13727.htm
CÍMSZÓ: Orvostudomány
SZÓCIKK: Orvostudomány. A
zsidó vallásnak a vértisztaságra vonatkozó intézkedései, valamint mindazok a
higiénikus rendszabályok, amelyeket a mózesi könyvek és a Talmud megörökítettek,
bizonyítják, hogy az orvostudomány terén a zsidók már az ókorban is
tevékenykedtek. Az orvosok, ellentétben más keleti kultúrnépekkel, a zsidóknál
nem a papok voltak, s kuruzslók sem voltak a papok közt. Egyébként Mózes a
papoknak csupán az erkölcsök felett való őrködést jelölte ki s a járványok és
ragályok alkalmával való felügyeletet. A zsidók józan felfogását az orvosok
szükségességéről legjobban visszatükrözteti Szirach (38. 1-12): «…fiam, ne
hanyagold el betegségedet, hanem mutasd meg az orvosnak s ne válj el attól,
mert szükséged van rá ...» Külön feljegyzésre méltó, hogy a Szinhedrion
Bész-dinje bizonyos bűn esetekben orvosi véleményt kért ki beidézett
orvosoktól. Az orvos héber elnevezése rofe volt, a véleményadásé umdéna
(Szanhedrin 78a; Gittin 12b). Testi büntetést csupán orvosi felügyelet alatt
hajtottak végre (Makkot 22b). Hogy a kuruzslást kiirtsák, a talmudi korban sem
volt szabad orvosi praxist folytatni, csupán annak, akinek a helyi bírói
hatóságok engedélyt adtak arra (Bába Batra 21a ; Mákkot 20b). Minden község
kötelességszerűen legalább egy orvost tartott. (Szanhedrin 17b). A
talmudszerzők közt számos kitűnő és elismert orvos volt. Ezeknek tudománya a
tradíción, a boncoláson, a betegségek megfigyelésén és állatokon végrehajtott
kísérletezésen alapult. Az ügyes orvosok milyen népszerűek voltak Judaeában,
bizonyítja az a rendelkezés, mellyel a háztulajdonosok eltiltották bérlőiket
attól, hogy albérletbe adják helyiségeiket orvosoknak, mert a páciensek nagy
lármája miatt az ilyen ház kellemetlen (Bába Bátra 21a). Az orvosokat aránylag
jól honorálták, egy egykorú zsidó közmondás szerint pedig «az olyan orvos, aki
nem fogad el semmit, az nem is érdemel semmit» (Bába Káma 85a). A Talmud és
Misna számos orvostudományi dolgot tartalmaznak, de összefoglaló orvostudományi
traktatusa nincs, s így nem tudhatjuk pontosan, milyen fokon állott az ókori
zsidó orvosok tudománya. Említést egyébként maga a Misna tesz egy elterjedt
ókori zsidó orvosi könyvről, melynek címe Széfer Refuót volt s amelyet a
tradíció Salamon királynak tulajdonított (Pesz. 4. 9); azonkívül a Talmud említ
egy farmakológiai könyvet is, melynek címe Megillat Sammanim volt (Jóma 38a),
de egyik sem maradt meg. Hogy mily rendkívüli figyelemmel kísérték a régi
zsidók az emberi szervezet működését, azt elsősorban a .Bibliában előforduló
rengeteg kifejezésből látjuk. Ezekből anatómiai fogalmaikat is
megállapíthatjuk. Még a hasonlatok és allegóriák is telve vannak anatómiai
képzetekkel (Genes. 32. 25-32; Exod, 28-29; Levit. 1. 14-16, 5. 8 ; Deuter. 32.
10 ; Jerem. 9. 17 : Ecclesiastes 12.2b; Jób 10. 9-11). Kétségtelen, hogy az
alexandriai korban a görögöktől sokat tanulhattak a zsidó orvosok éppen az
anatómia terén, mert a Talmud ily irányú ismeretei igen nagyok, mint az néhány
példából kitűnik: a rabbik a Talmudban az emberi szervezet 248 féle csontjáról
tudnak, ezek közül 40 az alsólábszár, 6 térd, 3 medence, 11 csigolya, 30 kéz, 2
kar, 2 könyök, 4 vállcsont; azonkívül 9 fej, 8 nyak, 5 porc, 6 mellcsont.
Természetesen a fogalmak korlátozva voltak az ókorban, de az újkor első fele
sem volt még fejlettebb e tekintetben és a tudomány nélkülözte még azokat a
kifejezéseket, amelyeket a Talmud nyelve sem tud kifejezni pontosan. így pl.
azt látjuk, hogy az ín, ideg, sőt néha a véredény is ugyanazon egy szóval
(gidim) van kifejezve. Főképp a Bekorót, Chulin, Oholót és Nidda traktátusok
foglalkoznak anatómiával és fiziológiával. Név szerint a Talmud egy Theodos
nevű zsidó orvost említ, mint osteológust (Nazir 52a). Biológiai ismeretekről
is tudunk (Chulin 93a, 59a, 55b). A Talmudból tudjuk, hogy ismerték a mirigyek
szerepét (Ab. d' R. N. 31.) és pontos helyét (Lev: Rab. 16.), az Achilles-inat,
a pharynxot, az esophagust és larynxot (Chul. 43a), a pylorust és peritoneumot.
A gyomor működését és a máj szerepét meglepően jól látták, különösen korrekt a
has szerveinek leírása (Tamid 31a), a vesét és lépet is többször említik
szabatos meghatározással. Részletesen foglalkoztak a tüdővel és szívvel (Tamid
50a, 93b, 47a, 46a; Chulin 45b). Az agyat a Biblia nem említi, de a Talmud
ezzel is foglalkozik (Chulin 45a), a Zóhar pedig részletesen tárgyalja: «A
koponya három üreget tartalmaz, amelyben az agy van elhelyezve, az agyból
harminckét út vezet ki s ágazik el a test minden részébe, összekötve azokat az aggyal
(Zóhár a Levit. 26.-hoz). A genitáliákkal egész részletesen foglalkoztak
anatómiai és higiénikus szempontból is. Erről számos talmudi hely tanúskodik
(Bek. 40a; Chulin 45a és b, 93a; Jebámot 75a; Jerus, Jebám. 1-2 ; Nidda 66b,
18a, 17b, 41b; Sabbat 64a, Ar. 7a). A Talmud embriológiával is foglalkozik. A
foetus a hatodik hét végére formálódik (Nidda 25b) s Aba Saul, aki főképp
embriológiával foglalkozott, azt ajánlja, hogy az embriót nem vízben, hanem
olajban és napfénynél kell megvizsgálni. R. Sámuel, egy másik embriológus azt
mondja, hogy a negyedik hó vége előtt nem lehet megállapítani a nemet, ami
egyébként a modern embriológusoknak is a véleményük. A természetellenes
embriókról és újszülöttekről is van feljegyzés a Talmudban. A halva született csecsemőt
alaposan tanulmány tárgyává tették (Nidda 23b, 24a, b). A menstruálás
processzusa részletesen le van írva (Nidda 11. 8). A rabbik voltak azok, akik
először ismerték fel, hogy a betegségek a belső elváltozások külső szimptómái.
Ezt abban az időben még Hippokratész sem látta, csak később fedezte fel
Galenus. A rabbik valósággal kényszerítve voltak patológiával foglalkozni, mert
a tisztátlan húsra (teréfo) vonatkozó tilalmak miatt a levágott állatok
vizsgálat alá kerültek és azokat máig is megvizsgálják. Különösen a tüdők
patologikus elváltozását szemlélték; a tüdő vörös színét hyperemiának (Chulin
47b) tartották, de ezt még nem minősítették tisztátlannak, viszont a kék és
világos-zöld tüdőt veszélyesnek (u.o.), a feketét pedig felbomló állapotban
levőnek tartották s tudták, hogy abból normális tüdő nem lesz; a világossárga
tüdőt is veszedelmesnek minősítették stb. A tüdővel és vérrel rendkívül
részletesen foglalkoztak a talmudi korban, aminek fő oka a tisztasági
törvényekben és a fajtisztaság megóvásában keresendő. A Talmud (Chulin 51a)
leír egy diagnózist, melyet egy juhon állapított meg Rabina s amely a juh
felboncolása után igazolódott be. Ez az egyetlen post mortem beigazolódott
diagnózis az egész ókorból, amiről tudunk. A szív és máj, a gerinc, a belek
stb. patologikus elváltozásairól is részletesen tudtak a zsidó orvosok.
Feltűnő, hogy már a Biblia sokféle sebről tesz említést: gyulladás, tályog,
genny, seb meg vannak különböztetve. A bibliai korból csak egyféle sebészeti
beavatkozásról tudunk, a cirkumcíziónál. A kasztrálás szigorúan el volt tiltva
(Deuteron. 23. 1). A talmudi korban a sebészet igen magas fokot ért el s
némelyik orvos egyenesen ebben specializálta magát. A sebészeket ummánim-nak
nevezték (Szanhedrin 91b). Operáció közben a ruha felett külön kötényt
tartottak (Kelim 26. 5); voltak különböző sebészeti műszerek (Kel. 13. 2) és
érzéstelenítő, azaz mámort okozó folyadék alkalmazásáról is tudunk. Ezt szamé
de-szintó-nak nevezi a Talmud (Bába Mecia 83b). Az érvágást ötven éven felül
sűrűn alkalmazták s ezt túlságba vitték. Nagyon vigyáztak a tisztaságra
operáció után is (Sabbat 129a); tudunk műfogakról. melyeket aranyból és
ezüstből készítettek (Sabbat 65a; Nedarim 66b); súlyosabb amputálásokról és
trepanálásról is tudunk (Keritot 66a; Semahot 28 ; Sabbat 66a), úgyszintén a
lép sikeres kimetszéséről is (Avoda Zára 44a): az anyaméhtükör használatát is
ismerték (Nidda 66). Az V. sz. közepén élt utolsó tibériási patriarcháról, VI.
Gamalielről Marcellus római orvos úgy írt, mint a lépfene gyógymódjának
feltalálójáról. Az V. és VI. sz.-tól kezdve a zsidó orvostudomány egy ideig nem
fejlődhetett, mert Honorius és Theodosius római császárok (V. sz.) és Kobad
perzsa király a hivatalok gyakorlásától eltiltották a zsidókat, de az iszlám
államainak megalakulásakor az eddiginél is nagyobb lendületet vett a zsidók
orvostudománya. Előbb bebizonyíthatóan a zsidók voltak a mohamedánok tanítói az
orvostudományban s vezető szerepüket később is megtartották. Tudjuk, hogy
számos kalifa háziorvosa zsidó volt; így Messer Jawait 883-ban a bassorai
kalifa orvosa volt és szír nyelvből régebbi orvosi munkákat lefordított arabra,
míg Isaac b. Amram önálló művet írt a mérgezésről és a mérgek hatásáról a VIII.
sz.-ban. A Hárun-al Rásidtól alapított bagdadi egyetemen Josua ben Nun (800
körül) volt az orvostudományok tanára. Egészen a XIV. sz.-ig megőrizték a zsidó
orvosok az iszlám országaiban vezető szerepüket a Keleten. A zsidó orvosok
Alexandria, Kairó, Kairaan és Bagdad orvosi iskoláiból kerültek ki. Egyik
hírneves zsidó orvosnak, Israelinek (IX. sz.) kitűnő orvostudományi könyvét
latinra is lefordította már a XI. sz.-ban egy szerzetes a saját neve alatt, de
1515. Leydenben Opera Omnia Isaaci Judaei c. újból megjelent. A rendkívüli
nagyszámú hírneves arab-zsidó orvos közül kiválik Maimonides, Szaladin szultán
udvari orvosa, akinek fia, unokája és dédunokája is jeles orvosok voltak, ő
maga orvosi iskolát alapított s tanítványai elárasztották az egész Keletet. Még
jelentékenyebb szerepük volt a zsidó orvosoknak a nyugati kalifátus területén.
Chaszdai ibn Saprut (X. sz.) udvari orvosból lett nagy vezír Cordovában és Juda
ha-Levi is jeles orvos volt, úgyszintén Ábrahám ibn Ezra, a nagy exegéta. Zsidó
orvosa volt III. Ferdinánd aragoniai, XI. Alfons kasztiliai és II. Jüan aragoniai
királyoknak; ez utóbbinak szemészorvosa Ábrahám de Lerida volt. Az arabok
kiűzésével az intolerancia is növekedett s a salamancai zsinati határozat
nyomán 1412. II. Jüan kasztiliai király eltiltja a zsidókat az orvosi
gyakorlattól. Portugáliában I. Ferdinánd, I. és II. Joao uralkodóknak voltak
zsidó udvari orvosaik. Nagyobb hírre tett szert már a középkor első felében a
salernói orvosegyetem. Kiváló zsidó orvosok fejlesztették naggyá ezt az
évszázadokon át virágzó orvosegyetemet, amely a IX. sz.-tól kezdve az volt a
Nyugaton, ami Bagdad a Keleten. Görög, héber és arab nyelven tanítottak itt és
rendszeresen boncoltak. Az intézetben, megalapítása óta zsidó orvostanárok
működtek s neveik sorrendjét is pontosan tudjuk. Híres volt köztük (Copho, a
Compendium Salernitanum, az első orvosi enciklopédia szerzője. Egy másik,
Faragot (1250 körül), Anjou Károly király udvari orvosa volt. Innen kerültek ki
még Isaac, VIII. Bonifácius pápa, Angelus Manuele pedig IX. Bonifáciusnak
udvari orvosa. II. Anjou Károlynak is zsidó orvosa volt. Hasonlóan híresek
voltak a dél-franciaországi Narbonne és Montpellier zsidó orvosi főiskolái. Az
exegétika mellett évszázadokon át itt művelték leginkább az orvostudományokat a
XI. sz. elejétől fogva. Montpellierbon az egyetem orvosi fakultásának dékánja a
XI. sz.-ban Jaakov Ha-kóton volt, a marseillesi Abba Mari pedig II. Frigyes
császárnak volt udvari orvosa Nápolyban. Az Ibn Tibbon család, amely csupa
kiváló hebraistából és exegétából állott, orvostudománnyal is foglalkozott.
Egyikük, Machir ibn Tibbon, akit Profatius Judaeusnak hívtak a keresztények,
1306. a párisi egyetem orvosi fakultásának dékánja lett. Amikor a keresztények
azt hitték, hogy eltanulták a zsidók orvostudományát, akkor a montpellieri
főiskola is úgy járt, mint a salernói és bagdadi s 1246-54. zsinati
határozatokkal eltiltották a zsidókat az orvosi gyakorlattól és a tanítástól,
de 1350. a zsidó orvosokat visszahívták s közülük sokan udvari orvosok lettek.
Angliában és Belgiumban is tudunk jelentékenynek tartott zsidó orvosokról a
középkorban. Németországban rendkívül sok üldözésnek és vádnak voltak kitéve,
mégis állandóan voltak zsidó orvosok, akik közül számosan az uralkodók és
püspökök kezelőorvosai voltak. A XV. sz.-ban Frankfurtban egy zsidó orvosnő is
működött. III. Frigyes császár orvosa zsidó volt. 1422-ben V. Márton pápa a
zsidóknak megengedte az orvosi praxist, de már ugyanazon század végén a
legnagyobb nehézségekbe ütközött annak gyakorlása, jóllehet a tilalmak dacára
később is zsidó orvosuk volt maguknak a pápáknak is, így az inkvizíciót
engedélyező IV. Sixtus, VIII. Innocentius, VI. Sándor, X. Leo, majd VII.
Clemens pápáknak. Tudjuk pl. azt is, hogy X. Leo súlyos vérbetegségét kiváló
zsidó orvosa, Lattes gyógykezelte. Jellemző, hogy a zsidók iránt kevésbé jóindulatú
pápáknak is zsidó orvosuk volt már a régebbi középkorban is, így a XV. sz.-ban
IV. Eugenius, III. Calixtus és V. Miklós pápáknak, előzőleg pedig több avignoni
pápának. Itália volt a hazája a legjelentékenyebb zsidó orvosoknak, akik közül
főbbek: Elia Delmedigo padovai egyetemi tanár (XV. sz.), Juda de Blanis,
Abraham de Balnes, Theodorus Sacerdotti, Isaac Zarfati, Bonet de Lattes, Elia
Montaldo, Medici Máriának és Sanchez, II. Katalin cárnőnek udvari orvosa stb. A
jelentékeny zsidó orvostudósokat, akik a XIX. századig éltek és működtek
Paristól Szt. Pétervárig egész Európában, nem lehet azok nagy száma miatt
felsorolni. Ellenben röviden szakmák szerint megemlíthetjük azokat a világhírű
zsidó orvostudósokat, akik szakmájuk legelső képviselői közé tartoztak a XIX.
és XX. sz.-ban. I. Külföldiek. Anatómusok: F. G. Heule (Göttingen, megh. 1883),
kora egyik legkiválóbbnak elismert anatómusa; J. Herz (Erlangen. megh. 1871).
akinek zsidó létére szobrot állítottak; M. Hirschfeld (Varsó, megh. 1876); S.
Spitzer (Konstantinápoly, udv. orvos, megh. 1894); L. Mandl (Paris, megh.
1881,1. o.); Hirschfeld Ludvig, varsói; Hirschmann Leonard*, kharkovi egyet,
tanár és Schwalbe* német prof. Fiziológusok: L. L. Jacobsen (Copenhagen 1840.);
Levi Carlo, modenai egyet, tanár; S. Fubini (Palermo, megh. 1898.); Fleischl v.
Merzon (Wien, megh. 1891.); M. Schiff (Genf, megh. 1896.); G. G. Valentin
(Bern, megh. 1893.); J. Bernstein (Halle); K. és Immanuel Munk, Nathan Zuntz
(Berlin); Jacques Loeb (Chicago). Mikroszkopia: Gottl. Gluge (Brüsszel, megh.
1898.); Louis Mandl (l. o., Paris). Színfényképezés (feltalálója): Gábriel
Lippmann (Paris). Bakteriológia: Alex. Marmorek (Paris); Paul Ehrlich
(Frankfurt);A. v. Wassermann (Berlin) M. J. Rosenau (Newyork); Waldem. Haffkine
(Kalkutta). Embriológia: Rob. Remak (Berlin, megh. 1865.); Leop. Schenk (l. o.)
(Wien, megh. 1903) Fr. Boas (Newyork). Patológia: R. F. Lanstatt (Erlangen,
megh. 1873.); Jul. Cohnheim (Leipzig, megh. 1884.); F. v. Birch-Hirschfeld
(Leipzig, megh. 1899.); M. H. Romberg (Berlin, megh. 1873); S. Sámuel
(Königsberg, megh. 1899.); Salomon Stricker (l. o.)(Wien, megh. 1898.), a
microtomya megalapítója és W. Steinach; K. Weigert (Frankfurt, megh. 1904.);
Emil és Paul Zuckerkandl (l. o., Wien); A. Weichselbaum (Wien); Osc. Israel, L.
Brieger (Berlin); M. Roth (Basel); Ph. J. Pick és Alfr. Pribram (Prag); Bertram
Abrahams (London); Pio Foa (Turin); S. Flexner, Talmey, A. Abrams (Amerika); K.
J. Salomonsen (Koppenhága); Flexner, a newyorki Rockefeller Kutató Intézet
igazgatója. Beck A., lembergi egyetem v. rektora. Bel; ideg- és elmegyógyászat:
Jones Freund (London, megh. 1880.); H. Jacobsohn Berlin, megh. 1890.); H.
Lebert (Lewy) (Breslau, megh. 1878.); Ludw. Traube (Berlin, megh. 1876.) a
kísérleti kórtan megalapítója; D. Gruby (l. o.) (Paris, megh. 1898.); Dániel
Maduro Peixotto (Newyork, megh. 1850.); J. L. Caspar (Berlin, megh. 1864);
Ludw. Fränkel (Berlin, megh.1872.); Ludw. Mayer (Göttingen, megh. 1900.); Mor.
Meyer (Berlin, megh. 1893.); Ismar Boas és W. Ebstein (Göttingen); Ludw.
Lichtheim (Königsberg); Osc. Minkoweky (Strassburg); Alb. Fränkel, Július
Lazarus, Martin Mendelsohn, C. Posner, Ottomar Rosenbach, H. Senator, Geo. Ant.
Solomon, H. Oppenheim, Em. Mendl (Berlin); M. Einhorn, Eshner, Knopf (Amerika);
Cesare Lombroso (Turin); B. Luzatto (Padua); Alb. Eulenburg és Magnus
Hirschfeld (Berlin); Leven Manuel (Paris); Kraus Friedrich és Klemperer Georg,
berlini egyet, tanárok stb. Gynekológia: D. Haussmann (Berlin, megh. 1895.); E.
Fränkel (Breslau); Leopold és Theod. Landau (Berlin); Jul. Schottländer
(Heidelberg); Paul Zweifel (Leipzig); Brettauer, S. Marx (Amerika).
Gyermekgyógyászat: A. Baginsky, Livius Fürst (Berlin); E. H. Henoch (Dresden);
Alois Epstein és Max Kassowitz (Wien). Balneológia: Kisch Enoch Heinrich, v. prágai
egyet, tanár. Sebészet: Michelangelo Asson (Velence, megh. 1877.); Leop. v.
Dittel* (megh. 1898) Jos. Gruber (Wien megh. 1900.); Michel Lévy (Paris, megh.
1872.); Germain Sée (Paris, megh. 1896.); L. Oppenheim (London, megh. 1895.);
Jul. Wolff (Berlin, megh. 1902.) Paul Güterbock (u. o. 1897); J. Israel (u. o.
1925.); R. Kuttner. W. Levy (Berlin); I. Singer (Wien); Birkovitz, Jacobsohn,
Lilienthal, Steinbach (Amerika); L. Ewer (Berlin). Közegészségtan és
balneológia: N. H. Július (Hamburg 1862); L. A. Cohen (Groningen 1889); G.
Schmelkes (Teplitz 1870); Oesterreicher Manes (l. o.); Ernst Levy (Strassburg);
J. Seegen (Karlsbad). Pharmakológia: H. Friedberg (Breslau 1884)-M. Jaffé
(Königsberg); Osc. Matthias, Eug. Liebreich, L. Lewin (Berlin). Törvényszéki orvostan:
C. Lombroso (Turin megh. 1905); Salvatore Ottolenghi (Siena); Lesser Adolf, v.
brealaui egyet, tanár, városi főorvos; Blumenstock von Halbau Leo, krakkói
egyet, tanár. Homeopathia: Emil Altschul (Prag., megh. 1865). Bőrgyógyászat:
Kaposi Moritz (l. o., Wien, megh. 1902); O.Simon (Breslau, megh. 1882); H. von
Zeissl (Wien, megh. 1884.); Albert Neisser (Breslau); G. Behrend, H. Köbner, O.
Lassar, G. R. Lewin, Pinkus (Berlin); P. G. Unna (Hamburg); Isid. Neumann és S.
Ehrmann (Wien, megh. 1927.); Pick (Prag); Bloch Iván (Berlin); Lesser Edmund,
v. berlini egyet tanár Milien és Sabouraud (Paris) stb. Fülgyógyászat: I.
Gruber (Wien 1900); A. Politzer (l. o.), H. Neumann (l. o.) és Hayek (l. o.
Wien); L. Katz és L. Löwe (Berlin); R. Bárány (Upsala); Moos Salomon, v.
heidelbergi egyet. tanár, korának vezető otológusa. Laringológia: J. Gottstein
(Breslau 1895); Abr. Kuhn (Strassburg 1900); Joh. Schnitzler (Wien 1893); Elias
Heyman (Stockholm 1889); K. Stoerk* (l. o., Wien 1899); L. Elsberg (Newyork
1885); I. Michael (Hamburg 1897); G. Ash (Newyork 1902); Paul Heymann és B.
Fränkel (Berlin); M. Freudenthal, E. Maer (Newyork); B. B. Loewenberg és L.
Dreyfus-Brisac (Paris); Sir Felix Semon (London). Szemészet: L. Mauthner (Wien
1894, az egyetlen zsidó, akinek szobra volt a cs. Ausztriában); Mandelstamm
(Kiew); C. Cohn (Breslau); L. Laqueno (Strassburg); M. Solomon (Berlin); L.
Weiss (Heidelberg); Is. Schnabel (Wien); R. Liebreich (London); Klein Salamon
(l. o.), bécsi egyet, tanár; Hirschberg Julius, v. berlini professzor.
Fogászat: L. H. Holländer (Breslau, megh. 1897), a tudományos fogászat egyik
megalapítója. Orvosi enciklopédia és orvostörténelem: F. J. Behrend (Berlin
1889); Sam. Guttmann (u. o. 1893); Alb. Eulenburg, (Berlin), Aug. Hirsch
(1894); A. H. Israels (Amsterdam 1883); F. R. Seligmann (Wien 1879); Julius
Pagel (Berlin); Rosin Heinrich, berlini egyet, tanárok. Orvosi szakfolyóiratok,
melyeket zsidó orvosok alapítottak: Berliner Klinische Wochenschrift (L.
Posner); Wiener Medizinische Wochenschrift (L. Wittelshöfer); Journal f.
praktische Arzte (P.Guttmann); Deutsche Medizinal-Zeitung (J. Grosser);
Berliner Klinische Wochenschrift (L. Waldenburg), stb. Az első homeopátiái
folyóiratot Altschul alapította 1853. II. Magyarországon a gyakorlati orvostudományt
már az emancipáció (l. o.) előtt is művelték a magyar zsidók és a történelem
során sok kiváló zsidó orvosnak a neve maradt fenn. Feltehető, hogy valójában
sokkal több zsidó orvos működött, mint ahányat hiteles feljegyzések említenek.
Zakariás (l. o.), aki II. Ulászló uralkodásának idején jelentős orvosi
tevékenységet fejtett ki, nagy szolgálatokat tett az ország egészségügyének és
magát a királyt is gyógykezelte. Apafi Mihály erdélyi vajdának is zsidó
háziorvosa volt, Juda. Csak II. József uralkodása alatt, mikor az 1790: a
királyt is gyógykezelte. Apafi Mihály erdélyi vajdának is zsidó háziorvosa
volt, Juda. Csak II. József uralkodása alatt, mikor az 1790: XXXVIII. t.-c-ben
biztosított tanszabadság lehetővé tette a zsidók számára a különböző pályákon való
elhelyezkedést (l. Egyenjogúsító törekvés) kezdődött meg a zsidó orvosok
egyetemi kiképzése Magyarországon. Eddig egyetemi tanulmányaikat külföldön
végezték. Hirschel Mihály Náthán pozsonyi orvos 1733. Halléban szerezte meg
orvosi diplomáját. Márkus Mózes, a pozsonyi rabbi fia 1764. Bützowban lett
orvossá. Márkus sokat foglalkozott a Biblia orvostudományi vonatkozásaival.
