13824.htm
CÍMSZÓ: Pedagógia
SZÓCIKK: "Az alapelv ez
volt: «Jó a Tóra tanulása, de csak, ha moralitással van egybekapcsolva». A
diszciplínára sokat adtak s a gyermek három napnál több mulasztás után szigorú intelmet
kapott. A tanulók jutalmazása a nyilvánosság előtt történt. Fenyítő eszközhöz a
tanítónak csak végső esetben volt szabad folyamodnia. A Talmud részletesen
foglalkozik a memória edzésével s annak módszereivel (Sabbat 63a; Abót III. 10
; Jóma 71a; Beráchót 28b ; Magilla 6b, 32a; Erubin 54b és 97b). A középkori
zsidóság a legszomorúbb és legirtózatosabb sötét időkben is megőrizte a
tanulásba vetett hitét s erről az egész zsidó történelem tanúskodik úgy a román
államok, mint a német-szláv területen. Abban az időben, amikor a pápai követ
Rheimsban azzal dicsekedett, hogy Szt. Péter utódai nem olvasnak filozófusokat,
mert Péter maga sem ismerte azokat s mégis a mennyország őre lett, a zsidók
ghettóikban nehéz héber- arameus szövegeket tanulmányoztak, a filológia,
exegetika, vallásbölcsészeti, jogtudomány és az anatómia foglalkoztatta őket.
L. Akadémiák I., II.; Gáóni korszak, Jesiva. Irodalom. -L. Grossmann (Jew.
Encyclop.) ; Strassburger, Geschichte d. Erziehung a. d. Unterrichts bei dem
Israeliten (Stuttgart 1885) ; Zuntz, Lebensbilder aus d. Geschichte d. Juden im
Ma. I. Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Ma. (2.
kiad. 1900) ; Schechter, Studies in Judaism (London 1896); I. Abrahams, Jewish
Life in the Middle Ages (1896); S. Marcus, Pädagogik (l. israelit Volkes (Wien
1877); Wolff Der Jüdische Lehrer (Rostock 1882); S R Hirsch, Von d. Beziehungen
d. allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen Bildung (Frankfurt 1867); S.
Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts (1896). Güdemann,
Geschichte d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden I-II."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3824. címszó a lexikon =>
689. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13824.htm
CÍMSZÓ: Pedagógia
SZÓCIKK: Az alapelv ez volt: Jó a Tóra tanulása, de csak, ha moralitással
van egybekapcsolva . A diszciplínára sokat adtak s a gyermek három napnál több
mulasztás után szigorú intelmet kapott. A tanulók jutalmazása a nyilvánosság
előtt történt. Fenyítő eszközhöz a tanítónak csak végső esetben volt szabad
folyamodnia. A Talmud részletesen foglalkozik a memória edzésével s annak
módszereivel Sabbat 63a; Abót III. 10 ; Jóma 71a; Beráchót 28b ; Magilla 6b,
32a; Erubin 54b és 97b . A középkori zsidóság a legszomorúbb és legirtózatosabb
sötét időkben is megőrizte a tanulásba vetett hitét s erről az egész zsidó
történelem tanúskodik úgy a román államok, mint a német-szláv területen. Abban
az időben, amikor a pápai követ Rheimsban azzal dicsekedett, hogy Szt. Péter
utódai nem olvasnak filozófusokat, mert Péter maga sem ismerte azokat s mégis a
mennyország őre lett, a zsidók ghettóikban nehéz héber- arameus szövegeket
tanulmányoztak, a filológia, exegetika, vallásbölcsészeti, jogtudomány és az
anatómia foglalkoztatta őket. L. Akadémiák I., II.; Gáóni korszak, Jesiva.
