13723.htm
CÍMSZÓ: Országos Rabbiképző Intézet
SZÓCIKK: Országos Rabbiképző
Intézet. 1877 okt. 4-én nyílt meg Budapesten. Keletkezésének története azonban
sok idővel megelőzi alapítását. A kezdeményező Frisenhauser Dávid bajor származású
tudós volt, aki 1806. József nádorhoz emlékiratot nyújtott be modern
rabbiiskola tárgyában, javaslatát azonban a véleményezésre felszólított rabbik
elvetették. 1844-ben úgy a rendek, mint a főrendek elhatározzák a rabbiképző
intézet felállítását. Haynau a magyar zsidókra a szabadságharcban való
részvételük miatt 2.300,000 forintnyi külön hadisarcot rótt ki, ezt az összeget
1856. I. Ferenc József a magyar zsidóságnak visszaadta azzal, hogy a befizetett
összeg oszthatatlan alapként kezeltessék és belőle elsősorban rabbiképző
intézet állíttassék fel. A magy. kir. helytartótanács 1864. szaktanácskozmányt
hívott egybe, mely a rabbiképző intézetre vonatkozó tervezetet kidolgozta. Az
1868-as zsidó kongresszus, noha a zsidóságot pártokra bontotta, az alap
rendeltetését nem változtathatta meg. I. Ferenc József 1873. az intézet
felállítását megengedte, melyet 1877 okt. 4-én át is adtak rendeltetésének. Az
O. megnyitása után a király is meglátogatta az intézetet, mely hálából IV.
Károly király engedélyével a Ferenc József nevet illesztette elnevezésébe 1917.
(Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet.) Az O. a kultuszminisztérium
felügyelete alatt áll, amely jogát a kinevezett vezérlőbizottság útján
gyakorolja. Ennek 12 budapesti és 12 vidéki tagja van, világiak és rabbik. A
vezérlőbizottság eddigi elnökei voltak: Schweiger Márton, Hatvány József, Mezey
Ferenc és Székely Ferenc. Az O. két tanfolyamból áll. Az 5 évfolyamból álló
alsó megfelel a gimnázium felső négy osztályának, tehát a belépőnek négy
középiskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A felső
tanfolyam szintén öt évfolyamból áll, növendékei egyszersmind a budapesti
egyetem bölcsészkarának hallgatói is. Az intézet legnehezebb esztendői az
alapításon kívül a háborús évek voltak. 1927-ben ünnepelte fennállásának
ötvenesztendős jubileumát, amely idő alatt az intézetben 135 rabbit avattak
fel. Az intézet első teológiai tanári kara: Bacher Vilmos, Bloch Mózes,
Kaufmann Dávid rendes, Brüll Sámuel és Deutsch Sámuel rendkívüli tanárokból
állott. Az ötven esztendő alatt itt tanított teológiai tárgyakat Klein Miksa,
Goldziher Ignác, Kohn Sámuel, Venetianer Lajos, Guttmann Mihály, Feldmann
Mózes. A jelenlegi tanári kar Blau Lajos igazgatóból, Heller Bernát rendes,
Edelstein Bertalan, Fischer Gyula, Hevesi Simon, Hoffer Ármin, Weisz Miksa
rendkívüli tanárokból áll. Az intézeti gimnázium rendes tanárai voltak az első
50 évben: Bánóczi József, Stein Károly, Bloch Henrik, Schritt Salamon, a
jelenben: Csetényi Imre, Bercsényi Móric, Hausbrunner Vilmos. A legtöbb
növendék az 1887-88-as tanévben volt: 129, az 1919-20. évben pedig 26. Az
intézetet legkimerítőbben ismerteti a jubileum alkalmából megjelent kétkötetes
mű: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves
jubileumára (1877.1. kötet). A rabbiképző első 50 éve (II. kötet), írták: dr.
Blau Lajos igazgató és néhai dr. Klein Miksa jegyző. Az intézet elnökei,
tanárai és tanítványai, kiadják: dr. Blau Lajos, dr. Hevesi Simon, dr. Budmón
Dénes, Budapest, 1927.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3723. címszó a lexikon =>
668. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13723.htm
CÍMSZÓ: Országos Rabbiképző Intézet
SZÓCIKK: Országos Rabbiképző Intézet. 1877 okt. 4-én nyílt meg Budapesten.
