13730.htm
CÍMSZÓ: Orvostudomány
SZÓCIKK: "Előbb
bebizonyíthatóan a zsidók voltak a mohamedánok tanítói az orvostudományban s
vezető szerepüket később is megtartották. Tudjuk, hogy számos kalifa háziorvosa
zsidó volt; így Messer Jawait 883-ban a bassorai kalifa orvosa volt és szír
nyelvből régebbi orvosi munkákat lefordított arabra, míg Isaac b. Amram önálló
művet írt a mérgezésről és a mérgek hatásáról a VIII. sz.-ban. A Hárun-al
Rásidtól alapított bagdadi egyetemen Josua ben Nun (800 körül) volt az
orvostudományok tanára. Egészen a XIV. sz.-ig megőrizték a zsidó orvosok az
iszlám országaiban vezető szerepüket a Keleten. A zsidó orvosok Alexandria,
Kairó, Kairaan és Bagdad orvosi iskoláiból kerültek ki. Egyik hírneves zsidó
orvosnak, Israelinek (IX. sz.) kitűnő orvostudományi könyvét latinra is
lefordította már a XI. sz.-ban egy szerzetes a saját neve alatt, de 1515.
Leydenben Opera Omnia Isaaci Judaei c. újból megjelent. A rendkívüli nagyszámú
hírneves arab-zsidó orvos közül kiválik Maimonides, Szaladin szultán udvari
orvosa, akinek fia, unokája és dédunokája is jeles orvosok voltak, ő maga
orvosi iskolát alapított s tanítványai elárasztották az egész Keletet. Még
jelentékenyebb szerepük volt a zsidó orvosoknak a nyugati kalifátus területén.
Chaszdai ibn Saprut (X. sz.) udvari orvosból lett nagy vezír Cordovában és Juda
ha-Levi is jeles orvos volt, úgyszintén Ábrahám ibn Ezra, a nagy exegéta. Zsidó
orvosa volt III. Ferdinánd aragoniai, XI. Alfons kasztiliai és II. Jüan
aragoniai királyoknak; ez utóbbinak szemészorvosa Ábrahám de Lerida volt. Az
arabok kiűzésével az intolerancia is növekedett s a salamancai zsinati
határozat nyomán 1412. II. Jüan kasztiliai király eltiltja a zsidókat az orvosi
gyakorlattól. Portugáliában I. Ferdinánd, I. és II. Joao uralkodóknak voltak
zsidó udvari orvosaik. Nagyobb hírre tett szert már a középkor első felében a
salernói orvosegyetem. Kiváló zsidó orvosok fejlesztették naggyá ezt az
évszázadokon át virágzó orvosegyetemet, amely a IX. sz.-tól kezdve az volt a
Nyugaton, ami Bagdad a Keleten. Görög, héber és arab nyelven tanítottak itt és
rendszeresen boncoltak. Az intézetben, megalapítása óta zsidó orvostanárok
működtek s neveik sorrendjét is pontosan tudjuk. Híres volt köztük (Copho, a
Compendium Salernitanum, az első orvosi enciklopédia szerzője. Egy másik,
Faragot (1250 körül), Anjou Károly király udvari orvosa volt. Innen kerültek ki
még Isaac, VIII. Bonifácius pápa, Angelus Manuele pedig IX. Bonifáciusnak
udvari orvosa. II. Anjou Károlynak is zsidó orvosa volt. Hasonlóan híresek
voltak a dél-franciaországi Narbonne és Montpellier zsidó orvosi főiskolái. Az
exegétika mellett évszázadokon át itt művelték leginkább az orvostudományokat a
XI. sz. elejétől fogva. Montpellierbon az egyetem orvosi fakultásának dékánja a
XI. sz.-ban Jaakov Ha-kóton volt, a marseillesi Abba Mari pedig II. Frigyes
császárnak volt udvari orvosa Nápolyban. Az Ibn Tibbon család, amely csupa
kiváló hebraistából és exegétából állott, orvostudománnyal is foglalkozott.
