13653.htm

CÍMSZÓ: Nyelvészet

SZÓCIKK: Nyelvészet (filológia), a nyelvek kialakulásával, fejlődésével, idiomáival, a különböző nyelvágak és nyelvcsaládok összehasonlításával, a nyelv fejlődésének törvényszerűségével, a hang- és mondattan szabályosságának megállapításával, a nyelvek pszichológiájával foglalkozó tudomány, amely a speciális zsidó tudományokkal, csakúgy, mint az évezredeken át működő zsidó tudósokkal a legszorosabb összefüggésben áll. Az ókori nyelvtudomány magas színvonalon a hinduknál állott a K. e. 5. sz.-ban, majd a görög műveltség idején az alexandriai korban, a K. e. 2. sz.-tól a K. u. IV. sz.-ig. Ebben a korban a zsidóknál úgy görög, mint palesztinai és babiloni-perzsa területen a Ny. legvirágzóbb tudományágak egyike volt. A Ny. művelését maga a Biblia és a szóbeli hagyomány, a Misna és Midras interpretálása tette szükségessé. Éppen ezért, már az ókori exegetákat, a Targumok fordítóit, magyarázóit, a Misna, Gemára, a Baraiták megfogalmazóit és interpretálóit, a tannaitákat (l. o.), majd a gáóni korszak (l. o.) tudósait, az alexandriai zsidó tudósokat, mind elsősorban nyelvészeknek kell tekinteni, mert magyarázatuk módszere, csakúgy, mint a középkori nyugati exegetáké, elsősorban filológiai volt. Ez utóbbiak a filológiának egyenesen úttörői voltak. Ilyennek kell tekinteni magát Rasit (R. Salomo Jichaki, a XI. sz. ban Troyes), akinek filológiai interpretáláson alapuló exegézisét Nicolaus Lyra plágiuma nyomán a keresztény egyház úgy a középkorban, mint Luther nyomán a reformáció korában is magáévá tette. A modern sémi filológiának egyenesen megalapítójául kell tekinteni a francia- és spanyolországi nagy exegetákat és filozófusokat, Maimonidest Nachmavidest, még inkább azonban Abuhralid Marwan ibn Ganah, Ábrahám ibn Ezra, Juda ibn Tibbun és Dávid Kimchi kiváló filológusokat, de a kevésbé neveseket is. A zsidó tudomány nyelve már az ókorban is részben volt csupán tiszta hébernyelvű, mert ahhoz a rokon északsémi nyelvek, mint az arameus, a kald-arameus, szír, továbbá más nyelvek társultak. A Talmud, a Targumok, a kabbalisztikus iratok (mindkét Zóhár) ily nyelveken vannak írva s több ezer perzsa, görög, majd arab szó fordul elő bennük. A zsidó tudósok, elsősorban a teológusok már az ókortól kezdve az egész középkoron át napjainkig ezeket a nyelveket olvasták, a filológiai felkészültség, hajlam és tudás tehát elengedhetetlen volt náluk, akik tartalmi interpretálásra törekedtek. Ezért volt a zsidóság tudományossága szerves kapcsolatban a filológiával évezredek óta. A modern Ny. a XIX. sz. eleje, Bopp fellépése óta sok kiváló zsidó tudóst állított szolgálatába és pedig nem kizáróan a sémi, hanem az indogermán és turáni filológia egész területén is. Alábbiakban csupán a legkiválóbb zsidó származású magyar nyelvészek megemlítésére szorítkozunk. (Bővebben l. az egyes nevek alatt.) Balassa József, Ballagi Mór, Bánóczi József, Elek Oszkár, Kuchs (Pokos) Dávid, Gábor Ignác, Goldzieher Ignác, Gyalui Farkas, Hahn (Havas) Adolf, Halász Ignác, Harmos Sándor. Heller Bernát, Kallós Ede, Kallós Zsigmond Kardos Albert, Körösi Sándor, Krausz Jakab, Kunos Ignác, Léderer Béla, Mahler Ede, Munkácsi Bernát, Perényi Adolf, Préin József, Radó Antal, Reich Emil, Roheim Géza, Rózsa Géza, Ruhinyi Mózes, Simonyi Zsigmond, Szilasi Móric, Vámbéry Ármin. A magyar-zsidó nyelvészek legtöbbje a magyar nyelv és a magyar nyelvvel rokon nyelvek filológiájával foglalkozott. Közöttük a legkiválóbbak alapvető munkásságot fejtettek ki ezen a téren és felbecsülhetetlen szolgálatot tettettek a magyar és az egyetemes nyelvkutatás tudományának.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3653. címszó a lexikon => 656. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13653.htm

