Magyar Zsidó Lexikon: Pápa

13780.htm

CÍMSZÓ: Pápa

SZÓCIKK: Pápa, rend. tan. város Veszprém vm. 19,255 lak. A P.-i hitközség a Chevra Kadisával együtt 1749. alakult. Megalakulását a gr. Esterházy Pál által kiadott türelmi levél tette lehetővé. E levél értelmében megengedtetett a zsidóknak, hogy P.-n letelepedjenek, megcsináltathassák az úgynevezett szombat (szombat-zsinór) korlátokat, kóser bort mérhessenek és mészárszéket alapíthassanak. A türelmi levél kibocsátása után az ország minden tájáról sok zsidó család telepedett meg P.-n, melyek között első volt a Pintschof család. A hitközség első rabbija az Orsz. levéltári A. I. 2. sz. okirata szerint Bernardus Isaac volt, akit R. Zelig Bettelheim, R. Efraim, Wolf Rappaport, majd Feiwel Horovitz követett a rabbiszékben, aki elsőnek tartott magyar nyelvű istentiszteletet. Azután Feitel Mór orvos, elöljárónak a kezdeményezésére Lőw Lipótot (l. o.) választották meg rabbinak, aki akkor nagykanizsai rabbi volt. Lőw Lipót szentelte fel 1846. a hitközség új templomát, melynek felépítéséhez gr. Esterházy Pál 100,000 téglával járult hozzá Ezt a templomot haladó gondolkodású elöljárók építtették, erre vall, hogy az Almemort közvetlen a frigyláda előtt helyezték el és a II. emeleten egy később felállítandó orgona számára üres helyet hagytak. Ennek a felállítására azonban nem került sor. A hitközség ugyanis orthodox szellemben fejlődött tovább és 1919. egy padsor beillesztésével, továbbá az emeleti rácsozat megcsinálásával orthodox jellegűvé változtatták a templomot. 1875-ben a haladók kiváltak a hitközségből, de öt év múlva újból egyesültek a hitközséggel, mely attól kezdve a hagyományok alapján állva, mindmáig megtartotta orthodox jellegét. Lőw Lipót a szabadságharcban vállalt ismert szerepe után kiszabadulva a Neugebandeból, nem tért vissza P.-ra, hanem Szegeden lett rabbi. Utóda Szommer Sámuel lett, aki 1859. halt meg. Roth rabbi után a rabbiszéket hosszú évtizedekig csak rabbiülnökök töltötték be, akik valamennyien megfelelően látták el a tisztüket és működésükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a P.-i hitközség egyike lett az ország leghagyományhűbb hitközségeinek. 1927-ben Gottlieb Sámuel, volt tolcsvai főrabbi került a rabbinátus élére, de már 1928. meghalt. 1851-ben létesült az öt tanerős, ma is működő népiskola, majd a hitközség nagyarányú fejlődésének eredményeképpen 1899. megnyitották a polgári iskolát, melynek öt tanára van. A vallásos nevelés és a Talmud-tanítás a főrabbi által fenntartott jesivában és az Éc Chájim egyesületben folyik, ahol három melamed tanít. Számos egyesületet létesített a hitközség, melyek kulturális és szociális feladatokat tűztek programjukra, vagy jótékonysággal foglalkoznak. Ilyenek: a Gomle Dalim, a Bikur Cholim, a Siur Egylet, továbbá a Tiferesz Bachurim, a Nő- és Leányegylet. A gazdasági életben is élénk szerepet játszik a P.-i zsidóság, amiről a Perrutz testvérek és Leipnik Ármin textilgyárai, az 50-es években Toch József és Schlesinger Henrik által alapított pipagyárak és Boskovitz Samu herendi és városlődi ipartelepe tanúskodnak. A hitközség évi 96,000 P-s költségvetéssel dolgozik, 27,000 P-t kulturális és 2650 P-t filantropikus célokra költ. Nagy alapítványokat is kezelt a hitközség, de ezek mind elértéktelenedtek. Anyakönyvi területéhez Nagydém, Tevei, Bödöge, Tapolcai ő, Pápateszér, Ugod, Bakonytamási, Lovászpatona és Marcaltő községek tartoznak. Lélekszáma kb. 5000, az adófizetők száma 610. Jóléti intézményei: az 50-es években a Chevra Kadisa által létesített magánjellegű kórház és a P. izr. ápolda, melyben jelenleg öt férfi és öt nő részesül teljes ellátásban. A világháborúban elesett hitközségi tagok száma kb. 20-ra tehető, akiknek nevei fel vannak jegyezve a Chevra Kadisa Hazkóró tábláján. A forradalom áldozata Blum Róbert, akit a vörösök lőttek agyon. A hitközség mai vezetősége: Breuer Lázár elnök, Eisler Mór alelnök, Weltner Manó, Grünwald Imre és Preisach János tanácsosok, Bodanszky Dávid templomi gondnok, Krausz. József iskolaszéki elnök, Steiner Vilmos a rituális bizottság elnöke és Marton Ignác titkár. A beltanács 30 tagból, a képviselőtestület 80 tagból áll.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3780. címszó a lexikon => 682. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13780.htm

