13700.htm
CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus
SZÓCIKK: "szerzője
onnan indul ki, hogy a rossz nem eredhet Istentől, mert jót és rosszat tenni
emberi tulajdonság ,- a jó az értelemből, a rossz a vágyból vagy szenvedélyből ered,
ennélfogva a rossz ezen a világon az anyagból származik, az anyag pedig
ellentéte Istennek, a szellemnek, tehát a rossz nem származhat Istentől. Miként
az anyag, úgy a rossz is negatívum, amely nem teremtetett. E mellett a
teremtésben a rossz aránya a jóhoz oly csekély, hogy alig észrevehető.
Maimonides azt vallja, hogy Istentől csupán a tökéletes eredhet, a rosszat az
anyag okozza s az ennél fogva nem pozitív. Az emberi lélek mentes a rossztól.
Ha feltételezzük az anyagnak Istentől való eredetét, akkor a rossz is az ő
műve. Jóllehet metafizikailag a rossz negáció, fizikailag mégis szenvedésekkel
jár. A teremtés művében a rossz végtelenül csekélyebb, mint a jó, amely
túlsúlyban van; az erkölcsi rossz alapja az ember akaratszabadságában rejlik, s
ettől következik minden baj, betegség, azonban ez is csökkenthető, ha az
értelem érvényesülésének teret engedünk. Minél jobban kiterjeszkedik az ész
uralma, annál kevésbé égetőek az emberek vágyai. Az igazság felismerése
lecsökkenti az emberek közti gyűlölséget és egyenetlenséget és lesz idő, mikor
a gyűlölség és egyenetlenségei fog tűnni a világ megismerésére nevelt
emberiségből. (Mére Nebuchim 3. 11). Az ember csupán csekély része az
Univerzumnak s nem egyetlen célja a teremtésnek. Még ha bebizonyítható lenne is,
hogy az emberi életben a rossz és a szenvedés felülmúlja a jót, ezzel azért még
nem lehetne azt is bizonyítani, hogy a teremtés lényegében rossz. A XlV.-i sz.
Gliaszdai Orescas rendszerében a rossz nem negatívum, hanem való, bár relatív,
vagyis olyan, ami magasabb nézőpontból jónak látható. A későbbi zsidó
vallásbölcselet kevés újat adott az O. problémájának megvilágításához, a modern
teológiai irodalom szintén nem vitatta meg minden oldaláról a kérdést. S.
Hirsch Galechizmusá-ban azt mondja, hogy a valóságban a rossznak csak a saját
maga elpusztítására van hatalma, míg a fizikai vagy morális szenvedés, melyet
okoz, csupán fegyelmező célzatúnak tekinthető. Az igazságos érzületű ember még
a kínt is áldásnak tekinti. Egészben véve az O. kapcsán az állapítható meg,
hogy a judaizmus világnézete sem passzív lemondást nem követel, sem pedig
teljes visszavonulást a világtól; elve tiszta túlzó teóriát, hogy az élet
gyökere a rossz, úgyszintén az ezzel kapcsolatos keresztény világnézetet is,
amely szerint a bűnbeesés következményeképpen az ember eredendő bűnben
született és ezért rossz és romlott a világ is. A judaizmus vallásos
optimizmusa kitűnik az emberiség fokozatos, de biztos morális felemelésének
elvárásából és abból a hitből, hogy eljön még a Messiás és az igazság le fogja
győzni az igazságtalanságot. (V.ö. Prof. Emil Hirsch (Chicago) «Jew. Encycl.»
