13647.htm

CÍMSZÓ: Numerus clausus

SZÓCIKK: Numerus clausus. A köztudatban N. néven az 1920: XXV. t.-c. ismeretes, mely a «tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról» szól. A törvényjavaslatot Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920 júl. 22. nyújtotta be, a nemzetgyűlés a javaslatot hét ülésen - 1920 szept. 2., 3., 16., 17., 18., 20. és 21. napjain - tárgyalván, azt a Bernolák Nándor nemzetgyűlési képviselő által benyújtott módosító javaslat felvételével fogadta el. A törvény négy szakaszból áll, ezek közül a negyedik a végrehajtási rendelkezést tartalmazza. A törvény első paragrafusa a következőképen szól: «A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920-21. tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, akik nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak olyan számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.» E paragrafus első része felesleges, miután a megbízhatatlan elemek kizárását már előzőleg is törvény szabályozta, a korlátozó rendelkezés szövege pedig félreértésre adhat okot, hiszen a mai Magyarországnak ugyanannyi főiskolája van, mint a réginek, ennél fogva aránylag az addiginál jóval több főiskolai hallgató alapos kiképzése volna biztosítható. A törvény indokolása azonban, ellentétben az első paragrafus máskénti értelmezhetőségével, szükségesnek tartja a túltengő szellemi proletariátus korlátozását, a harmadik szakasz pedig egyenesen kimondja, hogy «Az engedély megadásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenc tizedrészét». Ez a szakasz homlokegyenest ellenkezik a magyar közjoggal, mert nincs olyan törvényünk, mely megállapítaná a fajiság ismérveit, vagy felsorolná, hogy milyen nemzetiségek élnek Magyarországon. A nemzetiség sohasem jelentett egyebet, mint valamely anyanyelv bevallását és az 1868 : XLIV. t.-c. bevezető rendelkezései értelmében «az egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve eshetik külön szabályok alá». A N. megdöntötte ezt az elvet, mert szerinte nem csupán a hivatalos nyelv használatának joga, de a tanszabadság joga is nemzetiségek szerint igazodik. A zsidóságról a N.-ban sem mint felekezetről, sem egyébként nem tétetik említés, a törvény mégis a zsidó ifjúság tanulási szabadsága ellen irányai. A N.-t ugyanis még életbelépése előtt alkalmazták Haller Istvánnak egy 1920 aug. 6. kelt rendelete alapján, mely az 1920-21. tanévre felvehető hallgatók számát szabályozván «az izraelitákat külön nemzetiségnek» vette. Ez a megjelölés jog- és törvényellenes, mert figyelmen kívül hagyja a magyarországi zsidóság egyenjogúságát kimondó 1867: XVII. t.-cikket (l. Emancipáció) és a zsidó vallást bevett vallásfelekezetnek minősítő 1895: XLII. t.-cikket (l. Recepció). A magyar közjog nem ismer faji osztályozást, a nemzetiség közjogi fogalmának kritériumai pedig éppen a törvények értelmében nem vonatkozhatnak a zsidóságra. A N.