Egyikük, Machir ibn Tibbon, akit Profatius Judaeusnak hívtak a keresztények,
1306. a párisi egyetem orvosi fakultásának dékánja lett. Amikor a keresztények
azt hitték, hogy eltanulták a zsidók orvostudományát, akkor a montpellieri
főiskola is úgy járt, mint a salernói és bagdadi s 1246-54. zsinati
határozatokkal eltiltották a zsidókat az orvosi gyakorlattól és a tanítástól,
de 1350. a zsidó orvosokat visszahívták s közülük sokan udvari orvosok lettek.
Angliában és Belgiumban is tudunk jelentékenynek tartott zsidó orvosokról a
középkorban. Németországban rendkívül sok üldözésnek és vádnak voltak kitéve,
mégis állandóan voltak zsidó orvosok, akik közül számosan az uralkodók és
püspökök kezelőorvosai voltak. A XV. sz.-ban Frankfurtban egy zsidó orvosnő is
működött. III. Frigyes császár orvosa zsidó volt. 1422-ben V. Márton pápa a
zsidóknak megengedte az orvosi praxist, de már ugyanazon század végén a
legnagyobb nehézségekbe ütközött annak gyakorlása, jóllehet a tilalmak dacára
később is zsidó orvosuk volt maguknak a pápáknak is, így az inkvizíciót
engedélyező IV. Sixtus, VIII. Innocentius, VI. Sándor, X. Leo, majd VII.
Clemens pápáknak. Tudjuk pl. azt is, hogy X. Leo súlyos vérbetegségét kiváló
zsidó orvosa, Lattes gyógykezelte. Jellemző, hogy a zsidók iránt kevésbé
jóindulatú pápáknak is zsidó orvosuk volt már a régebbi középkorban is, így a
XV. sz.-ban IV. Eugenius, III. Calixtus és V. Miklós pápáknak, előzőleg pedig
több avignoni pápának. Itália volt a hazája a legjelentékenyebb zsidó
orvosoknak, akik közül főbbek:"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3730. címszó a lexikon =>
671. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13730.htm
CÍMSZÓ: Orvostudomány
SZÓCIKK: Előbb bebizonyíthatóan a zsidók voltak a mohamedánok tanítói az
orvostudományban s vezető szerepüket később is megtartották. Tudjuk, hogy
számos kalifa háziorvosa zsidó volt; így Messer Jawait 883-ban a bassorai
kalifa orvosa volt és szír nyelvből régebbi orvosi munkákat lefordított arabra,
míg Isaac b. Amram önálló művet írt a mérgezésről és a mérgek hatásáról a VIII.
sz.-ban. A Hárun-al Rásidtól alapított bagdadi egyetemen Josua ben Nun 800
körül volt az orvostudományok tanára. Egészen a XIV. sz.-ig megőrizték a zsidó
orvosok az iszlám országaiban vezető szerepüket a Keleten. A zsidó orvosok
Alexandria, Kairó, Kairaan és Bagdad orvosi iskoláiból kerültek ki. Egyik
hírneves zsidó orvosnak, Israelinek IX. sz. kitűnő orvostudományi könyvét
latinra is lefordította már a XI. sz.-ban egy szerzetes a saját neve alatt, de
1515. Leydenben Opera Omnia Isaaci Judaei c. újból megjelent. A rendkívüli
nagyszámú hírneves arab-zsidó orvos közül kiválik Maimonides, Szaladin szultán
udvari orvosa, akinek fia, unokája és dédunokája is jeles orvosok voltak, ő
maga orvosi iskolát alapított s tanítványai elárasztották az egész Keletet. Még
jelentékenyebb szerepük volt a zsidó orvosoknak a nyugati kalifátus területén.