CÍMSZÓ: Pápa

SZÓCIKK: Pápa, rend. tan. város Veszprém vm. 19,255 lak. A P.-i hitközség a Chevra Kadisával együtt 1749. alakult. Megalakulását a gr. Esterházy Pál által kiadott türelmi levél tette lehetővé. E levél értelmében megengedtetett a zsidóknak, hogy P.-n letelepedjenek, megcsináltathassák az úgynevezett szombat szombat-zsinór korlátokat, kóser bort mérhessenek és mészárszéket alapíthassanak. A türelmi levél kibocsátása után az ország minden tájáról sok zsidó család telepedett meg P.-n, melyek között első volt a Pintschof család. A hitközség első rabbija az Orsz. levéltári A. I. 2. sz. okirata szerint Bernardus Isaac volt, akit R. Zelig Bettelheim, R. Efraim, Wolf Rappaport, majd Feiwel Horovitz követett a rabbiszékben, aki elsőnek tartott magyar nyelvű istentiszteletet. Azután Feitel Mór orvos, elöljárónak a kezdeményezésére Lőw Lipótot l. o. választották meg rabbinak, aki akkor nagykanizsai rabbi volt. Lőw Lipót szentelte fel 1846. a hitközség új templomát, melynek felépítéséhez gr. Esterházy Pál 100,000 téglával járult hozzá Ezt a templomot haladó gondolkodású elöljárók építtették, erre vall, hogy az Almemort közvetlen a frigyláda előtt helyezték el és a II. emeleten egy később felállítandó orgona számára üres helyet hagytak. Ennek a felállítására azonban nem került sor. A hitközség ugyanis orthodox szellemben fejlődött tovább és 1919. egy padsor beillesztésével, továbbá az emeleti rácsozat megcsinálásával orthodox jellegűvé változtatták a templomot. 1875-ben a haladók kiváltak a hitközségből, de öt év múlva újból egyesültek a hitközséggel, mely attól kezdve a hagyományok alapján állva, mindmáig megtartotta orthodox jellegét. Lőw Lipót a szabadságharcban vállalt ismert szerepe után kiszabadulva a Neugebandeból, nem tért vissza P.-ra, hanem Szegeden lett rabbi. Utóda Szommer Sámuel lett, aki 1859. halt meg. Roth rabbi után a rabbiszéket hosszú évtizedekig csak rabbiülnökök töltötték be, akik valamennyien megfelelően látták el a tisztüket és működésükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a P.-i hitközség egyike lett az ország leghagyományhűbb hitközségeinek. 1927-ben Gottlieb Sámuel, volt tolcsvai főrabbi került a rabbinátus élére, de már 1928. meghalt. 1851-ben létesült az öt tanerős, ma is működő népiskola, majd a hitközség nagyarányú fejlődésének eredményeképpen 1899. megnyitották a polgári iskolát, melynek öt tanára van. A vallásos nevelés és a Talmud-tanítás a főrabbi által fenntartott jesivában és az Éc Chájim egyesületben folyik, ahol három melamed tanít. Számos egyesületet létesített a hitközség, melyek kulturális és szociális feladatokat tűztek programjukra, vagy jótékonysággal foglalkoznak. Ilyenek: a Gomle Dalim, a Bikur Cholim, a Siur Egylet, továbbá a Tiferesz Bachurim, a Nő- és Leányegylet. A gazdasági életben is élénk szerepet játszik a P.-i zsidóság, amiről a Perrutz testvérek és Leipnik Ármin textilgyárai, az 50-es években Toch József és Schlesinger Henrik által alapított pipagyárak és Boskovitz Samu herendi és városlődi ipartelepe tanúskodnak. A hitközség évi 96,000 P-s költségvetéssel dolgozik, 27,000 P-t kulturális és 2650 P-t filantropikus célokra költ. Nagy alapítványokat is kezelt a hitközség, de ezek mind elértéktelenedtek. Anyakönyvi területéhez Nagydém, Tevei, Bödöge, Tapolcai ő, Pápateszér, Ugod, Bakonytamási, Lovászpatona és Marcaltő községek tartoznak. Lélekszáma kb. 5000, az adófizetők száma 610. Jóléti intézményei: az 50-es években a Chevra Kadisa által létesített magánjellegű kórház és a P. izr. ápolda, melyben jelenleg öt férfi és öt nő részesül teljes ellátásban. A világháborúban elesett hitközségi tagok száma kb. 20-ra tehető, akiknek nevei fel vannak jegyezve a Chevra Kadisa Hazkóró tábláján. A forradalom áldozata Blum Róbert, akit a vörösök lőttek agyon. A hitközség mai vezetősége: Breuer Lázár elnök, Eisler Mór alelnök, Weltner Manó, Grünwald Imre és Preisach János tanácsosok, Bodanszky Dávid templomi gondnok, Krausz. József iskolaszéki elnök, Steiner Vilmos a rituális bizottság elnöke és Marton Ignác titkár. A beltanács 30 tagból, a képviselőtestület 80 tagból áll.