1773-ban Oppenheimer Sámuel Bernát pozsonyi és 1776. Löbl Mendl holicsi
orvosoknak, akik külföldön, Páduában, illetve Halléban végezték tanulmányaikat,
a helytartótanács megengedte, hogy a nagyszombati egyetemen vizsgázhassanak. Az
első magyar-zsidó, aki itt is tanult s királyi engedéllyel megszerezte a budai
egyetemen az orvosi diplomát 1782., Oesterreicher József Manes (l. o.) volt. A magyar
orvosi irodalom ezután két évtizedig nem tud oly orvosi disszertációról, amely
zsidó jelölttől származott volna, de azontúl egyre sűrűbben jelentkeznek s
1840-ig igen tekintélyes számot mutatnak fel. Roth Sámuel 1821. Pesten, Grósz
Frigyes (l. o.) Grósz Emil nagyatyja 1825. Bécsben lett orvosdoktor és 1830.
már fenntartotta Nagyváradon szemkórházát, 1857. pedig megkapta a koronás arany
érdemkeresztet. Arany érdemkeresztet kapott 1858. Pserhofér Samu pápai orvos
is. Az alábbiak a következő sorrendben lettek orvosdoktorok: Saphir Zsigmond
1826, Löwy Ignác 1828, Auerbach Miksa Ede 1829, Chorin Károly Zakariás 1829,
Bettelheim József Lipót 1830, Goldberger Adolf 1830, Gross Fülöp 1830, Grünfeld
Vilmos 1830, Grünhut Jakab 1830, Heller Jakab 1830, Austerlitzer Simon 1831,
Bing Herman 1831, Landshut Sámuel 1831, Pick József 1831, Pserhofer Sámuel
1831, Ádler Ignác 1832, Altschul Éliás 1832, Cajus Gábor* 1832, Czuker Sámuel
1832, Goldschmied Albert 1832, Hauser József Holländer Leó 1832, Horovitz
Náthán 1832, Moscovitz Móric 1832, Pollák Herman 1832, Rosenthal Bernát 1832,
Schlesinger Bernát 1832, Weisz Sándor 1832, Breslauer Jakab 1833, Deutsch
József 1833, Deutsch Mór 1833, Koppel Zsigmond, Spitzer Hermán 1833, Auerbach
József 1834, Braun Sándor 1834. Grünhut Jakab, 1834, Abeles József 1835,
Billitzer Fülöp 1835, Eibenschütz Móric 1835, Frankos Dávid 1835, Herz Lipót
1835, Hőnig Ignác 1835, Klein Lázár 1835, Löwy Adolf 1835, Kain Albert 1836,
Kestenband Bernát 1836, Oesterreicher Ede 1836, Pollák József 1836, Schönfeld
Lipót 1836, Frankel Illés 1836, Glatter Ede Ignác 1836, Zucker Leó 1836, Abeles
Simon 1837, Blumenfeld Ábrahám 1887, Buchwald Gyula 1837, Elsass Náthán 1837,
Finály Zsigmond 1837, Geyer Sámuel 1837, Goldberger Móric 1837, Jakobovics
Miksa Móric 1837, Kremzir Mózes 1837, Kuczynszki Salamon 1837, Landesman G.
1837, Rosenberg Zsigmond 1837, Rosentbal Zsigmond 1887, Blau Vilmos 1838,
Fraenkl Jakab Gyula 1839, Grünwald Adolf 1839, Klein Ignác Mór 1839, Mangold
Salamon 1839 Oesterreicher Éliás 1839, Schlesinger Ignác 1839, Guttmann Adolf
1840, Jakobovics Miksa Móric 1840, Rózsay József 1840, 1864. a M. T. Akadémia
levelező tagja lett. E kornak orvosai között már akadt európai hírű tekintély
is, mint Mandl Lajos (l. o.), akit 1846. a Magyar Tudományos Akadémia is
kültagjául megválasztott. A negyvenes években más tekintélyes számú zsidó
orvosdoktor folytatott gyakorlatot Pesten, többen azok közül, akiket fentebb
felsoroltunk és még mások: Baruch Manó, Egger Ede, Finály Zsigmond, Goldberger
Adolf, Goldberger S., Grosz Fülöp, Grünhut Jakab, Jakobovics Antal, Jakobovics
Fülöp, Joffe Antal, Joffe Ármin, Kadisch Lajos, Kain Dávid, Kunewalder
Zsigmond, Leó Bernát, Leitner Ármin, Loeblin Ignác, Löwy Ignác, Mandl Joákim,
Milhoffer József, Oessterreicher Ede, Pessel Ábrahám, Pollák Henrik, Rechnitz
János, Rosenfeld József, Rothberger Dávid, Saphir Zsigmond, Schlesinger Ignác,
Schlesinger Jakab, Schwarz Lajos, Schwimmer Dávid és Stern M. Ezidőtájon már
akadnak orvosok, akik gyakorlati tevékenységük mellett tudományos kutatással
igyekeznek gyarapítani a szakirodalmat. Grünhut Eduárd 1841. Lemberger Herman
1841, Löwy Ignác 1841, Pserhofer Sámuel 1841, Rózsay József 1841,1846,1847,
Roth Albert 1841, Brust Lajos 1842, Deutsch Dávid József 1842, Kohn Sámuel
1842, Kunewalder Zsigmond 1842, Löwy Márkus 1842, Pinkus Lipót 1842,
Schlesinger Jakab 1842, Brünnauer Dávid 1843, Preiss Jakab 1843, Zuckerlandl
Márkus 1843, Billnitzer Móric 1844, Bleuer Miklós 1844, Ganzler Lázár
1846,Gelbstein Lipót 18 44, Leitner Herman Arnstein Herman 1845, Bienenfeld
Izsák 1845, Dietrichstein Dávid 1845, Grünfeld Dávid 1845, Kain Dávid 1845,
Kátser Simon 1845, Lippe Salamon 1845, Rothberger Dávid 1845, Schlesinger Ede
1845, Weiszbach Miksa 1845, Ádler Herman 1846, Deutsch Jakab 1846, Glatter Ede
Ignác 1846, Pollák Henrik 1846, Baruch Manó 1847, Deutsch Albert 1847, Detsényi
Lipót 1847, Fischof Ignác Vilmos 1847, Herczl Fülöp 1847, Herczog Zsigmond
1847, Lemberger Lipót 1847, Manovill Miksa 1847, Preisach Lipót 1847. Az
emancipáció óta egész bibliográfiája keletkezett a zsidó orvosdoktorok által
irt irodalomnak. Jelentékeny orvostudományi írók voltak napjainkig: Alapi
Henrik tanár, Áldor Adolf, Áldor Lajos, Alföldi Izidor, Árkövy I., Báron Jónás
tanár, Baumgarten Egmont, Beck Soma, Benedikt Henrik tanár, Berceller Imre,
Berend Miklós, Blum Ödön, Böke Gyula tanár, Bruck Lipót, Brück Miksa, Cohn L.
F., Chorin Zsigmond, Csatári (Grosz) Lajos, Csillag Jakab, Detsinyi Frigyes,
Deutsch Ernő, Deutsch László, Doctor Sándor, Donáth Gyula tanár, Edelman
Menyhért, Ehrenreich Lajos, Elfer Aladár, Engel Gábor, Epstein László, Erős
Gyula, Falkenstein Lipót, Falta Marcel, Faragó Gyula, Fejér Dávid, Fejér Gyula,
Feleki Hugó tanár, Fenyő Ármin, Fenyvessy Béla, Ferenczi Sándor, Feuer
Nathaniel, Fischer Adolf, Fischer Aladár, Fischer Győző, Fischer Jakab,
Fleischl Lajos, Flesch Nándor, Frank Ödön, Frank Samu, Franki Izidor, Frimm
Antal, Frimm Jakab, Friedrich Vilmos tanár, Goldzieher Miksa tanár, Goldzieher
Vilmos tanár, Grosz Albert, Grosz Frigyes, Grosz Gyula, Grosz Lipót, Grossmann
Lipót, Grünwald Mór, Halász Henrik, Hasenfeld Artúr, Hasenfeld Manó tanár,
Havas Adolf tanár, Herczel Manó tanár, Herczeghy Mór, Hermann, Adolf, Hertzka
Imre, Hetényi Lipót, Hirschler Ágoston, Honig Márton, Irsai Artúr, Jakobi
József, Justus Jakab, Kállai Adolf, Kecskeméti Lajos, Keppich Emil, Kern
Henrik, Klein Simon, Koffler Adolf, Konrád Márk, Kövesi Géza, Kriegler Mór,
Krishaber Simon, Lessner Rezső, Lévai Lajos, Lichtenberg Kornél, Liebermann Leó
tanár, Loewy Leó, Lőri Ede, Löwy Mór, Löw Sámuel, Löwy Samu, Mahler Gyula,
Major Antal, Mátrai Gábor, Mittelmann Bernát, Münk Manó, Molnár Béla, Mohr
Mihály tanár, Moskovitz Ignác, Münk Jakab, Neubauer Adolf, Onódi Adolf tanár,
Pauncz Márk, Pfeifer Gyula, Plesch János, Politzer Alfréd, Pollák László,
Pollatschek Elemér, Popper Alajos, Popper József, Porosz Mór, Preisich Kornél,
Purjesz Zsigmond tanár, Purjesz Ignác, Ranschburg Pál tanár, Ráskai Dezső
tanár, Reich Miklós; Reich Pál, Renner Adolf, Róna Sámuel, Rosenberg Izidor,
Roth Adolf, Roth Alfréd, Roth Vilmos, Rothmann Ármin, Rózsa Félix, Rózsai
József, Salamon Henrik, Salgó Jakab, Sarbó Artúr, Schächter Miksa tanár,
Schäffer Károly, Schreiber Sámuel, Schein Mór, Schermann Adolf, Schiff Ernő,
Schulhof Jakab, Schuschny Henrik, Schütz Aladár, Schwarz Hugó, Schwarcz Ignác,
Schwimmer Ernő tanár, Sidhauer Ármin, Singer Bernát, Stern Ignác, Stern Samu
tanár, Steiner Steinberger Sarolta, Stiller Bertalan tanár, Strauss Hermán,
Sümegi József, Szalárdi Mór, Szegő Kálmán, Székely Lipót, Szenes Adolf, Szenes Zsigmond,
Szili Adolf tanár, Szili Sándor, Tausz Béla, Tauszk Ferenc, Temesváry Rezső,
Tihanyi Mór, Tolnai Bernát, Török Lajos, Ungár Adolf, Unterberg Hugó, Unterberg
Jenő, Vajda Adolf, Vas Bernát, Venetianer Jakab, Vermes Mór, Wallfisch Ferenc,
Weinberger Miksa, Weinberger Sámuel, Weisz Ede, Weisz Ármin, Weisz Emil, Weisz
Ferenc, Weiszberg Zsigmond, Wettenstein József, Winternitz Adolf tanár,
Willmann Lázár, Wohl Mór, Ziffer Emil, Ziffer Károly, Zwillinger Hugó. Úttörők
és kezdeményezők voltak: Löry, a fülgyógyászat magyarországi megalapítója.
Utána következett Bőke. Az első gyermekgyógyász Wittmann Lázár, az első
szemészek Hirschler Ignác és Feuer Náthán, az első bőrgyógyász Schwimmer Ernő,
az első dentista Árkövy, az első balneológus Oesterreicher Manes. Úttörők
voltak még rajtuk kívül Herezel sebésztanár, Ónódy Adolf laringológus,
Schwimmer Róna és Török darmatológusok, Korányi Frigyes*, Purjesz Zs., Benedikt
H. és Elfer, Stern Samu belgyógyászok, Grósz Emil* szemész, Salgó J. és Donáth
Gy. ideggyógyászok, Dettre László, Vas Bernát bakteriológusok. Pollacsek Elemér
gégegyógyász és Salamon Henrik stomatológus, Ferenczi Sándor*
(pszichoanalisis). A kísérleti pszichiátria: Ranschburg Pál és Révész Géza*.
Magyar-zsidó orvostanárok, akik külföldre származtak, az egyetemes
orvostudomány történetében jelentős szerepet töltenek be: Bárány fülgyógyász,
Benedikt Móric, Biedl Artúr prágai tanár, Hayek tanár, Heitler és Neumann
belgyógyász, Kassovitz Miksa, Kaposi Móric dermatológus, Klein Salamon, Mandl
Louis anatómus, Neuman Henrik fülgyógyász, Politzer Ádám fülgyógyász, Róthi
(Rosenthal) Lipót, Rosenthal Móric belgyógyász, Stern Sámuel, Schenk bécsi
embriológus, Stricker Salamon bécsi biológus, Szili Aurél freiburgi, Vészi
Gyula bonni, E. és P. Zuckerkandel anatómia és pathológia professzorok (l. az
illetők életrajzainál) és kívülük még számosan mások, akik a külföldi egyetemek
kiválóságai voltak. Az Országos Statisztikai Hivatal 1910-ik évről kiadott
hivatalos kimutatása szerint a közegészségügynél a zsidók számaránya a
következőképen oszlott meg: 2190 hatósági orvos közt 898 zsidó, 921 kórházi
orvos közt 364 zsidó, 370 betegpénztári orvos közt 144 zsidó, 2084 magánorvos
közt 1295 zsidó. Irodalom. R. Fischber C. D. Spivak, Medicine in Bible and
Talmud (1904); Fred. T. Haneman, Medicine in post-talmudic and modern time
(1904); I. Bergel, Die Medicin der Talmudisten (1885); Bitting, Biblical
Medicine (1891 New-York) ; Carcassonne, Essai Historique sur la Medicine des
Hebreux Anciens et Modernes (Montpellier 1811); D. de Pomis, De Medico Hebreo
(Venezia 1588); Ebstein, Die Medizin im Alten Testament (Stuttg. 1901);
Feusdorf, Über die Medizin der Alten Hebräer (Bamberg 1837); Friedrich, Zur
Bibel: naturhistorische, anthropologische u. medizinische Fragmente (Nürnberg
1848); Jeoffroy, Les Sciences medicale chez Hebreux (Paris 1880); Halpern,
Beiträge zur Geschichte der talmudischen Chirurgie (Breslau 1869); Harden, Note
on the Medicine of Moses Hyrtl, Das Arabische u. Hebräische in der Anatomie
(Wien 1879), Rabinovicz, La Medicine du Talmud (Paris 1880) ; Bennett, Diseases
of the Bible (1887); Carnault, La Tuberculose Borine et le Talmud (Revue
Scientif. 4. Serie Vol. XVII.) ; Ebstein, Die Medizin im Neuen Testament und im
Talmud (1903) ; Preuss, Materialien z. Geschichte d. Alten Medizin (1898) ; u.
a., Die Erkrankungen d. Haut (1903); u. a., Die männliche Genitalien u. ihre
Krankheiten nach Bibel u. Talmud (Wiener med. Wochenschrift 1898); Schapiro,
Connaissance medicale de Mar Samuel (Rev. des Etudes Juies LXII.); Carmoly, Histoire
des Medecines Juifs (Brussels 1844.); Münz, Über die jüdischen Arzte im
Mittelalter (Berl. 1887) ; Landau, Geschichte d. jüdischen Arzte (1895) ;
Steinschneider, Über Medizin im Bibel u. Talmud u. über jüdische Arzte (1896);
A. Friedenwald, Jewish Physicians and the Contributim of the Jews to the
Science of Medicine (Philadelphia 1897); Kayserling, Zur Geschichte d.
jüdischen Arzte (Monatsschrift VII.) ; Döllinger, Die Juden in Európa (1890);
Publications of the Jewish Historical Society of America (passim).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3727. címszó a lexikon =>
669. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13727.htm
CÍMSZÓ: Orvostudomány
SZÓCIKK: Orvostudomány. A zsidó vallásnak a vértisztaságra vonatkozó
intézkedései, valamint mindazok a higiénikus rendszabályok, amelyeket a mózesi
könyvek és a Talmud megörökítettek, bizonyítják, hogy az orvostudomány terén a
zsidók már az ókorban is tevékenykedtek. Az orvosok, ellentétben más keleti
kultúrnépekkel, a zsidóknál nem a papok voltak, s kuruzslók sem voltak a papok
közt. Egyébként Mózes a papoknak csupán az erkölcsök felett való őrködést
jelölte ki s a járványok és ragályok alkalmával való felügyeletet. A zsidók
józan felfogását az orvosok szükségességéről legjobban visszatükrözteti Szirach
38. 1-12 : …fiam, ne hanyagold el betegségedet, hanem mutasd meg az orvosnak s
ne válj el attól, mert szükséged van rá ... Külön feljegyzésre méltó, hogy a
Szinhedrion Bész-dinje bizonyos bűn esetekben orvosi véleményt kért ki
beidézett orvosoktól. Az orvos héber elnevezése rofe volt, a véleményadásé
umdéna Szanhedrin 78a; Gittin 12b . Testi büntetést csupán orvosi felügyelet
alatt hajtottak végre Makkot 22b . Hogy a kuruzslást kiirtsák, a talmudi korban
sem volt szabad orvosi praxist folytatni, csupán annak, akinek a helyi bírói
hatóságok engedélyt adtak arra Bába Batra 21a ; Mákkot 20b . Minden község
kötelességszerűen legalább egy orvost tartott. Szanhedrin 17b . A talmudszerzők
közt számos kitűnő és elismert orvos volt. Ezeknek tudománya a tradíción, a
boncoláson, a betegségek megfigyelésén és állatokon végrehajtott kísérletezésen
alapult. Az ügyes orvosok milyen népszerűek voltak Judaeában, bizonyítja az a
rendelkezés, mellyel a háztulajdonosok eltiltották bérlőiket attól, hogy
albérletbe adják helyiségeiket orvosoknak, mert a páciensek nagy lármája miatt
az ilyen ház kellemetlen Bába Bátra 21a . Az orvosokat aránylag jól honorálták,
egy egykorú zsidó közmondás szerint pedig az olyan orvos, aki nem fogad el
semmit, az nem is érdemel semmit Bába Káma 85a . A Talmud és Misna számos
orvostudományi dolgot tartalmaznak, de összefoglaló orvostudományi traktatusa
nincs, s így nem tudhatjuk pontosan, milyen fokon állott az ókori zsidó orvosok
tudománya. Említést egyébként maga a Misna tesz egy elterjedt ókori zsidó orvosi
könyvről, melynek címe Széfer Refuót volt s amelyet a tradíció Salamon
királynak tulajdonított Pesz. 4. 9 ; azonkívül a Talmud említ egy farmakológiai
könyvet is, melynek címe Megillat Sammanim volt Jóma 38a , de egyik sem maradt
meg. Hogy mily rendkívüli figyelemmel kísérték a régi zsidók az emberi
szervezet működését, azt elsősorban a .Bibliában előforduló rengeteg
kifejezésből látjuk. Ezekből anatómiai fogalmaikat is megállapíthatjuk. Még a
hasonlatok és allegóriák is telve vannak anatómiai képzetekkel Genes. 32.
25-32; Exod, 28-29; Levit. 1. 14-16, 5. 8 ; Deuter. 32. 10 ; Jerem. 9. 17 :
Ecclesiastes 12.2b; Jób 10. 9-11 . Kétségtelen, hogy az alexandriai korban a
görögöktől sokat tanulhattak a zsidó orvosok éppen az anatómia terén, mert a
Talmud ily irányú ismeretei igen nagyok, mint az néhány példából kitűnik: a
rabbik a Talmudban az emberi szervezet 248 féle csontjáról tudnak, ezek közül
40 az alsólábszár, 6 térd, 3 medence, 11 csigolya, 30 kéz, 2 kar, 2 könyök, 4
vállcsont; azonkívül 9 fej, 8 nyak, 5 porc, 6 mellcsont. Természetesen a
fogalmak korlátozva voltak az ókorban, de az újkor első fele sem volt még
fejlettebb e tekintetben és a tudomány nélkülözte még azokat a kifejezéseket,
amelyeket a Talmud nyelve sem tud kifejezni pontosan. így pl. azt látjuk, hogy
az ín, ideg, sőt néha a véredény is ugyanazon egy szóval gidim van kifejezve.
Főképp a Bekorót, Chulin, Oholót és Nidda traktátusok foglalkoznak anatómiával
és fiziológiával. Név szerint a Talmud egy Theodos nevű zsidó orvost említ,
mint osteológust Nazir 52a . Biológiai ismeretekről is tudunk Chulin 93a, 59a,
55b . A Talmudból tudjuk, hogy ismerték a mirigyek szerepét Ab. d' R. N. 31. és
pontos helyét Lev: Rab. 16. , az Achilles-inat, a pharynxot, az esophagust és
larynxot Chul. 43a , a pylorust és peritoneumot. A gyomor működését és a máj
szerepét meglepően jól látták, különösen korrekt a has szerveinek leírása Tamid
31a , a vesét és lépet is többször említik szabatos meghatározással.
Részletesen foglalkoztak a tüdővel és szívvel Tamid 50a, 93b, 47a, 46a; Chulin
45b . Az agyat a Biblia nem említi, de a Talmud ezzel is foglalkozik Chulin 45a
, a Zóhar pedig részletesen tárgyalja: A koponya három üreget tartalmaz,
amelyben az agy van elhelyezve, az agyból harminckét út vezet ki s ágazik el a
test minden részébe, összekötve azokat az aggyal Zóhár a Levit. 26.-hoz . A
genitáliákkal egész részletesen foglalkoztak anatómiai és higiénikus
szempontból is. Erről számos talmudi hely tanúskodik Bek. 40a; Chulin 45a és b,
93a; Jebámot 75a; Jerus, Jebám. 1-2 ; Nidda 66b, 18a, 17b, 41b; Sabbat 64a, Ar.
7a . A Talmud embriológiával is foglalkozik. A foetus a hatodik hét végére
formálódik Nidda 25b s Aba Saul, aki főképp embriológiával foglalkozott, azt
ajánlja, hogy az embriót nem vízben, hanem olajban és napfénynél kell
megvizsgálni. R. Sámuel, egy másik embriológus azt mondja, hogy a negyedik hó
vége előtt nem lehet megállapítani a nemet, ami egyébként a modern
embriológusoknak is a véleményük. A természetellenes embriókról és
újszülöttekről is van feljegyzés a Talmudban. A halva született csecsemőt
alaposan tanulmány tárgyává tették Nidda 23b, 24a, b . A menstruálás
processzusa részletesen le van írva Nidda 11. 8 . A rabbik voltak azok, akik
először ismerték fel, hogy a betegségek a belső elváltozások külső szimptómái.
Ezt abban az időben még Hippokratész sem látta, csak később fedezte fel
Galenus. A rabbik valósággal kényszerítve voltak patológiával foglalkozni, mert
a tisztátlan húsra teréfo vonatkozó tilalmak miatt a levágott állatok vizsgálat
alá kerültek és azokat máig is megvizsgálják. Különösen a tüdők patologikus
elváltozását szemlélték; a tüdő vörös színét hyperemiának Chulin 47b tartották,
de ezt még nem minősítették tisztátlannak, viszont a kék és világos-zöld tüdőt
veszélyesnek u.o. , a feketét pedig felbomló állapotban levőnek tartották s
tudták, hogy abból normális tüdő nem lesz; a világossárga tüdőt is
veszedelmesnek minősítették stb. A tüdővel és vérrel rendkívül részletesen
foglalkoztak a talmudi korban, aminek fő oka a tisztasági törvényekben és a fajtisztaság
megóvásában keresendő. A Talmud Chulin 51a leír egy diagnózist, melyet egy
juhon állapított meg Rabina s amely a juh felboncolása után igazolódott be. Ez
az egyetlen post mortem beigazolódott diagnózis az egész ókorból, amiről
tudunk. A szív és máj, a gerinc, a belek stb. patologikus elváltozásairól is
részletesen tudtak a zsidó orvosok. Feltűnő, hogy már a Biblia sokféle sebről
tesz említést: gyulladás, tályog, genny, seb meg vannak különböztetve. A
bibliai korból csak egyféle sebészeti beavatkozásról tudunk, a cirkumcíziónál.
A kasztrálás szigorúan el volt tiltva Deuteron. 23. 1 . A talmudi korban a
sebészet igen magas fokot ért el s némelyik orvos egyenesen ebben specializálta
magát. A sebészeket ummánim-nak nevezték Szanhedrin 91b . Operáció közben a
ruha felett külön kötényt tartottak Kelim 26. 5 ; voltak különböző sebészeti
műszerek Kel. 13. 2 és érzéstelenítő, azaz mámort okozó folyadék alkalmazásáról
is tudunk. Ezt szamé de-szintó-nak nevezi a Talmud Bába Mecia 83b . Az érvágást
ötven éven felül sűrűn alkalmazták s ezt túlságba vitték. Nagyon vigyáztak a
tisztaságra operáció után is Sabbat 129a ; tudunk műfogakról. melyeket aranyból
és ezüstből készítettek Sabbat 65a; Nedarim 66b ; súlyosabb amputálásokról és
trepanálásról is tudunk Keritot 66a; Semahot 28 ; Sabbat 66a , úgyszintén a lép
sikeres kimetszéséről is Avoda Zára 44a : az anyaméhtükör használatát is
ismerték Nidda 66 . Az V. sz. közepén élt utolsó tibériási patriarcháról, VI.
