13836.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: "lemondott azokról a jogokról, amelyek addig illették meg, míg a zsidók az ő kamaraszolgái voltak. Mivel a zsidók ekkor már új védúr fennhatósága alá kerültek Ausztriában, Lajos az adósleveleket még visszatérésük után sem nyilváníthatta semmisnek, mert amikor a zsidók a kölcsönt folyósították, Rudolf osztrák hercegnek a zsidói voltak. Lajosnak tehát, hogy a soproniak kedvébe járjon, kérelemmel kellett a bécsi herceghez fordulni, aki Lajos kedvéért fel is mentette a soproniakat adósságaik megfizetésének kötelezettsége alól. Lajos azonban fenntartotta magának azt a jogot, hogy az adósleveleket újra megerősítheti és ezáltal ismét jogerőre emelheti. Az adósleveleknek a középkorban szokásos, királyi önkénnyel való megsemmisítését «levélölés»-nek (l. o.) nevezték. Ezt a «levélölést» az akkori fejedelmek, mint őket megillető jogot gyakorolták és hogy Nagy Lajos is osztozott korának e felfogásában, az kitűnik a zsidók visszatérése után követett eljárásából. Mivel az adóslevelek és egyéb okiratok érvényüket vesztették, 1376 körül helyettük az ú. n. «zsidókönyv» (l. o.) rendszerét vezették be, ezt a XIII. sz.-beli francia találmányt. Ebbe vezették ezentúl be a zsidó és keresztény közt kötött kölcsön- és P.-eket, amelynek elmulasztása esetén a követelés érvénytelen volt. A zsidókönyvnek hivatalos bizonyító ereje volt és magát a könyvet egy keresztény esküdt, rendesen a város zsidóbírója őrizte, a keresztények és zsidók pedig egy-egy esküdtet választottak, akik a könyvet használat után lepecsételték s felnyitásakor mindig jelen voltak. Ebbe a könyvbe jegyezték be a hitelező zsidónak zálogul lekötött fekvőségeket és a fölvett kölcsön után járó kamatokat. A pozsonyi helyi törvény egy font fillér után hetenként két fillért, vagyis 43 1/3 %-ot engedélyez. Egy fontnál kisebb tőkénél pedig hatvan fillér után hetenként egy fillért, azaz 86 2/3 %-ot. Ezeket a kamatokat azért állandóan a megsemmisítés veszedelme környékezte. Zsigmond király 1392. a pozsonyi polgárokat felmentette «az ő zsidóitól» felvett mindennemű kölcsönök után járó kamatok fizetése alól, mivel szőlőiket, amelyeket zsidópénzen műveltettek, fagy érte. Zsigmond mindamellett törvényben is igyekezett szabályozni a pénzügyi viszonyokat. Törvénybe iktatta, hogy «Ha a keresztény valamely pénzkölcsön után, minden megegyezés nélkül zálogot adott a zsidónak; vagy ha tőle ilyen megegyezés nélkül, más módon pénzt vett föl kamatra: akkor a keresztény minden száz dénár után hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak». A törvényes kamatláb tehát heti két százalék volt, azaz egy évre számítva száz százalék, ami kétszer akkora százalékot tett ki, mint amekkorát Pozsony városának 1376-iki helyi törvénye, mint legmagasabb kamatlábat engedélyezett. Zsigmondnak ez a törvénye azonban nem zárta ki azt, hogy a kamatlábat a felek tetszés szerint magasabb százalékban állapíthassák meg. A törvények, amelyek a zsidók számára némi jogbiztonságot nyújtottak, azokkal szemben értek mégis legkevesebbet, kik kibocsátották. Ha már az elnyomás és üldözés a városok és főurak részéről leenyhült,"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3836. címszó a lexikon => 693. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13836.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: lemondott azokról a jogokról, amelyek addig illették meg, míg a zsidók az ő kamaraszolgái voltak. Mivel a zsidók ekkor már új védúr fennhatósága alá kerültek Ausztriában, Lajos az adósleveleket még visszatérésük után sem nyilváníthatta semmisnek, mert amikor a zsidók a kölcsönt folyósították, Rudolf osztrák hercegnek a zsidói voltak. Lajosnak tehát, hogy a soproniak kedvébe járjon, kérelemmel kellett a bécsi herceghez fordulni, aki Lajos kedvéért fel is mentette a soproniakat adósságaik megfizetésének kötelezettsége alól. Lajos azonban fenntartotta magának azt a jogot, hogy az adósleveleket újra megerősítheti és ezáltal ismét jogerőre emelheti. Az adósleveleknek a középkorban szokásos, királyi önkénnyel való megsemmisítését levélölés -nek l. o. nevezték. Ezt a levélölést az akkori fejedelmek, mint őket megillető jogot gyakorolták és hogy Nagy Lajos is osztozott korának e felfogásában, az kitűnik a zsidók visszatérése után követett eljárásából. Mivel az adóslevelek és egyéb okiratok érvényüket vesztették, 1376 körül helyettük az ú. n. zsidókönyv l. o. rendszerét vezették be, ezt a XIII. sz.-beli francia találmányt. Ebbe vezették ezentúl be a zsidó és keresztény közt kötött kölcsön- és P.-eket, amelynek elmulasztása esetén a követelés érvénytelen volt. A zsidókönyvnek hivatalos bizonyító ereje volt és magát a könyvet egy keresztény esküdt, rendesen a város zsidóbírója őrizte, a keresztények és zsidók pedig egy-egy esküdtet választottak, akik a könyvet használat után lepecsételték s felnyitásakor mindig jelen voltak. Ebbe a könyvbe jegyezték be a hitelező zsidónak zálogul lekötött fekvőségeket és a fölvett kölcsön után járó kamatokat. A pozsonyi helyi törvény egy font fillér után hetenként két fillért, vagyis 43 1/3 %-ot engedélyez. Egy fontnál kisebb tőkénél pedig hatvan fillér után hetenként egy fillért, azaz 86 2/3 %-ot. Ezeket a kamatokat azért állandóan a megsemmisítés veszedelme környékezte. Zsigmond király 1392. a pozsonyi polgárokat felmentette az ő zsidóitól felvett mindennemű kölcsönök után járó kamatok fizetése alól, mivel szőlőiket, amelyeket zsidópénzen műveltettek, fagy érte. Zsigmond mindamellett törvényben is igyekezett szabályozni a pénzügyi viszonyokat. Törvénybe iktatta, hogy Ha a keresztény valamely pénzkölcsön után, minden megegyezés nélkül zálogot adott a zsidónak; vagy ha tőle ilyen megegyezés nélkül, más módon pénzt vett föl kamatra: akkor a keresztény minden száz dénár után hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni a zsidónak . A törvényes kamatláb tehát heti két százalék volt, azaz egy évre számítva száz százalék, ami kétszer akkora százalékot tett ki, mint amekkorát Pozsony városának 1376-iki helyi törvénye, mint legmagasabb kamatlábat engedélyezett. Zsigmondnak ez a törvénye azonban nem zárta ki azt, hogy a kamatlábat a felek tetszés szerint magasabb százalékban állapíthassák meg. A törvények, amelyek a zsidók számára némi jogbiztonságot nyújtottak, azokkal szemben értek mégis legkevesebbet, kik kibocsátották. Ha már az elnyomás és üldözés a városok és főurak részéről leenyhült,

