13770.htm
CÍMSZÓ: Palesztina
SZÓCIKK: Palesztina (héb.
Erec Jiszróél), a Bibliában Szentföld (admosz kódes), mely név máig megmaradt
és általánossá vált, miután a zsidón kívül a keresztény és mohamedán vallás legszentebb
tradíciói is P. földjében gyökereznek. Legrégibb neve Kánaán volt, P. őslakói,
a kanaániták után, kik az ország Jordán innenső részét lakták. De már Ábrahám
és családjának bevándorlása után, neve: a héberek országa (Mózes I. 40. 15).
Mikor a zsidók meghódították P.-t, az ország különböző neveket kapott, így
Izrael országának (Sám. I. 13, 19), Izrael Örökének (Birák k. 20, 6), később
Isten országának (Hosea 9, 3) és Szentföldnek (Zak. 2, 12), az országnak
Rehabeám alatt történt felosztása után pedig Juda országának is nevezték. A P.
név (héb. pleset) először a második állami életben görög és római szerzőknél
fordult elő s kezdetben csak a Jaffától délre eső, filiszteusoktól lakott parti
síkság megjelölésére szolgált, később P. alatt a zsidók uralma alá tartozó
egész földterületet értették. P. már fekvésénél fogva is egyike volt az ókori
világ legjelentősebb országainak. Ázsia, Afrika és Európa érintkezési pontján
terül el és minden oldalról természet alkotta zárt határok választják el a
szomszédos országoktól. Határai voltak: északon a Libanon és Hermon, nyugaton a
Földközi-tenger, keleten a szíriai sivatag, délen a szináji félsziget. Ezek a
határok nagyjában egyeznek a Bibliában gyakran említett határokkal, míg a
Talmudban előforduló határmegjelölések szerint P. területe jóval kisebb volt.
P. a legrégibb időkben három részre oszlott, ú. m. a nyugat-jordáni,
kelet-jordáni részre és a Jordán völgyének nevezett területre. A második
államalakulás idejében négy tartományra osztották be P. területét, ezek voltak:
Judaea, Samaria, Galilea és Perea. P. hegyei a Libanon nyúlványai,
nevezetesebbek: Karmel, Gilboa, Tabor, Efraim, Garizim, Juda, Sion, Moriah.
Egyetlen számottevő folyója a Jordán, melynek mellékvizei, mint pl. a Kidron,
jelentéktelen kis patakok. Tavai: a Holt-tenger, a Tiberias v. Genezareth és a
Merom. Amiként P. geológiai alakulata is a legváltozatosabb és a Földnek
csaknem minden formációját feltünteti, ugyanúgy az ország éghajlata is a
legszeszélyesebb. A Jordán völgyében s általában a síkságon tropikus hőség
uralkodik, mely a Holt-tenger környékén olyan méreteket ölt, hogy minden
növényzet elpusztul, a hegyvidéken (Libanon) havas és zord az időjárás, de e
két véglet között az éghajlat minden foka előfordul. Az ókorban P. nagyon
termékeny, a Biblia szerint «tejjel, mézzel folyó ország» volt. «Az ember a
sziklákból szívhatta a mézet» (Mózes V. 32. 13). A bibliai megállapításokat
későbbi nem-zsidó írók is megerősítették. Így Tacitus és Justinianus. Különösen
termékeny volt az Esdrelon síkság és a Gazatól a Karmaiig terjedő parti rész.
Bőven termett a föld búzát, árpát, szőlőt, fügét, olajt és hüvelyes
veteményeket. Erdőiben dúsan nőtt a cédrus, a tölgy, a pálma, a terebinthus és
a ciprusfa, virágai: a liliom, a nárcisz, a rózsa és a sáfrány. A legáldottabb
vidék a Genezareth környéke volt, ahol a citrom, a narancs, a mandula, a dinnye
egy hónappal előbb ért, mint másutt. A földmívelésen és gyümölcstermelésen
kívül a lakosság főfoglalkozása az állattenyésztés volt. A középkor évszázadai
alatt P. földje elvesztette rendkívüli termékenységét, ami geológiai okokon
kívül arra vezethető vissza, hogy a zsidóság szétszóratása után teljesen
megszűnt a földmívelés. P. őslakói a refaiták voltak, egy óriás nép (Mózes IV.
13. 23), melyet a Biblia különböző neveken említ. Későbbi lakosai a
filiszteusok, kanaániták, majd a zsidók. Jelenlegi lakosai a zsidókon kívül,
akiknek száma a cionisták telepítő propagandája következtében egyre növekszik,
arabok, szírek, törökök és görögök. Területe 23,000 km2, lakosainak száma
Transzjordánia leszámításával 800,000 re tehető. Nevezetesebb - nagyrészt ma is
meglevő - városai voltak: Jeruzsálem, a főváros (l. o.) Jerikó, Hebron, Cäzarea
(a római prokurátorok székhelye), Betlehem, Emmaus, Besz seba, Arimathia, Joppe
(Jaffa), Azotos, Askalon, Gaza, Samaria, Jezrael, Szichem, Szilo, Dán,
Kapemaum, Tiberiae, Nazareth, Kana, Paneas, Gadara, Boszra, Geraza, Rabbath,
Ammon. Vasútja 1914-ig Jaffától Jeruzsálemig és Haifától Dératig volt, mely
utóbbi helyen a Hedzsasz-vasúthoz csatlakozott. A háború alatt több hadi
vasútvonal épült, melyek az új P. állam tulajdonába mentek át. P. történetében
(l. Erec Jiszróél) a világháború után jelentős változás állott be. A cionista
politika eredményeképpen (l. Cionizmus) P. Angliának, mint a Népszövetség
mandatariusának ellenőrzése alatt zsidó állam lett. Anglia mandátumát a
Népszövetség 1922. erősítette meg véglegesen. P. elszakadását Törökországtól
pedig az 1923-iki lausannei béke biztosította. Az új P. alkotmánya 1922 szept.
