13771.htm

CÍMSZÓ: Palesztina

SZÓCIKK: 1922 szept. 1. lépett életbe. A legfelsőbb hatalom az angol főmegbízott (High Commissioner), aki a közigazgatás és végrehajtótanács (Execoutive Council) elnöke is. A törvényhozó tanácsot (Legislative Council) indirekt úton választják és az összes felekezetek és nemzetek képviselve vannak benne. A Balfour-deklaráció után (l. Cionizmus) teljes erővel megindult a földvásárlásban, építkezésben és telepítésben mutatkozó P.-i munka, mely aránylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket produkált. Néhány év alatt főleg Orosz- és Lengyelországból, de a nyugati államokból is több ezer kivándorló telepedett le P.-ban, akiknek produktív munkája újjáformálta az évszázadokon át elhanyagolt ország képét. A kivándorlók túlnyomó része földmíves, a szellemi foglalkozásúak közül elsősorban mérnökök és orvosok számára van engedélyezve a letelepedés. A telepesek száma, akik a Cionista Szervezettől vásárolt telepeken dolgoznak, 1925. 24,000 volt, azóta ez a szám egyre növekszik A telepítés elsősorban a Földközi-tenger, a Jordán folyó és a Szíria közötti területen történik, de a transzjordániai rész belső gyarmatosítása is folyamatban van. A zsidó telepek száma 80-ra tehető, köztük a legnagyobb a Jaffa mellett épült Tel Aviv (34,000 lakossal), mely F. legmodernebb és legeurópaibb városa, Van P.-nak hébernyelvű egyeteme a jeruzsálemi Scopus-hegyen, ugyancsak hébernyelvű fiú-és leánygimnáziuma, politechnikuma, iparművészeti iskolája (Becalél), bakteriológiai és mezőgazdasági akadémiája, operaháza és színháza. Az összes iskolák száma 132, a tanítóké 550, a növendékeké 13.000. Van még 39 klinikája és 5 laboratóriuma. 150 ipari vállalat működik P.-ban s ezeknek 90%-a zsidó kézben van. A cionista tőke, mely a P.-í beruházásokat eszközölte, a háború végétől 1925-ig 6 millió fontra rágott. P., amelynek hivatalos nyelve az angol mellett a héber és az arab, mezőgazdasági, de főleg kulturális tekintetben állandóan fejlődik. Ezt a gyors tempójú fejlődést kezdetben nem jó szemmel nézték az arabok, akik a zsidók szupremáciájától féltek. 1920-ban az arabok féltékenysége lázadásban tört ki, az angol kormányzat azonban a teljes jogegyenlőség elismerésével helyreállította a békét. P. első angol kormányzója Sir Herbert Sámuel volt, utóda 1924-től Lord Plumer. A kormányzóval, mint elismert közjogi intézmény, a Cionista Szervezet működik együtt. (L. Cionizmus, Keren Hajeszod, Keren Kajemeth Lejiszroél, Erec Jiseroél és Jeruzsálem).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3771. címszó a lexikon => 680. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13771.htm

