13764.htm

CÍMSZÓ: Paks

SZÓCIKK: Paks, nagyk. Tolna vm. 11,337 lak. Régi zsidó község. 1720-ban telepedtek P.-on nagyobb számban zsidó családok, amelyek száma 1770. már 64-re emelkedett. A zsidók a nemesek kúriáin kaptak letelepedési engedélyt. Szegények lehettek, mert kevés védpénzt fizettek földesuraiknak. Többnyire kiskereskedők és házalók voltak, mások szabók és cipészek. 1788-ban létesítettek itt II. József rendelete alapján német tannyelvű zsidó iskolát és itt tartották 1844 augusztus havában a P.-i rabbigyülést (l. o.). 1848-ban a P.-i zsidó községhez már 816 lélek tartozott. Rabbik voltak: 1746. Salamon Beér, alias Salamon Lázár, 1760. R. Elázár, 1780. Jechiel Cevi, 1795. Krieshaber Izsák 1825. Binet Jecheszkel, 1844. Horovitz Feivel. A status quo hitközség 1870. létesült. Akkor halt meg a P.-i orthodox hitközség főrabbija, Unger Joél, akinek halála után két pártra szakadt a hitközség. A szakadást az új főrabbi megválasztásának kérdése idézte elő. Az egyik párt azonnal meg akarta ejteni a választást, a másik párt el akarta azt halasztani, azzal a megokolással, hogy Adler Sándor dajan, Adler Illés (l.o.) főrabbi apja helyettesíteni tudja a főrabbit. Ez utóbbi párt a szavazásnál 3 szóval kisebbségben maradt, minek következtében 80-an kiléptek az anyahitközségből és új, status quo alapon álló hitközséget alapítottak. Az anyahitközség tovább is szépen fejlődött és szigorúan orthodox jellegére most Rosenbaum Ignác hitközségi elnök ügyel. Az új hitközség első főrabbija Adler Sándor volt, akinek 1894. bekövetkezett halála után a hitközség csak rabbihelyetteseket választott. A hitközség elnökei Engel Sándor, Behr Jakab, Roth Zsigmond dr., id. Kramer Mór, Steiner Vilmos és Fischer Miksa dr. voltak, akik nagyban hozzájárultak a hitközség fejlődéséhez. A jelenlegi elnök Hermann Lajos, aki 1919 óta vezeti nagy hozzáértéssel a hitközséget. A hitközség megalakulása évében három tanerős osztott iskolát létesített, amely 1919. a tanulók létszámának folytonos apadása miatt megszűnt. Ettől kezdve 1923-ig egy magániskolát szubvencionált a hitközség. Sokáig bérházban volt a hitközség imaháza, de Hermann Lajos elnök kezdeményezésére az iskolaépületet szép templommá alakították át. A hitközségnek 46 adófizető tagja van, akiknek fele része lateiner. A hitközség főcélja a hitélet elmélyítése s evégből Kelemen Albert nyug. polgári iskolai tanárt magyar hitszónoklatok tartására alkalmazta. A hitközség Chevra Kadisája közös az orthodox hitközségével. A hitközség társelnöke Schossberger Lipót, jegyzője Kelemen Albert.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3764. címszó a lexikon => 677. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13764.htm