Gamalielről Marcellus római orvos úgy írt, mint a lépfene gyógymódjának
feltalálójáról. Az V. és VI. sz.-tól kezdve a zsidó orvostudomány egy ideig nem
fejlődhetett, mert Honorius és Theodosius római császárok V. sz. és Kobad
perzsa király a hivatalok gyakorlásától eltiltották a zsidókat, de az iszlám
államainak megalakulásakor az eddiginél is nagyobb lendületet vett a zsidók
orvostudománya. Előbb bebizonyíthatóan a zsidók voltak a mohamedánok tanítói az
orvostudományban s vezető szerepüket később is megtartották. Tudjuk, hogy
számos kalifa háziorvosa zsidó volt; így Messer Jawait 883-ban a bassorai
kalifa orvosa volt és szír nyelvből régebbi orvosi munkákat lefordított arabra,
míg Isaac b. Amram önálló művet írt a mérgezésről és a mérgek hatásáról a VIII.
sz.-ban. A Hárun-al Rásidtól alapított bagdadi egyetemen Josua ben Nun 800
körül volt az orvostudományok tanára. Egészen a XIV. sz.-ig megőrizték a zsidó
orvosok az iszlám országaiban vezető szerepüket a Keleten. A zsidó orvosok
Alexandria, Kairó, Kairaan és Bagdad orvosi iskoláiból kerültek ki. Egyik
hírneves zsidó orvosnak, Israelinek IX. sz. kitűnő orvostudományi könyvét
latinra is lefordította már a XI. sz.-ban egy szerzetes a saját neve alatt, de
1515. Leydenben Opera Omnia Isaaci Judaei c. újból megjelent. A rendkívüli
nagyszámú hírneves arab-zsidó orvos közül kiválik Maimonides, Szaladin szultán
udvari orvosa, akinek fia, unokája és dédunokája is jeles orvosok voltak, ő
maga orvosi iskolát alapított s tanítványai elárasztották az egész Keletet. Még
jelentékenyebb szerepük volt a zsidó orvosoknak a nyugati kalifátus területén.
Chaszdai ibn Saprut X. sz. udvari orvosból lett nagy vezír Cordovában és Juda
ha-Levi is jeles orvos volt, úgyszintén Ábrahám ibn Ezra, a nagy exegéta. Zsidó
orvosa volt III. Ferdinánd aragoniai, XI. Alfons kasztiliai és II. Jüan aragoniai
királyoknak; ez utóbbinak szemészorvosa Ábrahám de Lerida volt. Az arabok
kiűzésével az intolerancia is növekedett s a salamancai zsinati határozat
nyomán 1412. II. Jüan kasztiliai király eltiltja a zsidókat az orvosi
gyakorlattól. Portugáliában I. Ferdinánd, I. és II. Joao uralkodóknak voltak
zsidó udvari orvosaik. Nagyobb hírre tett szert már a középkor első felében a
salernói orvosegyetem. Kiváló zsidó orvosok fejlesztették naggyá ezt az
évszázadokon át virágzó orvosegyetemet, amely a IX. sz.-tól kezdve az volt a
Nyugaton, ami Bagdad a Keleten. Görög, héber és arab nyelven tanítottak itt és
rendszeresen boncoltak. Az intézetben, megalapítása óta zsidó orvostanárok
működtek s neveik sorrendjét is pontosan tudjuk. Híres volt köztük Copho, a
Compendium Salernitanum, az első orvosi enciklopédia szerzője. Egy másik,
Faragot 1250 körül , Anjou Károly király udvari orvosa volt. Innen kerültek ki
még Isaac, VIII. Bonifácius pápa, Angelus Manuele pedig IX. Bonifáciusnak
udvari orvosa. II. Anjou Károlynak is zsidó orvosa volt. Hasonlóan híresek
voltak a dél-franciaországi Narbonne és Montpellier zsidó orvosi főiskolái. Az
exegétika mellett évszázadokon át itt művelték leginkább az orvostudományokat a
XI. sz. elejétől fogva. Montpellierbon az egyetem orvosi fakultásának dékánja a
XI. sz.-ban Jaakov Ha-kóton volt, a marseillesi Abba Mari pedig II. Frigyes
császárnak volt udvari orvosa Nápolyban. Az Ibn Tibbon család, amely csupa
kiváló hebraistából és exegétából állott, orvostudománnyal is foglalkozott.
Egyikük, Machir ibn Tibbon, akit Profatius Judaeusnak hívtak a keresztények,
1306. a párisi egyetem orvosi fakultásának dékánja lett. Amikor a keresztények
azt hitték, hogy eltanulták a zsidók orvostudományát, akkor a montpellieri
főiskola is úgy járt, mint a salernói és bagdadi s 1246-54. zsinati
határozatokkal eltiltották a zsidókat az orvosi gyakorlattól és a tanítástól,
de 1350. a zsidó orvosokat visszahívták s közülük sokan udvari orvosok lettek.
Angliában és Belgiumban is tudunk jelentékenynek tartott zsidó orvosokról a
középkorban. Németországban rendkívül sok üldözésnek és vádnak voltak kitéve,
mégis állandóan voltak zsidó orvosok, akik közül számosan az uralkodók és
püspökök kezelőorvosai voltak. A XV. sz.-ban Frankfurtban egy zsidó orvosnő is
működött. III. Frigyes császár orvosa zsidó volt. 1422-ben V. Márton pápa a
zsidóknak megengedte az orvosi praxist, de már ugyanazon század végén a
legnagyobb nehézségekbe ütközött annak gyakorlása, jóllehet a tilalmak dacára
később is zsidó orvosuk volt maguknak a pápáknak is, így az inkvizíciót
engedélyező IV. Sixtus, VIII. Innocentius, VI. Sándor, X. Leo, majd VII.
Clemens pápáknak. Tudjuk pl. azt is, hogy X. Leo súlyos vérbetegségét kiváló
zsidó orvosa, Lattes gyógykezelte. Jellemző, hogy a zsidók iránt kevésbé
jóindulatú pápáknak is zsidó orvosuk volt már a régebbi középkorban is, így a
XV. sz.-ban IV. Eugenius, III. Calixtus és V. Miklós pápáknak, előzőleg pedig
több avignoni pápának. Itália volt a hazája a legjelentékenyebb zsidó
orvosoknak, akik közül főbbek: Elia Delmedigo padovai egyetemi tanár XV. sz. ,
Juda de Blanis, Abraham de Balnes, Theodorus Sacerdotti, Isaac Zarfati, Bonet
de Lattes, Elia Montaldo, Medici Máriának és Sanchez, II. Katalin cárnőnek
udvari orvosa stb. A jelentékeny zsidó orvostudósokat, akik a XIX. századig
éltek és működtek Paristól Szt. Pétervárig egész Európában, nem lehet azok nagy
száma miatt felsorolni. Ellenben röviden szakmák szerint megemlíthetjük azokat
a világhírű zsidó orvostudósokat, akik szakmájuk legelső képviselői közé
tartoztak a XIX. és XX. sz.-ban. I. Külföldiek. Anatómusok: F. G. Heule
Göttingen, megh. 1883 , kora egyik legkiválóbbnak elismert anatómusa; J. Herz
Erlangen. megh. 1871 . akinek zsidó létére szobrot állítottak; M. Hirschfeld
Varsó, megh. 1876 ; S. Spitzer Konstantinápoly, udv. orvos, megh. 1894 ; L.
Mandl Paris, megh. 1881,1. o. ; Hirschfeld Ludvig, varsói; Hirschmann Leonard*,
kharkovi egyet, tanár és Schwalbe* német prof. Fiziológusok: L. L. Jacobsen
Copenhagen 1840. ; Levi Carlo, modenai egyet, tanár; S. Fubini Palermo, megh.
1898. ; Fleischl v. Merzon Wien, megh. 1891. ; M. Schiff Genf, megh. 1896. ; G.
G. Valentin Bern, megh. 1893. ; J. Bernstein Halle ; K. és Immanuel Munk,
Nathan Zuntz Berlin ; Jacques Loeb Chicago . Mikroszkopia: Gottl. Gluge
Brüsszel, megh. 1898. ; Louis Mandl l. o., Paris . Színfényképezés feltalálója
: Gábriel Lippmann Paris . Bakteriológia: Alex. Marmorek Paris ; Paul Ehrlich
Frankfurt ;A. v. Wassermann Berlin M. J. Rosenau Newyork ; Waldem. Haffkine
Kalkutta . Embriológia: Rob. Remak Berlin, megh. 1865. ; Leop. Schenk l. o.
Wien, megh. 1903 Fr. Boas Newyork . Patológia: R. F. Lanstatt Erlangen, megh.
1873. ; Jul. Cohnheim Leipzig, megh. 1884. ; F. v. Birch-Hirschfeld Leipzig,
megh. 1899. ; M. H. Romberg Berlin, megh. 1873 ; S. Sámuel Königsberg, megh.
1899. ; Salomon Stricker l. o. Wien, megh. 1898. , a microtomya megalapítója és
W. Steinach; K. Weigert Frankfurt, megh. 1904. ; Emil és Paul Zuckerkandl l.
o., Wien ; A. Weichselbaum Wien ; Osc. Israel, L. Brieger Berlin ; M. Roth
Basel ; Ph. J. Pick és Alfr. Pribram Prag ; Bertram Abrahams London ; Pio Foa
Turin ; S. Flexner, Talmey, A. Abrams Amerika ; K. J. Salomonsen Koppenhága ;
Flexner, a newyorki Rockefeller Kutató Intézet igazgatója. Beck A., lembergi
egyetem v. rektora. Bel; ideg- és elmegyógyászat: Jones Freund London, megh.
1880. ; H. Jacobsohn Berlin, megh. 1890. ; H. Lebert Lewy Breslau, megh. 1878.
; Ludw. Traube Berlin, megh. 1876. a kísérleti kórtan megalapítója; D. Gruby l.
o. Paris, megh. 1898. ; Dániel Maduro Peixotto Newyork, megh. 1850. ; J. L.
Caspar Berlin, megh. 1864 ; Ludw. Fränkel Berlin, megh.1872. ; Ludw. Mayer
Göttingen, megh. 1900. ; Mor. Meyer Berlin, megh. 1893. ; Ismar Boas és W.
Ebstein Göttingen ; Ludw. Lichtheim Königsberg ; Osc. Minkoweky Strassburg ;
Alb. Fränkel, Július Lazarus, Martin Mendelsohn, C. Posner, Ottomar Rosenbach,
H. Senator, Geo. Ant. Solomon, H. Oppenheim, Em. Mendl Berlin ; M. Einhorn,
Eshner, Knopf Amerika ; Cesare Lombroso Turin ; B. Luzatto Padua ; Alb.
Eulenburg és Magnus Hirschfeld Berlin ; Leven Manuel Paris ; Kraus Friedrich és
Klemperer Georg, berlini egyet, tanárok stb. Gynekológia: D. Haussmann Berlin,
megh. 1895. ; E. Fränkel Breslau ; Leopold és Theod. Landau Berlin ; Jul.
Schottländer Heidelberg ; Paul Zweifel Leipzig ; Brettauer, S. Marx Amerika .
Gyermekgyógyászat: A. Baginsky, Livius Fürst Berlin ; E. H. Henoch Dresden ;
Alois Epstein és Max Kassowitz Wien . Balneológia: Kisch Enoch Heinrich, v.
prágai egyet, tanár. Sebészet: Michelangelo Asson Velence, megh. 1877. ; Leop.
v. Dittel* megh. 1898 Jos. Gruber Wien megh. 1900. ; Michel Lévy Paris, megh.
1872. ; Germain Sée Paris, megh. 1896. ; L. Oppenheim London, megh. 1895. ;
Jul. Wolff Berlin, megh. 1902. Paul Güterbock u. o. 1897 ; J. Israel u. o.
1925. ; R. Kuttner. W. Levy Berlin ; I. Singer Wien ; Birkovitz, Jacobsohn,
Lilienthal, Steinbach Amerika ; L. Ewer Berlin . Közegészségtan és balneológia:
N. H. Július Hamburg 1862 ; L. A. Cohen Groningen 1889 ; G. Schmelkes Teplitz
1870 ; Oesterreicher Manes l. o. ; Ernst Levy Strassburg ; J. Seegen Karlsbad .
Pharmakológia: H. Friedberg Breslau 1884 -M. Jaffé Königsberg ; Osc. Matthias,
Eug. Liebreich, L. Lewin Berlin . Törvényszéki orvostan: C. Lombroso Turin
megh. 1905 ; Salvatore Ottolenghi Siena ; Lesser Adolf, v. brealaui egyet, tanár,
városi főorvos; Blumenstock von Halbau Leo, krakkói egyet, tanár. Homeopathia:
Emil Altschul Prag., megh. 1865 . Bőrgyógyászat: Kaposi Moritz l. o., Wien,
megh. 1902 ; O.Simon Breslau, megh. 1882 ; H. von Zeissl Wien, megh. 1884. ;
Albert Neisser Breslau ; G. Behrend, H. Köbner, O. Lassar, G. R. Lewin, Pinkus
Berlin ; P. G. Unna Hamburg ; Isid. Neumann és S. Ehrmann Wien, megh. 1927. ;
Pick Prag ; Bloch Iván Berlin ; Lesser Edmund, v. berlini egyet tanár Milien és
Sabouraud Paris stb. Fülgyógyászat: I. Gruber Wien 1900 ; A. Politzer l. o. ,
H. Neumann l. o. és Hayek l. o. Wien ; L. Katz és L. Löwe Berlin ; R. Bárány
Upsala ; Moos Salomon, v. heidelbergi egyet. tanár, korának vezető otológusa.
Laringológia: J. Gottstein Breslau 1895 ; Abr. Kuhn Strassburg 1900 ; Joh.
Schnitzler Wien 1893 ; Elias Heyman Stockholm 1889 ; K. Stoerk* l. o., Wien
1899 ; L. Elsberg Newyork 1885 ; I. Michael Hamburg 1897 ; G. Ash Newyork 1902
; Paul Heymann és B. Fränkel Berlin ; M. Freudenthal, E. Maer Newyork ; B. B.
Loewenberg és L. Dreyfus-Brisac Paris ; Sir Felix Semon London . Szemészet: L.
Mauthner Wien 1894, az egyetlen zsidó, akinek szobra volt a cs. Ausztriában ;
Mandelstamm Kiew ; C. Cohn Breslau ; L. Laqueno Strassburg ; M. Solomon Berlin
; L. Weiss Heidelberg ; Is. Schnabel Wien ; R. Liebreich London ; Klein Salamon
l. o. , bécsi egyet, tanár; Hirschberg Julius, v. berlini professzor. Fogászat:
L. H. Holländer Breslau, megh. 1897 , a tudományos fogászat egyik megalapítója.
Orvosi enciklopédia és orvostörténelem: F. J. Behrend Berlin 1889 ; Sam.
Guttmann u. o. 1893 ; Alb. Eulenburg, Berlin , Aug. Hirsch 1894 ; A. H. Israels
Amsterdam 1883 ; F. R. Seligmann Wien 1879 ; Julius Pagel Berlin ; Rosin
Heinrich, berlini egyet, tanárok. Orvosi szakfolyóiratok, melyeket zsidó orvosok
alapítottak: Berliner Klinische Wochenschrift L. Posner ; Wiener Medizinische
Wochenschrift L. Wittelshöfer ; Journal f. praktische Arzte P.Guttmann ;
Deutsche Medizinal-Zeitung J. Grosser ; Berliner Klinische Wochenschrift L.
Waldenburg , stb. Az első homeopátiái folyóiratot Altschul alapította 1853. II.
Magyarországon a gyakorlati orvostudományt már az emancipáció l. o. előtt is
művelték a magyar zsidók és a történelem során sok kiváló zsidó orvosnak a neve
maradt fenn. Feltehető, hogy valójában sokkal több zsidó orvos működött, mint
ahányat hiteles feljegyzések említenek. Zakariás l. o. , aki II. Ulászló
uralkodásának idején jelentős orvosi tevékenységet fejtett ki, nagy
szolgálatokat tett az ország egészségügyének és magát a királyt is gyógykezelte.
Apafi Mihály erdélyi vajdának is zsidó háziorvosa volt, Juda. Csak II. József
uralkodása alatt, mikor az 1790: a királyt is gyógykezelte. Apafi Mihály
erdélyi vajdának is zsidó háziorvosa volt, Juda. Csak II. József uralkodása
alatt, mikor az 1790: XXXVIII. t.-c-ben biztosított tanszabadság lehetővé tette
a zsidók számára a különböző pályákon való elhelyezkedést l. Egyenjogúsító
törekvés kezdődött meg a zsidó orvosok egyetemi kiképzése Magyarországon. Eddig
egyetemi tanulmányaikat külföldön végezték. Hirschel Mihály Náthán pozsonyi
orvos 1733. Halléban szerezte meg orvosi diplomáját. Márkus Mózes, a pozsonyi
rabbi fia 1764. Bützowban lett orvossá. Márkus sokat foglalkozott a Biblia
orvostudományi vonatkozásaival. 1773-ban Oppenheimer Sámuel Bernát pozsonyi és
1776. Löbl Mendl holicsi orvosoknak, akik külföldön, Páduában, illetve Halléban
végezték tanulmányaikat, a helytartótanács megengedte, hogy a nagyszombati
egyetemen vizsgázhassanak. Az első magyar-zsidó, aki itt is tanult s királyi
engedéllyel megszerezte a budai egyetemen az orvosi diplomát 1782.,
Oesterreicher József Manes l. o. volt. A magyar orvosi irodalom ezután két
évtizedig nem tud oly orvosi disszertációról, amely zsidó jelölttől származott
volna, de azontúl egyre sűrűbben jelentkeznek s 1840-ig igen tekintélyes számot
mutatnak fel. Roth Sámuel 1821. Pesten, Grósz Frigyes l. o. Grósz Emil
nagyatyja 1825. Bécsben lett orvosdoktor és 1830. már fenntartotta Nagyváradon
szemkórházát, 1857. pedig megkapta a koronás arany érdemkeresztet. Arany érdemkeresztet
kapott 1858. Pserhofér Samu pápai orvos is. Az alábbiak a következő sorrendben
lettek orvosdoktorok: Saphir Zsigmond 1826, Löwy Ignác 1828, Auerbach Miksa Ede
1829, Chorin Károly Zakariás 1829, Bettelheim József Lipót 1830, Goldberger
Adolf 1830, Gross Fülöp 1830, Grünfeld Vilmos 1830, Grünhut Jakab 1830, Heller
Jakab 1830, Austerlitzer Simon 1831, Bing Herman 1831, Landshut Sámuel 1831,
Pick József 1831, Pserhofer Sámuel 1831, Ádler Ignác 1832, Altschul Éliás 1832,
Cajus Gábor* 1832, Czuker Sámuel 1832, Goldschmied Albert 1832, Hauser József
Holländer Leó 1832, Horovitz Náthán 1832, Moscovitz Móric 1832, Pollák Herman
1832, Rosenthal Bernát 1832, Schlesinger Bernát 1832, Weisz Sándor 1832,
Breslauer Jakab 1833, Deutsch József 1833, Deutsch Mór 1833, Koppel Zsigmond,
Spitzer Hermán 1833, Auerbach József 1834, Braun Sándor 1834. Grünhut Jakab,
1834, Abeles József 1835, Billitzer Fülöp 1835, Eibenschütz Móric 1835, Frankos
Dávid 1835, Herz Lipót 1835, Hőnig Ignác 1835, Klein Lázár 1835, Löwy Adolf 1835,
Kain Albert 1836, Kestenband Bernát 1836, Oesterreicher Ede 1836, Pollák József
1836, Schönfeld Lipót 1836, Frankel Illés 1836, Glatter Ede Ignác 1836, Zucker
Leó 1836, Abeles Simon 1837, Blumenfeld Ábrahám 1887, Buchwald Gyula 1837,
Elsass Náthán 1837, Finály Zsigmond 1837, Geyer Sámuel 1837, Goldberger Móric
1837, Jakobovics Miksa Móric 1837, Kremzir Mózes 1837, Kuczynszki Salamon 1837,
Landesman G. 1837, Rosenberg Zsigmond 1837, Rosentbal Zsigmond 1887, Blau
Vilmos 1838, Fraenkl Jakab Gyula 1839, Grünwald Adolf 1839, Klein Ignác Mór
1839, Mangold Salamon 1839 Oesterreicher Éliás 1839, Schlesinger Ignác 1839,
Guttmann Adolf 1840, Jakobovics Miksa Móric 1840, Rózsay József 1840, 1864. a
M. T. Akadémia levelező tagja lett. E kornak orvosai között már akadt európai
hírű tekintély is, mint Mandl Lajos l. o. , akit 1846. a Magyar Tudományos
Akadémia is kültagjául megválasztott. A negyvenes években más tekintélyes számú
zsidó orvosdoktor folytatott gyakorlatot Pesten, többen azok közül, akiket
fentebb felsoroltunk és még mások: Baruch Manó, Egger Ede, Finály Zsigmond,
Goldberger Adolf, Goldberger S., Grosz Fülöp, Grünhut Jakab, Jakobovics Antal,
Jakobovics Fülöp, Joffe Antal, Joffe Ármin, Kadisch Lajos, Kain Dávid,
Kunewalder Zsigmond, Leó Bernát, Leitner Ármin, Loeblin Ignác, Löwy Ignác,
Mandl Joákim, Milhoffer József, Oessterreicher Ede, Pessel Ábrahám, Pollák
Henrik, Rechnitz János, Rosenfeld József, Rothberger Dávid, Saphir Zsigmond,
Schlesinger Ignác, Schlesinger Jakab, Schwarz Lajos, Schwimmer Dávid és Stern
M. Ezidőtájon már akadnak orvosok, akik gyakorlati tevékenységük mellett
tudományos kutatással igyekeznek gyarapítani a szakirodalmat. Grünhut Eduárd
1841. Lemberger Herman 1841, Löwy Ignác 1841, Pserhofer Sámuel 1841, Rózsay
József 1841,1846,1847, Roth Albert 1841, Brust Lajos 1842, Deutsch Dávid József
1842, Kohn Sámuel 1842, Kunewalder Zsigmond 1842, Löwy Márkus 1842, Pinkus
Lipót 1842, Schlesinger Jakab 1842, Brünnauer Dávid 1843, Preiss Jakab 1843,
Zuckerlandl Márkus 1843, Billnitzer Móric 1844, Bleuer Miklós 1844, Ganzler
Lázár 1846,Gelbstein Lipót 18 44, Leitner Herman Arnstein Herman 1845,
Bienenfeld Izsák 1845, Dietrichstein Dávid 1845, Grünfeld Dávid 1845, Kain
Dávid 1845, Kátser Simon 1845, Lippe Salamon 1845, Rothberger Dávid 1845,
Schlesinger Ede 1845, Weiszbach Miksa 1845, Ádler Herman 1846, Deutsch Jakab
1846, Glatter Ede Ignác 1846, Pollák Henrik 1846, Baruch Manó 1847, Deutsch
Albert 1847, Detsényi Lipót 1847, Fischof Ignác Vilmos 1847, Herczl Fülöp 1847,
Herczog Zsigmond 1847, Lemberger Lipót 1847, Manovill Miksa 1847, Preisach
Lipót 1847. Az emancipáció óta egész bibliográfiája keletkezett a zsidó
orvosdoktorok által irt irodalomnak. Jelentékeny orvostudományi írók voltak
napjainkig: Alapi Henrik tanár, Áldor Adolf, Áldor Lajos, Alföldi Izidor,
Árkövy I., Báron Jónás tanár, Baumgarten Egmont, Beck Soma, Benedikt Henrik
tanár, Berceller Imre, Berend Miklós, Blum Ödön, Böke Gyula tanár, Bruck Lipót,
Brück Miksa, Cohn L. F., Chorin Zsigmond, Csatári Grosz Lajos, Csillag Jakab,
Detsinyi Frigyes, Deutsch Ernő, Deutsch László, Doctor Sándor, Donáth Gyula
tanár, Edelman Menyhért, Ehrenreich Lajos, Elfer Aladár, Engel Gábor, Epstein
László, Erős Gyula, Falkenstein Lipót, Falta Marcel, Faragó Gyula, Fejér Dávid,
Fejér Gyula, Feleki Hugó tanár, Fenyő Ármin, Fenyvessy Béla, Ferenczi Sándor,
Feuer Nathaniel, Fischer Adolf, Fischer Aladár, Fischer Győző, Fischer Jakab,
Fleischl Lajos, Flesch Nándor, Frank Ödön, Frank Samu, Franki Izidor, Frimm
Antal, Frimm Jakab, Friedrich Vilmos tanár, Goldzieher Miksa tanár, Goldzieher
Vilmos tanár, Grosz Albert, Grosz Frigyes, Grosz Gyula, Grosz Lipót, Grossmann
Lipót, Grünwald Mór, Halász Henrik, Hasenfeld Artúr, Hasenfeld Manó tanár,
Havas Adolf tanár, Herczel Manó tanár, Herczeghy Mór, Hermann, Adolf, Hertzka
Imre, Hetényi Lipót, Hirschler Ágoston, Honig Márton, Irsai Artúr, Jakobi
József, Justus Jakab, Kállai Adolf, Kecskeméti Lajos, Keppich Emil, Kern
Henrik, Klein Simon, Koffler Adolf, Konrád Márk, Kövesi Géza, Kriegler Mór,
Krishaber Simon, Lessner Rezső, Lévai Lajos, Lichtenberg Kornél, Liebermann Leó
tanár, Loewy Leó, Lőri Ede, Löwy Mór, Löw Sámuel, Löwy Samu, Mahler Gyula,
Major Antal, Mátrai Gábor, Mittelmann Bernát, Münk Manó, Molnár Béla, Mohr
Mihály tanár, Moskovitz Ignác, Münk Jakab, Neubauer Adolf, Onódi Adolf tanár,
Pauncz Márk, Pfeifer Gyula, Plesch János, Politzer Alfréd, Pollák László,
Pollatschek Elemér, Popper Alajos, Popper József, Porosz Mór, Preisich Kornél,
Purjesz Zsigmond tanár, Purjesz Ignác, Ranschburg Pál tanár, Ráskai Dezső
tanár, Reich Miklós; Reich Pál, Renner Adolf, Róna Sámuel, Rosenberg Izidor,
Roth Adolf, Roth Alfréd, Roth Vilmos, Rothmann Ármin, Rózsa Félix, Rózsai
József, Salamon Henrik, Salgó Jakab, Sarbó Artúr, Schächter Miksa tanár,
Schäffer Károly, Schreiber Sámuel, Schein Mór, Schermann Adolf, Schiff Ernő,
Schulhof Jakab, Schuschny Henrik, Schütz Aladár, Schwarz Hugó, Schwarcz Ignác,
Schwimmer Ernő tanár, Sidhauer Ármin, Singer Bernát, Stern Ignác, Stern Samu
tanár, Steiner Steinberger Sarolta, Stiller Bertalan tanár, Strauss Hermán,
Sümegi József, Szalárdi Mór, Szegő Kálmán, Székely Lipót, Szenes Adolf, Szenes
Zsigmond, Szili Adolf tanár, Szili Sándor, Tausz Béla, Tauszk Ferenc, Temesváry
Rezső, Tihanyi Mór, Tolnai Bernát, Török Lajos, Ungár Adolf, Unterberg Hugó,
Unterberg Jenő, Vajda Adolf, Vas Bernát, Venetianer Jakab, Vermes Mór,
Wallfisch Ferenc, Weinberger Miksa, Weinberger Sámuel, Weisz Ede, Weisz Ármin,
Weisz Emil, Weisz Ferenc, Weiszberg Zsigmond, Wettenstein József, Winternitz
Adolf tanár, Willmann Lázár, Wohl Mór, Ziffer Emil, Ziffer Károly, Zwillinger
Hugó. Úttörők és kezdeményezők voltak: Löry, a fülgyógyászat magyarországi
megalapítója. Utána következett Bőke. Az első gyermekgyógyász Wittmann Lázár,
az első szemészek Hirschler Ignác és Feuer Náthán, az első bőrgyógyász
Schwimmer Ernő, az első dentista Árkövy, az első balneológus Oesterreicher
Manes. Úttörők voltak még rajtuk kívül Herezel sebésztanár, Ónódy Adolf
laringológus, Schwimmer Róna és Török darmatológusok, Korányi Frigyes*, Purjesz
Zs., Benedikt H. és Elfer, Stern Samu belgyógyászok, Grósz Emil* szemész, Salgó
J. és Donáth Gy. ideggyógyászok, Dettre László, Vas Bernát bakteriológusok.
Pollacsek Elemér gégegyógyász és Salamon Henrik stomatológus, Ferenczi Sándor*
pszichoanalisis . A kísérleti pszichiátria: Ranschburg Pál és Révész Géza*.