Keletkezésének története azonban sok idővel megelőzi alapítását. A kezdeményező
Frisenhauser Dávid bajor származású tudós volt, aki 1806. József nádorhoz
emlékiratot nyújtott be modern rabbiiskola tárgyában, javaslatát azonban a
véleményezésre felszólított rabbik elvetették. 1844-ben úgy a rendek, mint a
főrendek elhatározzák a rabbiképző intézet felállítását. Haynau a magyar
zsidókra a szabadságharcban való részvételük miatt 2.300,000 forintnyi külön
hadisarcot rótt ki, ezt az összeget 1856. I. Ferenc József a magyar zsidóságnak
visszaadta azzal, hogy a befizetett összeg oszthatatlan alapként kezeltessék és
belőle elsősorban rabbiképző intézet állíttassék fel. A magy. kir.
helytartótanács 1864. szaktanácskozmányt hívott egybe, mely a rabbiképző
intézetre vonatkozó tervezetet kidolgozta. Az 1868-as zsidó kongresszus, noha a
zsidóságot pártokra bontotta, az alap rendeltetését nem változtathatta meg. I.
Ferenc József 1873. az intézet felállítását megengedte, melyet 1877 okt. 4-én
át is adtak rendeltetésének. Az O. megnyitása után a király is meglátogatta az
intézetet, mely hálából IV. Károly király engedélyével a Ferenc József nevet
illesztette elnevezésébe 1917. Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet. Az O. a
kultuszminisztérium felügyelete alatt áll, amely jogát a kinevezett
vezérlőbizottság útján gyakorolja. Ennek 12 budapesti és 12 vidéki tagja van,
világiak és rabbik. A vezérlőbizottság eddigi elnökei voltak: Schweiger Márton,
Hatvány József, Mezey Ferenc és Székely Ferenc. Az O. két tanfolyamból áll. Az
5 évfolyamból álló alsó megfelel a gimnázium felső négy osztályának, tehát a
belépőnek négy középiskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
A felső tanfolyam szintén öt évfolyamból áll, növendékei egyszersmind a
budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatói is. Az intézet legnehezebb
esztendői az alapításon kívül a háborús évek voltak. 1927-ben ünnepelte
fennállásának ötvenesztendős jubileumát, amely idő alatt az intézetben 135
rabbit avattak fel. Az intézet első teológiai tanári kara: Bacher Vilmos, Bloch
Mózes, Kaufmann Dávid rendes, Brüll Sámuel és Deutsch Sámuel rendkívüli
tanárokból állott. Az ötven esztendő alatt itt tanított teológiai tárgyakat
Klein Miksa, Goldziher Ignác, Kohn Sámuel, Venetianer Lajos, Guttmann Mihály,
Feldmann Mózes. A jelenlegi tanári kar Blau Lajos igazgatóból, Heller Bernát
rendes, Edelstein Bertalan, Fischer Gyula, Hevesi Simon, Hoffer Ármin, Weisz
Miksa rendkívüli tanárokból áll. Az intézeti gimnázium rendes tanárai voltak az
első 50 évben: Bánóczi József, Stein Károly, Bloch Henrik, Schritt Salamon, a
jelenben: Csetényi Imre, Bercsényi Móric, Hausbrunner Vilmos. A legtöbb
növendék az 1887-88-as tanévben volt: 129, az 1919-20. évben pedig 26. Az
intézetet legkimerítőbben ismerteti a jubileum alkalmából megjelent kétkötetes
mű: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves
jubileumára 1877.1. kötet . A rabbiképző első 50 éve II. kötet , írták: dr.
Blau Lajos igazgató és néhai dr. Klein Miksa jegyző. Az intézet elnökei,
tanárai és tanítványai, kiadják: dr. Blau Lajos, dr. Hevesi Simon, dr. Budmón
Dénes, Budapest, 1927.