13836.ht

CÍMSZÓ Pénzüzlet Történelm szerep

SZÓCIKK lemondot azokró jogokról amelye addi illetté meg mí zsidó a kamaraszolgá voltak Mive zsidó ekko má ú védú fennhatóság al kerülte Ausztriában Lajo a adósleveleke mé visszatérésü utá se nyilváníthatt semmisnek mer amiko zsidó kölcsön folyósították Rudol osztrá hercegne zsidó voltak Lajosna tehát hog sopronia kedvéb járjon kérelemme kellet bécs herceghe fordulni ak Lajo kedvéér fe i mentett soproniaka adósságai megfizetéséne kötelezettség alól Lajo azonba fenntartott magána az jogot hog a adósleveleke újr megerősíthet é ezálta ismé jogerőr emelheti A adóslevelekne középkorba szokásos király önkénnye val megsemmisítésé levélölé -ne l o nevezték Ez levélölés a akkor fejedelmek min őke megillet jogo gyakoroltá é hog Nag Lajo i osztozot korána felfogásában a kitűni zsidó visszatérés utá követet eljárásából Mive a adóslevele é egyé okirato érvényüke vesztették 137 körü helyettü a ú n zsidóköny l o rendszeré vezetté be ez XIII sz.-bel franci találmányt Ebb vezetté ezentú b zsid é keresztén köz kötöt kölcsön é P.-eket amelyne elmulasztás eseté követelé érvénytele volt zsidókönyvne hivatalo bizonyít erej vol é magá könyve eg keresztén esküdt rendese váro zsidóbírój őrizte kereszténye é zsidó pedi egy-eg esküdte választottak aki könyve használa utá lepecsételté felnyitásako mindi jele voltak Ebb könyvb jegyezté b hitelez zsidóna zálogu lekötöt fekvőségeke é fölvet kölcsö utá jár kamatokat pozsony hely törvén eg fon fillé utá hetenkén ké fillért vagyi 4 1/ %-o engedélyez Eg fontná kiseb tőkéné pedi hatva fillé utá hetenkén eg fillért aza 8 2/ %-ot Ezeke kamatoka azér állandóa megsemmisíté veszedelm környékezte Zsigmon királ 1392 pozsony polgároka felmentett a zsidóitó felvet mindennem kölcsönö utá jár kamato fizetés alól mive szőlőiket amelyeke zsidópénze műveltettek fag érte Zsigmon mindamellet törvénybe i igyekezet szabályozn pénzügy viszonyokat Törvényb iktatta hog H keresztén valamel pénzkölcsö után minde megegyezé nélkü zálogo adot zsidónak vag h től ilye megegyezé nélkül má módo pénz vet fö kamatra akko keresztén minde szá déná utá hetenkén ké déná kamato tartozi fizetn zsidóna törvénye kamatlá tehá het ké százalé volt aza eg évr számítv szá százalék am kétsze akkor százaléko tet ki min amekkorá Pozson városána 1376-ik hely törvénye min legmagasab kamatlába engedélyezett Zsigmondna e törvény azonba ne zárt k azt hog kamatlába fele tetszé szerin magasab százalékba állapíthassá meg törvények amelye zsidó számár ném jogbiztonságo nyújtottak azokka szembe érte mégi legkevesebbet ki kibocsátották H má a elnyomá é üldözé városo é főura részérő leenyhült

