13662.htm
CÍMSZÓ: Óbuda
SZÓCIKK: inkább Pest
emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula
(1887- 1895), Adler Illés (1896- 1907), Wellesz Gyula (1910-1915), majd Schreiber
Ignác (1919-1922) következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata
lett. Jelenleg Neumann József dr (l. o.) a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig
kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625
forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét
50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót
készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a
hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is
résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a
hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt
század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség
székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n.
«Musterschule», melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség
jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4
tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos (l. o.) hitközségi elnök
kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak
első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két
tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult
a «Solós Szeudosz»-egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat
délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923
óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja
külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a
Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt.
Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz
L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa
ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz.
elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi
Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok
sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át
rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült
kórház - régen a «Siechen-haus» - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond
kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX.
sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is
Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló
Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s
azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet (Menücho-Nöchajno), mely kaddist
mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a
halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján
sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek
zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3662. címszó a lexikon =>
658. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13662.htm
CÍMSZÓ: Óbuda
SZÓCIKK: inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult.
Rabbijai voltak Klein Gyula 1887- 1895 , Adler Illés 1896- 1907 , Wellesz Gyula
1910-1915 , majd Schreiber Ignác 1919-1922 következett, aki fiatalon villamos
szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr l. o. a főrabbi. Az
Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum
alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden
templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint
hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a
hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is
résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a
hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt
század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség
székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n.
Musterschule , melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség
jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4
tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos l. o. hitközségi elnök
kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak
első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két
tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult
a Solós Szeudosz -egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat
délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923
óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja
külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a
Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt.
Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz
L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa
ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz.
elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi
Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok
sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át
rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült
kórház - régen a Siechen-haus - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond
kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX.
sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is
Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló
Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s
azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet Menücho-Nöchajno , mely kaddist
mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a
halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján
sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek
zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi
13662.ht
CÍMSZÓ Óbud
SZÓCIKK inkáb Pes emelkedet é a Ó.- közsé i háttérb szorult Rabbija volta
Klei Gyul 1887 189 Adle Illé 1896 190 Welles Gyul 1910-191 maj Schreibe Igná
1919-192 következett ak fiatalo villamo szerencsétlensé áldozat lett Jelenle
Neuman Józse d l o főrabbi A Ó.- hitközsé mindi kitűn hazafia
áldozatkészségével Nemzet Múzeu alapításáho 262 forintta járul hozzá 1848-ba
önkén felajánlott minde templom ezüstjé 5 lovas állítot k telje felszereléssel
A 14,27 forin hadiadó készpénzbe fizett le M i fennáll nag templomá 1820
épített hitközség tago nemcsa költségeke fedezték d kezü munkájáva i résztvette
templomépitésben 1927-be eg kiseb templomo építet hitközség hitközségne II
Józse idejébe alapítot iskoláj múl száza 80-a éveibe megszűn é csa 1920 nyíl me
ismé hitközsé székházáva közö ú épületben E vol II Józse álta engedélyezet ú n
Musterschul melyne megnyitásá nag bels harco előzté meg hitközsé jámborab tagja
ugyani hitélete féltetté a iskolától A iskol tanerő é osztályos 1927-be Kemén
Lajo l o hitközség elnö kezdeményezésér napköz ottho létesült tovább óvoda amel
a országna els zsid óvodája Talinud-Tór kb ötve év létesül jelenle ké tanerős
1922-be Herskovit Mihál é Singe Lázá kezdeményezésér megalakul Soló Szeudos
-egyle é Talmud-Tór felnőtte részére amel szomba délutá tartj összejövetelei é
valláso éle elmélyítésér törekszik 192 ót tar fen hitközsé népkonyhát amelyne
számár Kemén Lajo é családj külö háza építtetett aho napont 12 szegén ka ebédet
Egyesületek Chevr Kadisa amel 1770 létesült Els hébe nyelv jegyzőkönyv 1786
kelt Alapszabálya 1807 készültek Jelenleg elnök Finál Zsigmond alelnök Weis L
Sámuel Ezenkívü előljár é 2 választmány ta intéz Chevr Kadis ügyeit Chevr Kadis
háro temető i tartot fenn legrégib XVIII sz elejé nyil meg it volta nag tudó
rabbik Oppenhei Léb Helle Cev Hirsch Mün Mózes tovább Freudiger Boskovit é
Goldberge családo sírjai másodi temet 1888 nyil meg A ú temető pedi 1922 adtá á
rendeltetésének Chevr Kadis égisz alat XVIII sz végé létesül kórhá rége
Siechen-hau 1908-ba megszűnt Finál Zsigmon kezdeményezésér 1925-be Aggo háza
1926 pedi Szeretethá létesült XIX sz els felébe alakul me Nőegylet amelynek
valamin Leányegyletne i Vajd Zsigmon dr.-n jelen lég elnöknője betege
segélyezésér szolgál Biku Cholim-egyle Weis Mó elnöklet alat áll Mé Mün Móze
alapított azót mái i fennál a Ó.- Lelkiüdv-Egyle Menücho-Nöchajn mel kaddis mon
azokért akikne nincsene hátramaradottja általába ápolj halálozás évforduló
kultuszát A egyle Mün Móze halálána évfordulójá sírjáná mindi gyászünnepély
rendez melyr évről-évr nagyob tömege zarándokolna k temetőbe 1905-be létesül a
Óbuda zsid ifja irodalm
13662.h
CÍMSZ Óbu
SZÓCIK inká Pe emelkede Ó. közs háttér szorul Rabbij volt Kle Gyu 188 18
Adl Ill 189 19 Welle Gyu 1910-19 ma Schreib Ign 1919-19 következet a fiatal
villam szerencsétlens áldoza let Jelenl Neuma Józs főrabb Ó. hitközs mind kitű
hazafi áldozatkészségéve Nemze Múze alapításáh 26 forintt járu hozz 1848-b önké
felajánlot mind templo ezüstj lova állíto telj felszerelésse 14,2 fori hadiad
készpénzb fizet l fennál na templom 182 építet hitközsé tag nemcs költségek
fedezté kez munkájáv résztvett templomépitésbe 1927-b e kise templom építe
hitközsé hitközségn I Józs idejéb alapíto iskolá mú száz 80- éveib megszű cs
192 nyí m ism hitközs székházáv köz épületbe vo I Józs ált engedélyeze
Musterschu melyn megnyitás na bel harc előzt me hitközs jámbora tagj ugyan
hitélet féltett iskolátó isko taner osztályo 1927-b Kemé Laj hitközsé eln
kezdeményezésé napkö otth létesül továb óvod ame országn el zsi óvodáj
Talinud-Tó k ötv é létesü jelenl k tanerő 1922-b Herskovi Mihá Sing Láz
kezdeményezésé megalaku Sol Szeudo -egyl Talmud-Tó felnőtt részér ame szomb
délut tart összejövetele vallás él elmélyítésé törekszi 19 ó ta fe hitközs
népkonyhá amelyn számá Kemé Laj család kül ház építtetet ah napon 1 szegé k
ebéde Egyesülete Chev Kadis ame 177 létesül El héb nyel jegyzőköny 178 kel
Alapszabály 180 készülte Jelenle elnö Finá Zsigmon alelnö Wei Sámue Ezenkív
előljá választmán t inté Chev Kadi ügyei Chev Kadi hár temet tarto fen legrégi
XVII s elej nyi me i volt na tud rabbi Oppenhe Lé Hell Ce Hirsc Mü Móze továb
Freudige Boskovi Goldberg család sírja másod teme 188 nyi me temet ped 192 adt
rendeltetéséne Chev Kadi égis ala XVII s vég létesü kórh rég Siechen-ha 1908-b
megszűn Finá Zsigmo kezdeményezésé 1925-b Agg ház 192 ped Szereteth létesül XI
s el feléb alaku m Nőegyle amelyne valami Leányegyletn Vaj Zsigmo dr.- jele lé
elnöknőj beteg segélyezésé szolgá Bik Cholim-egyl Wei M elnökle ala ál M Mü Móz
alapítot azó má fenná Ó. Lelkiüdv-Egyl Menücho-Nöchaj me kaddi mo azokér akikn
nincsen hátramaradottj általáb ápol halálozá évfordul kultuszá egyl Mü Móz
halálán évfordulój sírján mind gyászünnepél rende mely évről-év nagyo tömeg
zarándokoln temetőb 1905-b létesü Óbud zsi ifj irodal
13662.
