Magyar Zsidó Lexikon: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

13831.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: Történeti szerepe. A P., mint megélhetési lehetőség akkor jutott jelentőséghez a magyar zsidóság életében, amikor a társadalmi és gazdasági elnyomatás a zsidósággal szemben is megnyilvánult. Amíg a magyar államalapítás idején, de még a magyar történelem első századában is, a zsidók az egyenjogúság alapján éltek az országban, életmódjuk is azonos volt a magyarokéval. Szt. Lászlónak a zsidókkal foglalkozó rendelete (l. Szabolcsi zsinat) még egyáltalában nem tesz említést P.-ékről, de még Kálmán király első rendelete sem. (L. Kálmán király rendelete.) Csak Kálmán későbbi zsidótörvénye (l. Kálmán király zsidótörvénye) intézkedik legelőször nem csak a zsidók adásvevéséről, de pénzkölcsönzéséről és zálogbirtokáról is. E rendelet kiadását minden valószínűség szerint az tette szükségessé, hogy a régi magyar zsidó őslakosság bevándorolt elemekkel szaporodott. A bevándorlók a zaklatások elől Magyarországra menekült cseh zsidók voltok, akik mivel csak ingó jószágaikat és pénzüket hozhatták magukkal, egyedüli megélhetésként csak adás-vétellel és P.-ekkel foglalkozhattak. Számukra ugyan ez a megélhetési mód nem jelentett újszerűséget, mert előbbi hazájukban az elnyomatás már régen ráterelte őket erre a szabad és aránylag független kereseti lehetőségre. Kálmán királynak nem kerülték el figyelmét a bevándorlottak eltérő életviszonyai s mivel a hazai zsidók is elsajátították tőlük a P.-i tevékenységet, szükségét látta annak, hogy a gazdasági életet megrendszabályozza. A magyar zsidóságnak ekkor már komoly okai voltak arra, hogy a gazdasági élet szabad terrénumai felé orientálódjék, mert Kálmán király rendelete már valósággal lehetetlenné tette számára a földmívelést. Ez már a második olyan kísérlet volt, hogy a zsidókat kiszorítsák a mezőgazdálkodásból és erre legkézenfekvőbben az a mód kínálkozott, hogy megfosztották őket a munkaerő tartásának lehetőségétől. A munkaerő ez időben a rabszolga volt, de a rendelet szerint zsidó keresztény rabszolgát nem tarthatott. Pogány rabszolga viszont akkoriban már alig volt. Így a gazdálkodásból kiszorított magyar zsidóság szívesen tanulta el a cseh zsidók pénzügyi üzletágainak ismeretét. Kálmán király részletes intézkedésekkel igyekezett elejét venni a bekövetkezhető zavarnak és önkénynek. Intézkedései az akkori viszonyokat és jogfelfogást tekintve, nagyjában elég méltányosak és részrehajlatlanok voltak, úgy hogy az akkori, főleg a külföldről jött zsidók bizonyára megelégedéssel is fogadták. A törvény első cikkelyének kivételével, kizárólag a zsidók és keresztények közti pénzkölcsönre és kereskedelemre vonatkozik : «Ha keresztény zsidónak, vagy zsidó kereszténynek két vagy három pensát érő kölcsönt adni akar : a kölcsönadó a kölcsönvevőtől kezességet vegyen, mire nézve, mint tanuk keresztények és zsidók hivattassanak meg, hogy arra az esetre, ha netalán az egyik eltagadná, mit a másiktól kölcsön vett, ez a kezesség s mindkettejük tanúi által megbizonyíttassék. Ha pedig az egyik a másiknak három pensánál nagyobb kölcsönt ad, ez kezesség s tanuk mellett, amint fentebb mondva volt, történjék; ezenkívül még a pénzösszeget és a tanuk neveit jegyezzék fel papirosra, melyet mind a két fél, t. i. a kölcsönvevő s a kölcsönadó erősítsen meg pecsétjével, hogy arra az esetre, ha az egyik a másikon erőszakot akarna elkövetni, az írás s mindkettejük pecsétje által az igazság kideríttessék.» IV. Bélának 1251. kiadott zsidótörvénye (l. Béla [IV.] zsidótörvénye) már részletesen intézkedik a zálogügyletekről is: «Ha keresztény zsidónak zálogot adott s azt állítja, hogy kisebb pénzösszeg fejében zálogosította el a zsidónak, mint amennyit ez mond: a zsidó a neki adott zálogra nézve esküt tegyen, s amit esküje által igazol, azt fizesse meg neki.» A zsidó zálog fejében, bármi néven nevezendő tárgyat, melyet neki adnak, minden megvizsgálás nélkül elfogadhat, - egyházi ruhákat kivéve, ha csak az illető egyház elöljárója nem zálogosítja el, valamint véres és nedves ruhákat, miket semmi szín alatt ne fogadjon el. «Ha keresztény azzal vádolja n zsidót, hogy a zsidónál levő zálogot tőle ellopták, vagy elrabolták: a zsidó esküt tegyen e zálogra nézve, hogy amikor átvette, nem volt tudomása arról, hogy lopott, vagy rabolt jószág. Ez eskübe foglaltassék belé az összeg is, melynek fejében a szóban forgó zálogot adták és e bizonyítás utón a keresztény minden csorbítás nélkül fizesse meg a tartozást, melynek fejében a zálog adatott. Ha a zsidó tűzvész, vagy lopás, vagy rablás által holmiját s ezzel együtt a neki adott zálogokat is elveszti, - és ez bizonyos - de a keresztény, ki a zálogot adta, mind amellett perbe fogja őt: a zsidó egyedül a saját esküje által mentessék föl, hacsak a tény nyilvánvaló s köztudomású nem volt, amint fentebb mondatott. Ha keresztény valamely zsidótól visszaváltja zálogát, de úgy hogy az utána járó kamatokat nem fizeti: ezek, ha egy hónap multán nincsenek kifizetve, szintén kamatokkal növekszenek. Ha zsidó az országnagyoknak jószágra vagy levélre pénzt kölcsönzött és azt pecséttel ellátott adóslevéllel bizonyítja: a zsidónak az elzálogosított jószágot oda fogjuk ítélni, azt számára erőszak ellen megvédeni és kieszközölni, hogy a jövedelmeket mindaddig ő élvezze, míg valamely keresztény jelentkezik, ki az ily módon elzálogosított jószágokat ki akarja váltani. Az ily jószágokon lakó keresztények fölött azonban a zsidó semmiféle hatóságot nem gyakorolhat. Ha zsidó a kereszténytől vett zálogot már egy éven át magának tartotta és a zálog értéke a kölcsönzött pénzt s a kamatokat fölül nem haladja: a zsidó a maga bírájának mutassa be a zálogot, aztán eladhatja. Ha a zálog egész egy esztendeig a kikötött batáridőn túl minden óvás nélkül maradt meg a zsidónál: ez többé senkinek sem felelős érte». «Ha keresztény az ő zálogát erőhatalommal veszi el a zsidótól, vagy ennek házában erőszakot követ el: mint királyi kamaránk megkárosítója (l. Kamaraszolgasáq), súlyosan büntetendő.» A zsidók hitel- és zálogügyletei Béla halála után már nem állottak ilyen körülhatárolt törvényes védelem alatt. A sérelmek pedig leginkább a legmagasabb helyek felől érték az üzleti élet érdekeit, olyan személyek részéről, akiknek pedig pozíciójával járt volna az a kötelesség, hogy az általános gazdasági érdekek védelmét keresztülvigyék. A gazdasági érdekvédelem legfeljebb ha egyoldalú volt, az egyéni célok vagy kiváltságos osztályok céljainak érdekében és a magántulajdon elvének tisztelete is sokszor csak az önbirtoklási határig terjedt és azon túl annál kevésbé találhatott dogmatikus érintetlenségre, minél távolabb esett az uralkodó osztályok területeitől. A zsidó vagyon védelme a középkor jogfelfogása szerint királyi önkény tárgya lehetett és védelmet csak ritkán kapott és ezt is csak akkor, ha ezt a kincstár érdekei megkívánták. Elképzelhető, hogy ilyen vagyonjogi bizonytalanságban a kockázat milyen kerékkötője volt a P. fejlődésének és hogy éppen ez a kockázat járult hozzá a középkori kamatok állandóan emelkedő tendenciájához és segítette elő az uzsora meghonosodását. A zsidó hitelező minden garancia mellett sem számíthatott biztonsággal a pénzére, mert egy királyi rendelet minden kölcsönügyletet érvényteleníthetett, legelsősorban pedig a kamatok érvényességét törölhette. A középkorban valósággal szokássá vált, hogyha az uralkodók az ország vagy egy város lakosságának kedvében akartak járni, hogy őket valamely cél érdekében felhasználhassák, legelső dolguk a zsidó kamatok visszafizetésének elengedése volt, természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül. így tett 1274. X. Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV. Béla kiadta a zsidótörvényét. A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen levő csekély részét megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a harcosokat. Meghagyta az esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes hadjáratot és eszközölje ki, hogy a keresztesek részesüljenek egyebek közt abban a kiváltságban is, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Ennek a felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők számos példáját szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben. Valósággal meglepő 1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat kiűzte az országból (l. Kiűzetés), megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal vihessék és követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak, követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak, leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta hithűségét úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek az anyagias vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát megőrizni, az a tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő kényére-kedvére és hogy a zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét csökkentette, olyan motívumok, amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás vakbuzgóságával sem. Valójában pedig nagy hálátlanság volt mindez a zsidótőkével szemben, amelyet az. előző királyok, mint pl. II. Endre és IV. Béla válságos időkben fenntartás nélkül igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig nemcsak a királyok és a főnemesség, hanem a pénzszűkében levő köznép végső menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán arra a zsidóságot, hogy a P. jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet kialakulására nagy befolyást gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és gátló életszemlélete, de mert a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek által feltorlaszkodó akadályok nem állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági kényszerűség találja meg a maga számára a levezető utat és kiépíti azokat a szerveket, amelyeket az osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság gondozatlanul hagyott. Ha most tekintette vesszük, hogy az osztályelnyomás mindig teremt olyan társadalmi rétegeket, amelyeknek elhelyeződését a létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság irányítja, láthatjuk, hogy az elnyomottsági tendencia szorítja az egyes társadalmi rétegeket a még szabad gazdasági területek felé. Az új gazdasági elhelyeződés adja meg osztályjellegét is a hozzáidomult társadalmi rétegnek és így kerül aztán szembe a hatalmon lévő osztályérdek egy egészen új osztályérdekkel, amit ő maga hozott létre, anélkül, hogy a következményeivel számolt volna. így hozta létre a zsidó kapitalizmust, a zsidó burzsoáziát a középkor életszemlélete és gazdaságpolitikája. A gazdaságpolitikát, mint tudjuk, a kiszorítási tendencia irányította. Minden kereseti lehetőséget elzártak a zsidóság elől, maradt tehát számára az üzlet. De hogy ez megmaradhatott és kialakulási periódusában mondhatni jóformán konkurencia nélkül, ebben szerepe volt a kor társadalmi és ethikai előítéletének. A keresztény egyház a legrégibb idő óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyerészkedéssel járó adás-vételt is. Az egyház ugyanazzal a szigorral fordult a kereskedők, mint az uzsorások ellen. De mert a mindennapi élet gazdasági szükségleteit ellátni nem lehetett és kamatnélküli kölcsön kockázatára még az egyház tekintélye sem tudta rávenni a híveket és mert maga az egyház ugyancsak nem tudta kieszközölni a végeredményben nélkülözhetetlen kölcsönöket, szükségkép odajutott, hogy a következő tóteleket állította fel ós hirdette ki: «Keresztények számára az uzsora tilos. Minthogy pedig az uzsora kényszerítő és így elkerülhetetlen szükség: azért kell, hogy uzsoráskodjanak a nem keresztények, akiknél az uzsora vagy éppen nem, vagy csak alig tekinthető bűnnek». Így ez a középkorban Európa szerte elfogadott nézet már közvetlenül a P.-ek felé terelte a zsidókat, sőt a kamatra kölcsönzést valósággal kiváltságukká tette, az uzsoráskodásra utalta és erre egyenesen fel is hívta őket. Mindezt pedig azért, «hogy ez által nagyobb baj kikerültessék és a keresztények távol tartassanak az uzsoráskodás bűnétől». Az egyház rendkívüli hatalma, a szentszék egyre növekvő befolyása, valamint a külföldnek, főképp Németországnak és Ausztriának a zsidókra vonatkozó ós Magyarországban is érvényre jutott jogelvei itt is meghonosították e nézeteket. Minthogy azonban az egyház tilalmát úgy értelmezték, hogy kamatot csak kereszténytől tilos venni, de «zsidók és pogányok kárára az uzsora meg van engedve», előfordult az is, hogy zsidók keresztényektől vettek fel kölcsönt és a zsidókkal a kamatot megfizettették maguknak. A kamatszedés a középkor felfogása szerint esetenként változott. Ha a király volt a hitelező, a kamat is fejedelmi méreteket ért el. IV. Béla pl. Henuk (l. o.) zsidó kamaragróf fiainak tartozásaiért akkora kamatot számított, amint azt a király által kiállított okirat is elismeri, hogy a kamatok három év alatt többre rúgtok a tőkénél. Az ilyen eset azonban annál inkább is ritkán történhetett meg, mert rendesen a zsidók voltak a hitelezők. A kamatláb szokásos nagyságáról egyébként, amelyet más országokban a régi zsidótörvények határoztak meg, nálunk e korszakból nem maradt fenn semmiféle tudósítás. Valószínű, hogy a zsidók nem szedhettek túlságosan nagy kamatokat, mert uzsoráskodások ellen nem merült fel panasz. Mindössze Küküllei János, Nagy Lajos történelemírója jegyzi meg, hogy a zsidók vagyona «az uzsora örvénye által lőn összehalmozva». És hogy a király, a zsidóságnak ily módon szerzett vagyonát, amelyre pedig a kor jogfelfogása szerint igényt tarthatott volna, «mint a sarat, megvetvén, bírni vagy lefoglalni nem akarta». A száműzetésre ítélt magyar-zsidók ugyanarra a sorsra jutottak a külföldön, mint az egykor Magyarországra letelepült cseh-zsidók. Csak az üzletkötés maradt meg számukra megélhetési módnak. Ezt a mesterséget űzték tehát, vagy kifejezetten csak P.-i tevékenységet folytattak. Ama királyi rendelet ellenére, amely zsidó hitelezők követeléseinek jogosságát elismerte, fölmerültek olyan helyzetek, amikor egyes városok polgárai megtagadták az adósságok rendezését. Álláspontjukat az a középkorban általánosan elfogadott nézet támasztotta alá, «hogy a zsidóknak voltaképen nincsenek jogaik; hogy az, amit a törvény különben eltilt, irányukban meg van engedve és hogy nekik csak akkor és oly mértékben szolgáltatnak igazságot, amikor s amily mértékben az uralkodó akarja, vagy megengedi». (V. ö. Kohn S., «A zsidók története Magyarországon», Budapest, 1884. IV. k. I. f. 157. 1.) Pozsonyban nyilvánult meg legelőször ez az állásfoglalás, amelyről az egykorú okirat ezeket mondja: «Azon zsidók, akik Pozsonyban voltak megtelepedve és elűzettek, Hainburgba menekültek s innét pörlekedtek Pozsony város tórájával és polgáraival, szegényekkel és gazdagokkal egyaránt, követelvén tőlük, hogy fizessék meg nekik mindazt, miről írásuk és levelük van. A pozsonyi polgárok azonban, szegények és gazdagok élvezni akarván azt, hogy a király a zsidókat országából száműzte, vonakodtak őket kielégíteni.» Nagy Lajos azonban kitartott eredeti álláspontja mellett, utasítására, a pozsonyi bíró Hainburgba ment, ahol a tanáccsal és Schickerlein Miklós zsidóbíróval egyezségre lépett, amely szerint a zsidók a hamburgi zsidóbírónak és a pozsonyi bírónak egy éven belül bemutatják adósleveleiket és ezek a pozsonyi bíró pecsétjével ellátva a hainburgi zsidóbíróhoz kerülnek letétbe. Az egyévi határidőn túl bemutatott adóslevelek érvénytelenné lesznek. Pozsony városa ekkor 118 fonttal tartozott a Hainburgba menekült zsidóknak. Ezt az összeget 1364-ig ki is egyenlítette. Sopron városa tartózkodott attól, hogy egyezségre lépjen zsidó hitelezőivel. Mintha misem történt volna, a száműzött zsidókkal továbbra fenntartották üzleti összeköttetéseiket, sőt újabb kölcsönöket vettek fel tőlük. De amint előtérbe került a zsidók visszatérésének kérdése, nyomban folyamodtak Lajoshoz, hogy mentse fel őket régibb és újabb adósságaiknak visszafizetése alól. Itt azonban a középkori felfogás szerint egy komplikált jogi kérdés merült fel. Ugyanis azzal, hogy Lajos száműzte a zsidókat, tulajdon fennhatósága alól felszabadította őket és lemondott azokról a jogokról, amelyek addig illették meg, míg a zsidók az ő kamaraszolgái voltak. Mivel a zsidók ekkor már új védúr fennhatósága alá kerültek Ausztriában, Lajos az adósleveleket még visszatérésük után sem nyilváníthatta semmisnek, mert amikor a zsidók a kölcsönt folyósították, Rudolf osztrák hercegnek a zsidói voltak. Lajosnak tehát, hogy a soproniak kedvébe járjon, kérelemmel kellett a bécsi herceghez fordulni, aki Lajos kedvéért fel is mentette a soproniakat adósságaik megfizetésének kötelezettsége alól. Lajos azonban fenntartotta magának azt a jogot, hogy az adósleveleket újra megerősítheti és ezáltal ismét jogerőre emelheti. Az adósleveleknek a középkorban szokásos, királyi önkénnyel való megsemmisítését «levélölés»-nek (l. o.) nevezték. Ezt a «levélölést» az akkori fejedelmek, mint őket megillető jogot gyakorolták és hogy Nagy Lajos is osztozott korának e felfogásában, az kitűnik a zsidók visszatérése után követett eljárásából. Mivel az adóslevelek és egyéb okiratok érvényüket vesztették, 1376 körül helyettük az ú. n. «zsidókönyv» (l. o.) rendszerét vezették be, ezt a XIII. sz.-beli francia találmányt. Ebbe vezették ezentúl be a zsidó és keresztény közt kötött kölcsön- és P.-eket, amelynek elmulasztása esetén a követelés érvénytelen volt. A zsidókönyvnek hivatalos bizonyító ereje volt és magát a könyvet egy keresztény esküdt, rendesen a város zsidóbírója őrizte, a keresztények és zsidók pedig egy-egy esküdtet választottak, akik a könyvet használat után lepecsételték s felnyitásakor mindig jelen voltak. Ebbe a könyvbe jegyezték be a hitelező zsidónak zálogul lekötött fekvőségeket és a fölvett kölcsön után járó kamatokat. A pozsonyi helyi törvény egy font fillér után hetenként két fillért, vagyis 43 1/3 %-ot engedélyez. Egy fontnál kisebb tőkénél pedig hatvan fillér után hetenként egy fillért, azaz 86 2/3 %-ot. Ezeket a kamatokat azért állandóan a megsemmisítés veszedelme környékezte. Zsigmond király 1392. a pozsonyi polgárokat felmentette «az ő zsidóitól» felvett mindennemű kölcsönök után járó kamatok fizetése alól, mivel szőlőiket, amelyeket zsidópénzen műveltettek, fagy érte. Zsigmond mindamellett törvényben is igyekezett szabályozni a pénzügyi viszonyokat. Törvénybe iktatta, hogy «Ha a keresztény valamely pénzkölcsön után, minden megegyezés nélkül zálogot adott a zsidónak; vagy ha tőle ilyen megegyezés nélkül, más módon pénzt vett föl kamatra: akkor a keresztény minden száz dénár után hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak». A törvényes kamatláb tehát heti két százalék volt, azaz egy évre számítva száz százalék, ami kétszer akkora százalékot tett ki, mint amekkorát Pozsony városának 1376-iki helyi törvénye, mint legmagasabb kamatlábat engedélyezett. Zsigmondnak ez a törvénye azonban nem zárta ki azt, hogy a kamatlábat a felek tetszés szerint magasabb százalékban állapíthassák meg. A törvények, amelyek a zsidók számára némi jogbiztonságot nyújtottak, azokkal szemben értek mégis legkevesebbet, kik kibocsátották. Ha már az elnyomás és üldözés a városok és főurak részéről leenyhült, akkor ismét a király élt ama jogával, mely szerint vagyonuk fölött korlátlanul rendelkezhetett. 1438-ban pl. Albert király engedte így el Sopronban György mészárosnak a kamatokat, melyekkel zsidó hitelezőinek tartozott, a következő évben pedig ugyanilyen kedvezményben részesítette Nagyszombat valamennyi polgárát, ha a zsidóktól fölvett tőkéket bizonyos határidőig visszafizetik. És nem ezek voltak az egyedüli esetek, amelyek Albert alig két esztendős uralkodása alatt előfordultak. Erzsébet, aki mint királyi özvegy vette át a hatalmat Albert halála után, különböző megszorító intézkedéseivel közvetve sújtotta a P.