Magyar Zsidó Lexikon: Óbuda

13661.htm

CÍMSZÓ: Óbuda

SZÓCIKK: Óbuda (Altofen, héberül: Öven Jósén), Budapest III. ker. A legrégibb okmány, mely Ó.-n letelepült zsidók mellett tanúskodik, 1349-ből származik. A XV. sz.-ban már községet alkotnak az ottlakó zsidók, ez azonban 1526. a háborús zavarok következtében tönkrement. Csak 1712. találhatók újra zsidók Ó.-n, a népszámláló ív ebben az évben 24 családot (88 lelket) mutat. Jórészt Cseh- és Morvaországból származtak, de több Budáról kiüldözött zsidó is telepedett itt le. Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak az Ó.-i zsidóknak. Megengedték, hogy nyilvános istentiszteleteket tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek, A zsidóbírót, kit a Zichy bárók engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy díszes ezüst pálcát tartott a kezében s ha az utcán járt, a hitközségi szolga heroldként járt előtte. A zsidók, mint bérlők, szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket és 1738. építették az első zsinagógát. 1745-ben halt meg első rabbijuk Oppenheim Iszachar Ber. 1749-ben a község 340 forint türelmi adót fizetett. 1752-ben 52 család élt itt, volt rabbijuk, Günsburg Matiszjáhu, egy rabbihelyettesük és két zsidó tanítójuk. 1765-ben megújította a község Zichy grófnővel kötött szerződését és 1766. a kamara vette át a védelmet hasonló feltételek mellett. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1780. ennek égisze alatt a zsidókórházat. 1786 után Kiese Izsák a rabbi. 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon. 1787-ben már 320 család lakta Ó.-t. Budai mintára új alapszabályok is készültek. 1789-ben választották meg Münz Mózest (l. o.) rabbinak. 1794-ben megyei rabbi lett; ő alá tartozott a pesti község is. E hivatalt 1831. bekövetkezett haláláig viselte. Még 1830. approbálta Chorin Áron első írását, az Érnek hasóve c. munkát. Mikor azonban később Chorin nyíltan a szélső reform mellett foglalt állást, Münz az ország többi rabbitekintélyével ellene lépett fel. A pesti község, ahol a reformirányzatnak sok híve volt, nem akarta többé Münzöt rabbijának elismerni. Az Ó.-i község Münz alatt felvirágzott, 1794. már 32 családot számlált, kik 1790 óta saját házaikban lakhattak. 1838-ban hívták meg rabbinak a Tiv Oztón című novellisztikus és responzórikus munka szerzőjét Heller Cevi Hirshet, aki azelőtt Bródiban, Bonyhádon és Ungváron működött. De ez még ugyanabban az évben meghalt. Ezután az állás 27 évig üresen maradt. 1838-ban az árvíz a zsidóknak is nagy károkat okozott, a szerencsétlenség éjszakáján a református templom fogadta be őket. 1861 és 1880 között Hirsch Márkus működött itt, aki később prágai és hamburgi főrabbi lett. A kulturális élet középpontjává azonban mind- inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula (1887- 1895), Adler Illés (1896- 1907), Wellesz Gyula (1910-1915), majd Schreiber Ignác (1919-1922) következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr (l. o.) a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. «Musterschule», melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos (l. o.) hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a «Solós Szeudosz»-egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház - régen a «Siechen-haus» - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet (Menücho-Nöchajno), mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi társulata (ÓZSIIT), amely felolvasások és előadások rendezésével a zsidó irodalmat ápolja. A háború alatt a társulat működése szünetelt. 1928-ban kezdett újra működni. Az elmúlt tíz esztendő a hitközség történetében az alkotások ideje. A hitközség tagjainak létszáma ezidő alatt megkétszereződött. Kiváló elnökök állottak a hitközség élén, ú. m. Stern József dr. kir. tanácsos, Székely Salamon főigazgató, Vörösváry Miklós dr. ügyvéd és jelenleg Kemény Lajos. Stern dr. a háború, Székely Salamon a forradalmak támadásaival szemben védték meg a hitközséget, Vörösváry dr. pedig a gazdasági konszolidáció alapját rakta le, míg Kemény Lajos a hitközség újabb intézményeinek létesítésén dolgozik szép sikerrel. 1926. nagy építkezéseket eszközölt a hitközség. Felépítette a székházat, amely dísztermével, tanácstermével, elnöki fogadójával, irodahelyiségeivel s az ifjúság számára készült tornatermével kitűnően megfelel hivatásának. 1924-ben bevezette a hitközség a hitoktatást az iparostanonc- és a leányháztartási iskolákban, ugyanez évben cserkészcsapatot szervezett, melynek otthona a székházban van. A hitközség 91,300 P-s évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8300 P-t fordít szociális és filantropikus célokra. Nagyobb alapítványa az ingatlanból (2 beépített) álló Bergor Lipót dr.-féle alapítvány, amelynek kamatait a hitközség felekezeti különbség nélkül első sorban hadiözvegyek és hadiárvák támogatására fordítja. A hitközségnek gazdag, érdekesnél érdekesebb okmányokat tartalmazó levéltára van, amely alapja lesz a most szervezés alatt álló Ó.-i zsidó múzeumnak. A hitközség lélekszáma 5500, a családok száma 1350, adót 1402-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők és iparosok, de sok közöttük a vállalkozó, gyáros és az intellektuális pályákon működő egyén. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 55-en estek el, akiknek emlékét a templom előcsarnokának falába illesztett márványtábla őrzi. A hitközség mai vezetősége: Neumann József dr. főrabbi, Kemény Lajos elnök, Orova Zsigmond dr. alelnök, Glück Emil, Huszár Jenő, Kozma Gyula, Strausz Mór, Székely Salamon és Tehel Lajos elöljárók, Rabinek Lajos és Wertheimer Salamon pénzügyi elöljárók, Herskovits Mihály, Löffler Márk, Singer Lázár templomi elöljárók. Választmányi tagok: id. Back Dávid, Böhm Izidor, Deutsch Arnold, Deutsch József, Eckstein Ignác, Engel Ignác, Fischer Mór, Goldmann Gyula, Goldstein Lipót, Hottenreich Adolf, Klein Sándor, Kovács Dávid, Murberger Miksa, Orova Károly, Pollacsek Jenő, Rosenbaum Bernát, Somló Sándor, Schwarc Nándor, Schwarc Sándor, Steiner Károly, Weiner Lajos, Würz Salamon, Weisz Simon és Zichermann Antal. Az iskolaszék tagjai: Kelbor Lipót elnök, Keldon Pál, alelnök, Angyal Márton, Biró István, Finály Árpád dr., Groszmann Vilmos, Schönberger Ignác, Kemény József, Kovács Arthur dr., Krausz G. Károly, Székely Salamon és Schiffor Ferenc dr. A hitközség jegyzője Parczel József.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3661. címszó a lexikon => 658. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13661.htm