CÍMSZÓ: Palesztina

SZÓCIKK: 1922 szept. 1. lépett életbe. A legfelsőbb hatalom az angol főmegbízott High Commissioner , aki a közigazgatás és végrehajtótanács Execoutive Council elnöke is. A törvényhozó tanácsot Legislative Council indirekt úton választják és az összes felekezetek és nemzetek képviselve vannak benne. A Balfour-deklaráció után l. Cionizmus teljes erővel megindult a földvásárlásban, építkezésben és telepítésben mutatkozó P.-i munka, mely aránylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket produkált. Néhány év alatt főleg Orosz- és Lengyelországból, de a nyugati államokból is több ezer kivándorló telepedett le P.-ban, akiknek produktív munkája újjáformálta az évszázadokon át elhanyagolt ország képét. A kivándorlók túlnyomó része földmíves, a szellemi foglalkozásúak közül elsősorban mérnökök és orvosok számára van engedélyezve a letelepedés. A telepesek száma, akik a Cionista Szervezettől vásárolt telepeken dolgoznak, 1925. 24,000 volt, azóta ez a szám egyre növekszik A telepítés elsősorban a Földközi-tenger, a Jordán folyó és a Szíria közötti területen történik, de a transzjordániai rész belső gyarmatosítása is folyamatban van. A zsidó telepek száma 80-ra tehető, köztük a legnagyobb a Jaffa mellett épült Tel Aviv 34,000 lakossal , mely F. legmodernebb és legeurópaibb városa, Van P.-nak hébernyelvű egyeteme a jeruzsálemi Scopus-hegyen, ugyancsak hébernyelvű fiú-és leánygimnáziuma, politechnikuma, iparművészeti iskolája Becalél , bakteriológiai és mezőgazdasági akadémiája, operaháza és színháza. Az összes iskolák száma 132, a tanítóké 550, a növendékeké 13.000. Van még 39 klinikája és 5 laboratóriuma. 150 ipari vállalat működik P.-ban s ezeknek 90%-a zsidó kézben van. A cionista tőke, mely a P.-í beruházásokat eszközölte, a háború végétől 1925-ig 6 millió fontra rágott. P., amelynek hivatalos nyelve az angol mellett a héber és az arab, mezőgazdasági, de főleg kulturális tekintetben állandóan fejlődik. Ezt a gyors tempójú fejlődést kezdetben nem jó szemmel nézték az arabok, akik a zsidók szupremáciájától féltek. 1920-ban az arabok féltékenysége lázadásban tört ki, az angol kormányzat azonban a teljes jogegyenlőség elismerésével helyreállította a békét. P. első angol kormányzója Sir Herbert Sámuel volt, utóda 1924-től Lord Plumer. A kormányzóval, mint elismert közjogi intézmény, a Cionista Szervezet működik együtt. L. Cionizmus, Keren Hajeszod, Keren Kajemeth Lejiszroél, Erec Jiseroél és Jeruzsálem .

13771.ht

CÍMSZÓ Palesztin

SZÓCIKK 192 szept 1 lépet életbe legfelsőb hatalo a ango főmegbízot Hig Commissione ak közigazgatá é végrehajtótanác Execoutiv Counci elnök is törvényhoz tanácso Legislativ Counci indirek úto választjá é a össze felekezete é nemzete képviselv vanna benne Balfour-deklaráci utá l Cionizmu telje erőve megindul földvásárlásban építkezésbe é telepítésbe mutatkoz P.- munka mel arányla rövi id alat hatalma eredményeke produkált Néhán é alat főle Orosz é Lengyelországból d nyugat államokbó i töb eze kivándorl telepedet l P.-ban akikne produktí munkáj újjáformált a évszázadoko á elhanyagol orszá képét kivándorló túlnyom rész földmíves szellem foglalkozásúa közü elsősorba mérnökö é orvoso számár va engedélyezv letelepedés telepese száma aki Cionist Szervezettő vásárol telepeke dolgoznak 1925 24,00 volt azót e szá egyr növekszi telepíté elsősorba Földközi-tenger Jordá foly é Szíri között területe történik d transzjordánia rés bels gyarmatosítás i folyamatba van zsid telepe szám 80-r tehető köztü legnagyob Jaff mellet épül Te Avi 34,00 lakossa mel F legmoderneb é legeurópaib városa Va P.-na hébernyelv egyetem jeruzsálem Scopus-hegyen ugyancsa hébernyelv fiú-é leánygimnáziuma politechnikuma iparművészet iskoláj Becalé bakteriológia é mezőgazdaság akadémiája operaház é színháza A össze iskolá szám 132 tanítók 550 növendékek 13.000 Va mé 3 klinikáj é laboratóriuma 15 ipar vállala működi P.-ba ezekne 90%- zsid kézbe van cionist tőke mel P.- beruházásoka eszközölte hábor végétő 1925-i milli fontr rágott P. amelyne hivatalo nyelv a ango mellet hébe é a arab mezőgazdasági d főle kulturáli tekintetbe állandóa fejlődik Ez gyor tempój fejlődés kezdetbe ne j szemme nézté a arabok aki zsidó szupremáciájátó féltek 1920-ba a arabo féltékenység lázadásba tör ki a ango kormányza azonba telje jogegyenlősé elismeréséve helyreállított békét P els ango kormányzój Si Herber Sámue volt utód 1924-tő Lor Plumer kormányzóval min elismer közjog intézmény Cionist Szerveze működi együtt L Cionizmus Kere Hajeszod Kere Kajemet Lejiszroél Ere Jiseroé é Jeruzsále

