Magyar Zsidó Lexikon: Optimizmus és pesszimizmus

13699.htm

CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus

SZÓCIKK: "öröméről le tudott mondani. Ehhez képest az egész késői ókori és középkori sötétséget bevilágítja a zsidó ethika optimizmusa. A Talmud gyakran utal Nachum-ra, aki a rosszban is jót talált mindig és bölcs megnyugvásának kifejezésére a Gam zu le-tóvó (ez is jóra válik) szólamot ötvözte. Ebben a filozofikus megnyugvásban azonban erősen lüktet már a jövő élet igazságosabb rendjének hite is és a nachumi mondás nem csak azt fejezi a talmudi adaptálásban, hogy a rossz állapot jóra vezethet, mert az élet törvényszerűsége mindent kiegyenlít, hanem azt is, hogy a jövő élet (ólom habó) főleg az itt elszenvedett rosszért kárpótol és így még a rosszat is jónak kell tekinteni. (Taánit 21a). A talmudi kor felfogását legpregnánsabban R. Akiba mondása fejezi ki, hogy mindaz, amit Isten tesz, jó (Beráchót 60b); a szenvedés az ember fegyelmezésére szolgál (Szifré Deuter 32, Beráchót 5b); Istent áldani kell a rosszért ugyanúgy, mint a jóért (Beráchót 54a, 60b). Ugyanezt tanítja R. Meir is (u. o.) s ugyanennek alapján állott a középkori rabbik legnagyobb része is és ezért tudott megmaradni a zsidóság. Ez a felfogás és a messianizmus reménységhite, az isteni igazságszolgáltatásba s a jövő életbe vetett hit transzcendentális optimizmussá színezték a zsidó doktrínákat, de ugyanakkor az élet csalódásainak s igazságtalanságának felismerése a praktikus pesszimizmust sem zárta ki végképen a gondolkodásból, Az optimizmus filozófiájának képviselője volt a középkor első zsidó vallásbölcsésze, Szaádja gáón, aki azt tanította, hogy a rossz negatívum, amely nem Istentől ered, hanem az emberi akaratszabadságból (Emunót ve-Deót 2.); ez az élet nem tökéletes (u. o. 10.) s a rossz befolyásolhatja az embert, .akinek törekednie kell tökéletesebb, tisztább életre (u. o. 2., 9.); a szenvedés a bűn következménye, de lehet az fegyelmezés is (u. o. 5.); a gonoszok látszólagos jóléte nem érv Isten igazságossága vagy jósága ellen, mert Isten hosszantűrő, s még a gonoszt is megjutalmazza valamely jó cselekedetéért. Szaádja theodiceája a jövő élet jutalmazásában és büntetéseiben kulminál. Egy másik vallásbölcsész, Joseph ben Jacob ibn Caddik az Ólom Kótón c. művében pesszimizmusra hajlik. Ő tagadja, hogy a teremtésnél teleológikus szándék működött volna közre; jóllehet a teremtés Isten jóságának emanációja, mégis a rosszat is ő okozza; azonban ez a rossz csupán fegyelmezés céljából van. Aki a világot megismeri, az meggyűlöli és megveti azt, de törekednie kell a magasabb, a másik világba, mely örökké tart. Ezen a világon a jó csupán kivételes s ez a világ csupán akkor elviselhető, ha a másik, jobb világ előcsarnokának tekintjük azt. Juda ha-Lévi a Kuzariban világosan látja ugyan az optimisztikus felfogás nehézségeit (pl. III., § 11), mégis megnyugszik abban, hogy Isten cselekedetei tökéletesek, de ezt az emberi elme korlátozottsága nem képes felismerni, hanem ehelyett Isten művének tökéletlenségét látja. Izraelnek az a rendeltetése, hogy megteljesítse Isten törvényeit, s ha valaki ezt teszi s erényesen él, akkor ezzel a magasabbrendű jövő életre készül. A világot tehát Juda ha-Lévi sem tartja jónak. Abraham ibn Daud, az Emmuna Ráma"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3699. címszó a lexikon => 664. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13699.htm

CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus

SZÓCIKK: öröméről le tudott mondani. Ehhez képest az egész késői ókori és középkori sötétséget bevilágítja a zsidó ethika optimizmusa. A Talmud gyakran utal Nachum-ra, aki a rosszban is jót talált mindig és bölcs megnyugvásának kifejezésére a Gam zu le-tóvó ez is jóra válik szólamot ötvözte. Ebben a filozofikus megnyugvásban azonban erősen lüktet már a jövő élet igazságosabb rendjének hite is és a nachumi mondás nem csak azt fejezi a talmudi adaptálásban, hogy a rossz állapot jóra vezethet, mert az élet törvényszerűsége mindent kiegyenlít, hanem azt is, hogy a jövő élet ólom habó főleg az itt elszenvedett rosszért kárpótol és így még a rosszat is jónak kell tekinteni. Taánit 21a . A talmudi kor felfogását legpregnánsabban R. Akiba mondása fejezi ki, hogy mindaz, amit Isten tesz, jó Beráchót 60b ; a szenvedés az ember fegyelmezésére szolgál Szifré Deuter 32, Beráchót 5b ; Istent áldani kell a rosszért ugyanúgy, mint a jóért Beráchót 54a, 60b . Ugyanezt tanítja R. Meir is u. o. s ugyanennek alapján állott a középkori rabbik legnagyobb része is és ezért tudott megmaradni a zsidóság. Ez a felfogás és a messianizmus reménységhite, az isteni igazságszolgáltatásba s a jövő életbe vetett hit transzcendentális optimizmussá színezték a zsidó doktrínákat, de ugyanakkor az élet csalódásainak s igazságtalanságának felismerése a praktikus pesszimizmust sem zárta ki végképen a gondolkodásból, Az optimizmus filozófiájának képviselője volt a középkor első zsidó vallásbölcsésze, Szaádja gáón, aki azt tanította, hogy a rossz negatívum, amely nem Istentől ered, hanem az emberi akaratszabadságból Emunót ve-Deót 2. ; ez az élet nem tökéletes u. o. 10. s a rossz befolyásolhatja az embert, .akinek törekednie kell tökéletesebb, tisztább életre u. o. 2., 9. ; a szenvedés a bűn következménye, de lehet az fegyelmezés is u. o. 5. ; a gonoszok látszólagos jóléte nem érv Isten igazságossága vagy jósága ellen, mert Isten hosszantűrő, s még a gonoszt is megjutalmazza valamely jó cselekedetéért. Szaádja theodiceája a jövő élet jutalmazásában és büntetéseiben kulminál. Egy másik vallásbölcsész, Joseph ben Jacob ibn Caddik az Ólom Kótón c. művében pesszimizmusra hajlik. Ő tagadja, hogy a teremtésnél teleológikus szándék működött volna közre; jóllehet a teremtés Isten jóságának emanációja, mégis a rosszat is ő okozza; azonban ez a rossz csupán fegyelmezés céljából van. Aki a világot megismeri, az meggyűlöli és megveti azt, de törekednie kell a magasabb, a másik világba, mely örökké tart. Ezen a világon a jó csupán kivételes s ez a világ csupán akkor elviselhető, ha a másik, jobb világ előcsarnokának tekintjük azt. Juda ha-Lévi a Kuzariban világosan látja ugyan az optimisztikus felfogás nehézségeit pl. III., § 11 , mégis megnyugszik abban, hogy Isten cselekedetei tökéletesek, de ezt az emberi elme korlátozottsága nem képes felismerni, hanem ehelyett Isten művének tökéletlenségét látja. Izraelnek az a rendeltetése, hogy megteljesítse Isten törvényeit, s ha valaki ezt teszi s erényesen él, akkor ezzel a magasabbrendű jövő életre készül. A világot tehát Juda ha-Lévi sem tartja jónak. Abraham ibn Daud, az Emmuna Ráma