-tel foglalkozó zsidókat. És mikor 1440. Sopronban az erődítési munkálatok miatt a polgárok lerombolt házaiért a zsidók belvárosi házait ajándékozta oda, a kárvallott polgárokat még fölmentette azon kölcsönök visszafizetése alól is, melyeket lerontott házaikra a zsidóktól régebben felvettek. Hunyadi János sem tudta kivonni magát korának rásúlyosodó kényszerei alól. A pártvillongások és szakadatlan háborúk a városok jóindulatára és segélyére utalták és emiatt tette 1450. lehetővé Pozsony városának és polgárainak, hogy a zsidóktól kölcsönvett pénzeket, vagy egyéb adósságot ne fizessék vissza, hanem bárminemű adósságuk «nyugtázottnak, rendezett és törlesztettnek» tekintendő. Mikor V. László 1453. átvette a kormányzatot, ugyancsak elengedte a pozsonyiaknak az összes kamatokat, amelyekkel az országban lakó bármely zsidónak tartoztak és csupán a tőke visszafizetésére kötelezte őket. Érdemtelen bánásmód volt ez a zsidókkal szemben, mert a városok a zsidóktól kölcsönvett pénzen állították ki a királyi sereghez küldött dandárjaikat. A jutalom ezért a zsidók megkárosítása volt, holott voltaképp a városok a zsidók pénzével járultak a háború költségeinek fedezéséhez és a királyi hadak segélyezéséhez. Mátyás király is igénybe vette azokat az eszközöket, amelyekkel elődei korlátlanul rendelkeztek a zsidók vagyona fölött. 1462-ben a nagyszombatiakat fölmentette a zsidó kamatok fizetése alól, Pozsony lakóinak 1467. zsidó adósságaik visszafizetésére félévi halasztást adott, 1475. pedig a zsidó-kamatok felét engedte el nekik. 1486-ban a nagyszombati tűzvésznél azzal kártalanította a nagyszombatiakat, hogy akiknek a háza leégett, nem tartoztak megfizetni a zsidóknak a tőlük kölcsönvett tőkét. Az efféle kamat- és adósságelengedés annyira szokásos kedvezménnyé lett Mátyás uralkodása alatt, hogy azt már a királyi városok kapitányai is osztogatták, akiknek önkényes eljárását Mátyás utólag helybenhagyta. Súlyosan megnehezítette a P.-et, főleg a hitelezési lehetőséget nagyon korlátozta Mátyásnak 1475. Pozsony felterjesztésére kiadott azon rendelete, amelyben a város lakóinak meghagyta, hogy zsidóknál ingatlanokat senki el ne zálogosítson, zsidóknak pedig megtiltotta, hogy kereszténytől bárminemű fekvőséget zálogba vegyenek. Ezt a rendelkezését azzal indokolta, hogy az elzálogosított ingatlanoknak zsidókézre jutása «nyilvános botrány az összes kereszténységre nézve». Mátyás halála után kezdődött el a magyarországi zsidók történetének legszomorúbb korszaka. Társadalmi és anyagi helyzetük süllyedése gazdasági fejlődésük elé is gátat vetett. Erőszak és az anyagi megkárosítás uralták az elkövetkező idők eseményeit úgy Korvin János alatt (1. Tatai kiűzetés), mint II. Ulászló idején, aki a fekete sereg kielégítésére és hadai felszerelésére a pénzt a zsidóktól csikarta ki. Pozsonyi gazdag zsidókat pedig börtönbe vettetett, hogy négyszáz forint kölcsönt kikényszerítsen belőlük. 1503-ban pedig elengedte a pozsonyi polgároknak a kamatok visszafizetését, amellyel zsidónak tartoztak. A szegényebbek, akik egész vagyonukkal sem törleszthették a kölcsönvett tőkét, csak annyit tartoztak fizetni, amennyit éppen bírtak, az adósság hátralevő részét egyszerűen érvénytelennek nyilvánították. A zsidók intervenciójára a király ezt az utóbbi rendeletet mégis visszavonta. A mohácsi vész előtti korszak kétségtelenül legnagyobb stílű pénzembere a zsidó Szerencsés Imre (l. o.) volt, aki pénzügyekben való jártassága és az udvarnak folyósított tetemes kölcsönei folytán jelentős befolyáshoz is jutott. E korszakban a pénz túlságosan is drága jószág volt, mivel készpénzben egyáltalán nem volt infláció. A pénz árát pedig a törvény nem szabályozta. Pozsony város törvényhatósága ugyan megkísérelte, hogy a megengedhető legmagasabb kamatlábat megállapítsa és pedig, hogy kisebb kölcsön után 86 2/3 százaléknál, nagyobb után 43 1/3 százaléknál többet szedni nem szabad, de Pozsony példáját sehol nem követték. Maga Pozsony is, mikor 1439. egy ottani Iszerl nevű zsidónál százforintnyi kölcsönt vett föl, kamat fejében heti egy forint fizetését ígérte, vagyis 52 százalékot, tehát 8 2/8 százalékkal többet, mint amennyit a helyi törvény ilyen kölcsön után megengedett. Zsigmond 1431-iki rendelete szerint 104 százalék ítélendő meg a kölcsönadó zsidónak. Ez a zsidókra kényszerített uzsoráskodás nem vált anyagilag a zsidóság előnyére, mert hiszen elszegényedésük bekövetkezett. A pénz, amellyel akkoriban a kölcsönforgalmat lebonyolították, nem volt nagyobb összeg, mert így is kielégítette a szűk korlátok között mozgó mindennapi forgalom kicsinyes igényeit. Ezen sokat keresni nem lehetett. Az országnagyokkal és a királyokkal folytatott nagyobbszerű P.-ek lassan-lassan megszűntek. A városok és egyesek, valahányszor jelentékenyebb összegre szorultak, rendesen már vagy keresztényhez, vagy pedig külföldi zsidókhoz folyamodtak, mert a belföldiek csak kisebb kölcsönt tudtak adni. Társadalmi állásuk sem volt már és az uzsoráskodás teljesen felfokozta a zsidógyűlöletet. Az uzsora a leromlott helyzet következtében valóban alaposan életre kapott. Korláthkewy Péter komáromi főispán említette, hogy jobbágyai 1522. elszöktek Morvába és Ausztriába zsidó hitelezőik üldözése elől. Az egyik jobbágy egy nagyszombati zsidótól felvett egy forintért már húsz forintot és egy tehenet fizetett. A mohácsi vész után, a hódoltság alatt a török törvény uzsoratilalma nem nehezítette meg a P -et, bár jelentős kockázattal járt töröknek hitelezni. Mohamedán adós, ha hamis tanúval is bizonyította, hogy uzsorát vettek tőle, úgy a bíró nemcsak a kamatok visszaszolgáltatására kényszerítette a zsidó kölcsönadót, hanem sokszor még a tőkéjétől is megfosztotta. A kamattal járó P.-eket a zsidók maguk között úgy oldották meg, hogy a kölcsönre igényt tartó zsidó egy nem létező vételtárgyat ajánlott fel megvételre a hitelezőnek. A hitelező erre adott egy bizonyos összeget, annyival kevesebbet, mint amennyit a kamat kitett a kért összeg után, amelyet az adós megfizetni tartozott. Az előző viszonyokhoz képest ez a helyzet annyival jobb volt, hogy a zsidók szabadabban éltek, a vallási türelmetlenségtől szenvedniük nem kellett és a kereskedelem szabadságát, így a megélhetés lehetőségét mi sem korlátozta, legfeljebb az adóterhek voltak igen jelentékenyek (l. Zsidó adók). A budai zsidók gazdagságáról sokat beszéltek ez időben. Gazdag embernek számított az, akinek 50,000 garas volt a vagyona. Ez megfelelt 200,000 forintnak. A törökök kivonulása után rossz idők köszöntöttek a zsidóságra, mindenfelé zaklatásokkal találkoztak, nehezen fejlődhetett hát a P. is. Még ilyen körülmények között is, csakhogy nyugalmat biztosíthassanak maguknak, mikor 1711. Esztergom kiűzte a zsidóit, de azokat a sz. kir. város bírája a tanács tudta és beleegyezése nélkül újra beengedte, a zsidók ennek fejében hajlandók voltak kölcsönt biztosítani, hogy a város zilált anyagi ügyeit rendezhesse. A vége mégis az lett, hogy a keresztény polgárok inkább maguk ajánlották fel a szükséges összeget, csakhogy a zsidókat kitelepíthessék a városból. És valóban, 1735. Esztergomban már nem lakott zsidó. Mint az egész zsidóság életére, úgy a P.-re is II. József császárnak az 1783 márc. 31. a helyhatóság által közzétett rendszabálya volt döntő hatással (l. Egyenjogosító törekvések). A százados megszorítások felengedtek és a zsidóság közelebb került a szellemi és anyagi nyomorúságból a kultúrához és ahhoz a társadalomhoz, amely eddig nem fogadta magához. Szabadon választhatta meg minden zsidó a pályáját és az életlehetőségnek ez a kiszélesülése indította meg a zsidó energiákat nemcsak a közgazdaság szélesebb területein, de magának a P.-nek kifejlesztése felé is. Ahogy a pesti kereskedelem felvirágoztatása körül a sok közül pl. az Ullmann-család szerzett nagy érdemeket, úgy ennek a családnak egyik tagja, a nemesített Ullmann Mór* indítványozta először a pesti kereskedelmi bank felállítását is. A zsidók annyira szerephez jutottak a közgazdasági életben az elkövetkező évtizedek alatt, hogy kínos feltűnést keltett az a körülmény, mikor 1840. a váltótörvényszék megalakításánál nem választottak be zsidó ülnököt és a törvény ellenére még azon jogtól is megfosztották a zsidókat, hogy a választásra befolyást gyakoroljanak. (V. ö. Büchler,«A zsidók története Budapesten», Budapest 1901. III. r. II. f. 863. o.) Az 1840-iki törvény (l. Jogkiterjesztés) bizonyos mértékig megszilárdította a zsidók helyzetét, úgy, hogy most már az emancipációs törekvések (l. Emancipáció) megfelelő bázison indulhattak el. A jogegyenlőség kivívása után hatalmas lendületet vett a zsidók gazdasági tevékenysége. Ahogy a Pesten alakult első bank megalapításában Ullmann Mórnak volt nagy része, a budai első takarékpénztár megalapítása körül Koppély (később Harkányi) szerzett nagy érdemeket. Most már aztán egymásután tűntek fel a pénzvilág kiválóságai és napjainkig egész sora működött és működik ma is azoknak, akiknek munkássága összeforrott a magyar P. fejlődéstörténetével. Ezek közül elsősorban megemlítendők: Kornfeld Zsigmond, Lánczy Leo, Wahrmann Mór, Madarassy-Beck Miksa és Gyula, Székely Ferenc, Weisz Fülöp, Bartha Ödön, Jellinek Móric, Ullmann Adolf és Krausz Simon. A világháború valósággal új korszakot jelentett a P. terén. A változott viszonyok hihetetlen mértékben megnövelték nemcsak jelentőségét, de forgalmát is a pénzintézeteknek. Az anyagi áldozatok terén pedig a bankok jártak legelső helyen. A pénzintézetek életében nagy visszahatást idézett elő azonban a világháború után bekövetkezett forradalmak pénzügyi politikája. Az inflációs tendencia, majd a proletárdiktatúrának a bankokrácia elleni magatartása súlyos megpróbáltatásokat idézett elő a pénzintézetek életében. A pénz és az egész gazdasági helyzet stabilizálódása harmóniába hozta ismét a pénzintézetek életét az európai relációkkal és bizonyos, hogy a zsidóságnak továbbra is ép oly fontos szerepe marad, mint volt a P. meg indulása óta, évszázadokkal ezelőtt.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3831. címszó a lexikon => 690. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13831.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: Történeti szerepe. A P., mint megélhetési lehetőség akkor jutott jelentőséghez a magyar zsidóság életében, amikor a társadalmi és gazdasági elnyomatás a zsidósággal szemben is megnyilvánult. Amíg a magyar államalapítás idején, de még a magyar történelem első századában is, a zsidók az egyenjogúság alapján éltek az országban, életmódjuk is azonos volt a magyarokéval. Szt. Lászlónak a zsidókkal foglalkozó rendelete l. Szabolcsi zsinat még egyáltalában nem tesz említést P.-ékről, de még Kálmán király első rendelete sem. L. Kálmán király rendelete. Csak Kálmán későbbi zsidótörvénye l. Kálmán király zsidótörvénye intézkedik legelőször nem csak a zsidók adásvevéséről, de pénzkölcsönzéséről és zálogbirtokáról is. E rendelet kiadását minden valószínűség szerint az tette szükségessé, hogy a régi magyar zsidó őslakosság bevándorolt elemekkel szaporodott. A bevándorlók a zaklatások elől Magyarországra menekült cseh zsidók voltok, akik mivel csak ingó jószágaikat és pénzüket hozhatták magukkal, egyedüli megélhetésként csak adás-vétellel és P.-ekkel foglalkozhattak. Számukra ugyan ez a megélhetési mód nem jelentett újszerűséget, mert előbbi hazájukban az elnyomatás már régen ráterelte őket erre a szabad és aránylag független kereseti lehetőségre. Kálmán királynak nem kerülték el figyelmét a bevándorlottak eltérő életviszonyai s mivel a hazai zsidók is elsajátították tőlük a P.-i tevékenységet, szükségét látta annak, hogy a gazdasági életet megrendszabályozza. A magyar zsidóságnak ekkor már komoly okai voltak arra, hogy a gazdasági élet szabad terrénumai felé orientálódjék, mert Kálmán király rendelete már valósággal lehetetlenné tette számára a földmívelést. Ez már a második olyan kísérlet volt, hogy a zsidókat kiszorítsák a mezőgazdálkodásból és erre legkézenfekvőbben az a mód kínálkozott, hogy megfosztották őket a munkaerő tartásának lehetőségétől. A munkaerő ez időben a rabszolga volt, de a rendelet szerint zsidó keresztény rabszolgát nem tarthatott. Pogány rabszolga viszont akkoriban már alig volt. Így a gazdálkodásból kiszorított magyar zsidóság szívesen tanulta el a cseh zsidók pénzügyi üzletágainak ismeretét. Kálmán király részletes intézkedésekkel igyekezett elejét venni a bekövetkezhető zavarnak és önkénynek. Intézkedései az akkori viszonyokat és jogfelfogást tekintve, nagyjában elég méltányosak és részrehajlatlanok voltak, úgy hogy az akkori, főleg a külföldről jött zsidók bizonyára megelégedéssel is fogadták. A törvény első cikkelyének kivételével, kizárólag a zsidók és keresztények közti pénzkölcsönre és kereskedelemre vonatkozik : Ha keresztény zsidónak, vagy zsidó kereszténynek két vagy három pensát érő kölcsönt adni akar : a kölcsönadó a kölcsönvevőtől kezességet vegyen, mire nézve, mint tanuk keresztények és zsidók hivattassanak meg, hogy arra az esetre, ha netalán az egyik eltagadná, mit a másiktól kölcsön vett, ez a kezesség s mindkettejük tanúi által megbizonyíttassék. Ha pedig az egyik a másiknak három pensánál nagyobb kölcsönt ad, ez kezesség s tanuk mellett, amint fentebb mondva volt, történjék; ezenkívül még a pénzösszeget és a tanuk neveit jegyezzék fel papirosra, melyet mind a két fél, t. i. a kölcsönvevő s a kölcsönadó erősítsen meg pecsétjével, hogy arra az esetre, ha az egyik a másikon erőszakot akarna elkövetni, az írás s mindkettejük pecsétje által az igazság kideríttessék. IV. Bélának 1251. kiadott zsidótörvénye l. Béla [IV.] zsidótörvénye már részletesen intézkedik a zálogügyletekről is: Ha keresztény zsidónak zálogot adott s azt állítja, hogy kisebb pénzösszeg fejében zálogosította el a zsidónak, mint amennyit ez mond: a zsidó a neki adott zálogra nézve esküt tegyen, s amit esküje által igazol, azt fizesse meg neki. A zsidó zálog fejében, bármi néven nevezendő tárgyat, melyet neki adnak, minden megvizsgálás nélkül elfogadhat, - egyházi ruhákat kivéve, ha csak az illető egyház elöljárója nem zálogosítja el, valamint véres és nedves ruhákat, miket semmi szín alatt ne fogadjon el. Ha keresztény azzal vádolja n zsidót, hogy a zsidónál levő zálogot tőle ellopták, vagy elrabolták: a zsidó esküt tegyen e zálogra nézve, hogy amikor átvette, nem volt tudomása arról, hogy lopott, vagy rabolt jószág. Ez eskübe foglaltassék belé az összeg is, melynek fejében a szóban forgó zálogot adták és e bizonyítás utón a keresztény minden csorbítás nélkül fizesse meg a tartozást, melynek fejében a zálog adatott. Ha a zsidó tűzvész, vagy lopás, vagy rablás által holmiját s ezzel együtt a neki adott zálogokat is elveszti, - és ez bizonyos - de a keresztény, ki a zálogot adta, mind amellett perbe fogja őt: a zsidó egyedül a saját esküje által mentessék föl, hacsak a tény nyilvánvaló s köztudomású nem volt, amint fentebb mondatott. Ha keresztény valamely zsidótól visszaváltja zálogát, de úgy hogy az utána járó kamatokat nem fizeti: ezek, ha egy hónap multán nincsenek kifizetve, szintén kamatokkal növekszenek. Ha zsidó az országnagyoknak jószágra vagy levélre pénzt kölcsönzött és azt pecséttel ellátott adóslevéllel bizonyítja: a zsidónak az elzálogosított jószágot oda fogjuk ítélni, azt számára erőszak ellen megvédeni és kieszközölni, hogy a jövedelmeket mindaddig ő élvezze, míg valamely keresztény jelentkezik, ki az ily módon elzálogosított jószágokat ki akarja váltani. Az ily jószágokon lakó keresztények fölött azonban a zsidó semmiféle hatóságot nem gyakorolhat. Ha zsidó a kereszténytől vett zálogot már egy éven át magának tartotta és a zálog értéke a kölcsönzött pénzt s a kamatokat fölül nem haladja: a zsidó a maga bírájának mutassa be a zálogot, aztán eladhatja. Ha a zálog egész egy esztendeig a kikötött batáridőn túl minden óvás nélkül maradt meg a zsidónál: ez többé senkinek sem felelős érte . Ha keresztény az ő zálogát erőhatalommal veszi el a zsidótól, vagy ennek házában erőszakot követ el: mint királyi kamaránk megkárosítója l. Kamaraszolgasáq , súlyosan büntetendő. A zsidók hitel- és zálogügyletei Béla halála után már nem állottak ilyen körülhatárolt törvényes védelem alatt. A sérelmek pedig leginkább a legmagasabb helyek felől érték az üzleti élet érdekeit, olyan személyek részéről, akiknek pedig pozíciójával járt volna az a kötelesség, hogy az általános gazdasági érdekek védelmét keresztülvigyék. A gazdasági érdekvédelem legfeljebb ha egyoldalú volt, az egyéni célok vagy kiváltságos osztályok céljainak érdekében és a magántulajdon elvének tisztelete is sokszor csak az önbirtoklási határig terjedt és azon túl annál kevésbé találhatott dogmatikus érintetlenségre, minél távolabb esett az uralkodó osztályok területeitől. A zsidó vagyon védelme a középkor jogfelfogása szerint királyi önkény tárgya lehetett és védelmet csak ritkán kapott és ezt is csak akkor, ha ezt a kincstár érdekei megkívánták. Elképzelhető, hogy ilyen vagyonjogi bizonytalanságban a kockázat milyen kerékkötője volt a P. fejlődésének és hogy éppen ez a kockázat járult hozzá a középkori kamatok állandóan emelkedő tendenciájához és segítette elő az uzsora meghonosodását. A zsidó hitelező minden garancia mellett sem számíthatott biztonsággal a pénzére, mert egy királyi rendelet minden kölcsönügyletet érvényteleníthetett, legelsősorban pedig a kamatok érvényességét törölhette. A középkorban valósággal szokássá vált, hogyha az uralkodók az ország vagy egy város lakosságának kedvében akartak járni, hogy őket valamely cél érdekében felhasználhassák, legelső dolguk a zsidó kamatok visszafizetésének elengedése volt, természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül. így tett 1274. X. Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV. Béla kiadta a zsidótörvényét. A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen levő csekély részét megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a harcosokat. Meghagyta az esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes hadjáratot és eszközölje ki, hogy a keresztesek részesüljenek egyebek közt abban a kiváltságban is, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Ennek a felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők számos példáját szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben. Valósággal meglepő 1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat kiűzte az országból l. Kiűzetés , megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal vihessék és követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak, követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak, leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta hithűségét úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek az anyagias vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát megőrizni, az a tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő kényére-kedvére és hogy a zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét csökkentette, olyan motívumok, amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás vakbuzgóságával sem. Valójában pedig nagy hálátlanság volt mindez a zsidótőkével szemben, amelyet az. előző királyok, mint pl. II. Endre és IV. Béla válságos időkben fenntartás nélkül igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig nemcsak a királyok és a főnemesség, hanem a pénzszűkében levő köznép végső menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán arra a zsidóságot, hogy a P. jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet kialakulására nagy befolyást gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és gátló életszemlélete, de mert a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek által feltorlaszkodó akadályok nem állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági kényszerűség találja meg a maga számára a levezető utat és kiépíti azokat a szerveket, amelyeket az osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság gondozatlanul hagyott. Ha most tekintette vesszük, hogy az osztályelnyomás mindig teremt olyan társadalmi rétegeket, amelyeknek elhelyeződését a létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság irányítja, láthatjuk, hogy az elnyomottsági tendencia szorítja az egyes társadalmi rétegeket a még szabad gazdasági területek felé. Az új gazdasági elhelyeződés adja meg osztályjellegét is a hozzáidomult társadalmi rétegnek és így kerül aztán szembe a hatalmon lévő osztályérdek egy egészen új osztályérdekkel, amit ő maga hozott létre, anélkül, hogy a következményeivel számolt volna. így hozta létre a zsidó kapitalizmust, a zsidó burzsoáziát a középkor életszemlélete és gazdaságpolitikája. A gazdaságpolitikát, mint tudjuk, a kiszorítási tendencia irányította. Minden kereseti lehetőséget elzártak a zsidóság elől, maradt tehát számára az üzlet. De hogy ez megmaradhatott és kialakulási periódusában mondhatni jóformán konkurencia nélkül, ebben szerepe volt a kor társadalmi és ethikai előítéletének. A keresztény egyház a legrégibb idő óta megtiltotta híveinek a kamatra kölcsönzést, de még a nyerészkedéssel járó adás-vételt is. Az egyház ugyanazzal a szigorral fordult a kereskedők, mint az uzsorások ellen. De mert a mindennapi élet gazdasági szükségleteit ellátni nem lehetett és kamatnélküli kölcsön kockázatára még az egyház tekintélye sem tudta rávenni a híveket és mert maga az egyház ugyancsak nem tudta kieszközölni a végeredményben nélkülözhetetlen kölcsönöket, szükségkép odajutott, hogy a következő tóteleket állította fel ós hirdette ki: Keresztények számára az uzsora tilos. Minthogy pedig az uzsora kényszerítő és így elkerülhetetlen szükség: azért kell, hogy uzsoráskodjanak a nem keresztények, akiknél az uzsora vagy éppen nem, vagy csak alig tekinthető bűnnek . Így ez a középkorban Európa szerte elfogadott nézet már közvetlenül a P.