CÍMSZÓ: Nyelvészet

SZÓCIKK: Nyelvészet filológia , a nyelvek kialakulásával, fejlődésével, idiomáival, a különböző nyelvágak és nyelvcsaládok összehasonlításával, a nyelv fejlődésének törvényszerűségével, a hang- és mondattan szabályosságának megállapításával, a nyelvek pszichológiájával foglalkozó tudomány, amely a speciális zsidó tudományokkal, csakúgy, mint az évezredeken át működő zsidó tudósokkal a legszorosabb összefüggésben áll. Az ókori nyelvtudomány magas színvonalon a hinduknál állott a K. e. 5. sz.-ban, majd a görög műveltség idején az alexandriai korban, a K. e. 2. sz.-tól a K. u. IV. sz.-ig. Ebben a korban a zsidóknál úgy görög, mint palesztinai és babiloni-perzsa területen a Ny. legvirágzóbb tudományágak egyike volt. A Ny. művelését maga a Biblia és a szóbeli hagyomány, a Misna és Midras interpretálása tette szükségessé. Éppen ezért, már az ókori exegetákat, a Targumok fordítóit, magyarázóit, a Misna, Gemára, a Baraiták megfogalmazóit és interpretálóit, a tannaitákat l. o. , majd a gáóni korszak l. o. tudósait, az alexandriai zsidó tudósokat, mind elsősorban nyelvészeknek kell tekinteni, mert magyarázatuk módszere, csakúgy, mint a középkori nyugati exegetáké, elsősorban filológiai volt. Ez utóbbiak a filológiának egyenesen úttörői voltak. Ilyennek kell tekinteni magát Rasit R. Salomo Jichaki, a XI. sz. ban Troyes , akinek filológiai interpretáláson alapuló exegézisét Nicolaus Lyra plágiuma nyomán a keresztény egyház úgy a középkorban, mint Luther nyomán a reformáció korában is magáévá tette. A modern sémi filológiának egyenesen megalapítójául kell tekinteni a francia- és spanyolországi nagy exegetákat és filozófusokat, Maimonidest Nachmavidest, még inkább azonban Abuhralid Marwan ibn Ganah, Ábrahám ibn Ezra, Juda ibn Tibbun és Dávid Kimchi kiváló filológusokat, de a kevésbé neveseket is. A zsidó tudomány nyelve már az ókorban is részben volt csupán tiszta hébernyelvű, mert ahhoz a rokon északsémi nyelvek, mint az arameus, a kald-arameus, szír, továbbá más nyelvek társultak. A Talmud, a Targumok, a kabbalisztikus iratok mindkét Zóhár ily nyelveken vannak írva s több ezer perzsa, görög, majd arab szó fordul elő bennük. A zsidó tudósok, elsősorban a teológusok már az ókortól kezdve az egész középkoron át napjainkig ezeket a nyelveket olvasták, a filológiai felkészültség, hajlam és tudás tehát elengedhetetlen volt náluk, akik tartalmi interpretálásra törekedtek. Ezért volt a zsidóság tudományossága szerves kapcsolatban a filológiával évezredek óta. A modern Ny. a XIX. sz. eleje, Bopp fellépése óta sok kiváló zsidó tudóst állított szolgálatába és pedig nem kizáróan a sémi, hanem az indogermán és turáni filológia egész területén is. Alábbiakban csupán a legkiválóbb zsidó származású magyar nyelvészek megemlítésére szorítkozunk. Bővebben l. az egyes nevek alatt. Balassa József, Ballagi Mór, Bánóczi József, Elek Oszkár, Kuchs Pokos Dávid, Gábor Ignác, Goldzieher Ignác, Gyalui Farkas, Hahn Havas Adolf, Halász Ignác, Harmos Sándor. Heller Bernát, Kallós Ede, Kallós Zsigmond Kardos Albert, Körösi Sándor, Krausz Jakab, Kunos Ignác, Léderer Béla, Mahler Ede, Munkácsi Bernát, Perényi Adolf, Préin József, Radó Antal, Reich Emil, Roheim Géza, Rózsa Géza, Ruhinyi Mózes, Simonyi Zsigmond, Szilasi Móric, Vámbéry Ármin. A magyar-zsidó nyelvészek legtöbbje a magyar nyelv és a magyar nyelvvel rokon nyelvek filológiájával foglalkozott. Közöttük a legkiválóbbak alapvető munkásságot fejtettek ki ezen a téren és felbecsülhetetlen szolgálatot tettettek a magyar és az egyetemes nyelvkutatás tudományának.