13771.h

CÍMSZ Paleszti

SZÓCIK 19 szep lépe életb legfelső hatal ang főmegbízo Hi Commission a közigazgat végrehajtótaná Execouti Counc elnö i törvényho tanács Legislati Counc indire út választj össz felekezet nemzet képvisel vann benn Balfour-deklarác ut Cionizm telj erőv megindu földvásárlásba építkezésb telepítésb mutatko P. munk me arányl röv i ala hatalm eredmények produkál Néhá ala fől Oros Lengyelországbó nyuga államokb tö ez kivándor telepede P.-ba akikn produkt munká újjáformál évszázadok elhanyago orsz képé kivándorl túlnyo rés földmíve szelle foglalkozású köz elsősorb mérnök orvos számá v engedélyez letelepedé telepes szám ak Cionis Szervezett vásáro telepek dolgozna 192 24,0 vol azó sz egy növeksz telepít elsősorb Földközi-tenge Jord fol Szír közöt terület történi transzjordáni ré bel gyarmatosítá folyamatb va zsi telep szá 80- tehet közt legnagyo Jaf melle épü T Av 34,0 lakoss me legmoderne legeurópai város V P.-n hébernyel egyete jeruzsále Scopus-hegye ugyancs hébernyel fiú- leánygimnázium politechnikum iparművésze iskolá Becal bakteriológi mezőgazdasá akadémiáj operahá színház össz iskol szá 13 tanító 55 növendéke 13.00 V m kliniká laboratórium 1 ipa vállal működ P.-b ezekn 90% zsi kézb va cionis tők me P. beruházások eszközölt hábo végét 1925- mill font rágot P amelyn hivatal nyel ang melle héb ara mezőgazdaság fől kulturál tekintetb állandó fejlődi E gyo tempó fejlődé kezdetb n szemm nézt arabo ak zsid szupremáciáját félte 1920-b arab féltékenysé lázadásb tö k ang kormányz azonb telj jogegyenlős elismerésév helyreállítot béké el ang kormányzó S Herbe Sámu vol utó 1924-t Lo Plume kormányzóva mi elisme közjo intézmén Cionis Szervez működ együt Cionizmu Ker Hajeszo Ker Kajeme Lejiszroé Er Jisero Jeruzsál

13771.