H. Goitetn, «Der Optimismus und Pessimismus.) (Berlin 1890); A. Guttmacher,
«Optimism and Pessimism» 1902)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3700. címszó a lexikon =>
665. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13700.htm
CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus
SZÓCIKK: szerzője onnan indul ki, hogy a rossz nem eredhet Istentől, mert
jót és rosszat tenni emberi tulajdonság ,- a jó az értelemből, a rossz a
vágyból vagy szenvedélyből ered, ennélfogva a rossz ezen a világon az anyagból
származik, az anyag pedig ellentéte Istennek, a szellemnek, tehát a rossz nem
származhat Istentől. Miként az anyag, úgy a rossz is negatívum, amely nem
teremtetett. E mellett a teremtésben a rossz aránya a jóhoz oly csekély, hogy
alig észrevehető. Maimonides azt vallja, hogy Istentől csupán a tökéletes
eredhet, a rosszat az anyag okozza s az ennél fogva nem pozitív. Az emberi
lélek mentes a rossztól. Ha feltételezzük az anyagnak Istentől való eredetét,
akkor a rossz is az ő műve. Jóllehet metafizikailag a rossz negáció, fizikailag
mégis szenvedésekkel jár. A teremtés művében a rossz végtelenül csekélyebb,
mint a jó, amely túlsúlyban van; az erkölcsi rossz alapja az ember
akaratszabadságában rejlik, s ettől következik minden baj, betegség, azonban ez
is csökkenthető, ha az értelem érvényesülésének teret engedünk. Minél jobban
kiterjeszkedik az ész uralma, annál kevésbé égetőek az emberek vágyai. Az
igazság felismerése lecsökkenti az emberek közti gyűlölséget és egyenetlenséget
és lesz idő, mikor a gyűlölség és egyenetlenségei fog tűnni a világ
megismerésére nevelt emberiségből. Mére Nebuchim 3. 11 . Az ember csupán
csekély része az Univerzumnak s nem egyetlen célja a teremtésnek. Még ha
bebizonyítható lenne is, hogy az emberi életben a rossz és a szenvedés
felülmúlja a jót, ezzel azért még nem lehetne azt is bizonyítani, hogy a
teremtés lényegében rossz. A XlV.-i sz. Gliaszdai Orescas rendszerében a rossz
nem negatívum, hanem való, bár relatív, vagyis olyan, ami magasabb nézőpontból
jónak látható. A későbbi zsidó vallásbölcselet kevés újat adott az O.
problémájának megvilágításához, a modern teológiai irodalom szintén nem vitatta
meg minden oldaláról a kérdést. S. Hirsch Galechizmusá-ban azt mondja, hogy a
valóságban a rossznak csak a saját maga elpusztítására van hatalma, míg a
fizikai vagy morális szenvedés, melyet okoz, csupán fegyelmező célzatúnak
tekinthető. Az igazságos érzületű ember még a kínt is áldásnak tekinti.
Egészben véve az O. kapcsán az állapítható meg, hogy a judaizmus világnézete
sem passzív lemondást nem követel, sem pedig teljes visszavonulást a világtól;
elve tiszta túlzó teóriát, hogy az élet gyökere a rossz, úgyszintén az ezzel
kapcsolatos keresztény világnézetet is, amely szerint a bűnbeesés
következményeképpen az ember eredendő bűnben született és ezért rossz és
romlott a világ is. A judaizmus vallásos optimizmusa kitűnik az emberiség
fokozatos, de biztos morális felemelésének elvárásából és abból a hitből, hogy
eljön még a Messiás és az igazság le fogja győzni az igazságtalanságot. V.ö.
Prof. Emil Hirsch Chicago Jew. Encycl. H. Goitetn, Der Optimismus und
Pessimismus. Berlin 1890 ; A. Guttmacher, Optimism and Pessimism 1902 .
13700.ht
CÍMSZÓ Optimizmu é pesszimizmu
SZÓCIKK szerzőj onna indu ki hog ross ne eredhe Istentől mer jó é rossza
tenn ember tulajdonsá , j a értelemből ross vágybó vag szenvedélybő ered
ennélfogv ross eze világo a anyagbó származik a anya pedi ellentét Istennek
szellemnek tehá ross ne származha Istentől Mikén a anyag úg ross i negatívum
amel ne teremtetett mellet teremtésbe ross arány jóho ol csekély hog ali
észrevehető Maimonide az vallja hog Istentő csupá tökélete eredhet rossza a
anya okozz a enné fogv ne pozitív A ember léle mente rossztól H feltételezzü a
anyagna Istentő val eredetét akko ross i a műve Jóllehe metafizikaila ross
