13839.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: a bíró nemcsak a kamatok visszaszolgáltatására kényszerítette a zsidó kölcsönadót, hanem sokszor még a tőkéjétől is megfosztotta. A kamattal járó P.-eket a zsidók maguk között úgy oldották meg, hogy a kölcsönre igényt tartó zsidó egy nem létező vételtárgyat ajánlott fel megvételre a hitelezőnek. A hitelező erre adott egy bizonyos összeget, annyival kevesebbet, mint amennyit a kamat kitett a kért összeg után, amelyet az adós megfizetni tartozott. Az előző viszonyokhoz képest ez a helyzet annyival jobb volt, hogy a zsidók szabadabban éltek, a vallási türelmetlenségtől szenvedniük nem kellett és a kereskedelem szabadságát, így a megélhetés lehetőségét mi sem korlátozta, legfeljebb az adóterhek voltak igen jelentékenyek (l. Zsidó adók). A budai zsidók gazdagságáról sokat beszéltek ez időben. Gazdag embernek számított az, akinek 50,000 garas volt a vagyona. Ez megfelelt 200,000 forintnak. A törökök kivonulása után rossz idők köszöntöttek a zsidóságra, mindenfelé zaklatásokkal találkoztak, nehezen fejlődhetett hát a P. is. Még ilyen körülmények között is, csakhogy nyugalmat biztosíthassanak maguknak, mikor 1711. Esztergom kiűzte a zsidóit, de azokat a sz. kir. város bírája a tanács tudta és beleegyezése nélkül újra beengedte, a zsidók ennek fejében hajlandók voltak kölcsönt biztosítani, hogy a város zilált anyagi ügyeit rendezhesse. A vége mégis az lett, hogy a keresztény polgárok inkább maguk ajánlották fel a szükséges összeget, csakhogy a zsidókat kitelepíthessék a városból. És valóban, 1735. Esztergomban már nem lakott zsidó. Mint az egész zsidóság életére, úgy a P.-re is II. József császárnak az 1783 márc. 31. a helyhatóság által közzétett rendszabálya volt döntő hatással (l. Egyenjogosító törekvések). A százados megszorítások felengedtek és a zsidóság közelebb került a szellemi és anyagi nyomorúságból a kultúrához és ahhoz a társadalomhoz, amely eddig nem fogadta magához. Szabadon választhatta meg minden zsidó a pályáját és az életlehetőségnek ez a kiszélesülése indította meg a zsidó energiákat nemcsak a közgazdaság szélesebb területein, de magának a P.-nek kifejlesztése felé is. Ahogy a pesti kereskedelem felvirágoztatása körül a sok közül pl. az Ullmann-család szerzett nagy érdemeket, úgy ennek a családnak egyik tagja, a nemesített Ullmann Mór* indítványozta először a pesti kereskedelmi bank felállítását is. A zsidók annyira szerephez jutottak a közgazdasági életben az elkövetkező évtizedek alatt, hogy kínos feltűnést keltett az a körülmény, mikor 1840. a váltótörvényszék megalakításánál nem választottak be zsidó ülnököt és a törvény ellenére még azon jogtól is megfosztották a zsidókat, hogy a választásra befolyást gyakoroljanak. (V. ö. Büchler,«A zsidók története Budapesten», Budapest 1901. III. r. II. f. 863. o.) Az 1840-iki törvény (l. Jogkiterjesztés) bizonyos mértékig megszilárdította a zsidók helyzetét, úgy, hogy most már az emancipációs törekvések (l. Emancipáció) megfelelő bázison indulhattak el. A jogegyenlőség kivívása után hatalmas lendületet vett a zsidók gazdasági tevékenysége. Ahogy a Pesten alakult első bank megalapításában Ullmann Mórnak volt nagy része, a budai

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3839. címszó a lexikon => 694. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13839.htm