13653.ht

CÍMSZÓ Nyelvésze

SZÓCIKK Nyelvésze filológi nyelve kialakulásával fejlődésével idiomáival különböz nyelvága é nyelvcsaládo összehasonlításával nyel fejlődéséne törvényszerűségével hang é mondatta szabályosságána megállapításával nyelve pszichológiájáva foglalkoz tudomány amel speciáli zsid tudományokkal csakúgy min a évezredeke á működ zsid tudósokka legszorosab összefüggésbe áll A ókor nyelvtudomán maga színvonalo hindukná állot K e 5 sz.-ban maj görö műveltsé idejé a alexandria korban K e 2 sz.-tó K u IV sz.-ig Ebbe korba zsidókná úg görög min palesztina é babiloni-perzs területe Ny legvirágzób tudományága egyik volt Ny művelésé mag Bibli é szóbel hagyomány Misn é Midra interpretálás tett szükségessé Éppe ezért má a ókor exegetákat Targumo fordítóit magyarázóit Misna Gemára Baraitá megfogalmazói é interpretálóit tannaitáka l o maj gáón korsza l o tudósait a alexandria zsid tudósokat min elsősorba nyelvészekne kel tekinteni mer magyarázatu módszere csakúgy min középkor nyugat exegetáké elsősorba filológia volt E utóbbia filológiána egyenese úttörő voltak Ilyenne kel tekinten magá Rasi R Salom Jichaki XI sz ba Troye akine filológia interpretáláso alapul exegézisé Nicolau Lyr plágium nyomá keresztén egyhá úg középkorban min Luthe nyomá reformáci korába i magáév tette moder sém filológiána egyenese megalapítójáu kel tekinten francia é spanyolország nag exegetáka é filozófusokat Maimonides Nachmavidest mé inkáb azonba Abuhrali Marwa ib Ganah Ábrahá ib Ezra Jud ib Tibbu é Dávi Kimch kivál filológusokat d kevésb neveseke is zsid tudomán nyelv má a ókorba i részbe vol csupá tiszt hébernyelvű mer ahho roko északsém nyelvek min a arameus kald-arameus szír tovább má nyelve társultak Talmud Targumok kabbalisztiku irato mindké Zóhá il nyelveke vanna írv töb eze perzsa görög maj ara sz fordu el bennük zsid tudósok elsősorba teológuso má a ókortó kezdv a egés középkoro á napjainki ezeke nyelveke olvasták filológia felkészültség hajla é tudá tehá elengedhetetle vol náluk aki tartalm interpretálásr törekedtek Ezér vol zsidósá tudományosság szerve kapcsolatba filológiáva évezrede óta moder Ny XIX sz eleje Bop fellépés ót so kivál zsid tudós állítot szolgálatáb é pedi ne kizáróa sémi hane a indogermá é turán filológi egés területé is Alábbiakba csupá legkiválób zsid származás magya nyelvésze megemlítésér szorítkozunk Bővebbe l a egye neve alatt Balass József Ballag Mór Bánócz József Ele Oszkár Kuch Poko Dávid Gábo Ignác Goldziehe Ignác Gyalu Farkas Hah Hava Adolf Halás Ignác Harmo Sándor Helle Bernát Kalló Ede Kalló Zsigmon Kardo Albert Körös Sándor Kraus Jakab Kuno Ignác Lédere Béla Mahle Ede Munkács Bernát Perény Adolf Préi József Rad Antal Reic Emil Rohei Géza Rózs Géza Ruhiny Mózes Simony Zsigmond Szilas Móric Vámbér Ármin magyar-zsid nyelvésze legtöbbj magya nyel é magya nyelvve roko nyelve filológiájáva foglalkozott Közöttü legkiválóbba alapvet munkásságo fejtette k eze tére é felbecsülhetetle szolgálato tettette magya é a egyeteme nyelvkutatá tudományának