13723.ht
CÍMSZÓ Országo Rabbiképz Intéze
SZÓCIKK Országo Rabbiképz Intézet 187 okt 4-é nyíl me Budapesten
Keletkezéséne történet azonba so időve megelőz alapítását kezdeményez
Frisenhause Dávi bajo származás tudó volt ak 1806 Józse nádorho emlékirato
nyújtot b moder rabbiiskol tárgyában javaslatá azonba véleményezésr felszólítot
rabbi elvetették 1844-be úg rendek min főrende elhatározzá rabbiképz intéze
felállítását Hayna magya zsidókr szabadságharcba val részvételü miat 2.300,00
forintny külö hadisarco rót ki ez a összege 1856 I Feren Józse magya zsidóságna
visszaadt azzal hog befizetet össze oszthatatla alapkén kezeltessé é belől
elsősorba rabbiképz intéze állíttassé fel magy kir helytartótanác 1864
szaktanácskozmány hívot egybe mel rabbiképz intézetr vonatkoz tervezete
kidolgozta A 1868-a zsid kongresszus noh zsidóságo pártokr bontotta a ala
rendeltetésé ne változtathatt meg I Feren Józse 1873 a intéze felállításá
megengedte melye 187 okt 4-é á i adta rendeltetésének A O megnyitás utá királ i
meglátogatt a intézetet mel hálábó IV Károl királ engedélyéve Feren Józse neve
illesztett elnevezéséb 1917 Feren Józse Orsz Rabbiképz Intézet A O
kultuszminisztériu felügyelet alat áll amel jogá kinevezet vezérlőbizottsá útjá
gyakorolja Enne 1 budapest é 1 vidék tagj van világia é rabbik vezérlőbizottsá
eddig elnöke voltak Schweige Márton Hatván József Meze Feren é Székel Ferenc A
O ké tanfolyambó áll A évfolyambó áll als megfele gimnáziu fels nég osztályának
tehá belépőne nég középiskola osztályró szól bizonyítvánnya kel rendelkeznie
fels tanfolya szinté ö évfolyambó áll növendéke egyszersmin budapest egyete
bölcsészkarána hallgató is A intéze legnehezeb esztendő a alapításo kívü háború
éve voltak 1927-be ünnepelt fennállásána ötvenesztendő jubileumát amel id alat
a intézetbe 13 rabbi avatta fel A intéze els teológia tanár kara Bache Vilmos
Bloc Mózes Kaufman Dávi rendes Brül Sámue é Deutsc Sámue rendkívül tanárokbó
állott A ötve esztend alat it tanítot teológia tárgyaka Klei Miksa Goldzihe
Ignác Koh Sámuel Venetiane Lajos Guttman Mihály Feldman Mózes jelenleg tanár ka
Bla Lajo igazgatóból Helle Berná rendes Edelstei Bertalan Fische Gyula Heves
Simon Hoffe Ármin Weis Miks rendkívül tanárokbó áll A intézet gimnáziu rende
tanára volta a els 5 évben Bánócz József Stei Károly Bloc Henrik Schrit Salamon
jelenben Csetény Imre Bercsény Móric Hausbrunne Vilmos legtöb növendé a
1887-88-a tanévbe volt 129 a 1919-20 évbe pedi 26 A intézete legkimerítőbbe
ismertet jubileu alkalmábó megjelen kétkötete mű Emlékköny Feren Józse Országo
Rabbiképz Intéze ötve éve jubileumár 1877.1 köte rabbiképz els 5 év II köte
írták dr Bla Lajo igazgat é néha dr Klei Miks jegyző A intéze elnökei tanára é
tanítványai kiadják dr Bla Lajos dr Heves Simon dr Budmó Dénes Budapest 1927
13723.h
CÍMSZ Ország Rabbikép Intéz
SZÓCIK Ország Rabbikép Intéze 18 ok 4- nyí m Budapeste Keletkezésén történe
azonb s időv megelő alapításá kezdeménye Frisenhaus Dáv baj származá tud vol a
180 Józs nádorh emlékirat nyújto mode rabbiisko tárgyába javaslat azonb véleményezés
felszólíto rabb elvetetté 1844-b ú rende mi főrend elhatározz rabbikép intéz
felállításá Hayn magy zsidók szabadságharcb va részvétel mia 2.300,0 forintn
kül hadisarc ró k e összeg 185 Fere Józs magy zsidóságn visszaad azza ho