-t megállapító törvény végrehajtásánál mégis külön nemzetiségként kezelték a zsidóságot, jóllehet a m. kir. Kúria már a N. életbeléptetése után is több ízben kimondotta, hogy «az «izraelita» és a «zsidó» kifejezés Magyarországon a magyar alkotmány értelmében egyedül vallásfelekezeti megjelölésre alkalmasa, továbbá «a héber nyelv nem minősíthető a zsidóság olyan anyanyelvének, mely őket külön nemzetiséggé olvasztaná össze, következésképen ezidőszerint Magyarországon zsidó nemzetiségről beszélni nem lehet». Nyilvánvaló tehát, hogy a N. törvénybeiktatását megelőzőleg az emancipáció és recepciós törvényeket kellett volna hatálytalanítani. Ez azonban nem történt meg. A N. következtében a zsidó ifjúság százai kényszerültek külföldre s az első években különösen a német egyetemekre tódultak, de újabban Ausztria, Csehország, Belgium, Franciaország és Svájc egyetemem is sok a magyar zsidó egyetemi hallgató Segélyezésükre alakult meg a Központi Zsidó Diáksegítő Bizottság, mely társadalmi úton teremti elő a külföldön tanuló ifjúság támogatásához szükséges anyagi eszközöket és ez irányú akciójával már eddig is jelentős eredményeket ért el. A zsidó ifjak egy része tanulmányainak befejezése után visszatért Magyarországba, jóval nagyobb azonban azoknak a száma, akik diplomájuk nosztrifikálásának nehézségei, vagy egyéb okok miatt külföldön telepedtek le. A N. ellen mindjárt életbeléptetése után a sajtóban, de különösen a parlamentben éles harc indult meg. Ebben a harcban a képviselők közül Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Rassay Károly, Bródy Ernő, Fábián Béla és általában az ellenzéki politikusok jártak elől. Több ízben nyilatkozott elítélőleg a N.-ról Apponyi Albert gróf is, sőt a kormánypárti politikusok között is számosan akadtak olyanok, akik nyíltan programjukra tűzték a N. eltörlését. A N. elleni harc külföldön is visszhangra talált, ahol a magyar zsidóság akciójától teljesen függetlenül, a Joint Foreigne Committee of the Jewish Board of Deputies and the Anglo-Jewish Associaton és az Alliance Israelite Universelle 1921 nov. havában előterjesztést intéztek a Nemzetek Szövetségéhez, melyben azt sérelmezték, hogy a N. egyrészt a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, másrészt faji és nemzetiségi kisebbség gyanánt kezeli a magyar zsidókat, holott a zsidóság Magyarországon csak felekezeti kisebbséget jelent. A Nemzetek Szövetsége foglalkozott is a felterjesztésekkel, de különösebb eredmény nélkül. 1924-ben a N. ellensúlyozása céljából Sándor Pál kezdeményezésére felmerült egy zsidó egyetem felállításának a terve, ez a terv azonban meghiúsult. 1928-ban a közhangulat nyomására megtörtént a N. módosítása, amely azonban csak stiláris jellegű, miután a nemzetiségi kategorizálás helyébe a hallgatók szüleinek foglalkozási kategorizálását hozta be. A módosítás nem is eredményezett lényeges javulást, mert csupán a «nemzetiségi» megjelölést szüntette meg, de a zsidóság számára törvényileg biztosított tanszabadság visszaállításával adós maradt. (V: ö. Gábor Gyula dr. «A N. és a zsidó egyetem».) v. a.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3647. címszó a lexikon => 655. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13647.htm

