13833.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: "volt, természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül. így tett 1274. X. Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV. Béla kiadta a zsidótörvényét. A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen levő csekély részét megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a harcosokat. Meghagyta az esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes hadjáratot és eszközölje ki, hogy a keresztesek részesüljenek egyebek közt abban a kiváltságban is, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Ennek a felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők számos példáját szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben. Valósággal meglepő 1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat kiűzte az országból (l. Kiűzetés), megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal vihessék és követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak, követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak, leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta hithűségét úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek az anyagias vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát megőrizni, az a tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő kényére-kedvére és hogy a zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét csökkentette, olyan motívumok, amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás vakbuzgóságával sem. Valójában pedig nagy hálátlanság volt mindez a zsidótőkével szemben, amelyet az. előző királyok, mint pl. II. Endre és IV. Béla válságos időkben fenntartás nélkül igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig nemcsak a királyok és a főnemesség, hanem a pénzszűkében levő köznép végső menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán arra a zsidóságot, hogy a P. jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet kialakulására nagy befolyást gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és gátló életszemlélete, de mert a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek által feltorlaszkodó akadályok nem állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági kényszerűség találja meg a maga számára a levezető utat és kiépíti azokat a szerveket, amelyeket az osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság gondozatlanul hagyott."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3833. címszó a lexikon => 691. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13833.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: volt, természetesen a zsidók megkérdezése és beleegyezése nélkül. így tett 1274. X. Gergely pápa is, tehát alig két évtizeddel az után, hogy IV. Béla kiadta a zsidótörvényét. A pápa, hogy a szent földnek még keresztény kézen levő csekély részét megmentse, a zsidók pénzén akarta toboroztatni a harcosokat. Meghagyta az esztergomi érseknek, hogy hirdessen keresztes hadjáratot és eszközölje ki, hogy a keresztesek részesüljenek egyebek közt abban a kiváltságban is, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Ennek a felhívásnak eredménye ugyan nem volt, de a későbbi idők számos példáját szolgáltatták a hatalmi önkénynek a zsidó tőkével szemben. Valósággal meglepő 1360. Nagy Lajosnak az az eljárása, hogy amikor a zsidókat kiűzte az országból l. Kiűzetés , megengedte, hogy ingó vagyonukat magukkal vihessék és követeléseik jogosultságát kiűzetésük után is elismerte és a magyar törvényhatóságok a kiűzött zsidók követeléseinek behajtására még segédkezet is nyújtottak, ha a zsidók a szomszéd országokból, ahová kivándoroltak, követeléseiket utólagosan bejelentették. Ingatlanaikat viszont, amennyiben a kiűzetésükre rendelt határnapig nem értékesíthették, Lajos a királyi kincstár javára lefoglalta és részben kegyenceinek, valamint egyes városoknak, leggyakrabban pedig egyházaknak és főpapoknak ajándékozta. A kamatok visszafizetése körül is korának szokásait követte; a keresztény adósoknak, mint pl. Sopron polgárainak itt-ott elengedte a zsidó-kamatok megfizetését, a tőke visszafizetését azonban megkövetelte. Pedig uralkodásának elején elismerte és megerősítette az ország-nagyok zsidókölcsöneit és a kölcsönök fejében adott biztosítékokat. Lajos rendeleteinek türelmetlenségét vakbuzgó kereszténysége idézte elő és különös, hogy még e sok erénnyel felruházott uralkodó sem tudta hithűségét úgy dokumentálni, hogy annak szempontjai teljesen mentesek legyenek az anyagias vonatkozásoktól. Mert akármennyire is igyekezett lovagiasságát megőrizni, az a tény, hogy jelentőségteljes zsidóvagyon jutott az ő kényére-kedvére és hogy a zsidók kiűzetésével a zsidók gazdasági szerepét csökkentette, olyan motívumok, amelyek nem férhetnek össze a vallásos rajongás vakbuzgóságával sem. Valójában pedig nagy hálátlanság volt mindez a zsidótőkével szemben, amelyet az. előző királyok, mint pl. II. Endre és IV. Béla válságos időkben fenntartás nélkül igénybe vettek. A zsidótőke volt mindig nemcsak a királyok és a főnemesség, hanem a pénzszűkében levő köznép végső menedéke, de nem szabad azt hinni, hogy ez a nagy kereslet mozgatta meg csupán arra a zsidóságot, hogy a P. jövedelmezőségét kihasználja. A gazdasági élet kialakulására nagy befolyást gyakorol egyes korok társadalmi berendezkedése és gátló életszemlélete, de mert a gazdasági élet vérkeringésében előítéletek által feltorlaszkodó akadályok nem állhatják útját a fejlődésnek, a gazdasági kényszerűség találja meg a maga számára a levezető utat és kiépíti azokat a szerveket, amelyeket az osztályelőítélet, vagy az etnikai elfogultság gondozatlanul hagyott.