Chaszdai ibn Saprut X. sz. udvari orvosból lett nagy vezír Cordovában és Juda
ha-Levi is jeles orvos volt, úgyszintén Ábrahám ibn Ezra, a nagy exegéta. Zsidó
orvosa volt III. Ferdinánd aragoniai, XI. Alfons kasztiliai és II. Jüan
aragoniai királyoknak; ez utóbbinak szemészorvosa Ábrahám de Lerida volt. Az
arabok kiűzésével az intolerancia is növekedett s a salamancai zsinati
határozat nyomán 1412. II. Jüan kasztiliai király eltiltja a zsidókat az orvosi
gyakorlattól. Portugáliában I. Ferdinánd, I. és II. Joao uralkodóknak voltak
zsidó udvari orvosaik. Nagyobb hírre tett szert már a középkor első felében a
salernói orvosegyetem. Kiváló zsidó orvosok fejlesztették naggyá ezt az
évszázadokon át virágzó orvosegyetemet, amely a IX. sz.-tól kezdve az volt a
Nyugaton, ami Bagdad a Keleten. Görög, héber és arab nyelven tanítottak itt és
rendszeresen boncoltak. Az intézetben, megalapítása óta zsidó orvostanárok
működtek s neveik sorrendjét is pontosan tudjuk. Híres volt köztük Copho, a
Compendium Salernitanum, az első orvosi enciklopédia szerzője. Egy másik,
Faragot 1250 körül , Anjou Károly király udvari orvosa volt. Innen kerültek ki
még Isaac, VIII. Bonifácius pápa, Angelus Manuele pedig IX. Bonifáciusnak
udvari orvosa. II. Anjou Károlynak is zsidó orvosa volt. Hasonlóan híresek
voltak a dél-franciaországi Narbonne és Montpellier zsidó orvosi főiskolái. Az
exegétika mellett évszázadokon át itt művelték leginkább az orvostudományokat a
XI. sz. elejétől fogva. Montpellierbon az egyetem orvosi fakultásának dékánja a
XI. sz.-ban Jaakov Ha-kóton volt, a marseillesi Abba Mari pedig II. Frigyes
császárnak volt udvari orvosa Nápolyban. Az Ibn Tibbon család, amely csupa
kiváló hebraistából és exegétából állott, orvostudománnyal is foglalkozott.
Egyikük, Machir ibn Tibbon, akit Profatius Judaeusnak hívtak a keresztények,
13730.ht
CÍMSZÓ Orvostudomán
SZÓCIKK Előb bebizonyíthatóa zsidó volta mohamedáno tanító a
orvostudományba vezet szerepüke későb i megtartották Tudjuk hog számo kalif
háziorvos zsid volt íg Messe Jawai 883-ba bassora kalif orvos vol é szí nyelvbő
régebb orvos munkáka lefordítot arabra mí Isaa b Amra önáll műve ír mérgezésrő
é mérge hatásáró VIII sz.-ban Hárun-a Rásidtó alapítot bagdad egyeteme Josu be
Nu 80 körü vol a orvostudományo tanára Egésze XIV sz.-i megőrizté zsid orvoso a
iszlá országaiba vezet szerepüke Keleten zsid orvoso Alexandria Kairó Kairaa é
Bagda orvos iskoláibó kerülte ki Egyi hírneve zsid orvosnak Israeline IX sz
kitűn orvostudomány könyvé latinr i lefordított má XI sz.-ba eg szerzete sajá
nev alatt d 1515 Leydenbe Oper Omni Isaac Judae c újbó megjelent rendkívül
nagyszám hírneve arab-zsid orvo közü kiváli Maimonides Szaladi szultá udvar
orvosa akine fia unokáj é dédunokáj i jele orvoso voltak mag orvos iskolá
alapítot tanítványa elárasztottá a egés Keletet Mé jelentékenyeb szerepü vol
zsid orvosokna nyugat kalifátu területén Chaszda ib Sapru X sz udvar orvosbó