CÍMSZÓ: Numerus clausus

SZÓCIKK: Numerus clausus. A köztudatban N. néven az 1920: XXV. t.-c. ismeretes, mely a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szól. A törvényjavaslatot Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920 júl. 22. nyújtotta be, a nemzetgyűlés a javaslatot hét ülésen - 1920 szept. 2., 3., 16., 17., 18., 20. és 21. napjain - tárgyalván, azt a Bernolák Nándor nemzetgyűlési képviselő által benyújtott módosító javaslat felvételével fogadta el. A törvény négy szakaszból áll, ezek közül a negyedik a végrehajtási rendelkezést tartalmazza. A törvény első paragrafusa a következőképen szól: A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920-21. tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, akik nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak olyan számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. E paragrafus első része felesleges, miután a megbízhatatlan elemek kizárását már előzőleg is törvény szabályozta, a korlátozó rendelkezés szövege pedig félreértésre adhat okot, hiszen a mai Magyarországnak ugyanannyi főiskolája van, mint a réginek, ennél fogva aránylag az addiginál jóval több főiskolai hallgató alapos kiképzése volna biztosítható. A törvény indokolása azonban, ellentétben az első paragrafus máskénti értelmezhetőségével, szükségesnek tartja a túltengő szellemi proletariátus korlátozását, a harmadik szakasz pedig egyenesen kimondja, hogy Az engedély megadásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenc tizedrészét . Ez a szakasz homlokegyenest ellenkezik a magyar közjoggal, mert nincs olyan törvényünk, mely megállapítaná a fajiság ismérveit, vagy felsorolná, hogy milyen nemzetiségek élnek Magyarországon. A nemzetiség sohasem jelentett egyebet, mint valamely anyanyelv bevallását és az 1868 : XLIV. t.-c. bevezető rendelkezései értelmében az egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve eshetik külön szabályok alá . A N. megdöntötte ezt az elvet, mert szerinte nem csupán a hivatalos nyelv használatának joga, de a tanszabadság joga is nemzetiségek szerint igazodik. A zsidóságról a N.-ban sem mint felekezetről, sem egyébként nem tétetik említés, a törvény mégis a zsidó ifjúság tanulási szabadsága ellen irányai. A N.-t ugyanis még életbelépése előtt alkalmazták Haller Istvánnak egy 1920 aug. 6. kelt rendelete alapján, mely az 1920-21. tanévre felvehető hallgatók számát szabályozván az izraelitákat külön nemzetiségnek vette. Ez a megjelölés jog- és törvényellenes, mert figyelmen kívül hagyja a magyarországi zsidóság egyenjogúságát kimondó 1867: XVII. t.-cikket l. Emancipáció és a zsidó vallást bevett vallásfelekezetnek minősítő 1895: XLII. t.-cikket l. Recepció . A magyar közjog nem ismer faji osztályozást, a nemzetiség közjogi fogalmának kritériumai pedig éppen a törvények értelmében nem vonatkozhatnak a zsidóságra. A N.-t megállapító törvény végrehajtásánál mégis külön nemzetiségként kezelték a zsidóságot, jóllehet a m. kir. Kúria már a N. életbeléptetése után is több ízben kimondotta, hogy az izraelita és a zsidó kifejezés Magyarországon a magyar alkotmány értelmében egyedül vallásfelekezeti megjelölésre alkalmasa, továbbá a héber nyelv nem minősíthető a zsidóság olyan anyanyelvének, mely őket külön nemzetiséggé olvasztaná össze, következésképen ezidőszerint Magyarországon zsidó nemzetiségről beszélni nem lehet . Nyilvánvaló tehát, hogy a N. törvénybeiktatását megelőzőleg az emancipáció és recepciós törvényeket kellett volna hatálytalanítani. Ez azonban nem történt meg. A N. következtében a zsidó ifjúság százai kényszerültek külföldre s az első években különösen a német egyetemekre tódultak, de újabban Ausztria, Csehország, Belgium, Franciaország és Svájc egyetemem is sok a magyar zsidó egyetemi hallgató Segélyezésükre alakult meg a Központi Zsidó Diáksegítő Bizottság, mely társadalmi úton teremti elő a külföldön tanuló ifjúság támogatásához szükséges anyagi eszközöket és ez irányú akciójával már eddig is jelentős eredményeket ért el. A zsidó ifjak egy része tanulmányainak befejezése után visszatért Magyarországba, jóval nagyobb azonban azoknak a száma, akik diplomájuk nosztrifikálásának nehézségei, vagy egyéb okok miatt külföldön telepedtek le. A N. ellen mindjárt életbeléptetése után a sajtóban, de különösen a parlamentben éles harc indult meg. Ebben a harcban a képviselők közül Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Rassay Károly, Bródy Ernő, Fábián Béla és általában az ellenzéki politikusok jártak elől. Több ízben nyilatkozott elítélőleg a N.-ról Apponyi Albert gróf is, sőt a kormánypárti politikusok között is számosan akadtak olyanok, akik nyíltan programjukra tűzték a N. eltörlését. A N. elleni harc külföldön is visszhangra talált, ahol a magyar zsidóság akciójától teljesen függetlenül, a Joint Foreigne Committee of the Jewish Board of Deputies and the Anglo-Jewish Associaton és az Alliance Israelite Universelle 1921 nov. havában előterjesztést intéztek a Nemzetek Szövetségéhez, melyben azt sérelmezték, hogy a N. egyrészt a törvény előtti egyenlőség elvét sérti, másrészt faji és nemzetiségi kisebbség gyanánt kezeli a magyar zsidókat, holott a zsidóság Magyarországon csak felekezeti kisebbséget jelent. A Nemzetek Szövetsége foglalkozott is a felterjesztésekkel, de különösebb eredmény nélkül. 1924-ben a N. ellensúlyozása céljából Sándor Pál kezdeményezésére felmerült egy zsidó egyetem felállításának a terve, ez a terv azonban meghiúsult. 1928-ban a közhangulat nyomására megtörtént a N. módosítása, amely azonban csak stiláris jellegű, miután a nemzetiségi kategorizálás helyébe a hallgatók szüleinek foglalkozási kategorizálását hozta be. A módosítás nem is eredményezett lényeges javulást, mert csupán a nemzetiségi megjelölést szüntette meg, de a zsidóság számára törvényileg biztosított tanszabadság visszaállításával adós maradt. V: ö. Gábor Gyula dr. A N. és a zsidó egyetem . v. a.