13836.h

CÍMSZ Pénzüzle Történel szere

SZÓCIK lemondo azokr jogokró amely add illett me m zsid kamaraszolg volta Miv zsid ekk m véd fennhatósá a került Ausztriába Laj adóslevelek m visszatérés ut s nyilváníthat semmisne me amik zsid kölcsö folyósítottá Rudo osztr hercegn zsid volta Lajosn tehá ho soproni kedvé járjo kérelemm kelle béc hercegh forduln a Laj kedvéé f mentet soproniak adóssága megfizetésén kötelezettsé aló Laj azonb fenntartot magán a jogo ho adóslevelek új megerősíthe ezált ism jogerő emelhet adóslevelekn középkorb szokáso királ önkénny va megsemmisítés levélöl -n nevezté E levélölé akko fejedelme mi ők megille jog gyakorolt ho Na Laj osztozo korán felfogásába kitűn zsid visszatéré ut követe eljárásábó Miv adóslevel egy okirat érvényük vesztetté 13 kör helyett zsidókön rendszer vezett b e XII sz.-be franc találmány Eb vezett ezent zsi kereszté kö kötö kölcsö P.-eke amelyn elmulasztá eset követel érvénytel vol zsidókönyvn hivatal bizonyí ere vo mag könyv e kereszté esküd rendes vár zsidóbíró őrizt keresztény zsid ped egy-e esküdt választotta ak könyv használ ut lepecsételt felnyitásak mind jel volta Eb könyv jegyezt hitele zsidón zálog lekötö fekvőségek fölve kölcs ut já kamatoka pozson hel törvé e fo fill ut hetenké k fillér vagy 1 %- engedélye E fontn kise tőkén ped hatv fill ut hetenké e fillér az 2 %-o Ezek kamatok azé állandó megsemmisít veszedel környékezt Zsigmo kirá 139 pozson polgárok felmentet zsidóit felve mindenne kölcsön ut já kamat fizeté aló miv szőlőike amelyek zsidópénz műveltette fa ért Zsigmo mindamelle törvényb igyekeze szabályoz pénzüg viszonyoka Törvény iktatt ho kereszté valame pénzkölcs utá mind megegyez nélk zálog ado zsidóna va tő ily megegyez nélkü m mód pén ve f kamatr akk kereszté mind sz dén ut hetenké k dén kamat tartoz fizet zsidón törvény kamatl teh he k százal vol az e év számít sz százalé a kétsz akko százalék te k mi amekkor Pozso városán 1376-i hel törvény mi legmagasa kamatláb engedélyezet Zsigmondn törvén azonb n zár az ho kamatláb fel tetsz szeri magasa százalékb állapíthass me törvénye amely zsid számá né jogbiztonság nyújtotta azokk szemb ért még legkevesebbe k kibocsátottá m elnyom üldöz város főur részér leenyhül

13836.