befizete össz oszthatatl alapké kezeltess belő elsősorb rabbikép intéz
állíttass fe mag ki helytartótaná 186 szaktanácskozmán hívo egyb me rabbikép
intézet vonatko tervezet kidolgozt 1868- zsi kongresszu no zsidóság pártok
bontott al rendeltetés n változtathat me Fere Józs 187 intéz felállítás
megengedt mely 18 ok 4- adt rendeltetéséne megnyitá ut kirá meglátogat intézete
me háláb I Káro kirá engedélyév Fere Józs nev illesztet elnevezésé 191 Fere
Józs Ors Rabbikép Intéze kultuszminisztéri felügyele ala ál ame jog kineveze vezérlőbizotts
útj gyakorolj Enn budapes vidé tag va világi rabbi vezérlőbizotts eddi elnök
volta Schweig Márto Hatvá Józse Mez Fere Széke Feren k tanfolyamb ál évfolyamb
ál al megfel gimnázi fel né osztályána teh belépőn né középiskol osztályr szó
bizonyítvánny ke rendelkezni fel tanfoly szint évfolyamb ál növendék egyszersmi
budapes egyet bölcsészkarán hallgat i intéz legneheze esztend alapítás kív
hábor év volta 1927-b ünnepel fennállásán ötvenesztend jubileumá ame i ala
intézetb 1 rabb avatt fe intéz el teológi taná kar Bach Vilmo Blo Móze Kaufma
Dáv rende Brü Sámu Deuts Sámu rendkívü tanárokb állot ötv eszten ala i taníto
teológi tárgyak Kle Miks Goldzih Igná Ko Sámue Venetian Lajo Guttma Mihál
Feldma Móze jelenle taná k Bl Laj igazgatóbó Hell Bern rende Edelste Bertala
Fisch Gyul Heve Simo Hoff Ármi Wei Mik rendkívü tanárokb ál intéze gimnázi rend
tanár volt el évbe Bánóc Józse Ste Károl Blo Henri Schri Salamo jelenbe Csetén
Imr Bercsén Móri Hausbrunn Vilmo legtö növend 1887-88- tanévb vol 12 1919-2 évb
ped 2 intézet legkimerítőbb ismerte jubile alkalmáb megjele kétkötet m Emlékkön
Fere Józs Ország Rabbikép Intéz ötv év jubileumá 1877. köt rabbikép el é I köt
írtá d Bl Laj igazga néh d Kle Mik jegyz intéz elnöke tanár tanítványa kiadjá d
Bl Lajo d Heve Simo d Budm Déne Budapes 192
13723.
CÍMS Orszá Rabbiké Inté
SZÓCI Orszá Rabbiké Intéz 1 o 4 ny Budapest Keletkezésé történ azon idő
megel alapítás kezdemény Frisenhau Dá ba származ tu vo 18 Józ nádor emlékira
nyújt mod rabbiisk tárgyáb javasla azon véleményezé felszólít rab elvetett
1844- rend m főren elhatároz rabbiké inté felállítás Hay mag zsidó
szabadságharc v részvéte mi 2.300, forint kü hadisar r össze 18 Fer Józ mag
zsidóság visszaa azz h befizet öss oszthatat alapk kezeltes bel elsősor rabbiké
inté állíttas f ma k helytartótan 18 szaktanácskozmá hív egy m rabbiké intéze
vonatk terveze kidolgoz 1868 zs kongressz n zsidósá párto bontot a rendelteté
változtatha m Fer Józ 18 inté felállítá megenged mel 1 o 4 ad rendeltetésén
megnyit u kir meglátoga intézet m hálá Kár kir engedélyé Fer Józ ne illeszte
elnevezés 19 Fer Józ Or Rabbiké Intéz kultuszminisztér felügyel al á am jo
kinevez vezérlőbizott út gyakorol En budape vid ta v világ rabb vezérlőbizott
edd elnö volt Schwei Márt Hatv Józs Me Fer Szék Fere tanfolyam á évfolyam á a
megfe gimnáz fe n osztályán te belépő n középisko osztály sz bizonyítvánn k
rendelkezn fe tanfol szin évfolyam á növendé egyszersm budape egye bölcsészkará
hallga inté legnehez eszten alapítá kí hábo é volt 1927- ünnepe fennállásá ötveneszten
jubileum am al intézet rab avat f inté e teológ tan ka Bac Vilm Bl Móz Kaufm Dá
rend Br Sám Deut Sám rendkív tanárok állo öt eszte al tanít teológ tárgya Kl