Irodalom. -L. Grossmann Jew. Encyclop. ; Strassburger, Geschichte d. Erziehung
a. d. Unterrichts bei dem Israeliten Stuttgart 1885 ; Zuntz, Lebensbilder aus
d. Geschichte d. Juden im Ma. I. Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d.
deutschen Juden im Ma. 2. kiad. 1900 ; Schechter, Studies in Judaism London
1896 ; I. Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages 1896 ; S. Marcus, Pädagogik
l. israelit Volkes Wien 1877 ; Wolff Der Jüdische Lehrer Rostock 1882 ; S R
Hirsch, Von d. Beziehungen d. allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen
Bildung Frankfurt 1867 ; S. Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts
1896 . Güdemann, Geschichte d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden
I-II.
13824.ht
CÍMSZÓ Pedagógi
SZÓCIKK A alapel e volt J Tór tanulása d csak h moralitássa va
egybekapcsolv diszciplínár soka adta gyerme háro napná töb mulasztá utá szigor
intelme kapott tanuló jutalmazás nyilvánossá előt történt Fenyít eszközhö
tanítóna csa végs esetbe vol szaba folyamodnia Talmu részletese foglalkozi
memóri edzéséve anna módszereive Sabba 63a Abó III 1 Jóm 71a Beráchó 28 Magill
6b 32a Erubi 54 é 97 középkor zsidósá legszomorúb é legirtózatosab söté időkbe
i megőrizt tanulásb vetet hité errő a egés zsid történele tanúskodi úg romá
államok min német-szlá területen Abba a időben amiko pápa köve Rheimsba azza
dicsekedett hog Szt Péte utóda ne olvasna filozófusokat mer Péte mag se ismert
azoka mégi mennyorszá őr lett zsidó ghettóikba nehé héber arameu szövegeke
tanulmányoztak filológia exegetika vallásbölcsészeti jogtudomán é a anatómi
foglalkoztatt őket L Akadémiá I. II. Gáón korszak Jesiva Irodalom -L Grossman
Jew Encyclop Strassburger Geschicht d Erziehun a d Unterricht be de Israelite
Stuttgar 188 Zuntz Lebensbilde au d Geschicht d Jude i Ma I Erziehun Berline Au
de innere Lebe d deutsche Jude i Ma 2 kiad 190 Schechter Studie i Judais Londo
189 I Abrahams Jewis Lif i th Middl Age 189 S Marcus Pädagogi l israeli Volke
Wie 187 Wolf De Jüdisch Lehre Rostoc 188 Hirsch Vo d Beziehunge d allgem Bildungselement
f d spec jüdische Bildun Frankfur 186 S Maybaum Methodi d jüdische
Religionsunterricht 189 Güdemann Geschicht d Erziehungswese be de
abendländische Jude I-II
13824.h
CÍMSZ Pedagóg
SZÓCIK alape vol Tó tanulás csa moralitáss v egybekapcsol diszciplíná sok
adt gyerm hár napn tö mulaszt ut szigo intelm kapot tanul jutalmazá nyilvánoss
elő történ Fenyí eszközh tanítón cs vég esetb vo szab folyamodni Talm részletes
foglalkoz memór edzésév ann módszereiv Sabb 63 Ab II Jó 71 Berách 2 Magil 6 32
Erub 5 9 középko zsidós legszomorú legirtózatosa söt időkb megőriz tanulás vete
hit err egé zsi történel tanúskod ú rom államo mi német-szl területe Abb időbe
amik páp köv Rheimsb azz dicsekedet ho Sz Pét utód n olvasn filozófusoka me Pét
ma s ismer azok még mennyorsz ő let zsid ghettóikb neh hébe arame szövegek
tanulmányozta filológi exegetik vallásbölcsészet jogtudomá anatóm foglalkoztat
őke Akadémi I II Gáó korsza Jesiv Irodalo - Grossma Je Encyclo Strassburge
Geschich Erziehu Unterrich b d Israelit Stuttga 18 Zunt Lebensbild a Geschich
Jud M Erziehu Berlin A d inner Leb deutsch Jud M kia 19 Schechte Studi Judai
Lond 18 Abraham Jewi Li t Midd Ag 18 Marcu Pädagog israel Volk Wi 18 Wol D
Jüdisc Lehr Rosto 18 Hirsc V Beziehung allge Bildungselemen spe jüdisch Bildu
Frankfu 18 Maybau Method jüdisch Religionsunterrich 18 Güdeman Geschich
Erziehungswes b d abendländisch Jud I-I
13824.