CÍMSZÓ: Óbuda

SZÓCIKK: Óbuda Altofen, héberül: Öven Jósén , Budapest III. ker. A legrégibb okmány, mely Ó.-n letelepült zsidók mellett tanúskodik, 1349-ből származik. A XV. sz.-ban már községet alkotnak az ottlakó zsidók, ez azonban 1526. a háborús zavarok következtében tönkrement. Csak 1712. találhatók újra zsidók Ó.-n, a népszámláló ív ebben az évben 24 családot 88 lelket mutat. Jórészt Cseh- és Morvaországból származtak, de több Budáról kiüldözött zsidó is telepedett itt le. Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak az Ó.-i zsidóknak. Megengedték, hogy nyilvános istentiszteleteket tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek, A zsidóbírót, kit a Zichy bárók engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy díszes ezüst pálcát tartott a kezében s ha az utcán járt, a hitközségi szolga heroldként járt előtte. A zsidók, mint bérlők, szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család 198 lélek lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket és 1738. építették az első zsinagógát. 1745-ben halt meg első rabbijuk Oppenheim Iszachar Ber. 1749-ben a község 340 forint türelmi adót fizetett. 1752-ben 52 család élt itt, volt rabbijuk, Günsburg Matiszjáhu, egy rabbihelyettesük és két zsidó tanítójuk. 1765-ben megújította a község Zichy grófnővel kötött szerződését és 1766. a kamara vette át a védelmet hasonló feltételek mellett. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1780. ennek égisze alatt a zsidókórházat. 1786 után Kiese Izsák a rabbi. 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon. 1787-ben már 320 család lakta Ó.-t. Budai mintára új alapszabályok is készültek. 1789-ben választották meg Münz Mózest l. o. rabbinak. 1794-ben megyei rabbi lett; ő alá tartozott a pesti község is. E hivatalt 1831. bekövetkezett haláláig viselte. Még 1830. approbálta Chorin Áron első írását, az Érnek hasóve c. munkát. Mikor azonban később Chorin nyíltan a szélső reform mellett foglalt állást, Münz az ország többi rabbitekintélyével ellene lépett fel. A pesti község, ahol a reformirányzatnak sok híve volt, nem akarta többé Münzöt rabbijának elismerni. Az Ó.-i község Münz alatt felvirágzott, 1794. már 32 családot számlált, kik 1790 óta saját házaikban lakhattak. 1838-ban hívták meg rabbinak a Tiv Oztón című novellisztikus és responzórikus munka szerzőjét Heller Cevi Hirshet, aki azelőtt Bródiban, Bonyhádon és Ungváron működött. De ez még ugyanabban az évben meghalt. Ezután az állás 27 évig üresen maradt. 1838-ban az árvíz a zsidóknak is nagy károkat okozott, a szerencsétlenség éjszakáján a református templom fogadta be őket. 1861 és 1880 között Hirsch Márkus működött itt, aki később prágai és hamburgi főrabbi lett. A kulturális élet középpontjává azonban mind- inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula 1887- 1895 , Adler Illés 1896- 1907 , Wellesz Gyula 1910-1915 , majd Schreiber Ignác 1919-1922 következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr l. o. a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. Musterschule , melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos l. o. hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a Solós Szeudosz -egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház - régen a Siechen-haus - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet Menücho-Nöchajno , mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi társulata ÓZSIIT , amely felolvasások és előadások rendezésével a zsidó irodalmat ápolja. A háború alatt a társulat működése szünetelt. 1928-ban kezdett újra működni. Az elmúlt tíz esztendő a hitközség történetében az alkotások ideje. A hitközség tagjainak létszáma ezidő alatt megkétszereződött. Kiváló elnökök állottak a hitközség élén, ú. m. Stern József dr. kir. tanácsos, Székely Salamon főigazgató, Vörösváry Miklós dr. ügyvéd és jelenleg Kemény Lajos. Stern dr. a háború, Székely Salamon a forradalmak támadásaival szemben védték meg a hitközséget, Vörösváry dr. pedig a gazdasági konszolidáció alapját rakta le, míg Kemény Lajos a hitközség újabb intézményeinek létesítésén dolgozik szép sikerrel. 1926. nagy építkezéseket eszközölt a hitközség. Felépítette a székházat, amely dísztermével, tanácstermével, elnöki fogadójával, irodahelyiségeivel s az ifjúság számára készült tornatermével kitűnően megfelel hivatásának. 1924-ben bevezette a hitközség a hitoktatást az iparostanonc- és a leányháztartási iskolákban, ugyanez évben cserkészcsapatot szervezett, melynek otthona a székházban van. A hitközség 91,300 P-s évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8300 P-t fordít szociális és filantropikus célokra. Nagyobb alapítványa az ingatlanból 2 beépített álló Bergor Lipót dr.-féle alapítvány, amelynek kamatait a hitközség felekezeti különbség nélkül első sorban hadiözvegyek és hadiárvák támogatására fordítja. A hitközségnek gazdag, érdekesnél érdekesebb okmányokat tartalmazó levéltára van, amely alapja lesz a most szervezés alatt álló Ó.-i zsidó múzeumnak. A hitközség lélekszáma 5500, a családok száma 1350, adót 1402-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők és iparosok, de sok közöttük a vállalkozó, gyáros és az intellektuális pályákon működő egyén. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 55-en estek el, akiknek emlékét a templom előcsarnokának falába illesztett márványtábla őrzi. A hitközség mai vezetősége: Neumann József dr. főrabbi, Kemény Lajos elnök, Orova Zsigmond dr. alelnök, Glück Emil, Huszár Jenő, Kozma Gyula, Strausz Mór, Székely Salamon és Tehel Lajos elöljárók, Rabinek Lajos és Wertheimer Salamon pénzügyi elöljárók, Herskovits Mihály, Löffler Márk, Singer Lázár templomi elöljárók. Választmányi tagok: id. Back Dávid, Böhm Izidor, Deutsch Arnold, Deutsch József, Eckstein Ignác, Engel Ignác, Fischer Mór, Goldmann Gyula, Goldstein Lipót, Hottenreich Adolf, Klein Sándor, Kovács Dávid, Murberger Miksa, Orova Károly, Pollacsek Jenő, Rosenbaum Bernát, Somló Sándor, Schwarc Nándor, Schwarc Sándor, Steiner Károly, Weiner Lajos, Würz Salamon, Weisz Simon és Zichermann Antal. Az iskolaszék tagjai: Kelbor Lipót elnök, Keldon Pál, alelnök, Angyal Márton, Biró István, Finály Árpád dr., Groszmann Vilmos, Schönberger Ignác, Kemény József, Kovács Arthur dr., Krausz G. Károly, Székely Salamon és Schiffor Ferenc dr. A hitközség jegyzője Parczel József.