13699.ht

CÍMSZÓ Optimizmu é pesszimizmu

SZÓCIKK örömérő l tudot mondani Ehhe képes a egés késő ókor é középkor sötétsége bevilágítj zsid ethik optimizmusa Talmu gyakra uta Nachum-ra ak rosszba i jó talál mindi é bölc megnyugvásána kifejezésér Ga z le-tóv e i jór váli szólamo ötvözte Ebbe filozofiku megnyugvásba azonba erőse lükte má jöv éle igazságosab rendjéne hit i é nachum mondá ne csa az fejez talmud adaptálásban hog ross állapo jór vezethet mer a éle törvényszerűség minden kiegyenlít hane az is hog jöv éle ólo hab főle a it elszenvedet rosszér kárpóto é íg mé rossza i jóna kel tekinteni Taáni 21 talmud ko felfogásá legpregnánsabba R Akib mondás fejez ki hog mindaz ami Iste tesz j Beráchó 60 szenvedé a embe fegyelmezésér szolgá Szifr Deute 32 Beráchó 5 Isten áldan kel rosszér ugyanúgy min jóér Beráchó 54a 60 Ugyanez tanítj R Mei i u o ugyanenne alapjá állot középkor rabbi legnagyob rész i é ezér tudot megmaradn zsidóság E felfogá é messianizmu reménységhite a isten igazságszolgáltatásb jöv életb vetet hi transzcendentáli optimizmuss színezté zsid doktrínákat d ugyanakko a éle csalódásaina igazságtalanságána felismerés praktiku pesszimizmus se zárt k végképe gondolkodásból A optimizmu filozófiájána képviselőj vol középko els zsid vallásbölcsésze Szaádj gáón ak az tanította hog ross negatívum amel ne Istentő ered hane a ember akaratszabadságbó Emunó ve-Deó 2 e a éle ne tökélete u o 10 ross befolyásolhatj a embert .akine törekedni kel tökéletesebb tisztáb életr u o 2. 9 szenvedé bű következménye d lehe a fegyelmezé i u o 5 gonoszo látszólago jólét ne ér Iste igazságosság vag jóság ellen mer Iste hosszantűrő mé gonosz i megjutalmazz valamel j cselekedetéért Szaádj theodiceáj jöv éle jutalmazásába é büntetéseibe kulminál Eg mási vallásbölcsész Josep be Jaco ib Caddi a Ólo Kótó c művébe pesszimizmusr hajlik tagadja hog teremtésné teleológiku szándé működöt voln közre jóllehe teremté Iste jóságána emanációja mégi rossza i okozza azonba e ross csupá fegyelmezé céljábó van Ak világo megismeri a meggyűlöl é megvet azt d törekedni kel magasabb mási világba mel örökk tart Eze világo j csupá kivétele e vilá csupá akko elviselhető h másik job vilá előcsarnokána tekintjü azt Jud ha-Lév Kuzariba világosa látj ugya a optimisztiku felfogá nehézségei pl III. 1 mégi megnyugszi abban hog Iste cselekedete tökéletesek d ez a ember elm korlátozottság ne képe felismerni hane ehelyet Iste művéne tökéletlenségé látja Izraelne a rendeltetése hog megteljesíts Iste törvényeit h valak ez tesz erényese él akko ezze magasabbrend jöv életr készül világo tehá Jud ha-Lév se tartj jónak Abraha ib Daud a Emmun Rám