13780.ht

CÍMSZÓ Páp

SZÓCIKK Pápa rend tan váro Veszpré vm 19,25 lak P.- hitközsé Chevr Kadisáva együt 1749 alakult Megalakulásá gr Esterház Pá álta kiadot türelm levé tett lehetővé levé értelmébe megengedtetet zsidóknak hog P.- letelepedjenek megcsináltathassá a úgynevezet szomba szombat-zsinó korlátokat kóse bor mérhessene é mészárszéke alapíthassanak türelm levé kibocsátás utá a orszá minde tájáró so zsid csalá telepedet me P.-n melye közöt els vol Pintscho család hitközsé els rabbij a Orsz levéltár A I 2 sz okirat szerin Bernardu Isaa volt aki R Zeli Bettelheim R Efraim Wol Rappaport maj Feiwe Horovit követet rabbiszékben ak elsőne tartot magya nyelv istentiszteletet Azutá Feite Mó orvos elöljáróna kezdeményezésér Lő Lipóto l o választottá me rabbinak ak akko nagykanizsa rabb volt Lő Lipó szentelt fe 1846 hitközsé ú templomát melyne felépítéséhe gr Esterház Pá 100,00 tégláva járul hozz Ez templomo halad gondolkodás elöljáró építtették err vall hog a Almemor közvetle frigylád előt helyezté e é II emelete eg későb felállítand orgon számár üre helye hagytak Enne felállításár azonba ne kerül sor hitközsé ugyani orthodo szellembe fejlődöt továb é 1919 eg padso beillesztésével tovább a emelet rácsoza megcsinálásáva orthodo jellegűv változtattá templomot 1875-be haladó kiválta hitközségből d ö é múlv újbó egyesülte hitközséggel mel attó kezdv hagyományo alapjá állva mindmái megtartott orthodo jellegét Lő Lipó szabadságharcba vállal ismer szerep utá kiszabadulv Neugebandeból ne tér vissz P.-ra hane Szegede let rabbi Utód Szomme Sámue lett ak 1859 hal meg Rot rabb utá rabbiszéke hossz évtizedeki csa rabbiülnökö töltötté be aki valamennyie megfelelőe láttá e tisztüke é működésükke nagyba hozzájárulta ahhoz hog P.- hitközsé egyik let a orszá leghagyományhűb hitközségeinek 1927-be Gottlie Sámuel vol tolcsva főrabb kerül rabbinátu élére d má 1928 meghalt 1851-be létesül a ö tanerős m i működ népiskola maj hitközsé nagyarány fejlődéséne eredményeképpe 1899 megnyitottá polgár iskolát melyne ö tanár van valláso nevelé é Talmud-tanítá főrabb álta fenntartot jesivába é a É Cháji egyesületbe folyik aho háro melame tanít Számo egyesülete létesítet hitközség melye kulturáli é szociáli feladatoka tűzte programjukra vag jótékonyságga foglalkoznak Ilyenek Goml Dalim Biku Cholim Siu Egylet tovább Tiferes Bachurim Nő é Leányegylet gazdaság életbe i élén szerepe játszi P.- zsidóság amirő Perrut testvére é Leipni Ármi textilgyárai a 50-e évekbe Toc Józse é Schlesinge Henri álta alapítot pipagyára é Boskovit Sam herend é városlőd ipartelep tanúskodnak hitközsé év 96,00 P- költségvetésse dolgozik 27,00 P- kulturáli é 265 P- filantropiku célokr költ Nag alapítványoka i kezel hitközség d eze min elértéktelenedtek Anyakönyv területéhe Nagydém Tevei Bödöge Tapolca ő Pápateszér Ugod Bakonytamási Lovászpaton é Marcalt községe tartoznak Lélekszám kb 5000 a adófizető szám 610 Jólét intézményei a 50-e évekbe Chevr Kadis álta létesítet magánjelleg kórhá é P izr ápolda melybe jelenle ö férf é ö n részesü telje ellátásban világháborúba eleset hitközség tago szám kb 20-r tehető akikne neve fe vanna jegyezv Chevr Kadis Hazkór tábláján forradalo áldozat Blu Róbert aki vörösö lőtte agyon hitközsé ma vezetősége Breue Lázá elnök Eisle Mó alelnök Weltne Manó Grünwal Imr é Preisac Jáno tanácsosok Bodanszk Dávi templom gondnok Krausz Józse iskolaszék elnök Steine Vilmo rituáli bizottsá elnök é Marto Igná titkár beltanác 3 tagból képviselőtestüle 8 tagbó áll