Magyar-zsidó orvostanárok, akik külföldre származtak, az egyetemes
orvostudomány történetében jelentős szerepet töltenek be: Bárány fülgyógyász,
Benedikt Móric, Biedl Artúr prágai tanár, Hayek tanár, Heitler és Neumann
belgyógyász, Kassovitz Miksa, Kaposi Móric dermatológus, Klein Salamon, Mandl
Louis anatómus, Neuman Henrik fülgyógyász, Politzer Ádám fülgyógyász, Róthi
Rosenthal Lipót, Rosenthal Móric belgyógyász, Stern Sámuel, Schenk bécsi
embriológus, Stricker Salamon bécsi biológus, Szili Aurél freiburgi, Vészi
Gyula bonni, E. és P. Zuckerkandel anatómia és pathológia professzorok l. az
illetők életrajzainál és kívülük még számosan mások, akik a külföldi egyetemek
kiválóságai voltak. Az Országos Statisztikai Hivatal 1910-ik évről kiadott
hivatalos kimutatása szerint a közegészségügynél a zsidók számaránya a
következőképen oszlott meg: 2190 hatósági orvos közt 898 zsidó, 921 kórházi
orvos közt 364 zsidó, 370 betegpénztári orvos közt 144 zsidó, 2084 magánorvos
közt 1295 zsidó. Irodalom. R. Fischber C. D. Spivak, Medicine in Bible and
Talmud 1904 ; Fred. T. Haneman, Medicine in post-talmudic and modern time 1904
; I. Bergel, Die Medicin der Talmudisten 1885 ; Bitting, Biblical Medicine 1891
New-York ; Carcassonne, Essai Historique sur la Medicine des Hebreux Anciens et
Modernes Montpellier 1811 ; D. de Pomis, De Medico Hebreo Venezia 1588 ;
Ebstein, Die Medizin im Alten Testament Stuttg. 1901 ; Feusdorf, Über die
Medizin der Alten Hebräer Bamberg 1837 ; Friedrich, Zur Bibel: naturhistorische,
anthropologische u. medizinische Fragmente Nürnberg 1848 ; Jeoffroy, Les
Sciences medicale chez Hebreux Paris 1880 ; Halpern, Beiträge zur Geschichte
der talmudischen Chirurgie Breslau 1869 ; Harden, Note on the Medicine of Moses
Hyrtl, Das Arabische u. Hebräische in der Anatomie Wien 1879 , Rabinovicz, La
Medicine du Talmud Paris 1880 ; Bennett, Diseases of the Bible 1887 ; Carnault,
La Tuberculose Borine et le Talmud Revue Scientif. 4. Serie Vol. XVII. ;
Ebstein, Die Medizin im Neuen Testament und im Talmud 1903 ; Preuss,
Materialien z. Geschichte d. Alten Medizin 1898 ; u. a., Die Erkrankungen d.
Haut 1903 ; u. a., Die männliche Genitalien u. ihre Krankheiten nach Bibel u.
Talmud Wiener med. Wochenschrift 1898 ; Schapiro, Connaissance medicale de Mar
Samuel Rev. des Etudes Juies LXII. ; Carmoly, Histoire des Medecines Juifs
Brussels 1844. ; Münz, Über die jüdischen Arzte im Mittelalter Berl. 1887 ;
Landau, Geschichte d. jüdischen Arzte 1895 ; Steinschneider, Über Medizin im
Bibel u. Talmud u. über jüdische Arzte 1896 ; A. Friedenwald, Jewish Physicians
and the Contributim of the Jews to the Science of Medicine Philadelphia 1897 ;
Kayserling, Zur Geschichte d. jüdischen Arzte Monatsschrift VII. ; Döllinger,
Die Juden in Európa 1890 ; Publications of the Jewish Historical Society of
America passim .
13727.ht
CÍMSZÓ Orvostudomán
SZÓCIKK Orvostudomány zsid vallásna vértisztaságr vonatkoz intézkedései
valamin mindazo higiéniku rendszabályok amelyeke mózes könyve é Talmu
megörökítettek bizonyítják hog a orvostudomán teré zsidó má a ókorba i
tevékenykedtek A orvosok ellentétbe má kelet kultúrnépekkel zsidókná ne papo
voltak kuruzsló se volta papo közt Egyébkén Móze papokna csupá a erkölcsö felet
val őrködés jelölt k járványo é ragályo alkalmáva val felügyeletet zsidó józa
felfogásá a orvoso szükségességérő legjobba visszatükröztet Szirac 38 1-1 …fiam
n hanyagol e betegségedet hane mutas me a orvosna n vál e attól mer szüksége va
r .. Külö feljegyzésr méltó hog Szinhedrio Bész-dinj bizonyo bű esetekbe orvos
vélemény kér k beidézet orvosoktól A orvo hébe elnevezés rof volt véleményadás
umdén Szanhedri 78a Gitti 12 Test büntetés csupá orvos felügyele alat hajtotta
végr Makko 22 Hog kuruzslás kiirtsák talmud korba se vol szaba orvos praxis
folytatni csupá annak akine hely bíró hatóságo engedély adta arr Báb Batr 21
Mákko 20 Minde közsé kötelességszerűe legaláb eg orvos tartott Szanhedri 17
talmudszerző köz számo kitűn é elismer orvo volt Ezekne tudomány tradíción
boncoláson betegsége megfigyelésé é állatoko végrehajtot kísérletezése alapult
A ügye orvoso milye népszerűe volta Judaeában bizonyítj a rendelkezés mellye
háztulajdonoso eltiltottá bérlőike attól hog albérletb adjá helyiségeike
orvosoknak mer páciense nag lármáj miat a ilye há kellemetle Báb Bátr 21 A
orvosoka arányla jó honorálták eg egykor zsid közmondá szerin pedi a olya orvos
ak ne foga e semmit a ne i érdeme semmi Báb Kám 85 Talmu é Misn számo
orvostudomány dolgo tartalmaznak d összefoglal orvostudomány traktatus nincs íg
ne tudhatju pontosan milye foko állot a ókor zsid orvoso tudománya Említés
egyébkén mag Misn tes eg elterjed ókor zsid orvos könyvről melyne cím Széfe
Refuó vol amelye tradíci Salamo királyna tulajdonítot Pesz 4 azonkívü Talmu
emlí eg farmakológia könyve is melyne cím Megilla Sammani vol Jóm 38 d egyi se
marad meg Hog mil rendkívül figyelemme kísérté rég zsidó a ember szerveze
működését az elsősorba .Bibliába előfordul rengete kifejezésbő látjuk Ezekbő
anatómia fogalmaika i megállapíthatjuk Mé hasonlato é allegóriá i telv vanna anatómia
képzetekke Genes 32 25-32 Exod 28-29 Levit 1 14-16 5 Deuter 32 1 Jerem 9 1
Ecclesiaste 12.2b Jó 10 9-1 Kétségtelen hog a alexandria korba görögöktő soka
tanulhatta zsid orvoso éppe a anatómi terén mer Talmu il irány ismerete ige
nagyok min a néhán példábó kitűnik rabbi Talmudba a ember szerveze 24 fél
csontjáró tudnak eze közü 4 a alsólábszár térd medence 1 csigolya 3 kéz kar
könyök vállcsont azonkívü fej nyak porc mellcsont Természetese fogalma
korlátozv volta a ókorban d a újko els fel se vol mé fejletteb tekintetbe é
tudomán nélkülözt mé azoka kifejezéseket amelyeke Talmu nyelv se tu kifejezn
pontosan íg pl az látjuk hog a ín ideg ső néh véredén i ugyanazo eg szóva gidi
va kifejezve Főkép Bekorót Chulin Oholó é Nidd traktátuso foglalkozna anatómiáva
é fiziológiával Né szerin Talmu eg Theodo nev zsid orvos említ min osteológus
Nazi 52 Biológia ismeretekrő i tudun Chuli 93a 59a 55 Talmudbó tudjuk hog
ismerté mirigye szerepé Ab d R N 31 é ponto helyé Lev Rab 16 a Achilles-inat
pharynxot a esophagus é larynxo Chul 43 pylorus é peritoneumot gyomo működésé é
má szerepé meglepőe jó látták különöse korrek ha szerveine leírás Tami 31 vesé
é lépe i többszö említi szabato meghatározással Részletese foglalkozta tüdőve é
szívve Tami 50a 93b 47a 46a Chuli 45 A agya Bibli ne említi d Talmu ezze i
foglalkozi Chuli 45 Zóha pedi részletese tárgyalja kopony háro ürege tartalmaz
amelybe a ag va elhelyezve a agybó harmincké ú veze k ágazi e tes minde részébe
összekötv azoka a aggya Zóhá Levit 26.-ho genitáliákka egés részletese
foglalkozta anatómia é higiéniku szempontbó is Errő számo talmud hel tanúskodi
Bek 40a Chuli 45 é b 93a Jebámo 75a Jerus Jebám 1- Nidd 66b 18a 17b 41b Sabba
64a Ar 7 Talmu embriológiáva i foglalkozik foetu hatodi hé végér formálódi Nidd
25 Ab Saul ak főkép embriológiáva foglalkozott az ajánlja hog a embrió ne
vízben hane olajba é napfényné kel megvizsgálni R Sámuel eg mási embriológu az
mondja hog negyedi h vég előt ne lehe megállapítan nemet am egyébkén moder
embriológusokna i véleményük természetellene embriókró é újszülöttekrő i va
feljegyzé Talmudban halv születet csecsemő alaposa tanulmán tárgyáv tetté Nidd
23b 24a menstruálá processzus részletese l va írv Nidd 11 rabbi volta azok aki
előszö ismerté fel hog betegsége bels elváltozáso küls szimptómái Ez abba a
időbe mé Hippokratés se látta csa későb fedezt fe Galenus rabbi valóságga
kényszerítv volta patológiáva foglalkozni mer tisztátla húsr teréf vonatkoz
tilalma miat levágot állato vizsgála al kerülte é azoka mái i megvizsgálják
Különöse tüdő patologiku elváltozásá szemlélték tüd vörö színé hyperemiána
Chuli 47 tartották d ez mé ne minősítetté tisztátlannak viszon ké é világos-zöl
tüdő veszélyesne u.o feketé pedi felboml állapotba levőne tartottá tudták hog
abbó normáli tüd ne lesz világossárg tüdő i veszedelmesne minősítetté stb
tüdőve é vérre rendkívü részletese foglalkozta talmud korban amine f ok
tisztaság törvényekbe é fajtisztasá megóvásába keresendő Talmu Chuli 51 leí eg
diagnózist melye eg juho állapítot me Rabin amel ju felboncolás utá igazolódot
be E a egyetle pos morte beigazolódot diagnózi a egés ókorból amirő tudunk szí
é máj gerinc bele stb patologiku elváltozásairó i részletese tudta zsid orvosok
Feltűnő hog má Bibli sokfél sebrő tes említést gyulladás tályog genny se me
vanna különböztetve biblia korbó csa egyfél sebészet beavatkozásró tudunk
cirkumcíziónál kasztrálá szigorúa e vol tiltv Deuteron 23 talmud korba sebésze
ige maga foko ér e némelyi orvo egyenese ebbe specializált magát sebészeke
ummánim-na nevezté Szanhedri 91 Operáci közbe ruh felet külö kötény tartotta
Keli 26 volta különböz sebészet műszere Kel 13 é érzéstelenítő aza mámor okoz
folyadé alkalmazásáró i tudunk Ez szam de-szintó-na nevez Talmu Báb Meci 83 A
érvágás ötve éve felü sűrű alkalmaztá ez túlságb vitték Nagyo vigyázta
tisztaságr operáci utá i Sabba 129 tudun műfogakról melyeke aranybó é ezüstbő
készítette Sabba 65a Nedari 66 súlyosab amputálásokró é trepanálásró i tudun
Kerito 66a Semaho 2 Sabba 66 úgyszinté lé sikere kimetszésérő i Avod Zár 44 a
anyaméhtükö használatá i ismerté Nidd 6 A V sz közepé él utols tibériás
patriarcháról VI Gamalielrő Marcellu róma orvo úg írt min lépfen gyógymódjána
feltalálójáról A V é VI sz.-tó kezdv zsid orvostudomán eg idei ne fejlődhetett
mer Honoriu é Theodosiu róma császáro V sz é Koba perzs királ hivatalo
gyakorlásátó eltiltottá zsidókat d a iszlá államaina megalakulásako a eddiginé
i nagyob lendülete vet zsidó orvostudománya Előb bebizonyíthatóa zsidó volta
mohamedáno tanító a orvostudományba vezet szerepüke későb i megtartották Tudjuk
hog számo kalif háziorvos zsid volt íg Messe Jawai 883-ba bassora kalif orvos
vol é szí nyelvbő régebb orvos munkáka lefordítot arabra mí Isaa b Amra önáll
műve ír mérgezésrő é mérge hatásáró VIII sz.-ban Hárun-a Rásidtó alapítot
bagdad egyeteme Josu be Nu 80 körü vol a orvostudományo tanára Egésze XIV sz.-i
megőrizté zsid orvoso a iszlá országaiba vezet szerepüke Keleten zsid orvoso
Alexandria Kairó Kairaa é Bagda orvos iskoláibó kerülte ki Egyi hírneve zsid
orvosnak Israeline IX sz kitűn orvostudomány könyvé latinr i lefordított má XI
sz.-ba eg szerzete sajá nev alatt d 1515 Leydenbe Oper Omni Isaac Judae c újbó
megjelent rendkívül nagyszám hírneve arab-zsid orvo közü kiváli Maimonides
Szaladi szultá udvar orvosa akine fia unokáj é dédunokáj i jele orvoso voltak
mag orvos iskolá alapítot tanítványa elárasztottá a egés Keletet Mé
jelentékenyeb szerepü vol zsid orvosokna nyugat kalifátu területén Chaszda ib
Sapru X sz udvar orvosbó let nag vezí Cordovába é Jud ha-Lev i jele orvo volt
úgyszinté Ábrahá ib Ezra nag exegéta Zsid orvos vol III Ferdinán aragoniai XI
Alfon kasztilia é II Jüa aragonia királyoknak e utóbbina szemészorvos Ábrahá d
Lerid volt A arabo kiűzéséve a intoleranci i növekedet salamanca zsinat
határoza nyomá 1412 II Jüa kasztilia királ eltiltj zsidóka a orvos gyakorlattól
Portugáliába I Ferdinánd I é II Joa uralkodókna volta zsid udvar orvosaik
Nagyob hírr tet szer má középko els felébe salernó orvosegyetem Kivál zsid
orvoso fejlesztetté naggy ez a évszázadoko á virágz orvosegyetemet amel IX
sz.-tó kezdv a vol Nyugaton am Bagda Keleten Görög hébe é ara nyelve tanította
it é rendszerese boncoltak A intézetben megalapítás ót zsid orvostanáro működte
nevei sorrendjé i pontosa tudjuk Híre vol köztü Copho Compendiu Salernitanum a
els orvos enciklopédi szerzője Eg másik Farago 125 körü Anjo Károl királ udvar
orvos volt Inne kerülte k mé Isaac VIII Bonifáciu pápa Angelu Manuel pedi IX
Bonifáciusna udvar orvosa II Anjo Károlyna i zsid orvos volt Hasonlóa hírese
volta dél-franciaország Narbonn é Montpellie zsid orvos főiskolái A exegétik
mellet évszázadoko á it művelté leginkáb a orvostudományoka XI sz elejétő fogva
Montpellierbo a egyete orvos fakultásána dékánj XI sz.-ba Jaako Ha-kóto volt
marseilles Abb Mar pedi II Frigye császárna vol udvar orvos Nápolyban A Ib
Tibbo család amel csup kivál hebraistábó é exegétábó állott orvostudománnya i
foglalkozott Egyikük Machi ib Tibbon aki Profatiu Judaeusna hívta keresztények
1306 páris egyete orvos fakultásána dékánj lett Amiko kereszténye az hitték hog
eltanultá zsidó orvostudományát akko montpellier főiskol i úg járt min salernó
é bagdad 1246-54 zsinat határozatokka eltiltottá zsidóka a orvos gyakorlattó é
tanítástól d 1350 zsid orvosoka visszahívtá közülü soka udvar orvoso lettek
Angliába é Belgiumba i tudun jelentékenyne tartot zsid orvosokró középkorban
Németországba rendkívü so üldözésne é vádna volta kitéve mégi állandóa volta
zsid orvosok aki közü számosa a uralkodó é püspökö kezelőorvosa voltak XV
sz.-ba Frankfurtba eg zsid orvosn i működött III Frigye császá orvos zsid volt
1422-be V Márto páp zsidókna megengedt a orvos praxist d má ugyanazo száza végé
legnagyob nehézségekb ütközöt anna gyakorlása jóllehe tilalma dacár későb i
zsid orvosu vol magukna pápákna is íg a inkvizíció engedélyez IV Sixtus VIII
Innocentius VI Sándor X Leo maj VII Clemen pápáknak Tudju pl az is hog X Le
súlyo vérbetegségé kivál zsid orvosa Latte gyógykezelte Jellemző hog zsidó irán
kevésb jóindulat pápákna i zsid orvosu vol má régebb középkorba is íg XV sz.-ba
IV Eugenius III Calixtu é V Mikló pápáknak előzőle pedi töb avignon pápának
Itáli vol hazáj legjelentékenyeb zsid orvosoknak aki közü főbbek Eli Delmedig
padova egyetem taná XV sz Jud d Blanis Abraha d Balnes Theodoru Sacerdotti Isaa
Zarfati Bone d Lattes Eli Montaldo Medic Máriána é Sanchez II Katali cárnőne
udvar orvos stb jelentéken zsid orvostudósokat aki XIX századi élte é működte
Paristó Szt Pétervári egés Európában ne lehe azo nag szám miat felsorolni
Ellenbe rövide szakmá szerin megemlíthetjü azoka világhír zsid orvostudósokat
aki szakmáju legels képviselő köz tartozta XIX é XX sz.-ban I Külföldiek
Anatómusok F G Heul Göttingen megh 188 kor egyi legkiválóbbna elismer anatómusa
J Her Erlangen megh 187 akine zsid létér szobro állítottak M Hirschfel Varsó
megh 187 S Spitze Konstantinápoly udv orvos megh 189 L Mand Paris megh 1881,1 o
Hirschfel Ludvig varsói Hirschman Leonard* kharkov egyet taná é Schwalbe néme
prof Fiziológusok L L Jacobse Copenhage 1840 Lev Carlo modena egyet tanár S
Fubin Palermo megh 1898 Fleisch v Merzo Wien megh 1891 M Schif Genf megh 1896 G
G Valenti Bern megh 1893 J Bernstei Hall K é Immanue Munk Natha Zunt Berli
Jacque Loe Chicag Mikroszkopia Gottl Glug Brüsszel megh 1898 Loui Mand l o.