-ek felé terelte a zsidókat, sőt a kamatra kölcsönzést valósággal kiváltságukká tette, az uzsoráskodásra utalta és erre egyenesen fel is hívta őket. Mindezt pedig azért, hogy ez által nagyobb baj kikerültessék és a keresztények távol tartassanak az uzsoráskodás bűnétől . Az egyház rendkívüli hatalma, a szentszék egyre növekvő befolyása, valamint a külföldnek, főképp Németországnak és Ausztriának a zsidókra vonatkozó ós Magyarországban is érvényre jutott jogelvei itt is meghonosították e nézeteket. Minthogy azonban az egyház tilalmát úgy értelmezték, hogy kamatot csak kereszténytől tilos venni, de zsidók és pogányok kárára az uzsora meg van engedve , előfordult az is, hogy zsidók keresztényektől vettek fel kölcsönt és a zsidókkal a kamatot megfizettették maguknak. A kamatszedés a középkor felfogása szerint esetenként változott. Ha a király volt a hitelező, a kamat is fejedelmi méreteket ért el. IV. Béla pl. Henuk l. o. zsidó kamaragróf fiainak tartozásaiért akkora kamatot számított, amint azt a király által kiállított okirat is elismeri, hogy a kamatok három év alatt többre rúgtok a tőkénél. Az ilyen eset azonban annál inkább is ritkán történhetett meg, mert rendesen a zsidók voltak a hitelezők. A kamatláb szokásos nagyságáról egyébként, amelyet más országokban a régi zsidótörvények határoztak meg, nálunk e korszakból nem maradt fenn semmiféle tudósítás. Valószínű, hogy a zsidók nem szedhettek túlságosan nagy kamatokat, mert uzsoráskodások ellen nem merült fel panasz. Mindössze Küküllei János, Nagy Lajos történelemírója jegyzi meg, hogy a zsidók vagyona az uzsora örvénye által lőn összehalmozva . És hogy a király, a zsidóságnak ily módon szerzett vagyonát, amelyre pedig a kor jogfelfogása szerint igényt tarthatott volna, mint a sarat, megvetvén, bírni vagy lefoglalni nem akarta . A száműzetésre ítélt magyar-zsidók ugyanarra a sorsra jutottak a külföldön, mint az egykor Magyarországra letelepült cseh-zsidók. Csak az üzletkötés maradt meg számukra megélhetési módnak. Ezt a mesterséget űzték tehát, vagy kifejezetten csak P.-i tevékenységet folytattak. Ama királyi rendelet ellenére, amely zsidó hitelezők követeléseinek jogosságát elismerte, fölmerültek olyan helyzetek, amikor egyes városok polgárai megtagadták az adósságok rendezését. Álláspontjukat az a középkorban általánosan elfogadott nézet támasztotta alá, hogy a zsidóknak voltaképen nincsenek jogaik; hogy az, amit a törvény különben eltilt, irányukban meg van engedve és hogy nekik csak akkor és oly mértékben szolgáltatnak igazságot, amikor s amily mértékben az uralkodó akarja, vagy megengedi . V. ö. Kohn S., A zsidók története Magyarországon , Budapest, 1884. IV. k. I. f. 157. 1. Pozsonyban nyilvánult meg legelőször ez az állásfoglalás, amelyről az egykorú okirat ezeket mondja: Azon zsidók, akik Pozsonyban voltak megtelepedve és elűzettek, Hainburgba menekültek s innét pörlekedtek Pozsony város tórájával és polgáraival, szegényekkel és gazdagokkal egyaránt, követelvén tőlük, hogy fizessék meg nekik mindazt, miről írásuk és levelük van. A pozsonyi polgárok azonban, szegények és gazdagok élvezni akarván azt, hogy a király a zsidókat országából száműzte, vonakodtak őket kielégíteni. Nagy Lajos azonban kitartott eredeti álláspontja mellett, utasítására, a pozsonyi bíró Hainburgba ment, ahol a tanáccsal és Schickerlein Miklós zsidóbíróval egyezségre lépett, amely szerint a zsidók a hamburgi zsidóbírónak és a pozsonyi bírónak egy éven belül bemutatják adósleveleiket és ezek a pozsonyi bíró pecsétjével ellátva a hainburgi zsidóbíróhoz kerülnek letétbe. Az egyévi határidőn túl bemutatott adóslevelek érvénytelenné lesznek. Pozsony városa ekkor 118 fonttal tartozott a Hainburgba menekült zsidóknak. Ezt az összeget 1364-ig ki is egyenlítette. Sopron városa tartózkodott attól, hogy egyezségre lépjen zsidó hitelezőivel. Mintha misem történt volna, a száműzött zsidókkal továbbra fenntartották üzleti összeköttetéseiket, sőt újabb kölcsönöket vettek fel tőlük. De amint előtérbe került a zsidók visszatérésének kérdése, nyomban folyamodtak Lajoshoz, hogy mentse fel őket régibb és újabb adósságaiknak visszafizetése alól. Itt azonban a középkori felfogás szerint egy komplikált jogi kérdés merült fel. Ugyanis azzal, hogy Lajos száműzte a zsidókat, tulajdon fennhatósága alól felszabadította őket és lemondott azokról a jogokról, amelyek addig illették meg, míg a zsidók az ő kamaraszolgái voltak. Mivel a zsidók ekkor már új védúr fennhatósága alá kerültek Ausztriában, Lajos az adósleveleket még visszatérésük után sem nyilváníthatta semmisnek, mert amikor a zsidók a kölcsönt folyósították, Rudolf osztrák hercegnek a zsidói voltak. Lajosnak tehát, hogy a soproniak kedvébe járjon, kérelemmel kellett a bécsi herceghez fordulni, aki Lajos kedvéért fel is mentette a soproniakat adósságaik megfizetésének kötelezettsége alól. Lajos azonban fenntartotta magának azt a jogot, hogy az adósleveleket újra megerősítheti és ezáltal ismét jogerőre emelheti. Az adósleveleknek a középkorban szokásos, királyi önkénnyel való megsemmisítését levélölés -nek l. o. nevezték. Ezt a levélölést az akkori fejedelmek, mint őket megillető jogot gyakorolták és hogy Nagy Lajos is osztozott korának e felfogásában, az kitűnik a zsidók visszatérése után követett eljárásából. Mivel az adóslevelek és egyéb okiratok érvényüket vesztették, 1376 körül helyettük az ú. n. zsidókönyv l. o. rendszerét vezették be, ezt a XIII. sz.-beli francia találmányt. Ebbe vezették ezentúl be a zsidó és keresztény közt kötött kölcsön- és P.-eket, amelynek elmulasztása esetén a követelés érvénytelen volt. A zsidókönyvnek hivatalos bizonyító ereje volt és magát a könyvet egy keresztény esküdt, rendesen a város zsidóbírója őrizte, a keresztények és zsidók pedig egy-egy esküdtet választottak, akik a könyvet használat után lepecsételték s felnyitásakor mindig jelen voltak. Ebbe a könyvbe jegyezték be a hitelező zsidónak zálogul lekötött fekvőségeket és a fölvett kölcsön után járó kamatokat. A pozsonyi helyi törvény egy font fillér után hetenként két fillért, vagyis 43 1/3 %-ot engedélyez. Egy fontnál kisebb tőkénél pedig hatvan fillér után hetenként egy fillért, azaz 86 2/3 %-ot. Ezeket a kamatokat azért állandóan a megsemmisítés veszedelme környékezte. Zsigmond király 1392. a pozsonyi polgárokat felmentette az ő zsidóitól felvett mindennemű kölcsönök után járó kamatok fizetése alól, mivel szőlőiket, amelyeket zsidópénzen műveltettek, fagy érte. Zsigmond mindamellett törvényben is igyekezett szabályozni a pénzügyi viszonyokat. Törvénybe iktatta, hogy Ha a keresztény valamely pénzkölcsön után, minden megegyezés nélkül zálogot adott a zsidónak; vagy ha tőle ilyen megegyezés nélkül, más módon pénzt vett föl kamatra: akkor a keresztény minden száz dénár után hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak . A törvényes kamatláb tehát heti két százalék volt, azaz egy évre számítva száz százalék, ami kétszer akkora százalékot tett ki, mint amekkorát Pozsony városának 1376-iki helyi törvénye, mint legmagasabb kamatlábat engedélyezett. Zsigmondnak ez a törvénye azonban nem zárta ki azt, hogy a kamatlábat a felek tetszés szerint magasabb százalékban állapíthassák meg. A törvények, amelyek a zsidók számára némi jogbiztonságot nyújtottak, azokkal szemben értek mégis legkevesebbet, kik kibocsátották. Ha már az elnyomás és üldözés a városok és főurak részéről leenyhült, akkor ismét a király élt ama jogával, mely szerint vagyonuk fölött korlátlanul rendelkezhetett. 1438-ban pl. Albert király engedte így el Sopronban György mészárosnak a kamatokat, melyekkel zsidó hitelezőinek tartozott, a következő évben pedig ugyanilyen kedvezményben részesítette Nagyszombat valamennyi polgárát, ha a zsidóktól fölvett tőkéket bizonyos határidőig visszafizetik. És nem ezek voltak az egyedüli esetek, amelyek Albert alig két esztendős uralkodása alatt előfordultak. Erzsébet, aki mint királyi özvegy vette át a hatalmat Albert halála után, különböző megszorító intézkedéseivel közvetve sújtotta a P.-tel foglalkozó zsidókat. És mikor 1440. Sopronban az erődítési munkálatok miatt a polgárok lerombolt házaiért a zsidók belvárosi házait ajándékozta oda, a kárvallott polgárokat még fölmentette azon kölcsönök visszafizetése alól is, melyeket lerontott házaikra a zsidóktól régebben felvettek. Hunyadi János sem tudta kivonni magát korának rásúlyosodó kényszerei alól. A pártvillongások és szakadatlan háborúk a városok jóindulatára és segélyére utalták és emiatt tette 1450. lehetővé Pozsony városának és polgárainak, hogy a zsidóktól kölcsönvett pénzeket, vagy egyéb adósságot ne fizessék vissza, hanem bárminemű adósságuk nyugtázottnak, rendezett és törlesztettnek tekintendő. Mikor V. László 1453. átvette a kormányzatot, ugyancsak elengedte a pozsonyiaknak az összes kamatokat, amelyekkel az országban lakó bármely zsidónak tartoztak és csupán a tőke visszafizetésére kötelezte őket. Érdemtelen bánásmód volt ez a zsidókkal szemben, mert a városok a zsidóktól kölcsönvett pénzen állították ki a királyi sereghez küldött dandárjaikat. A jutalom ezért a zsidók megkárosítása volt, holott voltaképp a városok a zsidók pénzével járultak a háború költségeinek fedezéséhez és a királyi hadak segélyezéséhez. Mátyás király is igénybe vette azokat az eszközöket, amelyekkel elődei korlátlanul rendelkeztek a zsidók vagyona fölött. 1462-ben a nagyszombatiakat fölmentette a zsidó kamatok fizetése alól, Pozsony lakóinak 1467. zsidó adósságaik visszafizetésére félévi halasztást adott, 1475. pedig a zsidó-kamatok felét engedte el nekik. 1486-ban a nagyszombati tűzvésznél azzal kártalanította a nagyszombatiakat, hogy akiknek a háza leégett, nem tartoztak megfizetni a zsidóknak a tőlük kölcsönvett tőkét. Az efféle kamat- és adósságelengedés annyira szokásos kedvezménnyé lett Mátyás uralkodása alatt, hogy azt már a királyi városok kapitányai is osztogatták, akiknek önkényes eljárását Mátyás utólag helybenhagyta. Súlyosan megnehezítette a P.-et, főleg a hitelezési lehetőséget nagyon korlátozta Mátyásnak 1475. Pozsony felterjesztésére kiadott azon rendelete, amelyben a város lakóinak meghagyta, hogy zsidóknál ingatlanokat senki el ne zálogosítson, zsidóknak pedig megtiltotta, hogy kereszténytől bárminemű fekvőséget zálogba vegyenek. Ezt a rendelkezését azzal indokolta, hogy az elzálogosított ingatlanoknak zsidókézre jutása nyilvános botrány az összes kereszténységre nézve . Mátyás halála után kezdődött el a magyarországi zsidók történetének legszomorúbb korszaka. Társadalmi és anyagi helyzetük süllyedése gazdasági fejlődésük elé is gátat vetett. Erőszak és az anyagi megkárosítás uralták az elkövetkező idők eseményeit úgy Korvin János alatt 1. Tatai kiűzetés , mint II. Ulászló idején, aki a fekete sereg kielégítésére és hadai felszerelésére a pénzt a zsidóktól csikarta ki. Pozsonyi gazdag zsidókat pedig börtönbe vettetett, hogy négyszáz forint kölcsönt kikényszerítsen belőlük. 1503-ban pedig elengedte a pozsonyi polgároknak a kamatok visszafizetését, amellyel zsidónak tartoztak. A szegényebbek, akik egész vagyonukkal sem törleszthették a kölcsönvett tőkét, csak annyit tartoztak fizetni, amennyit éppen bírtak, az adósság hátralevő részét egyszerűen érvénytelennek nyilvánították. A zsidók intervenciójára a király ezt az utóbbi rendeletet mégis visszavonta. A mohácsi vész előtti korszak kétségtelenül legnagyobb stílű pénzembere a zsidó Szerencsés Imre l. o. volt, aki pénzügyekben való jártassága és az udvarnak folyósított tetemes kölcsönei folytán jelentős befolyáshoz is jutott. E korszakban a pénz túlságosan is drága jószág volt, mivel készpénzben egyáltalán nem volt infláció. A pénz árát pedig a törvény nem szabályozta. Pozsony város törvényhatósága ugyan megkísérelte, hogy a megengedhető legmagasabb kamatlábat megállapítsa és pedig, hogy kisebb kölcsön után 86 2/3 százaléknál, nagyobb után 43 1/3 százaléknál többet szedni nem szabad, de Pozsony példáját sehol nem követték. Maga Pozsony is, mikor 1439. egy ottani Iszerl nevű zsidónál százforintnyi kölcsönt vett föl, kamat fejében heti egy forint fizetését ígérte, vagyis 52 százalékot, tehát 8 2/8 százalékkal többet, mint amennyit a helyi törvény ilyen kölcsön után megengedett. Zsigmond 1431-iki rendelete szerint 104 százalék ítélendő meg a kölcsönadó zsidónak. Ez a zsidókra kényszerített uzsoráskodás nem vált anyagilag a zsidóság előnyére, mert hiszen elszegényedésük bekövetkezett. A pénz, amellyel akkoriban a kölcsönforgalmat lebonyolították, nem volt nagyobb összeg, mert így is kielégítette a szűk korlátok között mozgó mindennapi forgalom kicsinyes igényeit. Ezen sokat keresni nem lehetett. Az országnagyokkal és a királyokkal folytatott nagyobbszerű P.-ek lassan-lassan megszűntek. A városok és egyesek, valahányszor jelentékenyebb összegre szorultak, rendesen már vagy keresztényhez, vagy pedig külföldi zsidókhoz folyamodtak, mert a belföldiek csak kisebb kölcsönt tudtak adni. Társadalmi állásuk sem volt már és az uzsoráskodás teljesen felfokozta a zsidógyűlöletet. Az uzsora a leromlott helyzet következtében valóban alaposan életre kapott. Korláthkewy Péter komáromi főispán említette, hogy jobbágyai 1522. elszöktek Morvába és Ausztriába zsidó hitelezőik üldözése elől. Az egyik jobbágy egy nagyszombati zsidótól felvett egy forintért már húsz forintot és egy tehenet fizetett. A mohácsi vész után, a hódoltság alatt a török törvény uzsoratilalma nem nehezítette meg a P -et, bár jelentős kockázattal járt töröknek hitelezni. Mohamedán adós, ha hamis tanúval is bizonyította, hogy uzsorát vettek tőle, úgy a bíró nemcsak a kamatok visszaszolgáltatására kényszerítette a zsidó kölcsönadót, hanem sokszor még a tőkéjétől is megfosztotta. A kamattal járó P.-eket a zsidók maguk között úgy oldották meg, hogy a kölcsönre igényt tartó zsidó egy nem létező vételtárgyat ajánlott fel megvételre a hitelezőnek. A hitelező erre adott egy bizonyos összeget, annyival kevesebbet, mint amennyit a kamat kitett a kért összeg után, amelyet az adós megfizetni tartozott. Az előző viszonyokhoz képest ez a helyzet annyival jobb volt, hogy a zsidók szabadabban éltek, a vallási türelmetlenségtől szenvedniük nem kellett és a kereskedelem szabadságát, így a megélhetés lehetőségét mi sem korlátozta, legfeljebb az adóterhek voltak igen jelentékenyek l. Zsidó adók . A budai zsidók gazdagságáról sokat beszéltek ez időben. Gazdag embernek számított az, akinek 50,000 garas volt a vagyona. Ez megfelelt 200,000 forintnak. A törökök kivonulása után rossz idők köszöntöttek a zsidóságra, mindenfelé zaklatásokkal találkoztak, nehezen fejlődhetett hát a P. is. Még ilyen körülmények között is, csakhogy nyugalmat biztosíthassanak maguknak, mikor 1711. Esztergom kiűzte a zsidóit, de azokat a sz. kir. város bírája a tanács tudta és beleegyezése nélkül újra beengedte, a zsidók ennek fejében hajlandók voltak kölcsönt biztosítani, hogy a város zilált anyagi ügyeit rendezhesse. A vége mégis az lett, hogy a keresztény polgárok inkább maguk ajánlották fel a szükséges összeget, csakhogy a zsidókat kitelepíthessék a városból. És valóban, 1735. Esztergomban már nem lakott zsidó. Mint az egész zsidóság életére, úgy a P.-re is II. József császárnak az 1783 márc. 31. a helyhatóság által közzétett rendszabálya volt döntő hatással l. Egyenjogosító törekvések . A százados megszorítások felengedtek és a zsidóság közelebb került a szellemi és anyagi nyomorúságból a kultúrához és ahhoz a társadalomhoz, amely eddig nem fogadta magához. Szabadon választhatta meg minden zsidó a pályáját és az életlehetőségnek ez a kiszélesülése indította meg a zsidó energiákat nemcsak a közgazdaság szélesebb területein, de magának a P.-nek kifejlesztése felé is. Ahogy a pesti kereskedelem felvirágoztatása körül a sok közül pl. az Ullmann-család szerzett nagy érdemeket, úgy ennek a családnak egyik tagja, a nemesített Ullmann Mór* indítványozta először a pesti kereskedelmi bank felállítását is. A zsidók annyira szerephez jutottak a közgazdasági életben az elkövetkező évtizedek alatt, hogy kínos feltűnést keltett az a körülmény, mikor 1840. a váltótörvényszék megalakításánál nem választottak be zsidó ülnököt és a törvény ellenére még azon jogtól is megfosztották a zsidókat, hogy a választásra befolyást gyakoroljanak. V. ö. Büchler, A zsidók története Budapesten , Budapest 1901. III. r. II. f. 863. o. Az 1840-iki törvény l. Jogkiterjesztés bizonyos mértékig megszilárdította a zsidók helyzetét, úgy, hogy most már az emancipációs törekvések l. Emancipáció megfelelő bázison indulhattak el. A jogegyenlőség kivívása után hatalmas lendületet vett a zsidók gazdasági tevékenysége. Ahogy a Pesten alakult első bank megalapításában Ullmann Mórnak volt nagy része, a budai első takarékpénztár megalapítása körül Koppély később Harkányi szerzett nagy érdemeket. Most már aztán egymásután tűntek fel a pénzvilág kiválóságai és napjainkig egész sora működött és működik ma is azoknak, akiknek munkássága összeforrott a magyar P. fejlődéstörténetével. Ezek közül elsősorban megemlítendők: Kornfeld Zsigmond, Lánczy Leo, Wahrmann Mór, Madarassy-Beck Miksa és Gyula, Székely Ferenc, Weisz Fülöp, Bartha Ödön, Jellinek Móric, Ullmann Adolf és Krausz Simon. A világháború valósággal új korszakot jelentett a P. terén. A változott viszonyok hihetetlen mértékben megnövelték nemcsak jelentőségét, de forgalmát is a pénzintézeteknek. Az anyagi áldozatok terén pedig a bankok jártak legelső helyen. A pénzintézetek életében nagy visszahatást idézett elő azonban a világháború után bekövetkezett forradalmak pénzügyi politikája. Az inflációs tendencia, majd a proletárdiktatúrának a bankokrácia elleni magatartása súlyos megpróbáltatásokat idézett elő a pénzintézetek életében. A pénz és az egész gazdasági helyzet stabilizálódása harmóniába hozta ismét a pénzintézetek életét az európai relációkkal és bizonyos, hogy a zsidóságnak továbbra is ép oly fontos szerepe marad, mint volt a P. meg indulása óta, évszázadokkal ezelőtt.