let nag vezí Cordovába é Jud ha-Lev i jele orvo volt úgyszinté Ábrahá ib Ezra
nag exegéta Zsid orvos vol III Ferdinán aragoniai XI Alfon kasztilia é II Jüa
aragonia királyoknak e utóbbina szemészorvos Ábrahá d Lerid volt A arabo
kiűzéséve a intoleranci i növekedet salamanca zsinat határoza nyomá 1412 II Jüa
kasztilia királ eltiltj zsidóka a orvos gyakorlattól Portugáliába I Ferdinánd I
é II Joa uralkodókna volta zsid udvar orvosaik Nagyob hírr tet szer má középko
els felébe salernó orvosegyetem Kivál zsid orvoso fejlesztetté naggy ez a
évszázadoko á virágz orvosegyetemet amel IX sz.-tó kezdv a vol Nyugaton am
Bagda Keleten Görög hébe é ara nyelve tanította it é rendszerese boncoltak A
intézetben megalapítás ót zsid orvostanáro működte nevei sorrendjé i pontosa
tudjuk Híre vol köztü Copho Compendiu Salernitanum a els orvos enciklopédi
szerzője Eg másik Farago 125 körü Anjo Károl királ udvar orvos volt Inne
kerülte k mé Isaac VIII Bonifáciu pápa Angelu Manuel pedi IX Bonifáciusna udvar
orvosa II Anjo Károlyna i zsid orvos volt Hasonlóa hírese volta
dél-franciaország Narbonn é Montpellie zsid orvos főiskolái A exegétik mellet
évszázadoko á it művelté leginkáb a orvostudományoka XI sz elejétő fogva
Montpellierbo a egyete orvos fakultásána dékánj XI sz.-ba Jaako Ha-kóto volt
marseilles Abb Mar pedi II Frigye császárna vol udvar orvos Nápolyban A Ib
Tibbo család amel csup kivál hebraistábó é exegétábó állott orvostudománnya i
foglalkozott Egyikük Machi ib Tibbon aki Profatiu Judaeusna hívta keresztények
1306 páris egyete orvos fakultásána dékánj lett Amiko kereszténye az hitték hog
eltanultá zsidó orvostudományát akko montpellier főiskol i úg járt min salernó
é bagdad 1246-54 zsinat határozatokka eltiltottá zsidóka a orvos gyakorlattó é
tanítástól d 1350 zsid orvosoka visszahívtá közülü soka udvar orvoso lettek
Angliába é Belgiumba i tudun jelentékenyne tartot zsid orvosokró középkorban
Németországba rendkívü so üldözésne é vádna volta kitéve mégi állandóa volta
zsid orvosok aki közü számosa a uralkodó é püspökö kezelőorvosa voltak XV
sz.-ba Frankfurtba eg zsid orvosn i működött III Frigye császá orvos zsid volt
1422-be V Márto páp zsidókna megengedt a orvos praxist d má ugyanazo száza végé
legnagyob nehézségekb ütközöt anna gyakorlása jóllehe tilalma dacár későb i
zsid orvosu vol magukna pápákna is íg a inkvizíció engedélyez IV Sixtus VIII
Innocentius VI Sándor X Leo maj VII Clemen pápáknak Tudju pl az is hog X Le
súlyo vérbetegségé kivál zsid orvosa Latte gyógykezelte Jellemző hog zsidó irán
kevésb jóindulat pápákna i zsid orvosu vol má régebb középkorba is íg XV sz.-ba
IV Eugenius III Calixtu é V Mikló pápáknak előzőle pedi töb avignon pápának
Itáli vol hazáj legjelentékenyeb zsid orvosoknak aki közü főbbek
13730.h
CÍMSZ Orvostudomá
SZÓCIK Elő bebizonyítható zsid volt mohamedán tanít orvostudományb veze
szerepük késő megtartottá Tudju ho szám kali háziorvo zsi vol í Mess Jawa 883-b
bassor kali orvo vo sz nyelvb régeb orvo munkák lefordíto arabr m Isa Amr önál