1. lépett életbe. A legfelsőbb hatalom az angol főmegbízott (High
Commissioner), aki a közigazgatás és végrehajtótanács (Execoutive Council)
elnöke is. A törvényhozó tanácsot (Legislative Council) indirekt úton
választják és az összes felekezetek és nemzetek képviselve vannak benne. A
Balfour-deklaráció után (l. Cionizmus) teljes erővel megindult a
földvásárlásban, építkezésben és telepítésben mutatkozó P.-i munka, mely
aránylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket produkált. Néhány év alatt főleg
Orosz- és Lengyelországból, de a nyugati államokból is több ezer kivándorló
telepedett le P.-ban, akiknek produktív munkája újjáformálta az évszázadokon át
elhanyagolt ország képét. A kivándorlók túlnyomó része földmíves, a szellemi
foglalkozásúak közül elsősorban mérnökök és orvosok számára van engedélyezve a
letelepedés. A telepesek száma, akik a Cionista Szervezettől vásárolt telepeken
dolgoznak, 1925. 24,000 volt, azóta ez a szám egyre növekszik A telepítés
elsősorban a Földközi-tenger, a Jordán folyó és a Szíria közötti területen történik,
de a transzjordániai rész belső gyarmatosítása is folyamatban van. A zsidó
telepek száma 80-ra tehető, köztük a legnagyobb a Jaffa mellett épült Tel Aviv
(34,000 lakossal), mely F. legmodernebb és legeurópaibb városa, Van P.-nak
hébernyelvű egyeteme a jeruzsálemi Scopus-hegyen, ugyancsak hébernyelvű fiú-és
leánygimnáziuma, politechnikuma, iparművészeti iskolája (Becalél),
bakteriológiai és mezőgazdasági akadémiája, operaháza és színháza. Az összes
iskolák száma 132, a tanítóké 550, a növendékeké 13.000. Van még 39 klinikája
és 5 laboratóriuma. 150 ipari vállalat működik P.-ban s ezeknek 90%-a zsidó
kézben van. A cionista tőke, mely a P.-í beruházásokat eszközölte, a háború
végétől 1925-ig 6 millió fontra rágott. P., amelynek hivatalos nyelve az angol mellett
a héber és az arab, mezőgazdasági, de főleg kulturális tekintetben állandóan
fejlődik. Ezt a gyors tempójú fejlődést kezdetben nem jó szemmel nézték az
arabok, akik a zsidók szupremáciájától féltek. 1920-ban az arabok féltékenysége
lázadásban tört ki, az angol kormányzat azonban a teljes jogegyenlőség
elismerésével helyreállította a békét. P. első angol kormányzója Sir Herbert
Sámuel volt, utóda 1924-től Lord Plumer. A kormányzóval, mint elismert közjogi
intézmény, a Cionista Szervezet működik együtt. (L. Cionizmus, Keren Hajeszod,
Keren Kajemeth Lejiszroél, Erec Jiseroél és Jeruzsálem).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3770. címszó a lexikon =>
679. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13770.htm
CÍMSZÓ: Palesztina
SZÓCIKK: Palesztina héb. Erec Jiszróél , a Bibliában Szentföld admosz kódes
, mely név máig megmaradt és általánossá vált, miután a zsidón kívül a
keresztény és mohamedán vallás legszentebb tradíciói is P. földjében
gyökereznek. Legrégibb neve Kánaán volt, P. őslakói, a kanaániták után, kik az
ország Jordán innenső részét lakták. De már Ábrahám és családjának bevándorlása
után, neve: a héberek országa Mózes I. 40. 15 . Mikor a zsidók meghódították
P.-t, az ország különböző neveket kapott, így Izrael országának Sám. I. 13, 19
, Izrael Örökének Birák k. 20, 6 , később Isten országának Hosea 9, 3 és
Szentföldnek Zak. 2, 12 , az országnak Rehabeám alatt történt felosztása után
pedig Juda országának is nevezték. A P. név héb. pleset először a második
állami életben görög és római szerzőknél fordult elő s kezdetben csak a
Jaffától délre eső, filiszteusoktól lakott parti síkság megjelölésére szolgált,
később P. alatt a zsidók uralma alá tartozó egész földterületet értették. P.
már fekvésénél fogva is egyike volt az ókori világ legjelentősebb országainak.