13833.ht

CÍMSZÓ Pénzüzlet Történelm szerep

SZÓCIKK volt természetese zsidó megkérdezés é beleegyezés nélkül íg tet 1274 X Gergel páp is tehá ali ké évtizedde a után hog IV Bél kiadt zsidótörvényét pápa hog szen földne mé keresztén kéze lev csekél részé megmentse zsidó pénzé akart toboroztatn harcosokat Meghagyt a esztergom érseknek hog hirdesse kereszte hadjárato é eszközölj ki hog keresztese részesüljene egyebe köz abba kiváltságba is hog fölmentessene zsid hitelezőkne jár kamato fizetés alól Enne felhívásna eredmény ugya ne volt d később idő számo példájá szolgáltattá hatalm önkényne zsid tőkéve szemben Valóságga meglep 1360 Nag Lajosna a a eljárása hog amiko zsidóka kiűzt a országbó l Kiűzeté megengedte hog ing vagyonuka magukka vihessé é követelései jogosultságá kiűzetésü utá i elismert é magya törvényhatóságo kiűzöt zsidó követeléseine behajtásár mé segédkeze i nyújtottak h zsidó szomszé országokból ahov kivándoroltak követeléseike utólagosa bejelentették Ingatlanaika viszont amennyibe kiűzetésükr rendel határnapi ne értékesíthették Lajo király kincstá javár lefoglalt é részbe kegyenceinek valamin egye városoknak leggyakrabba pedi egyházakna é főpapokna ajándékozta kamato visszafizetés körü i korána szokásai követte keresztén adósoknak min pl Sopro polgáraina itt-ot elengedt zsidó-kamato megfizetését tők visszafizetésé azonba megkövetelte Pedi uralkodásána elejé elismert é megerősített a ország-nagyo zsidókölcsönei é kölcsönö fejébe adot biztosítékokat Lajo rendeleteine türelmetlenségé vakbuzg kereszténység idézt el é különös hog mé so erénnye felruházot uralkod se tudt hithűségé úg dokumentálni hog anna szempontja teljese mentese legyene a anyagia vonatkozásoktól Mer akármennyir i igyekezet lovagiasságá megőrizni a tény hog jelentőségtelje zsidóvagyo jutot a kényére-kedvér é hog zsidó kiűzetéséve zsidó gazdaság szerepé csökkentette olya motívumok amelye ne férhetne össz valláso rajongá vakbuzgóságáva sem Valójába pedi nag hálátlansá vol minde zsidótőkéve szemben amelye az előz királyok min pl II Endr é IV Bél válságo időkbe fenntartá nélkü igényb vettek zsidótők vol mindi nemcsa királyo é főnemesség hane pénzszűkébe lev közné végs menedéke d ne szaba az hinni hog e nag keresle mozgatt me csupá arr zsidóságot hog P jövedelmezőségé kihasználja gazdaság éle kialakulásár nag befolyás gyakoro egye koro társadalm berendezkedés é gátl életszemlélete d mer gazdaság éle vérkeringésébe előítélete álta feltorlaszkod akadályo ne állhatjá útjá fejlődésnek gazdaság kényszerűsé találj me mag számár levezet uta é kiépít azoka szerveket amelyeke a osztályelőítélet vag a etnika elfogultsá gondozatlanu hagyott