CÍMS Pénzüzl Történe szer

SZÓCI lemond azok jogokr amel ad illet m zsi kamaraszol volt Mi zsi ek vé fennhatós kerül Ausztriáb La adóslevele visszatéré u nyilvánítha semmisn m ami zsi kölcs folyósított Rud oszt herceg zsi volt Lajos teh h sopron kedv járj kérelem kell bé herceg fordul La kedvé mente sopronia adósság megfizetésé kötelezetts al La azon fenntarto magá jog h adóslevele ú megerősíth ezál is joger emelhe adóslevelek középkor szokás kirá önkénn v megsemmisíté levélö - nevezt levélöl akk fejedelm m ő megill jo gyakorol h N La osztoz korá felfogásáb kitű zsi visszatér u követ eljárásáb Mi adósleve eg okira érvényü vesztett 1 kö helyet zsidókö rendsze vezet XI sz.-b fran találmán E vezet ezen zs kereszt k köt kölcs P.-ek amely elmulaszt ese követe érvényte vo zsidókönyv hivata bizony er v ma köny kereszt eskü rende vá zsidóbír őriz keresztén zsi pe egy- esküd választott a köny haszná u lepecsétel felnyitása min je volt E köny jegyez hitel zsidó zálo leköt fekvősége fölv kölc u j kamatok pozso he törv f fil u hetenk fillé vag % engedély font kis tőké pe hat fil u hetenk fillé a %- Eze kamato az álland megsemmisí veszede környékez Zsigm kir 13 pozso polgáro felmente zsidói felv mindenn kölcsö u j kama fizet al mi szőlőik amelye zsidópén műveltett f ér Zsigm mindamell törvény igyekez szabályo pénzü viszonyok Törvén iktat h kereszt valam pénzkölc ut min megegye nél zálo ad zsidón v t il megegye nélk mó pé v kamat ak kereszt min s dé u hetenk dé kama tarto fize zsidó törvén kamat te h száza vo a é számí s százal kéts akk százalé t m amekko Pozs városá 1376- he törvén m legmagas kamatlá engedélyeze Zsigmond törvé azon zá a h kamatlá fe tets szer magas százalék állapíthas m törvény amel zsi szám n jogbiztonsá nyújtott azok szem ér mé legkevesebb kibocsátott elnyo üldö váro főu részé leenyhü

13836

CÍM Pénzüz Történ sze

SZÓC lemon azo jogok ame a ille zs kamaraszo vol M zs e v fennható kerü Ausztriá L adóslevel visszatér nyilváníth semmis am zs kölc folyósítot Ru osz herce zs vol Lajo te sopro ked jár kérele kel b herce fordu L kedv ment soproni adóssá megfizetés kötelezett a L azo fenntart mag jo adóslevel megerősít ezá i joge emelh adóslevele középko szoká kir önkén megsemmisít levél nevez levélö ak fejedel megil j gyakoro L oszto kor felfogásá kit zs visszaté köve eljárásá M adóslev e okir érvény vesztet k helye zsidók rendsz veze X sz.- fra találmá veze eze z keresz kö kölc P.-e amel elmulasz es követ érvényt v zsidóköny hivat bizon e m kön keresz esk rend v zsidóbí őri kereszté zs p egy eskü választot kön haszn lepecséte felnyitás mi j vol kön jegye hite zsid zál lekö fekvőség föl köl kamato pozs h tör fi heten fill va engedél fon ki tők p ha fi heten fill % Ez kamat a állan megsemmis veszed környéke Zsig ki 1 pozs polgár felment zsidó fel minden kölcs kam fize a m szőlői amely zsidópé műveltet é Zsig mindamel törvén igyeke szabály pénz viszonyo Törvé ikta keresz vala pénzköl u mi megegy né zál a zsidó i megegy nél m p kama a keresz mi d heten d kam tart fiz zsid törvé kama t száz v szám száza két ak százal amekk Poz város 1376 h törvé legmaga kamatl engedélyez Zsigmon törv azo z kamatl f tet sze maga százalé állapítha törvén ame zs szá jogbiztons nyújtot azo sze é m legkeveseb kibocsátot elny üld vár fő rész leenyh

1383

CÍ Pénzü Törté sz

SZÓ lemo az jogo am ill z kamarasz vo z fennhat ker Ausztri adósleve visszaté nyilvánít semmi a z köl folyósíto R os herc z vo Laj t sopr ke já kérel ke herc ford ked men sopron adóss megfizeté kötelezet az fenntar ma j adósleve megerősí ez jog emel adóslevel középk szok ki önké megsemmisí levé neve levél a fejede megi gyakor oszt ko felfogás ki z visszat köv eljárás adósle oki érvén veszte hely zsidó rends vez sz. fr találm vez ez keres k köl P.- ame elmulas e köve érvény zsidókön hiva bizo kö keres es ren zsidób őr kereszt z eg esk választo kö hasz lepecsét felnyitá m vo kö jegy hit zsi zá lek fekvősé fö kö kamat poz tö f hete fil v engedé fo k tő h f hete fil E kama álla megsemmi vesze környék Zsi k poz polgá felmen zsid fe minde kölc ka fiz szőlő amel zsidóp művelte Zsi mindame törvé igyek szabál pén viszony Törv ikt keres val pénzkö m megeg n zá zsid megeg né kam keres m hete ka tar fi zsi törv kam szá szá száz ké a száza amek Po váro 137 törv legmag kamat engedélye Zsigmo tör az kamat te sz mag százal állapíth törvé am z sz jogbizton nyújto az sz legkevese kibocsáto eln ül vá f rés leeny