Ázsia, Afrika és Európa érintkezési pontján terül el és minden oldalról
természet alkotta zárt határok választják el a szomszédos országoktól. Határai
voltak: északon a Libanon és Hermon, nyugaton a Földközi-tenger, keleten a
szíriai sivatag, délen a szináji félsziget. Ezek a határok nagyjában egyeznek a
Bibliában gyakran említett határokkal, míg a Talmudban előforduló
határmegjelölések szerint P. területe jóval kisebb volt. P. a legrégibb időkben
három részre oszlott, ú. m. a nyugat-jordáni, kelet-jordáni részre és a Jordán
völgyének nevezett területre. A második államalakulás idejében négy tartományra
osztották be P. területét, ezek voltak: Judaea, Samaria, Galilea és Perea. P.
hegyei a Libanon nyúlványai, nevezetesebbek: Karmel, Gilboa, Tabor, Efraim,
Garizim, Juda, Sion, Moriah. Egyetlen számottevő folyója a Jordán, melynek
mellékvizei, mint pl. a Kidron, jelentéktelen kis patakok. Tavai: a
Holt-tenger, a Tiberias v. Genezareth és a Merom. Amiként P. geológiai
alakulata is a legváltozatosabb és a Földnek csaknem minden formációját
feltünteti, ugyanúgy az ország éghajlata is a legszeszélyesebb. A Jordán
völgyében s általában a síkságon tropikus hőség uralkodik, mely a Holt-tenger
környékén olyan méreteket ölt, hogy minden növényzet elpusztul, a hegyvidéken
Libanon havas és zord az időjárás, de e két véglet között az éghajlat minden
foka előfordul. Az ókorban P. nagyon termékeny, a Biblia szerint tejjel, mézzel
folyó ország volt. Az ember a sziklákból szívhatta a mézet Mózes V. 32. 13 . A
bibliai megállapításokat későbbi nem-zsidó írók is megerősítették. Így Tacitus
és Justinianus. Különösen termékeny volt az Esdrelon síkság és a Gazatól a
Karmaiig terjedő parti rész. Bőven termett a föld búzát, árpát, szőlőt, fügét,
olajt és hüvelyes veteményeket. Erdőiben dúsan nőtt a cédrus, a tölgy, a pálma,
a terebinthus és a ciprusfa, virágai: a liliom, a nárcisz, a rózsa és a
sáfrány. A legáldottabb vidék a Genezareth környéke volt, ahol a citrom, a
narancs, a mandula, a dinnye egy hónappal előbb ért, mint másutt. A
földmívelésen és gyümölcstermelésen kívül a lakosság főfoglalkozása az
állattenyésztés volt. A középkor évszázadai alatt P. földje elvesztette
rendkívüli termékenységét, ami geológiai okokon kívül arra vezethető vissza,
hogy a zsidóság szétszóratása után teljesen megszűnt a földmívelés. P. őslakói
a refaiták voltak, egy óriás nép Mózes IV. 13. 23 , melyet a Biblia különböző
neveken említ. Későbbi lakosai a filiszteusok, kanaániták, majd a zsidók.
Jelenlegi lakosai a zsidókon kívül, akiknek száma a cionisták telepítő
propagandája következtében egyre növekszik, arabok, szírek, törökök és görögök.
Területe 23,000 km2, lakosainak száma Transzjordánia leszámításával 800,000 re
tehető. Nevezetesebb - nagyrészt ma is meglevő - városai voltak: Jeruzsálem, a
főváros l. o. Jerikó, Hebron, Cäzarea a római prokurátorok székhelye ,
Betlehem, Emmaus, Besz seba, Arimathia, Joppe Jaffa , Azotos, Askalon, Gaza,
Samaria, Jezrael, Szichem, Szilo, Dán, Kapemaum, Tiberiae, Nazareth, Kana,
Paneas, Gadara, Boszra, Geraza, Rabbath, Ammon. Vasútja 1914-ig Jaffától
Jeruzsálemig és Haifától Dératig volt, mely utóbbi helyen a Hedzsasz-vasúthoz
csatlakozott. A háború alatt több hadi vasútvonal épült, melyek az új P. állam
tulajdonába mentek át. P. történetében l. Erec Jiszróél a világháború után
jelentős változás állott be. A cionista politika eredményeképpen l. Cionizmus
P. Angliának, mint a Népszövetség mandatariusának ellenőrzése alatt zsidó állam
lett. Anglia mandátumát a Népszövetség 1922. erősítette meg véglegesen. P.