13661.ht

CÍMSZÓ Óbud

SZÓCIKK Óbud Altofen héberül Öve Jósé Budapes III ker legrégib okmány mel Ó.- letelepül zsidó mellet tanúskodik 1349-bő származik XV sz.-ba má községe alkotna a ottlak zsidók e azonba 1526 háború zavaro következtébe tönkrement Csa 1712 található újr zsidó Ó.-n népszámlál í ebbe a évbe 2 családo 8 lelke mutat Jórész Cseh é Morvaországbó származtak d töb Budáró kiüldözöt zsid i telepedet it le Zich gró védelm alat állotta é miutá a előír védelm pénz megfizették hatósá ne zaklatt őket Zich grófo nag kiváltságoka adta a Ó.- zsidóknak Megengedték hog nyilváno istentiszteleteke tartsanak hog belügyeikbe sajá bíróságu ítélkezzék hog ingatlanoka szerezzenek kóse bor é hús mérjenek zsidóbírót ki Zich báró engedélyéve magu zsidó választottak nag tiszteletbe részesítették bír mindi eg dísze ezüs pálcá tartot kezébe h a utcá járt hitközség szolg heroldkén jár előtte zsidók min bérlők szétszórta lakta városban 1737-be 4 csalá 19 léle lakot itt Ekko szerezte temetőtelke é 1738 építetté a els zsinagógát 1745-be hal me els rabbiju Oppenhei Iszacha Ber 1749-be közsé 34 forin türelm adó fizetett 1752-be 5 csalá él itt vol rabbijuk Günsbur Matiszjáhu eg rabbihelyettesü é ké zsid tanítójuk 1765-be megújított közsé Zich grófnőve kötöt szerződésé é 1766 kamar vett á védelme hasonl feltétele mellett 1770-be alapítottá Chevr Kadisát 1780 enne égisz alat zsidókórházat 178 utá Kies Izsá rabbi 1784-be nyíl me nyilváno népiskola a els világ zsid iskol Magyarországon 1787-be má 32 csalá lakt Ó.-t Buda mintár ú alapszabályo i készültek 1789-be választottá me Mün Mózes l o rabbinak 1794-be megye rabb lett al tartozot pest közsé is hivatal 1831 bekövetkezet halálái viselte Mé 1830 approbált Chori Áro els írását a Érne hasóv c munkát Miko azonba későb Chori nyílta széls refor mellet foglal állást Mün a orszá több rabbitekintélyéve ellen lépet fel pest község aho reformirányzatna so hív volt ne akart több Münzö rabbijána elismerni A Ó.- közsé Mün alat felvirágzott 1794 má 3 családo számlált ki 179 ót sajá házaikba lakhattak 1838-ba hívtá me rabbina Ti Oztó cím novellisztiku é responzóriku munk szerzőjé Helle Cev Hirshet ak azelőt Bródiban Bonyhádo é Ungváro működött D e mé ugyanabba a évbe meghalt Ezutá a állá 2 évi ürese maradt 1838-ba a árví zsidókna i nag károka okozott szerencsétlensé éjszakájá reformátu templo fogadt b őket 186 é 188 közöt Hirsc Márku működöt itt ak későb prága é hamburg főrabb lett kulturáli éle középpontjáv azonba mind inkáb Pes emelkedet é a Ó.- közsé i háttérb szorult Rabbija volta Klei Gyul 1887 189 Adle Illé 1896 190 Welles Gyul 1910-191 maj Schreibe Igná 1919-192 következett ak fiatalo villamo szerencsétlensé áldozat lett Jelenle Neuman Józse d l o főrabbi A Ó.- hitközsé mindi kitűn hazafia áldozatkészségével Nemzet Múzeu alapításáho 262 forintta járul hozzá 1848-ba önkén felajánlott minde templom ezüstjé 5 lovas állítot k telje felszereléssel A 14,27 forin hadiadó készpénzbe fizett le M i fennáll nag templomá 1820 épített hitközség tago nemcsa költségeke fedezték d kezü munkájáva i résztvette templomépitésben 1927-be eg kiseb templomo építet hitközség hitközségne II Józse idejébe alapítot iskoláj múl száza 80-a éveibe megszűn é csa 1920 nyíl me ismé hitközsé székházáva közö ú épületben E vol II Józse álta engedélyezet ú n Musterschul melyne megnyitásá nag bels harco előzté meg hitközsé jámborab tagja ugyani hitélete féltetté a iskolától A iskol tanerő é osztályos 1927-be Kemén Lajo l o hitközség elnö kezdeményezésér napköz ottho létesült tovább óvoda amel a országna els zsid óvodája Talinud-Tór kb ötve év létesül jelenle ké tanerős 1922-be Herskovit Mihál é Singe Lázá kezdeményezésér megalakul Soló Szeudos -egyle é Talmud-Tór felnőtte részére amel szomba délutá tartj összejövetelei é valláso éle elmélyítésér törekszik 192 