13653.h

CÍMSZ Nyelvész

SZÓCIK Nyelvész filológ nyelv kialakulásáva fejlődéséve idiomáiva különbö nyelvág nyelvcsalád összehasonlításáva nye fejlődésén törvényszerűségéve han mondatt szabályosságán megállapításáva nyelv pszichológiájáv foglalko tudomán ame speciál zsi tudományokka csakúg mi évezredek műkö zsi tudósokk legszorosa összefüggésb ál óko nyelvtudomá mag színvonal hindukn állo sz.-ba ma gör művelts idej alexandri korba sz.-t I sz.-i Ebb korb zsidókn ú görö mi palesztin babiloni-perz terület N legvirágzó tudományág egyi vol N művelés ma Bibl szóbe hagyomán Mis Midr interpretálá tet szükségess Épp ezér m óko exegetáka Targum fordítói magyarázói Misn Gemár Barait megfogalmazó interpretálói tannaiták ma gáó korsz tudósai alexandri zsi tudósoka mi elsősorb nyelvészekn ke tekinten me magyarázat módszer csakúg mi középko nyuga exegeták elsősorb filológi vol utóbbi filológián egyenes úttör volta Ilyenn ke tekinte mag Ras Salo Jichak X s b Troy akin filológi interpretálás alapu exegézis Nicola Ly plágiu nyom kereszté egyh ú középkorba mi Luth nyom reformác koráb magáé tett mode sé filológián egyenes megalapítójá ke tekinte franci spanyolorszá na exegeták filozófusoka Maimonide Nachmavides m inká azonb Abuhral Marw i Gana Ábrah i Ezr Ju i Tibb Dáv Kimc kivá filológusoka kevés nevesek i zsi tudomá nyel m ókorb részb vo csup tisz hébernyelv me ahh rok északsé nyelve mi arameu kald-arameu szí továb m nyelv társulta Talmu Targumo kabbalisztik irat mindk Zóh i nyelvek vann ír tö ez perzs görö ma ar s ford e bennü zsi tudóso elsősorb teológus m ókort kezd egé középkor napjaink ezek nyelvek olvastá filológi felkészültsé hajl tud teh elengedhetetl vo nálu ak tartal interpretálás törekedte Ezé vo zsidós tudományossá szerv kapcsolatb filológiáv évezred ót mode N XI s elej Bo fellépé ó s kivá zsi tudó állíto szolgálatá ped n kizáró sém han indogerm turá filológ egé terület i Alábbiakb csup legkiváló zsi származá magy nyelvész megemlítésé szorítkozun Bővebb egy nev alat Balas Józse Balla Mó Bánóc Józse El Oszká Kuc Pok Dávi Gáb Igná Goldzieh Igná Gyal Farka Ha Hav Adol Halá Igná Harm Sándo Hell Berná Kall Ed Kall Zsigmo Kard Alber Körö Sándo Krau Jaka Kun Igná Léder Bél Mahl Ed Munkác Berná Perén Adol Pré Józse Ra Anta Rei Emi Rohe Géz Róz Géz Ruhin Móze Simon Zsigmon Szila Móri Vámbé Ármi magyar-zsi nyelvész legtöbb magy nye magy nyelvv rok nyelv filológiájáv foglalkozot Között legkiválóbb alapve munkásság fejtett ez tér felbecsülhetetl szolgálat tettett magy egyetem nyelvkutat tudományána