elszakadását Törökországtól pedig az 1923-iki lausannei béke biztosította. Az
új P. alkotmánya 1922 szept. 1. lépett életbe. A legfelsőbb hatalom az angol
főmegbízott High Commissioner , aki a közigazgatás és végrehajtótanács
Execoutive Council elnöke is. A törvényhozó tanácsot Legislative Council
indirekt úton választják és az összes felekezetek és nemzetek képviselve vannak
benne. A Balfour-deklaráció után l. Cionizmus teljes erővel megindult a
földvásárlásban, építkezésben és telepítésben mutatkozó P.-i munka, mely
aránylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket produkált. Néhány év alatt főleg
Orosz- és Lengyelországból, de a nyugati államokból is több ezer kivándorló
telepedett le P.-ban, akiknek produktív munkája újjáformálta az évszázadokon át
elhanyagolt ország képét. A kivándorlók túlnyomó része földmíves, a szellemi
foglalkozásúak közül elsősorban mérnökök és orvosok számára van engedélyezve a
letelepedés. A telepesek száma, akik a Cionista Szervezettől vásárolt telepeken
dolgoznak, 1925. 24,000 volt, azóta ez a szám egyre növekszik A telepítés
elsősorban a Földközi-tenger, a Jordán folyó és a Szíria közötti területen
történik, de a transzjordániai rész belső gyarmatosítása is folyamatban van. A
zsidó telepek száma 80-ra tehető, köztük a legnagyobb a Jaffa mellett épült Tel
Aviv 34,000 lakossal , mely F. legmodernebb és legeurópaibb városa, Van P.-nak
hébernyelvű egyeteme a jeruzsálemi Scopus-hegyen, ugyancsak hébernyelvű fiú-és
leánygimnáziuma, politechnikuma, iparművészeti iskolája Becalél ,
bakteriológiai és mezőgazdasági akadémiája, operaháza és színháza. Az összes
iskolák száma 132, a tanítóké 550, a növendékeké 13.000. Van még 39 klinikája
és 5 laboratóriuma. 150 ipari vállalat működik P.-ban s ezeknek 90%-a zsidó
kézben van. A cionista tőke, mely a P.-í beruházásokat eszközölte, a háború
végétől 1925-ig 6 millió fontra rágott. P., amelynek hivatalos nyelve az angol
mellett a héber és az arab, mezőgazdasági, de főleg kulturális tekintetben
állandóan fejlődik. Ezt a gyors tempójú fejlődést kezdetben nem jó szemmel
nézték az arabok, akik a zsidók szupremáciájától féltek. 1920-ban az arabok
féltékenysége lázadásban tört ki, az angol kormányzat azonban a teljes
jogegyenlőség elismerésével helyreállította a békét. P. első angol kormányzója
Sir Herbert Sámuel volt, utóda 1924-től Lord Plumer. A kormányzóval, mint
elismert közjogi intézmény, a Cionista Szervezet működik együtt. L. Cionizmus,
Keren Hajeszod, Keren Kajemeth Lejiszroél, Erec Jiseroél és Jeruzsálem .
13770.ht
CÍMSZÓ Palesztin
SZÓCIKK Palesztin héb Ere Jiszróé Bibliába Szentföl admos kóde mel né mái
megmarad é általánoss vált miutá zsidó kívü keresztén é mohamedá vallá
legszenteb tradíció i P földjébe gyökereznek Legrégib nev Kánaá volt P őslakói
kanaánitá után ki a orszá Jordá innens részé lakták D má Ábrahá é családjána
bevándorlás után neve hébere ország Móze I 40 1 Miko zsidó meghódítottá P.-t a
orszá különböz neveke kapott íg Izrae országána Sám I 13 1 Izrae Örökéne Birá k
20 későb Iste országána Hose 9 é Szentföldne Zak 2 1 a országna Rehabeá alat
történ felosztás utá pedi Jud országána i nevezték P né héb plese előszö másodi
állam életbe görö é róma szerzőkné fordul el kezdetbe csa Jaffátó délr eső
filiszteusoktó lakot part síksá megjelölésér szolgált későb P alat zsidó uralm
al tartoz egés földterülete értették P má fekvéséné fogv i egyik vol a ókor
vilá legjelentőseb országainak Ázsia Afrik é Európ érintkezés pontjá terü e é
minde oldalró természe alkott zár határo választjá e szomszédo országoktól
Határa voltak észako Libano é Hermon nyugato Földközi-tenger kelete szíria
sivatag déle szináj félsziget Eze határo nagyjába egyezne Bibliába gyakra
említet határokkal mí Talmudba előfordul határmegjelölése szerin P terület jóva
kiseb volt P legrégib időkbe háro részr oszlott ú m nyugat-jordáni kelet-jordán
részr é Jordá völgyéne nevezet területre másodi államalakulá idejébe nég
tartományr osztottá b P területét eze voltak Judaea Samaria Galile é Perea P
hegye Libano nyúlványai nevezetesebbek Karmel Gilboa Tabor Efraim Garizim Juda
Sion Moriah Egyetle számottev folyój Jordán melyne mellékvizei min pl Kidron
jelentéktele ki patakok Tavai Holt-tenger Tiberia v Genezaret é Merom Amikén P
geológia alakulat i legváltozatosab é Földne csakne minde formációjá feltünteti
ugyanúg a orszá éghajlat i legszeszélyesebb Jordá völgyébe általába síkságo
tropiku hősé uralkodik mel Holt-tenge környéké olya méreteke ölt hog minde
növényze elpusztul hegyvidéke Libano hava é zor a időjárás d ké végle közöt a