13833.h

CÍMSZ Pénzüzle Történel szere

SZÓCIK vol természetes zsid megkérdezé beleegyezé nélkü í te 127 Gerge pá i teh al k évtizedd utá ho I Bé kiad zsidótörvényé páp ho sze földn m kereszté kéz le cseké rész megments zsid pénz akar toboroztat harcosoka Meghagy esztergo érsekne ho hirdess kereszt hadjárat eszközöl k ho keresztes részesüljen egyeb kö abb kiváltságb i ho fölmentessen zsi hitelezőkn já kamat fizeté aló Enn felhívásn eredmén ugy n vol későb id szám példáj szolgáltatt hatal önkényn zsi tőkév szembe Valóságg megle 136 Na Lajosn eljárás ho amik zsidók kiűz országb Kiűzet megengedt ho in vagyonuk magukk vihess követelése jogosultság kiűzetés ut elismer magy törvényhatóság kiűzö zsid követelésein behajtásá m segédkez nyújtotta zsid szomsz országokbó aho kivándorolta követeléseik utólagos bejelentetté Ingatlanaik viszon amennyib kiűzetésük rende határnap n értékesíthetté Laj királ kincst javá lefoglal részb kegyenceine valami egy városokna leggyakrabb ped egyházakn főpapokn ajándékozt kamat visszafizeté kör korán szokása követt kereszté adósokna mi p Sopr polgárain itt-o elenged zsidó-kamat megfizetésé tő visszafizetés azonb megkövetelt Ped uralkodásán elej elismer megerősítet ország-nagy zsidókölcsöne kölcsön fejéb ado biztosítékoka Laj rendeletein türelmetlenség vakbuz kereszténysé idéz e különö ho m s erénny felruházo uralko s tud hithűség ú dokumentáln ho ann szempontj teljes mentes legyen anyagi vonatkozásoktó Me akármennyi igyekeze lovagiasság megőrizn tén ho jelentőségtelj zsidóvagy juto kényére-kedvé ho zsid kiűzetésév zsid gazdasá szerep csökkentett oly motívumo amely n férhetn öss vallás rajong vakbuzgóságáv se Valójáb ped na hálátlans vo mind zsidótőkév szembe amely a elő királyo mi p I End I Bé válság időkb fenntart nélk igény vette zsidótő vo mind nemcs király főnemessé han pénzszűkéb le közn vég menedék n szab a hinn ho na keresl mozgat m csup ar zsidóságo ho jövedelmezőség kihasználj gazdasá él kialakulásá na befolyá gyakor egy kor társadal berendezkedé gát életszemlélet me gazdasá él vérkeringéséb előítélet ált feltorlaszko akadály n állhatj útj fejlődésne gazdasá kényszerűs talál m ma számá leveze ut kiépí azok szerveke amelyek osztályelőítéle va etnik elfogults gondozatlan hagyot

13833.

CÍMS Pénzüzl Történe szer

SZÓCI vo természete zsi megkérdez beleegyez nélk t 12 Gerg p te a évtized ut h B kia zsidótörvény pá h sz föld kereszt ké l csek rés megment zsi pén aka toborozta harcosok Meghag eszterg érsekn h hirdes keresz hadjára eszközö h kereszte részesülje egye k ab kiváltság h fölmentesse zs hitelezők j kama fizet al En felhívás eredmé ug vo késő i szá példá szolgáltat hata önkény zs tőké szemb Valóság megl 13 N Lajos eljárá h ami zsidó kiű ország Kiűze megenged h i vagyonu maguk vihes követelés jogosultsá kiűzeté u elisme mag törvényhatósá kiűz zsi követelései behajtás segédke nyújtott zsi szoms országokb ah kivándorolt követelései utólago bejelentett Ingatlanai viszo amennyi kiűzetésü rend határna értékesíthett La kirá kincs jav lefogla rész kegyencein valam eg városokn leggyakrab pe egyházak főpapok ajándékoz kama visszafizet kö korá szokás követ kereszt adósokn m Sop polgárai itt- elenge zsidó-kama megfizetés t visszafizeté azon megkövetel Pe uralkodásá ele elisme megerősíte ország-nag zsidókölcsön kölcsö fejé ad biztosítékok La rendeletei türelmetlensé vakbu kereszténys idé külön h erénn felruház uralk tu hithűsé dokumentál h an szempont telje mente legye anyag vonatkozásokt M akármenny igyekez lovagiassá megőriz té h jelentőségtel zsidóvag jut kényére-kedv h zsi kiűzetésé zsi gazdas szere csökkentet ol motívum amel férhet ös vallá rajon vakbuzgóságá s Valójá pe n hálátlan v min zsidótőké szemb amel el király m En B válsá idők fenntar nél igén vett zsidót v min nemc királ főnemess ha pénzszűké l köz vé menedé sza hin h n keres mozga csu a zsidóság h jövedelmezősé kihasznál gazdas é kialakulás n befoly gyako eg ko társada berendezked gá életszemléle m gazdas é vérkeringésé előítéle ál feltorlaszk akadál állhat út fejlődésn gazdas kényszerű talá m szám levez u kiép azo szervek amelye osztályelőítél v etni elfogult gondozatla hagyo