CÍMS Pedagó
SZÓCI alap vo T tanulá cs moralitás egybekapcso diszciplín so ad gyer há
nap t mulasz u szig intel kapo tanu jutalmaz nyilvános el törté Feny eszköz
tanító c vé eset v sza folyamodn Tal részlete foglalko memó edzésé an módszerei
Sab 6 A I J 7 Berác Magi 3 Eru középk zsidó legszomor legirtózatos sö idők
megőri tanulá vet hi er eg zs történe tanúsko ro állam m német-sz terület Ab
időb ami pá kö Rheims az dicsekede h S Pé utó olvas filozófusok m Pé m isme azo
mé mennyors le zsi ghettóik ne héb aram szövege tanulmányozt filológ exegeti
vallásbölcsésze jogtudom anató foglalkozta ők Akadém I Gá korsz Jesi Irodal
Grossm J Encycl Strassburg Geschic Erzieh Unterric Israeli Stuttg 1 Zun
Lebensbil Geschic Ju Erzieh Berli inne Le deutsc Ju ki 1 Schecht Stud Juda Lon
1 Abraha Jew L Mid A 1 Marc Pädago israe Vol W 1 Wo Jüdis Leh Rost 1 Hirs
Beziehun allg Bildungseleme sp jüdisc Bild Frankf 1 Mayba Metho jüdisc
Religionsunterric 1 Güdema Geschic Erziehungswe abendländisc Ju I-
13824
CÍM Pedag
SZÓC ala v tanul c moralitá egybekapcs diszciplí s a gye h na mulas szi
inte kap tan jutalma nyilváno e tört Fen eszkö tanít v ese sz folyamod Ta
részlet foglalk mem edzés a módszere Sa Berá Mag Er közép zsid legszomo
legirtózato s idő megőr tanul ve h e e z történ tanúsk r álla német-s terüle A
idő am p k Rheim a dicseked P ut olva filozófuso P ism az m mennyor l zs
ghettói n hé ara szöveg tanulmányoz filoló exeget vallásbölcsész jogtudo anat
foglalkozt ő Akadé G kors Jes Iroda Gross Encyc Strassbur Geschi Erzie Unterri
Israel Stutt Zu Lebensbi Geschi J Erzie Berl inn L deuts J k Schech Stu Jud Lo
Abrah Je Mi Mar Pädag isra Vo W Jüdi Le Ros Hir Beziehu all Bildungselem s
jüdis Bil Frank Mayb Meth jüdis Religionsunterri Güdem Geschi Erziehungsw
abendländis J I
1382
CÍ Peda
SZÓ al tanu moralit egybekapc diszcipl gy n mula sz int ka ta jutalm
nyilván tör Fe eszk taní es s folyamo T részle foglal me edzé módszer S Ber Ma
E közé zsi legszom legirtózat id megő tanu v törté tanús áll német- terül id a
Rhei dicseke u olv filozófus is a mennyo z ghettó h ar szöve tanulmányo filol
exege vallásbölcsés jogtud ana foglalkoz Akad kor Je Irod Gros Ency Strassbu
Gesch Erzi Unterr Israe Stut Z Lebensb Gesch Erzi Ber in deut Schec St Ju L
Abra J M Ma Päda isr V Jüd L Ro Hi Bezieh al Bildungsele jüdi Bi Fran May Met
jüdi Religionsunterr Güde Gesch Erziehungs abendländi