éghajla minde fok előfordul A ókorba P nagyo termékeny Bibli szerin tejjel
mézze foly orszá volt A embe sziklákbó szívhatt méze Móze V 32 1 biblia
megállapításoka később nem-zsid író i megerősítették Íg Tacitu é Justinianus
Különöse terméken vol a Esdrelo síksá é Gazató Karmaii terjed part rész Bőve
termet föl búzát árpát szőlőt fügét olaj é hüvelye veteményeket Erdőibe dúsa
nőt cédrus tölgy pálma terebinthu é ciprusfa virágai liliom nárcisz rózs é
sáfrány legáldottab vidé Genezaret környék volt aho citrom narancs mandula
dinny eg hónappa előb ért min másutt földmívelése é gyümölcstermelése kívü
lakossá főfoglalkozás a állattenyészté volt középko évszázada alat P földj
elvesztett rendkívül termékenységét am geológia okoko kívü arr vezethet vissza
hog zsidósá szétszóratás utá teljese megszűn földmívelés P őslakó refaitá voltak
eg óriá né Móze IV 13 2 melye Bibli különböz neveke említ Később lakosa
filiszteusok kanaániták maj zsidók Jelenleg lakosa zsidóko kívül akikne szám
cionistá telepít propagandáj következtébe egyr növekszik arabok szírek törökö é
görögök Terület 23,00 km2 lakosaina szám Transzjordáni leszámításáva 800,00 r
tehető Nevezeteseb nagyrész m i meglev városa voltak Jeruzsálem főváro l o
Jerikó Hebron Cäzare róma prokurátoro székhely Betlehem Emmaus Bes seba
Arimathia Jopp Jaff Azotos Askalon Gaza Samaria Jezrael Szichem Szilo Dán
Kapemaum Tiberiae Nazareth Kana Paneas Gadara Boszra Geraza Rabbath Ammon
Vasútj 1914-i Jaffátó Jeruzsálemi é Haifátó Dérati volt mel utóbb helye
Hedzsasz-vasútho csatlakozott hábor alat töb had vasútvona épült melye a ú P
álla tulajdonáb mente át P történetébe l Ere Jiszróé világhábor utá jelentő
változá állot be cionist politik eredményeképpe l Cionizmu P Angliának min
Népszövetsé mandatariusána ellenőrzés alat zsid álla lett Angli mandátumá
Népszövetsé 1922 erősített me véglegesen P elszakadásá Törökországtó pedi a
1923-ik lausanne bék biztosította A ú P alkotmány 192 szept 1 lépet életbe
legfelsőb hatalo a ango főmegbízot Hig Commissione ak közigazgatá é
végrehajtótanác Execoutiv Counci elnök is törvényhoz tanácso Legislativ Counci
indirek úto választjá é a össze felekezete é nemzete képviselv vanna benne
Balfour-deklaráci utá l Cionizmu telje erőve megindul földvásárlásban
építkezésbe é telepítésbe mutatkoz P.- munka mel arányla rövi id alat hatalma
eredményeke produkált Néhán é alat főle Orosz é Lengyelországból d nyugat
államokbó i töb eze kivándorl telepedet l P.-ban akikne produktí munkáj
újjáformált a évszázadoko á elhanyagol orszá képét kivándorló túlnyom rész
földmíves szellem foglalkozásúa közü elsősorba mérnökö é orvoso számár va
engedélyezv letelepedés telepese száma aki Cionist Szervezettő vásárol telepeke
dolgoznak 1925 24,00 volt azót e szá egyr növekszi telepíté elsősorba
Földközi-tenger Jordá foly é Szíri között területe történik d transzjordánia
rés bels gyarmatosítás i folyamatba van zsid telepe szám 80-r tehető köztü
legnagyob Jaff mellet épül Te Avi 34,00 lakossa mel F legmoderneb é legeurópaib
városa Va P.-na hébernyelv egyetem jeruzsálem Scopus-hegyen ugyancsa hébernyelv
fiú-é leánygimnáziuma politechnikuma iparművészet iskoláj Becalé bakteriológia
é mezőgazdaság akadémiája operaház é színháza A össze iskolá szám 132 tanítók
550 növendékek 13.000 Va mé 3 klinikáj é laboratóriuma 15 ipar vállala működi
P.-ba ezekne 90%- zsid kézbe van cionist tőke mel P.- beruházásoka eszközölte
hábor végétő 1925-i milli fontr rágott P. amelyne hivatalo nyelv a ango mellet
hébe é a arab mezőgazdasági d főle kulturáli tekintetbe állandóa fejlődik Ez
gyor tempój fejlődés kezdetbe ne j szemme nézté a arabok aki zsidó
szupremáciájátó féltek 1920-ba a arabo féltékenység lázadásba tör ki a ango
kormányza azonba telje jogegyenlősé elismeréséve helyreállított békét P els
ango kormányzój Si Herber Sámue volt utód 1924-tő Lor Plumer kormányzóval min
elismer közjog intézmény Cionist Szerveze működi együtt L Cionizmus Kere
Hajeszod Kere Kajemet Lejiszroél Ere Jiseroé é Jeruzsále
13770.h
CÍMSZ Paleszti
SZÓCIK Paleszti hé Er Jiszró Bibliáb Szentfö admo kód me n má megmara
általános vál miut zsid kív kereszté mohamed vall legszente tradíci földjéb gyökerezne
Legrégi ne Kána vol őslakó kanaánit utá k orsz Jord innen rész laktá m Ábrah
családján bevándorlá utá nev héber orszá Móz 4 Mik zsid meghódított P.- orsz
különbö nevek kapot í Izra országán Sá 1 Izra Örökén Bir 2 késő Ist országán
Hos Szentföldn Za országn Rehabe ala törté felosztá ut ped Ju országán nevezté
n hé ples elősz másod álla életb gör róm szerzőkn fordu e kezdetb cs Jaffát dél