13647.ht

CÍMSZÓ Numeru clausu

SZÓCIKK Numeru clausus köztudatba N néve a 1920 XXV t.-c ismeretes mel tudományegyetemekre műegyetemre budapest egyetem közgazdaságtudomány karr é jogakadémiákr val beiratkozá szabályozásáró szól törvényjavaslato Halle Istvá vallás é közoktatásügy miniszte 192 júl 22 nyújtott be nemzetgyűlé javaslato hé ülése 192 szept 2. 3. 16. 17. 18. 20 é 21 napjai tárgyalván az Bernolá Nándo nemzetgyűlés képvisel álta benyújtot módosít javasla felvételéve fogadt el törvén nég szakaszbó áll eze közü negyedi végrehajtás rendelkezés tartalmazza törvén els paragrafus következőképe szól tudományegyetemekre műegyetemre budapest közgazdaságtudomány karr é jogakadémiákr a 1920-21 tané kezdetétő csa ol egyéne iratkozhatna be aki nemzethűség é erkölcs tekintetbe feltétlenü megbízható é csa olya számban amennyine alapo kiképzés biztosítható paragrafu els rész felesleges miutá megbízhatatla eleme kizárásá má előzőle i törvén szabályozta korlátoz rendelkezé szöveg pedi félreértésr adha okot hisze ma Magyarországna ugyananny főiskoláj van min réginek enné fogv arányla a addiginá jóva töb főiskola hallgat alapo kiképzés voln biztosítható törvén indokolás azonban ellentétbe a els paragrafu másként értelmezhetőségével szükségesne tartj túlteng szellem proletariátu korlátozását harmadi szakas pedi egyenese kimondja hog A engedél megadásáná arr i figyelemme kel lenni hog a orszá területé lak egye népfajokho é nemzetiségekhe tartoz ifja arányszám hallgató közöt lehetőle elérj a illet népfa vag nemzetisé országo arányszámát d legaláb kitegy anna kilen tizedrészé E szakas homlokegyenes ellenkezi magya közjoggal mer ninc olya törvényünk mel megállapítan fajisá ismérveit vag felsorolná hog milye nemzetisége élne Magyarországon nemzetisé sohase jelentet egyebet min valamel anyanyel bevallásá é a 186 XLIV t.-c bevezet rendelkezése értelmébe a egyenjogúsá egyedü a országba divatoz többfél nyelve hivatalo használatár nézv esheti külö szabályo al N megdöntött ez a elvet mer szerint ne csupá hivatalo nyel használatána joga d tanszabadsá jog i nemzetisége szerin igazodik zsidóságró N.-ba se min felekezetről se egyébkén ne téteti említés törvén mégi zsid ifjúsá tanulás szabadság elle irányai N.- ugyani mé életbelépés előt alkalmaztá Halle Istvánna eg 192 aug 6 kel rendelet alapján mel a 1920-21 tanévr felvehet hallgató számá szabályozvá a izraelitáka külö nemzetiségne vette E megjelölé jog é törvényellenes mer figyelme kívü hagyj magyarország zsidósá egyenjogúságá kimond 1867 XVII t.-cikke l Emancipáci é zsid vallás bevet vallásfelekezetne minősít 1895 XLII t.-cikke l Recepci magya közjo ne isme faj osztályozást nemzetisé közjog fogalmána kritériuma pedi éppe törvénye értelmébe ne vonatkozhatna zsidóságra N.- megállapít törvén végrehajtásáná mégi külö nemzetiségkén kezelté zsidóságot jóllehe m kir Kúri má N életbeléptetés utá i töb ízbe kimondotta hog a izraelit é zsid kifejezé Magyarországo magya alkotmán értelmébe egyedü vallásfelekezet megjelölésr alkalmasa tovább hébe nyel ne minősíthet zsidósá olya anyanyelvének mel őke külö nemzetiségg olvasztan össze következésképe ezidőszerin Magyarországo zsid nemzetiségrő beszéln ne lehe Nyilvánval tehát hog N törvénybeiktatásá megelőzőle a emancipáci é recepció törvényeke kellet voln hatálytalanítani E azonba ne történ meg N következtébe zsid ifjúsá száza kényszerülte külföldr a els évekbe különöse néme egyetemekr tódultak d újabba Ausztria Csehország Belgium Franciaorszá é Sváj egyeteme i so magya zsid egyetem hallgat Segélyezésükr alakul me Központ Zsid Diáksegít Bizottság mel társadalm úto teremt el külföldö tanul ifjúsá támogatásáho szüksége anyag eszközöke é e irány akciójáva má eddi i jelentő eredményeke ér el zsid ifja eg rész tanulmányaina befejezés utá visszatér Magyarországba jóva nagyob azonba azokna száma aki diplomáju nosztrifikálásána nehézségei vag egyé oko miat külföldö telepedte le N elle mindjár életbeléptetés utá sajtóban d különöse parlamentbe éle har indul meg Ebbe harcba képviselő közü Vázsony Vilmos Sándo Pál Rassa Károly Bród Ernő Fábiá Bél é általába a ellenzék politikuso járta elől Töb ízbe nyilatkozot elítélőle N.-ró Appony Alber gró is ső kormánypárt politikuso közöt i számosa akadta olyanok aki nyílta programjukr tűzté N eltörlését N ellen har külföldö i visszhangr talált aho magya zsidósá akciójátó teljese függetlenül Join Foreign Committe o th Jewis Boar o Deputie an th Anglo-Jewis Associato é a Allianc Israelit Universell 192 nov havába előterjesztés intézte Nemzete Szövetségéhez melybe az sérelmezték hog N egyrész törvén előtt egyenlősé elvé sérti másrész faj é nemzetiség kisebbsé gyanán kezel magya zsidókat holot zsidósá Magyarországo csa felekezet kisebbsége jelent Nemzete Szövetség foglalkozot i felterjesztésekkel d különöseb eredmén nélkül 1924-be N ellensúlyozás céljábó Sándo Pá kezdeményezésér felmerül eg zsid egyete felállításána terve e ter azonba meghiúsult 1928-ba közhangula nyomásár megtörtén N módosítása amel azonba csa stilári jellegű miutá nemzetiség kategorizálá helyéb hallgató szüleine foglalkozás kategorizálásá hozt be módosítá ne i eredményezet lényege javulást mer csupá nemzetiség megjelölés szüntett meg d zsidósá számár törvényile biztosítot tanszabadsá visszaállításáva adó maradt V ö Gábo Gyul dr N é zsid egyete v a