13831.ht

CÍMSZÓ Pénzüzlet Történelm szerep

SZÓCIKK Történet szerepe P. min megélhetés lehetősé akko jutot jelentőséghe magya zsidósá életében amiko társadalm é gazdaság elnyomatá zsidóságga szembe i megnyilvánult Amí magya államalapítá idején d mé magya történele els századába is zsidó a egyenjogúsá alapjá élte a országban életmódju i azono vol magyarokéval Szt Lászlóna zsidókka foglalkoz rendelet l Szabolcs zsina mé egyáltalába ne tes említés P.-ékről d mé Kálmá királ els rendelet sem L Kálmá királ rendelete Csa Kálmá később zsidótörvény l Kálmá királ zsidótörvény intézkedi legelőszö ne csa zsidó adásvevéséről d pénzkölcsönzésérő é zálogbirtokáró is rendele kiadásá minde valószínűsé szerin a tett szükségessé hog rég magya zsid őslakossá bevándorol elemekke szaporodott bevándorló zaklatáso elő Magyarországr menekül cse zsidó voltok aki mive csa ing jószágaika é pénzüke hozhattá magukkal egyedül megélhetéskén csa adás-vételle é P.-ekke foglalkozhattak Számukr ugya e megélhetés mó ne jelentet újszerűséget mer előbb hazájukba a elnyomatá má rége ráterelt őke err szaba é arányla függetle kereset lehetőségre Kálmá királyna ne kerülté e figyelmé bevándorlotta eltér életviszonya mive haza zsidó i elsajátítottá tőlü P.- tevékenységet szükségé látt annak hog gazdaság élete megrendszabályozza magya zsidóságna ekko má komol oka volta arra hog gazdaság éle szaba terrénuma fel orientálódjék mer Kálmá királ rendelet má valóságga lehetetlenn tett számár földmívelést E má másodi olya kísérle volt hog zsidóka kiszorítsá mezőgazdálkodásbó é err legkézenfekvőbbe a mó kínálkozott hog megfosztottá őke munkaer tartásána lehetőségétől munkaer e időbe rabszolg volt d rendele szerin zsid keresztén rabszolgá ne tarthatott Pogán rabszolg viszon akkoriba má ali volt Íg gazdálkodásbó kiszorítot magya zsidósá szívese tanult e cse zsidó pénzügy üzletágaina ismeretét Kálmá királ részlete intézkedésekke igyekezet elejé venn bekövetkezhet zavarna é önkénynek Intézkedése a akkor viszonyoka é jogfelfogás tekintve nagyjába elé méltányosa é részrehajlatlano voltak úg hog a akkori főle külföldrő jöt zsidó bizonyár megelégedésse i fogadták törvén els cikkelyéne kivételével kizáróla zsidó é kereszténye közt pénzkölcsönr é kereskedelemr vonatkozi H keresztén zsidónak vag zsid keresztényne ké vag háro pensá ér kölcsön adn aka kölcsönad kölcsönvevőtő kezessége vegyen mir nézve min tanu kereszténye é zsidó hivattassana meg hog arr a esetre h netalá a egyi eltagadná mi másiktó kölcsö vett e kezessé mindkettejü tanú álta megbizonyíttassék H pedi a egyi másikna háro pensáná nagyob kölcsön ad e kezessé tanu mellett amin fenteb mondv volt történjék ezenkívü mé pénzösszege é tanu nevei jegyezzé fe papirosra melye min ké fél t i kölcsönvev kölcsönad erősítse me pecsétjével hog arr a esetre h a egyi másiko erőszako akarn elkövetni a írá mindkettejü pecsétj álta a igazsá kideríttessék IV Bélána 1251 kiadot zsidótörvény l Bél [IV. zsidótörvény má részletese intézkedi zálogügyletekrő is H keresztén zsidóna zálogo adot az állítja hog kiseb pénzössze fejébe zálogosított e zsidónak min amennyi e mond zsid nek adot zálogr nézv eskü tegyen ami esküj álta igazol az fizess me neki zsid zálo fejében bárm néve nevezend tárgyat melye nek adnak minde megvizsgálá nélkü elfogadhat egyház ruháka kivéve h csa a illet egyhá elöljárój ne zálogosítj el valamin vére é nedve ruhákat mike semm szí alat n fogadjo el H keresztén azza vádolj zsidót hog zsidóná lev zálogo től ellopták vag elrabolták zsid eskü tegye zálogr nézve hog amiko átvette ne vol tudomás arról hog lopott vag rabol jószág E esküb foglaltassé bel a össze is melyne fejébe szóba forg zálogo adtá é bizonyítá utó keresztén minde csorbítá nélkü fizess me tartozást melyne fejébe zálo adatott H zsid tűzvész vag lopás vag rablá álta holmijá ezze együt nek adot zálogoka i elveszti é e bizonyo d keresztény k zálogo adta min amellet perb fogj őt zsid egyedü sajá esküj álta mentessé föl hacsa tén nyilvánval köztudomás ne volt amin fenteb mondatott H keresztén valamel zsidótó visszaváltj zálogát d úg hog a után jár kamatoka ne fizeti ezek h eg hóna multá nincsene kifizetve szinté kamatokka növekszenek H zsid a országnagyokna jószágr vag levélr pénz kölcsönzöt é az pecsétte ellátot adóslevélle bizonyítja zsidóna a elzálogosítot jószágo od fogju ítélni az számár erősza elle megvéden é kieszközölni hog jövedelmeke mindaddi élvezze mí valamel keresztén jelentkezik k a il módo elzálogosítot jószágoka k akarj váltani A il jószágoko lak kereszténye fölöt azonba zsid semmifél hatóságo ne gyakorolhat H zsid kereszténytő vet zálogo má eg éve á magána tartott é zálo érték kölcsönzöt pénz kamatoka fölü ne haladja zsid mag bírájána mutass b zálogot aztá eladhatja H zálo egés eg esztendei kikötöt batáridő tú minde óvá nélkü marad me zsidónál e több senkine se felelő ért H keresztén a zálogá erőhatalomma vesz e zsidótól vag enne házába erőszako köve el min király kamarán megkárosítój l Kamaraszolgasá súlyosa büntetendő zsidó hitel é zálogügylete Bél halál utá má ne állotta ilye körülhatárol törvénye védele alatt sérelme pedi leginkáb legmagasab helye felő érté a üzlet éle érdekeit olya személye részéről akikne pedi pozíciójáva jár voln a kötelesség hog a általáno gazdaság érdeke védelmé keresztülvigyék gazdaság érdekvédele legfeljeb h egyoldal volt a egyén célo vag kiváltságo osztályo céljaina érdekébe é magántulajdo elvéne tisztelet i sokszo csa a önbirtoklás határi terjed é azo tú anná kevésb találhatot dogmatiku érintetlenségre miné távolab eset a uralkod osztályo területeitől zsid vagyo védelm középko jogfelfogás szerin király önkén tárgy lehetet é védelme csa ritká kapot é ez i csa akkor h ez kincstá érdeke megkívánták Elképzelhető hog ilye vagyonjog bizonytalanságba kockáza milye kerékkötőj vol P fejlődéséne é hog éppe e kockáza járul hozz középkor kamato állandóa emelked tendenciájáho é segített el a uzsor meghonosodását zsid hitelez minde garanci mellet se számíthatot biztonságga pénzére mer eg király rendele minde kölcsönügylete érvényteleníthetett legelsősorba pedi kamato érvényességé törölhette középkorba valóságga szokáss vált hogyh a uralkodó a orszá vag eg váro lakosságána kedvébe akarta járni hog őke valamel cé érdekébe felhasználhassák legels dolgu zsid kamato visszafizetéséne elengedés volt természetese zsidó megkérdezés é beleegyezés nélkül íg tet 1274 X Gergel páp is tehá ali ké évtizedde a után hog IV Bél kiadt zsidótörvényét pápa hog szen földne mé keresztén kéze lev csekél részé megmentse zsidó pénzé akart toboroztatn harcosokat Meghagyt a esztergom érseknek hog hirdesse kereszte hadjárato é eszközölj ki hog keresztese részesüljene egyebe köz abba kiváltságba is hog fölmentessene zsid hitelezőkne jár kamato fizetés alól Enne felhívásna eredmény ugya ne volt d később idő számo példájá szolgáltattá hatalm önkényne zsid tőkéve szemben Valóságga meglep 1360 Nag Lajosna a a eljárása hog amiko zsidóka kiűzt a országbó l Kiűzeté megengedte hog ing vagyonuka magukka vihessé é követelései jogosultságá kiűzetésü utá i elismert é magya törvényhatóságo kiűzöt zsidó követeléseine behajtásár mé segédkeze i nyújtottak h zsidó szomszé országokból ahov kivándoroltak követeléseike utólagosa bejelentették Ingatlanaika viszont amennyibe kiűzetésükr rendel határnapi ne értékesíthették Lajo király kincstá javár lefoglalt é részbe kegyenceinek valamin egye városoknak leggyakrabba pedi egyházakna é főpapokna ajándékozta kamato visszafizetés körü i korána szokásai követte keresztén adósoknak min pl Sopro polgáraina itt-ot elengedt zsidó-kamato megfizetését tők visszafizetésé azonba megkövetelte Pedi uralkodásána elejé elismert é megerősített a ország-nagyo zsidókölcsönei é kölcsönö fejébe adot biztosítékokat Lajo rendeleteine türelmetlenségé vakbuzg kereszténység idézt el é különös hog mé so erénnye felruházot uralkod se tudt hithűségé úg dokumentálni hog anna szempontja teljese mentese legyene a anyagia vonatkozásoktól Mer akármennyir i igyekezet lovagiasságá megőrizni a tény hog jelentőségtelje zsidóvagyo jutot a kényére-kedvér é hog zsidó kiűzetéséve zsidó gazdaság szerepé csökkentette olya motívumok amelye ne férhetne össz valláso rajongá vakbuzgóságáva sem Valójába pedi nag hálátlansá vol minde zsidótőkéve szemben amelye az előz királyok min pl II Endr é IV Bél válságo időkbe fenntartá nélkü igényb vettek zsidótők vol mindi nemcsa királyo é főnemesség hane pénzszűkébe lev közné végs menedéke d ne szaba az hinni hog e nag keresle mozgatt me csupá arr zsidóságot hog P jövedelmezőségé kihasználja gazdaság éle kialakulásár nag befolyás gyakoro egye koro társadalm berendezkedés é gátl életszemlélete d mer gazdaság éle vérkeringésébe előítélete álta feltorlaszkod akadályo ne állhatjá útjá fejlődésnek gazdaság kényszerűsé találj me mag számár levezet uta é kiépít azoka szerveket amelyeke a osztályelőítélet vag a etnika elfogultsá gondozatlanu hagyott H mos tekintett vesszük hog a osztályelnyomá mindi terem olya társadalm rétegeket amelyekne elhelyeződésé létbizonytalansá é kiszolgáltatottsá irányítja láthatjuk hog a elnyomottság tendenci szorítj a egye társadalm rétegeke mé szaba gazdaság területe felé A ú gazdaság elhelyeződé adj me osztályjellegé i hozzáidomul társadalm rétegne é íg kerü aztá szemb hatalmo lév osztályérde eg egésze ú osztályérdekkel ami mag hozot létre anélkül hog következményeive számol volna íg hozt létr zsid kapitalizmust zsid burzsoáziá középko életszemlélet é gazdaságpolitikája gazdaságpolitikát min tudjuk kiszorítás tendenci irányította Minde kereset lehetősége elzárta zsidósá elől marad tehá számár a üzlet D hog e megmaradhatot é kialakulás periódusába mondhatn jóformá konkurenci nélkül ebbe szerep vol ko társadalm é ethika előítéletének keresztén egyhá legrégib id ót megtiltott híveine kamatr kölcsönzést d mé nyerészkedésse jár adás-vétel is A egyhá ugyanazza szigorra fordul kereskedők min a uzsoráso ellen D mer mindennap éle gazdaság szükségletei ellátn ne lehetet é kamatnélkül kölcsö kockázatár mé a egyhá tekintély se tudt rávenn híveke é mer mag a egyhá ugyancsa ne tudt kieszközöln végeredménybe nélkülözhetetle kölcsönöket szükségké odajutott hog következ tóteleke állított fe ó hirdett ki Kereszténye számár a uzsor tilos Minthog pedi a uzsor kényszerít é íg elkerülhetetle szükség azér kell hog uzsoráskodjana ne keresztények akikné a uzsor vag éppe nem vag csa ali tekinthet bűnne Íg e középkorba Európ szert elfogadot néze má közvetlenü P.-e fel terelt zsidókat ső kamatr kölcsönzés valóságga kiváltságukk tette a uzsoráskodásr utalt é err egyenese fe i hívt őket Mindez pedi azért hog e álta nagyob ba kikerültessé é kereszténye távo tartassana a uzsoráskodá bűnétő A egyhá rendkívül hatalma szentszé egyr növekv befolyása valamin külföldnek főkép Németországna é Ausztriána zsidókr vonatkoz ó Magyarországba i érvényr jutot jogelve it i meghonosítottá nézeteket Minthog azonba a egyhá tilalmá úg értelmezték hog kamato csa kereszténytő tilo venni d zsidó é pogányo kárár a uzsor me va engedv előfordul a is hog zsidó keresztényektő vette fe kölcsön é zsidókka kamato megfizettetté maguknak kamatszedé középko felfogás szerin esetenkén változott H királ vol hitelező kama i fejedelm méreteke ér el IV Bél pl Henu l o zsid kamaragró fiaina tartozásaiér akkor kamato számított amin az királ álta kiállítot okira i elismeri hog kamato háro é alat többr rúgto tőkénél A ilye ese azonba anná inkáb i ritká történhetet meg mer rendese zsidó volta hitelezők kamatlá szokáso nagyságáró egyébként amelye má országokba rég zsidótörvénye határozta meg nálun korszakbó ne marad fen semmifél tudósítás Valószínű hog zsidó ne szedhette túlságosa nag kamatokat mer uzsoráskodáso elle ne merül fe panasz Mindössz Kükülle János Nag Lajo történelemírój jegyz meg hog zsidó vagyon a uzsor örvény álta lő összehalmozv É hog király zsidóságna il módo szerzet vagyonát amelyr pedi ko jogfelfogás szerin igény tarthatot volna min sarat megvetvén bírn vag lefoglaln ne akart száműzetésr ítél magyar-zsidó ugyanarr sorsr jutotta külföldön min a egyko Magyarországr letelepül cseh-zsidók Csa a üzletköté marad me számukr megélhetés módnak Ez mestersége űzté tehát vag kifejezette csa P.- tevékenysége folytattak Am király rendele ellenére amel zsid hitelező követeléseine jogosságá elismerte fölmerülte olya helyzetek amiko egye városo polgára megtagadtá a adósságo rendezését Álláspontjuka a középkorba általánosa elfogadot néze támasztott alá hog zsidókna voltaképe nincsene jogaik hog az ami törvén különbe eltilt irányukba me va engedv é hog neki csa akko é ol mértékbe szolgáltatna igazságot amiko amil mértékbe a uralkod akarja vag megenged V ö Koh S. zsidó történet Magyarországo Budapest 1884 IV k I f 157 1 Pozsonyba nyilvánul me legelőszö e a állásfoglalás amelyrő a egykor okira ezeke mondja Azo zsidók aki Pozsonyba volta megtelepedv é elűzettek Hainburgb menekülte inné pörlekedte Pozson váro tórájáva é polgáraival szegényekke é gazdagokka egyaránt követelvé tőlük hog fizessé me neki mindazt mirő írásu é levelü van pozsony polgáro azonban szegénye é gazdago élvezn akarvá azt hog királ zsidóka országábó száműzte vonakodta őke kielégíteni Nag Lajo azonba kitartot eredet álláspontj mellett utasítására pozsony bír Hainburgb ment aho tanáccsa é Schickerlei Mikló zsidóbíróva egyezségr lépett amel szerin zsidó hamburg zsidóbíróna é pozsony bíróna eg éve belü bemutatjá adósleveleike é eze pozsony bír pecsétjéve ellátv hainburg zsidóbíróho kerülne letétbe A egyév határidő tú bemutatot adóslevele érvénytelenn lesznek Pozson város ekko 11 fontta tartozot Hainburgb menekül zsidóknak Ez a összege 1364-i k i egyenlítette Sopro város tartózkodot attól hog egyezségr lépje zsid hitelezőivel Minth mise történ volna száműzöt zsidókka továbbr fenntartottá üzlet összeköttetéseiket ső újab kölcsönöke vette fe tőlük D amin előtérb kerül zsidó visszatéréséne kérdése nyomba folyamodta Lajoshoz hog ments fe őke régib é újab adósságaikna visszafizetés alól It azonba középkor felfogá szerin eg komplikál jog kérdé merül fel Ugyani azzal hog Lajo száműzt zsidókat tulajdo fennhatóság aló felszabadított őke é lemondot azokró jogokról amelye addi illetté meg mí zsidó a kamaraszolgá voltak Mive zsidó ekko má ú védú fennhatóság al kerülte Ausztriában Lajo a adósleveleke mé visszatérésü utá se nyilváníthatt semmisnek mer amiko zsidó kölcsön folyósították Rudol osztrá hercegne zsidó voltak Lajosna tehát hog sopronia kedvéb járjon kérelemme kellet bécs herceghe fordulni ak Lajo kedvéér fe i mentett soproniaka adósságai megfizetéséne kötelezettség alól Lajo azonba fenntartott magána az jogot hog a adósleveleke újr megerősíthet é ezálta ismé jogerőr emelheti A adóslevelekne középkorba szokásos király önkénnye val megsemmisítésé levélölé -ne l o nevezték Ez levélölés a akkor fejedelmek min őke megillet jogo gyakoroltá é hog Nag Lajo i osztozot korána felfogásában a kitűni zsidó visszatérés utá követet eljárásából Mive a adóslevele é egyé okirato érvényüke vesztették 137 körü helyettü a ú n zsidóköny l o rendszeré vezetté be ez XIII sz.-bel franci találmányt Ebb vezetté ezentú b zsid é keresztén köz kötöt kölcsön é P.-eket amelyne elmulasztás eseté követelé érvénytele volt zsidókönyvne hivatalo bizonyít erej vol é magá könyve eg keresztén esküdt rendese váro zsidóbírój őrizte kereszténye é zsidó pedi egy-eg esküdte választottak aki könyve használa utá lepecsételté felnyitásako mindi jele voltak Ebb könyvb jegyezté b hitelez zsidóna zálogu lekötöt fekvőségeke é fölvet kölcsö utá jár kamatokat pozsony hely törvén eg fon fillé utá hetenkén ké fillért vagyi 4 1/ %-o engedélyez Eg fontná kiseb tőkéné pedi hatva fillé utá hetenkén eg fillért aza 8 2/ %-ot Ezeke kamatoka azér állandóa megsemmisíté veszedelm környékezte Zsigmon királ 1392 pozsony polgároka felmentett a zsidóitó felvet mindennem kölcsönö utá jár kamato fizetés alól mive szőlőiket amelyeke zsidópénze műveltettek fag érte Zsigmon mindamellet törvénybe i igyekezet szabályozn pénzügy viszonyokat Törvényb iktatta hog H keresztén valamel pénzkölcsö után minde megegyezé nélkü zálogo adot zsidónak vag h től ilye megegyezé nélkül má módo pénz vet fö kamatra akko keresztén minde szá déná utá hetenkén ké déná kamato tartozi fizetn zsidóna törvénye kamatlá tehá het ké százalé volt aza eg évr számítv szá százalék am kétsze akkor százaléko tet ki min amekkorá Pozson városána 1376-ik hely törvénye min legmagasab kamatlába engedélyezett Zsigmondna e törvény azonba ne zárt k azt hog kamatlába fele tetszé szerin magasab százalékba állapíthassá meg törvények amelye zsidó számár ném jogbiztonságo nyújtottak azokka szembe érte mégi legkevesebbet ki kibocsátották H má a elnyomá é üldözé városo é főura részérő leenyhült akko ismé királ él am jogával mel szerin vagyonu fölöt korlátlanu rendelkezhetett 1438-ba pl Alber királ engedt íg e Sopronba Györg mészárosna kamatokat melyekke zsid hitelezőine tartozott következ évbe pedi ugyanilye kedvezménybe részesített Nagyszomba valamenny polgárát h zsidóktó fölvet tőkéke bizonyo határidői visszafizetik É ne eze volta a egyedül esetek amelye Alber ali ké esztendő uralkodás alat előfordultak Erzsébet ak min király özveg vett á hatalma Alber halál után különböz megszorít intézkedéseive közvetv sújtott P.-te foglalkoz zsidókat É miko 1440 Sopronba a erődítés munkálato miat polgáro lerombol házaiér zsidó belváros házai ajándékozt oda kárvallot polgároka mé fölmentett azo kölcsönö visszafizetés aló is melyeke lerontot házaikr zsidóktó régebbe felvettek Hunyad Jáno se tudt kivonn magá korána rásúlyosod kényszere alól pártvillongáso é szakadatla háború városo jóindulatár é segélyér utaltá é emiat tett 1450 lehetőv Pozson városána é polgárainak hog zsidóktó kölcsönvet pénzeket vag egyé adósságo n fizessé vissza hane bárminem adósságu nyugtázottnak rendezet é törlesztettne tekintendő Miko V Lászl 1453 átvett kormányzatot ugyancsa elengedt pozsonyiakna a össze kamatokat amelyekke a országba lak bármel zsidóna tartozta é csupá tők visszafizetésér kötelezt őket Érdemtele bánásmó vol e zsidókka szemben mer városo zsidóktó kölcsönvet pénze állítottá k király sereghe küldöt dandárjaikat jutalo ezér zsidó megkárosítás volt holot voltakép városo zsidó pénzéve járulta hábor költségeine fedezéséhe é király hada segélyezéséhez Mátyá királ i igényb vett azoka a eszközöket amelyekke előde korlátlanu rendelkezte zsidó vagyon fölött 1462-be nagyszombatiaka fölmentett zsid kamato fizetés alól Pozson lakóina 1467 zsid adósságai visszafizetésér félév halasztás adott 1475 pedi zsidó-kamato felé engedt e nekik 1486-ba nagyszombat tűzvészné azza kártalanított nagyszombatiakat hog akikne ház leégett ne tartozta megfizetn zsidókna tőlü kölcsönvet tőkét A effél kamat é adósságelengedé annyir szokáso kedvezménny let Mátyá uralkodás alatt hog az má király városo kapitánya i osztogatták akikne önkénye eljárásá Mátyá utóla helybenhagyta Súlyosa megnehezített P.-et főle hitelezés lehetősége nagyo korlátozt Mátyásna 1475 Pozson felterjesztésér kiadot azo rendelete amelybe váro lakóina meghagyta hog zsidókná ingatlanoka senk e n zálogosítson zsidókna pedi megtiltotta hog kereszténytő bárminem fekvősége zálogb vegyenek Ez rendelkezésé azza indokolta hog a elzálogosítot ingatlanokna zsidókézr jutás nyilváno botrán a össze kereszténységr nézv Mátyá halál utá kezdődöt e magyarország zsidó történeténe legszomorúb korszaka Társadalm é anyag helyzetü süllyedés gazdaság fejlődésü el i gáta vetett Erősza é a anyag megkárosítá uraltá a elkövetkez idő eseményei úg Korvi Jáno alat 1 Tata kiűzeté min II Ulászl idején ak feket sere kielégítésér é hada felszerelésér pénz zsidóktó csikart ki Pozsony gazda zsidóka pedi börtönb vettetett hog négyszá forin kölcsön kikényszerítse belőlük 1503-ba pedi elengedt pozsony polgárokna kamato visszafizetését amellye zsidóna tartoztak szegényebbek aki egés vagyonukka se törleszthetté kölcsönvet tőkét csa annyi tartozta fizetni amennyi éppe bírtak a adóssá hátralev részé egyszerűe érvénytelenne nyilvánították zsidó intervenciójár királ ez a utóbb rendelete mégi visszavonta mohács vés előtt korsza kétségtelenü legnagyob stíl pénzember zsid Szerencsé Imr l o volt ak pénzügyekbe val jártasság é a udvarna folyósítot teteme kölcsöne folytá jelentő befolyásho i jutott korszakba pén túlságosa i drág jószá volt mive készpénzbe egyáltalá ne vol infláció pén árá pedi törvén ne szabályozta Pozson váro törvényhatóság ugya megkísérelte hog megengedhet legmagasab kamatlába megállapíts é pedig hog kiseb kölcsö utá 8 2/ százaléknál nagyob utá 4 1/ százalékná többe szedn ne szabad d Pozson példájá seho ne követték Mag Pozson is miko 1439 eg ottan Iszer nev zsidóná százforintny kölcsön vet föl kama fejébe het eg forin fizetésé ígérte vagyi 5 százalékot tehá 2/ százalékka többet min amennyi hely törvén ilye kölcsö utá megengedett Zsigmon 1431-ik rendelet szerin 10 százalé ítélend me kölcsönad zsidónak E zsidókr kényszerítet uzsoráskodá ne vál anyagila zsidósá előnyére mer hisze elszegényedésü bekövetkezett pénz amellye akkoriba kölcsönforgalma lebonyolították ne vol nagyob összeg mer íg i kielégített szű korláto közöt mozg mindennap forgalo kicsinye igényeit Eze soka keresn ne lehetett A országnagyokka é királyokka folytatot nagyobbszer P.-e lassan-lassa megszűntek városo é egyesek valahányszo jelentékenyeb összegr szorultak rendese má vag keresztényhez vag pedi külföld zsidókho folyamodtak mer belföldie csa kiseb kölcsön tudta adni Társadalm állásu se vol má é a uzsoráskodá teljese felfokozt zsidógyűlöletet A uzsor leromlot helyze következtébe valóba alaposa életr kapott Korláthkew Péte komárom főispá említette hog jobbágya 1522 elszökte Morváb é Ausztriáb zsid hitelezői üldözés elől A egyi jobbág eg nagyszombat zsidótó felvet eg forintér má hús forinto é eg tehene fizetett mohács vés után hódoltsá alat törö törvén uzsoratilalm ne nehezített me -et bá jelentő kockázatta jár törökne hitelezni Mohamedá adós h hami tanúva i bizonyította hog uzsorá vette tőle úg bír nemcsa kamato visszaszolgáltatásár kényszerített zsid kölcsönadót hane sokszo mé tőkéjétő i megfosztotta kamatta jár P.-eke zsidó magu közöt úg oldottá meg hog kölcsönr igény tart zsid eg ne létez vételtárgya ajánlot fe megvételr hitelezőnek hitelez err adot eg bizonyo összeget annyiva kevesebbet min amennyi kama kitet kér össze után amelye a adó megfizetn tartozott A előz viszonyokho képes e helyze annyiva job volt hog zsidó szabadabba éltek vallás türelmetlenségtő szenvedniü ne kellet é kereskedele szabadságát íg megélheté lehetőségé m se korlátozta legfeljeb a adóterhe volta ige jelentékenye l Zsid adó buda zsidó gazdagságáró soka beszélte e időben Gazda emberne számítot az akine 50,00 gara vol vagyona E megfelel 200,00 forintnak törökö kivonulás utá ross idő köszöntötte zsidóságra mindenfel zaklatásokka találkoztak neheze fejlődhetet há P is Mé ilye körülménye közöt is csakhog nyugalma biztosíthassana maguknak miko 1711 Esztergo kiűzt zsidóit d azoka sz kir váro bíráj tanác tudt é beleegyezés nélkü újr beengedte zsidó enne fejébe hajlandó volta kölcsön biztosítani hog váro zilál anyag ügyei rendezhesse vég mégi a lett hog keresztén polgáro inkáb magu ajánlottá fe szüksége összeget csakhog zsidóka kitelepíthessé városból É valóban 1735 Esztergomba má ne lakot zsidó Min a egés zsidósá életére úg P.-r i II Józse császárna a 178 márc 31 helyhatósá álta közzétet rendszabály vol dönt hatássa l Egyenjogosít törekvése százado megszorításo felengedte é zsidósá közeleb kerül szellem é anyag nyomorúságbó kultúráho é ahho társadalomhoz amel eddi ne fogadt magához Szabado választhatt me minde zsid pályájá é a életlehetőségne e kiszélesülés indított me zsid energiáka nemcsa közgazdasá széleseb területein d magána P.-ne kifejlesztés fel is Ahog pest kereskedele felvirágoztatás körü so közü pl a Ullmann-csalá szerzet nag érdemeket úg enne családna egyi tagja nemesítet Ullman Mór indítványozt előszö pest kereskedelm ban felállításá is zsidó annyir szerephe jutotta közgazdaság életbe a elkövetkez évtizede alatt hog kíno feltűnés keltet a körülmény miko 1840 váltótörvényszé megalakításáná ne választotta b zsid ülnökö é törvén ellenér mé azo jogtó i megfosztottá zsidókat hog választásr befolyás gyakoroljanak V ö Büchler zsidó történet Budapeste Budapes 1901 III r II f 863 o A 1840-ik törvén l Jogkiterjeszté bizonyo mértéki megszilárdított zsidó helyzetét úgy hog mos má a emancipáció törekvése l Emancipáci megfelel báziso indulhatta el jogegyenlősé kivívás utá hatalma lendülete vet zsidó gazdaság tevékenysége Ahog Peste alakul els ban megalapításába Ullman Mórna vol nag része buda els takarékpénztá megalapítás körü Koppél későb Harkány szerzet nag érdemeket Mos má aztá egymásutá tűnte fe pénzvilá kiválósága é napjainki egés sor működöt é működi m i azoknak akikne munkásság összeforrot magya P fejlődéstörténetével Eze közü elsősorba megemlítendők Kornfel Zsigmond Láncz Leo Wahrman Mór Madarassy-Bec Miks é Gyula Székel Ferenc Weis Fülöp Barth Ödön Jelline Móric Ullman Adol é Kraus Simon világhábor valóságga ú korszako jelentet P terén változot viszonyo hihetetle mértékbe megnövelté nemcsa jelentőségét d forgalmá i pénzintézeteknek A anyag áldozato teré pedi banko járta legels helyen pénzintézete életébe nag visszahatás idézet el azonba világhábor utá bekövetkezet forradalma pénzügy politikája A infláció tendencia maj proletárdiktatúrána bankokráci ellen magatartás súlyo megpróbáltatásoka idézet el pénzintézete életében pén é a egés gazdaság helyze stabilizálódás harmóniáb hozt ismé pénzintézete életé a európa relációkka é bizonyos hog zsidóságna továbbr i é ol fonto szerep marad min vol P me indulás óta évszázadokka ezelőtt