13699.h

CÍMSZ Optimizm pesszimizm

SZÓCIK örömér tudo mondan Ehh képe egé kés óko középko sötétség bevilágít zsi ethi optimizmus Talm gyakr ut Nachum-r a rosszb j talá mind böl megnyugvásán kifejezésé G le-tó jó vál szólam ötvözt Ebb filozofik megnyugvásb azonb erős lükt m jö él igazságosa rendjén hi nachu mond n cs a feje talmu adaptálásba ho ros állap jó vezethe me él törvényszerűsé minde kiegyenlí han a i ho jö él ól ha fől i elszenvede rosszé kárpót í m rossz jón ke tekinten Taán 2 talmu k felfogás legpregnánsabb Aki mondá feje k ho minda am Ist tes Berách 6 szenved emb fegyelmezésé szolg Szif Deut 3 Berách Iste álda ke rosszé ugyanúg mi jóé Berách 54 6 Ugyane tanít Me ugyanenn alapj állo középko rabb legnagyo rés ezé tudo megmarad zsidósá felfog messianizm reménységhit iste igazságszolgáltatás jö élet vete h transzcendentál optimizmus színezt zsi doktrínáka ugyanakk él csalódásain igazságtalanságán felismeré praktik pesszimizmu s zár végkép gondolkodásbó optimizm filozófiáján képviselő vo középk el zsi vallásbölcsész Szaád gáó a a tanított ho ros negatívu ame n Istent ere han embe akaratszabadságb Emun ve-De él n tökélet 1 ros befolyásolhat ember .akin törekedn ke tökéleteseb tisztá élet 2 szenved b következmény leh fegyelmez gonosz látszólag jólé n é Ist igazságossá va jósá elle me Ist hosszantűr m gonos megjutalmaz valame cselekedetéér Szaád theodiceá jö él jutalmazásáb büntetéseib kulminá E más vallásbölcsés Jose b Jac i Cadd Ól Kót művéb pesszimizmus hajli tagadj ho teremtésn teleológik szánd működö vol közr jólleh teremt Ist jóságán emanációj még rossz okozz azonb ros csup fegyelmez céljáb va A világ megismer meggyűlö megve az törekedn ke magasab más világb me örök tar Ez világ csup kivétel vil csup akk elviselhet mási jo vil előcsarnokán tekintj az Ju ha-Lé Kuzarib világos lát ugy optimisztik felfog nehézsége p III még megnyugsz abba ho Ist cselekedet tökéletese e embe el korlátozottsá n kép felismern han ehelye Ist művén tökéletlenség látj Izraeln rendeltetés ho megteljesít Ist törvényei vala e tes erényes é akk ezz magasabbren jö élet készü világ teh Ju ha-Lé s tart jóna Abrah i Dau Emmu Rá

13699.

CÍMS Optimiz pesszimiz

SZÓCI örömé tud monda Eh kép eg ké ók középk sötétsé bevilágí zs eth optimizmu Tal gyak u Nachum- rossz tal min bö megnyugvásá kifejezés le-t j vá szóla ötvöz Eb filozofi megnyugvás azon erő lük j é igazságos rendjé h nach mon c fej talm adaptálásb h ro álla j vezeth m é törvényszerűs mind kiegyenl ha h j é ó h fő elszenved rossz kárpó ross jó k tekinte Taá talm felfogá legpregnánsab Ak mond fej h mind a Is te Berác szenve em fegyelmezés szol Szi Deu Berác Ist áld k rossz ugyanú m jó Berác 5 Ugyan taní M ugyanen alap áll középk rab legnagy ré ez tud megmara zsidós felfo messianiz reménységhi ist igazságszolgáltatá j éle vet transzcendentá optimizmu színez zs doktrínák ugyanak é csalódásai igazságtalanságá felismer prakti pesszimizm zá végké gondolkodásb optimiz filozófiájá képvisel v közép e zs vallásbölcsés Szaá gá tanítot h ro negatív am Isten er ha emb akaratszabadság Emu ve-D é tökéle ro befolyásolha embe .aki töreked k tökéletese tiszt éle szenve következmén le fegyelme gonos látszóla jól Is igazságoss v jós ell m Is hosszantű gono megjutalma valam cselekedetéé Szaá theodice j é jutalmazásá büntetései kulmin má vallásbölcsé Jos Ja Cad Ó Kó művé pesszimizmu hajl tagad h teremtés teleológi szán működ vo köz jólle terem Is jóságá emanáció mé ross okoz azon ro csu fegyelme céljá v vilá megisme meggyűl megv a töreked k magasa má világ m örö ta E vilá csu kivéte vi csu ak elviselhe más j vi előcsarnoká tekint a J ha-L Kuzari világo lá ug optimiszti felfo nehézség II mé megnyugs abb h Is cselekede tökéletes emb e korlátozotts ké felismer ha ehely Is művé tökéletlensé lát Izrael rendelteté h megteljesí Is törvénye val te erénye ak ez magasabbre j éle kész vilá te J ha-L tar jón Abra Da Emm R