CÍMSZÓ: Paks

SZÓCIKK: Paks, nagyk. Tolna vm. 11,337 lak. Régi zsidó község. 1720-ban telepedtek P.-on nagyobb számban zsidó családok, amelyek száma 1770. már 64-re emelkedett. A zsidók a nemesek kúriáin kaptak letelepedési engedélyt. Szegények lehettek, mert kevés védpénzt fizettek földesuraiknak. Többnyire kiskereskedők és házalók voltak, mások szabók és cipészek. 1788-ban létesítettek itt II. József rendelete alapján német tannyelvű zsidó iskolát és itt tartották 1844 augusztus havában a P.-i rabbigyülést l. o. . 1848-ban a P.-i zsidó községhez már 816 lélek tartozott. Rabbik voltak: 1746. Salamon Beér, alias Salamon Lázár, 1760. R. Elázár, 1780. Jechiel Cevi, 1795. Krieshaber Izsák 1825. Binet Jecheszkel, 1844. Horovitz Feivel. A status quo hitközség 1870. létesült. Akkor halt meg a P.-i orthodox hitközség főrabbija, Unger Joél, akinek halála után két pártra szakadt a hitközség. A szakadást az új főrabbi megválasztásának kérdése idézte elő. Az egyik párt azonnal meg akarta ejteni a választást, a másik párt el akarta azt halasztani, azzal a megokolással, hogy Adler Sándor dajan, Adler Illés l.o. főrabbi apja helyettesíteni tudja a főrabbit. Ez utóbbi párt a szavazásnál 3 szóval kisebbségben maradt, minek következtében 80-an kiléptek az anyahitközségből és új, status quo alapon álló hitközséget alapítottak. Az anyahitközség tovább is szépen fejlődött és szigorúan orthodox jellegére most Rosenbaum Ignác hitközségi elnök ügyel. Az új hitközség első főrabbija Adler Sándor volt, akinek 1894. bekövetkezett halála után a hitközség csak rabbihelyetteseket választott. A hitközség elnökei Engel Sándor, Behr Jakab, Roth Zsigmond dr., id. Kramer Mór, Steiner Vilmos és Fischer Miksa dr. voltak, akik nagyban hozzájárultak a hitközség fejlődéséhez. A jelenlegi elnök Hermann Lajos, aki 1919 óta vezeti nagy hozzáértéssel a hitközséget. A hitközség megalakulása évében három tanerős osztott iskolát létesített, amely 1919. a tanulók létszámának folytonos apadása miatt megszűnt. Ettől kezdve 1923-ig egy magániskolát szubvencionált a hitközség. Sokáig bérházban volt a hitközség imaháza, de Hermann Lajos elnök kezdeményezésére az iskolaépületet szép templommá alakították át. A hitközségnek 46 adófizető tagja van, akiknek fele része lateiner. A hitközség főcélja a hitélet elmélyítése s evégből Kelemen Albert nyug. polgári iskolai tanárt magyar hitszónoklatok tartására alkalmazta. A hitközség Chevra Kadisája közös az orthodox hitközségével. A hitközség társelnöke Schossberger Lipót, jegyzője Kelemen Albert.

13764.ht

CÍMSZÓ Pak

SZÓCIKK Paks nagyk Toln vm 11,33 lak Rég zsid község 1720-ba telepedte P.-o nagyob számba zsid családok amelye szám 1770 má 64-r emelkedett zsidó nemese kúriái kapta letelepedés engedélyt Szegénye lehettek mer kevé védpénz fizette földesuraiknak Többnyir kiskereskedő é házaló voltak máso szabó é cipészek 1788-ba létesítette it II Józse rendelet alapjá néme tannyelv zsid iskolá é it tartottá 184 augusztu havába P.- rabbigyülés l o 1848-ba P.- zsid községhe má 81 léle tartozott Rabbi voltak 1746 Salamo Beér alia Salamo Lázár 1760 R Elázár 1780 Jechie Cevi 1795 Krieshabe Izsá 1825 Bine Jecheszkel 1844 Horovit Feivel statu qu hitközsé 1870 létesült Akko hal me P.- orthodo hitközsé főrabbija Unge Joél akine halál utá ké pártr szakad hitközség szakadás a ú főrabb megválasztásána kérdés idézt elő A egyi pár azonna me akart ejten választást mási pár e akart az halasztani azza megokolással hog Adle Sándo dajan Adle Illé l.o főrabb apj helyettesíten tudj főrabbit E utóbb pár szavazásná szóva kisebbségbe maradt mine következtébe 80-a kilépte a anyahitközségbő é új statu qu alapo áll hitközsége alapítottak A anyahitközsé továb i szépe fejlődöt é szigorúa orthodo jellegér mos Rosenbau Igná hitközség elnö ügyel A ú hitközsé els főrabbij Adle Sándo volt akine 1894 bekövetkezet halál utá hitközsé csa rabbihelyetteseke választott hitközsé elnöke Enge Sándor Beh Jakab Rot Zsigmon dr. id Krame Mór Steine Vilmo é Fische Miks dr voltak aki nagyba hozzájárulta hitközsé fejlődéséhez jelenleg elnö Herman Lajos ak 191 ót vezet nag hozzáértésse hitközséget hitközsé megalakulás évébe háro tanerő osztot iskolá létesített amel 1919 tanuló létszámána folytono apadás miat megszűnt Ettő kezdv 1923-i eg magániskolá szubvencionál hitközség Sokái bérházba vol hitközsé imaháza d Herman Lajo elnö kezdeményezésér a iskolaépülete szé templomm alakítottá át hitközségne 4 adófizet tagj van akikne fel rész lateiner hitközsé főcélj hitéle elmélyítés evégbő Keleme Alber nyug polgár iskola tanár magya hitszónoklato tartásár alkalmazta hitközsé Chevr Kadisáj közö a orthodo hitközségével hitközsé társelnök Schossberge Lipót jegyzőj Keleme Albert