ót tar fen hitközsé népkonyhát amelyne számár Kemén Lajo é családj külö háza építtetett aho napont 12 szegén ka ebédet Egyesületek Chevr Kadisa amel 1770 létesült Els hébe nyelv jegyzőkönyv 1786 kelt Alapszabálya 1807 készültek Jelenleg elnök Finál Zsigmond alelnök Weis L Sámuel Ezenkívü előljár é 2 választmány ta intéz Chevr Kadis ügyeit Chevr Kadis háro temető i tartot fenn legrégib XVIII sz elejé nyil meg it volta nag tudó rabbik Oppenhei Léb Helle Cev Hirsch Mün Mózes tovább Freudiger Boskovit é Goldberge családo sírjai másodi temet 1888 nyil meg A ú temető pedi 1922 adtá á rendeltetésének Chevr Kadis égisz alat XVIII sz végé létesül kórhá rége Siechen-hau 1908-ba megszűnt Finál Zsigmon kezdeményezésér 1925-be Aggo háza 1926 pedi Szeretethá létesült XIX sz els felébe alakul me Nőegylet amelynek valamin Leányegyletne i Vajd Zsigmon dr.-n jelen lég elnöknője betege segélyezésér szolgál Biku Cholim-egyle Weis Mó elnöklet alat áll Mé Mün Móze alapított azót mái i fennál a Ó.- Lelkiüdv-Egyle Menücho-Nöchajn mel kaddis mon azokért akikne nincsene hátramaradottja általába ápolj halálozás évforduló kultuszát A egyle Mün Móze halálána évfordulójá sírjáná mindi gyászünnepély rendez melyr évről-évr nagyob tömege zarándokolna k temetőbe 1905-be létesül a Óbuda zsid ifja irodalm társulat ÓZSII amel felolvasáso é előadáso rendezéséve zsid irodalma ápolja hábor alat társula működés szünetelt 1928-ba kezdet újr működni A elmúl tí esztend hitközsé történetébe a alkotáso ideje hitközsé tagjaina létszám ezid alat megkétszereződött Kivál elnökö állotta hitközsé élén ú m Ster Józse dr kir tanácsos Székel Salamo főigazgató Vörösvár Mikló dr ügyvé é jelenle Kemén Lajos Ster dr háború Székel Salamo forradalma támadásaiva szembe védté me hitközséget Vörösvár dr pedi gazdaság konszolidáci alapjá rakt le mí Kemén Lajo hitközsé újab intézményeine létesítésé dolgozi szé sikerrel 1926 nag építkezéseke eszközöl hitközség Felépített székházat amel dísztermével tanácstermével elnök fogadójával irodahelyiségeive a ifjúsá számár készül tornaterméve kitűnőe megfele hivatásának 1924-be bevezett hitközsé hitoktatás a iparostanonc é leányháztartás iskolákban ugyane évbe cserkészcsapato szervezett melyne otthon székházba van hitközsé 91,30 P- év költségvetésse dolgozik melybő 830 P- fordí szociáli é filantropiku célokra Nagyob alapítvány a ingatlanbó beépítet áll Bergo Lipó dr.-fél alapítvány amelyne kamatai hitközsé felekezet különbsé nélkü els sorba hadiözvegye é hadiárvá támogatásár fordítja hitközségne gazdag érdekesné érdekeseb okmányoka tartalmaz levéltár van amel alapj les mos szervezé alat áll Ó.- zsid múzeumnak hitközsé lélekszám 5500 családo szám 1350 adó 1402-e fizetnek Foglalkozá szerin hitközsé tagja túlnyomórész kereskedő é iparosok d so közöttü vállalkozó gyáro é a intellektuáli pályáko működ egyén hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 55-e este el akikne emléké templo előcsarnokána faláb illesztet márványtábl őrzi hitközsé ma vezetősége Neuman Józse dr főrabbi Kemén Lajo elnök Orov Zsigmon dr alelnök Glüc Emil Huszá Jenő Kozm Gyula Straus Mór Székel Salamo é Tehe Lajo elöljárók Rabine Lajo é Wertheime Salamo pénzügy elöljárók Herskovit Mihály Löffle Márk Singe Lázá templom elöljárók Választmány tagok id Bac Dávid Böh Izidor Deutsc Arnold Deutsc József Eckstei Ignác Enge Ignác Fische Mór Goldman Gyula Goldstei Lipót Hottenreic Adolf Klei Sándor Kovác Dávid Murberge Miksa Orov Károly Pollacse Jenő Rosenbau Bernát Soml Sándor Schwar Nándor Schwar Sándor Steine Károly Weine Lajos Wür Salamon Weis Simo é Zicherman Antal A iskolaszé tagjai Kelbo Lipó elnök Keldo Pál alelnök Angya Márton Bir István Finál Árpá dr. Groszman Vilmos Schönberge Ignác Kemén József Kovác Arthu dr. Kraus G Károly Székel Salamo é Schiffo Feren dr hitközsé jegyzőj Parcze József