13831.h

CÍMSZ Pénzüzle Történel szere

SZÓCIK Történe szerep P mi megélheté lehetős akk juto jelentőségh magy zsidós életébe amik társadal gazdasá elnyomat zsidóságg szemb megnyilvánul Am magy államalapít idejé m magy történel el századáb i zsid egyenjogús alapj élt országba életmódj azon vo magyarokéva Sz Lászlón zsidókk foglalko rendele Szabolc zsin m egyáltaláb n te említé P.-ékrő m Kálm kirá el rendele se Kálm kirá rendelet Cs Kálm későb zsidótörvén Kálm kirá zsidótörvén intézked legelősz n cs zsid adásvevésérő pénzkölcsönzésér zálogbirtokár i rendel kiadás mind valószínűs szeri tet szükségess ho ré magy zsi őslakoss bevándoro elemekk szaporodot bevándorl zaklatás el Magyarország menekü cs zsid volto ak miv cs in jószágaik pénzük hozhatt magukka egyedü megélhetéské cs adás-vétell P.-ekk foglalkozhatta Számuk ugy megélheté m n jelente újszerűsége me előb hazájukb elnyomat m rég ráterel ők er szab arányl függetl kerese lehetőségr Kálm királyn n került figyelm bevándorlott elté életviszony miv haz zsid elsajátított től P. tevékenysége szükség lát anna ho gazdasá élet megrendszabályozz magy zsidóságn ekk m komo ok volt arr ho gazdasá él szab terrénum fe orientálódjé me Kálm kirá rendele m valóságg lehetetlen tet számá földmívelés m másod oly kísérl vol ho zsidók kiszoríts mezőgazdálkodásb er legkézenfekvőbb m kínálkozot ho megfosztott ők munkae tartásán lehetőségétő munkae időb rabszol vol rendel szeri zsi kereszté rabszolg n tarthatot Pogá rabszol viszo akkorib m al vol Í gazdálkodásb kiszoríto magy zsidós szíves tanul cs zsid pénzüg üzletágain ismereté Kálm kirá részlet intézkedésekk igyekeze elej ven bekövetkezhe zavarn önkényne Intézkedés akko viszonyok jogfelfogá tekintv nagyjáb el méltányos részrehajlatlan volta ú ho akkor fől külföldr jö zsid bizonyá megelégedéss fogadtá törvé el cikkelyén kivételéve kizáról zsid keresztény köz pénzkölcsön kereskedelem vonatkoz kereszté zsidóna va zsi keresztényn k va hár pens é kölcsö ad ak kölcsöna kölcsönvevőt kezesség vegye mi nézv mi tan keresztény zsid hivattassan me ho ar esetr netal egy eltagadn m másikt kölcs vet kezess mindkettej tan ált megbizonyíttassé ped egy másikn hár pensán nagyo kölcsö a kezess tan mellet ami fente mond vol történjé ezenkív m pénzösszeg tan neve jegyezz f papirosr mely mi k fé kölcsönve kölcsöna erősíts m pecsétjéve ho ar esetr egy másik erőszak akar elkövetn ír mindkettej pecsét ált igazs kideríttessé I Bélán 125 kiado zsidótörvén Bé [IV zsidótörvén m részletes intézked zálogügyletekr i kereszté zsidón zálog ado a állítj ho kise pénzössz fejéb zálogosítot zsidóna mi amenny mon zsi ne ado zálog néz esk tegye am eskü ált igazo a fizes m nek zsi zál fejébe bár név nevezen tárgya mely ne adna mind megvizsgál nélk elfogadha egyhá ruhák kivév cs ille egyh elöljáró n zálogosít e valami vér nedv ruháka mik sem sz ala fogadj e kereszté azz vádol zsidó ho zsidón le zálog tő elloptá va elraboltá zsi esk tegy zálog nézv ho amik átvett n vo tudomá arró ho lopot va rabo jószá eskü foglaltass be össz i melyn fejéb szób for zálog adt bizonyít ut kereszté mind csorbít nélk fizes m tartozás melyn fejéb zál adatot zsi tűzvés va lopá va rabl ált holmij ezz együ ne ado zálogok elveszt bizony keresztén zálog adt mi amelle per fog ő zsi egyed saj eskü ált mentess fö hacs té nyilvánva köztudomá n vol ami fente mondatot kereszté valame zsidót visszavált zálogá ú ho utá já kamatok n fizet eze e hón mult nincsen kifizetv szint kamatokk növekszene zsi országnagyokn jószág va levél pén kölcsönzö a pecsétt elláto adóslevéll bizonyítj zsidón elzálogosíto jószág o fogj ítéln a számá erősz ell megvéde kieszközöln ho jövedelmek mindadd élvezz m valame kereszté jelentkezi i mód elzálogosíto jószágok akar váltan i jószágok la keresztény fölö azonb zsi semmifé hatóság n gyakorolha zsi keresztényt ve zálog m e év magán tartot zál érté kölcsönzö pén kamatok föl n haladj zsi ma bíráján mutas zálogo azt eladhatj zál egé e esztende kikötö batárid t mind óv nélk mara m zsidóná töb senkin s felel ér kereszté zálog erőhatalomm ves zsidótó va enn házáb erőszak köv e mi királ kamará megkárosító Kamaraszolgas súlyos büntetend zsid hite zálogügylet Bé halá ut m n állott ily körülhatáro törvény védel alat sérelm ped leginká legmagasa hely fel ért üzle él érdekei oly személy részérő akikn ped pozíciójáv já vol kötelessé ho általán gazdasá érdek védelm keresztülvigyé gazdasá érdekvédel legfelje egyolda vol egyé cél va kiváltság osztály céljain érdekéb magántulajd elvén tisztele soksz cs önbirtoklá határ terje az t ann kevés találhato dogmatik érintetlenségr min távola ese uralko osztály területeitő zsi vagy védel középk jogfelfogá szeri királ önké tárg lehete védelm cs ritk kapo e cs akko e kincst érdek megkívántá Elképzelhet ho ily vagyonjo bizonytalanságb kockáz mily kerékkötő vo fejlődésén ho épp kockáz járu hoz középko kamat állandó emelke tendenciájáh segítet e uzso meghonosodásá zsi hitele mind garanc melle s számíthato biztonságg pénzér me e királ rendel mind kölcsönügylet érvényteleníthetet legelsősorb ped kamat érvényesség törölhett középkorb valóságg szokás vál hogy uralkod orsz va e vár lakosságán kedvéb akart járn ho ők valame c érdekéb felhasználhassá legel dolg zsi kamat visszafizetésén elengedé vol természetes zsid megkérdezé beleegyezé nélkü í te 127 Gerge pá i teh al k évtizedd utá ho I Bé kiad zsidótörvényé páp ho sze földn m kereszté kéz le cseké rész megments zsid pénz akar toboroztat harcosoka Meghagy esztergo érsekne ho hirdess kereszt hadjárat eszközöl k ho keresztes részesüljen egyeb kö abb kiváltságb i ho fölmentessen zsi hitelezőkn já kamat fizeté aló Enn felhívásn eredmén ugy n vol későb id szám példáj szolgáltatt hatal önkényn zsi tőkév szembe Valóságg megle 136 Na Lajosn eljárás ho amik zsidók kiűz országb Kiűzet megengedt ho in vagyonuk magukk vihess követelése jogosultság kiűzetés ut elismer magy törvényhatóság kiűzö zsid követelésein behajtásá m segédkez nyújtotta zsid szomsz országokbó aho kivándorolta követeléseik utólagos bejelentetté Ingatlanaik viszon amennyib kiűzetésük rende határnap n értékesíthetté Laj királ kincst javá lefoglal részb kegyenceine valami egy városokna leggyakrabb ped egyházakn főpapokn ajándékozt kamat visszafizeté kör korán szokása követt kereszté adósokna mi p Sopr polgárain itt-o elenged zsidó-kamat megfizetésé tő visszafizetés azonb megkövetelt Ped uralkodásán elej elismer megerősítet ország-nagy zsidókölcsöne kölcsön fejéb ado biztosítékoka Laj rendeletein türelmetlenség vakbuz kereszténysé idéz e különö ho m s erénny felruházo uralko s tud hithűség ú dokumentáln ho ann szempontj teljes mentes legyen anyagi vonatkozásoktó Me akármennyi igyekeze lovagiasság megőrizn tén ho jelentőségtelj zsidóvagy juto kényére-kedvé ho zsid kiűzetésév zsid gazdasá szerep csökkentett oly motívumo amely n férhetn öss vallás rajong vakbuzgóságáv se Valójáb ped na hálátlans vo mind zsidótőkév szembe amely a elő királyo mi p I End I Bé válság időkb fenntart nélk igény vette zsidótő vo mind nemcs király főnemessé han pénzszűkéb le közn vég menedék n szab a hinn ho na keresl mozgat m csup ar zsidóságo ho jövedelmezőség kihasználj gazdasá él kialakulásá na befolyá gyakor egy kor társadal berendezkedé gát életszemlélet me gazdasá él vérkeringéséb előítélet ált feltorlaszko akadály n állhatj útj fejlődésne gazdasá kényszerűs talál m ma számá leveze ut kiépí azok szerveke amelyek osztályelőítéle va etnik elfogults gondozatlan hagyot mo tekintet vesszü ho osztályelnyom mind tere oly társadal rétegeke amelyekn elhelyeződés létbizonytalans kiszolgáltatotts irányítj láthatju ho elnyomottsá tendenc szorít egy társadal rétegek m szab gazdasá terület fel gazdasá elhelyeződ ad m osztályjelleg hozzáidomu társadal rétegn í ker azt szem hatalm lé osztályérd e egész osztályérdekke am ma hozo létr anélkü ho következményeiv számo voln í hoz lét zsi kapitalizmus zsi burzsoázi középk életszemléle gazdaságpolitikáj gazdaságpolitiká mi tudju kiszorítá tendenc irányított Mind kerese lehetőség elzárt zsidós elő mara teh számá üzle ho megmaradhato kialakulá periódusáb mondhat jóform konkurenc nélkü ebb szere vo k társadal ethik előítéleténe kereszté egyh legrégi i ó megtiltot hívein kamat kölcsönzés m nyerészkedéss já adás-véte i egyh ugyanazz szigorr fordu kereskedő mi uzsorás elle me mindenna él gazdasá szükséglete ellát n lehete kamatnélkü kölcs kockázatá m egyh tekintél s tud ráven hívek me ma egyh ugyancs n tud kieszközöl végeredményb nélkülözhetetl kölcsönöke szükségk odajutot ho követke tótelek állítot f hirdet k Keresztény számá uzso tilo Mintho ped uzso kényszerí í elkerülhetetl szüksé azé kel ho uzsoráskodjan n kereszténye akikn uzso va épp ne va cs al tekinthe bűnn Í középkorb Euró szer elfogado néz m közvetlen P.- fe terel zsidóka s kamat kölcsönzé valóságg kiváltságuk tett uzsoráskodás utal er egyenes f hív őke Minde ped azér ho ált nagyo b kikerültess keresztény táv tartassan uzsoráskod bűnét egyh rendkívü hatalm szentsz egy növek befolyás valami külföldne főké Németországn Ausztrián zsidók vonatko Magyarországb érvény juto jogelv i meghonosított nézeteke Mintho azonb egyh tilalm ú értelmezté ho kamat cs keresztényt til venn zsid pogány kárá uzso m v enged előfordu i ho zsid keresztényekt vett f kölcsö zsidókk kamat megfizettett magukna kamatszed középk felfogá szeri esetenké változot kirá vo hitelez kam fejedel méretek é e I Bé p Hen zsi kamaragr fiain tartozásaié akko kamat számítot ami a kirá ált kiállíto okir elismer ho kamat hár ala több rúgt tőkéné ily es azonb ann inká ritk történhete me me rendes zsid volt hitelező kamatl szokás nagyságár egyébkén amely m országokb ré zsidótörvény határozt me nálu korszakb n mara fe semmifé tudósítá Valószín ho zsid n szedhett túlságos na kamatoka me uzsoráskodás ell n merü f panas Mindöss Küküll Jáno Na Laj történelemíró jegy me ho zsid vagyo uzso örvén ált l összehalmoz ho királ zsidóságn i mód szerze vagyoná amely ped k jogfelfogá szeri igén tarthato voln mi sara megvetvé bír va lefoglal n akar száműzetés íté magyar-zsid ugyanar sors jutott külföldö mi egyk Magyarország letelepü cseh-zsidó Cs üzletköt mara m számuk megélheté módna E mesterség űzt tehá va kifejezett cs P. tevékenység folytatta A királ rendel ellenér ame zsi hitelez követelésein jogosság elismert fölmerült oly helyzete amik egy város polgár megtagadt adósság rendezésé Álláspontjuk középkorb általános elfogado néz támasztot al ho zsidókn voltakép nincsen jogai ho a am törvé különb eltil irányukb m v enged ho nek cs akk o mértékb szolgáltatn igazságo amik ami mértékb uralko akarj va megenge Ko S zsid történe Magyarország Budapes 188 I 15 Pozsonyb nyilvánu m legelősz állásfoglalá amelyr egyko okir ezek mondj Az zsidó ak Pozsonyb volt megteleped elűzette Hainburg menekült inn pörlekedt Pozso vár tórájáv polgáraiva szegényekk gazdagokk egyarán követelv tőlü ho fizess m nek mindaz mir írás level va pozson polgár azonba szegény gazdag élvez akarv az ho kirá zsidók országáb száműzt vonakodt ők kielégíten Na Laj azonb kitarto erede álláspont mellet utasításár pozson bí Hainburg men ah tanáccs Schickerle Mikl zsidóbíróv egyezség lépet ame szeri zsid hambur zsidóbírón pozson bírón e év bel bemutatj adósleveleik ez pozson bí pecsétjév ellát hainbur zsidóbíróh kerüln letétb egyé határid t bemutato adóslevel érvénytelen leszne Pozso váro ekk 1 fontt tartozo Hainburg menekü zsidókna E összeg 1364- egyenlített Sopr váro tartózkodo attó ho egyezség lépj zsi hitelezőive Mint mis törté voln száműzö zsidókk tovább fenntartott üzle összeköttetéseike s úja kölcsönök vett f tőlü ami előtér kerü zsid visszatérésén kérdés nyomb folyamodt Lajosho ho ment f ők régi úja adósságaikn visszafizeté aló I azonb középko felfog szeri e kompliká jo kérd merü fe Ugyan azza ho Laj száműz zsidóka tulajd fennhatósá al felszabadítot ők lemondo azokr jogokró amely add illett me m zsid kamaraszolg volta Miv zsid ekk m véd fennhatósá a került Ausztriába Laj adóslevelek m visszatérés ut s nyilváníthat semmisne me amik zsid kölcsö folyósítottá Rudo osztr hercegn zsid volta Lajosn tehá ho soproni kedvé járjo kérelemm kelle béc hercegh forduln a Laj kedvéé f mentet soproniak adóssága megfizetésén kötelezettsé aló Laj azonb fenntartot magán a jogo ho adóslevelek új megerősíthe ezált ism jogerő emelhet adóslevelekn középkorb szokáso királ önkénny va megsemmisítés levélöl -n nevezté E levélölé akko fejedelme mi ők megille jog gyakorolt ho Na Laj osztozo korán felfogásába kitűn zsid visszatéré ut követe eljárásábó Miv adóslevel egy okirat érvényük vesztetté 13 kör helyett zsidókön rendszer vezett b e XII sz.-be franc találmány Eb vezett ezent zsi kereszté kö kötö kölcsö P.-eke amelyn elmulasztá eset követel érvénytel vol zsidókönyvn hivatal bizonyí ere vo mag könyv e kereszté esküd rendes vár zsidóbíró őrizt keresztény zsid ped egy-e esküdt választotta ak könyv használ ut lepecsételt felnyitásak mind jel volta Eb könyv jegyezt hitele zsidón zálog lekötö fekvőségek fölve kölcs ut já kamatoka pozson hel törvé e fo fill ut hetenké k fillér vagy 1 %- engedélye E fontn kise tőkén ped hatv fill ut hetenké e fillér az 2 %-o Ezek kamatok azé állandó megsemmisít veszedel környékezt Zsigmo kirá 139 pozson polgárok felmentet zsidóit felve mindenne kölcsön ut já kamat fizeté aló miv szőlőike amelyek zsidópénz műveltette fa ért Zsigmo mindamelle törvényb igyekeze szabályoz pénzüg viszonyoka Törvény iktatt ho kereszté valame pénzkölcs utá mind megegyez nélk zálog ado zsidóna va tő ily megegyez nélkü m mód pén ve f kamatr akk kereszté mind sz dén ut hetenké k dén kamat tartoz fizet zsidón törvény kamatl teh he k százal vol az e év számít sz százalé a kétsz akko százalék te k mi amekkor Pozso városán 1376-i hel törvény mi legmagasa kamatláb engedélyezet Zsigmondn törvén azonb n zár az ho kamatláb fel tetsz szeri magasa százalékb állapíthass me törvénye amely zsid számá né jogbiztonság nyújtotta azokk szemb ért még legkevesebbe k kibocsátottá m elnyom üldöz város főur részér leenyhül akk ism kirá é a jogáva me szeri vagyon fölö korlátlan rendelkezhetet 1438-b p Albe kirá enged í Sopronb Györ mészárosn kamatoka melyekk zsi hitelezőin tartozot követke évb ped ugyanily kedvezményb részesítet Nagyszomb valamenn polgárá zsidókt fölve tőkék bizony határidő visszafizeti n ez volt egyedü esete amely Albe al k esztend uralkodá ala előfordulta Erzsébe a mi királ özve vet hatalm Albe halá utá különbö megszorí intézkedéseiv közvet sújtot P.-t foglalko zsidóka mik 144 Sopronb erődíté munkálat mia polgár lerombo házaié zsid belváro háza ajándékoz od kárvallo polgárok m fölmentet az kölcsön visszafizeté al i melyek leronto házaik zsidókt régebb felvette Hunya Ján s tud kivon mag korán rásúlyoso kényszer aló pártvillongás szakadatl hábor város jóindulatá segélyé utalt emia tet 145 lehető Pozso városán polgáraina ho zsidókt kölcsönve pénzeke va egy adósság fizess vissz han bármine adósság nyugtázottna rendeze törlesztettn tekintend Mik Lász 145 átvet kormányzato ugyancs elenged pozsonyiakn össz kamatoka amelyekk országb la bárme zsidón tartozt csup tő visszafizetésé kötelez őke Érdemtel bánásm vo zsidókk szembe me város zsidókt kölcsönve pénz állított királ seregh küldö dandárjaika jutal ezé zsid megkárosítá vol holo voltaké város zsid pénzév járult hábo költségein fedezéséh királ had segélyezéséhe Máty kirá igény vet azok eszközöke amelyekk előd korlátlan rendelkezt zsid vagyo fölöt 1462-b nagyszombatiak fölmentet zsi kamat fizeté aló Pozso lakóin 146 zsi adóssága visszafizetésé félé halasztá adot 147 ped zsidó-kamat fel enged neki 1486-b nagyszomba tűzvészn azz kártalanítot nagyszombatiaka ho akikn há leéget n tartozt megfizet zsidókn től kölcsönve tőké effé kama adósságelenged annyi szokás kedvezménn le Máty uralkodá alat ho a m királ város kapitány osztogattá akikn önkény eljárás Máty utól helybenhagyt Súlyos megnehezítet P.-e fől hitelezé lehetőség nagy korlátoz Mátyásn 147 Pozso felterjesztésé kiado az rendelet amelyb vár lakóin meghagyt ho zsidókn ingatlanok sen zálogosítso zsidókn ped megtiltott ho keresztényt bármine fekvőség zálog vegyene E rendelkezés azz indokolt ho elzálogosíto ingatlanokn zsidókéz jutá nyilván botrá össz kereszténység néz Máty halá ut kezdődö magyarorszá zsid történetén legszomorú korszak Társadal anya helyzet süllyedé gazdasá fejlődés e gát vetet Erősz anya megkárosít uralt elkövetke id eseménye ú Korv Ján ala Tat kiűzet mi I Ulász idejé a feke ser kielégítésé had felszerelésé pén zsidókt csikar k Pozson gazd zsidók ped börtön vettetet ho négysz fori kölcsö kikényszeríts belőlü 1503-b ped elenged pozson polgárokn kamat visszafizetésé amelly zsidón tartozta szegényebbe ak egé vagyonukk s törleszthett kölcsönve tőké cs anny tartozt fizetn amenny épp bírta adóss hátrale rész egyszerű érvénytelenn nyilvánítottá zsid intervenciójá kirá e utób rendelet még visszavont mohác vé előt korsz kétségtelen legnagyo stí pénzembe zsi Szerencs Im vol a pénzügyekb va jártassá udvarn folyósíto tetem kölcsön folyt jelent befolyásh jutot korszakb pé túlságos drá jósz vol miv készpénzb egyáltal n vo infláci pé ár ped törvé n szabályozt Pozso vár törvényhatósá ugy megkísérelt ho megengedhe legmagasa kamatláb megállapít pedi ho kise kölcs ut 2 százalékná nagyo ut 1 százalékn több szed n szaba Pozso példáj seh n követté Ma Pozso i mik 143 e otta Isze ne zsidón százforintn kölcsö ve fö kam fejéb he e fori fizetés ígért vagy százaléko teh 2 százalékk többe mi amenny hel törvé ily kölcs ut megengedet Zsigmo 1431-i rendele szeri 1 százal ítélen m kölcsöna zsidóna zsidók kényszeríte uzsoráskod n vá anyagil zsidós előnyér me hisz elszegényedés bekövetkezet pén amelly akkorib kölcsönforgalm lebonyolítottá n vo nagyo össze me í kielégítet sz korlát közö moz mindenna forgal kicsiny igényei Ez sok keres n lehetet országnagyokk királyokk folytato nagyobbsze P.- lassan-lass megszűnte város egyese valahánysz jelentékenye összeg szorulta rendes m va keresztényhe va ped külföl zsidókh folyamodta me belföldi cs kise kölcsö tudt adn Társadal állás s vo m uzsoráskod teljes felfokoz zsidógyűlölete uzso leromlo helyz következtéb valób alapos élet kapot Korláthke Pét komáro főisp említett ho jobbágy 152 elszökt Morvá Ausztriá zsi hitelező üldözé elő egy jobbá e nagyszomba zsidót felve e forinté m hú forint e tehen fizetet mohác vé utá hódolts ala tör törvé uzsoratilal n nehezítet m -e b jelent kockázatt já törökn hitelezn Mohamed adó ham tanúv bizonyított ho uzsor vett től ú bí nemcs kamat visszaszolgáltatásá kényszerítet zsi kölcsönadó han soksz m tőkéjét megfosztott kamatt já P.-ek zsid mag közö ú oldott me ho kölcsön igén tar zsi e n léte vételtárgy ajánlo f megvétel hitelezőne hitele er ado e bizony összege annyiv kevesebbe mi amenny kam kite ké össz utá amely ad megfizet tartozot elő viszonyokh képe helyz annyiv jo vol ho zsid szabadabb élte vallá türelmetlenségt szenvedni n kelle kereskedel szabadságá í megélhet lehetőség s korlátozt legfelje adóterh volt ig jelentékeny Zsi ad bud zsid gazdagságár sok beszélt időbe Gazd embern számíto a akin 50,0 gar vo vagyon megfele 200,0 forintna török kivonulá ut ros id köszöntött zsidóságr mindenfe zaklatásokk találkozta nehez fejlődhete h i M ily körülmény közö i csakho nyugalm biztosíthassan magukna mik 171 Eszterg kiűz zsidói azok s ki vár bírá taná tud beleegyezé nélk új beengedt zsid enn fejéb hajland volt kölcsö biztosítan ho vár zilá anya ügye rendezhess vé még let ho kereszté polgár inká mag ajánlott f szükség összege csakho zsidók kitelepíthess városbó valóba 173 Esztergomb m n lako zsid Mi egé zsidós életér ú P.- I Józs császárn 17 már 3 helyhatós ált közzéte rendszabál vo dön hatáss Egyenjogosí törekvés század megszorítás felengedt zsidós közele kerü szelle anya nyomorúságb kultúráh ahh társadalomho ame edd n fogad magáho Szabad választhat m mind zsi pályáj életlehetőségn kiszélesülé indítot m zsi energiák nemcs közgazdas szélese területei magán P.-n kifejleszté fe i Aho pes kereskedel felvirágoztatá kör s köz p Ullmann-csal szerze na érdemeke ú enn családn egy tagj nemesíte Ullma Mó indítványoz elősz pes kereskedel ba felállítás i zsid annyi szereph jutott közgazdasá életb elkövetke évtized alat ho kín feltűné kelte körülmén mik 184 váltótörvénysz megalakításán n választott zsi ülnök törvé ellené m az jogt megfosztott zsidóka ho választás befolyá gyakoroljana Büchle zsid történe Budapest Budape 190 II I 86 1840-i törvé Jogkiterjeszt bizony mérték megszilárdítot zsid helyzeté úg ho mo m emancipáci törekvés Emancipác megfele bázis indulhatt e jogegyenlős kivívá ut hatalm lendület ve zsid gazdasá tevékenység Aho Pest alaku el ba megalapításáb Ullma Mórn vo na rész bud el takarékpénzt megalapítá kör Koppé késő Harkán szerze na érdemeke Mo m azt egymásut tűnt f pénzvil kiválóság napjaink egé so működö működ azokna akikn munkássá összeforro magy fejlődéstörténetéve Ez köz elsősorb megemlítendő Kornfe Zsigmon Lánc Le Wahrma Mó Madarassy-Be Mik Gyul Széke Feren Wei Fülö Bart Ödö Jellin Móri Ullma Ado Krau Simo világhábo valóságg korszak jelente teré változo viszony hihetetl mértékb megnövelt nemcs jelentőségé forgalm pénzintézetekne anya áldozat ter ped bank járt legel helye pénzintézet életéb na visszahatá idéze e azonb világhábo ut bekövetkeze forradalm pénzüg politikáj infláci tendenci ma proletárdiktatúrán bankokrác elle magatartá súly megpróbáltatások idéze e pénzintézet életébe pé egé gazdasá helyz stabilizálódá harmóniá hoz ism pénzintézet élet európ relációkk bizonyo ho zsidóságn tovább o font szere mara mi vo m indulá ót évszázadokk ezelőt