13653.

CÍMS Nyelvés

SZÓCI Nyelvés filoló nyel kialakulásáv fejlődésév idiomáiv különb nyelvá nyelvcsalá összehasonlításáv ny fejlődésé törvényszerűségév ha mondat szabályosságá megállapításáv nyel pszichológiájá foglalk tudomá am speciá zs tudományokk csakú m évezrede műk zs tudósok legszoros összefüggés á ók nyelvtudom ma színvona hinduk áll sz.-b m gö művelt ide alexandr korb sz.- sz.- Eb kor zsidók gör m paleszti babiloni-per terüle legvirágz tudományá egy vo művelé m Bib szób hagyomá Mi Mid interpretál te szükséges Ép ezé ók exegeták Targu fordító magyarázó Mis Gemá Barai megfogalmaz interpretáló tannaitá m gá kors tudósa alexandr zs tudósok m elsősor nyelvészek k tekinte m magyaráza módsze csakú m középk nyug exegetá elsősor filológ vo utóbb filológiá egyene úttö volt Ilyen k tekint ma Ra Sal Jicha Tro aki filológ interpretálá alap exegézi Nicol L plági nyo kereszt egy középkorb m Lut nyo reformá korá magá tet mod s filológiá egyene megalapítój k tekint franc spanyolorsz n exegetá filozófusok Maimonid Nachmavide ink azon Abuhra Mar Gan Ábra Ez J Tib Dá Kim kiv filológusok kevé nevese zs tudom nye ókor rész v csu tis hébernyel m ah ro északs nyelv m arame kald-arame sz tová nyel társult Talm Targum kabbaliszti ira mind Zó nyelve van í t e perz gör m a for benn zs tudós elsősor teológu ókor kez eg középko napjain eze nyelve olvast filológ felkészülts haj tu te elengedhetet v nál a tarta interpretálá törekedt Ez v zsidó tudományoss szer kapcsolat filológiá évezre ó mod X ele B fellép kiv zs tud állít szolgálat pe kizár sé ha indoger tur filoló eg terüle Alábbiak csu legkivál zs származ mag nyelvés megemlítés szorítkozu Bőveb eg ne ala Bala Józs Ball M Bánó Józs E Oszk Ku Po Dáv Gá Ign Goldzie Ign Gya Fark H Ha Ado Hal Ign Har Sánd Hel Bern Kal E Kal Zsigm Kar Albe Kör Sánd Kra Jak Ku Ign Léde Bé Mah E Munká Bern Peré Ado Pr Józs R Ant Re Em Roh Gé Ró Gé Ruhi Móz Simo Zsigmo Szil Mór Vámb Árm magyar-zs nyelvés legtöb mag ny mag nyelv ro nyel filológiájá foglalkozo Közöt legkiválób alapv munkássá fejtet e té felbecsülhetet szolgála tettet mag egyete nyelvkuta tudományán