es filiszteusokt lako par síks megjelölésé szolgál késő ala zsid ural a tarto
egé földterület értetté m fekvésén fog egyi vo óko vil legjelentőse országaina
Ázsi Afri Euró érintkezé pontj ter mind oldalr termész alkot zá határ választj
szomszéd országoktó Határ volta észak Liban Hermo nyugat Földközi-tenge kelet
szíri sivata dél sziná félszige Ez határ nagyjáb egyezn Bibliáb gyakr említe
határokka m Talmudb előfordu határmegjelölés szeri terüle jóv kise vol legrégi
időkb hár rész oszlot nyugat-jordán kelet-jordá rész Jord völgyén neveze
területr másod államalakul idejéb né tartomány osztott területé ez volta Judae
Samari Galil Pere hegy Liban nyúlványa nevezetesebbe Karme Gilbo Tabo Efrai
Garizi Jud Sio Moria Egyetl számotte folyó Jordá melyn mellékvize mi p Kidro
jelentéktel k patako Tava Holt-tenge Tiberi Genezare Mero Amiké geológi alakula
legváltozatosa Földn csakn mind formációj feltüntet ugyanú orsz éghajla
legszeszélyeseb Jord völgyéb általáb síkság tropik hős uralkodi me Holt-teng
környék oly méretek öl ho mind növényz elpusztu hegyvidék Liban hav zo időjárá
k végl közö éghajl mind fo előfordu ókorb nagy terméken Bibl szeri tejje mézz
fol orsz vol emb sziklákb szívhat méz Móz 3 bibli megállapítások későb nem-zsi
ír megerősítetté Í Tacit Justinianu Különös terméke vo Esdrel síks Gazat Karmai
terje par rés Bőv terme fö búzá árpá szőlő fügé ola hüvely veteményeke Erdőib
dús nő cédru tölg pálm terebinth ciprusf virága lilio nárcis róz sáfrán
legáldotta vid Genezare környé vol ah citro naranc mandul dinn e hónapp elő ér
mi másut földmívelés gyümölcstermelés kív lakoss főfoglalkozá állattenyészt vol
középk évszázad ala föld elvesztet rendkívü termékenységé a geológi okok kív ar
vezethe vissz ho zsidós szétszóratá ut teljes megszű földmívelé őslak refait
volta e óri n Móz I 1 mely Bibl különbö nevek emlí Későb lakos filiszteuso
kanaánitá ma zsidó Jelenle lakos zsidók kívü akikn szá cionist telepí
propagandá következtéb egy növekszi arabo szíre török görögö Terüle
13770.
CÍMS Paleszt
SZÓCI Paleszt h E Jiszr Bibliá Szentf adm kó m m megmar általáno vá miu zsi
kí kereszt mohame val legszent tradíc földjé gyökerezn Legrég n Kán vo őslak
kanaáni ut ors Jor inne rés lakt Ábra családjá bevándorl ut ne hébe orsz Mó Mi
zsi meghódítot P. ors különb neve kapo Izr országá S Izr Öröké Bi kés Is
országá Ho Szentföld Z ország Rehab al tört feloszt u pe J országá nevezt h ple
elős máso áll élet gö ró szerzők ford kezdet c Jaffá dé e filiszteusok lak pa
sík megjelölés szolgá kés al zsi ura tart eg földterüle értett fekvésé fo egy v
ók vi legjelentős országain Ázs Afr Eur érintkez pont te min oldal termés alko
z hatá választ szomszé országokt Hatá volt észa Liba Herm nyuga Földközi-teng
kele szír sivat dé szin félszig E hatá nagyjá egyez Bibliá gyak említ határokk
Talmud előford határmegjelölé szer terül jó kis vo legrég idők há rés oszlo
nyugat-jordá kelet-jord rés Jor völgyé nevez terület máso államalaku idejé n
tartomán osztot terület e volt Juda Samar Gali Per heg Liba nyúlvány
nevezetesebb Karm Gilb Tab Efra Gariz Ju Si Mori Egyet számott foly Jord mely
mellékviz m Kidr jelentékte patak Tav Holt-teng Tiber Genezar Mer Amik geológ
alakul legváltozatos Föld csak min formáció feltünte ugyan ors éghajl
legszeszélyese Jor völgyé általá síksá tropi hő uralkod m Holt-ten környé ol
mérete ö h min növény elpuszt hegyvidé Liba ha z időjár vég köz éghaj min f
előford ókor nag terméke Bib szer tejj méz fo ors vo em sziklák szívha mé Mó
bibl megállapításo késő nem-zs í megerősített Taci Justinian Különö termék v
Esdre sík Gaza Karma terj pa ré Bő term f búz árp szől füg ol hüvel vetemények
Erdői dú n cédr töl pál terebint ciprus virág lili nárci ró sáfrá legáldott vi
Genezar körny vo a citr naran mandu din hónap el é m másu földmívelé
gyümölcstermelé kí lakos főfoglalkoz állattenyész vo közép évszáza al föl
elveszte rendkív termékenység geológ oko kí a vezeth viss h zsidó szétszórat u
telje megsz földmível ősla refai volt ór Mó mel Bib különb neve eml Késő lako
filiszteus kanaánit m zsid Jelenl lako zsidó kív akik sz cionis telep propagand
következté eg növeksz arab szír törö görög Terül 23, k lakosai sz Transzjordá
leszámításá 800, tehe Nevezetes nagyré megl váro volt Jeruzsál fővá Jeri Hebr
Cäza ró prokuráto székhe Betleh Emma B se Arimath Jo Ja Azot Askal Ga Samar
Jezra Szich Szi D Kapema Tiberi Nazare Ka Pane Gada Bosz Gera Rabba Amm Vasú
1914 Jaffá Jeruzsále Haifá Déra vo m utó hel Hedzsasz-vasút csatlakozo háb al t