13661.h

CÍMSZ Óbu

SZÓCIK Óbu Altofe héberü Öv Jós Budape II ke legrégi okmán me Ó. letelepü zsid melle tanúskodi 1349-b származi X sz.-b m község alkotn ottla zsidó azonb 152 hábor zavar következtéb tönkremen Cs 171 találhat új zsid Ó.- népszámlá ebb évb család lelk muta Jórés Cse Morvaországb származta tö Budár kiüldözö zsi telepede i l Zic gr védel ala állott miut előí védel pén megfizetté hatós n zaklat őke Zic gróf na kiváltságok adt Ó. zsidókna Megengedté ho nyilván istentiszteletek tartsana ho belügyeikb saj bíróság ítélkezzé ho ingatlanok szerezzene kós bo hú mérjene zsidóbíró k Zic bár engedélyév mag zsid választotta na tiszteletb részesítetté bí mind e dísz ezü pálc tarto kezéb utc jár hitközsé szol heroldké já előtt zsidó mi bérlő szétszórt lakt városba 1737-b csal 1 lél lako it Ekk szerezt temetőtelk 173 épített el zsinagógá 1745-b ha m el rabbij Oppenhe Iszach Be 1749-b közs 3 fori türel ad fizetet 1752-b csal é it vo rabbiju Günsbu Matiszjáh e rabbihelyettes k zsi tanítóju 1765-b megújítot közs Zic grófnőv kötö szerződés 176 kama vet védelm hason feltétel mellet 1770-b alapított Chev Kadisá 178 enn égis ala zsidókórháza 17 ut Kie Izs rabb 1784-b nyí m nyilván népiskol el vilá zsi isko Magyarországo 1787-b m 3 csal lak Ó.- Bud mintá alapszabály készülte 1789-b választott m Mü Móze rabbina 1794-b megy rab let a tartozo pes közs i hivata 183 bekövetkeze halálá viselt M 183 approbál Chor Ár el írásá Érn hasó munká Mik azonb késő Chor nyílt szél refo melle fogla állás Mü orsz töb rabbitekintélyév elle lépe fe pes közsé ah reformirányzatn s hí vol n akar töb Münz rabbiján elismern Ó. közs Mü ala felvirágzot 179 m család számlál k 17 ó saj házaikb lakhatta 1838-b hívt m rabbin T Ozt cí novellisztik responzórik mun szerzőj Hell Ce Hirshe a azelő Bródiba Bonyhád Ungvár működöt m ugyanabb évb meghal Ezut áll év üres marad 1838-b árv zsidókn na károk okozot szerencsétlens éjszakáj reformát templ fogad őke 18 18 közö Hirs Márk működö it a késő prág hambur főrab let kulturál él középpontjá azonb min inká Pe emelkede Ó. közs háttér szorul Rabbij volt Kle Gyu 188 18 Adl Ill 189 19 Welle Gyu 1910-19 ma Schreib Ign 1919-19 következet a fiatal villam szerencsétlens áldoza let Jelenl Neuma Józs főrabb Ó. hitközs mind kitű hazafi áldozatkészségéve Nemze Múze alapításáh 26 forintt járu hozz 1848-b önké felajánlot mind templo ezüstj lova állíto telj felszerelésse 14,2 fori hadiad készpénzb fizet l fennál na templom 182 építet hitközsé tag nemcs költségek fedezté kez munkájáv résztvett templomépitésbe 1927-b e kise templom építe hitközsé hitközségn I Józs idejéb alapíto iskolá mú száz 80- éveib megszű cs 192 nyí m ism hitközs székházáv köz épületbe vo I Józs ált engedélyeze Musterschu melyn megnyitás na bel harc előzt me hitközs jámbora tagj ugyan hitélet féltett iskolátó isko taner osztályo 1927-b Kemé Laj hitközsé eln kezdeményezésé napkö otth létesül továb óvod ame országn el zsi óvodáj Talinud-Tó k ötv é létesü jelenl k tanerő 1922-b Herskovi Mihá Sing Láz kezdeményezésé megalaku Sol Szeudo -egyl Talmud-Tó felnőtt részér ame szomb délut tart összejövetele vallás él elmélyítésé törekszi 19 ó ta fe hitközs népkonyhá amelyn számá Kemé Laj család kül ház építtetet ah napon 1 szegé k ebéde Egyesülete Chev Kadis ame 177 létesül El héb nyel jegyzőköny 178 kel Alapszabály 180 készülte Jelenle elnö Finá Zsigmon alelnö Wei Sámue Ezenkív előljá választmán t inté Chev Kadi ügyei Chev Kadi hár temet tarto fen legrégi XVII s elej nyi me i volt na tud rabbi Oppenhe Lé Hell Ce Hirsc Mü Móze továb Freudige Boskovi Goldberg család sírja másod teme 188 nyi me temet ped 192 adt rendeltetéséne Chev Kadi égis ala XVII s vég létesü kórh rég Siechen-ha 1908-b megszűn Finá Zsigmo kezdeményezésé 1925-b Agg ház 192 ped Szereteth létesül XI s el feléb alaku m Nőegyle amelyne valami Leányegyletn Vaj Zsigmo dr.- jele lé elnöknőj beteg segélyezésé szolgá Bik Cholim-egyl Wei M elnökle ala ál M Mü Móz alapítot azó má fenná Ó. Lelkiüdv-Egyl Menücho-Nöchaj me kaddi mo azokér akikn nincsen hátramaradottj általáb ápol halálozá évfordul kultuszá egyl Mü Móz halálán évfordulój sírján mind gyászünnepél rende mely évről-év nagyo tömeg zarándokoln temetőb 1905-b létesü Óbud zsi ifj irodal társula ÓZSI ame felolvasás előadás rendezésév zsi irodalm ápolj hábo ala társul működé szünetel 1928-b kezde új működn elmú t eszten hitközs történetéb alkotás idej hitközs tagjain létszá ezi ala megkétszereződöt Kivá elnök állott hitközs élé Ste Józs d ki tanácso Széke Salam főigazgat Vörösvá Mikl d ügyv jelenl Kemé Lajo Ste d hábor Széke Salam forradalm támadásaiv szemb védt m hitközsége Vörösvá d ped gazdasá konszolidác alapj rak l m Kemé Laj hitközs úja intézményein létesítés dolgoz sz sikerre 192 na építkezések eszközö hitközsé Felépítet székháza ame díszterméve tanácsterméve elnö fogadójáva irodahelyiségeiv ifjús számá készü tornatermév kitűnő megfel hivatásána 1924-b bevezet hitközs hitoktatá iparostanon leányháztartá iskolákba ugyan évb cserkészcsapat szervezet melyn ottho székházb va hitközs 91,3 P é költségvetéss dolgozi melyb 83 P ford szociál filantropik célokr Nagyo alapítván ingatlanb beépíte ál Berg Lip dr.-fé alapítván amelyn kamata hitközs felekeze különbs nélk el sorb hadiözvegy hadiárv támogatásá fordítj hitközségn gazda érdekesn érdekese okmányok tartalma levéltá va ame alap le mo szervez ala ál Ó. zsi múzeumna hitközs lélekszá 550 család szá 135 ad 1402- fizetne Foglalkoz szeri hitközs tagj túlnyomórés keresked iparoso s között vállalkoz gyár intellektuál pályák műkö egyé hitközségn világháborúb rés ve tagj köz 55- est e akikn emlék templ előcsarnokán falá illeszte márványtáb őrz hitközs m vezetőség Neuma Józs d főrabb Kemé Laj elnö Oro Zsigmo d alelnö Glü Emi Husz Jen Koz Gyul Strau Mó Széke Salam Teh Laj elöljáró Rabin Laj Wertheim Salam pénzüg elöljáró Herskovi Mihál Löffl Már Sing Láz templo elöljáró Választmán tago i Ba Dávi Bö Izido Deuts Arnol Deuts Józse Eckste Igná Eng Igná Fisch Mó Goldma Gyul Goldste Lipó Hottenrei Adol Kle Sándo Ková Dávi Murberg Miks Oro Károl Pollacs Jen Rosenba Berná Som Sándo Schwa Nándo Schwa Sándo Stein Károl Wein Lajo Wü Salamo Wei Sim Zicherma Anta iskolasz tagja Kelb Lip elnö Keld Pá alelnö Angy Márto Bi Istvá Finá Árp dr Groszma Vilmo Schönberg Igná Kemé Józse Ková Arth dr Krau Károl Széke Salam Schiff Fere d hitközs jegyző Parcz Józse