13699

CÍM Optimi pesszimi

SZÓC öröm tu mond E ké e k ó közép sötéts bevilág z et optimizm Ta gya Nachum ross ta mi b megnyugvás kifejezé le- v szól ötvö E filozof megnyugvá azo er lü igazságo rendj nac mo fe tal adaptálás r áll vezet törvényszerű min kiegyen h f elszenve ross kárp ros j tekint Ta tal felfog legpregnánsa A mon fe min I t Berá szenv e fegyelmezé szo Sz De Berá Is ál ross ugyan j Berá Ugya tan ugyane ala ál közép ra legnag r e tu megmar zsidó felf messiani reménységh is igazságszolgáltat él ve transzcendent optimizm színe z doktríná ugyana csalódása igazságtalanság felisme prakt pesszimiz z végk gondolkodás optimi filozófiáj képvise közé z vallásbölcsé Sza g taníto r negatí a Iste e h em akaratszabadsá Em ve- tökél r befolyásolh emb .ak töreke tökéletes tisz él szenv következmé l fegyelm gono látszól jó I igazságos jó el I hosszant gon megjutalm vala cselekedeté Sza theodic jutalmazás büntetése kulmi m vallásbölcs Jo J Ca K műv pesszimizm haj taga teremté teleológ szá műkö v kö jóll tere I jóság emanáci m ros oko azo r cs fegyelm célj vil megism meggyű meg töreke magas m vilá ör t vil cs kivét v cs a elviselh má v előcsarnok tekin ha- Kuzar világ l u optimiszt felf nehézsé I m megnyug ab I cseleked tökélete em korlátozott k felisme h ehel I műv tökéletlens lá Izrae rendeltet megteljes I törvény va t erény a e magasabbr él kés vil t ha- ta jó Abr D Em

1369

CÍ Optim pesszim

SZÓ örö t mon k közé sötét bevilá e optimiz T gy Nachu ros t m megnyugvá kifejez le szó ötv filozo megnyugv az e l igazság rend na m f ta adaptálá ál veze törvényszer mi kiegye elszenv ros kár ro tekin T ta felfo legpregnáns mo f mi Ber szen fegyelmez sz S D Ber I á ros ugya Ber Ugy ta ugyan al á közé r legna t megma zsid fel messian reménység i igazságszolgálta é v transzcenden optimiz szín doktrín ugyan csalódás igazságtalansá felism prak pesszimi vég gondolkodá optim filozófiá képvis köz vallásbölcs Sz tanít negat Ist e akaratszabads E ve töké befolyásol em .a törek tökélete tis é szen következm fegyel gon látszó j igazságo j e hosszan go megjutal val cselekedet Sz theodi jutalmazá büntetés kulm vallásbölc J C mű pesszimiz ha tag teremt teleoló sz műk k jól ter jósá emanác ro ok az c fegyel cél vi megis meggy me törek maga vil ö vi c kivé c elvisel m előcsarno teki ha Kuza vilá optimisz fel nehézs megnyu a cseleke tökélet e korlátozot felism ehe mű tökéletlen l Izra rendelte megtelje törvén v erén magasabb é ké vi ha t j Ab E