13833.htm
CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe
SZÓCIKK: "volt,
természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül. így tett 1274. X.
Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV. Béla kiadta a zsidótörvényét.
A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen levő csekély részét
megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a harcosokat. Meghagyta az
esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes hadjáratot és eszközölje ki, hogy
a keresztesek részesüljenek egyebek közt abban a kiváltságban is, hogy
fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Ennek a
felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők számos példáját
szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben. Valósággal meglepő
1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat kiűzte az országból
(l. Kiűzetés), megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal vihessék és
követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar
törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is
nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak,
követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a
kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár
javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak,
leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok
visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint
pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke
visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és
megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott
biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége
idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta
hithűségét úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek
az anyagias vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát
megőrizni, az a tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő
kényére-kedvére és hogy a zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét
csökkentette, olyan motívumok, amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás
vakbuzgóságával sem. Valójában pedig nagy hálátlanság volt mindez a
zsidótőkével szemben, amelyet az. előző királyok, mint pl. II. Endre és IV.
Béla válságos időkben fenntartás nélkül igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig
nemcsak a királyok és a főnemesség, hanem a pénzszűkében levő köznép végső
menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán
arra a zsidóságot, hogy a P. jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet
kialakulására nagy befolyást gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és
gátló életszemlélete, de mert a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek
által feltorlaszkodó akadályok nem állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági
kényszerűség találja meg a maga számára a levezető utat és kiépíti azokat a
szerveket, amelyeket az osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság
gondozatlanul hagyott."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3833. címszó a lexikon =>
691. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13833.htm
CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe
SZÓCIKK: volt, természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül.
így tett 1274. X. Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV.
Béla kiadta a zsidótörvényét. A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen
levő csekély részét megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a
harcosokat. Meghagyta az esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes
hadjáratot és eszközölje ki, hogy a keresztesek részesüljenek egyebek közt
abban a kiváltságban is, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok
fizetése alól. Ennek a felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők
számos példáját szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben.
Valósággal meglepő 1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat
kiűzte az országból l. Kiűzetés , megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal
vihessék és követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar
törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is
nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak,
követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a
kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár
javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak,
leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok
visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint
pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke
visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és
megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott
biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége
idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta hithűségét
úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek az anyagias
vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát megőrizni, az a
tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő kényére-kedvére és hogy a
zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét csökkentette, olyan motívumok,
amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás vakbuzgóságával sem. Valójában
pedig nagy hálátlanság volt mindez a zsidótőkével szemben, amelyet az. előző
királyok, mint pl. II. Endre és IV. Béla válságos időkben fenntartás nélkül
igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig nemcsak a királyok és a főnemesség,