13661.

CÍMS Ób

SZÓCI Ób Altof héber Ö Jó Budap I k legrég okmá m Ó letelep zsi mell tanúskod 1349- származ sz.- közsé alkot ottl zsid azon 15 hábo zava következté tönkreme C 17 találha ú zsi Ó. népszáml eb év csalá lel mut Jóré Cs Morvaország származt t Budá kiüldöz zs teleped Zi g véde al állot miu elő véde pé megfizett ható zakla ők Zi gró n kiváltságo ad Ó zsidókn Megengedt h nyilvá istentisztelete tartsan h belügyeik sa bírósá ítélkezz h ingatlano szerezzen kó b h mérjen zsidóbír Zi bá engedélyé ma zsi választott n tisztelet részesített b min dís ez pál tart kezé ut já hitközs szo heroldk j előt zsid m bérl szétszór lak városb 1737- csa lé lak i Ek szerez temetőtel 17 építet e zsinagóg 1745- h e rabbi Oppenh Iszac B 1749- köz for türe a fizete 1752- csa i v rabbij Günsb Matiszjá rabbihelyette zs tanítój 1765- megújíto köz Zi grófnő köt szerződé 17 kam ve védel haso feltéte melle 1770- alapítot Che Kadis 17 en égi al zsidókórház 1 u Ki Iz rab 1784- ny nyilvá népisko e vil zs isk Magyarország 1787- csa la Ó. Bu mint alapszabál készült 1789- választot M Móz rabbin 1794- meg ra le tartoz pe köz hivat 18 bekövetkez halál visel 18 approbá Cho Á e írás Ér has munk Mi azon kés Cho nyíl szé ref mell fogl állá M ors tö rabbitekintélyé ell lép f pe közs a reformirányzat h vo aka tö Mün rabbijá elismer Ó köz M al felvirágzo 17 csalá számlá 1 sa házaik lakhatt 1838- hív rabbi Oz c novelliszti responzóri mu szerző Hel C Hirsh azel Bródib Bonyhá Ungvá működö ugyanab év megha Ezu ál é üre mara 1838- ár zsidók n káro okozo szerencsétlen éjszaká reformá temp foga ők 1 1 köz Hir Már működ i kés prá hambu főra le kulturá é középpontj azon mi ink P emelked Ó köz hátté szoru Rabbi vol Kl Gy 18 1 Ad Il 18 1 Well Gy 1910-1 m Schrei Ig 1919-1 következe fiata villa szerencsétlen áldoz le Jelen Neum Józ főrab Ó hitköz min kit hazaf áldozatkészségév Nemz Múz alapításá 2 forint jár hoz 1848- önk felajánlo min templ ezüst lov állít tel felszereléss 14, for hadia készpénz fize fenná n templo 18 építe hitközs ta nemc költsége fedezt ke munkájá résztvet templomépitésb 1927- kis templo épít hitközs hitközség Józ idejé alapít iskol m szá 80 évei megsz c 19 ny is hitköz székházá kö épületb v Józ ál engedélyez Mustersch mely megnyitá n be har előz m hitköz jámbor tag ugya hitéle féltet iskolát isk tane osztály 1927- Kem La hitközs el kezdeményezés napk ott létesü tová óvo am ország e zs óvodá Talinud-T öt létes jelen taner 1922- Herskov Mih Sin Lá kezdeményezés megalak So Szeud -egy Talmud-T felnőt részé am szom délu tar összejövetel vallá é elmélyítés töreksz 1 t f hitköz népkonyh amely szám Kem La csalá kü há építtete a napo szeg ebéd Egyesület Che Kadi am 17 létesü E hé nye jegyzőkön 17 ke Alapszabál 18 készült Jelenl eln Fin Zsigmo aleln We Sámu Ezenkí előlj választmá int Che Kad ügye Che Kad há teme tart fe legrég XVI ele ny m vol n tu rabb Oppenh L Hel C Hirs M Móz tová Freudig Boskov Goldber csalá sírj máso tem 18 ny m teme pe 19 ad rendeltetésén Che Kad égi al XVI vé létes kór ré Siechen-h 1908- megszű Fin Zsigm kezdeményezés 1925- Ag há 19 pe Szeretet létesü X e felé alak Nőegyl amelyn valam Leányegylet Va Zsigm dr. jel l elnöknő bete segélyezés szolg Bi Cholim-egy We elnökl al á M Mó alapíto az m fenn Ó Lelkiüdv-Egy Menücho-Nöcha m kadd m azoké akik nincse hátramaradott általá ápo haláloz évfordu kultusz egy M Mó halálá évforduló sírjá min gyászünnepé rend mel évről-é nagy töme zarándokol temető 1905- létes Óbu zs if iroda társul ÓZS am felolvasá előadá rendezésé zs irodal ápol háb al társu működ szünete 1928- kezd ú működ elm eszte hitköz történeté alkotá ide hitköz tagjai létsz ez al megkétszereződö Kiv elnö állot hitköz él St Józ k tanács Szék Sala főigazga Vörösv Mik ügy jelen Kem Laj St hábo Szék Sala forradal támadásai szem véd hitközség Vörösv pe gazdas konszolidá alap ra Kem La hitköz új intézményei létesíté dolgo s sikerr 19 n építkezése eszköz hitközs Felépíte székház am dísztermév tanácstermév eln fogadójáv irodahelyiségei ifjú szám kész tornatermé kitűn megfe hivatásán 1924- beveze hitköz hitoktat iparostano leányháztart iskolákb ugya év cserkészcsapa szerveze mely otth székház v hitköz 91, költségvetés dolgoz mely 8 for szociá filantropi célok Nagy alapítvá ingatlan beépít á Ber Li dr.-f alapítvá amely kamat hitköz felekez különb nél e sor hadiözveg hadiár támogatás fordít hitközség gazd érdekes érdekes okmányo tartalm levélt v am ala l m szerve al á Ó zs múzeumn hitköz léleksz 55 csalá sz 13 a 1402 fizetn Foglalko szer hitköz tag túlnyomóré kereske iparos közöt vállalko gyá intellektuá pályá műk egy hitközség világháború ré v tag kö 55 es akik emlé temp előcsarnoká fal illeszt márványtá őr hitköz vezetősé Neum Józ főrab Kem La eln Or Zsigm aleln Gl Em Hus Je Ko Gyu Stra M Szék Sala Te La elöljár Rabi La Werthei Sala pénzü elöljár Herskov Mihá Löff Má Sin Lá templ elöljár Választmá tag B Dáv B Izid Deut Arno Deut Józs Eckst Ign En Ign Fisc M Goldm Gyu Goldst Lip Hottenre Ado Kl Sánd Kov Dáv Murber Mik Or Káro Pollac Je Rosenb Bern So Sánd Schw Nánd Schw Sánd Stei Káro Wei Laj W Salam We Si Zicherm Ant iskolas tagj Kel Li eln Kel P aleln Ang Márt B Istv Fin Ár d Groszm Vilm Schönber Ign Kem Józs Kov Art d Kra Káro Szék Sala Schif Fer hitköz jegyz Parc Józs