13831.

CÍMS Pénzüzl Történe szer

SZÓCI Történ szere m megélhet lehető ak jut jelentőség mag zsidó életéb ami társada gazdas elnyoma zsidóság szem megnyilvánu A mag államalapí idej mag történe e századá zsi egyenjogú alap él országb életmód azo v magyarokév S László zsidók foglalk rendel Szabol zsi egyáltalá t említ P.-ékr Kál kir e rendel s Kál kir rendele C Kál késő zsidótörvé Kál kir zsidótörvé intézke legelős c zsi adásvevésér pénzkölcsönzésé zálogbirtoká rende kiadá min valószínű szer te szükséges h r mag zs őslakos bevándor elemek szaporodo bevándor zaklatá e Magyarorszá menek c zsi volt a mi c i jószágai pénzü hozhat magukk egyed megélhetésk c adás-vétel P.-ek foglalkozhatt Számu ug megélhet jelent újszerűség m elő hazájuk elnyoma ré rátere ő e sza arány függet keres lehetőség Kál király kerül figyel bevándorlot elt életviszon mi ha zsi elsajátítot tő P tevékenység szüksé lá ann h gazdas éle megrendszabályoz mag zsidóság ek kom o vol ar h gazdas é sza terrénu f orientálódj m Kál kir rendel valóság lehetetle te szám földmívelé máso ol kísér vo h zsidó kiszorít mezőgazdálkodás e legkézenfekvőb kínálkozo h megfosztot ő munka tartásá lehetőségét munka idő rabszo vo rende szer zs kereszt rabszol tarthato Pog rabszo visz akkori a vo gazdálkodás kiszorít mag zsidó szíve tanu c zsi pénzü üzletágai ismeret Kál kir részle intézkedések igyekez ele ve bekövetkezh zavar önkényn Intézkedé akk viszonyo jogfelfog tekint nagyjá e méltányo részrehajlatla volt h akko fő külföld j zsi bizony megelégedés fogadt törv e cikkelyé kivételév kizáró zsi keresztén kö pénzkölcsö kereskedele vonatko kereszt zsidón v zs keresztény v há pen kölcs a a kölcsön kölcsönvevő kezessé vegy m néz m ta keresztén zsi hivattassa m h a eset neta eg eltagad másik kölc ve kezes mindkette ta ál megbizonyíttass pe eg másik há pensá nagy kölcs kezes ta melle am fent mon vo történj ezenkí pénzössze ta nev jegyez papiros mel m f kölcsönv kölcsön erősít pecsétjév h a eset eg mási erősza aka elkövet í mindkette pecsé ál igaz kideríttess Bélá 12 kiad zsidótörvé B [I zsidótörvé részlete intézke zálogügyletek kereszt zsidó zálo ad állít h kis pénzöss fejé zálogosíto zsidón m amenn mo zs n ad zálo né es tegy a esk ál igaz fize ne zs zá fejéb bá né neveze tárgy mel n adn min megvizsgá nél elfogadh egyh ruhá kivé c ill egy elöljár zálogosí valam vé ned ruhák mi se s al fogad kereszt az vádo zsid h zsidó l zálo t ellopt v elrabolt zs es teg zálo néz h ami átvet v tudom arr h lopo v rab jósz esk foglaltas b öss mely fejé szó fo zálo ad bizonyí u kereszt min csorbí nél fize tartozá mely fejé zá adato zs tűzvé v lop v rab ál holmi ez egy n ad zálogo elvesz bizon kereszté zálo ad m amell pe fo zs egye sa esk ál mentes f hac t nyilvánv köztudom vo am fent mondato kereszt valam zsidó visszavál zálog h ut j kamato fize ez hó mul nincse kifizet szin kamatok növekszen zs országnagyok jószá v levé pé kölcsönz pecsét ellát adóslevél bizonyít zsidó elzálogosít jószá fog ítél szám erős el megvéd kieszközöl h jövedelme mindad élvez valam kereszt jelentkez mó elzálogosít jószágo aka válta jószágo l keresztén föl azon zs semmif hatósá gyakorolh zs keresztény v zálo é magá tarto zá ért kölcsönz pé kamato fö halad zs m bírájá muta zálog az eladhat zá eg esztend kiköt batári min ó nél mar zsidón tö senki fele é kereszt zálo erőhatalom ve zsidót v en házá erősza kö m kirá kamar megkárosít Kamaraszolga súlyo bünteten zsi hit zálogügyle B hal u állot il körülhatár törvén véde ala sérel pe legink legmagas hel fe ér üzl é érdeke ol személ részér akik pe pozíciójá j vo köteless h általá gazdas érde védel keresztülvigy gazdas érdekvéde legfelj egyold vo egy cé v kiváltsá osztál céljai érdeké magántulaj elvé tisztel soks c önbirtokl hatá terj a an kevé találhat dogmati érintetlenség mi távol es uralk osztál területeit zs vag véde közép jogfelfog szer kirá önk tár lehet védel c rit kap c akk kincs érde megkívánt Elképzelhe h il vagyonj bizonytalanság kocká mil kerékköt v fejlődésé h ép kocká jár ho középk kama álland emelk tendenciájá segíte uzs meghonosodás zs hitel min garan mell számíthat biztonság pénzé m kirá rende min kölcsönügyle érvényteleníthete legelsősor pe kama érvényessé törölhet középkor valóság szoká vá hog uralko ors v vá lakosságá kedvé akar jár h ő valam érdeké felhasználhass lege dol zs kama visszafizetésé elenged vo természete zsi megkérdez beleegyez nélk t 12 Gerg p te a évtized ut h B kia zsidótörvény pá h sz föld kereszt ké l csek rés megment zsi pén aka toborozta harcosok Meghag eszterg érsekn h hirdes keresz hadjára eszközö h kereszte részesülje egye k ab kiváltság h fölmentesse zs hitelezők j kama fizet al En felhívás eredmé ug vo késő i szá példá szolgáltat hata önkény zs tőké szemb Valóság megl 13 N Lajos eljárá h ami zsidó kiű ország Kiűze megenged h i vagyonu maguk vihes követelés jogosultsá kiűzeté u elisme mag törvényhatósá kiűz zsi követelései behajtás segédke nyújtott zsi szoms országokb ah kivándorolt követelései utólago bejelentett Ingatlanai viszo amennyi kiűzetésü rend határna értékesíthett La kirá kincs jav lefogla rész kegyencein valam eg városokn leggyakrab pe egyházak főpapok ajándékoz kama visszafizet kö korá szokás követ kereszt adósokn m Sop polgárai itt- elenge zsidó-kama megfizetés t visszafizeté azon megkövetel Pe uralkodásá ele elisme megerősíte ország-nag zsidókölcsön kölcsö fejé ad biztosítékok La rendeletei türelmetlensé vakbu kereszténys idé külön h erénn felruház uralk tu hithűsé dokumentál h an szempont telje mente legye anyag vonatkozásokt M akármenny igyekez lovagiassá megőriz té h jelentőségtel zsidóvag jut kényére-kedv h zsi kiűzetésé zsi gazdas szere csökkentet ol motívum amel férhet ös vallá rajon vakbuzgóságá s Valójá pe n hálátlan v min zsidótőké szemb amel el király m En B válsá idők fenntar nél igén vett zsidót v min nemc királ főnemess ha pénzszűké l köz vé menedé sza hin h n keres mozga csu a zsidóság h jövedelmezősé kihasznál gazdas é kialakulás n befoly gyako eg ko társada berendezked gá életszemléle m gazdas é vérkeringésé előítéle ál feltorlaszk akadál állhat út fejlődésn gazdas kényszerű talá m szám levez u kiép azo szervek amelye osztályelőítél v etni elfogult gondozatla hagyo m tekinte vessz h osztályelnyo min ter ol társada rétegek amelyek elhelyeződé létbizonytalan kiszolgáltatott irányít láthatj h elnyomotts tenden szorí eg társada rétege sza gazdas terüle fe gazdas elhelyező a osztályjelle hozzáidom társada réteg ke az sze hatal l osztályér egés osztályérdekk a m hoz lét anélk h következményei szám vol ho lé zs kapitalizmu zs burzsoáz közép életszemlél gazdaságpolitiká gazdaságpolitik m tudj kiszorít tenden irányítot Min keres lehetősé elzár zsidó el mar te szám üzl h megmaradhat kialakul periódusá mondha jófor konkuren nélk eb szer v társada ethi előítéletén kereszt egy legrég megtilto hívei kama kölcsönzé nyerészkedés j adás-vét egy ugyanaz szigor ford keresked m uzsorá ell m mindenn é gazdas szükséglet ellá lehet kamatnélk kölc kockázat egy tekinté tu ráve híve m m egy ugyanc tu kieszközö végeredmény nélkülözhetet kölcsönök szükség odajuto h követk tótele állíto hirde Keresztén szám uzs til Minth pe uzs kényszer elkerülhetet szüks az ke h uzsoráskodja keresztény akik uzs v ép n v c a tekinth bűn középkor Eur sze elfogad né közvetle P. f tere zsidók kama kölcsönz valóság kiváltságu tet uzsoráskodá uta e egyene hí ők Mind pe azé h ál nagy kikerültes keresztén tá tartassa uzsorásko bűné egy rendkív hatal szents eg növe befolyá valam külföldn fők Németország Ausztriá zsidó vonatk Magyarország érvén jut jogel meghonosítot nézetek Minth azon egy tilal értelmezt h kama c keresztény ti ven zsi pogán kár uzs enge előford h zsi keresztények vet kölcs zsidók kama megfizettet magukn kamatsze közép felfog szer esetenk változo kir v hitele ka fejede mérete B He zs kamarag fiai tartozásai akk kama számíto am kir ál kiállít oki elisme h kama há al töb rúg tőkén il e azon an ink rit történhet m m rende zsi vol hitelez kamat szoká nagyságá egyébké amel országok r zsidótörvén határoz m nál korszak mar f semmif tudósít Valószí h zsi szedhet túlságo n kamatok m uzsoráskodá el mer pana Mindös Kükül Ján N La történelemír jeg m h zsi vagy uzs örvé ál összehalmo h kirá zsidóság mó szerz vagyon amel pe jogfelfog szer igé tarthat vol m sar megvetv bí v lefogla aka száműzeté ít magyar-zsi ugyana sor jutot külföld m egy Magyarorszá letelep cseh-zsid C üzletkö mar számu megélhet módn mestersé űz teh v kifejezet c P tevékenysé folytatt kirá rende ellené am zs hitele követelései jogossá elismer fölmerül ol helyzet ami eg váro polgá megtagad adóssá rendezés Álláspontju középkor általáno elfogad né támaszto a h zsidók voltaké nincse joga h a törv külön elti irányuk enge h ne c ak mérték szolgáltat igazság ami am mérték uralk akar v megeng K zsi történ Magyarorszá Budape 18 1 Pozsony nyilván legelős állásfoglal amely egyk oki eze mond A zsid a Pozsony vol megtelepe elűzett Hainbur menekül in pörleked Pozs vá tórájá polgáraiv szegények gazdagok egyará követel től h fizes ne minda mi írá leve v pozso polgá azonb szegén gazda élve akar a h kir zsidó országá száműz vonakod ő kielégíte N La azon kitart ered álláspon melle utasításá pozso b Hainbur me a tanácc Schickerl Mik zsidóbíró egyezsé lépe am szer zsi hambu zsidóbíró pozso bíró é be bemutat adóslevelei e pozso b pecsétjé ellá hainbu zsidóbíró kerül letét egy határi bemutat adósleve érvénytele leszn Pozs vár ek font tartoz Hainbur menek zsidókn össze 1364 egyenlítet Sop vár tartózkod att h egyezsé lép zs hitelezőiv Min mi tört vol száműz zsidók továb fenntartot üzl összeköttetéseik új kölcsönö vet től am előté ker zsi visszatérésé kérdé nyom folyamod Lajosh h men ő rég új adósságaik visszafizet al azon középk felfo szer komplik j kér mer f Ugya azz h La számű zsidók tulaj fennhatós a felszabadíto ő lemond azok jogokr amel ad illet m zsi kamaraszol volt Mi zsi ek vé fennhatós kerül Ausztriáb La adóslevele visszatéré u nyilvánítha semmisn m ami zsi kölcs folyósított Rud oszt herceg zsi volt Lajos teh h sopron kedv járj kérelem kell bé herceg fordul La kedvé mente sopronia adósság megfizetésé kötelezetts al La azon fenntarto magá jog h adóslevele ú megerősíth ezál is joger emelhe adóslevelek középkor szokás kirá önkénn v megsemmisíté levélö - nevezt levélöl akk fejedelm m ő megill jo gyakorol h N La osztoz korá felfogásáb kitű zsi visszatér u követ eljárásáb Mi adósleve eg okira érvényü vesztett 1 kö helyet zsidókö rendsze vezet XI sz.-b fran találmán E vezet ezen zs kereszt k köt kölcs P.-ek amely elmulaszt ese követe érvényte vo zsidókönyv hivata bizony er v ma köny kereszt eskü rende vá zsidóbír őriz keresztén zsi pe egy- esküd választott a köny haszná u lepecsétel felnyitása min je volt E köny jegyez hitel zsidó zálo leköt fekvősége fölv kölc u j kamatok pozso he törv f fil u hetenk fillé vag % engedély font kis tőké pe hat fil u hetenk fillé a %- Eze kamato az álland megsemmisí veszede környékez Zsigm kir 13 pozso polgáro felmente zsidói felv mindenn kölcsö u j kama fizet al mi szőlőik amelye zsidópén műveltett f ér Zsigm mindamell törvény igyekez szabályo pénzü viszonyok Törvén iktat h kereszt valam pénzkölc ut min megegye nél zálo ad zsidón v t il megegye nélk mó pé v kamat ak kereszt min s dé u hetenk dé kama tarto fize zsidó törvén kamat te h száza vo a é számí s százal kéts akk százalé t m amekko Pozs városá 1376- he törvén m legmagas kamatlá engedélyeze Zsigmond törvé azon zá a h kamatlá fe tets szer magas százalék állapíthas m törvény amel zsi szám n jogbiztonsá nyújtott azok szem ér mé legkevesebb kibocsátott elnyo üldö váro főu részé leenyhü ak is kir jogáv m szer vagyo föl korlátla rendelkezhete 1438- Alb kir enge Sopron Gyö mészáros kamatok melyek zs hitelezői tartozo követk év pe ugyanil kedvezmény részesíte Nagyszom valamen polgár zsidók fölv tőké bizon határid visszafizet e vol egyed eset amel Alb a eszten uralkod al előfordult Erzséb m kirá özv ve hatal Alb hal ut különb megszor intézkedései közve sújto P.- foglalk zsidók mi 14 Sopron erődít munkála mi polgá leromb házai zsi belvár ház ajándéko o kárvall polgáro fölmente a kölcsö visszafizet a melye leront házai zsidók régeb felvett Huny Já tu kivo ma korá rásúlyos kénysze al pártvillongá szakadat hábo váro jóindulat segély utal emi te 14 lehet Pozs városá polgárain h zsidók kölcsönv pénzek v eg adóssá fizes viss ha bármin adóssá nyugtázottn rendez törlesztett tekinten Mi Lás 14 átve kormányzat ugyanc elenge pozsonyiak öss kamatok amelyek ország l bárm zsidó tartoz csu t visszafizetés kötele ők Érdemte bánás v zsidók szemb m váro zsidók kölcsönv pén állítot kirá sereg küld dandárjaik juta ez zsi megkárosít vo hol voltak váro zsi pénzé járul háb költségei fedezésé kirá ha segélyezéséh Mát kir igén ve azo eszközök amelyek elő korlátla rendelkez zsi vagy fölö 1462- nagyszombatia fölmente zs kama fizet al Pozs lakói 14 zs adósság visszafizetés fél halaszt ado 14 pe zsidó-kama fe enge nek 1486- nagyszomb tűzvész az kártalaníto nagyszombatiak h akik h leége tartoz megfize zsidók tő kölcsönv tők eff kam adósságelenge anny szoká kedvezmén l Mát uralkod ala h kirá váro kapitán osztogatt akik önkén eljárá Mát utó helybenhagy Súlyo megnehezíte P.- fő hitelez lehetősé nag korláto Mátyás 14 Pozs felterjesztés kiad a rendele amely vá lakói meghagy h zsidók ingatlano se zálogosíts zsidók pe megtiltot h keresztény bármin fekvősé zálo vegyen rendelkezé az indokol h elzálogosít ingatlanok zsidóké jut nyilvá botr öss kereszténysé né Mát hal u kezdőd magyarorsz zsi történeté legszomor korsza Társada any helyze süllyed gazdas fejlődé gá vete Erős any megkárosí ural elkövetk i esemény Kor Já al Ta kiűze m Ulás idej fek se kielégítés ha felszerelés pé zsidók csika Pozso gaz zsidó pe börtö vettete h négys for kölcs kikényszerít belől 1503- pe elenge pozso polgárok kama visszafizetés amell zsidó tartozt szegényebb a eg vagyonuk törleszthet kölcsönv tők c ann tartoz fizet amenn ép bírt adós hátral rés egyszer érvénytelen nyilvánított zsi intervenciój kir utó rendele mé visszavon mohá v elő kors kétségtele legnagy st pénzemb zs Szerenc I vo pénzügyek v jártass udvar folyósít tete kölcsö foly jelen befolyás juto korszak p túlságo dr jós vo mi készpénz egyálta v inflác p á pe törv szabályoz Pozs vá törvényhatós ug megkísérel h megengedh legmagas kamatlá megállapí ped h kis kölc u százalékn nagy u százalék töb sze szab Pozs példá se követt M Pozs mi 14 ott Isz n zsidó százforint kölcs v f ka fejé h for fizeté ígér vag százalék te százalék több m amenn he törv il kölc u megengede Zsigm 1431- rendel szer száza ítéle kölcsön zsidón zsidó kényszerít uzsorásko v anyagi zsidó előnyé m his elszegényedé bekövetkeze pé amell akkori kölcsönforgal lebonyolított v nagy össz m kielégíte s korlá köz mo mindenn forga kicsin igénye E so kere lehete országnagyok királyok folytat nagyobbsz P. lassan-las megszűnt váro egyes valahánys jelentékeny össze szorult rende v keresztényh v pe külfö zsidók folyamodt m belföld c kis kölcs tud ad Társada állá v uzsorásko telje felfoko zsidógyűlölet uzs leroml hely következté való alapo éle kapo Korláthk Pé komár főis említet h jobbág 15 elszök Morv Ausztri zs hitelez üldöz el eg jobb nagyszomb zsidó felv forint h forin tehe fizete mohá v ut hódolt al tö törv uzsoratila nehezíte - jelen kockázat j török hitelez Mohame ad ha tanú bizonyítot h uzso vet tő b nemc kama visszaszolgáltatás kényszeríte zs kölcsönad ha soks tőkéjé megfosztot kamat j P.-e zsi ma köz oldot m h kölcsö igé ta zs lét vételtárg ajánl megvéte hitelezőn hitel e ad bizon összeg annyi kevesebb m amenn ka kit k öss ut amel a megfize tartozo el viszonyok kép hely annyi j vo h zsi szabadab élt vall türelmetlenség szenvedn kell kereskede szabadság megélhe lehetősé korlátoz legfelj adóter vol i jelentéken Zs a bu zsi gazdagságá so beszél időb Gaz ember számít aki 50, ga v vagyo megfel 200, forintn törö kivonul u ro i köszöntöt zsidóság mindenf zaklatások találkozt nehe fejlődhet il körülmén köz csakh nyugal biztosíthassa magukn mi 17 Eszter kiű zsidó azo k vá bír tan tu beleegyez nél ú beenged zsi en fejé hajlan vol kölcs biztosíta h vá zil any ügy rendezhes v mé le h kereszt polgá ink ma ajánlot szüksé összeg csakh zsidó kitelepíthes városb valób 17 Esztergom lak zsi M eg zsidó életé P. Józ császár 1 má helyható ál közzét rendszabá v dö hatás Egyenjogos törekvé száza megszorítá felenged zsidó közel ker szell any nyomorúság kultúrá ah társadalomh am ed foga magáh Szaba választha min zs pályá életlehetőség kiszélesül indíto zs energiá nemc közgazda széles területe magá P.- kifejleszt f Ah pe kereskede felvirágoztat kö kö Ullmann-csa szerz n érdemek en család eg tag nemesít Ullm M indítványo elős pe kereskede b felállítá zsi anny szerep jutot közgazdas élet elkövetk évtize ala h kí feltűn kelt körülmé mi 18 váltótörvénys megalakításá választot zs ülnö törv ellen a jog megfosztot zsidók h választá befoly gyakoroljan Büchl zsi történ Budapes Budap 19 I 8 1840- törv Jogkiterjesz bizon mérté megszilárdíto zsi helyzet ú h m emancipác törekvé Emancipá megfel bázi indulhat jogegyenlő kivív u hatal lendüle v zsi gazdas tevékenysé Ah Pes alak e b megalapításá Ullm Mór v n rés bu e takarékpénz megalapít kö Kopp kés Harká szerz n érdemek M az egymásu tűn pénzvi kiválósá napjain eg s működ műkö azokn akik munkáss összeforr mag fejlődéstörténetév E kö elsősor megemlítend Kornf Zsigmo Lán L Wahrm M Madarassy-B Mi Gyu Szék Fere We Fül Bar Öd Jelli Mór Ullm Ad Kra Sim világháb valóság korsza jelent ter változ viszon hihetet mérték megnövel nemc jelentőség forgal pénzintézetekn any áldoza te pe ban jár lege hely pénzintéze életé n visszahat idéz azon világháb u bekövetkez forradal pénzü politiká inflác tendenc m proletárdiktatúrá bankokrá ell magatart súl megpróbáltatáso idéz pénzintéze életéb p eg gazdas hely stabilizálód harmóni ho is pénzintéze éle euró relációk bizony h zsidóság továb fon szer mar m v indul ó évszázadok ezelő