13764.h

CÍMSZ Pa

SZÓCIK Pak nagy Tol v 11,3 la Ré zsi közsé 1720-b telepedt P.- nagyo számb zsi családo amely szá 177 m 64- emelkedet zsid nemes kúriá kapt letelepedé engedély Szegény lehette me kev védpén fizett földesuraikna Többnyi kiskeresked házal volta más szab cipésze 1788-b létesített i I Józs rendele alapj ném tannyel zsi iskol i tartott 18 auguszt haváb P. rabbigyülé 1848-b P. zsi községh m 8 lél tartozot Rabb volta 174 Salam Beé ali Salam Lázá 176 Elázá 178 Jechi Cev 179 Krieshab Izs 182 Bin Jecheszke 184 Horovi Feive stat q hitközs 187 létesül Akk ha m P. orthod hitközs főrabbij Ung Joé akin halá ut k párt szaka hitközsé szakadá főrab megválasztásán kérdé idéz el egy pá azonn m akar ejte választás más pá akar a halasztan azz megokolássa ho Adl Sánd daja Adl Ill l. főrab ap helyettesíte tud főrabbi utób pá szavazásn szóv kisebbségb marad min következtéb 80- kilépt anyahitközségb ú stat q alap ál hitközség alapította anyahitközs tová szép fejlődö szigorú orthod jellegé mo Rosenba Ign hitközsé eln ügye hitközs el főrabbi Adl Sánd vol akin 189 bekövetkeze halá ut hitközs cs rabbihelyettesek választot hitközs elnök Eng Sándo Be Jaka Ro Zsigmo dr i Kram Mó Stein Vilm Fisch Mik d volta ak nagyb hozzájárult hitközs fejlődéséhe jelenle eln Herma Lajo a 19 ó veze na hozzáértéss hitközsége hitközs megalakulá évéb hár taner oszto iskol létesítet ame 191 tanul létszámán folyton apadá mia megszűn Ett kezd 1923- e magániskol szubvencioná hitközsé Soká bérházb vo hitközs imaház Herma Laj eln kezdeményezésé iskolaépület sz templom alakított á hitközségn adófize tag va akikn fe rés lateine hitközs főcél hitél elmélyíté evégb Kelem Albe nyu polgá iskol taná magy hitszónoklat tartásá alkalmazt hitközs Chev Kadisá köz orthod hitközségéve hitközs társelnö Schossberg Lipó jegyző Kelem Alber

13764.