13661

CÍM Ó

SZÓC Ó Alto hébe J Buda legré okm letele zs mel tanúsko 1349 szárma sz. közs alko ott zsi azo 1 háb zav következt tönkrem 1 találh zs Ó népszám e é csal le mu Jór C Morvaorszá származ Bud kiüldö z telepe Z véd a állo mi el véd p megfizet hat zakl ő Z gr kiváltság a zsidók Megenged nyilv istentisztelet tartsa belügyei s bírós ítélkez ingatlan szerezze k mérje zsidóbí Z b engedély m zs választot tisztele részesítet mi dí e pá tar kez u j hitköz sz herold elő zsi bér szétszó la város 1737 cs l la E szere temetőte 1 építe zsinagó 1745 rabb Oppen Isza 1749 kö fo tür fizet 1752 cs rabbi Güns Matiszj rabbihelyett z tanító 1765 megújít kö Z grófn kö szerződ 1 ka v véde has feltét mell 1770 alapíto Ch Kadi 1 e ég a zsidókórhá K I ra 1784 n nyilv népisk vi z is Magyarorszá 1787 cs l Ó B min alapszabá készül 1789 választo Mó rabbi 1794 me r l tarto p kö hiva 1 bekövetke halá vise 1 approb Ch írá É ha mun M azo ké Ch nyí sz re mel fog áll or t rabbitekintély el lé p köz reformirányza v ak t Mü rabbij elisme kö a felvirágz 1 csal száml s házai lakhat 1838 hí rabb O novelliszt responzór m szerz He Hirs aze Bródi Bonyh Ungv működ ugyana é megh Ez á ür mar 1838 á zsidó kár okoz szerencsétle éjszak reform tem fog ő kö Hi Má műkö ké pr hamb főr l kultur középpont azo m in emelke kö hátt szor Rabb vo K G 1 A I 1 Wel G 1910- Schre I 1919- következ fiat vill szerencsétle áldo l Jele Neu Jó főra hitkö mi ki haza áldozatkészségé Nem Mú alapítás forin já ho 1848 ön felajánl mi temp ezüs lo állí te felszerelés 14 fo hadi készpén fiz fenn templ 1 épít hitköz t nem költség fedez k munkáj résztve templomépités 1927 ki templ épí hitköz hitközsé Jó idej alapí isko sz 8 éve megs 1 n i hitkö székház k épület Jó á engedélye Mustersc mel megnyit b ha elő hitkö jámbo ta ugy hitél félte iskolá is tan osztál 1927 Ke L hitköz e kezdeményezé nap ot létes tov óv a orszá z óvod Talinud- ö léte jele tane 1922 Hersko Mi Si L kezdeményezé megala S Szeu -eg Talmud- felnő rész a szo dél ta összejövete vall elmélyíté töreks hitkö népkony amel szá Ke L csal k h építtet nap sze ebé Egyesüle Ch Kad a 1 létes h ny jegyzőkö 1 k Alapszabá 1 készül Jelen el Fi Zsigm alel W Sám Ezenk elől választm in Ch Ka ügy Ch Ka h tem tar f legré XV el n vo t rab Oppen He Hir Mó tov Freudi Bosko Goldbe csal sír más te 1 n tem p 1 a rendeltetésé Ch Ka ég a XV v léte kó r Siechen- 1908 megsz Fi Zsig kezdeményezé 1925 A h 1 p Szerete létes fel ala Nőegy amely vala Leányegyle V Zsig dr je elnökn bet segélyezé szol B Cholim-eg W elnök a M alapít a fen Lelkiüdv-Eg Menücho-Nöch kad azok aki nincs hátramaradot által áp halálo évford kultus eg M halál évfordul sírj mi gyászünnep ren me évről- nag töm zarándoko temet 1905 léte Ób z i irod társu ÓZ a felolvas előad rendezés z iroda ápo há a társ műkö szünet 1928 kez műkö el eszt hitkö történet alkot id hitkö tagja léts e a megkétszereződ Ki eln állo hitkö é S Jó tanác Szé Sal főigazg Vörös Mi üg jele Ke La S háb Szé Sal forrada támadása sze vé hitközsé Vörös p gazda konszolid ala r Ke L hitkö ú intézménye létesít dolg siker 1 építkezés eszkö hitköz Felépít székhá a dísztermé tanácstermé el fogadójá irodahelyisége ifj szá kés tornaterm kitű megf hivatásá 1924 bevez hitkö hitokta iparostan leányháztar iskolák ugy é cserkészcsap szervez mel ott székhá hitkö 91 költségveté dolgo mel fo szoci filantrop célo Nag alapítv ingatla beépí Be L dr.- alapítv amel kama hitkö feleke külön né so hadiözve hadiá támogatá fordí hitközsé gaz érdeke érdeke okmány tartal levél a al szerv a z múzeum hitkö léleks 5 csal s 1 140 fizet Foglalk sze hitkö ta túlnyomór keresk iparo közö vállalk gy intellektu pály mű eg hitközsé világhábor r ta k 5 e aki eml tem előcsarnok fa illesz márványt ő hitkö vezetős Neu Jó főra Ke L el O Zsig alel G E Hu J K Gy Str Szé Sal T L elöljá Rab L Werthe Sal pénz elöljá Hersko Mih Löf M Si L temp elöljá Választm ta Dá Izi Deu Arn Deu Józ Ecks Ig E Ig Fis Gold Gy Golds Li Hottenr Ad K Sán Ko Dá Murbe Mi O Kár Polla J Rosen Ber S Sán Sch Nán Sch Sán Ste Kár We La Sala W S Zicher An iskola tag Ke L el Ke alel An Már Ist Fi Á Grosz Vil Schönbe Ig Ke Józ Ko Ar Kr Kár Szé Sal Schi Fe hitkö jegy Par Józ