13831

CÍM Pénzüz Történ sze

SZÓC Törté szer megélhe lehet a ju jelentősé ma zsid életé am társad gazda elnyom zsidósá sze megnyilván ma államalap ide ma történ század zs egyenjog ala é ország életmó az magyaroké Lászl zsidó foglal rende Szabo zs egyáltal emlí P.-ék Ká ki rende Ká ki rendel Ká kés zsidótörv Ká ki zsidótörv intézk legelő zs adásvevésé pénzkölcsönzés zálogbirtok rend kiad mi valószín sze t szüksége ma z őslako bevándo eleme szaporod bevándo zaklat Magyarorsz mene zs vol m jószága pénz hozha maguk egye megélhetés adás-véte P.-e foglalkozhat Szám u megélhe jelen újszerűsé el hazáju elnyom r ráter sz arán függe kere lehetősé Ká királ kerü figye bevándorlo el életviszo m h zs elsajátíto t tevékenysé szüks l an gazda él megrendszabályo ma zsidósá e ko vo a gazda sz terrén orientálód Ká ki rende valósá lehetetl t szá földmível más o kísé v zsid kiszorí mezőgazdálkodá legkézenfekvő kínálkoz megfoszto munk tartás lehetőségé munk id rabsz v rend sze z keresz rabszo tarthat Po rabsz vis akkor v gazdálkodá kiszorí ma zsid szív tan zs pénz üzletága ismere Ká ki részl intézkedése igyeke el v bekövetkez zava önkény Intézked ak viszony jogfelfo tekin nagyj méltány részrehajlatl vol akk f külföl zs bizon megelégedé fogad tör cikkely kivételé kizár zs kereszté k pénzkölcs kereskedel vonatk keresz zsidó z keresztén h pe kölc kölcsö kölcsönvev kezess veg né t kereszté zs hivattass ese net e eltaga mási köl v keze mindkett t á megbizonyíttas p e mási h pens nag kölc keze t mell a fen mo v történ ezenk pénzössz t ne jegye papiro me kölcsön kölcsö erősí pecsétjé ese e más erősz ak elköve mindkett pecs á iga kideríttes Bél 1 kia zsidótörv [ zsidótörv részlet intézk zálogügylete keresz zsid zál a állí ki pénzös fej zálogosít zsidó amen m z a zál n e teg es á iga fiz n z z fejé b n nevez tárg me ad mi megvizsg né elfogad egy ruh kiv il eg elöljá zálogos vala v ne ruhá m s a foga keresz a vád zsi zsid zál ellop elrabol z e te zál né am átve tudo ar lop ra jós es foglalta ös mel fej sz f zál a bizony keresz mi csorb né fiz tartoz mel fej z adat z tűzv lo ra á holm e eg a zálog elves bizo kereszt zál a amel p f z egy s es á mente ha nyilván köztudo v a fen mondat keresz vala zsid visszavá zálo u kamat fiz e h mu nincs kifize szi kamato növeksze z országnagyo jósz lev p kölcsön pecsé ellá adóslevé bizonyí zsid elzálogosí jósz fo íté szá erő e megvé kieszközö jövedelm minda élve vala keresz jelentke m elzálogosí jószág ak vált jószág kereszté fö azo z semmi hatós gyakorol z keresztén zál mag tart z ér kölcsön p kamat f hala z bíráj mut zálo a eladha z e eszten kikö batár mi né ma zsidó t senk fel keresz zál erőhatalo v zsidó e ház erősz k kir kama megkárosí Kamaraszolg súly büntete zs hi zálogügyl ha állo i körülhatá törvé véd al sére p legin legmaga he f é üz érdek o szemé részé aki p pozíciój v köteles által gazda érd véde keresztülvig gazda érdekvéd legfel egyol v eg c kiválts osztá célja érdek magántula elv tiszte sok önbirtok hat ter a kev találha dogmat érintetlensé m távo e ural osztá területei z va véd közé jogfelfo sze kir ön tá lehe véde ri ka ak kinc érd megkíván Elképzelh i vagyon bizonytalansá kock mi kerékkö fejlődés é kock já h közép kam állan emel tendenciáj segít uz meghonosodá z hite mi gara mel számítha biztonsá pénz kir rend mi kölcsönügyl érvényteleníthet legelsőso p kam érvényess törölhe középko valósá szok v ho uralk or v lakosság kedv aka já vala érdek felhasználhas leg do z kam visszafizetés elenge v természet zs megkérde beleegye nél 1 Ger t évtize u ki zsidótörvén p s föl keresz k cse ré megmen zs pé ak toborozt harcoso Megha eszter érsek hirde keres hadjár eszköz kereszt részesülj egy a kiváltsá fölmentess z hitelező kam fize a E felhívá eredm u v kés sz péld szolgálta hat önkén z tők szem Valósá meg 1 Lajo eljár am zsid ki orszá Kiűz megenge vagyon magu vihe követelé jogosults kiűzet elism ma törvényhatós kiű zs követelése behajtá segédk nyújtot zs szom országok a kivándorol követelése utólag bejelentet Ingatlana visz amenny kiűzetés ren határn értékesíthet L kir kinc ja lefogl rés kegyencei vala e városok leggyakra p egyháza főpapo ajándéko kam visszafize k kor szoká köve keresz adósok So polgára itt eleng zsidó-kam megfizeté visszafizet azo megkövete P uralkodás el elism megerősít ország-na zsidókölcsö kölcs fej a biztosítéko L rendelete türelmetlens vakb keresztény id külö erén felruhá ural t hithűs dokumentá a szempon telj ment legy anya vonatkozások akármenn igyeke lovagiass megőri t jelentőségte zsidóva ju kényére-ked zs kiűzetés zs gazda szer csökkente o motívu ame férhe ö vall rajo vakbuzgóság Valój p hálátla mi zsidótők szem ame e királ E váls idő fennta né igé vet zsidó mi nem kirá főnemes h pénzszűk kö v mened sz hi kere mozg cs zsidósá jövedelmezős kihaszná gazda kialakulá befol gyak e k társad berendezke g életszemlél gazda vérkeringés előítél á feltorlasz akadá állha ú fejlődés gazda kényszer tal szá leve kié az szerve amely osztályelőíté etn elfogul gondozatl hagy tekint vess osztályelny mi te o társad rétege amelye elhelyeződ létbizonytala kiszolgáltatot irányí láthat elnyomott tende szor e társad réteg sz gazda terül f gazda elhelyez osztályjell hozzáido társad réte k a sz hata osztályé egé osztályérdek ho lé anél következménye szá vo h l z kapitalizm z burzsoá közé életszemlé gazdaságpolitik gazdaságpoliti tud kiszorí tende irányíto Mi kere lehetős elzá zsid e ma t szá üz megmaradha kialaku periódus mondh jófo konkure nél e sze társad eth előítéleté keresz eg legré megtilt híve kam kölcsönz nyerészkedé adás-vé eg ugyana szigo for kereske uzsor el minden gazda szükségle ell lehe kamatnél köl kockáza eg tekint t ráv hív eg ugyan t kieszköz végeredmén nélkülözhete kölcsönö szüksé odajut követ tótel állít hird Kereszté szá uz ti Mint p uz kénysze elkerülhete szük a k uzsoráskodj keresztén aki uz é tekint bű középko Eu sz elfoga n közvetl P ter zsidó kam kölcsön valósá kiváltság te uzsoráskod ut egyen h ő Min p az á nag kikerülte kereszté t tartass uzsorásk bűn eg rendkí hata szent e növ befoly vala külföld fő Németorszá Ausztri zsid vonat Magyarorszá érvé ju joge meghonosíto nézete Mint azo eg tila értelmez kam keresztén t ve zs pogá ká uz eng előfor zs kereszténye ve kölc zsidó kam megfizette maguk kamatsz közé felfo sze eseten változ ki hitel k fejed méret H z kamara fia tartozása ak kam számít a ki á kiállí ok elism kam h a tö rú tőké i azo a in ri történhe rend zs vo hitele kama szok nagyság egyébk ame országo zsidótörvé határo ná korsza ma semmi tudósí Valósz zs szedhe túlság kamato uzsoráskod e me pan Mindö Kükü Já L történelemí je zs vag uz örv á összehalm kir zsidósá m szer vagyo ame p jogfelfo sze ig tartha vo sa megvet b lefogl ak száműzet í magyar-zs ugyan so juto külföl eg Magyarorsz letele cseh-zsi üzletk ma szám megélhe mód mesters ű te kifejeze tevékenys folytat kir rend ellen a z hitel követelése jogoss elisme fölmerü o helyze am e vár polg megtaga adóss rendezé Álláspontj középko általán elfoga n támaszt zsidó voltak nincs jog tör külö elt irányu eng n a mérté szolgálta igazsá am a mérté ural aka megen zs törté Magyarorsz Budap 1 Pozson nyilvá legelő állásfogla amel egy ok ez mon zsi Pozson vo megtelep elűzet Hainbu menekü i pörleke Poz v tóráj polgárai szegénye gazdago egyar követe tő fize n mind m ír lev pozs polg azon szegé gazd élv aka ki zsid ország számű vonako kielégít L azo kitar ere álláspo mell utasítás pozs Hainbu m tanác Schicker Mi zsidóbír egyezs lép a sze zs hamb zsidóbír pozs bír b bemuta adóslevele pozs pecsétj ell hainb zsidóbír kerü leté eg határ bemuta adóslev érvénytel lesz Poz vá e fon tarto Hainbu mene zsidók össz 136 egyenlíte So vá tartózko at egyezs lé z hitelezői Mi m tör vo számű zsidó tová fenntarto üz összeköttetései ú kölcsön ve tő a előt ke zs visszatérés kérd nyo folyamo Lajos me ré ú adósságai visszafize a azo közép felf sze kompli ké me Ugy az L szám zsidó tula fennható felszabadít lemon azo jogok ame a ille zs kamaraszo vol M zs e v fennható kerü Ausztriá L adóslevel visszatér nyilváníth semmis am zs kölc folyósítot Ru osz herce zs vol Lajo te sopro ked jár kérele kel b herce fordu L kedv ment soproni adóssá megfizetés kötelezett a L azo fenntart mag jo adóslevel megerősít ezá i joge emelh adóslevele középko szoká kir önkén megsemmisít levél nevez levélö ak fejedel megil j gyakoro L oszto kor felfogásá kit zs visszaté köve eljárásá M adóslev e okir érvény vesztet k helye zsidók rendsz veze X sz.- fra találmá veze eze z keresz kö kölc P.-e amel elmulasz es követ érvényt v zsidóköny hivat bizon e m kön keresz esk rend v zsidóbí őri kereszté zs p egy eskü választot kön haszn lepecséte felnyitás mi j vol kön jegye hite zsid zál lekö fekvőség föl köl kamato pozs h tör fi heten fill va engedél fon ki tők p ha fi heten fill % Ez kamat a állan megsemmis veszed környéke Zsig ki 1 pozs polgár felment zsidó fel minden kölcs kam fize a m szőlői amely zsidópé műveltet é Zsig mindamel törvén igyeke szabály pénz viszonyo Törvé ikta keresz vala pénzköl u mi megegy né zál a zsidó i megegy nél m p kama a keresz mi d heten d kam tart fiz zsid törvé kama t száz v szám száza két ak százal amekk Poz város 1376 h törvé legmaga kamatl engedélyez Zsigmon törv azo z kamatl f tet sze maga százalé állapítha törvén ame zs szá jogbiztons nyújtot azo sze é m legkeveseb kibocsátot elny üld vár fő rész leenyh a i ki jogá sze vagy fö korlátl rendelkezhet 1438 Al ki eng Sopro Gy mészáro kamato melye z hitelező tartoz követ é p ugyani kedvezmén részesít Nagyszo valame polgá zsidó föl tők bizo határi visszafize vo egye ese ame Al eszte uralko a előfordul Erzsé kir öz v hata Al ha u külön megszo intézkedése közv sújt P. foglal zsidó m 1 Sopro erődí munkál m polg lerom háza zs belvá há ajándék kárval polgár fölment kölcs visszafize mely leron háza zsidó rége felvet Hun J t kiv m kor rásúlyo kénysz a pártvillong szakada háb vár jóindula segél uta em t 1 lehe Poz város polgárai zsidó kölcsön pénze e adóss fize vis h bármi adóss nyugtázott rende törlesztet tekinte M Lá 1 átv kormányza ugyan eleng pozsonyia ös kamato amelye orszá bár zsid tarto cs visszafizeté kötel ő Érdemt báná zsidó szem vár zsidó kölcsön pé állíto kir sere kül dandárjai jut e zs megkárosí v ho volta vár zs pénz járu há költsége fedezés kir h segélyezésé Má ki igé v az eszközö amelye el korlátl rendelke zs vag föl 1462 nagyszombati fölment z kam fize a Poz lakó 1 z adóssá visszafizeté fé halasz ad 1 p zsidó-kam f eng ne 1486 nagyszom tűzvés a kártalanít nagyszombatia aki leég tarto megfiz zsidó t kölcsön tő ef ka adósságeleng ann szok kedvezmé Má uralko al kir vár kapitá osztogat aki önké eljár Má ut helybenhag Súly megnehezít P. f hitele lehetős na korlát Mátyá 1 Poz felterjeszté kia rendel amel v lakó meghag zsidó ingatlan s zálogosít zsidó p megtilto keresztén bármi fekvős zál vegye rendelkez a indoko elzálogosí ingatlano zsidók ju nyilv bot ös kereszténys n Má ha kezdő magyarors zs történet legszomo korsz Társad an helyz süllye gazda fejlőd g vet Erő an megkáros ura elkövet esemén Ko J a T kiűz Ulá ide fe s kielégíté h felszerelé p zsidó csik Pozs ga zsid p bört vettet négy fo kölc kikényszerí belő 1503 p eleng pozs polgáro kam visszafizeté amel zsid tartoz szegényeb e vagyonu törleszthe kölcsön tő an tarto fize amen é bír adó hátra ré egysze érvénytele nyilvánítot zs intervenció ki ut rendel m visszavo moh el kor kétségtel legnag s pénzem z Szeren v pénzügye jártas udva folyósí tet kölcs fol jele befolyá jut korsza túlság d jó v m készpén egyált inflá p tör szabályo Poz v törvényható u megkísére megenged legmaga kamatl megállap pe ki köl százalék nag százalé tö sz sza Poz péld s követ Poz m 1 ot Is zsid százforin kölc k fej fo fizet ígé va százalé t százalé töb amen h tör i köl megenged Zsig 1431 rende sze száz ítél kölcsö zsidó zsid kényszerí uzsorásk anyag zsid előny hi elszegényed bekövetkez p amel akkor kölcsönforga lebonyolítot nag öss kielégít korl kö m minden forg kicsi igény s ker lehet országnagyo királyo folyta nagyobbs P lassan-la megszűn vár egye valahány jelentéken össz szorul rend keresztény p külf zsidó folyamod belföl ki kölc tu a Társad áll uzsorásk telj felfok zsidógyűlöle uz lerom hel következt val alap él kap Korláth P komá fői említe jobbá 1 elszö Mor Ausztr z hitele üldö e e job nagyszom zsid fel forin fori teh fizet moh u hódol a t tör uzsoratil nehezít jele kockáza törö hitele Moham a h tan bizonyíto uzs ve t nem kam visszaszolgáltatá kényszerít z kölcsöna h sok tőkéj megfoszto kama P.- zs m kö oldo kölcs ig t z lé vételtár aján megvét hitelező hite a bizo össze anny keveseb amen k ki ös u ame megfiz tartoz e viszonyo ké hel anny v zs szabada él val türelmetlensé szenved kel keresked szabadsá megélh lehetős korláto legfel adóte vo jelentéke Z b zs gazdagság s beszé idő Ga embe számí ak 50 g vagy megfe 200 forint tör kivonu r köszöntö zsidósá minden zaklatáso találkoz neh fejlődhe i körülmé kö csak nyuga biztosíthass maguk m 1 Eszte ki zsid az v bí ta t beleegye né beenge zs e fej hajla vo kölc biztosít v zi an üg rendezhe m l keresz polg in m ajánlo szüks össze csak zsid kitelepíthe város való 1 Esztergo la zs e zsid élet P Jó császá m helyhat á közzé rendszab d hatá Egyenjogo törekv száz megszorít felenge zsid köze ke szel an nyomorúsá kultúr a társadalom a e fog magá Szab választh mi z pály életlehetősé kiszélesü indít z energi nem közgazd széle terület mag P. kifejlesz A p keresked felvirágozta k k Ullmann-cs szer érdeme e csalá e ta nemesí Ull indítvány elő p keresked felállít zs ann szere juto közgazda éle elkövet évtiz al k feltű kel körülm m 1 váltótörvény megalakítás választo z üln tör elle jo megfoszto zsidó választ befol gyakorolja Büch zs törté Budape Buda 1 1840 tör Jogkiterjes bizo mért megszilárdít zs helyze emancipá törekv Emancip megfe báz indulha jogegyenl kiví hata lendül zs gazda tevékenys A Pe ala megalapítás Ull Mó ré b takarékpén megalapí k Kop ké Hark szer érdeme a egymás tű pénzv kiválós napjai e műkö műk azok aki munkás összefor ma fejlődéstörténeté k elsőso megemlíten Korn Zsigm Lá Wahr Madarassy- M Gy Szé Fer W Fü Ba Ö Jell Mó Ull A Kr Si világhá valósá korsz jelen te válto viszo hihete mérté megnöve nem jelentősé forga pénzintézetek an áldoz t p ba já leg hel pénzintéz élet visszaha idé azo világhá bekövetke forrada pénz politik inflá tenden proletárdiktatúr bankokr el magatar sú megpróbáltatás idé pénzintéz életé e gazda hel stabilizáló harmón h i pénzintéz él eur reláció bizon zsidósá tová fo sze ma indu évszázado ezel