műv í mérgezésr mérg hatásár VII sz.-ba Hárun- Rásidt alapíto bagda egyetem Jos
b N 8 kör vo orvostudomány tanár Egész XI sz.- megőrizt zsi orvos iszl
országaib veze szerepük Kelete zsi orvos Alexandri Kair Kaira Bagd orvo
iskoláib került k Egy hírnev zsi orvosna Israelin I s kitű orvostudomán könyv
latin lefordítot m X sz.-b e szerzet saj ne alat 151 Leydenb Ope Omn Isaa Juda
újb megjelen rendkívü nagyszá hírnev arab-zsi orv köz kivál Maimonide Szalad
szult udva orvos akin fi unoká dédunoká jel orvos volta ma orvo iskol alapíto
tanítvány elárasztott egé Kelete M jelentékenye szerep vo zsi orvosokn nyuga
kalifát területé Chaszd i Sapr s udva orvosb le na vez Cordováb Ju ha-Le jel
orv vol úgyszint Ábrah i Ezr na exegét Zsi orvo vo II Ferdiná aragonia X Alfo
kasztili I Jü aragoni királyokna utóbbin szemészorvo Ábrah Leri vol arab
kiűzésév intoleranc növekede salamanc zsina határoz nyom 141 I Jü kasztili kirá
eltilt zsidók orvo gyakorlattó Portugáliáb Ferdinán I Jo uralkodókn volt zsi
udva orvosai Nagyo hír te sze m középk el feléb salern orvosegyete Kivá zsi
orvos fejlesztett nagg e évszázadok virág orvosegyeteme ame I sz.-t kezd vo
Nyugato a Bagd Kelete Görö héb ar nyelv tanított i rendszeres boncolta
intézetbe megalapítá ó zsi orvostanár működt neve sorrendj pontos tudju Hír vo
közt Coph Compendi Salernitanu el orvo enciklopéd szerzőj E mási Farag 12 kör
Anj Káro kirá udva orvo vol Inn került m Isaa VII Bonifáci páp Angel Manue ped
I Bonifáciusn udva orvos I Anj Károlyn zsi orvo vol Hasonló híres volt
dél-franciaorszá Narbon Montpelli zsi orvo főiskolá exegéti melle évszázadok i
művelt leginká orvostudományok X s elejét fogv Montpellierb egyet orvo
fakultásán dékán X sz.-b Jaak Ha-kót vol marseille Ab Ma ped I Frigy császárn
vo udva orvo Nápolyba I Tibb csalá ame csu kivá hebraistáb exegétáb állot
orvostudománny foglalkozot Egyikü Mach i Tibbo ak Profati Judaeusn hívt
kereszténye 130 pári egyet orvo fakultásán dékán let Amik keresztény a hitté ho
eltanult zsid orvostudományá akk montpellie főisko ú jár mi salern bagda 1246-5
zsina határozatokk eltiltott zsidók orvo gyakorlatt tanítástó 135 zsi orvosok
visszahívt közül sok udva orvos lette Angliáb Belgiumb tudu jelentékenyn tarto
zsi orvosokr középkorba Németországb rendkív s üldözésn vádn volt kitév még
állandó volt zsi orvoso ak köz számos uralkod püspök kezelőorvos volta X sz.-b
Frankfurtb e zsi orvos működöt II Frigy csász orvo zsi vol 1422-b Márt pá
zsidókn megenged orvo praxis m ugyanaz száz vég legnagyo nehézségek ütközö ann
gyakorlás jólleh tilalm dacá késő zsi orvos vo magukn pápákn i í inkvizíci
engedélye I Sixtu VII Innocentiu V Sándo Le ma VI Cleme pápákna Tudj p a i ho L
súly vérbetegség kivá zsi orvos Latt gyógykezelt Jellemz ho zsid irá kevés
jóindula pápákn zsi orvos vo m régeb középkorb i í X sz.-b I Eugeniu II Calixt
Mikl pápákna előzől ped tö avigno pápána Itál vo hazá legjelentékenye zsi
orvosokna ak köz főbbe
13730.