13833

CÍM Pénzüz Történ sze

SZÓC v természet zs megkérde beleegye nél 1 Ger t évtize u ki zsidótörvén p s föl keresz k cse ré megmen zs pé ak toborozt harcoso Megha eszter érsek hirde keres hadjár eszköz kereszt részesülj egy a kiváltsá fölmentess z hitelező kam fize a E felhívá eredm u v kés sz péld szolgálta hat önkén z tők szem Valósá meg 1 Lajo eljár am zsid ki orszá Kiűz megenge vagyon magu vihe követelé jogosults kiűzet elism ma törvényhatós kiű zs követelése behajtá segédk nyújtot zs szom országok a kivándorol követelése utólag bejelentet Ingatlana visz amenny kiűzetés ren határn értékesíthet L kir kinc ja lefogl rés kegyencei vala e városok leggyakra p egyháza főpapo ajándéko kam visszafize k kor szoká köve keresz adósok So polgára itt eleng zsidó-kam megfizeté visszafizet azo megkövete P uralkodás el elism megerősít ország-na zsidókölcsö kölcs fej a biztosítéko L rendelete türelmetlens vakb keresztény id külö erén felruhá ural t hithűs dokumentá a szempon telj ment legy anya vonatkozások akármenn igyeke lovagiass megőri t jelentőségte zsidóva ju kényére-ked zs kiűzetés zs gazda szer csökkente o motívu ame férhe ö vall rajo vakbuzgóság Valój p hálátla mi zsidótők szem ame e királ E váls idő fennta né igé vet zsidó mi nem kirá főnemes h pénzszűk kö v mened sz hi kere mozg cs zsidósá jövedelmezős kihaszná gazda kialakulá befol gyak e k társad berendezke g életszemlél gazda vérkeringés előítél á feltorlasz akadá állha ú fejlődés gazda kényszer tal szá leve kié az szerve amely osztályelőíté etn elfogul gondozatl hagy

1383

CÍ Pénzü Törté sz

SZÓ természe z megkérd beleegy né Ge évtiz k zsidótörvé fö keres cs r megme z p a toboroz harcos Megh eszte érse hird kere hadjá eszkö keresz részesül eg kiválts fölmentes hitelez ka fiz felhív ered ké s pél szolgált ha önké tő sze Valós me Laj eljá a zsi k orsz Kiű megeng vagyo mag vih követel jogosult kiűze elis m törvényható ki z követelés behajt segéd nyújto z szo országo kivándoro követelés utóla bejelente Ingatlan vis amenn kiűzeté re határ értékesíthe ki kin j lefog ré kegyence val városo leggyakr egyház főpap ajándék ka visszafiz ko szok köv keres adóso S polgár it elen zsidó-ka megfizet visszafize az megkövet uralkodá e elis megerősí ország-n zsidókölcs kölc fe biztosíték rendelet türelmetlen vak keresztén i kül eré felruh ura hithű dokument szempo tel men leg any vonatkozáso akármen igyek lovagias megőr jelentőségt zsidóv j kényére-ke z kiűzeté z gazd sze csökkent motív am férh val raj vakbuzgósá Való hálátl m zsidótő sze am kirá vál id fennt n ig ve zsid m ne kir főneme pénzszű k mene s h ker moz c zsidós jövedelmező kihaszn gazd kialakul befo gya társa berendezk életszemlé gazd vérkeringé előíté feltorlas akad állh fejlődé gazd kénysze ta sz lev ki a szerv amel osztályelőít et elfogu gondozat hag