negáció fizikaila mégi szenvedésekke jár teremté művébe ross végtelenü
csekélyebb min jó amel túlsúlyba van a erkölcs ross alapj a embe
akaratszabadságába rejlik ettő következi minde baj betegség azonba e i
csökkenthető h a értele érvényesüléséne tere engedünk Miné jobba kiterjeszkedi
a és uralma anná kevésb égetőe a embere vágyai A igazsá felismerés lecsökkent a
embere közt gyűlölsége é egyenetlensége é les idő miko gyűlölsé é egyenetlensége
fo tűnn vilá megismerésér nevel emberiségből Mér Nebuchi 3 1 A embe csupá
csekél rész a Univerzumna ne egyetle célj teremtésnek Mé h bebizonyíthat lenn
is hog a ember életbe ross é szenvedé felülmúlj jót ezze azér mé ne lehetn az i
bizonyítani hog teremté lényegébe rossz XlV.- sz Gliaszda Oresca rendszerébe
ross ne negatívum hane való bá relatív vagyi olyan am magasab nézőpontbó jóna
látható később zsid vallásbölcsele kevé úja adot a O problémájána
megvilágításához moder teológia irodalo szinté ne vitatt me minde oldaláró
kérdést S Hirsc Galechizmusá-ba az mondja hog valóságba rosszna csa sajá mag
elpusztításár va hatalma mí fizika vag moráli szenvedés melye okoz csupá
fegyelmez célzatúna tekinthető A igazságo érzület embe mé kín i áldásna tekinti
Egészbe vév a O kapcsá a állapíthat meg hog judaizmu világnézet se passzí
lemondás ne követel se pedi telje visszavonulás világtól elv tiszt túlz teóriát
hog a éle gyöker rossz úgyszinté a ezze kapcsolato keresztén világnézete is
amel szerin bűnbeesé következményeképpe a embe eredend bűnbe születet é ezér
ross é romlot vilá is judaizmu valláso optimizmus kitűni a emberisé fokozatos d
bizto moráli felemeléséne elvárásábó é abbó hitből hog eljö mé Messiá é a
igazsá l fogj győzn a igazságtalanságot V.ö Prof Emi Hirsc Chicag Jew Encycl H
Goitetn De Optimismu un Pessimismus Berli 189 A Guttmacher Optimis an Pessimis
190
13700.h
CÍMSZ Optimizm pesszimizm
SZÓCIK szerző onn ind k ho ros n eredh Istentő me j rossz ten embe
tulajdons értelembő ros vágyb va szenvedélyb ere ennélfog ros ez világ anyagb
származi any ped ellenté Istenne szellemne teh ros n származh Istentő Miké anya
ú ros negatívu ame n teremtetet melle teremtésb ros arán jóh o csekél ho al
észrevehet Maimonid a vallj ho Istent csup tökélet eredhe rossz any okoz enn
fog n pozití embe lél ment rossztó feltételezz anyagn Istent va eredeté akk ros
műv Jólleh metafizikail ros negáci fizikail még szenvedésekk já teremt művéb
ros végtelen csekélyeb mi j ame túlsúlyb va erkölc ros alap emb akaratszabadságáb
rejli ett következ mind ba betegsé azonb csökkenthet értel érvényesülésén ter
engedün Min jobb kiterjeszked é uralm ann kevés égető ember vágya igazs
felismeré lecsökken ember köz gyűlölség egyenetlenség le id mik gyűlöls
egyenetlenség f tűn vil megismerésé neve emberiségbő Mé Nebuch emb csup cseké
rés Univerzumn n egyetl cél teremtésne M bebizonyítha len i ho embe életb ros
szenved felülmúl jó ezz azé m n lehet a bizonyítan ho teremt lényegéb ross XlV.
s Gliaszd Oresc rendszeréb ros n negatívu han val b relatí vagy olya a magasa
nézőpontb jón láthat későb zsi vallásbölcsel kev új ado problémáján
megvilágításáho mode teológi irodal szint n vitat m mind oldalár kérdés Hirs
Galechizmusá-b a mondj ho valóságb rosszn cs saj ma elpusztításá v hatalm m
fizik va morál szenvedé mely oko csup fegyelme célzatún tekinthet igazság
érzüle emb m kí áldásn tekint Egészb vé kapcs állapítha me ho judaizm világnéze
s passz lemondá n követe s ped telj visszavonulá világtó el tisz túl teóriá ho
él gyöke ross úgyszint ezz kapcsolat kereszté világnézet i ame szeri bűnbees
következményeképp emb ereden bűnb születe ezé ros romlo vil i judaizm vallás
optimizmu kitűn emberis fokozato bizt morál felemelésén elvárásáb abb hitbő ho
elj m Messi igazs fog győz igazságtalanságo V. Pro Em Hirs Chica Je Encyc
Goitet D Optimism u Pessimismu Berl 18 Guttmache Optimi a Pessimi 19
13700.