Pari Színfényképezé feltalálój Gábrie Lippman Pari Bakteriológia Alex Marmore
Pari Pau Ehrlic Frankfur ;A v Wasserman Berli M J Rosena Newyor Waldem Haffkin
Kalkutt Embriológia Rob Rema Berlin megh 1865 Leop Schen l o Wien megh 190 Fr
Boa Newyor Patológia R F Lanstat Erlangen megh 1873 Jul Cohnhei Leipzig megh 1884
F v Birch-Hirschfel Leipzig megh 1899 M H Romber Berlin megh 187 S Sámue
Königsberg megh 1899 Salomo Stricke l o Wien megh 1898 microtomy megalapítój é
W Steinach K Weiger Frankfurt megh 1904 Emi é Pau Zuckerkand l o. Wie A
Weichselbau Wie Osc Israel L Briege Berli M Rot Base Ph J Pic é Alfr Pribra Pra
Bertra Abraham Londo Pi Fo Turi S Flexner Talmey A Abram Amerik K J Salomonse
Koppenhág Flexner newyork Rockefelle Kutat Intéze igazgatója Bec A. lemberg
egyete v rektora Bel ideg é elmegyógyászat Jone Freun London megh 1880 H
Jacobsoh Berlin megh 1890 H Leber Lew Breslau megh 1878 Ludw Traub Berlin megh
1876 kísérlet kórta megalapítója D Grub l o Paris megh 1898 Dánie Madur Peixott
Newyork megh 1850 J L Caspa Berlin megh 186 Ludw Fränke Berlin megh.1872 Ludw
Maye Göttingen megh 1900 Mor Meye Berlin megh 1893 Isma Boa é W Ebstei Göttinge
Ludw Lichthei Königsber Osc Minkowek Strassbur Alb Fränkel Júliu Lazarus Marti
Mendelsohn C Posner Ottoma Rosenbach H Senator Geo Ant Solomon H Oppenheim Em
Mend Berli M Einhorn Eshner Knop Amerik Cesar Lombros Turi B Luzatt Padu Alb
Eulenbur é Magnu Hirschfel Berli Leve Manue Pari Krau Friedric é Klempere Georg
berlin egyet tanáro stb Gynekológia D Haussman Berlin megh 1895 E Fränke Bresla
Leopol é Theod Landa Berli Jul Schottlände Heidelber Pau Zweife Leipzi
Brettauer S Mar Amerik Gyermekgyógyászat A Baginsky Liviu Fürs Berli E H Henoc
Dresde Aloi Epstei é Ma Kassowit Wie Balneológia Kisc Enoc Heinrich v prága
egyet tanár Sebészet Michelangel Asso Velence megh 1877 Leop v Dittel megh 189
Jos Grube Wie megh 1900 Miche Lév Paris megh 1872 Germai Sé Paris megh 1896 L
Oppenhei London megh 1895 Jul Wolf Berlin megh 1902 Pau Güterboc u o 189 J
Israe u o 1925 R Kuttner W Lev Berli I Singe Wie Birkovitz Jacobsohn Lilienthal
Steinbac Amerik L Ewe Berli Közegészségta é balneológia N H Júliu Hambur 186 L
A Cohe Groninge 188 G Schmelke Teplit 187 Oesterreiche Mane l o Erns Lev
Strassbur J Seege Karlsba Pharmakológia H Friedber Bresla 188 -M Jaff Königsber
Osc Matthias Eug Liebreich L Lewi Berli Törvényszék orvostan C Lombros Turi
megh 190 Salvator Ottolengh Sien Lesse Adolf v brealau egyet tanár város
főorvos Blumenstoc vo Halba Leo krakkó egyet tanár Homeopathia Emi Altschu
Prag. megh 186 Bőrgyógyászat Kapos Morit l o. Wien megh 190 O.Simo Breslau megh
188 H vo Zeiss Wien megh 1884 Alber Neisse Bresla G Behrend H Köbner O Lassar G
R Lewin Pinku Berli P G Unn Hambur Isid Neuman é S Ehrman Wien megh 1927 Pic
Pra Bloc Ivá Berli Lesse Edmund v berlin egye taná Milie é Sabourau Pari stb
Fülgyógyászat I Grube Wie 190 A Politze l o H Neuman l o é Haye l o Wie L Kat é
L Löw Berli R Bárán Upsal Moo Salomon v heidelberg egyet tanár korána vezet
otológusa Laringológia J Gottstei Bresla 189 Abr Kuh Strassbur 190 Joh
Schnitzle Wie 189 Elia Heyma Stockhol 188 K Stoerk l o. Wie 189 L Elsber Newyor
188 I Michae Hambur 189 G As Newyor 190 Pau Heyman é B Fränke Berli M
Freudenthal E Mae Newyor B B Loewenber é L Dreyfus-Brisa Pari Si Feli Semo
Londo Szemészet L Mauthne Wie 1894 a egyetle zsidó akine szobr vol cs
Ausztriába Mandelstam Kie C Coh Bresla L Laquen Strassbur M Solomo Berli L Weis
Heidelber Is Schnabe Wie R Liebreic Londo Klei Salamo l o bécs egyet tanár
Hirschber Julius v berlin professzor Fogászat L H Hollände Breslau megh 189
tudományo fogásza egyi megalapítója Orvos enciklopédi é orvostörténelem F J
Behren Berli 188 Sam Guttman u o 189 Alb Eulenburg Berli Aug Hirsc 189 A H
Israel Amsterda 188 F R Seligman Wie 187 Juliu Page Berli Rosi Heinrich berlin
egyet tanárok Orvos szakfolyóiratok melyeke zsid orvoso alapítottak Berline
Klinisch Wochenschrif L Posne Wiene Medizinisch Wochenschrif L Wittelshöfe
Journa f praktisch Arzt P.Guttman Deutsch Medizinal-Zeitun J Grosse Berline
Klinisch Wochenschrif L Waldenbur stb A els homeopátiá folyóirato Altschu alapított
1853 II Magyarországo gyakorlat orvostudomány má a emancipáci l o előt i
művelté magya zsidó é történele sorá so kivál zsid orvosna nev marad fenn
Feltehető hog valójába sokka töb zsid orvo működött min ahánya hitele
feljegyzése említenek Zakariá l o ak II Ulászl uralkodásána idejé jelentő orvos
tevékenysége fejtet ki nag szolgálatoka tet a orszá egészségügyéne é magá
király i gyógykezelte Apaf Mihál erdély vajdána i zsid háziorvos volt Juda Csa
II Józse uralkodás alatt miko a 1790 király i gyógykezelte Apaf Mihál erdély
vajdána i zsid háziorvos volt Juda Csa II Józse uralkodás alatt miko a 1790
XXXVIII t.-c-be biztosítot tanszabadsá lehetőv tett zsidó számár különböz
pályáko val elhelyezkedés l Egyenjogúsít törekvé kezdődöt me zsid orvoso
egyetem kiképzés Magyarországon Eddi egyetem tanulmányaika külföldö végezték
Hirsche Mihál Náthá pozsony orvo 1733 Halléba szerezt me orvos diplomáját Márku
Mózes pozsony rabb fi 1764 Bützowba let orvossá Márku soka foglalkozot Bibli
orvostudomány vonatkozásaival 1773-ba Oppenheime Sámue Berná pozsony é 1776 Löb
Mend holics orvosoknak aki külföldön Páduában illetv Halléba végezté
tanulmányaikat helytartótanác megengedte hog nagyszombat egyeteme
vizsgázhassanak A els magyar-zsidó ak it i tanul király engedéllye megszerezt
buda egyeteme a orvos diplomá 1782. Oesterreiche Józse Mane l o volt magya
orvos irodalo ezutá ké évtizedi ne tu ol orvos disszertációról amel zsid
jelölttő származot volna d azontú egyr sűrűbbe jelentkezne 1840-i ige
tekintélye számo mutatna fel Rot Sámue 1821 Pesten Grós Frigye l o Grós Emi
nagyatyj 1825 Bécsbe let orvosdokto é 1830 má fenntartott Nagyvárado
szemkórházát 1857 pedi megkapt koroná aran érdemkeresztet Aran érdemkereszte
kapot 1858 Pserhofé Sam pápa orvo is A alábbia következ sorrendbe lette
orvosdoktorok Saphi Zsigmon 1826 Löw Igná 1828 Auerbac Miks Ed 1829 Chori Károl
Zakariá 1829 Bettelhei Józse Lipó 1830 Goldberge Adol 1830 Gros Fülö 1830
Grünfel Vilmo 1830 Grünhu Jaka 1830 Helle Jaka 1830 Austerlitze Simo 1831 Bin
Herma 1831 Landshu Sámue 1831 Pic Józse 1831 Pserhofe Sámue 1831 Ádle Igná 1832
Altschu Éliá 1832 Caju Gábor 1832 Czuke Sámue 1832 Goldschmie Alber 1832 Hause
Józse Hollände Le 1832 Horovit Náthá 1832 Moscovit Móri 1832 Pollá Herma 1832
Rosentha Berná 1832 Schlesinge Berná 1832 Weis Sándo 1832 Breslaue Jaka 1833
Deutsc Józse 1833 Deutsc Mó 1833 Koppe Zsigmond Spitze Hermá 1833 Auerbac Józse
1834 Brau Sándo 1834 Grünhu Jakab 1834 Abele Józse 1835 Billitze Fülö 1835
Eibenschüt Móri 1835 Franko Dávi 1835 Her Lipó 1835 Hőni Igná 1835 Klei Lázá
1835 Löw Adol 1835 Kai Alber 1836 Kestenban Berná 1836 Oesterreiche Ed 1836
Pollá Józse 1836 Schönfel Lipó 1836 Franke Illé 1836 Glatte Ed Igná 1836 Zucke
Le 1836 Abele Simo 1837 Blumenfel Ábrahá 1887 Buchwal Gyul 1837 Elsas Náthá
1837 Finál Zsigmon 1837 Geye Sámue 1837 Goldberge Móri 1837 Jakobovic Miks Móri
1837 Kremzi Móze 1837 Kuczynszk Salamo 1837 Landesma G 1837 Rosenber Zsigmon
1837 Rosentba Zsigmon 1887 Bla Vilmo 1838 Fraenk Jaka Gyul 1839 Grünwal Adol
1839 Klei Igná Mó 1839 Mangol Salamo 183 Oesterreiche Éliá 1839 Schlesinge Igná
1839 Guttman Adol 1840 Jakobovic Miks Móri 1840 Rózsa Józse 1840 1864 M T
Akadémi levelez tagj lett korna orvosa közöt má akad európa hír tekintél is min
Mand Lajo l o aki 1846 Magya Tudományo Akadémi i kültagjáu megválasztott
negyvene évekbe má tekintélye szám zsid orvosdokto folytatot gyakorlato Pesten
többe azo közül akike fenteb felsoroltun é mé mások Baruc Manó Egge Ede Finál
Zsigmond Goldberge Adolf Goldberge S. Gros Fülöp Grünhu Jakab Jakobovic Antal
Jakobovic Fülöp Joff Antal Joff Ármin Kadisc Lajos Kai Dávid Kunewalde Zsigmond
Le Bernát Leitne Ármin Loebli Ignác Löw Ignác Mand Joákim Milhoffe József
Oessterreiche Ede Pesse Ábrahám Pollá Henrik Rechnit János Rosenfel József
Rothberge Dávid Saphi Zsigmond Schlesinge Ignác Schlesinge Jakab Schwar Lajos
Schwimme Dávi é Ster M Ezidőtájo má akadna orvosok aki gyakorlat tevékenységü
mellet tudományo kutatássa igyekezne gyarapítan szakirodalmat Grünhu Eduár 1841
Lemberge Herma 1841 Löw Igná 1841 Pserhofe Sámue 1841 Rózsa Józse
1841,1846,1847 Rot Alber 1841 Brus Lajo 1842 Deutsc Dávi Józse 1842 Koh Sámue
1842 Kunewalde Zsigmon 1842 Löw Márku 1842 Pinku Lipó 1842 Schlesinge Jaka 1842
Brünnaue Dávi 1843 Preis Jaka 1843 Zuckerland Márku 1843 Billnitze Móri 1844
Bleue Mikló 1844 Ganzle Lázá 1846,Gelbstei Lipó 1 44 Leitne Herma Arnstei Herma
1845 Bienenfel Izsá 1845 Dietrichstei Dávi 1845 Grünfel Dávi 1845 Kai Dávi 1845
Kátse Simo 1845 Lipp Salamo 1845 Rothberge Dávi 1845 Schlesinge Ed 1845
Weiszbac Miks 1845 Ádle Herma 1846 Deutsc Jaka 1846 Glatte Ed Igná 1846 Pollá
Henri 1846 Baruc Man 1847 Deutsc Alber 1847 Detsény Lipó 1847 Fischo Igná Vilmo
1847 Hercz Fülö 1847 Herczo Zsigmon 1847 Lemberge Lipó 1847 Manovil Miks 1847
Preisac Lipó 1847 A emancipáci ót egés bibliográfiáj keletkezet zsid
orvosdoktoro álta ir irodalomnak Jelentéken orvostudomány író volta napjainkig
Alap Henri tanár Áldo Adolf Áldo Lajos Alföld Izidor Árköv I. Báro Jóná tanár
Baumgarte Egmont Bec Soma Benedik Henri tanár Bercelle Imre Beren Miklós Blu Ödön
Bök Gyul tanár Bruc Lipót Brüc Miksa Coh L F. Chori Zsigmond Csatár Gros Lajos
Csilla Jakab Detsiny Frigyes Deutsc Ernő Deutsc László Docto Sándor Donát Gyul
tanár Edelma Menyhért Ehrenreic Lajos Elfe Aladár Enge Gábor Epstei László Erő
Gyula Falkenstei Lipót Falt Marcel Farag Gyula Fejé Dávid Fejé Gyula Felek Hug
tanár Feny Ármin Fenyvess Béla Ferencz Sándor Feue Nathaniel Fische Adolf
Fische Aladár Fische Győző Fische Jakab Fleisch Lajos Flesc Nándor Fran Ödön
Fran Samu Frank Izidor Frim Antal Frim Jakab Friedric Vilmo tanár Goldziehe
Miks tanár Goldziehe Vilmo tanár Gros Albert Gros Frigyes Gros Gyula Gros Lipót
Grossman Lipót Grünwal Mór Halás Henrik Hasenfel Artúr Hasenfel Man tanár Hava
Adol tanár Hercze Man tanár Herczegh Mór Hermann Adolf Hertzk Imre Hetény Lipót
Hirschle Ágoston Honi Márton Irsa Artúr Jakob József Justu Jakab Kálla Adolf
Kecskemét Lajos Keppic Emil Ker Henrik Klei Simon Koffle Adolf Konrá Márk Köves
Géza Kriegle Mór Krishabe Simon Lessne Rezső Léva Lajos Lichtenber Kornél
Lieberman Le tanár Loew Leó Lőr Ede Löw Mór Lö Sámuel Löw Samu Mahle Gyula Majo
Antal Mátra Gábor Mittelman Bernát Mün Manó Molná Béla Moh Mihál tanár Moskovit
Ignác Mün Jakab Neubaue Adolf Onód Adol tanár Paunc Márk Pfeife Gyula Plesc
János Politze Alfréd Pollá László Pollatsche Elemér Poppe Alajos Poppe József
Poros Mór Preisic Kornél Purjes Zsigmon tanár Purjes Ignác Ranschbur Pá tanár
Ráska Dezs tanár Reic Miklós Reic Pál Renne Adolf Rón Sámuel Rosenber Izidor
Rot Adolf Rot Alfréd Rot Vilmos Rothman Ármin Rózs Félix Rózsa József Salamo
Henrik Salg Jakab Sarb Artúr Schächte Miks tanár Schäffe Károly Schreibe Sámuel
Schei Mór Scherman Adolf Schif Ernő Schulho Jakab Schuschn Henrik Schüt Aladár
Schwar Hugó Schwarc Ignác Schwimme Ern tanár Sidhaue Ármin Singe Bernát Ster
Ignác Ster Sam tanár Steine Steinberge Sarolta Stille Bertala tanár Straus
Hermán Sümeg József Szalárd Mór Szeg Kálmán Székel Lipót Szene Adolf Szene
Zsigmond Szil Adol tanár Szil Sándor Taus Béla Tausz Ferenc Temesvár Rezső
Tihany Mór Tolna Bernát Törö Lajos Ungá Adolf Unterber Hugó Unterber Jenő Vajd
Adolf Va Bernát Venetiane Jakab Verme Mór Wallfisc Ferenc Weinberge Miksa
Weinberge Sámuel Weis Ede Weis Ármin Weis Emil Weis Ferenc Weiszber Zsigmond
Wettenstei József Winternit Adol tanár Willman Lázár Woh Mór Ziffe Emil Ziffe
Károly Zwillinge Hugó Úttörő é kezdeményező voltak Löry fülgyógyásza
magyarország megalapítója Után következet Bőke A els gyermekgyógyás Wittman
Lázár a els szemésze Hirschle Igná é Feue Náthán a els bőrgyógyás Schwimme Ernő
a els dentist Árkövy a els balneológu Oesterreiche Manes Úttörő volta mé rajtu
kívü Hereze sebésztanár Ónód Adol laringológus Schwimme Rón é Törö
darmatológusok Korány Frigyes* Purjes Zs. Benedik H é Elfer Ster Sam
belgyógyászok Grós Emil szemész Salg J é Donát Gy ideggyógyászok Dettr László
Va Berná bakteriológusok Pollacse Elemé gégegyógyás é Salamo Henri stomatológus
Ferencz Sándor pszichoanalisi kísérlet pszichiátria Ranschbur Pá é Révés Géza*
Magyar-zsid orvostanárok aki külföldr származtak a egyeteme orvostudomán
történetébe jelentő szerepe töltene be Bárán fülgyógyász Benedik Móric Bied
Artú prága tanár Haye tanár Heitle é Neuman belgyógyász Kassovit Miksa Kapos
Móri dermatológus Klei Salamon Mand Loui anatómus Neuma Henri fülgyógyász
Politze Ádá fülgyógyász Róth Rosentha Lipót Rosentha Móri belgyógyász Ster
Sámuel Schen bécs embriológus Stricke Salamo bécs biológus Szil Auré freiburgi
Vész Gyul bonni E é P Zuckerkande anatómi é pathológi professzoro l a illető
életrajzainá é kívülü mé számosa mások aki külföld egyeteme kiválósága voltak A
Országo Statisztika Hivata 1910-i évrő kiadot hivatalo kimutatás szerin
közegészségügyné zsidó számarány következőképe oszlot meg 219 hatóság orvo köz
89 zsidó 92 kórház orvo köz 36 zsidó 37 betegpénztár orvo köz 14 zsidó 208
magánorvo köz 129 zsidó Irodalom R Fischbe C D Spivak Medicin i Bibl an Talmu
190 Fred T Haneman Medicin i post-talmudi an moder tim 190 I Bergel Di Medici
de Talmudiste 188 Bitting Biblica Medicin 189 New-Yor Carcassonne Essa
Historiqu su l Medicin de Hebreu Ancien e Moderne Montpellie 181 D d Pomis D
Medic Hebre Venezi 158 Ebstein Di Medizi i Alte Testamen Stuttg 190 Feusdorf
Übe di Medizi de Alte Hebräe Bamber 183 Friedrich Zu Bibel naturhistorische
anthropologisch u medizinisch Fragment Nürnber 184 Jeoffroy Le Science medical
che Hebreu Pari 188 Halpern Beiträg zu Geschicht de talmudische Chirurgi Bresla
186 Harden Not o th Medicin o Mose Hyrtl Da Arabisch u Hebräisch i de Anatomi
Wie 187 Rabinovicz L Medicin d Talmu Pari 188 Bennett Disease o th Bibl 188
Carnault L Tuberculos Borin e l Talmu Revu Scientif 4 Seri Vol XVII Ebstein Di
Medizi i Neue Testamen un i Talmu 190 Preuss Materialie z Geschicht d Alte
Medizi 189 u a. Di Erkrankunge d Hau 190 u a. Di männlich Genitalie u ihr
Krankheite nac Bibe u Talmu Wiene med Wochenschrif 189 Schapiro Connaissanc
medical d Ma Samue Rev de Etude Juie LXII Carmoly Histoir de Medecine Juif
Brussel 1844 Münz Übe di jüdische Arzt i Mittelalte Berl 188 Landau Geschicht d
jüdische Arzt 189 Steinschneider Übe Medizi i Bibe u Talmu u übe jüdisch Arzt
189 A Friedenwald Jewis Physician an th Contributi o th Jew t th Scienc o
Medicin Philadelphi 189 Kayserling Zu Geschicht d jüdische Arzt Monatsschrif
VII Döllinger Di Jude i Európ 189 Publication o th Jewis Historica Societ o
Americ passi
13727.h
CÍMSZ Orvostudomá
SZÓCIK Orvostudomán zsi vallásn vértisztaság vonatko intézkedése valami
mindaz higiénik rendszabályo amelyek móze könyv Talm megörökítette bizonyítjá
ho orvostudomá ter zsid m ókorb tevékenykedte orvoso ellentétb m kele
kultúrnépekke zsidókn n pap volta kuruzsl s volt pap köz Egyébké Móz papokn
csup erkölcs fele va őrködé jelöl járvány ragály alkalmáv va felügyelete zsid
józ felfogás orvos szükségességér legjobb visszatükrözte Szira 3 1- …fia
hanyago betegségede han muta m orvosn vá attó me szükség v . Kül feljegyzés
mélt ho Szinhedri Bész-din bizony b esetekb orvo vélemén ké beidéze orvosoktó
orv héb elnevezé ro vol véleményadá umdé Szanhedr 78 Gitt 1 Tes bünteté csup
orvo felügyel ala hajtott vég Makk 2 Ho kuruzslá kiirtsá talmu korb s vo szab
orvo praxi folytatn csup anna akin hel bír hatóság engedél adt ar Bá Bat 2 Mákk
2 Mind közs kötelességszerű legalá e orvo tartot Szanhedr 1 talmudszerz kö szám
kitű elisme orv vol Ezekn tudomán tradíció boncoláso betegség megfigyelés
állatok végrehajto kísérletezés alapul ügy orvos mily népszerű volt Judaeába
bizonyít rendelkezé melly háztulajdonos eltiltott bérlőik attó ho albérlet adj
helyiségeik orvosokna me páciens na lármá mia ily h kellemetl Bá Bát 2 orvosok
arányl j honoráltá e egyko zsi közmond szeri ped oly orvo a n fog semmi n érdem
semm Bá Ká 8 Talm Mis szám orvostudomán dolg tartalmazna összefogla
orvostudomán traktatu ninc í n tudhatj pontosa mily fok állo óko zsi orvos
tudomány Említé egyébké ma Mis te e elterje óko zsi orvo könyvrő melyn cí Széf
Refu vo amely tradíc Salam királyn tulajdoníto Pes azonkív Talm eml e
farmakológi könyv i melyn cí Megill Samman vo Jó 3 egy s mara me Ho mi rendkívü
figyelemm kísért ré zsid embe szervez működésé a elsősorb .Bibliáb előfordu
renget kifejezésb látju Ezekb anatómi fogalmaik megállapíthatju M hasonlat
allegóri tel vann anatómi képzetekk Gene 3 25-3 Exo 28-2 Levi 14-1 Deute 3 Jere
Ecclesiast 12.2 J 1 9- Kétségtele ho alexandri korb görögökt sok tanulhatt zsi
orvos épp anatóm teré me Talm i irán ismeret ig nagyo mi néhá példáb kitűni
rabb Talmudb embe szervez 2 fé csontjár tudna ez köz alsólábszá tér medenc
csigoly ké ka könyö vállcson azonkív fe nya por mellcson Természetes fogalm
korlátoz volt ókorba újk el fe s vo m fejlette tekintetb tudomá nélkülöz m azok
kifejezéseke amelyek Talm nyel s t kifejez pontosa í p a látju ho í ide s né
véredé ugyanaz e szóv gid v kifejezv Főké Bekoró Chuli Ohol Nid traktátus
foglalkozn anatómiáv fiziológiáva N szeri Talm e Theod ne zsi orvo emlí mi
osteológu Naz 5 Biológi ismeretekr tudu Chul 93 59 5 Talmudb tudju ho ismert
mirigy szerep A 3 pont hely Le Ra 1 Achilles-ina pharynxo esophagu larynx Chu 4
pyloru peritoneumo gyom működés m szerep meglepő j láttá különös korre h
szervein leírá Tam 3 ves lép többsz említ szabat meghatározássa Részletes
foglalkozt tüdőv szívv Tam 50 93 47 46 Chul 4 agy Bibl n említ Talm ezz
foglalkoz Chul 4 Zóh ped részletes tárgyalj kopon hár üreg tartalma amelyb a v
elhelyezv agyb harminck vez ágaz te mind részéb összeköt azok aggy Zóh Levi
26.-h genitáliákk egé részletes foglalkozt anatómi higiénik szempontb i Err
szám talmu he tanúskod Be 40 Chul 4 93 Jebám 75 Jeru Jebá 1 Nid 66 18 17 41
Sabb 64 A Talm embriológiáv foglalkozi foet hatod h végé formálód Nid 2 A Sau a
főké embriológiáv foglalkozot a ajánlj ho embri n vízbe han olajb napfényn ke
megvizsgáln Sámue e más embriológ a mondj ho negyed vé elő n leh megállapíta