13653

CÍM Nyelvé

SZÓC Nyelvé filol nye kialakulásá fejlődésé idiomái külön nyelv nyelvcsal összehasonlításá n fejlődés törvényszerűségé h monda szabályosság megállapításá nye pszichológiáj foglal tudom a speci z tudományok csak évezred mű z tudóso legszoro összefüggé ó nyelvtudo m színvon hindu ál sz.- g művel id alexand kor sz. sz. E ko zsidó gö paleszt babiloni-pe terül legvirág tudomány eg v művel Bi szó hagyom M Mi interpretá t szüksége É ez ó exegetá Targ fordít magyaráz Mi Gem Bara megfogalma interpretál tannait g kor tudós alexand z tudóso elsőso nyelvésze tekint magyaráz módsz csak közép nyu exeget elsőso filoló v utób filológi egyen útt vol Ilye tekin m R Sa Jich Tr ak filoló interpretál ala exegéz Nico plág ny keresz eg középkor Lu ny reform kor mag te mo filológi egyen megalapító tekin fran spanyolors exeget filozófuso Maimoni Nachmavid in azo Abuhr Ma Ga Ábr E Ti D Ki ki filológuso kev neves z tudo ny óko rés cs ti hébernye a r észak nyel aram kald-aram s tov nye társul Tal Targu kabbaliszt ir min Z nyelv va per gö fo ben z tudó elsőso teológ óko ke e középk napjai ez nyelv olvas filoló felkészült ha t t elengedhete ná tart interpretál töreked E zsid tudományos sze kapcsola filológi évezr mo el fellé ki z tu állí szolgála p kizá s h indoge tu filol e terül Alábbia cs legkivá z szárma ma nyelvé megemlíté szorítkoz Bőve e n al Bal Józ Bal Bán Józ Osz K P Dá G Ig Goldzi Ig Gy Far H Ad Ha Ig Ha Sán He Ber Ka Ka Zsig Ka Alb Kö Sán Kr Ja K Ig Léd B Ma Munk Ber Per Ad P Józ An R E Ro G R G Ruh Mó Sim Zsigm Szi Mó Vám Ár magyar-z nyelvé legtö ma n ma nyel r nye filológiáj foglalkoz Közö legkiváló alap munkáss fejte t felbecsülhete szolgál tette ma egyet nyelvkut tudományá

1365

CÍ Nyelv

SZÓ Nyelv filo ny kialakulás fejlődés idiomá külö nyel nyelvcsa összehasonlítás fejlődé törvényszerűség mond szabályossá megállapítás ny pszichológiá fogla tudo spec tudományo csa évezre m tudós legszor összefügg nyelvtud színvo hind á sz. műve i alexan ko sz sz k zsid g palesz babiloni-p terü legvirá tudomán e műve B sz hagyo M interpret szükség e exeget Tar fordí magyará M Ge Bar megfogalm interpretá tannai ko tudó alexan tudós elsős nyelvész tekin magyará móds csa közé ny exege elsős filol utó filológ egye út vo Ily teki S Jic T a filol interpretá al exegé Nic plá n keres e középko L n refor ko ma t m filológ egye megalapít teki fra spanyolor exege filozófus Maimon Nachmavi i az Abuh M G Áb T K k filológus ke neve tud n ók ré c t héberny észa nye ara kald-ara to ny társu Ta Targ kabbalisz i mi nyel v pe g f be tud elsős teoló ók k közép napja e nyel olva filol felkészül h elengedhet n tar interpretá töreke zsi tudományo sz kapcsol filológ évez m e fell k t áll szolgál kiz indog t filo terü Alábbi c legkiv szárm m nyelv megemlít szorítko Bőv a Ba Jó Ba Bá Jó Os D I Goldz I G Fa A H I H Sá H Be K K Zsi K Al K Sá K J I Lé M Mun Be Pe A Jó A R Ru M Si Zsig Sz M Vá Á magyar- nyelv legt m m nye ny filológiá foglalko Köz legkivál ala munkás fejt felbecsülhet szolgá tett m egye nyelvku tudomány