13780.h

CÍMSZ Pá

SZÓCIK Páp ren ta vár Veszpr v 19,2 la P. hitközs Chev Kadisáv együ 174 alakul Megalakulás g Esterhá P ált kiado türel lev tet lehetőv lev értelméb megengedtete zsidókna ho P. letelepedjene megcsináltathass úgyneveze szomb szombat-zsin korlátoka kós bo mérhessen mészárszék alapíthassana türel lev kibocsátá ut orsz mind tájár s zsi csal telepede m P.- mely közö el vo Pintsch csalá hitközs el rabbi Ors levéltá s okira szeri Bernard Isa vol ak Zel Bettelhei Efrai Wo Rappapor ma Feiw Horovi követe rabbiszékbe a elsőn tarto magy nyel istentisztelete Azut Feit M orvo elöljárón kezdeményezésé L Lipót választott m rabbina a akk nagykanizs rab vol L Lip szentel f 184 hitközs templomá melyn felépítéséh g Esterhá P 100,0 tégláv járu hoz E templom hala gondolkodá elöljár építtetté er val ho Almemo közvetl frigylá elő helyezt I emelet e késő felállítan orgo számá ür hely hagyta Enn felállításá azonb n kerü so hitközs ugyan orthod szellemb fejlődö tová 191 e pads beillesztéséve továb emele rácsoz megcsinálásáv orthod jellegű változtatt templomo 1875-b halad kivált hitközségbő múl újb egyesült hitközségge me att kezd hagyomány alapj állv mindmá megtartot orthod jellegé L Lip szabadságharcb válla isme szere ut kiszabadul Neugebandebó n té viss P.-r han Szeged le rabb Utó Szomm Sámu let a 185 ha me Ro rab ut rabbiszék hoss évtizedek cs rabbiülnök töltött b ak valamennyi megfelelő látt tisztük működésükk nagyb hozzájárult ahho ho P. hitközs egyi le orsz leghagyományhű hitközségeine 1927-b Gottli Sámue vo tolcsv főrab kerü rabbinát élér m 192 meghal 1851-b létesü tanerő műkö népiskol ma hitközs nagyarán fejlődésén eredményeképp 189 megnyitott polgá iskolá melyn taná va vallás nevel Talmud-tanít főrab ált fenntarto jesiváb Cháj egyesületb folyi ah hár melam taní Szám egyesület létesíte hitközsé mely kulturál szociál feladatok tűzt programjukr va jótékonyságg foglalkozna Ilyene Gom Dali Bik Choli Si Egyle továb Tifere Bachuri N Leányegyle gazdasá életb élé szerep játsz P. zsidósá amir Perru testvér Leipn Árm textilgyára 50- évekb To Józs Schlesing Henr ált alapíto pipagyár Boskovi Sa heren városlő ipartele tanúskodna hitközs é 96,0 P költségvetéss dolgozi 27,0 P kulturál 26 P filantropik célok köl Na alapítványok keze hitközsé ez mi elértéktelenedte Anyaköny területéh Nagydé Teve Bödög Tapolc Pápateszé Ugo Bakonytamás Lovászpato Marcal község tartozna Lélekszá k 500 adófizet szá 61 Jólé intézménye 50- évekb Chev Kadi ált létesíte magánjelle kórh iz ápold melyb jelenl fér részes telj ellátásba világháborúb elese hitközsé tag szá k 20- tehet akikn nev f vann jegyez Chev Kadi Hazkó táblájá forradal áldoza Bl Róber ak vörös lőtt agyo hitközs m vezetőség Breu Láz elnö Eisl M alelnö Weltn Man Grünwa Im Preisa Ján tanácsoso Bodansz Dáv templo gondno Kraus Józs iskolaszé elnö Stein Vilm rituál bizotts elnö Mart Ign titká beltaná tagbó képviselőtestül tagb ál

