüle Tápióbi Tápiószentmá Tápi Tápiósz
Tóa Szentlőrin Szentmárto tarto kerül e anyahitk lélek csa adóf Foglal sze
gazdál szabadp ta keres üg o magántisztvi ip ma e anyahitk t v világhábo vezető
B ker főr Sp A e P ale Sz pénzt Öszterre Jó Nőe elnök