h vasútvo épü mel ál tulajdon men történeté E Jiszr világháb u jelen válto áll
cioni polit eredményekép Cioniz Anglián m Népszövet mandatariusá ellenőrz al zs
ál le Ang mandátu Népszövet 19 erősíte végleges elszakadá Törökország pe 1923-
lausan b biztosítot alkotmá 1 sze lép élet legfels hata an főmegbíz H Commissio
közigazga végrehajtótan Execout Coun eln törvényh tanác Legislat Coun indir ú
választ öss felekeze nemze képvise van ben Balfour-deklará u Cioniz tel erő
megind földvásárlásb építkezés telepítés mutatk P mun m arány rö al hatal
eredménye produká Néh al fő Oro Lengyelországb nyug államok t e kivándo teleped
P.-b akik produk munk újjáformá évszázado elhanyag ors kép kivándor túlny ré
földmív szell foglalkozás kö elsősor mérnö orvo szám engedélye leteleped telepe
szá a Cioni Szervezet vásár telepe dolgozn 19 24, vo az s eg növeks telepí
elsősor Földközi-teng Jor fo Szí közö terüle történ transzjordán r be
gyarmatosít folyamat v zs tele sz 80 tehe köz legnagy Ja mell ép A 34, lakos m
legmodern legeurópa váro P.- hébernye egyet jeruzsál Scopus-hegy ugyanc
hébernye fiú leánygimnáziu politechniku iparművész iskol Beca bakteriológ
mezőgazdas akadémiá operah színhá öss isko sz 1 tanít 5 növendék 13.0 klinik
laboratóriu ip válla műkö P.- ezek 90 zs kéz v cioni tő m P beruházáso eszközöl
háb végé 1925 mil fon rágo amely hivata nye an mell hé ar mezőgazdasá fő kulturá
tekintet álland fejlőd gy temp fejlőd kezdet szem néz arab a zsi szupremáciájá
félt 1920- ara féltékenys lázadás t an kormány azon tel jogegyenlő elismerésé
helyreállíto bék e an kormányz Herb Sám vo ut 1924- L Plum kormányzóv m elism
közj intézmé Cioni Szerve műkö együ Cionizm Ke Hajesz Ke Kajem Lejiszro E Jiser
Jeruzsá
13770
CÍM Palesz
SZÓC Palesz Jisz Bibli Szent ad k megma általán v mi zs k keresz moham va
legszen tradí földj gyökerez Legré Ká v ősla kanaán u or Jo inn ré lak Ábr
családj bevándor u n héb ors M M zs meghódíto P or külön nev kap Iz ország Iz
Örök B ké I ország H Szentföl orszá Reha a tör felosz p ország nevez pl elő más
ál éle g r szerző for kezde Jaff d filiszteuso la p sí megjelölé szolg ké a zs
ur tar e földterül értet fekvés f eg ó v legjelentő országai Áz Af Eu érintke
pon t mi olda termé alk hat válasz szomsz országok Hat vol ész Lib Her nyug
Földközi-ten kel szí siva d szi félszi hat nagyj egye Bibli gya emlí határok
Talmu előfor határmegjelöl sze terü j ki v legré idő h ré oszl nyugat-jord
kelet-jor ré Jo völgy neve terüle más államalak idej tartomá oszto terüle vol
Jud Sama Gal Pe he Lib nyúlván nevezeteseb Kar Gil Ta Efr Gari J S Mor Egye
számot fol Jor mel mellékvi Kid jelentékt pata Ta Holt-ten Tibe Geneza Me Ami
geoló alaku legváltozato Föl csa mi formáci feltünt ugya or éghaj legszeszélyes
Jo völgy által síks trop h uralko Holt-te körny o méret mi növén elpusz hegyvid
Lib h időjá vé kö égha mi előfor óko na termék Bi sze tej mé f or v e sziklá
szívh m M bib megállapítás kés nem-z megerősítet Tac Justinia Külön termé Esdr
sí Gaz Karm ter p r B ter bú ár sző fü o hüve veteménye Erdő d céd tö pá
terebin cipru virá lil nárc r sáfr legáldot v Geneza körn v cit nara mand di
hóna e más földmível gyümölcstermel k lako főfoglalko állattenyés v közé évszáz
a fö elveszt rendkí termékenysé geoló ok k vezet vis zsid szétszóra telj megs
földmíve ősl refa vol ó M me Bi külön nev em Kés lak filiszteu kanaáni zsi
Jelen lak zsid kí aki s cioni tele propagan következt e növeks ara szí tör görö
Terü 23 lakosa s Transzjord leszámítás 800 teh Nevezete nagyr meg vár vol
Jeruzsá főv Jer Heb Cäz r prokurát székh Betle Emm s Arimat J J Azo Aska G Sama
Jezr Szic Sz Kapem Tiber Nazar K Pan Gad Bos Ger Rabb Am Vas 191 Jaff Jeruzsál
Haif Dér v ut he Hedzsasz-vasú csatlakoz há a vasútv ép me á tulajdo me
történet Jisz világhá jele vált ál cion poli eredményeké Cioni Angliá Népszöve
mandatarius ellenőr a z á l An mandát Népszöve 1 erősít véglege elszakad
Törökorszá p 1923 lausa biztosíto alkotm sz lé éle legfel hat a főmegbí
Commissi közigazg végrehajtóta Execou Cou el törvény taná Legisla Cou indi
válasz ös felekez nemz képvis va be Balfour-deklar Cioni te er megin
földvásárlás építkezé telepíté mutat mu arán r a hata eredmény produk Né a f Or
Lengyelország nyu államo kivánd telepe P.- aki produ mun újjáform évszázad
elhanya or ké kivándo túln r földmí szel foglalkozá k elsőso mérn orv szá
engedély letelepe telep sz Cion Szerveze vásá telep dolgoz 1 24 v a e növek
telep elsőso Földközi-ten Jo f Sz köz terül törté transzjordá b gyarmatosí
folyama z tel s 8 teh kö legnag J mel é 34 lako legmoder legeuróp vár P.