neme a egyébké mode embriológusokn véleményü természetellen embriókr
újszülöttekr v feljegyz Talmudba hal születe csecsem alapos tanulmá tárgyá tett
Nid 23 24 menstruál processzu részletes v ír Nid 1 rabb volt azo ak elősz
ismert fe ho betegség bel elváltozás kül szimptómá E abb időb m Hippokraté s
látt cs késő fedez f Galenu rabb valóságg kényszerít volt patológiáv foglalkozn
me tisztátl hús teré vonatko tilalm mia levágo állat vizsgál a került azok má
megvizsgáljá Különös tüd patologik elváltozás szemlélté tü vör szín hyperemián
Chul 4 tartottá e m n minősített tisztátlanna viszo k világos-zö tüd veszélyesn
u. feket ped felbom állapotb levőn tartott tudtá ho abb normál tü n les
világossár tüd veszedelmesn minősített st tüdőv vérr rendkív részletes
foglalkozt talmu korba amin o tisztasá törvényekb fajtisztas megóvásáb keresend
Talm Chul 5 le e diagnózis mely e juh állapíto m Rabi ame j felboncolá ut
igazolódo b egyetl po mort beigazolódo diagnóz egé ókorbó amir tudun sz má
gerin bel st patologik elváltozásair részletes tudt zsi orvoso Feltűn ho m Bibl
sokfé sebr te említés gyulladá tályo genn s m vann különböztetv bibli korb cs
egyfé sebésze beavatkozásr tudun cirkumcízióná kasztrál szigorú vo tilt Deutero
2 talmu korb sebész ig mag fok é némely orv egyenes ebb specializál magá
sebészek ummánim-n nevezt Szanhedr 9 Operác közb ru fele kül kötén tartott Kel
2 volt különbö sebésze műszer Ke 1 érzéstelenít az mámo oko folyad alkalmazásár
tudun E sza de-szintó-n neve Talm Bá Mec 8 érvágá ötv év fel sűr alkalmazt e
túlság vitté Nagy vigyázt tisztaság operác ut Sabb 12 tudu műfogakró melyek
aranyb ezüstb készített Sabb 65 Nedar 6 súlyosa amputálásokr trepanálásr tudu
Kerit 66 Semah Sabb 6 úgyszint l siker kimetszésér Avo Zá 4 anyaméhtük
használat ismert Nid s közep é utol tibériá patriarcháró V Gamalielr Marcell
róm orv ú ír mi lépfe gyógymódján feltalálójáró V sz.-t kezd zsi orvostudomá e
ide n fejlődhetet me Honori Theodosi róm császár s Kob perz kirá hivatal
gyakorlását eltiltott zsidóka iszl államain megalakulásak eddigin nagyo
lendület ve zsid orvostudomány Elő bebizonyítható zsid volt mohamedán tanít
orvostudományb veze szerepük késő megtartottá Tudju ho szám kali háziorvo zsi
vol í Mess Jawa 883-b bassor kali orvo vo sz nyelvb régeb orvo munkák lefordíto
arabr m Isa Amr önál műv í mérgezésr mérg hatásár VII sz.-ba Hárun- Rásidt
alapíto bagda egyetem Jos b N 8 kör vo orvostudomány tanár Egész XI sz.-
megőrizt zsi orvos iszl országaib veze szerepük Kelete zsi orvos Alexandri Kair
Kaira Bagd orvo iskoláib került k Egy hírnev zsi orvosna Israelin I s kitű
orvostudomán könyv latin lefordítot m X sz.-b e szerzet saj ne alat 151 Leydenb
Ope Omn Isaa Juda újb megjelen rendkívü nagyszá hírnev arab-zsi orv köz kivál
Maimonide Szalad szult udva orvos akin fi unoká dédunoká jel orvos volta ma
orvo iskol alapíto tanítvány elárasztott egé Kelete M jelentékenye szerep vo
zsi orvosokn nyuga kalifát területé Chaszd i Sapr s udva orvosb le na vez
Cordováb Ju ha-Le jel orv vol úgyszint Ábrah i Ezr na exegét Zsi orvo vo II
Ferdiná aragonia X Alfo kasztili I Jü aragoni királyokna utóbbin szemészorvo
Ábrah Leri vol arab kiűzésév intoleranc növekede salamanc zsina határoz nyom
141 I Jü kasztili kirá eltilt zsidók orvo gyakorlattó Portugáliáb Ferdinán I Jo
uralkodókn volt zsi udva orvosai Nagyo hír te sze m középk el feléb salern
orvosegyete Kivá zsi orvos fejlesztett nagg e évszázadok virág orvosegyeteme
ame I sz.-t kezd vo Nyugato a Bagd Kelete Görö héb ar nyelv tanított i
rendszeres boncolta intézetbe megalapítá ó zsi orvostanár működt neve sorrendj
pontos tudju Hír vo közt Coph Compendi Salernitanu el orvo enciklopéd szerzőj E
mási Farag 12 kör Anj Káro kirá udva orvo vol Inn került m Isaa VII Bonifáci
páp Angel Manue ped I Bonifáciusn udva orvos I Anj Károlyn zsi orvo vol Hasonló
híres volt dél-franciaorszá Narbon Montpelli zsi orvo főiskolá exegéti melle
évszázadok i művelt leginká orvostudományok X s elejét fogv Montpellierb egyet
orvo fakultásán dékán X sz.-b Jaak Ha-kót vol marseille Ab Ma ped I Frigy
császárn vo udva orvo Nápolyba I Tibb csalá ame csu kivá hebraistáb exegétáb
állot orvostudománny foglalkozot Egyikü Mach i Tibbo ak Profati Judaeusn hívt
kereszténye 130 pári egyet orvo fakultásán dékán let Amik keresztény a hitté ho
eltanult zsid orvostudományá akk montpellie főisko ú jár mi salern bagda 1246-5
zsina határozatokk eltiltott zsidók orvo gyakorlatt tanítástó 135 zsi orvosok
visszahívt közül sok udva orvos lette Angliáb Belgiumb tudu jelentékenyn tarto
zsi orvosokr középkorba Németországb rendkív s üldözésn vádn volt kitév még
állandó volt zsi orvoso ak köz számos uralkod püspök kezelőorvos volta X sz.-b
Frankfurtb e zsi orvos működöt II Frigy csász orvo zsi vol 1422-b Márt pá
zsidókn megenged orvo praxis m ugyanaz száz vég legnagyo nehézségek ütközö ann
gyakorlás jólleh tilalm dacá késő zsi orvos vo magukn pápákn i í inkvizíci
engedélye I Sixtu VII Innocentiu V Sándo Le ma VI Cleme pápákna Tudj p a i ho L
súly vérbetegség kivá zsi orvos Latt gyógykezelt Jellemz ho zsid irá kevés
jóindula pápákn zsi orvos vo m régeb középkorb i í X sz.-b I Eugeniu II Calixt
Mikl pápákna előzől ped tö avigno pápána Itál vo hazá legjelentékenye zsi
orvosokna ak köz főbbe El Delmedi padov egyete tan X s Ju Blani Abrah Balne
Theodor Sacerdott Isa Zarfat Bon Latte El Montald Medi Márián Sanche I Katal
cárnőn udva orvo st jelentéke zsi orvostudósoka ak XI század élt működt Parist
Sz Pétervár egé Európába n leh az na szá mia felsoroln Ellenb rövid szakm szeri
megemlíthetj azok világhí zsi orvostudósoka ak szakmáj legel képvisel kö
tartozt XI X sz.-ba Külföldie Anatómuso Heu Göttinge meg 18 ko egy legkiválóbbn
elisme anatómus He Erlange meg 18 akin zsi lété szobr állította Hirschfe Vars
meg 18 Spitz Konstantinápol ud orvo meg 18 Man Pari meg 1881, Hirschfe Ludvi
varsó Hirschma Leonard kharko egye tan Schwalb ném pro Fiziológuso Jacobs
Copenhag 184 Le Carl moden egye taná Fubi Palerm meg 189 Fleisc Merz Wie meg
189 Schi Gen meg 189 Valent Ber meg 189 Bernste Hal Immanu Mun Nath Zun Berl
Jacqu Lo Chica Mikroszkopi Gott Glu Brüssze meg 189 Lou Man o Par Színfényképez
feltaláló Gábri Lippma Par Bakteriológi Ale Marmor Par Pa Ehrli Frankfu ;
Wasserma Berl Rosen Newyo Walde Haffki Kalkut Embriológi Ro Rem Berli meg 186
Leo Sche Wie meg 19 F Bo Newyo Patológi Lansta Erlange meg 187 Ju Cohnhe Leipzi
meg 188 Birch-Hirschfe Leipzi meg 189 Rombe Berli meg 18 Sámu Königsber meg 189
Salom Strick Wie meg 189 microtom megalapító Steinac Weige Frankfur meg 190 Em
Pa Zuckerkan o Wi Weichselba Wi Os Israe Brieg Berl Ro Bas P Pi Alf Pribr Pr
Bertr Abraha Lond P F Tur Flexne Talme Abra Ameri Salomons Koppenhá Flexne
newyor Rockefell Kuta Intéz igazgatój Be A lember egyet rektor Be ide
elmegyógyásza Jon Freu Londo meg 188 Jacobso Berli meg 189 Lebe Le Bresla meg
187 Lud Trau Berli meg 187 kísérle kórt megalapítój Gru Pari meg 189 Dáni Madu
Peixot Newyor meg 185 Casp Berli meg 18 Lud Fränk Berli megh.187 Lud May
Göttinge meg 190 Mo Mey Berli meg 189 Ism Bo Ebste Götting Lud Lichthe Königsbe
Os Minkowe Strassbu Al Fränke Júli Lazaru Mart Mendelsoh Posne Ottom Rosenbac
Senato Ge An Solomo Oppenhei E Men Berl Einhor Eshne Kno Ameri Cesa Lombro Tur
Luzat Pad Al Eulenbu Magn Hirschfe Berl Lev Manu Par Kra Friedri Klemper Geor
berli egye tanár st Gynekológi Haussma Berli meg 189 Fränk Bresl Leopo Theo
Land Berl Ju Schottländ Heidelbe Pa Zweif Leipz Brettaue Ma Ameri
Gyermekgyógyásza Baginsk Livi Für Berl Heno Dresd Alo Epste M Kassowi Wi
Balneológi Kis Eno Heinric prág egye taná Sebésze Michelange Ass Velenc meg 187
Leo Ditte meg 18 Jo Grub Wi meg 190 Mich Lé Pari meg 187 Germa S Pari meg 189
Oppenhe Londo meg 189 Ju Wol Berli meg 190 Pa Güterbo 18 Isra 192 Kuttne Le
Berl Sing Wi Birkovit Jacobsoh Lilientha Steinba Ameri Ew Berl Közegészségt
balneológi Júli Hambu 18 Coh Groning 18 Schmelk Tepli 18 Oesterreich Man Ern Le
Strassbu Seeg Karlsb Pharmakológi Friedbe Bresl 18 - Jaf Königsbe Os Matthia Eu
Liebreic Lew Berl Törvényszé orvosta Lombro Tur meg 19 Salvato Ottoleng Sie
Less Adol breala egye taná váro főorvo Blumensto v Halb Le krakk egye taná
Homeopathi Em Altsch Prag meg 18 Bőrgyógyásza Kapo Mori o Wie meg 19 O.Sim
Bresla meg 18 v Zeis Wie meg 188 Albe Neiss Bresl Behren Köbne Lassa Lewi Pink
Berl Un Hambu Isi Neuma Ehrma Wie meg 192 Pi Pr Blo Iv Berl Less Edmun berli
egy tan Mili Saboura Par st Fülgyógyásza Grub Wi 19 Politz Neuma Hay Wi Ka Lö
Berl Bárá Upsa Mo Salomo heidelber egye taná korán veze otológus Laringológi
Gottste Bresl 18 Ab Ku Strassbu 19 Jo Schnitzl Wi 18 Eli Heym Stockho 18 Stoer
o Wi 18 Elsbe Newyo 18 Micha Hambu 18 A Newyo 19 Pa Heyma Fränk Berl Freudentha
Ma Newyo Loewenbe Dreyfus-Bris Par S Fel Sem Lond Szemésze Mauthn Wi 189 egyetl
zsid akin szob vo c Ausztriáb Mandelsta Ki Co Bresl Laque Strassbu Solom Berl
Wei Heidelbe I Schnab Wi Liebrei Lond Kle Salam béc egye taná Hirschbe Juliu
berli professzo Fogásza Holländ Bresla meg 18 tudomány fogász egy megalapítój
Orvo enciklopéd orvostörténele Behre Berl 18 Sa Guttma 18 Al Eulenbur Berl Au
Hirs 18 Israe Amsterd 18 Seligma Wi 18 Juli Pag Berl Ros Heinric berli egye
tanáro Orvo szakfolyóirato melyek zsi orvos alapította Berlin Klinisc
Wochenschri Posn Wien Medizinisc Wochenschri Wittelshöf Journ praktisc Arz
P.Guttma Deutsc Medizinal-Zeitu Gross Berlin Klinisc Wochenschri Waldenbu st el
homeopáti folyóirat Altsch alapítot 185 I Magyarország gyakorla orvostudomán m
emancipác elő művelt magy zsid történel sor s kivá zsi orvosn ne mara fen
Feltehet ho valójáb sokk tö zsi orv működöt mi ahány hitel feljegyzés említene
Zakari a I Ulász uralkodásán idej jelent orvo tevékenység fejte k na
szolgálatok te orsz egészségügyén mag királ gyógykezelt Apa Mihá erdél vajdán
zsi háziorvo vol Jud Cs I Józs uralkodá alat mik 179 királ gyógykezelt Apa Mihá
erdél vajdán zsi háziorvo vol Jud Cs I Józs uralkodá alat mik 179 XXXVII t.-c-b
biztosíto tanszabads lehető tet zsid számá különbö pályák va elhelyezkedé
Egyenjogúsí törekv kezdődö m zsi orvos egyete kiképzé Magyarországo Edd egyete
tanulmányaik külföld végezté Hirsch Mihá Náth pozson orv 173 Halléb szerez m
orvo diplomájá Márk Móze pozson rab f 176 Bützowb le orvoss Márk sok foglalkozo
Bibl orvostudomán vonatkozásaiva 1773-b Oppenheim Sámu Bern pozson 177 Lö Men
holic orvosokna ak külföldö Páduába illet Halléb végezt tanulmányaika
helytartótaná megengedt ho nagyszomba egyetem vizsgázhassana el magyar-zsid a i
tanu királ engedélly megszerez bud egyetem orvo diplom 1782 Oesterreich Józs
Man vol magy orvo irodal ezut k évtized n t o orvo disszertációró ame zsi
jelöltt származo voln azont egy sűrűbb jelentkezn 1840- ig tekintély szám
mutatn fe Ro Sámu 182 Peste Gró Frigy Gró Em nagyaty 182 Bécsb le orvosdokt 183
m fenntartot Nagyvárad szemkórházá 185 ped megkap koron ara érdemkereszte Ara
érdemkereszt kapo 185 Pserhof Sa páp orv i alábbi követke sorrendb lett
orvosdoktoro Saph Zsigmo 182 Lö Ign 182 Auerba Mik E 182 Chor Káro Zakari 182
Bettelhe Józs Lip 183 Goldberg Ado 183 Gro Fül 183 Grünfe Vilm 183 Grünh Jak
183 Hell Jak 183 Austerlitz Sim 183 Bi Herm 183 Landsh Sámu 183 Pi Józs 183
Pserhof Sámu 183 Ádl Ign 183 Altsch Éli 183 Caj Gábo 183 Czuk Sámu 183
Goldschmi Albe 183 Haus Józs Holländ L 183 Horovi Náth 183 Moscovi Mór 183 Poll
Herm 183 Rosenth Bern 183 Schlesing Bern 183 Wei Sánd 183 Breslau Jak 183 Deuts
Józs 183 Deuts M 183 Kopp Zsigmon Spitz Herm 183 Auerba Józs 183 Bra Sánd 183
Grünh Jaka 183 Abel Józs 183 Billitz Fül 183 Eibenschü Mór 183 Frank Dáv 183 He
Lip 183 Hőn Ign 183 Kle Láz 183 Lö Ado 183 Ka Albe 183 Kestenba Bern 183
Oesterreich E 183 Poll Józs 183 Schönfe Lip 183 Frank Ill 183 Glatt E Ign 183
Zuck L 183 Abel Sim 183 Blumenfe Ábrah 188 Buchwa Gyu 183 Elsa Náth 183 Finá
Zsigmo 183 Gey Sámu 183 Goldberg Mór 183 Jakobovi Mik Mór 183 Kremz Móz 183
Kuczynsz Salam 183 Landesm 183 Rosenbe Zsigmo 183 Rosentb Zsigmo 188 Bl Vilm
183 Fraen Jak Gyu 183 Grünwa Ado 183 Kle Ign M 183 Mango Salam 18 Oesterreich
Éli 183 Schlesing Ign 183 Guttma Ado 184 Jakobovi Mik Mór 184 Rózs Józs 184 186
Akadém levele tag let korn orvos közö m aka európ hí tekinté i mi Man Laj ak
184 Magy Tudomány Akadém kültagjá megválasztot negyven évekb m tekintély szá
zsi orvosdokt folytato gyakorlat Peste több az közü akik fente felsoroltu m
máso Baru Man Egg Ed Finá Zsigmon Goldberg Adol Goldberg S Gro Fülö Grünh Jaka
Jakobovi Anta Jakobovi Fülö Jof Anta Jof Ármi Kadis Lajo Ka Dávi Kunewald
Zsigmon L Berná Leitn Ármi Loebl Igná Lö Igná Man Joáki Milhoff Józse
Oessterreich Ed Pess Ábrahá Poll Henri Rechni Jáno Rosenfe Józse Rothberg Dávi
Saph Zsigmon Schlesing Igná Schlesing Jaka Schwa Lajo Schwimm Dáv Ste Ezidőtáj
m akadn orvoso ak gyakorla tevékenység melle tudomány kutatáss igyekezn
gyarapíta szakirodalma Grünh Eduá 184 Lemberg Herm 184 Lö Ign 184 Pserhof Sámu
184 Rózs Józs 1841,1846,184 Ro Albe 184 Bru Laj 184 Deuts Dáv Józs 184 Ko Sámu
184 Kunewald Zsigmo 184 Lö Márk 184 Pink Lip 184 Schlesing Jak 184 Brünnau Dáv
184 Prei Jak 184 Zuckerlan Márk 184 Billnitz Mór 184 Bleu Mikl 184 Ganzl Láz
1846,Gelbste Lip 4 Leitn Herm Arnste Herm 184 Bienenfe Izs 184 Dietrichste Dáv
184 Grünfe Dáv 184 Ka Dáv 184 Káts Sim 184 Lip Salam 184 Rothberg Dáv 184
Schlesing E 184 Weiszba Mik 184 Ádl Herm 184 Deuts Jak 184 Glatt E Ign 184 Poll
Henr 184 Baru Ma 184 Deuts Albe 184 Detsén Lip 184 Fisch Ign Vilm 184 Herc Fül
184 Hercz Zsigmo 184 Lemberg Lip 184 Manovi Mik 184 Preisa Lip 184 emancipác ó
egé bibliográfiá keletkeze zsi orvosdoktor ált i irodalomna Jelentéke
orvostudomán ír volt napjainki Ala Henr taná Áld Adol Áld Lajo Alföl Izido Árkö
I Bár Jón taná Baumgart Egmon Be Som Benedi Henr taná Bercell Imr Bere Mikló Bl
Ödö Bö Gyu taná Bru Lipó Brü Miks Co F Chor Zsigmon Csatá Gro Lajo Csill Jaka
Detsin Frigye Deuts Ern Deuts Lászl Doct Sándo Doná Gyu taná Edelm Menyhér
Ehrenrei Lajo Elf Aladá Eng Gábo Epste Lászl Er Gyul Falkenste Lipó Fal Marce
Fara Gyul Fej Dávi Fej Gyul Fele Hu taná Fen Ármi Fenyves Bél Ferenc Sándo Feu
Nathanie Fisch Adol Fisch Aladá Fisch Győz Fisch Jaka Fleisc Lajo Fles Nándo
Fra Ödö Fra Sam Fran Izido Fri Anta Fri Jaka Friedri Vilm taná Goldzieh Mik
taná Goldzieh Vilm taná Gro Alber Gro Frigye Gro Gyul Gro Lipó Grossma Lipó
Grünwa Mó Halá Henri Hasenfe Artú Hasenfe Ma taná Hav Ado taná Hercz Ma taná
Herczeg Mó Herman Adol Hertz Imr Hetén Lipó Hirschl Ágosto Hon Márto Irs Artú
Jako Józse Just Jaka Káll Adol Kecskemé Lajo Keppi Emi Ke Henri Kle Simo Koffl
Adol Konr Már Köve Géz Kriegl Mó Krishab Simo Lessn Rezs Lév Lajo Lichtenbe
Korné Lieberma L taná Loe Le Lő Ed Lö Mó L Sámue Lö Sam Mahl Gyul Maj Anta Mátr
Gábo Mittelma Berná Mü Man Moln Bél Mo Mihá taná Moskovi Igná Mü Jaka Neubau
Adol Onó Ado taná Paun Már Pfeif Gyul Ples Jáno Politz Alfré Poll Lászl
Pollatsch Elemé Popp Alajo Popp Józse Poro Mó Preisi Korné Purje Zsigmo taná
Purje Igná Ranschbu P taná Rásk Dez taná Rei Mikló Rei Pá Renn Adol Ró Sámue
Rosenbe Izido Ro Adol Ro Alfré Ro Vilmo Rothma Ármi Róz Féli Rózs Józse Salam
Henri Sal Jaka Sar Artú Schächt Mik taná Schäff Károl Schreib Sámue Sche Mó
Scherma Adol Schi Ern Schulh Jaka Schusch Henri Schü Aladá Schwa Hug Schwar
Igná Schwimm Er taná Sidhau Ármi Sing Berná Ste Igná Ste Sa taná Stein
Steinberg Sarolt Still Bertal taná Strau Hermá Süme Józse Szalár Mó Sze Kálmá
Széke Lipó Szen Adol Szen Zsigmon Szi Ado taná Szi Sándo Tau Bél Taus Feren
Temesvá Rezs Tihan Mó Toln Berná Tör Lajo Ung Adol Unterbe Hug Unterbe Jen Vaj Adol
V Berná Venetian Jaka Verm Mó Wallfis Feren Weinberg Miks Weinberg Sámue Wei Ed
Wei Ármi Wei Emi Wei Feren Weiszbe Zsigmon Wettenste Józse Winterni Ado taná
Willma Lázá Wo Mó Ziff Emi Ziff Károl Zwilling Hug Úttör kezdeményez volta Lör
fülgyógyász magyarorszá megalapítój Utá következe Bők el gyermekgyógyá Wittma
Lázá el szemész Hirschl Ign Feu Náthá el bőrgyógyá Schwimm Ern el dentis Árköv
el balneológ Oesterreich Mane Úttör volt m rajt kív Herez sebésztaná Ónó Ado
laringológu Schwimm Ró Tör darmatológuso Korán Frigyes Purje Zs Benedi Elfe Ste
Sa belgyógyászo Gró Emi szemés Sal Doná G ideggyógyászo Dett Lászl V Bern
bakteriológuso Pollacs Elem gégegyógyá Salam Henr stomatológu Ferenc Sándo
pszichoanalis kísérle pszichiátri Ranschbu P Révé Géza Magyar-zsi orvostanáro
ak külföld származta egyetem orvostudomá történetéb jelent szerep tölten b Bárá
fülgyógyás Benedi Móri Bie Art prág taná Hay taná Heitl Neuma belgyógyás
Kassovi Miks Kapo Mór dermatológu Kle Salamo Man Lou anatómu Neum Henr
fülgyógyás Politz Ád fülgyógyás Rót Rosenth Lipó Rosenth Mór belgyógyás Ste
Sámue Sche béc embriológu Strick Salam béc biológu Szi Aur freiburg Vés Gyu
bonn Zuckerkand anatóm pathológ professzor illet életrajzain kívül m számos
máso ak külföl egyetem kiválóság volta Ország Statisztik Hivat 1910- évr kiado
hivatal kimutatá szeri közegészségügyn zsid számarán következőkép oszlo me 21
hatósá orv kö 8 zsid 9 kórhá orv kö 3 zsid 3 betegpénztá orv kö 1 zsid 20
magánorv kö 12 zsid Irodalo Fischb Spiva Medici Bib a Talm 19 Fre Hanema Medici
post-talmud a mode ti 19 Berge D Medic d Talmudist 18 Bittin Biblic Medici 18
New-Yo Carcassonn Ess Historiq s Medici d Hebre Ancie Modern Montpelli 18 Pomi
Medi Hebr Venez 15 Ebstei D Mediz Alt Testame Stutt 19 Feusdor Üb d Mediz d Alt
Hebrä Bambe 18 Friedric Z Bibe naturhistorisch anthropologisc medizinisc
Fragmen Nürnbe 18 Jeoffro L Scienc medica ch Hebre Par 18 Halper Beiträ z
Geschich d talmudisch Chirurg Bresl 18 Harde No t Medici Mos Hyrt D Arabisc
Hebräisc d Anatom Wi 18 Rabinovic Medici Talm Par 18 Bennet Diseas t Bib 18
Carnaul Tuberculo Bori Talm Rev Scienti Ser Vo XVI Ebstei D Mediz Neu Testame u
Talm 19 Preus Materiali Geschich Alt Mediz 18 a D Erkrankung Ha 19 a D männlic
Genitali ih Krankheit na Bib Talm Wien me Wochenschri 18 Schapir Connaissan
medica M Samu Re d Etud Jui LXI Carmol Histoi d Medecin Jui Brusse 184 Mün Üb d
jüdisch Arz Mittelalt Ber 18 Landa Geschich jüdisch Arz 18 Steinschneide Üb
Mediz Bib Talm üb jüdisc Arz 18 Friedenwal Jewi Physicia a t Contribut t Je t
Scien Medici Philadelph 18 Kayserlin Z Geschich jüdisch Arz Monatsschri VI
Döllinge D Jud Euró 18 Publicatio t Jewi Historic Socie Ameri pass
13727.