1366

CÍ

SZÓ Alt héb Bud legr ok letel z me tanúsk 134 szárm sz köz alk ot zs az há za következ tönkre talál z népszá csa l m Jó Morvaorsz szárma Bu kiüld telep vé áll m e vé megfize ha zak g kiváltsá zsidó Megenge nyil istentisztele tarts belügye bíró ítélke ingatla szerezz mérj zsidób engedél z választo tisztel részesíte m d p ta ke hitkö s herol el zs bé szétsz l váro 173 c l szer temetőt épít zsinag 174 rab Oppe Isz 174 k f tü fize 175 c rabb Gün Matisz rabbihelyet tanít 176 megújí k gróf k szerző k véd ha felté mel 177 alapít C Kad é zsidókórh r 178 nyil népis v i Magyarorsz 178 c mi alapszab készü 178 választ M rabb 179 m tart k hiv bekövetk hal vis appro C ír h mu az k C ny s r me fo ál o rabbitekintél e l kö reformirányz a M rabbi elism k felvirág csa szám háza lakha 183 h rab novellisz responzó szer H Hir az Bród Bony Ung műkö ugyan meg E ü ma 183 zsid ká oko szerencsétl éjsza refor te fo k H M műk k p ham fő kultu középpon az i emelk k hát szo Rab v We 1910 Schr 1919 követke fia vil szerencsétl áld Jel Ne J főr hitk m k haz áldozatkészség Ne M alapítá fori j h 184 ö felaján m tem ezü l áll t felszerelé 1 f had készpé fi fen temp épí hitkö ne költsé fede munká résztv templomépité 192 k temp ép hitkö hitközs J ide alap isk s év meg hitk székhá épüle J engedély Musters me megnyi h el hitk jámb t ug hité félt iskol i ta osztá 192 K hitkö kezdeményez na o léte to ó orsz óvo Talinud lét jel tan 192 Hersk M S kezdeményez megal Sze -e Talmud feln rés sz dé t összejövet val elmélyít törek hitk népkon ame sz K csa építte na sz eb Egyesül C Ka léte n jegyzők Alapszab készü Jele e F Zsig ale Sá Ezen elő választ i C K üg C K te ta legr X e v ra Oppe H Hi M to Freud Bosk Goldb csa sí má t te rendeltetés C K é X lét k Siechen 190 megs F Zsi kezdeményez 192 Szeret léte fe al Nőeg amel val Leányegyl Zsi d j elnök be segélyez szo Cholim-e elnö alapí fe Lelkiüdv-E Menücho-Nöc ka azo ak ninc hátramarado álta á halál évfor kultu e halá évfordu sír m gyászünne re m évről na tö zarándok teme 190 lét Ó iro társ Ó felolva előa rendezé irod áp h tár műk szüne 192 ke műk e esz hitk történe alko i hitk tagj lét megkétszerező K el áll hitk J taná Sz Sa főigaz Vörö M ü jel K L há Sz Sa forrad támadás sz v hitközs Vörö gazd konszoli al K hitk intézmény létesí dol sike építkezé eszk hitkö Felépí székh díszterm tanácsterm e fogadój irodahelyiség if sz ké tornater kit meg hivatás 192 beve hitk hitokt iparosta leányházta iskolá ug cserkészcsa szerve me ot székh hitk 9 költségvet dolg me f szoc filantro cél Na alapít ingatl beép B dr. alapít ame kam hitk felek külö n s hadiözv hadi támogat ford hitközs ga érdek érdek okmán tarta levé a szer múzeu hitk lélek csa 14 fize Foglal sz hitk t túlnyomó keres ipar köz vállal g intellekt pál m e hitközs világhábo t ak em te előcsarno f illes márvány hitk vezető Ne J főr K e Zsi ale H G St Sz Sa elölj Ra Werth Sa pén elölj Hersk Mi Lö S tem elölj Választ t D Iz De Ar De Jó Eck I I Fi Gol G Gold L Hotten A Sá K D Murb M Ká Poll Rose Be Sá Sc Ná Sc Sá St Ká W L Sal Ziche A iskol ta K e K ale A Má Is F Gros Vi Schönb I K Jó K A K Ká Sz Sa Sch F hitk jeg Pa Jó