CÍMS Ób
SZÓCI ink P emelked Ó köz hátté szoru Rabbi vol Kl Gy 18 1 Ad Il 18 1 Well
Gy 1910-1 m Schrei Ig 1919-1 következe fiata villa szerencsétlen áldoz le Jelen
Neum Józ főrab Ó hitköz min kit hazaf áldozatkészségév Nemz Múz alapításá 2
forint jár hoz 1848- önk felajánlo min templ ezüst lov állít tel felszereléss
14, for hadia készpénz fize fenná n templo 18 építe hitközs ta nemc költsége
fedezt ke munkájá résztvet templomépitésb 1927- kis templo épít hitközs
hitközség Józ idejé alapít iskol m szá 80 évei megsz c 19 ny is hitköz székházá
kö épületb v Józ ál engedélyez Mustersch mely megnyitá n be har előz m hitköz
jámbor tag ugya hitéle féltet iskolát isk tane osztály 1927- Kem La hitközs el
kezdeményezés napk ott létesü tová óvo am ország e zs óvodá Talinud-T öt létes
jelen taner 1922- Herskov Mih Sin Lá kezdeményezés megalak So Szeud -egy
Talmud-T felnőt részé am szom délu tar összejövetel vallá é elmélyítés töreksz
1 t f hitköz népkonyh amely szám Kem La csalá kü há építtete a napo szeg ebéd
Egyesület Che Kadi am 17 létesü E hé nye jegyzőkön 17 ke Alapszabál 18 készült
Jelenl eln Fin Zsigmo aleln We Sámu Ezenkí előlj választmá int Che Kad ügye Che
Kad há teme tart fe legrég XVI ele ny m vol n tu rabb Oppenh L Hel C Hirs M Móz
tová Freudig Boskov Goldber csalá sírj máso tem 18 ny m teme pe 19 ad
rendeltetésén Che Kad égi al XVI vé létes kór ré Siechen-h 1908- megszű Fin
Zsigm kezdeményezés 1925- Ag há 19 pe Szeretet létesü X e felé alak Nőegyl
amelyn valam Leányegylet Va Zsigm dr. jel l elnöknő bete segélyezés szolg Bi
Cholim-egy We elnökl al á M Mó alapíto az m fenn Ó Lelkiüdv-Egy Menücho-Nöcha m
kadd m azoké akik nincse hátramaradott általá ápo haláloz évfordu kultusz egy M
Mó halálá évforduló sírjá min gyászünnepé rend mel évről-é nagy töme zarándokol
temető 1905- létes Óbu zs if iroda
13662
CÍM Ó
SZÓC in emelke kö hátt szor Rabb vo K G 1 A I 1 Wel G 1910- Schre I 1919-
következ fiat vill szerencsétle áldo l Jele Neu Jó főra hitkö mi ki haza
áldozatkészségé Nem Mú alapítás forin já ho 1848 ön felajánl mi temp ezüs lo
állí te felszerelés 14 fo hadi készpén fiz fenn templ 1 épít hitköz t nem
költség fedez k munkáj résztve templomépités 1927 ki templ épí hitköz hitközsé
Jó idej alapí isko sz 8 éve megs 1 n i hitkö székház k épület Jó á engedélye
Mustersc mel megnyit b ha elő hitkö jámbo ta ugy hitél félte iskolá is tan
osztál 1927 Ke L hitköz e kezdeményezé nap ot létes tov óv a orszá z óvod Talinud-
ö léte jele tane 1922 Hersko Mi Si L kezdeményezé megala S Szeu -eg Talmud-
felnő rész a szo dél ta összejövete vall elmélyíté töreks hitkö népkony amel
szá Ke L csal k h építtet nap sze ebé Egyesüle Ch Kad a 1 létes h ny jegyzőkö 1
k Alapszabá 1 készül Jelen el Fi Zsigm alel W Sám Ezenk elől választm in Ch Ka
ügy Ch Ka h tem tar f legré XV el n vo t rab Oppen He Hir Mó tov Freudi Bosko
Goldbe csal sír más te 1 n tem p 1 a rendeltetésé Ch Ka ég a XV v léte kó r
Siechen- 1908 megsz Fi Zsig kezdeményezé 1925 A h 1 p Szerete létes fel ala
Nőegy amely vala Leányegyle V Zsig dr je elnökn bet segélyezé szol B Cholim-eg
W elnök a M alapít a fen Lelkiüdv-Eg Menücho-Nöch kad azok aki nincs
hátramaradot által áp halálo évford kultus eg M halál évfordul sírj mi gyászünnep
ren me évről- nag töm zarándoko temet 1905 léte Ób z i irod
1366
CÍ
SZÓ i emelk k hát szo Rab v We 1910 Schr 1919 követke fia vil szerencsétl
áld Jel Ne J főr hitk m k haz áldozatkészség Ne M alapítá fori j h 184 ö
felaján m tem ezü l áll t felszerelé 1 f had készpé fi fen temp épí hitkö ne
költsé fede munká résztv templomépité 192 k temp ép hitkö hitközs J ide alap
isk s év meg hitk székhá épüle J engedély Musters me megnyi h el hitk jámb t ug
hité félt iskol i ta osztá 192 K hitkö kezdeményez na o léte to ó orsz óvo
Talinud lét jel tan 192 Hersk M S kezdeményez megal Sze -e Talmud feln rés sz
dé t összejövet val elmélyít törek hitk népkon ame sz K csa építte na sz eb
Egyesül C Ka léte n jegyzők Alapszab készü Jele e F Zsig ale Sá Ezen elő választ
i C K üg C K te ta legr X e v ra Oppe H Hi M to Freud Bosk Goldb csa sí má t te
rendeltetés C K é X lét k Siechen 190 megs F Zsi kezdeményez 192 Szeret léte fe
al Nőeg amel val Leányegyl Zsi d j elnök be segélyez szo Cholim-e elnö alapí fe
Lelkiüdv-E Menücho-Nöc ka azo ak ninc hátramarado álta á halál évfor kultu e
halá évfordu sír m gyászünne re m évről na tö zarándok teme 190 lét Ó iro