CÍMS P

SZÓCI Pa nag To 11, l R zs közs 1720- teleped P. nagy szám zs család amel sz 17 64 emelkede zsi neme kúri kap leteleped engedél Szegén lehett m ke védpé fizet földesuraikn Többny kiskereske háza volt má sza cipész 1788- létesítet Józ rendel alap né tannye zs isko tartot 1 augusz havá P rabbigyül 1848- P zs község lé tartozo Rab volt 17 Sala Be al Sala Láz 17 Eláz 17 Jech Ce 17 Kriesha Iz 18 Bi Jecheszk 18 Horov Feiv sta hitköz 18 létesü Ak h P ortho hitköz főrabbi Un Jo aki hal u pár szak hitközs szakad főra megválasztásá kérd idé e eg p azon aka ejt választá má p aka halaszta az megokoláss h Ad Sán daj Ad Il l főra a helyettesít tu főrabb utó p szavazás szó kisebbség mara mi következté 80 kilép anyahitközség sta ala á hitközsé alapított anyahitköz tov szé fejlőd szigor ortho jelleg m Rosenb Ig hitközs el ügy hitköz e főrabb Ad Sán vo aki 18 bekövetkez hal u hitköz c rabbihelyettese választo hitköz elnö En Sánd B Jak R Zsigm d Kra M Stei Vil Fisc Mi volt a nagy hozzájárul hitköz fejlődéséh jelenl el Herm Laj 1 vez n hozzáértés hitközség hitköz megalakul évé há tane oszt isko létesíte am 19 tanu létszámá folyto apad mi megszű Et kez 1923 magánisko szubvencion hitközs Sok bérház v hitköz imahá Herm La el kezdeményezés iskolaépüle s templo alakítot hitközség adófiz ta v akik f ré latein hitköz főcé hité elmélyít evég Kele Alb ny polg isko tan mag hitszónokla tartás alkalmaz hitköz Che Kadis kö ortho hitközségév hitköz társeln Schossber Lip jegyz Kele Albe

13764

CÍM

SZÓC P na T 11 z köz 1720 telepe P nag szá z csalá ame s 1 6 emelked zs nem kúr ka letelepe engedé Szegé lehet k védp fize földesuraik Többn kiskeresk ház vol m sz cipés 1788 létesíte Jó rende ala n tanny z isk tarto augus hav rabbigyü 1848 z közsé l tartoz Ra vol 1 Sal B a Sal Lá 1 Elá 1 Jec C 1 Kriesh I 1 B Jechesz 1 Horo Fei st hitkö 1 létes A orth hitkö főrabb U J ak ha pá sza hitköz szaka főr megválasztás kér id e azo ak ej választ m ak halaszt a megokolás A Sá da A I főr helyettesí t főrab ut szavazá sz kisebbsé mar m következt 8 kilé anyahitközsé st al hitközs alapítot anyahitkö to sz fejlő szigo orth jelle Rosen I hitköz e üg hitkö főrab A Sá v ak 1 bekövetke ha hitkö rabbihelyettes választ hitkö eln E Sán Ja Zsig Kr Ste Vi Fis M vol nag hozzájáru hitkö fejlődésé jelen e Her La ve hozzáérté hitközsé hitkö megalaku év h tan osz isk létesít a 1 tan létszám folyt apa m megsz E ke 192 magánisk szubvencio hitköz So bérhá hitkö imah Her L e kezdeményezé iskolaépül templ alakíto hitközsé adófi t aki r latei hitkö főc hit elmélyí evé Kel Al n pol isk ta ma hitszónokl tartá alkalma hitkö Ch Kadi k orth hitközségé hitkö társel Schossbe Li jegy Kel Alb

1376

CÍ

SZÓ n 1 kö 172 telep na sz csal am emelke z ne kú k letelep enged Szeg lehe véd fiz földesurai Több kiskeres há vo s cipé 178 létesít J rend al tann is tart augu ha rabbigy 184 közs tarto R vo Sa Sa L El Je Kries Jeches Hor Fe s hitk léte ort hitk főrab a h p sz hitkö szak fő megválasztá ké i az a e válasz a halasz megokolá S d fő helyettes főra u szavaz s kisebbs ma következ kil anyahitközs s a hitköz alapíto anyahitk t s fejl szig ort jell Rose hitkö ü hitk főra S a bekövetk h hitk rabbihelyette válasz hitk el Sá J Zsi K St V Fi vo na hozzájár hitk fejlődés jele He L v hozzáért hitközs hitk megalak é ta os is létesí ta létszá foly ap megs k 19 magánis szubvenci hitkö S bérh hitk ima He kezdeményez iskolaépü temp alakít hitközs adóf ak late hitk fő hi elmély ev Ke A po is t m hitszónok tart alkalm hitk C Kad ort hitközség hitk társe Schossb L jeg Ke Al