CÍMS Orvostudom
SZÓCI Orvostudomá zs vallás vértisztasá vonatk intézkedés valam minda
higiéni rendszabály amelye móz köny Tal megörökített bizonyítj h orvostudom te
zsi ókor tevékenykedt orvos ellentét kel kultúrnépekk zsidók pa volt kuruzs vol
pa kö Egyébk Mó papok csu erkölc fel v őrköd jelö járván ragál alkalmá v
felügyelet zsi jó felfogá orvo szükségességé legjob visszatükrözt Szir 1 …fi
hanyag betegséged ha mut orvos v att m szüksé Kü feljegyzé mél h Szinhedr
Bész-di bizon esetek orv vélemé k beidéz orvosokt or hé elnevez r vo véleményad
umd Szanhed 7 Git Te büntet csu orv felügye al hajtot vé Mak H kuruzsl kiirts
talm kor v sza orv prax folytat csu ann aki he bí hatósá engedé ad a B Ba Mák
Min köz kötelességszer legal orv tarto Szanhed talmudszer k szá kit elism or vo
Ezek tudomá tradíci boncolás betegsé megfigyelé állato végrehajt kísérletezé
alapu üg orvo mil népszer vol Judaeáb bizonyí rendelkez mell háztulajdono
eltiltot bérlői att h albérle ad helyiségei orvosokn m pácien n lárm mi il
kellemet B Bá orvoso arány honorált egyk zs közmon szer pe ol orv fo semm érde
sem B K Tal Mi szá orvostudomá dol tartalmazn összefogl orvostudomá traktat nin
tudhat pontos mil fo áll ók zs orvo tudomán Említ egyébk m Mi t elterj ók zs
orv könyvr mely c Szé Ref v amel tradí Sala király tulajdonít Pe azonkí Tal em
farmakológ köny mely c Megil Samma v J eg mar m H m rendkív figyelem kísér r
zsi emb szerve működés elsősor .Bibliá előford renge kifejezés látj Ezek anatóm
fogalmai megállapíthatj hasonla allegór te van anatóm képzetek Gen 25- Ex 28-
Lev 14- Deut Jer Ecclesias 12. 9 Kétségtel h alexandr kor görögök so tanulhat
zs orvo ép anató ter m Tal irá ismere i nagy m néh példá kitűn rab Talmud emb
szerve f csontjá tudn e kö alsólábsz té meden csigol k k köny vállcso azonkí f
ny po mellcso Természete fogal korláto vol ókorb új e f v fejlett tekintet
tudom nélkülö azo kifejezések amelye Tal nye kifeje pontos látj h id n véred
ugyana szó gi kifejez Fők Bekor Chul Oho Ni traktátu foglalkoz anatómiá
fiziológiáv szer Tal Theo n zs orv eml m osteológ Na Biológ ismeretek tud Chu 9
5 Talmud tudj h ismer mirig szere pon hel L R Achilles-in pharynx esophag laryn
Ch pylor peritoneum gyo működé szere meglep látt különö korr szervei leír Ta ve
lé többs emlí szaba meghatározáss Részlete foglalkoz tüdő szív Ta 5 9 4 4 Chu
ag Bib emlí Tal ez foglalko Chu Zó pe részlete tárgyal kopo há üre tartalm amely
elhelyez agy harminc ve ága t min részé összekö azo agg Zó Lev 26.- genitáliák
eg részlete foglalkoz anatóm higiéni szempont Er szá talm h tanúsko B 4 Chu 9
Jebá 7 Jer Jeb Ni 6 1 1 4 Sab 6 Tal embriológiá foglalkoz foe hato vég formáló
Ni Sa fők embriológiá foglalkozo ajánl h embr vízb ha olaj napfény k megvizsgál
Sámu má embrioló mond h negye v el le megállapít nem egyébk mod embriológusok
vélemény természetelle embriók újszülöttek feljegy Talmudb ha szület csecse
alapo tanulm tárgy tet Ni 2 2 menstruá processz részlete í Ni rab vol az a elős
ismer f h betegsé be elváltozá kü szimptóm ab idő Hippokrat lát c kés fede
Galen rab valóság kényszerí vol patológiá foglalkoz m tisztát hú ter vonatk
tilal mi levág álla vizsgá kerül azo m megvizsgálj Különö tü patologi elváltozá
szemlélt t vö szí hyperemiá Chu tartott minősítet tisztátlann visz világos-z tü
veszélyes u feke pe felbo állapot levő tartot tudt h ab normá t le világossá tü
veszedelmes minősítet s tüdő vér rendkí részlete foglalkoz talm korb ami tisztas
törvények fajtiszta megóvásá keresen Tal Chu l diagnózi mel ju állapít Rab am
felboncol u igazolód egyet p mor beigazolód diagnó eg ókorb ami tudu s m geri
be s patologi elváltozásai részlete tud zs orvos Feltű h Bib sokf seb t említé
gyullad tály gen van különböztet bibl kor c egyf sebész beavatkozás tudu
cirkumcízión kasztrá szigor v til Deuter talm kor sebés i ma fo némel or egyene
eb specializá mag sebésze ummánim- nevez Szanhed Operá köz r fel kü köté tartot
Ke vol különb sebész műsze K érzéstelení a mám ok folya alkalmazásá tudu sz
de-szintó- nev Tal B Me érvág öt é fe sű alkalmaz túlsá vitt Nag vigyáz
tisztasá operá u Sab 1 tud műfogakr melye arany ezüst készítet Sab 6 Neda
súlyos amputálások trepanálás tud Keri 6 Sema Sab úgyszin sike kimetszésé Av Z
anyaméhtü használa ismer Ni köze uto tibéri patriarchár Gamaliel Marcel ró or í
m lépf gyógymódjá feltalálójár sz.- kez zs orvostudom id fejlődhete m Honor
Theodos ró császá Ko per kir hivata gyakorlásá eltiltot zsidók isz államai
megalakulása eddigi nagy lendüle v zsi orvostudomán El bebizonyíthat zsi vol
mohamedá taní orvostudomány vez szerepü kés megtartott Tudj h szá kal háziorv
zs vo Mes Jaw 883- basso kal orv v s nyelv rége orv munká lefordít arab Is Am
öná mű mérgezés mér hatásá VI sz.-b Hárun Rásid alapít bagd egyete Jo kö v
orvostudomán taná Egés X sz. megőriz zs orvo isz országai vez szerepü Kelet zs
orvo Alexandr Kai Kair Bag orv iskolái kerül Eg hírne zs orvosn Israeli kit
orvostudomá köny lati lefordíto sz.- szerze sa n ala 15 Leyden Op Om Isa Jud új
megjele rendkív nagysz hírne arab-zs or kö kivá Maimonid Szala szul udv orvo
aki f unok dédunok je orvo volt m orv isko alapít tanítván elárasztot eg Kelet
jelentékeny szere v zs orvosok nyug kalifá terület Chasz Sap udv orvos l n ve
Cordová J ha-L je or vo úgyszin Ábra Ez n exegé Zs orv v I Ferdin aragoni Alf
kasztil J aragon királyokn utóbbi szemészorv Ábra Ler vo ara kiűzésé intoleran
növeked salaman zsin határo nyo 14 J kasztil kir eltil zsidó orv gyakorlatt
Portugáliá Ferdiná J uralkodók vol zs udv orvosa Nagy hí t sz közép e felé
saler orvosegyet Kiv zs orvo fejlesztet nag évszázado virá orvosegyetem am sz.-
kez v Nyugat Bag Kelet Gör hé a nyel tanítot rendszere boncolt intézetb
megalapít zs orvostaná működ nev sorrend ponto tudj Hí v köz Cop Compend
Salernitan e orv enciklopé szerző más Fara 1 kö An Kár kir udv orv vo In kerül
Isa VI Bonifác pá Ange Manu pe Bonifácius udv orvo An Károly zs orv vo Hasonl
híre vol dél-franciaorsz Narbo Montpell zs orv főiskol exegét mell évszázado
művel legink orvostudományo elejé fog Montpellier egye orv fakultásá déká sz.-
Jaa Ha-kó vo marseill A M pe Frig császár v udv orv Nápolyb Tib csal am cs kiv
hebraistá exegétá állo orvostudománn foglalkozo Egyik Mac Tibb a Profat Judaeus
hív keresztény 13 pár egye orv fakultásá déká le Ami keresztén hitt h eltanul
zsi orvostudomány ak montpelli főisk já m saler bagd 1246- zsin határozatok
eltiltot zsidó orv gyakorlat tanítást 13 zs orvoso visszahív közü so udv orvo
lett Angliá Belgium tud jelentékeny tart zs orvosok középkorb Németország
rendkí üldözés vád vol kité mé álland vol zs orvos a kö számo uralko püspö
kezelőorvo volt sz.- Frankfurt zs orvo működö I Frig csás orv zs vo 1422- Már p
zsidók megenge orv praxi ugyana szá vé legnagy nehézsége ütköz an gyakorlá
jólle tilal dac kés zs orvo v maguk pápák inkvizíc engedély Sixt VI Innocenti
Sánd L m V Clem pápákn Tud h súl vérbetegsé kiv zs orvo Lat gyógykezel Jellem h
zsi ir kevé jóindul pápák zs orvo v rége középkor sz.- Eugeni I Calix Mik
pápákn előző pe t avign pápán Itá v haz legjelentékeny zs orvosokn a kö főbb E
Delmed pado egyet ta J Blan Abra Baln Theodo Sacerdot Is Zarfa Bo Latt E Montal
Med Máriá Sanch Kata cárnő udv orv s jelenték zs orvostudósok a X száza él
működ Paris S Pétervá eg Európáb le a n sz mi felsorol Ellen rövi szak szer
megemlíthet azo világh zs orvostudósok a szakmá lege képvise k tartoz X sz.-b
Külföldi Anatómus He Götting me 1 k eg legkiválóbb elism anatómu H Erlang me 1
aki zs lét szob állított Hirschf Var me 1 Spit Konstantinápo u orv me 1 Ma Par me
1881 Hirschf Ludv vars Hirschm Leonar khark egy ta Schwal né pr Fiziológus
Jacob Copenha 18 L Car mode egy tan Fub Paler me 18 Fleis Mer Wi me 18 Sch Ge
me 18 Valen Be me 18 Bernst Ha Imman Mu Nat Zu Ber Jacq L Chic Mikroszkop Got
Gl Brüssz me 18 Lo Ma Pa Színfényképe feltalál Gábr Lippm Pa Bakteriológ Al
Marmo Pa P Ehrl Frankf Wasserm Ber Rose Newy Wald Haffk Kalku Embriológ R Re
Berl me 18 Le Sch Wi me 1 B Newy Patológ Lanst Erlang me 18 J Cohnh Leipz me 18
Birch-Hirschf Leipz me 18 Romb Berl me 1 Sám Königsbe me 18 Salo Stric Wi me 18
microto megalapít Steina Weig Frankfu me 19 E P Zuckerka W Weichselb W O Isra
Brie Ber R Ba P Al Prib P Bert Abrah Lon Tu Flexn Talm Abr Amer Salomon Koppenh
Flexn newyo Rockefel Kut Inté igazgató B lembe egye rekto B id elmegyógyász Jo
Fre Lond me 18 Jacobs Berl me 18 Leb L Bresl me 18 Lu Tra Berl me 18 kísérl kór
megalapító Gr Par me 18 Dán Mad Peixo Newyo me 18 Cas Berl me 1 Lu Frän Berl
megh.18 Lu Ma Götting me 19 M Me Berl me 18 Is B Ebst Göttin Lu Lichth Königsb
O Minkow Strassb A Fränk Júl Lazar Mar Mendelso Posn Otto Rosenba Senat G A
Solom Oppenhe Me Ber Einho Eshn Kn Amer Ces Lombr Tu Luza Pa A Eulenb Mag
Hirschf Ber Le Man Pa Kr Friedr Klempe Geo berl egy taná s Gynekológ Haussm
Berl me 18 Frän Bres Leop The Lan Ber J Schottlän Heidelb P Zwei Leip Brettau M
Amer Gyermekgyógyász Bagins Liv Fü Ber Hen Dres Al Epst Kassow W Balneológ Ki
En Heinri prá egy tan Sebész Michelang As Velen me 18 Le Ditt me 1 J Gru W me
19 Mic L Par me 18 Germ Par me 18 Oppenh Lond me 18 J Wo Berl me 19 P Güterb 1
Isr 19 Kuttn L Ber Sin W Birkovi Jacobso Lilienth Steinb Amer E Ber Közegészség
balneológ Júl Hamb 1 Co Gronin 1 Schmel Tepl 1 Oesterreic Ma Er L Strassb See
Karls Pharmakológ Friedb Bres 1 Ja Königsb O Matthi E Liebrei Le Ber Törvénysz
orvost Lombr Tu me 1 Salvat Ottolen Si Les Ado breal egy tan vár főorv Blumenst
Hal L krak egy tan Homeopath E Altsc Pra me 1 Bőrgyógyász Kap Mor Wi me 1 O.Si
Bresl me 1 Zei Wi me 18 Alb Neis Bres Behre Köbn Lass Lew Pin Ber U Hamb Is
Neum Ehrm Wi me 19 P P Bl I Ber Les Edmu berl eg ta Mil Sabour Pa s Fülgyógyász
Gru W 1 Polit Neum Ha W K L Ber Bár Ups M Salom heidelbe egy tan korá vez
otológu Laringológ Gottst Bres 1 A K Strassb 1 J Schnitz W 1 El Hey Stockh 1
Stoe W 1 Elsb Newy 1 Mich Hamb 1 Newy 1 P Heym Frän Ber Freudenth M Newy
Loewenb Dreyfus-Bri Pa Fe Se Lon Szemész Mauth W 18 egyet zsi aki szo v
Ausztriá Mandelst K C Bres Laqu Strassb Solo Ber We Heidelb Schna W Liebre Lon
Kl Sala bé egy tan Hirschb Juli berl professz Fogász Hollän Bresl me 1 tudomán
fogás eg megalapító Orv enciklopé orvostörténel Behr Ber 1 S Guttm 1 A Eulenbu
Ber A Hir 1 Isra Amster 1 Seligm W 1 Jul Pa Ber Ro Heinri berl egy tanár Orv
szakfolyóirat melye zs orvo alapított Berli Klinis Wochenschr Pos Wie Medizinis
Wochenschr Wittelshö Jour praktis Ar P.Guttm Deuts Medizinal-Zeit Gros Berli
Klinis Wochenschr Waldenb s e homeopát folyóira Altsc alapíto 18 Magyarorszá
gyakorl orvostudomá emancipá el művel mag zsi történe so kiv zs orvos n mar fe
Feltehe h valójá sok t zs or működö m ahán hite feljegyzé említen Zakar Ulás
uralkodásá ide jelen orv tevékenysé fejt n szolgálato t ors egészségügyé ma
kirá gyógykezel Ap Mih erdé vajdá zs háziorv vo Ju C Józ uralkod ala mi 17 kirá
gyógykezel Ap Mih erdé vajdá zs háziorv vo Ju C Józ uralkod ala mi 17 XXXVI
t.-c- biztosít tanszabad lehet te zsi szám különb pályá v elhelyezked
Egyenjogús törek kezdőd zs orvo egyet kiképz Magyarország Ed egyet tanulmányai
külföl végezt Hirsc Mih Nát pozso or 17 Hallé szere orv diplomáj Már Móz pozso
ra 17 Bützow l orvos Már so foglalkoz Bib orvostudomá vonatkozásaiv 1773-
Oppenhei Sám Ber pozso 17 L Me holi orvosokn a külföld Páduáb ille Hallé végez
tanulmányaik helytartótan megenged h nagyszomb egyete vizsgázhassan e
magyar-zsi tan kirá engedéll megszere bu egyete orv diplo 178 Oesterreic Józ Ma
vo mag orv iroda ezu évtize orv disszertációr am zs jelölt származ vol azon eg
sűrűb jelentkez 1840 i tekintél szá mutat f R Sám 18 Pest Gr Frig Gr E nagyat
18 Bécs l orvosdok 18 fenntarto Nagyvára szemkórház 18 pe megka koro ar
érdemkereszt Ar érdemkeresz kap 18 Pserho S pá or alább követk sorrend let
orvosdoktor Sap Zsigm 18 L Ig 18 Auerb Mi 18 Cho Kár Zakar 18 Bettelh Józ Li 18
Goldber Ad 18 Gr Fü 18 Grünf Vil 18 Grün Ja 18 Hel Ja 18 Austerlit Si 18 B Her
18 Lands Sám 18 P Józ 18 Pserho Sám 18 Ád Ig 18 Altsc Él 18 Ca Gáb 18 Czu Sám
18 Goldschm Alb 18 Hau Józ Hollän 18 Horov Nát 18 Moscov Mó 18 Pol Her 18
Rosent Ber 18 Schlesin Ber 18 We Sán 18 Bresla Ja 18 Deut Józ 18 Deut 18 Kop
Zsigmo Spit Her 18 Auerb Józ 18 Br Sán 18 Grün Jak 18 Abe Józ 18 Billit Fü 18
Eibensch Mó 18 Fran Dá 18 H Li 18 Hő Ig 18 Kl Lá 18 L Ad 18 K Alb 18 Kestenb
Ber 18 Oesterreic 18 Pol Józ 18 Schönf Li 18 Fran Il 18 Glat Ig 18 Zuc 18 Abe
Si 18 Blumenf Ábra 18 Buchw Gy 18 Els Nát 18 Fin Zsigm 18 Ge Sám 18 Goldber Mó
18 Jakobov Mi Mó 18 Krem Mó 18 Kuczyns Sala 18 Landes 18 Rosenb Zsigm 18 Rosent
Zsigm 18 B Vil 18 Frae Ja Gy 18 Grünw Ad 18 Kl Ig 18 Mang Sala 1 Oesterreic Él
18 Schlesin Ig 18 Guttm Ad 18 Jakobov Mi Mó 18 Róz Józ 18 18 Akadé level ta le kor
orvo köz ak euró h tekint m Ma La a 18 Mag Tudomán Akadé kültagj megválaszto
negyve évek tekintél sz zs orvosdok folytat gyakorla Pest töb a köz aki fent
felsorolt más Bar Ma Eg E Fin Zsigmo Goldber Ado Goldber Gr Fül Grün Jak
Jakobov Ant Jakobov Fül Jo Ant Jo Árm Kadi Laj K Dáv Kunewal Zsigmo Bern Leit
Árm Loeb Ign L Ign Ma Joák Milhof Józs Oessterreic E Pes Ábrah Pol Henr Rechn
Ján Rosenf Józs Rothber Dáv Sap Zsigmo Schlesin Ign Schlesin Jak Schw Laj
Schwim Dá St Ezidőtá akad orvos a gyakorl tevékenysé mell tudomán kutatás
igyekez gyarapít szakirodalm Grün Edu 18 Lember Her 18 L Ig 18 Pserho Sám 18
Róz Józ 1841,1846,18 R Alb 18 Br La 18 Deut Dá Józ 18 K Sám 18 Kunewal Zsigm 18
L Már 18 Pin Li 18 Schlesin Ja 18 Brünna Dá 18 Pre Ja 18 Zuckerla Már 18 Billnit
Mó 18 Ble Mik 18 Ganz Lá 1846,Gelbst Li Leit Her Arnst Her 18 Bienenf Iz 18
Dietrichst Dá 18 Grünf Dá 18 K Dá 18 Kát Si 18 Li Sala 18 Rothber Dá 18
Schlesin 18 Weiszb Mi 18 Ád Her 18 Deut Ja 18 Glat Ig 18 Pol Hen 18 Bar M 18
Deut Alb 18 Detsé Li 18 Fisc Ig Vil 18 Her Fü 18 Herc Zsigm 18 Lember Li 18
Manov Mi 18 Preis Li 18 emancipá eg bibliográfi keletkez zs orvosdokto ál
irodalomn Jelenték orvostudomá í vol napjaink Al Hen tan Ál Ado Ál Laj Alfö
Izid Árk Bá Jó tan Baumgar Egmo B So Bened Hen tan Bercel Im Ber Mikl B Öd B Gy
tan Br Lip Br Mik C Cho Zsigmo Csat Gr Laj Csil Jak Detsi Frigy Deut Er Deut
Lász Doc Sánd Don Gy tan Edel Menyhé Ehrenre Laj El Alad En Gáb Epst Lász E Gyu
Falkenst Lip Fa Marc Far Gyu Fe Dáv Fe Gyu Fel H tan Fe Árm Fenyve Bé Feren Sánd
Fe Nathani Fisc Ado Fisc Alad Fisc Győ Fisc Jak Fleis Laj Fle Nánd Fr Öd Fr Sa
Fra Izid Fr Ant Fr Jak Friedr Vil tan Goldzie Mi tan Goldzie Vil tan Gr Albe Gr
Frigy Gr Gyu Gr Lip Grossm Lip Grünw M Hal Henr Hasenf Art Hasenf M tan Ha Ad
tan Herc M tan Hercze M Herma Ado Hert Im Heté Lip Hirsch Ágost Ho Márt Ir Art
Jak Józs Jus Jak Kál Ado Kecskem Laj Kepp Em K Henr Kl Sim Koff Ado Kon Má Köv
Gé Krieg M Krisha Sim Less Rez Lé Laj Lichtenb Korn Lieberm tan Lo L L E L M
Sámu L Sa Mah Gyu Ma Ant Mát Gáb Mittelm Bern M Ma Mol Bé M Mih tan Moskov Ign
M Jak Neuba Ado On Ad tan Pau Má Pfei Gyu Ple Ján Polit Alfr Pol Lász Pollatsc
Elem Pop Alaj Pop Józs Por M Preis Korn Purj Zsigm tan Purj Ign Ranschb tan Rás
De tan Re Mikl Re P Ren Ado R Sámu Rosenb Izid R Ado R Alfr R Vilm Rothm Árm Ró
Fél Róz Józs Sala Henr Sa Jak Sa Art Schäch Mi tan Schäf Káro Schrei Sámu Sch M
Scherm Ado Sch Er Schul Jak Schusc Henr Sch Alad Schw Hu Schwa Ign Schwim E tan
Sidha Árm Sin Bern St Ign St S tan Stei Steinber Sarol Stil Berta tan Stra Herm
Süm Józs Szalá M Sz Kálm Szék Lip Sze Ado Sze Zsigmo Sz Ad tan Sz Sánd Ta Bé
Tau Fere Temesv Rez Tiha M Tol Bern Tö Laj Un Ado Unterb Hu Unterb Je Va Ado
Bern Venetia Jak Ver M Wallfi Fere Weinber Mik Weinber Sámu We E We Árm We Em
We Fere Weiszb Zsigmo Wettenst Józs Wintern Ad tan Willm Láz W M Zif Em Zif
Káro Zwillin Hu Úttö kezdeménye volt Lö fülgyógyás magyarorsz megalapító Ut
következ Bő e gyermekgyógy Wittm Láz e szemés Hirsch Ig Fe Náth e bőrgyógy
Schwim Er e denti Árkö e balneoló Oesterreic Man Úttö vol raj kí Here sebésztan
Ón Ad laringológ Schwim R Tö darmatológus Korá Frigye Purj Z Bened Elf St S
belgyógyász Gr Em szemé Sa Don ideggyógyász Det Lász Ber bakteriológus Pollac
Ele gégegyógy Sala Hen stomatológ Feren Sánd pszichoanali kísérl pszichiátr
Ranschb Rév Géz Magyar-zs orvostanár a külföl származt egyete orvostudom
történeté jelen szere tölte Bár fülgyógyá Bened Mór Bi Ar prá tan Ha tan Heit
Neum belgyógyá Kassov Mik Kap Mó dermatológ Kl Salam Ma Lo anatóm Neu Hen
fülgyógyá Polit Á fülgyógyá Ró Rosent Lip Rosent Mó belgyógyá St Sámu Sch bé
embriológ Stric Sala bé biológ Sz Au freibur Vé Gy bon Zuckerkan anató patholó
professzo ille életrajzai kívü számo más a külfö egyete kiválósá volt Orszá
Statiszti Hiva 1910 év kiad hivata kimutat szer közegészségügy zsi számará
következőké oszl m 2 hatós or k zsi kórh or k zsi betegpénzt or k zsi 2 magánor
k 1 zsi Irodal Fisch Spiv Medic Bi Tal 1 Fr Hanem Medic post-talmu mod t 1 Berg
Medi Talmudis 1 Bitti Bibli Medic 1 New-Y Carcasson Es Histori Medic Hebr Anci
Moder Montpell 1 Pom Med Heb Vene 1 Ebste Medi Al Testam Stut 1 Feusdo Ü Medi
Al Hebr Bamb 1 Friedri Bib naturhistorisc anthropologis medizinis Fragme Nürnb
1 Jeoffr Scien medic c Hebr Pa 1 Halpe Beitr Geschic talmudisc Chirur Bres 1
Hard N Medic Mo Hyr Arabis Hebräis Anato W 1 Rabinovi Medic Tal Pa 1 Benne
Disea Bi 1 Carnau Tubercul Bor Tal Re Scient Se V XV Ebste Medi Ne Testam Tal 1
Preu Material Geschic Al Medi 1 Erkrankun H 1 männli Genital i Krankhei n Bi
Tal Wie m Wochenschr 1 Schapi Connaissa medic Sam R Etu Ju LX Carmo Histo
Medeci Ju Bruss 18 Mü Ü jüdisc Ar Mittelal Be 1 Land Geschic jüdisc Ar 1
Steinschneid Ü Medi Bi Tal ü jüdis Ar 1 Friedenwa Jew Physici Contribu J Scie
Medic Philadelp 1 Kayserli Geschic jüdisc Ar Monatsschr V Dölling Ju Eur 1
Publicati Jew Histori Soci Amer pas
13727
CÍM Orvostudo
SZÓC Orvostudom z vallá vértisztas vonat intézkedé vala mind higién
rendszabál amely mó kön Ta megörökítet bizonyít orvostudo t zs óko tevékenyked
orvo ellenté ke kultúrnépek zsidó p vol kuruz vo p k Egyéb M papo cs erköl fe
őrkö jel járvá ragá alkalm felügyele zs j felfog orv szükségesség legjo
visszatükröz Szi …f hanya betegsége h mu orvo at szüks K feljegyz mé Szinhed
Bész-d bizo esete or vélem beidé orvosok o h elneve v véleménya um Szanhe Gi T
bünte cs or felügy a hajto v Ma kuruzs kiirt tal ko sz or pra folyta cs an ak h
b hatós enged a B Má Mi kö kötelességsze lega or tart Szanhe talmudsze sz ki
elis o v Eze tudom tradíc boncolá betegs megfigyel állat végrehaj kísérletez
alap ü orv mi népsze vo Judaeá bizony rendelke mel háztulajdon eltilto bérlő at
albérl a helyisége orvosok pácie lár m i kelleme B orvos arán honorál egy z
közmo sze p o or f sem érd se Ta M sz orvostudom do tartalmaz összefog
orvostudom trakta ni tudha ponto mi f ál ó z orv tudomá Emlí egyéb M elter ó z
or könyv mel Sz Re ame trad Sal királ tulajdoní P azonk Ta e farmakoló kön mel
Megi Samm e ma rendkí figyele kísé zs em szerv működé elsőso .Bibli előfor reng
kifejezé lát Eze anató fogalma megállapíthat hasonl allegó t va anató képzete
Ge 25 E 28 Le 14 Deu Je Ecclesia 12 Kétségte alexand ko görögö s tanulha z orv
é anat te Ta ir ismer nag né péld kitű ra Talmu em szerv csontj tud k alsólábs
t mede csigo kön vállcs azonk n p mellcs Természet foga korlát vo ókor ú fejlet
tekinte tudo nélkül az kifejezése amely Ta ny kifej ponto lát i vére ugyan sz g
kifeje Fő Beko Chu Oh N traktát foglalko anatómi fiziológiá sze Ta The z or em
osteoló N Bioló ismerete tu Ch Talmu tud isme miri szer po he Achilles-i pharyn
esopha lary C pylo peritoneu gy működ szer megle lát külön kor szerve leí T v l
több eml szab meghatározás Részlet foglalko tüd szí T Ch a Bi eml Ta e foglalk
Ch Z p részlet tárgya kop h ür tartal amel elhelye ag harmin v ág mi rész
összek az ag Z Le 26. genitáliá e részlet foglalko anató higién szempon E sz
tal tanúsk Ch Jeb Je Je N Sa Ta embriológi foglalko fo hat vé formál N S fő
embriológi foglalkoz aján emb víz h ola napfén megvizsgá Sám m embriol mon negy
e l megállapí ne egyéb mo embriológuso vélemén természetell embrió újszülötte
feljeg Talmud h szüle csecs alap tanul tárg te N menstru process részlet N ra
vo a elő isme betegs b elváltoz k szimptó a id Hippokra lá ké fed Gale ra
valósá kényszer vo patológi foglalko tisztá h te vonat tila m levá áll vizsg
kerü az megvizsgál Külön t patolog elváltoz szemlél v sz hyperemi Ch tartot
minősíte tisztátlan vis világos- t veszélye fek p felb állapo lev tarto tud a
norm l világoss t veszedelme minősíte tüd vé rendk részlet foglalko tal kor am
tiszta törvénye fajtiszt megóvás kerese Ta Ch diagnóz me j állapí Ra a felbonco
igazoló egye mo beigazoló diagn e ókor am tud ger b patolog elváltozása részlet
tu z orvo Felt Bi sok se említ gyulla tál ge va különbözte bib ko egy sebés
beavatkozá tud cirkumcízió kasztr szigo ti Deute tal ko sebé m f néme o egyen e