Mik Goldzi Ign K Sámu Venetia Laj Guttm Mihá Feldm Móz jelenl tan B La
igazgatób Hel Ber rend Edelst Bertal Fisc Gyu Hev Sim Hof Árm We Mi rendkív
tanárok á intéz gimnáz ren taná vol e évb Bánó Józs St Káro Bl Henr Schr Salam
jelenb Cseté Im Bercsé Mór Hausbrun Vilm legt növen 1887-88 tanév vo 1 1919- év
pe intéze legkimerítőb ismert jubil alkalmá megjel kétköte Emlékkö Fer Józ
Orszá Rabbiké Inté öt é jubileum 1877 kö rabbiké e kö írt B La igazg né Kl Mi
jegy inté elnök taná tanítvány kiadj B Laj Hev Sim Bud Dén Budape 19
13723
CÍM Orsz Rabbik Int
SZÓC Orsz Rabbik Inté n Budapes Keletkezés törté azo id mege alapítá
kezdemén Frisenha D b szárma t v 1 Jó nádo emlékir nyúj mo rabbiis tárgyá
javasl azo véleményez felszólí ra elvetet 1844 ren főre elhatáro rabbik int
felállítá Ha ma zsid szabadsághar részvét m 2.300 forin k hadisa össz 1 Fe Jó ma
zsidósá vissza az befize ös oszthata alap kezelte be elsőso rabbik int állítta
m helytartóta 1 szaktanácskozm hí eg rabbik intéz vonat tervez kidolgo 186 z
kongress zsidós párt bonto rendeltet változtath Fe Jó 1 int felállít megenge me
a rendeltetésé megnyi ki meglátog intéze hál Ká ki engedély Fe Jó n illeszt
elnevezé 1 Fe Jó O Rabbik Inté kultuszminiszté felügye a a j kineve
vezérlőbizot ú gyakoro E budap vi t vilá rab vezérlőbizot ed eln vol Schwe Már
Hat Józ M Fe Szé Fer tanfolya évfolya megf gimná f osztályá t belép középisk
osztál s bizonyítván rendelkez f tanfo szi évfolya növend egyszers budap egy
bölcsészkar hallg int legnehe eszte alapít k háb vol 1927 ünnep fennállás
ötveneszte jubileu a a intéze ra ava int teoló ta k Ba Vil B Mó Kauf D ren B Sá
Deu Sá rendkí tanáro áll ö eszt a taní teoló tárgy K Mi Goldz Ig Sám Veneti La
Gutt Mih Feld Mó jelen ta L igazgató He Be ren Edels Berta Fis Gy He Si Ho Ár W
M rendkí tanáro inté gimná re tan vo év Bán Józ S Kár B Hen Sch Sala jelen Cset
I Bercs Mó Hausbru Vil leg növe 1887-8 tané v 1919 é p intéz legkimerítő ismer
jubi alkalm megje kétköt Emlékk Fe Jó Orsz Rabbik Int ö jubileu 187 k rabbik k
ír L igaz n K M jeg int elnö tan tanítván kiad La He Si Bu Dé Budap 1
1372
CÍ Ors Rabbi In
SZÓ Ors Rabbi Int Budape Keletkezé tört az i meg alapít kezdemé Frisenh
szárm J nád emléki nyú m rabbii tárgy javas az véleménye felszól r elvete 184
re főr elhatár rabbi in felállít H m zsi szabadságha részvé 2.30 fori hadis öss
F J m zsidós vissz a befiz ö oszthat ala kezelt b elsős rabbi in állítt
helytartót szaktanácskoz h e rabbi inté vona terve kidolg 18 kongres zsidó pár
bont rendelte változtat F J in felállí megeng m rendeltetés megny k megláto
intéz há K k engedél F J illesz elnevez F J Rabbi Int kultuszminiszt felügy
kinev vezérlőbizo gyakor buda v vil ra vezérlőbizo e el vo Schw Má Ha Jó F Sz
Fe tanfoly évfoly meg gimn osztály belé középis osztá bizonyítvá rendelke tanf
sz évfoly növen egyszer buda eg bölcsészka hall in legneh eszt alapí há vo 192
ünne fennállá ötveneszt jubile intéz r av in teol t B Vi M Kau re S De S rendk
tanár ál esz tan teol tárg M Gold I Sá Venet L Gut Mi Fel M jele t igazgat H B
re Edel Bert Fi G H S H Á rendk tanár int gimn r ta v é Bá Jó Ká He Sc Sal jele
Cse Berc M Hausbr Vi le növ 1887- tan 191 inté legkimerít isme jub alkal megj
kétkö Emlék F J Ors Rabbi In jubile 18 rabbi í iga je in eln ta tanítvá kia L H
S B D Buda