1383

CÍ Pénzü Törté sz

SZÓ Tört sze megélh lehe j jelentős m zsi élet a társa gazd elnyo zsidós sz megnyilvá m államala id m törté száza z egyenjo al orszá életm a magyarok Lász zsid fogla rend Szab z egyálta eml P.-é K k rend K k rende K ké zsidótör K k zsidótör intéz legel z adásvevés pénzkölcsönzé zálogbirto ren kia m valószí sz szükség m őslak bevánd elem szaporo bevánd zakla Magyarors men z vo jószág pén hozh magu egy megélheté adás-vét P.- foglalkozha Szá megélh jele újszerűs e hazáj elnyo ráte s ará függ ker lehetős K kirá ker figy bevándorl e életvisz z elsajátít tevékenys szük a gazd é megrendszabály m zsidós k v gazd s terré orientáló K k rend valós lehetet sz földmíve má kís zsi kiszor mezőgazdálkod legkézenfekv kínálko megfoszt mun tartá lehetőség mun i rabs ren sz keres rabsz tartha P rabs vi akko gazdálkod kiszor m zsi szí ta z pén üzletág ismer K k rész intézkedés igyek e bekövetke zav önkén Intézke a viszon jogfelf teki nagy méltán részrehajlat vo ak külfö z bizo megeléged foga tö cikkel kivétel kizá z kereszt pénzkölc kereskede vonat keres zsid kereszté p köl kölcs kölcsönve kezes ve n kereszt z hivattas es ne eltag más kö kez mindket megbizonyítta más pen na köl kez mel fe m törté ezen pénzöss n jegy papir m kölcsö kölcs erős pecsétj es má erős a elköv mindket pec ig kiderítte Bé ki zsidótör zsidótör részle intéz zálogügylet keres zsi zá áll k pénzö fe zálogosí zsid ame zá te e ig fi fej neve tár m a m megvizs n elfoga eg ru ki i e elölj zálogo val n ruh fog keres vá zs zsi zá ello elrabo t zá n a átv tud a lo r jó e foglalt ö me fe s zá bizon keres m csor n fi tarto me fe ada tűz l r hol e zálo elve biz keresz zá ame eg e ment h nyilvá köztud fe monda keres val zsi visszav zál kama fi m ninc kifiz sz kamat növeksz országnagy jós le kölcsö pecs ell adóslev bizony zsi elzálogos jós f ít sz er megv kieszköz jövedel mind élv val keres jelentk elzálogos jószá a vál jószá kereszt f az semm ható gyakoro kereszté zá ma tar é kölcsö kama hal bírá mu zál eladh eszte kik batá m n m zsid sen fe keres zá erőhatal zsid há erős ki kam megkáros Kamaraszol súl büntet z h zálogügy h áll körülhat törv vé a sér legi legmag h ü érde szem rész ak pozíció kötele álta gazd ér véd keresztülvi gazd érdekvé legfe egyo e kivált oszt célj érde magántul el tiszt so önbirto ha te ke találh dogma érintetlens táv ura oszt területe v vé köz jogfelf sz ki ö t leh véd r k a kin ér megkívá Elképzel vagyo bizonytalans koc m kerékk fejlődé koc j közé ka álla eme tendenciá segí u meghonosod hit m gar me számíth biztons pén ki ren m kölcsönügy érvényteleníthe legelsős ka érvényes törölh középk valós szo h ural o lakossá ked ak j val érde felhasználha le d ka visszafizeté eleng természe z megkérd beleegy né Ge évtiz k zsidótörvé fö keres cs r megme z p a toboroz harcos Megh eszte érse hird kere hadjá eszkö keresz részesül eg kiválts fölmentes hitelez ka fiz felhív ered ké s pél szolgált ha önké tő sze Valós me Laj eljá a zsi k orsz Kiű megeng vagyo mag vih követel jogosult kiűze elis m törvényható ki z követelés behajt segéd nyújto z szo országo kivándoro követelés utóla bejelente Ingatlan vis amenn kiűzeté re határ értékesíthe ki kin j lefog ré kegyence val városo leggyakr egyház főpap ajándék ka visszafiz ko szok köv keres adóso S polgár it elen zsidó-ka megfizet visszafize az megkövet uralkodá e elis megerősí ország-n zsidókölcs kölc fe biztosíték rendelet türelmetlen vak keresztén i kül eré felruh ura hithű dokument szempo tel men leg any vonatkozáso akármen igyek lovagias megőr jelentőségt zsidóv j kényére-ke z kiűzeté z gazd sze csökkent motív am férh val raj vakbuzgósá Való hálátl m zsidótő sze am kirá vál id fennt n ig ve zsid m ne kir főneme pénzszű k mene s h ker moz c zsidós jövedelmező kihaszn gazd kialakul befo gya társa berendezk életszemlé gazd vérkeringé előíté feltorlas akad állh fejlődé gazd kénysze ta sz lev ki a szerv amel osztályelőít et elfogu gondozat hag tekin ves osztályeln m t társa réteg amely elhelyező létbizonytal kiszolgáltato irány látha elnyomot tend szo társa réte s gazd terü gazd elhelye osztályjel hozzáid társa rét s hat osztály eg osztályérde h l ané következmény sz v kapitaliz burzso köz életszeml gazdaságpoliti gazdaságpolit tu kiszor tend irányít M ker lehető elz zsi m sz ü megmaradh kialak periódu mond jóf konkur né sz társa et előítélet keres e legr megtil hív ka kölcsön nyerészked adás-v e ugyan szig fo keresk uzso e minde gazd szükségl el leh kamatné kö kockáz e tekin rá hí e ugya kieszkö végeredmé nélkülözhet kölcsön szüks odaju köve tóte állí hir Kereszt sz u t Min u kénysz elkerülhet szü uzsoráskod kereszté ak u tekin b középk E s elfog közvet te zsid ka kölcsö valós kiváltsá t uzsorásko u egye Mi a na kikerült kereszt tartas uzsorás bű e rendk hat szen nö befol val külföl f Németorsz Ausztr zsi vona Magyarorsz érv j jog meghonosít nézet Min az e til értelme ka kereszté v z pog k u en előfo z keresztény v köl zsid ka megfizett magu kamats köz felf sz esete válto k hite feje mére kamar fi tartozás a ka számí k kiáll o elis ka t r tők az i r történh ren z v hitel kam szo nagysá egyéb am ország zsidótörv határ n korsz m semm tudós Valós z szedh túlsá kamat uzsorásko m pa Mind Kük J történelem j z va u ör összehal ki zsidós sze vagy am jogfelf sz i tarth v s megve lefog a száműze magyar-z ugya s jut külfö e Magyarors letel cseh-zs üzlet m szá megélh mó mester t kifejez tevékeny folyta ki ren elle hite követelés jogos elism fölmer helyz a vá pol megtag adós rendez Álláspont középk általá elfog támasz zsid volta ninc jo tö kül el irány en mért szolgált igazs a mért ura ak mege z tört Magyarors Buda Pozso nyilv legel állásfogl ame eg o e mo zs Pozso v megtele elűze Hainb menek pörlek Po tórá polgára szegény gazdag egya követ t fiz min í le poz pol azo szeg gaz él ak k zsi orszá szám vonak kielégí az kita er állásp mel utasítá poz Hainb taná Schicke M zsidóbí egyez lé sz z ham zsidóbí poz bí bemut adóslevel poz pecsét el hain zsidóbí ker let e hatá bemut adósle érvényte les Po v fo tart Hainb men zsidó öss 13 egyenlít S v tartózk a egyez l hitelező M tö v szám zsid tov fenntart ü összeköttetése kölcsö v t elő k z visszatéré kér ny folyam Lajo m r adóssága visszafiz az közé fel sz kompl k m Ug a szá zsid tul fennhat felszabadí lemo az jogo am ill z kamarasz vo z fennhat ker Ausztri adósleve visszaté nyilvánít semmi a z köl folyósíto R os herc z vo Laj t sopr ke já kérel ke herc ford ked men sopron adóss megfizeté kötelezet az fenntar ma j adósleve megerősí ez jog emel adóslevel középk szok ki önké megsemmisí levé neve levél a fejede megi gyakor oszt ko felfogás ki z visszat köv eljárás adósle oki érvén veszte hely zsidó rends vez sz. fr találm vez ez keres k köl P.- ame elmulas e köve érvény zsidókön hiva bizo kö keres es ren zsidób őr kereszt z eg esk választo kö hasz lepecsét felnyitá m vo kö jegy hit zsi zá lek fekvősé fö kö kamat poz tö f hete fil v engedé fo k tő h f hete fil E kama álla megsemmi vesze környék Zsi k poz polgá felmen zsid fe minde kölc ka fiz szőlő amel zsidóp művelte Zsi mindame törvé igyek szabál pén viszony Törv ikt keres val pénzkö m megeg n zá zsid megeg né kam keres m hete ka tar fi zsi törv kam szá szá száz ké a száza amek Po váro 137 törv legmag kamat engedélye Zsigmo tör az kamat te sz mag százal állapíth törvé am z sz jogbizton nyújto az sz legkevese kibocsáto eln ül vá f rés leeny k jog sz vag f korlát rendelkezhe 143 A k en Sopr G mészár kamat mely hitelez tarto köve ugyan kedvezmé részesí Nagysz valam polg zsid fö tő biz határ visszafiz v egy es am A eszt uralk előfordu Erzs ki ö hat A h külö megsz intézkedés köz súj P fogla zsid Sopr erőd munká pol lero ház z belv h ajándé kárva polgá fölmen kölc visszafiz mel lero ház zsid rég felve Hu ki ko rásúly kénys pártvillon szakad há vá jóindul segé ut e leh Po váro polgára zsid kölcsö pénz adós fiz vi bárm adós nyugtázot rend törleszte tekint L át kormányz ugya elen pozsonyi ö kamat amely orsz bá zsi tart c visszafizet köte Érdem bán zsid sze vá zsid kölcsö p állít ki ser kü dandárja ju z megkáros h volt vá z pén jár h költség fedezé ki segélyezés M k ig a eszköz amely e korlát rendelk z va fö 146 nagyszombat fölmen ka fiz Po lak adóss visszafizet f halas a zsidó-ka en n 148 nagyszo tűzvé kártalaní nagyszombati ak leé tart megfi zsid kölcsö t e k adósságelen an szo kedvezm M uralk a ki vá kapit osztoga ak önk eljá M u helybenha Súl megnehezí P hitel lehető n korlá Máty Po felterjeszt ki rende ame lak megha zsid ingatla zálogosí zsid megtilt kereszté bárm fekvő zá vegy rendelke indok elzálogos ingatlan zsidó j nyil bo ö keresztény M h kezd magyaror z történe legszom kors Társa a hely sülly gazd fejlő ve Er a megkáro ur elköve esemé K kiű Ul id f kielégít felszerel zsid csi Poz g zsi bör vette nég f köl kikényszer bel 150 elen poz polgár ka visszafizet ame zsi tarto szegénye vagyon törleszth kölcsö t a tart fiz ame bí ad hátr r egysz érvénytel nyilváníto z intervenci k u rende visszav mo e ko kétségte legna pénze Szere pénzügy járta udv folyós te kölc fo jel befoly ju korsz túlsá j készpé egyál infl tö szabály Po törvényhat megkísér megenge legmag kamat megálla p k kö százalé na százal t s sz Po pél köve Po o I zsi százfori köl fe f fize íg v százal százal tö ame tö kö megenge Zsi 143 rend sz szá íté kölcs zsid zsi kényszer uzsorás anya zsi előn h elszegénye bekövetke ame akko kölcsönforg lebonyolíto na ös kielégí kor k minde for kics igén ke lehe országnagy király folyt nagyobb lassan-l megszű vá egy valahán jelentéke öss szoru ren keresztén kül zsid folyamo belfö k köl t Társa ál uzsorás tel felfo zsidógyűlöl u lero he következ va ala é ka Korlát kom fő említ jobb elsz Mo Auszt hitel üld jo nagyszo zsi fe fori for te fize mo hódo tö uzsorati nehezí jel kockáz tör hitel Moha ta bizonyít uz v ne ka visszaszolgáltat kényszerí kölcsön so tőké megfoszt kam P. z k old kölc i l vételtá ajá megvé hitelez hit biz össz ann kevese ame k ö am megfi tarto viszony k he ann z szabad é va türelmetlens szenve ke kereske szabads megél lehető korlát legfe adót v jelenték z gazdagsá besz id G emb szám a 5 vag megf 20 forin tö kivon köszönt zsidós minde zaklatás találko ne fejlődh körülm k csa nyug biztosíthas magu Eszt k zsi a b t beleegy n beeng z fe hajl v köl biztosí z a ü rendezh keres pol i ajánl szük össz csa zsi kitelepíth váro val Eszterg l z zsi éle J csász helyha közz rendsza hat Egyenjog törek szá megszorí feleng zsi köz k sze a nyomorús kultú társadalo fo mag Sza választ m pál életlehetős kiszéles indí energ ne közgaz szél terüle ma P kifejles kereske felvirágozt Ullmann-c sze érdem csal t nemes Ul indítván el kereske felállí z an szer jut közgazd él elköve évti a felt ke körül váltótörvén megalakítá választ ül tö ell j megfoszt zsid válasz befo gyakorolj Büc z tört Budap Bud 184 tö Jogkiterje biz mér megszilárdí z helyz emancip törek Emanci megf bá indulh jogegyen kiv hat lendü z gazd tevékeny P al megalapítá Ul M r takarékpé megalap Ko k Har sze érdem egymá t pénz kiváló napja műk mű azo ak munká összefo m fejlődéstörténet elsős megemlíte Kor Zsig L Wah Madarassy G Sz Fe F B Jel M Ul K S világh valós kors jele t vált visz hihet mért megnöv ne jelentős forg pénzintézete a áldo b j le he pénzinté éle visszah id az világh bekövetk forrad pén politi infl tende proletárdiktatú bankok e magata s megpróbáltatá id pénzinté élet gazd he stabilizál harmó pénzinté é eu reláci bizo zsidós tov f sz m ind évszázad eze