13780.

CÍMS P

SZÓCI Pá re t vá Veszp 19, l P hitköz Che Kadisá egy 17 alaku Megalakulá Esterh ál kiad türe le te lehető le értelmé megengedtet zsidókn h P letelepedjen megcsináltathas úgynevez szom szombat-zsi korlátok kó b mérhesse mészárszé alapíthassan türe le kibocsát u ors min tájá zs csa teleped P. mel köz e v Pintsc csal hitköz e rabb Or levélt okir szer Bernar Is vo a Ze Bettelhe Efra W Rappapo m Fei Horov követ rabbiszékb első tart mag nye istentisztelet Azu Fei orv elöljáró kezdeményezés Lipó választot rabbin ak nagykaniz ra vo Li szente 18 hitköz templom mely felépítésé Esterh 100, téglá jár ho templo hal gondolkod elöljá építtett e va h Almem közvet frigyl el helyez emele kés felállíta org szám ü hel hagyt En felállítás azon ker s hitköz ugya ortho szellem fejlőd tov 19 pad beillesztésév tová emel rácso megcsinálásá ortho jelleg változtat templom 1875- hala kivál hitközségb mú új egyesül hitközségg m at kez hagyomán alap áll mindm megtarto ortho jelleg Li szabadságharc váll ism szer u kiszabadu Neugebandeb t vis P.- ha Szege l rab Ut Szom Sám le 18 h m R ra u rabbiszé hos évtizede c rabbiülnö töltöt a valamenny megfelel lát tisztü működésük nagy hozzájárul ahh h P hitköz egy l ors leghagyományh hitközségein 1927- Gottl Sámu v tolcs főra ker rabbiná élé 19 megha 1851- létes taner műk népisko m hitköz nagyará fejlődésé eredményekép 18 megnyitot polg iskol mely tan v vallá neve Talmud-taní főra ál fenntart jesivá Chá egyesület foly a há mela tan Szá egyesüle létesít hitközs mel kulturá szociá feladato tűz programjuk v jótékonyság foglalkozn Ilyen Go Dal Bi Chol S Egyl tová Tifer Bachur Leányegyl gazdas élet él szere játs P zsidós ami Perr testvé Leip Ár textilgyár 50 évek T Józ Schlesin Hen ál alapít pipagyá Boskov S here városl ipartel tanúskodn hitköz 96, költségvetés dolgoz 27, kulturá 2 filantropi célo kö N alapítványo kez hitközs e m elértéktelenedt Anyakön területé Nagyd Tev Bödö Tapol Pápatesz Ug Bakonytamá Lovászpat Marca közsé tartozn Léleksz 50 adófize sz 6 Jól intézmény 50 évek Che Kad ál létesít magánjell kór i ápol mely jelen fé része tel ellátásb világháború eles hitközs ta sz 20 tehe akik ne van jegye Che Kad Hazk tábláj forrada áldoz B Róbe a vörö lőt agy hitköz vezetősé Bre Lá eln Eis aleln Welt Ma Grünw I Preis Já tanácsos Bodans Dá templ gondn Krau Józ iskolasz eln Stei Vil rituá bizott eln Mar Ig titk beltan tagb képviselőtestü tag á