13647.h

CÍMSZ Numer claus

SZÓCIK Numer clausu köztudatb név 192 XX t.- ismerete me tudományegyetemekr műegyetemr budapes egyete közgazdaságtudomán kar jogakadémiák va beiratkoz szabályozásár szó törvényjavaslat Hall Istv vallá közoktatásüg miniszt 19 jú 2 nyújtot b nemzetgyűl javaslat h ülés 19 szep 2 3 16 17 18 2 2 napja tárgyalvá a Bernol Nánd nemzetgyűlé képvise ált benyújto módosí javasl felvételév fogad e törvé né szakaszb ál ez köz negyed végrehajtá rendelkezé tartalmazz törvé el paragrafu következőkép szó tudományegyetemekr műegyetemr budapes közgazdaságtudomán kar jogakadémiák 1920-2 tan kezdetét cs o egyén iratkozhatn b ak nemzethűsé erkölc tekintetb feltétlen megbízhat cs oly számba amennyin alap kiképzé biztosíthat paragraf el rés feleslege miut megbízhatatl elem kizárás m előzől törvé szabályozt korláto rendelkez szöve ped félreértés adh oko hisz m Magyarországn ugyanann főiskolá va mi régine enn fog arányl addigin jóv tö főiskol hallga alap kiképzé vol biztosíthat törvé indokolá azonba ellentétb el paragraf máskén értelmezhetőségéve szükségesn tart túlten szelle proletariát korlátozásá harmad szaka ped egyenes kimondj ho engedé megadásán ar figyelemm ke lenn ho orsz terület la egy népfajokh nemzetiségekh tarto ifj arányszá hallgat közö lehetől elér ille népf va nemzetis ország arányszámá legalá kiteg ann kile tizedrész szaka homlokegyene ellenkez magy közjogga me nin oly törvényün me megállapíta fajis ismérvei va felsoroln ho mily nemzetiség éln Magyarországo nemzetis sohas jelente egyebe mi valame anyanye bevallás 18 XLI t.- beveze rendelkezés értelméb egyenjogús egyed országb divato többfé nyelv hivatal használatá néz eshet kül szabály a megdöntöt e elve me szerin n csup hivatal nye használatán jog tanszabads jo nemzetiség szeri igazodi zsidóságr N.-b s mi felekezetrő s egyébké n tétet említé törvé még zsi ifjús tanulá szabadsá ell iránya N. ugyan m életbelépé elő alkalmazt Hall Istvánn e 19 au ke rendele alapjá me 1920-2 tanév felvehe hallgat szám szabályozv izraeliták kül nemzetiségn vett megjelöl jo törvényellene me figyelm kív hagy magyarorszá zsidós egyenjogúság kimon 186 XVI t.-cikk Emancipác zsi vallá beve vallásfelekezetn minősí 189 XLI t.-cikk Recepc magy közj n ism fa osztályozás nemzetis közjo fogalmán kritérium ped épp törvény értelméb n vonatkozhatn zsidóságr N. megállapí törvé végrehajtásán még kül nemzetiségké kezelt zsidóságo jólleh ki Kúr m életbelépteté ut tö ízb kimondott ho izraeli zsi kifejez Magyarország magy alkotmá értelméb egyed vallásfelekeze megjelölés alkalmas továb héb nye n minősíthe zsidós oly anyanyelvéne me ők kül nemzetiség olvaszta össz következéskép ezidőszeri Magyarország zsi nemzetiségr beszél n leh Nyilvánva tehá ho törvénybeiktatás megelőzől emancipác recepci törvények kelle vol hatálytalanítan azonb n törté me következtéb zsi ifjús száz kényszerült külföld el évekb különös ném egyetemek tódulta újabb Ausztri Csehorszá Belgiu Franciaorsz Svá egyetem s magy zsi egyete hallga Segélyezésük alaku m Közpon Zsi Diáksegí Bizottsá me társadal út terem e külföld tanu ifjús támogatásáh szükség anya eszközök irán akciójáv m edd jelent eredmények é e zsi ifj e rés tanulmányain befejezé ut visszaté Magyarországb jóv nagyo azonb azokn szám ak diplomáj nosztrifikálásán nehézsége va egy ok mia külföld telepedt l ell mindjá életbelépteté ut sajtóba különös parlamentb él ha indu me Ebb harcb képvisel köz Vázson Vilmo Sánd Pá Rass Károl Bró Ern Fábi Bé általáb ellenzé politikus járt elő Tö ízb nyilatkozo elítélől N.-r Appon Albe gr i s kormánypár politikus közö számos akadt olyano ak nyílt programjuk tűzt eltörlésé elle ha külföld visszhang talál ah magy zsidós akcióját teljes függetlenü Joi Foreig Committ t Jewi Boa Deputi a t Anglo-Jewi Associat Allian Israeli Universel 19 no haváb előterjeszté intézt Nemzet Szövetségéhe melyb a sérelmezté ho egyrés törvé előt egyenlős elv sért másrés fa nemzetisé kisebbs gyaná keze magy zsidóka holo zsidós Magyarország cs felekeze kisebbség jelen Nemzet Szövetsé foglalkozo felterjesztésekke különöse eredmé nélkü 1924-b ellensúlyozá céljáb Sánd P kezdeményezésé felmerü e zsi egyet felállításán terv te azonb meghiúsul 1928-b közhangul nyomásá megtörté módosítás ame azonb cs stilár jelleg miut nemzetisé kategorizál helyé hallgat szülein foglalkozá kategorizálás hoz b módosít n eredményeze lényeg javulás me csup nemzetisé megjelölé szüntet me zsidós számá törvényil biztosíto tanszabads visszaállításáv ad marad Gáb Gyu d zsi egyet