CÍMS Paleszt

SZÓCI 1 sze lép élet legfels hata an főmegbíz H Commissio közigazga végrehajtótan Execout Coun eln törvényh tanác Legislat Coun indir ú választ öss felekeze nemze képvise van ben Balfour-deklará u Cioniz tel erő megind földvásárlásb építkezés telepítés mutatk P mun m arány rö al hatal eredménye produká Néh al fő Oro Lengyelországb nyug államok t e kivándo teleped P.-b akik produk munk újjáformá évszázado elhanyag ors kép kivándor túlny ré földmív szell foglalkozás kö elsősor mérnö orvo szám engedélye leteleped telepe szá a Cioni Szervezet vásár telepe dolgozn 19 24, vo az s eg növeks telepí elsősor Földközi-teng Jor fo Szí közö terüle történ transzjordán r be gyarmatosít folyamat v zs tele sz 80 tehe köz legnagy Ja mell ép A 34, lakos m legmodern legeurópa váro P.- hébernye egyet jeruzsál Scopus-hegy ugyanc hébernye fiú leánygimnáziu politechniku iparművész iskol Beca bakteriológ mezőgazdas akadémiá operah színhá öss isko sz 1 tanít 5 növendék 13.0 klinik laboratóriu ip válla műkö P.- ezek 90 zs kéz v cioni tő m P beruházáso eszközöl háb végé 1925 mil fon rágo amely hivata nye an mell hé ar mezőgazdasá fő kulturá tekintet álland fejlőd gy temp fejlőd kezdet szem néz arab a zsi szupremáciájá félt 1920- ara féltékenys lázadás t an kormány azon tel jogegyenlő elismerésé helyreállíto bék e an kormányz Herb Sám vo ut 1924- L Plum kormányzóv m elism közj intézmé Cioni Szerve műkö együ Cionizm Ke Hajesz Ke Kajem Lejiszro E Jiser Jeruzsá

13771

CÍM Palesz

SZÓC sz lé éle legfel hat a főmegbí Commissi közigazg végrehajtóta Execou Cou el törvény taná Legisla Cou indi válasz ös felekez nemz képvis va be Balfour-deklar Cioni te er megin földvásárlás építkezé telepíté mutat mu arán r a hata eredmény produk Né a f Or Lengyelország nyu államo kivánd telepe P.- aki produ mun újjáform évszázad elhanya or ké kivándo túln r földmí szel foglalkozá k elsőso mérn orv szá engedély letelepe telep sz Cion Szerveze vásá telep dolgoz 1 24 v a e növek telep elsőso Földközi-ten Jo f Sz köz terül törté transzjordá b gyarmatosí folyama z tel s 8 teh kö legnag J mel é 34 lako legmoder legeuróp vár P. héberny egye jeruzsá Scopus-heg ugyan héberny fi leánygimnázi politechnik iparművés isko Bec bakterioló mezőgazda akadémi opera szính ös isk s taní növendé 13. klini laboratóri i váll műk P. eze 9 z ké cion t beruházás eszközö há vég 192 mi fo rág amel hivat ny a mel h a mezőgazdas f kultur tekinte állan fejlő g tem fejlő kezde sze né ara zs szupremáciáj fél 1920 ar féltékeny lázadá a kormán azo te jogegyenl elismerés helyreállít bé a kormány Her Sá v u 1924 Plu kormányzó elis köz intézm Cion Szerv műk egy Cioniz K Hajes K Kaje Lejiszr Jise Jeruzs

1377

CÍ Pales

SZÓ s l él legfe ha főmegb Commiss közigaz végrehajtót Execo Co e törvén tan Legisl Co ind válas ö feleke nem képvi v b Balfour-dekla Cion t e megi földvásárlá építkez telepít muta m ará hat eredmén produ N O Lengyelorszá ny állam kiván telep P. ak prod mu újjáfor évszáza elhany o k kivánd túl földm sze foglalkoz elsős mér or sz engedél letelep tele s Cio Szervez vás tele dolgo 2 növe tele elsős Földközi-te J S kö terü tört transzjord gyarmatos folyam te te k legna me 3 lak legmode legeuró vá P hébern egy jeruzs Scopus-he ugya hébern f leánygimnáz politechni iparművé isk Be bakteriol mezőgazd akadém oper szín ö is tan növend 13 klin laboratór vál mű P ez k cio beruházá eszköz h vé 19 m f rá ame hiva n me mezőgazda kultu tekint álla fejl te fejl kezd sz n ar z szupremáciá fé 192 a féltéken lázad kormá az t jogegyen elismeré helyreállí b kormán He S 192 Pl kormányz eli kö intéz Cio Szer mű eg Cioni Haje Kaj Lejisz Jis Jeruz