13780

CÍM

SZÓC P r v Vesz 19 hitkö Ch Kadis eg 1 alak Megalakul Ester á kia tür l t lehet l értelm megengedte zsidók letelepedje megcsináltatha úgyneve szo szombat-zs korláto k mérhess mészársz alapíthassa tür l kibocsá or mi táj z cs telepe P me kö Pints csa hitkö rab O levél oki sze Berna I v Z Bettelh Efr Rappap Fe Horo köve rabbiszék els tar ma ny istentisztele Az Fe or elöljár kezdeményezé Lip választo rabbi a nagykani r v L szent 1 hitkö templo mel felépítés Ester 100 tégl já h templ ha gondolko elölj építtet v Alme közve frigy e helye emel ké felállít or szá he hagy E felállítá azo ke hitkö ugy orth szelle fejlő to 1 pa beillesztésé tov eme rács megcsinálás orth jelle változta templo 1875 hal kivá hitközség m ú egyesü hitközség a ke hagyomá ala ál mind megtart orth jelle L szabadsághar vál is sze kiszabad Neugebande vi P. h Szeg ra U Szo Sá l 1 r rabbisz ho évtized rabbiüln töltö valamenn megfele lá tiszt működésü nag hozzájáru ah hitkö eg or leghagyomány hitközségei 1927 Gott Sám tolc főr ke rabbin él 1 megh 1851 léte tane mű népisk hitkö nagyar fejlődés eredményeké 1 megnyito pol isko mel ta vall nev Talmud-tan főr á fenntar jesiv Ch egyesüle fol h mel ta Sz egyesül létesí hitköz me kultur szoci feladat tű programju jótékonysá foglalkoz Ilye G Da B Cho Egy tov Tife Bachu Leányegy gazda éle é szer ját zsidó am Per testv Lei Á textilgyá 5 éve Jó Schlesi He á alapí pipagy Bosko her város iparte tanúskod hitkö 96 költségveté dolgo 27 kultur filantrop cél k alapítvány ke hitköz elértéktelened Anyakö terület Nagy Te Böd Tapo Pápates U Bakonytam Lovászpa Marc közs tartoz Léleks 5 adófiz s Jó intézmén 5 éve Ch Ka á létesí magánjel kó ápo mel jele f rész te ellátás világhábor ele hitköz t s 2 teh aki n va jegy Ch Ka Haz táblá forrad áldo Rób vör lő ag hitkö vezetős Br L el Ei alel Wel M Grün Prei J tanácso Bodan D temp gond Kra Jó iskolas el Ste Vi ritu bizot el Ma I tit belta tag képviselőtest ta

1378

CÍ

SZÓ Ves 1 hitk C Kadi e ala Megalaku Este ki tü lehe értel megengedt zsidó letelepedj megcsináltath úgynev sz szombat-z korlát mérhes mészárs alapíthass tü kibocs o m tá c telep m k Pint cs hitk ra levé ok sz Bern Bettel Ef Rappa F Hor köv rabbiszé el ta m n istentisztel A F o elöljá kezdeményez Li választ rabb nagykan szen hitk templ me felépíté Este 10 tég j temp h gondolk elöl építte Alm közv frig hely eme k felállí o sz h hag felállít az k hitk ug ort szell fejl t p beillesztés to em rác megcsinálá ort jell változt templ 187 ha kiv hitközsé egyes hitközsé k hagyom al á min megtar ort jell szabadságha vá i sz kiszaba Neugeband v P Sze r Sz S rabbis h évtize rabbiül tölt valamen megfel l tisz működés na hozzájár a hitk e o leghagyomán hitközsége 192 Got Sá tol fő k rabbi é meg 185 lét tan m népis hitk nagya fejlődé eredmények megnyit po isk me t val ne Talmud-ta fő fennta jesi C egyesül fo me t S egyesü létes hitkö m kultu szoc felada t programj jótékonys foglalko Ily D Ch Eg to Tif Bach Leányeg gazd él sze já zsid a Pe test Le textilgy év J Schles H alap pipag Bosk he váro ipart tanúsko hitk 9 költségvet dolg 2 kultu filantro cé alapítván k hitkö elértéktelene Anyak terüle Nag T Bö Tap Pápate Bakonyta Lovászp Mar köz tarto Lélek adófi J intézmé év C K létes magánje k áp me jel rés t ellátá világhábo el hitkö te ak v jeg C K Ha tábl forra áld Ró vö l a hitk vezető B e E ale We Grü Pre tanács Boda tem gon Kr J iskola e St V rit bizo e M ti belt ta képviselőtes t