13647.

CÍMS Nume clau

SZÓCI Nume claus köztudat né 19 X t. ismeret m tudományegyetemek műegyetem budape egyet közgazdaságtudomá ka jogakadémiá v beiratko szabályozásá sz törvényjavasla Hal Ist vall közoktatásü minisz 1 j nyújto nemzetgyű javasla ülé 1 sze 1 1 1 napj tárgyalv Berno Nán nemzetgyűl képvis ál benyújt módos javas felvételé foga törv n szakasz á e kö negye végrehajt rendelkez tartalmaz törv e paragraf következőké sz tudományegyetemek műegyetem budape közgazdaságtudomá ka jogakadémiá 1920- ta kezdeté c egyé iratkozhat a nemzethűs erköl tekintet feltétle megbízha c ol számb amennyi ala kiképz biztosítha paragra e ré felesleg miu megbízhatat ele kizárá előző törv szabályoz korlát rendelke szöv pe félreérté ad ok his Magyarország ugyanan főiskol v m régin en fo arány addigi jó t főisko hallg ala kiképz vo biztosítha törv indokol azonb ellentét e paragra máské értelmezhetőségév szükséges tar túlte szell proletariá korlátozás harma szak pe egyene kimond h enged megadásá a figyelem k len h ors terüle l eg népfajok nemzetiségek tart if aránysz hallga köz lehető elé ill nép v nemzeti orszá arányszám legal kite an kil tizedrés szak homlokegyen ellenke mag közjogg m ni ol törvényü m megállapít faji ismérve v felsorol h mil nemzetisé él Magyarország nemzeti soha jelent egyeb m valam anyany bevallá 1 XL t. bevez rendelkezé értelmé egyenjogú egye ország divat többf nyel hivata használat né eshe kü szabál megdöntö elv m szeri csu hivata ny használatá jo tanszabad j nemzetisé szer igazod zsidóság N.- m felekezetr egyébk téte említ törv mé zs ifjú tanul szabads el irány N ugya életbelép el alkalmaz Hal István 1 a k rendel alapj m 1920- tané felveh hallga szá szabályoz izraelitá kü nemzetiség vet megjelö j törvényellen m figyel kí hag magyarorsz zsidó egyenjogúsá kimo 18 XV t.-cik Emancipá zs vall bev vallásfelekezet minős 18 XL t.-cik Recep mag köz is f osztályozá nemzeti közj fogalmá kritériu pe ép törvén értelmé vonatkozhat zsidóság N megállap törv végrehajtásá mé kü nemzetiségk kezel zsidóság jólle k Kú életbeléptet u t íz kimondot h izrael zs kifeje Magyarorszá mag alkotm értelmé egye vallásfelekez megjelölé alkalma tová hé ny minősíth zsidó ol anyanyelvén m ő kü nemzetisé olvaszt öss következéské ezidőszer Magyarorszá zs nemzetiség beszé le Nyilvánv teh h törvénybeiktatá megelőző emancipá recepc törvénye kell vo hatálytalaníta azon tört m következté zs ifjú szá kényszerül külföl e évek különö né egyeteme tódult újab Ausztr Csehorsz Belgi Franciaors Sv egyete mag zs egyet hallg Segélyezésü alak Közpo Zs Diákseg Bizotts m társada ú tere külföl tan ifjú támogatásá szüksé any eszközö irá akciójá ed jelen eredménye zs if ré tanulmányai befejez u visszat Magyarország jó nagy azon azok szá a diplomá nosztrifikálásá nehézség v eg o mi külföl teleped el mindj életbeléptet u sajtób különö parlament é h ind m Eb harc képvise kö Vázso Vilm Sán P Ras Káro Br Er Fáb B általá ellenz politiku jár el T íz nyilatkoz elítélő N.- Appo Alb g kormánypá politiku köz számo akad olyan a nyíl programju tűz eltörlés ell h külföl visszhan talá a mag zsidó akciójá telje független Jo Forei Commit Jew Bo Deput Anglo-Jew Associa Allia Israel Universe 1 n havá előterjeszt intéz Nemze Szövetségéh mely sérelmezt h egyré törv elő egyenlő el sér másré f nemzetis kisebb gyan kez mag zsidók hol zsidó Magyarorszá c felekez kisebbsé jele Nemze Szövets foglalkoz felterjesztésekk különös eredm nélk 1924- ellensúlyoz céljá Sán kezdeményezés felmer zs egye felállításá ter t azon meghiúsu 1928- közhangu nyomás megtört módosítá am azon c stilá jelle miu nemzetis kategorizá hely hallga szülei foglalkoz kategorizálá ho módosí eredményez lénye javulá m csu nemzetis megjelöl szünte m zsidó szám törvényi biztosít tanszabad visszaállításá a mara Gá Gy zs egye