CÍMS Optimiz pesszimiz
SZÓCI szerz on in h ro ered Istent m ross te emb tulajdon értelemb ro vágy
v szenvedély er ennélfo ro e vilá anyag származ an pe ellent Istenn szellemn te
ro származ Istent Mik any ro negatív am teremtete mell teremtés ro ará jó cseké
h a észrevehe Maimoni vall h Isten csu tökéle eredh ross an oko en fo pozit emb
lé men rosszt feltételez anyag Isten v eredet ak ro mű Jólle metafizikai ro
negác fizikai mé szenvedések j terem művé ro végtele csekélye m am túlsúly v
erköl ro ala em akaratszabadságá rejl et követke min b betegs azon csökkenthe
érte érvényesülésé te engedü Mi job kiterjeszke ural an kevé éget embe vágy
igaz felismer lecsökke embe kö gyűlölsé egyenetlensé l i mi gyűlöl egyenetlensé
tű vi megismerés nev emberiségb M Nebuc em csu csek ré Univerzum egyet cé
teremtésn bebizonyíth le h emb élet ro szenve felülmú j ez az lehe bizonyíta h
terem lényegé ros XlV Gliasz Ores rendszeré ro negatív ha va relat vag oly
magas nézőpont jó látha késő zs vallásbölcse ke ú ad problémájá megvilágításáh
mod teológ iroda szin vita min oldalá kérdé Hir Galechizmusá- mond h valóság
rossz c sa m elpusztítás hatal fizi v morá szenved mel ok csu fegyelm célzatú
tekinthe igazsá érzül em k áldás tekin Egész v kapc állapíth m h judaiz
világnéz pass lemond követ pe tel visszavonul világt e tis tú teóri h é gyök
ros úgyszin ez kapcsola kereszt világnéze am szer bűnbee következményekép em
erede bűn szület ez ro roml vi judaiz vallá optimizm kitű emberi fokozat biz
morá felemelésé elvárásá ab hitb h el Mess igaz fo győ igazságtalanság V Pr E
Hir Chic J Ency Goite Optimis Pessimism Ber 1 Guttmach Optim Pessim 1
13700
CÍM Optimi pesszimi
SZÓC szer o i r ere Isten ros t em tulajdo értelem r vág szenvedél e ennélf
r vil anya szárma a p ellen Isten szellem t r szárma Isten Mi an r negatí a
teremtet mel teremté r ar j csek észreveh Maimon val Iste cs tökél ered ros a
ok e f pozi em l me rossz feltétele anya Iste erede a r m Jóll metafizika r
negá fizika m szenvedése tere műv r végtel csekély a túlsúl erkö r al e
akaratszabadság rej e követk mi beteg azo csökkenth ért érvényesülés t enged M
jo kiterjeszk ura a kev ége emb vág iga felisme lecsökk emb k gyűlöls egyenetlens
m gyűlö egyenetlens t v megismeré ne emberiség Nebu e cs cse r Univerzu egye c
teremtés bebizonyít l em éle r szenv felülm e a leh bizonyít tere lényeg ro Xl
Glias Ore rendszer r negatí h v rela va ol maga nézőpon j láth kés z
vallásbölcs k a problémáj megvilágításá mo teoló irod szi vit mi oldal kérd Hi
Galechizmusá mon valósá ross s elpusztítá hata fiz mor szenve me o cs fegyel
célzat tekinth igazs érzü e áldá teki Egés kap állapít judai világné pas lemon
köve p te visszavonu világ ti t teór gyö ro úgyszi e kapcsol keresz világnéz a
sze bűnbe következményeké e ered bű szüle e r rom v judai vall optimiz kit
ember fokoza bi mor felemelés elvárás a hit e Mes iga f gy igazságtalansá P Hi
Chi Enc Goit Optimi Pessimis Be Guttmac Opti Pessi
1370
CÍ Optim pesszim
SZÓ sze er Iste ro e tulajd értele vá szenvedé ennél vi any szárm elle Iste
szelle szárm Iste M a negat teremte me teremt a cse észreve Maimo va Ist c töké
ere ro o poz e m ross feltétel any Ist ered Jól metafizik neg fizik szenvedés
ter mű végte csekél túlsú erk a akaratszabadsá re követ m bete az csökkent ér
érvényesülé enge j kiterjesz ur ke ég em vá ig felism lecsök em gyűlöl
egyenetlen gyűl egyenetlen megismer n emberisé Neb c cs Univerz egy teremté
bebizonyí e él szen felül le bizonyí ter lénye r X Glia Or rendsze negat rel v
o mag nézőpo lát ké vallásbölc problémá megvilágítás m teol iro sz vi m olda
kér H Galechizmus mo valós ros elpusztít hat fi mo szenv m c fegye célza tekint
igaz érz áld tek Egé ka állapí juda világn pa lemo köv t visszavon vilá t teó
gy r úgysz kapcso keres világné sz bűnb következmények ere b szül ro juda val
optimi ki embe fokoz b mo felemelé elvárá hi Me ig g igazságtalans H Ch En Goi
Optim Pessimi B Guttma Opt Pess