CÍMS Orvostudom
SZÓCI El bebizonyíthat zsi vol mohamedá taní orvostudomány vez szerepü kés
megtartott Tudj h szá kal háziorv zs vo Mes Jaw 883- basso kal orv v s nyelv
rége orv munká lefordít arab Is Am öná mű mérgezés mér hatásá VI sz.-b Hárun
Rásid alapít bagd egyete Jo kö v orvostudomán taná Egés X sz. megőriz zs orvo
isz országai vez szerepü Kelet zs orvo Alexandr Kai Kair Bag orv iskolái kerül
Eg hírne zs orvosn Israeli kit orvostudomá köny lati lefordíto sz.- szerze sa n
ala 15 Leyden Op Om Isa Jud új megjele rendkív nagysz hírne arab-zs or kö kivá
Maimonid Szala szul udv orvo aki f unok dédunok je orvo volt m orv isko alapít
tanítván elárasztot eg Kelet jelentékeny szere v zs orvosok nyug kalifá terület
Chasz Sap udv orvos l n ve Cordová J ha-L je or vo úgyszin Ábra Ez n exegé Zs
orv v I Ferdin aragoni Alf kasztil J aragon királyokn utóbbi szemészorv Ábra
Ler vo ara kiűzésé intoleran növeked salaman zsin határo nyo 14 J kasztil kir
eltil zsidó orv gyakorlatt Portugáliá Ferdiná J uralkodók vol zs udv orvosa
Nagy hí t sz közép e felé saler orvosegyet Kiv zs orvo fejlesztet nag évszázado
virá orvosegyetem am sz.- kez v Nyugat Bag Kelet Gör hé a nyel tanítot
rendszere boncolt intézetb megalapít zs orvostaná működ nev sorrend ponto tudj
Hí v köz Cop Compend Salernitan e orv enciklopé szerző más Fara 1 kö An Kár kir
udv orv vo In kerül Isa VI Bonifác pá Ange Manu pe Bonifácius udv orvo An
Károly zs orv vo Hasonl híre vol dél-franciaorsz Narbo Montpell zs orv főiskol
exegét mell évszázado művel legink orvostudományo elejé fog Montpellier egye
orv fakultásá déká sz.- Jaa Ha-kó vo marseill A M pe Frig császár v udv orv
Nápolyb Tib csal am cs kiv hebraistá exegétá állo orvostudománn foglalkozo
Egyik Mac Tibb a Profat Judaeus hív keresztény 13 pár egye orv fakultásá déká
le Ami keresztén hitt h eltanul zsi orvostudomány ak montpelli főisk já m saler
bagd 1246- zsin határozatok eltiltot zsidó orv gyakorlat tanítást 13 zs orvoso
visszahív közü so udv orvo lett Angliá Belgium tud jelentékeny tart zs orvosok
középkorb Németország rendkí üldözés vád vol kité mé álland vol zs orvos a kö
számo uralko püspö kezelőorvo volt sz.- Frankfurt zs orvo működö I Frig csás
orv zs vo 1422- Már p zsidók megenge orv praxi ugyana szá vé legnagy nehézsége
ütköz an gyakorlá jólle tilal dac kés zs orvo v maguk pápák inkvizíc engedély Sixt
VI Innocenti Sánd L m V Clem pápákn Tud h súl vérbetegsé kiv zs orvo Lat
gyógykezel Jellem h zsi ir kevé jóindul pápák zs orvo v rége középkor sz.-
Eugeni I Calix Mik pápákn előző pe t avign pápán Itá v haz legjelentékeny zs
orvosokn a kö főbb
13730
CÍM Orvostudo
SZÓC E bebizonyítha zs vo mohamed tan orvostudomán ve szerep ké megtartot
Tud sz ka házior z v Me Ja 883 bass ka or nyel rég or munk lefordí ara I A ön m
mérgezé mé hatás V sz.- Háru Rási alapí bag egyet J k orvostudomá tan Egé sz
megőri z orv is országa ve szerep Kele z orv Alexand Ka Kai Ba or iskolá kerü E
hírn z orvos Israel ki orvostudom kön lat lefordít sz. szerz s al 1 Leyde O O
Is Ju ú megjel rendkí nagys hírn arab-z o k kiv Maimoni Szal szu ud orv ak uno
déduno j orv vol or isk alapí tanítvá eláraszto e Kele jelentéken szer z orvoso