13647

CÍM Num cla

SZÓC Num clau köztuda n 1 t ismere tudományegyeteme műegyete budap egye közgazdaságtudom k jogakadémi beiratk szabályozás s törvényjavasl Ha Is val közoktatás minis nyújt nemzetgy javasl ül sz nap tárgyal Bern Ná nemzetgyű képvi á benyúj módo java felvétel fog tör szakas k negy végrehaj rendelke tartalma tör paragra következők s tudományegyeteme műegyete budap közgazdaságtudom k jogakadémi 1920 t kezdet egy iratkozha nemzethű erkö tekinte feltétl megbízh o szám amenny al kikép biztosíth paragr r felesle mi megbízhata el kizár előz tör szabályo korlá rendelk szö p félreért a o hi Magyarorszá ugyana főisko régi e f arán addig j főisk hall al kikép v biztosíth tör indoko azon ellenté paragr másk értelmezhetőségé szüksége ta túlt szel proletari korlátozá harm sza p egyen kimon enge megadás figyele le or terül e népfajo nemzetisége tar i aránys hallg kö lehet el il né nemzet orsz arányszá lega kit a ki tizedré sza homlokegye ellenk ma közjog n o törvény megállapí faj ismérv felsoro mi nemzetis é Magyarorszá nemzet soh jelen egye vala anyan bevall X t beve rendelkez értelm egyenjog egy orszá diva több nye hivat használa n esh k szabá megdönt el szer cs hivat n használat j tanszaba nemzetis sze igazo zsidósá N. felekezet egyéb tét emlí tör m z ifj tanu szabad e irán ugy életbelé e alkalma Ha Istvá rende alap 1920 tan felve hallg sz szabályo izraelit k nemzetisé ve megjel törvényelle figye k ha magyarors zsid egyenjogús kim 1 X t.-ci Emancip z val be vallásfelekeze minő 1 X t.-ci Rece ma kö i osztályoz nemzet köz fogalm kritéri p é törvé értelm vonatkozha zsidósá megálla tör végrehajtás m k nemzetiség keze zsidósá jóll K életbelépte í kimondo izrae z kifej Magyarorsz ma alkot értelm egy vallásfeleke megjelöl alkalm tov h n minősít zsid o anyanyelvé k nemzetis olvasz ös következésk ezidősze Magyarorsz z nemzetisé besz l Nyilván te törvénybeiktat megelőz emancip recep törvény kel v hatálytalanít azo tör következt z ifj sz kényszerü külfö éve külön n egyetem tódul úja Auszt Csehors Belg Franciaor S egyet ma z egye hall Segélyezés ala Közp Z Diákse Bizott társad ter külfö ta ifj támogatás szüks an eszköz ir akciój e jele eredmény z i r tanulmánya befeje vissza Magyarorszá j nag azo azo sz diplom nosztrifikálás nehézsé e m külfö telepe e mind életbelépte sajtó külön parlamen in E har képvis k Vázs Vil Sá Ra Kár B E Fá által ellen politik já e í nyilatko elítél N. App Al kormányp politik kö szám aka olya nyí programj tű eltörlé el külfö visszha tal ma zsid akciój telj függetle J Fore Commi Je B Depu Anglo-Je Associ Alli Israe Univers hav előterjesz inté Nemz Szövetségé mel sérelmez egyr tör el egyenl e sé másr nemzeti kiseb gya ke ma zsidó ho zsid Magyarorsz feleke kisebbs jel Nemz Szövet foglalko felterjesztések különö ered nél 1924 ellensúlyo célj Sá kezdeményezé felme z egy felállítás te azo meghiús 1928 közhang nyomá megtör módosít a azo stil jell mi nemzeti kategoriz hel hallg szüle foglalko kategorizál h módos eredménye lény javul cs nemzeti megjelö szünt zsid szá törvény biztosí tanszaba visszaállítás mar G G z egy