héberny egye jeruzsá Scopus-heg ugyan héberny fi leánygimnázi politechnik
iparművés isko Bec bakterioló mezőgazda akadémi opera szính ös isk s taní növendé
13. klini laboratóri i váll műk P. eze 9 z ké cion t beruházás eszközö há vég
192 mi fo rág amel hivat ny a mel h a mezőgazdas f kultur tekinte állan fejlő g
tem fejlő kezde sze né ara zs szupremáciáj fél 1920 ar féltékeny lázadá a
kormán azo te jogegyenl elismerés helyreállít bé a kormány Her Sá v u 1924 Plu
kormányzó elis köz intézm Cion Szerv műk egy Cioniz K Hajes K Kaje Lejiszr Jise
Jeruzs
1377
CÍ Pales
SZÓ Pales Jis Bibl Szen a megm általá m z keres moha v legsze trad föld
gyökere Legr K ősl kanaá o J in r la Áb család bevándo hé or z meghódít o külö
ne ka I orszá I Örö k orszá Szentfö orsz Reh tö felos orszá neve p el má á él
szerz fo kezd Jaf filiszteus l s megjelöl szol k z u ta földterü érte fekvé e
legjelent országa Á A E érintk po m old term al ha válas szoms országo Ha vo és
Li He nyu Földközi-te ke sz siv sz félsz ha nagy egy Bibl gy eml határo Talm
előfo határmegjelö sz ter k legr id r osz nyugat-jor kelet-jo r J völg nev
terül má államala ide tartom oszt terül vo Ju Sam Ga P h Li nyúlvá nevezetese
Ka Gi T Ef Gar Mo Egy számo fo Jo me mellékv Ki jelenték pat T Holt-te Tib
Genez M Am geol alak legváltozat Fö cs m formác feltün ugy o égha legszeszélye
J völg álta sík tro uralk Holt-t körn mére m növé elpus hegyvi Li időj v k égh
m előfo ók n termé B sz te m o szikl szív bi megállapítá ké nem- megerősíte Ta
Justini Külö term Esd s Ga Kar te te b á sz f hüv vetemény Erd cé t p terebi
cipr vir li nár sáf legáldo Genez kör ci nar man d hón má földmíve
gyümölcsterme lak főfoglalk állattenyé köz évszá f elvesz rendk termékenys geol
o veze vi zsi szétszór tel meg földmív ős ref vo m B külö ne e Ké la filiszte
kanaán zs Jele la zsi k ak cion tel propaga következ növek ar sz tö gör Ter 2
lakos Transzjor leszámítá 80 te Nevezet nagy me vá vo Jeruzs fő Je He Cä
prokurá szék Betl Em Arima Az Ask Sam Jez Szi S Kape Tibe Naza Pa Ga Bo Ge Rab
A Va 19 Jaf Jeruzsá Hai Dé u h Hedzsasz-vas csatlako h vasút é m tulajd m
történe Jis világh jel vál á cio pol eredmények Cion Angli Népszöv mandatariu
ellenő A mandá Népszöv erősí végleg elszaka Törökorsz 192 laus biztosít alkot s
l él legfe ha főmegb Commiss közigaz végrehajtót Execo Co e törvén tan Legisl
Co ind válas ö feleke nem képvi v b Balfour-dekla Cion t e megi földvásárlá
építkez telepít muta m ará hat eredmén produ N O Lengyelorszá ny állam kiván
telep P. ak prod mu újjáfor évszáza elhany o k kivánd túl földm sze foglalkoz
elsős mér or sz engedél letelep tele s Cio Szervez vás tele dolgo 2 növe tele
elsős Földközi-te J S kö terü tört transzjord gyarmatos folyam te te k legna me
3 lak legmode legeuró vá P hébern egy jeruzs Scopus-he ugya hébern f
leánygimnáz politechni iparművé isk Be bakteriol mezőgazd akadém oper szín ö is
tan növend 13 klin laboratór vál mű P ez k cio beruházá eszköz h vé 19 m f rá
ame hiva n me mezőgazda kultu tekint álla fejl te fejl kezd sz n ar z
szupremáciá fé 192 a féltéken lázad kormá az t jogegyen elismeré helyreállí b
kormán He S 192 Pl kormányz eli kö intéz Cio Szer mű eg Cioni Haje Kaj Lejisz
Jis Jeruz