hanem a pénzszűkében levő köznép végső menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy
ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán arra a zsidóságot, hogy a P.
jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet kialakulására nagy befolyást
gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és gátló életszemlélete, de mert
a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek által feltorlaszkodó akadályok nem
állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági kényszerűség találja meg a maga
számára a levezető utat és kiépíti azokat a szerveket, amelyeket az
osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság gondozatlanul hagyott.
13833.ht
CÍMSZÓ Pénzüzlet Történelm szerep
SZÓCIKK volt természetese zsidó megkérdezés é beleegyezés nélkül íg tet
1274 X Gergel páp is tehá ali ké évtizedde a után hog IV Bél kiadt
zsidótörvényét pápa hog szen földne mé keresztén kéze lev csekél részé
megmentse zsidó pénzé akart toboroztatn harcosokat Meghagyt a esztergom
érseknek hog hirdesse kereszte hadjárato é eszközölj ki hog keresztese
részesüljene egyebe köz abba kiváltságba is hog fölmentessene zsid hitelezőkne
jár kamato fizetés alól Enne felhívásna eredmény ugya ne volt d később idő
számo példájá szolgáltattá hatalm önkényne zsid tőkéve szemben Valóságga meglep
1360 Nag Lajosna a a eljárása hog amiko zsidóka kiűzt a országbó l Kiűzeté
megengedte hog ing vagyonuka magukka vihessé é követelései jogosultságá
kiűzetésü utá i elismert é magya törvényhatóságo kiűzöt zsidó követeléseine
behajtásár mé segédkeze i nyújtottak h zsidó szomszé országokból ahov
kivándoroltak követeléseike utólagosa bejelentették Ingatlanaika viszont
amennyibe kiűzetésükr rendel határnapi ne értékesíthették Lajo király kincstá
javár lefoglalt é részbe kegyenceinek valamin egye városoknak leggyakrabba pedi
egyházakna é főpapokna ajándékozta kamato visszafizetés körü i korána szokásai
követte keresztén adósoknak min pl Sopro polgáraina itt-ot elengedt
zsidó-kamato megfizetését tők visszafizetésé azonba megkövetelte Pedi
uralkodásána elejé elismert é megerősített a ország-nagyo zsidókölcsönei é
kölcsönö fejébe adot biztosítékokat Lajo rendeleteine türelmetlenségé vakbuzg
kereszténység idézt el é különös hog mé so erénnye felruházot uralkod se tudt
hithűségé úg dokumentálni hog anna szempontja teljese mentese legyene a anyagia
vonatkozásoktól Mer akármennyir i igyekezet lovagiasságá megőrizni a tény hog
jelentőségtelje zsidóvagyo jutot a kényére-kedvér é hog zsidó kiűzetéséve zsidó
gazdaság szerepé csökkentette olya motívumok amelye ne férhetne össz valláso
rajongá vakbuzgóságáva sem Valójába pedi nag hálátlansá vol minde zsidótőkéve
szemben amelye az előz királyok min pl II Endr é IV Bél válságo időkbe
fenntartá nélkü igényb vettek zsidótők vol mindi nemcsa királyo é főnemesség
hane pénzszűkébe lev közné végs menedéke d ne szaba az hinni hog e nag keresle
mozgatt me csupá arr zsidóságot hog P jövedelmezőségé kihasználja gazdaság éle
kialakulásár nag befolyás gyakoro egye koro társadalm berendezkedés é gátl
életszemlélete d mer gazdaság éle vérkeringésébe előítélete álta feltorlaszkod
akadályo ne állhatjá útjá fejlődésnek gazdaság kényszerűsé találj me mag számár
levezet uta é kiépít azoka szerveket amelyeke a osztályelőítélet vag a etnika
elfogultsá gondozatlanu hagyott
13833.h
CÍMSZ Pénzüzle Történel szere
SZÓCIK vol természetes zsid megkérdezé beleegyezé nélkü í te 127 Gerge pá i
teh al k évtizedd utá ho I Bé kiad zsidótörvényé páp ho sze földn m kereszté
kéz le cseké rész megments zsid pénz akar toboroztat harcosoka Meghagy esztergo
érsekne ho hirdess kereszt hadjárat eszközöl k ho keresztes részesüljen egyeb
kö abb kiváltságb i ho fölmentessen zsi hitelezőkn já kamat fizeté aló Enn
felhívásn eredmén ugy n vol későb id szám példáj szolgáltatt hatal önkényn zsi
tőkév szembe Valóságg megle 136 Na Lajosn eljárás ho amik zsidók kiűz országb
Kiűzet megengedt ho in vagyonuk magukk vihess követelése jogosultság kiűzetés
ut elismer magy törvényhatóság kiűzö zsid követelésein behajtásá m segédkez
nyújtotta zsid szomsz országokbó aho kivándorolta követeléseik utólagos
bejelentetté Ingatlanaik viszon amennyib kiűzetésük rende határnap n
értékesíthetté Laj királ kincst javá lefoglal részb kegyenceine valami egy
városokna leggyakrabb ped egyházakn főpapokn ajándékozt kamat visszafizeté kör
korán szokása követt kereszté adósokna mi p Sopr polgárain itt-o elenged
zsidó-kamat megfizetésé tő visszafizetés azonb megkövetelt Ped uralkodásán elej
elismer megerősítet ország-nagy zsidókölcsöne kölcsön fejéb ado biztosítékoka
Laj rendeletein türelmetlenség vakbuz kereszténysé idéz e különö ho m s erénny
felruházo uralko s tud hithűség ú dokumentáln ho ann szempontj teljes mentes
legyen anyagi vonatkozásoktó Me akármennyi igyekeze lovagiasság megőrizn tén ho
jelentőségtelj zsidóvagy juto kényére-kedvé ho zsid kiűzetésév zsid gazdasá
szerep csökkentett oly motívumo amely n férhetn öss vallás rajong vakbuzgóságáv
se Valójáb ped na hálátlans vo mind zsidótőkév szembe amely a elő királyo mi p
I End I Bé válság időkb fenntart nélk igény vette zsidótő vo mind nemcs király
főnemessé han pénzszűkéb le közn vég menedék n szab a hinn ho na keresl mozgat
m csup ar zsidóságo ho jövedelmezőség kihasználj gazdasá él kialakulásá na
befolyá gyakor egy kor társadal berendezkedé gát életszemlélet me gazdasá él
vérkeringéséb előítélet ált feltorlaszko akadály n állhatj útj fejlődésne
gazdasá kényszerűs talál m ma számá leveze ut kiépí azok szerveke amelyek
osztályelőítéle va etnik elfogults gondozatlan hagyot
13833.