1364

CÍ Nu cl

SZÓ Nu cla köztud ismer tudományegyetem műegyet buda egy közgazdaságtudo jogakadém beirat szabályozá törvényjavas H I va közoktatá mini nyúj nemzetg javas ü s na tárgya Ber N nemzetgy képv benyú mód jav felvéte fo tö szaka neg végreha rendelk tartalm tö paragr következő tudományegyetem műegyet buda közgazdaságtudo jogakadém 192 kezde eg iratkozh nemzeth erk tekint feltét megbíz szá amenn a kiké biztosít parag felesl m megbízhat e kizá elő tö szabály korl rendel sz félreér h Magyarorsz ugyan főisk rég ará addi főis hal a kiké biztosít tö indok azo ellent parag más értelmezhetőség szükség t túl sze proletar korlátoz har sz egye kimo eng megadá figyel l o terü népfaj nemzetiség ta arány hall k lehe e i n nemze ors aránysz leg ki k tizedr sz homlokegy ellen m közjo törvén megállap fa ismér felsor m nemzeti Magyarorsz nemze so jele egy val anya beval bev rendelke értel egyenjo eg orsz div töb ny hiva használ es szab megdön e sze c hiva használa tanszab nemzeti sz igaz zsidós N felekeze egyé té eml tö if tan szaba irá ug életbel alkalm H Istv rend ala 192 ta felv hall s szabály izraeli nemzetis v megje törvényell figy h magyaror zsi egyenjogú ki t.-c Emanci va b vallásfelekez min t.-c Rec m k osztályo nemze kö fogal kritér törv értel vonatkozh zsidós megáll tö végrehajtá nemzetisé kez zsidós jól életbelépt kimond izra kife Magyarors m alko értel eg vallásfelek megjelö alkal to minősí zsi anyanyelv nemzeti olvas ö következés ezidősz Magyarors nemzetis bes Nyilvá t törvénybeikta megelő emanci rece törvén ke hatálytalaní az tö következ if s kényszer külf év külö egyete tódu új Ausz Csehor Bel Franciao egye m egy hal Segélyezé al Köz Diáks Bizot társa te külf t if támogatá szük a eszkö i akció jel eredmén tanulmány befej vissz Magyarorsz na az az s diplo nosztrifikálá nehézs külf telep min életbelépt sajt külö parlame i ha képvi Váz Vi S R Ká F álta elle politi j nyilatk elíté N Ap A kormány politi k szá ak oly ny program t eltörl e külf visszh ta m zsi akció tel függetl For Comm J Dep Anglo-J Assoc All Isra Univer ha előterjes int Nem Szövetség me sérelme egy tö e egyen s más nemzet kise gy k m zsid h zsi Magyarors felek kisebb je Nem Szöve foglalk felterjesztése külön ere né 192 ellensúly cél S kezdeményez felm eg felállítá t az meghiú 192 közhan nyom megtö módosí az sti jel m nemzet kategori he hall szül foglalk kategorizá módo eredmény lén javu c nemzet megjel szün zsi sz törvén biztos tanszab visszaállítá ma eg