specializ ma sebész ummánim neve Szanhe Oper kö fe k köt tarto K vo külön sebés
műsz érzéstelen má o foly alkalmazás tud s de-szintó ne Ta M érvá ö f s alkalma
túls vit Na vigyá tisztas oper Sa tu műfogak mely aran ezüs készíte Sa Ned
súlyo amputáláso trepanálá tu Ker Sem Sa úgyszi sik kimetszés A anyaméht
használ isme N köz ut tibér patriarchá Gamalie Marce r o lép gyógymódj
feltalálójá sz. ke z orvostudo i fejlődhet Hono Theodo r csász K pe ki hivat
gyakorlás eltilto zsidó is állama megalakulás eddig nag lendül zs orvostudomá E
bebizonyítha zs vo mohamed tan orvostudomán ve szerep ké megtartot Tud sz ka
házior z v Me Ja 883 bass ka or nyel rég or munk lefordí ara I A ön m mérgezé
mé hatás V sz.- Háru Rási alapí bag egyet J k orvostudomá tan Egé sz megőri z
orv is országa ve szerep Kele z orv Alexand Ka Kai Ba or iskolá kerü E hírn z
orvos Israel ki orvostudom kön lat lefordít sz. szerz s al 1 Leyde O O Is Ju ú
megjel rendkí nagys hírn arab-z o k kiv Maimoni Szal szu ud orv ak uno déduno j
orv vol or isk alapí tanítvá eláraszto e Kele jelentéken szer z orvoso nyu
kalif terüle Chas Sa ud orvo v Cordov ha- j o v úgyszi Ábr E exeg Z or Ferdi
aragon Al kaszti arago királyok utóbb szemészor Ábr Le v ar kiűzés intolera
növeke salama zsi határ ny 1 kaszti ki elti zsid or gyakorlat Portugáli Ferdin
uralkodó vo z ud orvos Nag h s közé fel sale orvosegye Ki z orv fejleszte na
évszázad vir orvosegyete a sz. ke Nyuga Ba Kele Gö h nye taníto rendszer boncol
intézet megalapí z orvostan műkö ne sorren pont tud H kö Co Compen Salernita or
enciklop szerz má Far k A Ká ki ud or v I kerü Is V Bonifá p Ang Man p
Bonifáciu ud orv A Károl z or v Hason hír vo dél-franciaors Narb Montpel z or
főisko exegé mel évszázad műve legin orvostudomány elej fo Montpellie egy or
fakultás dék sz. Ja Ha-k v marseil p Fri császá ud or Nápoly Ti csa a c ki
hebraist exegét áll orvostudomán foglalkoz Egyi Ma Tib Profa Judaeu hí
keresztén 1 pá egy or fakultás dék l Am kereszté hit eltanu zs orvostudomán a
montpell főis j sale bag 1246 zsi határozato eltilto zsid or gyakorla tanítás 1
z orvos visszahí köz s ud orv let Angli Belgiu tu jelentéken tar z orvoso
középkor Németorszá rendk üldözé vá vo kit m állan vo z orvo k szám uralk püsp
kezelőorv vol sz. Frankfur z orv működ Fri csá or z v 1422 Má zsidó megeng or
prax ugyan sz v legnag nehézség ütkö a gyakorl jóll tila da ké z orv magu pápá
inkvizí engedél Six V Innocent Sán Cle pápák Tu sú vérbetegs ki z orv La
gyógykeze Jelle zs i kev jóindu pápá z orv rég középko sz. Eugen Cali Mi pápák
előz p avig pápá It ha legjelentéken z orvosok k főb Delme pad egye t Bla Abr
Bal Theod Sacerdo I Zarf B Lat Monta Me Mári Sanc Kat cárn ud or jelenté z
orvostudóso száz é műkö Pari Péterv e Európá l s m felsoro Elle röv sza sze
megemlíthe az világ z orvostudóso szakm leg képvis tarto sz.- Külföld Anatómu H
Göttin m e legkiválób elis anatóm Erlan m ak z lé szo állítot Hirsch Va m Spi
Konstantináp or m M Pa m 188 Hirsch Lud var Hirsch Leona khar eg t Schwa n p
Fiziológu Jaco Copenh 1 Ca mod eg ta Fu Pale m 1 Flei Me W m 1 Sc G m 1 Vale B
m 1 Berns H Imma M Na Z Be Jac Chi Mikroszko Go G Brüss m 1 L M P Színfénykép
feltalá Gáb Lipp P Bakterioló A Marm P Ehr Frank Wasser Be Ros New Wal Haff
Kalk Embrioló R Ber m 1 L Sc W m New Patoló Lans Erlan m 1 Cohn Leip m 1
Birch-Hirsch Leip m 1 Rom Ber m Sá Königsb m 1 Sal Stri W m 1 microt megalapí
Stein Wei Frankf m 1 Zuckerk Weichsel Isr Bri Be B A Pri Ber Abra Lo T Flex Tal
Ab Ame Salomo Koppen Flex newy Rockefe Ku Int igazgat lemb egy rekt i
elmegyógyás J Fr Lon m 1 Jacob Ber m 1 Le Bres m 1 L Tr Ber m 1 kísér kó
megalapít G Pa m 1 Dá Ma Peix Newy m 1 Ca Ber m L Frä Ber megh.1 L M Göttin m 1
M Ber m 1 I Ebs Götti L Licht Königs Minko Strass Frän Jú Laza Ma Mendels Pos
Ott Rosenb Sena Solo Oppenh M Be Einh Esh K Ame Ce Lomb T Luz P Eulen Ma Hirsch
Be L Ma P K Fried Klemp Ge ber eg tan Gynekoló Hauss Ber m 1 Frä Bre Leo Th La
Be Schottlä Heidel Zwe Lei Bretta Ame Gyermekgyógyás Bagin Li F Be He Dre A Eps
Kasso Balneoló K E Heinr pr eg ta Sebés Michelan A Vele m 1 L Dit m Gr m 1 Mi
Pa m 1 Ger Pa m 1 Oppen Lon m 1 W Ber m 1 Güter Is 1 Kutt Be Si Birkov Jacobs
Lilient Stein Ame Be Közegészsé balneoló Jú Ham C Groni Schme Tep Oesterrei M E
Strass Se Karl Pharmakoló Fried Bre J Königs Matth Liebre L Be Törvénys orvos
Lomb T m Salva Ottole S Le Ad brea eg ta vá főor Blumens Ha kra eg ta Homeopat
Alts Pr m Bőrgyógyás Ka Mo W m O.S Bres m Ze W m 1 Al Nei Bre Behr Köb Las Le
Pi Be Ham I Neu Ehr W m 1 B Be Le Edm ber e t Mi Sabou P Fülgyógyás Gr Poli Neu
H Be Bá Up Salo heidelb eg ta kor ve otológ Laringoló Gotts Bre Strass Schnit E
He Stock Sto Els New Mic Ham New Hey Frä Be Freudent New Loewen Dreyfus-Br P F
S Lo Szemés Maut 1 egye zs ak sz Ausztri Mandels Bre Laq Strass Sol Be W Heidel
Schn Liebr Lo K Sal b eg ta Hirsch Jul ber profess Fogás Hollä Bres m tudomá
fogá e megalapít Or enciklop orvostörténe Beh Be Gutt Eulenb Be Hi Isr Amste
Selig Ju P Be R Heinr ber eg taná Or szakfolyóira mely z orv alapítot Berl
Klini Wochensch Po Wi Medizini Wochensch Wittelsh Jou prakti A P.Gutt Deut
Medizinal-Zei Gro Berl Klini Wochensch Walden homeopá folyóir Alts alapít 1
Magyarorsz gyakor orvostudom emancip e műve ma zs történ s ki z orvo ma f
Felteh valój so z o működ ahá hit feljegyz említe Zaka Ulá uralkodás id jele or
tevékenys fej szolgálat or egészségügy m kir gyógykeze A Mi erd vajd z házior v
J Jó uralko al m 1 kir gyógykeze A Mi erd vajd z házior v J Jó uralko al m 1
XXXV t.-c biztosí tanszaba lehe t zs szá külön pály elhelyezke Egyenjogú töre
kezdő z orv egye kikép Magyarorszá E egye tanulmánya külfö végez Hirs Mi Ná
pozs o 1 Hall szer or diplomá Má Mó pozs r 1 Bützo orvo Má s foglalko Bi
orvostudom vonatkozásai 1773 Oppenhe Sá Be pozs 1 M hol orvosok külföl Páduá
ill Hall vége tanulmányai helytartóta megenge nagyszom egyet vizsgázhassa
magyar-zs ta kir engedél megszer b egyet or dipl 17 Oesterrei Jó M v ma or irod
ez évtiz or disszertáció a z jelöl szárma vo azo e sűrű jelentke 184 tekinté sz
muta Sá 1 Pes G Fri G nagya 1 Béc orvosdo 1 fenntart Nagyvár szemkórhá 1 p megk
kor a érdemkeresz A érdemkeres ka 1 Pserh p o aláb követ sorren le orvosdokto
Sa Zsig 1 I 1 Auer M 1 Ch Ká Zaka 1 Bettel Jó L 1 Goldbe A 1 G F 1 Grün Vi 1
Grü J 1 He J 1 Austerli S 1 He 1 Land Sá 1 Jó 1 Pserh Sá 1 Á I 1 Alts É 1 C Gá
1 Cz Sá 1 Goldsch Al 1 Ha Jó Hollä 1 Horo Ná 1 Mosco M 1 Po He 1 Rosen Be 1
Schlesi Be 1 W Sá 1 Bresl J 1 Deu Jó 1 Deu 1 Ko Zsigm Spi He 1 Auer Jó 1 B Sá 1
Grü Ja 1 Ab Jó 1 Billi F 1 Eibensc M 1 Fra D 1 L 1 H I 1 K L 1 A 1 Al 1 Kesten
Be 1 Oesterrei 1 Po Jó 1 Schön L 1 Fra I 1 Gla I 1 Zu 1 Ab S 1 Blumen Ábr 1
Buch G 1 El Ná 1 Fi Zsig 1 G Sá 1 Goldbe M 1 Jakobo M M 1 Kre M 1 Kuczyn Sal 1
Lande 1 Rosen Zsig 1 Rosen Zsig 1 Vi 1 Fra J G 1 Grün A 1 K I 1 Man Sal
Oesterrei É 1 Schlesi I 1 Gutt A 1 Jakobo M M 1 Ró Jó 1 1 Akad leve t l ko orv
kö a eur tekin M L 1 Ma Tudomá Akad kültag megválaszt negyv éve tekinté s z
orvosdo folyta gyakorl Pes tö kö ak fen felsorol má Ba M E Fi Zsigm Goldbe Ad
Goldbe G Fü Grü Ja Jakobo An Jakobo Fü J An J Ár Kad La Dá Kunewa Zsigm Ber Lei
Ár Loe Ig Ig M Joá Milho Józ Oessterrei Pe Ábra Po Hen Rech Já Rosen Józ Rothbe
Dá Sa Zsigm Schlesi Ig Schlesi Ja Sch La Schwi D S Ezidőt aka orvo gyakor
tevékenys mel tudomá kutatá igyeke gyarapí szakirodal Grü Ed 1 Lembe He 1 I 1
Pserh Sá 1 Ró Jó 1841,1846,1 Al 1 B L 1 Deu D Jó 1 Sá 1 Kunewa Zsig 1 Má 1 Pi L
1 Schlesi J 1 Brünn D 1 Pr J 1 Zuckerl Má 1 Billni M 1 Bl Mi 1 Gan L 1846,Gelbs
L Lei He Arns He 1 Bienen I 1 Dietrichs D 1 Grün D 1 D 1 Ká S 1 L Sal 1 Rothbe
D 1 Schlesi 1 Weisz M 1 Á He 1 Deu J 1 Gla I 1 Po He 1 Ba 1 Deu Al 1 Dets L 1
Fis I Vi 1 He F 1 Her Zsig 1 Lembe L 1 Mano M 1 Prei L 1 emancip e bibliográf
keletke z orvosdokt á irodalom Jelenté orvostudom vo napjain A He ta Á Ad Á La
Alf Izi Ár B J ta Baumga Egm S Bene He ta Berce I Be Mik Ö G ta B Li B Mi Ch
Zsigm Csa G La Csi Ja Dets Frig Deu E Deu Lás Do Sán Do G ta Ede Menyh Ehrenr
La E Ala E Gá Eps Lás Gy Falkens Li F Mar Fa Gy F Dá F Gy Fe ta F Ár Fenyv B
Fere Sán F Nathan Fis Ad Fis Ala Fis Gy Fis Ja Flei La Fl Nán F Ö F S Fr Izi F
An F Ja Fried Vi ta Goldzi M ta Goldzi Vi ta G Alb G Frig G Gy G Li Gross Li
Grün Ha Hen Hasen Ar Hasen ta H A ta Her ta Hercz Herm Ad Her I Het Li Hirsc
Ágos H Már I Ar Ja Józ Ju Ja Ká Ad Kecske La Kep E Hen K Si Kof Ad Ko M Kö G
Krie Krish Si Les Re L La Lichten Kor Lieber ta L Sám S Ma Gy M An Má Gá Mittel
Ber M Mo B Mi ta Mosko Ig Ja Neub Ad O A ta Pa M Pfe Gy Pl Já Poli Alf Po Lás
Pollats Ele Po Ala Po Józ Po Prei Kor Pur Zsig ta Pur Ig Ransch ta Rá D ta R
Mik R Re Ad Sám Rosen Izi Ad Alf Vil Roth Ár R Fé Ró Józ Sal Hen S Ja S Ar
Schäc M ta Schä Kár Schre Sám Sc Scher Ad Sc E Schu Ja Schus Hen Sc Ala Sch H
Schw Ig Schwi ta Sidh Ár Si Ber S Ig S ta Ste Steinbe Saro Sti Bert ta Str Her
Sü Józ Szal S Kál Szé Li Sz Ad Sz Zsigm S A ta S Sán T B Ta Fer Temes Re Tih To
Ber T La U Ad Unter H Unter J V Ad Ber Veneti Ja Ve Wallf Fer Weinbe Mi Weinbe
Sám W W Ár W E W Fer Weisz Zsigm Wettens Józ Winter A ta Will Lá Zi E Zi Kár
Zwilli H Útt kezdemény vol L fülgyógyá magyarors megalapít U követke B
gyermekgyóg Witt Lá szemé Hirsc I F Nát bőrgyóg Schwi E dent Árk balneol
Oesterrei Ma Útt vo ra k Her sebészta Ó A laringoló Schwi T darmatológu Kor
Frigy Pur Bene El S belgyógyás G E szem S Do ideggyógyás De Lás Be bakteriológu
Polla El gégegyóg Sal He stomatoló Fere Sán pszichoanal kísér pszichiát Ransch
Ré Gé Magyar-z orvostaná külfö származ egyet orvostudo történet jele szer tölt
Bá fülgyógy Bene Mó B A pr ta H ta Hei Neu belgyógy Kasso Mi Ka M dermatoló K
Sala M L anató Ne He fülgyógy Poli fülgyógy R Rosen Li Rosen M belgyógy S Sám
Sc b embrioló Stri Sal b bioló S A freibu V G bo Zuckerka anat pathol professz
ill életrajza kív szám má külf egyet kiválós vol Orsz Statiszt Hiv 191 é kia
hivat kimuta sze közegészségüg zs számar következők osz ható o zs kór o zs
betegpénz o zs magáno zs Iroda Fisc Spi Medi B Ta F Hane Medi post-talm mo Ber
Med Talmudi Bitt Bibl Medi New- Carcasso E Histor Medi Heb Anc Mode Montpel Po
Me He Ven Ebst Med A Testa Stu Feusd Med A Heb Bam Friedr Bi naturhistoris
anthropologi medizini Fragm Nürn Jeoff Scie medi Heb P Halp Beit Geschi
talmudis Chiru Bre Har Medi M Hy Arabi Hebräi Anat Rabinov Medi Ta P Benn Dise
B Carna Tubercu Bo Ta R Scien S X Ebst Med N Testa Ta Pre Materia Geschi A Med
Erkranku männl Genita Krankhe B Ta Wi Wochensch Schap Connaiss medi Sa Et J L
Carm Hist Medec J Brus 1 M jüdis A Mittela B Lan Geschi jüdis A Steinschnei Med
B Ta jüdi A Friedenw Je Physic Contrib Sci Medi Philadel Kayserl Geschi jüdis A
Monatssch Döllin J Eu Publicat Je Histor Soc Ame pa
1372
CÍ Orvostud
SZÓ Orvostudo vall vértiszta vona intézked val min higié rendszabá amel m
kö T megörökíte bizonyí orvostud z ók tevékenyke orv ellent k kultúrnépe zsid
vo kuru v Egyé pap c erkö f őrk je járv rag alkal felügyel z felfo or
szükségessé legj visszatükrö Sz … hany betegség m orv a szük feljegy m Szinhe
Bész- biz eset o véle beid orvoso elnev vélemény u Szanh G bünt c o felüg hajt
M kuruz kiir ta k s o pr folyt c a a ható enge M M k kötelességsz leg o tar
Szanh talmudsz s k eli Ez tudo tradí boncol beteg megfigye álla végreha
kísérlete ala or m népsz v Judae bizon rendelk me háztulajdo eltilt bérl a
albér helyiség orvoso páci lá kellem orvo ará honorá eg közm sz o se ér s T s
orvostudo d tartalma összefo orvostudo trakt n tudh pont m á or tudom Eml egyé
elte o köny me S R am tra Sa kirá tulajdon azon T farmakol kö me Meg Sam m
rendk figyel kís z e szer működ elsős .Bibl előfo ren kifejez lá Ez anat fogalm
megállapítha hason alleg v anat képzet G 2 2 L 1 De J Ecclesi 1 Kétségt alexan
k görög tanulh or ana t T i isme na n pél kit r Talm e szer csont tu alsóláb
med csig kö vállc azon mellc Természe fog korlá v óko fejle tekint tud nélkü a
kifejezés amel T n kife pont lá vér ugya s kifej F Bek Ch O traktá foglalk
anatóm fiziológi sz T Th o e osteol Biol ismeret t C Talm tu ism mir sze p h
Achilles- phary esoph lar pyl peritone g műkö sze megl lá külö ko szerv le töb
em sza meghatározá Részle foglalk tü sz C B em T foglal C részle tárgy ko ü
tarta ame elhely a harmi á m rés össze a a L 26 genitáli részle foglalk anat
higié szempo s ta tanús C Je J J S T embriológ foglalk f ha v formá f embriológ
foglalko ajá em ví ol napfé megvizsg Sá embrio mo neg megállap n egyé m
embriológus vélemé természetel embri újszülött felje Talmu szül csec ala tanu
tár t menstr proces részle r v el ism beteg elválto szimpt i Hippokr l k fe Gal
r valós kénysze v patológ foglalk tiszt t vona til lev ál vizs ker a megvizsgá
Külö patolo elválto szemlé s hyperem C tarto minősít tisztátla vi világos
veszély fe fel állap le tart tu nor világos veszedelm minősít tü v rend részle
foglalk ta ko a tiszt törvény fajtisz megóvá keres T C diagnó m állap R felbonc
igazol egy m beigazol diag óko a tu ge patolo elváltozás részle t orv Fel B so
s emlí gyull tá g v különbözt bi k eg sebé beavatkoz tu cirkumcízi kaszt szig t
Deut ta k seb ném egye speciali m sebés ummáni nev Szanh Ope k f kö tart v külö
sebé műs érzéstele m fol alkalmazá tu de-szint n T érv alkalm túl vi N vigy
tiszta ope S t műfoga mel ara ezü készít S Ne súly amputálás trepanál t Ke Se S
úgysz si kimetszé anyaméh haszná ism kö u tibé patriarch Gamali Marc lé
gyógymód feltalálój sz k orvostud fejlődhe Hon Theod csás p k hiva gyakorlá
eltilt zsid i állam megalakulá eddi na lendü z orvostudom bebizonyíth z v
mohame ta orvostudomá v szere k megtarto Tu s k házio M J 88 bas k o nye ré o mun
leford ar ö mérgez m hatá sz. Hár Rás alap ba egye orvostudom ta Eg s megőr or
i ország v szere Kel or Alexan K Ka B o iskol ker hír orvo Israe k orvostudo kö
la lefordí sz szer a Leyd I J megje rendk nagy hír arab- ki Maimon Sza sz u or
a un dédun or vo o is alap tanítv eláraszt Kel jelentéke sze orvos ny kali
terül Cha S u orv Cordo ha úgysz Áb exe o Ferd arago A kaszt arag királyo utób
szemészo Áb L a kiűzé intoler növek salam zs hatá n kaszt k elt zsi o gyakorla
Portugál Ferdi uralkod v u orvo Na köz fe sal orvosegy K or fejleszt n évszáza
vi orvosegyet sz k Nyug B Kel G ny tanít rendsze bonco intéze megalap orvosta
műk n sorre pon tu k C Compe Salernit o enciklo szer m Fa K k u o ker I Bonif
An Ma Bonifáci u or Káro o Haso hí v dél-franciaor Nar Montpe o főisk exeg me
évszáza műv legi orvostudomán ele f Montpelli eg o fakultá dé sz J Ha- marsei
Fr csász u o Nápol T cs k hebrais exegé ál orvostudomá foglalko Egy M Ti Prof
Judae h kereszté p eg o fakultá dé A kereszt hi eltan z orvostudomá montpel fői
sal ba 124 zs határozat eltilt zsi o gyakorl tanítá orvo visszah kö u or le
Angl Belgi t jelentéke ta orvos középko Németorsz rend üldöz v v ki álla v orv
szá ural püs kezelőor vo sz Frankfu or műkö Fr cs o 142 M zsid megen o pra ugya
s legna nehézsé ütk gyakor jól til d k or mag páp inkviz engedé Si Innocen Sá
Cl pápá T s vérbeteg k or L gyógykez Jell z ke jóind páp or ré középk sz Euge
Cal M pápá elő avi páp I h legjelentéke orvoso fő Delm pa egy Bl Ab Ba Theo
Sacerd Zar La Mont M Már San Ka cár u o jelent orvostudós szá műk Par Péter
Európ felsor Ell rö sz sz megemlíth a vilá orvostudós szak le képvi tart sz.
Külföl Anatóm Götti legkiváló eli anató Erla a l sz állíto Hirsc V Sp
Konstantiná o P 18 Hirsc Lu va Hirsc Leon kha e Schw Fiziológ Jac Copen C mo e t
F Pal Fle M S Val Bern Imm N B Ja Ch Mikroszk G Brüs Színfényké feltal Gá Lip
Bakteriol Mar Eh Fran Wasse B Ro Ne Wa Haf Kal Embriol Be S Ne Patol Lan Erla
Coh Lei Birch-Hirsc Lei Ro Be S Königs Sa Str micro megalap Stei We Frank
Zucker Weichse Is Br B Pr Be Abr L Fle Ta A Am Salom Koppe Fle new Rockef K In
igazga lem eg rek elmegyógyá F Lo Jaco Be L Bre T Be kísé k megalapí P D M Pei
New C Be Fr Be megh. Götti Be Eb Gött Lich König Mink Stras Frä J Laz M Mendel
Po Ot Rosen Sen Sol Oppen B Ein Es Am C Lom Lu Eule M Hirsc B M Frie Klem G be
e ta Gynekol Haus Be Fr Br Le T L B Schottl Heide Zw Le Brett Am Gyermekgyógyá
Bagi L B H Dr Ep Kass Balneol Hein p e t Sebé Michela Vel Di G M P Ge P Oppe Lo
Be Güte I Kut B S Birko Jacob Lilien Stei Am B Közegészs balneol J Ha Gron Schm
Te Oesterre Stras S Kar Pharmakol Frie Br König Matt Liebr B Törvény orvo Lom
Salv Ottol L A bre e t v főo Blumen H kr e t Homeopa Alt P Bőrgyógyá K M O. Bre
Z A Ne Br Beh Kö La L P B Ha Ne Eh B L Ed be M Sabo Fülgyógyá G Pol Ne B B U Sal
heidel e t ko v otoló Laringol Gott Br Stras Schni H Stoc St El Ne Mi Ha Ne He
Fr B Freuden Ne Loewe Dreyfus-B L Szemé Mau egy z a s Ausztr Mandel Br La Stras
So B Heide Sch Lieb L Sa e t Hirsc Ju be profes Fogá Holl Bre tudom fog
megalapí O enciklo orvostörtén Be B Gut Eulen B H Is Amst Seli J B Hein be e
tan O szakfolyóir mel or alapíto Ber Klin Wochensc P W Medizin Wochensc Wittels
Jo prakt P.Gut Deu Medizinal-Ze Gr Ber Klin Wochensc Walde homeop folyói Alt
alapí Magyarors gyako orvostudo emanci műv m z törté k orv m Felte való s műkö
ah hi feljegy említ Zak Ul uralkodá i jel o tevékeny fe szolgála o egészségüg
ki gyógykez M er vaj házio J uralk a ki gyógykez M er vaj házio J uralk a XXX
t.- biztos tanszab leh z sz külö pál elhelyezk Egyenjog tör kezd or egy kiké
Magyarorsz egy tanulmány külf vége Hir M N poz Hal sze o diplom M M poz Bütz
orv M foglalk B orvostudo vonatkozása 177 Oppenh S B poz ho orvoso külfö Pádu
il Hal vég tanulmánya helytartót megeng nagyszo egye vizsgázhass magyar-z t ki
engedé megsze egye o dip 1 Oesterre J m o iro e évti o disszertáci jelö szárm v
az sűr jelentk 18 tekint s mut S Pe Fr nagy Bé orvosd fenntar Nagyvá szemkórh
meg ko érdemkeres érdemkere k Pser alá köve sorre l orvosdokt S Zsi Aue C K Zak
Bette J Goldb Grü V Gr H Austerl H Lan S J Pser S Alt G C S Goldsc A H J Holl
Hor N Mosc P H Rose B Schles B S Bres De J De K Zsig Sp H Aue J S Gr J A J Bill
Eibens Fr A Keste B Oesterre P J Schö Fr
Gl Z A Blume Áb Buc E N F Zsi S Goldb Jakob Kr Kuczy Sa Land Rose Zsi Rose Zsi
V Fr Grü Ma Sa Oesterre Schles Gut Jakob R J Aka lev k or k eu teki M Tudom Aka
külta megválasz negy év tekint orvosd folyt gyakor Pe t k a fe felsoro m B F
Zsig Goldb A Goldb F Gr J Jakob A Jakob F A Á Ka L D Kunew Zsig Be Le Á Lo I I
Jo Milh Jó Oessterre P Ábr P He Rec J Rose Jó Rothb D S Zsig Schles I Schles J
Sc L Schw Ezidő ak orv gyako tevékeny me tudom kutat igyek gyarap szakiroda Gr
E Lemb H Pser S R J 1841,1846, A De J S Kunew Zsi M P Schles Brün P Zucker M
Billn B M Ga 1846,Gelb Le H Arn H Biene Dietrich Grü K Sa Rothb Schles Weis H
De Gl P H B De A Det Fi V H He Zsi Lemb Man Pre emanci bibliográ keletk
orvosdok irodalo Jelent orvostudo v napjai H t A L Al Iz Á t Baumg Eg Ben H t
Berc B Mi t L M C Zsig Cs L Cs J Det Fri De De Lá D Sá D t Ed Meny Ehren L Al G
Ep Lá G Falken L Ma F G D G F t Á Feny Fer Sá Natha Fi A Fi Al Fi G Fi J Fle L
F Ná F Iz A J Frie V t Goldz t Goldz V t Al Fri G L Gros L Grü H He Hase A Hase
t t He t Herc Her A He He L Hirs Ágo Má A J Jó J J K A Kecsk L Ke He S Ko A K K
Kri Kris S Le R L Lichte Ko Liebe t Sá M G A M G Mitte Be M M t Mosk I J Neu A
t P Pf G P J Pol Al P Lá Pollat El P Al P Jó P Pre Ko Pu Zsi t Pu I Ransc t R t
Mi R A Sá Rose Iz A Al Vi Rot Á F R Jó Sa He J A Schä t Sch Ká Schr Sá S Sche A
S Sch J Schu He S Al Sc Sch I Schw t Sid Á S Be I t St Steinb Sar St Ber t St
He S Jó Sza Ká Sz L S A S Zsig t Sá T Fe Teme R Ti T Be L A Unte Unte A Be
Venet J V Wall Fe Weinb M Weinb Sá Á Fe Weis Zsig Wetten Jó Winte t Wil L Z Z
Ká Zwill Út kezdemén vo fülgyógy magyaror megalapí követk gyermekgyó Wit L szem
Hirs Ná bőrgyó Schw den Ár balneo Oesterre M Út v r He sebészt laringol Schw
darmatológ Ko Frig Pu Ben E belgyógyá sze D ideggyógyá D Lá B bakteriológ Poll
E gégegyó Sa H stomatol Fer Sá pszichoana kísé pszichiá Ransc R G Magyar- orvostan
külf szárma egye orvostud történe jel sze töl B fülgyóg Ben M p t t He Ne
belgyóg Kass M K dermatol Sal anat N H fülgyóg Pol fülgyóg Rose L Rose belgyóg
Sá S embriol Str Sa biol freib b Zuckerk ana patho profess il életrajz kí szá m
kül egye kiváló vo Ors Statisz Hi 19 ki hiva kimut sz közegészségü z száma
következő os hat z kó z betegpén z magán z Irod Fis Sp Med T Han Med post-tal m
Be Me Talmud Bit Bib Med New Carcass Histo Med He An Mod Montpe P M H Ve Ebs Me
Test St Feus Me He Ba Fried B naturhistori anthropolog medizin Frag Nür Jeof
Sci med He Hal Bei Gesch talmudi Chir Br Ha Med H Arab Hebrä Ana Rabino Med T
Ben Dis Carn Tuberc B T Scie Ebs Me Test T Pr Materi Gesch Me Erkrank männ
Genit Krankh T W Wochensc Scha Connais med S E Car His Mede Bru jüdi Mittel La
Gesch jüdi Steinschne Me T jüd Frieden J Physi Contri Sc Med Philade Kayser
Gesch jüdi Monatssc Dölli E Publica J Histo So Am p