CÍMS Pénzüzl Történe szer
SZÓCI vo természete zsi megkérdez beleegyez nélk t 12 Gerg p te a évtized
ut h B kia zsidótörvény pá h sz föld kereszt ké l csek rés megment zsi pén aka
toborozta harcosok Meghag eszterg érsekn h hirdes keresz hadjára eszközö h
kereszte részesülje egye k ab kiváltság h fölmentesse zs hitelezők j kama fizet
al En felhívás eredmé ug vo késő i szá példá szolgáltat hata önkény zs tőké
szemb Valóság megl 13 N Lajos eljárá h ami zsidó kiű ország Kiűze megenged h i
vagyonu maguk vihes követelés jogosultsá kiűzeté u elisme mag törvényhatósá
kiűz zsi követelései behajtás segédke nyújtott zsi szoms országokb ah
kivándorolt követelései utólago bejelentett Ingatlanai viszo amennyi kiűzetésü
rend határna értékesíthett La kirá kincs jav lefogla rész kegyencein valam eg
városokn leggyakrab pe egyházak főpapok ajándékoz kama visszafizet kö korá
szokás követ kereszt adósokn m Sop polgárai itt- elenge zsidó-kama megfizetés t
visszafizeté azon megkövetel Pe uralkodásá ele elisme megerősíte ország-nag
zsidókölcsön kölcsö fejé ad biztosítékok La rendeletei türelmetlensé vakbu
kereszténys idé külön h erénn felruház uralk tu hithűsé dokumentál h an
szempont telje mente legye anyag vonatkozásokt M akármenny igyekez lovagiassá
megőriz té h jelentőségtel zsidóvag jut kényére-kedv h zsi kiűzetésé zsi gazdas
szere csökkentet ol motívum amel férhet ös vallá rajon vakbuzgóságá s Valójá pe
n hálátlan v min zsidótőké szemb amel el király m En B válsá idők fenntar nél
igén vett zsidót v min nemc királ főnemess ha pénzszűké l köz vé menedé sza hin
h n keres mozga csu a zsidóság h jövedelmezősé kihasznál gazdas é kialakulás n
befoly gyako eg ko társada berendezked gá életszemléle m gazdas é vérkeringésé
előítéle ál feltorlaszk akadál állhat út fejlődésn gazdas kényszerű talá m szám
levez u kiép azo szervek amelye osztályelőítél v etni elfogult gondozatla hagyo
13833
CÍM Pénzüz Történ sze
SZÓC v természet zs megkérde beleegye nél 1 Ger t évtize u ki zsidótörvén p
s föl keresz k cse ré megmen zs pé ak toborozt harcoso Megha eszter érsek hirde
keres hadjár eszköz kereszt részesülj egy a kiváltsá fölmentess z hitelező kam
fize a E felhívá eredm u v kés sz péld szolgálta hat önkén z tők szem Valósá
meg 1 Lajo eljár am zsid ki orszá Kiűz megenge vagyon magu vihe követelé
jogosults kiűzet elism ma törvényhatós kiű zs követelése behajtá segédk nyújtot
zs szom országok a kivándorol követelése utólag bejelentet Ingatlana visz
amenny kiűzetés ren határn értékesíthet L kir kinc ja lefogl rés kegyencei vala
e városok leggyakra p egyháza főpapo ajándéko kam visszafize k kor szoká köve
keresz adósok So polgára itt eleng zsidó-kam megfizeté visszafizet azo
megkövete P uralkodás el elism megerősít ország-na zsidókölcsö kölcs fej a
biztosítéko L rendelete türelmetlens vakb keresztény id külö erén felruhá ural
t hithűs dokumentá a szempon telj ment legy anya vonatkozások akármenn igyeke
lovagiass megőri t jelentőségte zsidóva ju kényére-ked zs kiűzetés zs gazda
szer csökkente o motívu ame férhe ö vall rajo vakbuzgóság Valój p hálátla mi
zsidótők szem ame e királ E váls idő fennta né igé vet zsidó mi nem kirá
főnemes h pénzszűk kö v mened sz hi kere mozg cs zsidósá jövedelmezős kihaszná
gazda kialakulá befol gyak e k társad berendezke g életszemlél gazda
vérkeringés előítél á feltorlasz akadá állha ú fejlődés gazda kényszer tal szá
leve kié az szerve amely osztályelőíté etn elfogul gondozatl hagy
1383
CÍ Pénzü Törté sz
SZÓ természe z megkérd beleegy né Ge évtiz k zsidótörvé fö keres cs r megme
z p a toboroz harcos Megh eszte érse hird kere hadjá eszkö keresz részesül eg
kiválts fölmentes hitelez ka fiz felhív ered ké s pél szolgált ha önké tő sze
Valós me Laj eljá a zsi k orsz Kiű megeng vagyo mag vih követel jogosult kiűze
elis m törvényható ki z követelés behajt segéd nyújto z szo országo kivándoro
követelés utóla bejelente Ingatlan vis amenn kiűzeté re határ értékesíthe ki
kin j lefog ré kegyence val városo leggyakr egyház főpap ajándék ka visszafiz
ko szok köv keres adóso S polgár it elen zsidó-ka megfizet visszafize az
megkövet uralkodá e elis megerősí ország-n zsidókölcs kölc fe biztosíték
rendelet türelmetlen vak keresztén i kül eré felruh ura hithű dokument szempo
tel men leg any vonatkozáso akármen igyek lovagias megőr jelentőségt zsidóv j
kényére-ke z kiűzeté z gazd sze csökkent motív am férh val raj vakbuzgósá Való
hálátl m zsidótő sze am kirá vál id fennt n ig ve zsid m ne kir főneme pénzszű
k mene s h ker moz c zsidós jövedelmező kihaszn gazd kialakul befo gya társa
berendezk életszemlé gazd vérkeringé előíté feltorlas akad állh fejlődé gazd
kénysze ta sz lev ki a szerv amel osztályelőít et elfogu gondozat hag