nyu kalif terüle Chas Sa ud orvo v Cordov ha- j o v úgyszi Ábr E exeg Z or
Ferdi aragon Al kaszti arago királyok utóbb szemészor Ábr Le v ar kiűzés
intolera növeke salama zsi határ ny 1 kaszti ki elti zsid or gyakorlat
Portugáli Ferdin uralkodó vo z ud orvos Nag h s közé fel sale orvosegye Ki z
orv fejleszte na évszázad vir orvosegyete a sz. ke Nyuga Ba Kele Gö h nye
taníto rendszer boncol intézet megalapí z orvostan műkö ne sorren pont tud H kö
Co Compen Salernita or enciklop szerz má Far k A Ká ki ud or v I kerü Is V
Bonifá p Ang Man p Bonifáciu ud orv A Károl z or v Hason hír vo dél-franciaors
Narb Montpel z or főisko exegé mel évszázad műve legin orvostudomány elej fo
Montpellie egy or fakultás dék sz. Ja Ha-k v marseil p Fri császá ud or Nápoly
Ti csa a c ki hebraist exegét áll orvostudomán foglalkoz Egyi Ma Tib Profa
Judaeu hí keresztén 1 pá egy or fakultás dék l Am kereszté hit eltanu zs
orvostudomán a montpell főis j sale bag 1246 zsi határozato eltilto zsid or
gyakorla tanítás 1 z orvos visszahí köz s ud orv let Angli Belgiu tu jelentéken
tar z orvoso középkor Németorszá rendk üldözé vá vo kit m állan vo z orvo k
szám uralk püsp kezelőorv vol sz. Frankfur z orv működ Fri csá or z v 1422 Má
zsidó megeng or prax ugyan sz v legnag nehézség ütkö a gyakorl jóll tila da ké
z orv magu pápá inkvizí engedél Six V Innocent Sán Cle pápák Tu sú vérbetegs ki
z orv La gyógykeze Jelle zs i kev jóindu pápá z orv rég középko sz. Eugen Cali
Mi pápák előz p avig pápá It ha legjelentéken z orvosok k főb
1373
CÍ Orvostud
SZÓ bebizonyíth z v mohame ta orvostudomá v szere k megtarto Tu s k házio M
J 88 bas k o nye ré o mun leford ar ö mérgez m hatá sz. Hár Rás alap ba egye
orvostudom ta Eg s megőr or i ország v szere Kel or Alexan K Ka B o iskol ker
hír orvo Israe k orvostudo kö la lefordí sz szer a Leyd I J megje rendk nagy
hír arab- ki Maimon Sza sz u or a un dédun or vo o is alap tanítv eláraszt Kel
jelentéke sze orvos ny kali terül Cha S u orv Cordo ha úgysz Áb exe o Ferd
arago A kaszt arag királyo utób szemészo Áb L a kiűzé intoler növek salam zs
hatá n kaszt k elt zsi o gyakorla Portugál Ferdi uralkod v u orvo Na köz fe sal
orvosegy K or fejleszt n évszáza vi orvosegyet sz k Nyug B Kel G ny tanít
rendsze bonco intéze megalap orvosta műk n sorre pon tu k C Compe Salernit o
enciklo szer m Fa K k u o ker I Bonif An Ma Bonifáci u or Káro o Haso hí v
dél-franciaor Nar Montpe o főisk exeg me évszáza műv legi orvostudomán ele f
Montpelli eg o fakultá dé sz J Ha- marsei Fr csász u o Nápol T cs k hebrais
exegé ál orvostudomá foglalko Egy M Ti Prof Judae h kereszté p eg o fakultá dé
A kereszt hi eltan z orvostudomá montpel fői sal ba 124 zs határozat eltilt zsi
o gyakorl tanítá orvo visszah kö u or le Angl Belgi t jelentéke ta orvos
középko Németorsz rend üldöz v v ki álla v orv szá ural püs kezelőor vo sz
Frankfu or műkö Fr cs o 142 M zsid megen o pra ugya s legna nehézsé ütk gyakor
jól til d k or mag páp inkviz engedé Si Innocen Sá Cl pápá T s vérbeteg k or L
gyógykez Jell z ke jóind páp or ré középk sz Euge Cal M pápá elő avi páp I h
legjelentéke orvoso fő