CÍMSZÓ: Pénzüzlet. Történelmi szerepe

SZÓCIKK: a bíró nemcsak a kamatok visszaszolgáltatására kényszerítette a zsidó kölcsönadót, hanem sokszor még a tőkéjétől is megfosztotta. A kamattal járó P.-eket a zsidók maguk között úgy oldották meg, hogy a kölcsönre igényt tartó zsidó egy nem létező vételtárgyat ajánlott fel megvételre a hitelezőnek. A hitelező erre adott egy bizonyos összeget, annyival kevesebbet, mint amennyit a kamat kitett a kért összeg után, amelyet az adós megfizetni tartozott. Az előző viszonyokhoz képest ez a helyzet annyival jobb volt, hogy a zsidók szabadabban éltek, a vallási türelmetlenségtől szenvedniük nem kellett és a kereskedelem szabadságát, így a megélhetés lehetőségét mi sem korlátozta, legfeljebb az adóterhek voltak igen jelentékenyek l. Zsidó adók . A budai zsidók gazdagságáról sokat beszéltek ez időben. Gazdag embernek számított az, akinek 50,000 garas volt a vagyona. Ez megfelelt 200,000 forintnak. A törökök kivonulása után rossz idők köszöntöttek a zsidóságra, mindenfelé zaklatásokkal találkoztak, nehezen fejlődhetett hát a P. is. Még ilyen körülmények között is, csakhogy nyugalmat biztosíthassanak maguknak, mikor 1711. Esztergom kiűzte a zsidóit, de azokat a sz. kir. város bírája a tanács tudta és beleegyezése nélkül újra beengedte, a zsidók ennek fejében hajlandók voltak kölcsönt biztosítani, hogy a város zilált anyagi ügyeit rendezhesse. A vége mégis az lett, hogy a keresztény polgárok inkább maguk ajánlották fel a szükséges összeget, csakhogy a zsidókat kitelepíthessék a városból. És valóban, 1735. Esztergomban már nem lakott zsidó. Mint az egész zsidóság életére, úgy a P.-re is II. József császárnak az 1783 márc. 31. a helyhatóság által közzétett rendszabálya volt döntő hatással l. Egyenjogosító törekvések . A százados megszorítások felengedtek és a zsidóság közelebb került a szellemi és anyagi nyomorúságból a kultúrához és ahhoz a társadalomhoz, amely eddig nem fogadta magához. Szabadon választhatta meg minden zsidó a pályáját és az életlehetőségnek ez a kiszélesülése indította meg a zsidó energiákat nemcsak a közgazdaság szélesebb területein, de magának a P.-nek kifejlesztése felé is. Ahogy a pesti kereskedelem felvirágoztatása körül a sok közül pl. az Ullmann-család szerzett nagy érdemeket, úgy ennek a családnak egyik tagja, a nemesített Ullmann Mór* indítványozta először a pesti kereskedelmi bank felállítását is. A zsidók annyira szerephez jutottak a közgazdasági életben az elkövetkező évtizedek alatt, hogy kínos feltűnést keltett az a körülmény, mikor 1840. a váltótörvényszék megalakításánál nem választottak be zsidó ülnököt és a törvény ellenére még azon jogtól is megfosztották a zsidókat, hogy a választásra befolyást gyakoroljanak. V. ö. Büchler, A zsidók története Budapesten , Budapest 1901. III. r. II. f. 863. o. Az 1840-iki törvény l. Jogkiterjesztés bizonyos mértékig megszilárdította a zsidók helyzetét, úgy, hogy most már az emancipációs törekvések l. Emancipáció megfelelő bázison indulhattak el. A jogegyenlőség kivívása után hatalmas lendületet vett a zsidók gazdasági tevékenysége. Ahogy a Pesten alakult első bank megalapításában Ullmann Mórnak volt nagy része, a budai

13839.ht

CÍMSZÓ Pénzüzlet Történelm szerep

SZÓCIKK bír nemcsa kamato visszaszolgáltatásár kényszerített zsid kölcsönadót hane sokszo mé tőkéjétő i megfosztotta kamatta jár P.-eke zsidó magu közöt úg oldottá meg hog kölcsönr igény tart zsid eg ne létez vételtárgya ajánlot fe megvételr hitelezőnek hitelez err adot eg bizonyo összeget annyiva kevesebbet min amennyi kama kitet kér össze után amelye a adó megfizetn tartozott A előz viszonyokho képes e helyze annyiva job volt hog zsidó szabadabba éltek vallás türelmetlenségtő szenvedniü ne kellet é kereskedele szabadságát íg megélheté lehetőségé m se korlátozta legfeljeb a adóterhe volta ige jelentékenye l Zsid adó buda zsidó gazdagságáró soka beszélte e időben Gazda emberne számítot az akine 50,00 gara vol vagyona E megfelel 200,00 forintnak törökö kivonulás utá ross idő köszöntötte zsidóságra mindenfel zaklatásokka találkoztak neheze fejlődhetet há P is Mé ilye körülménye közöt is csakhog nyugalma biztosíthassana maguknak miko 1711 Esztergo kiűzt zsidóit d azoka sz kir váro bíráj tanác tudt é beleegyezés nélkü újr beengedte zsidó enne fejébe hajlandó volta kölcsön biztosítani hog váro zilál anyag ügyei rendezhesse vég mégi a lett hog keresztén polgáro inkáb magu ajánlottá fe szüksége összeget csakhog zsidóka kitelepíthessé városból É valóban 1735 Esztergomba má ne lakot zsidó Min a egés zsidósá életére úg P.-r i II Józse császárna a 178 márc 31 helyhatósá álta közzétet rendszabály vol dönt hatássa l Egyenjogosít törekvése százado megszorításo felengedte é zsidósá közeleb kerül szellem é anyag nyomorúságbó kultúráho é ahho társadalomhoz amel eddi ne fogadt magához Szabado választhatt me minde zsid pályájá é a életlehetőségne e kiszélesülés indított me zsid energiáka nemcsa közgazdasá széleseb területein d magána P.-ne kifejlesztés fel is Ahog pest kereskedele felvirágoztatás körü so közü pl a Ullmann-csalá szerzet nag érdemeket úg enne családna egyi tagja nemesítet Ullman Mór indítványozt előszö pest kereskedelm ban felállításá is zsidó annyir szerephe jutotta közgazdaság életbe a elkövetkez évtizede alatt hog kíno feltűnés keltet a körülmény miko 1840 váltótörvényszé megalakításáná ne választotta b zsid ülnökö é törvén ellenér mé azo jogtó i megfosztottá zsidókat hog választásr befolyás gyakoroljanak V ö Büchler zsidó történet Budapeste Budapes 1901 III r II f 863 o A 1840-ik törvén l Jogkiterjeszté bizonyo mértéki megszilárdított zsidó helyzetét úgy hog mos má a emancipáció törekvése l Emancipáci megfelel báziso indulhatta el jogegyenlősé kivívás utá hatalma lendülete vet zsidó gazdaság tevékenysége Ahog Peste alakul els ban megalapításába Ullman Mórna vol nag része buda

13839.h

CÍMSZ Pénzüzle Történel szere

SZÓCIK bí nemcs kamat visszaszolgáltatásá kényszerítet zsi kölcsönadó han soksz m tőkéjét megfosztott kamatt já P.-ek zsid mag közö ú oldott me ho kölcsön igén tar zsi e n léte vételtárgy ajánlo f megvétel hitelezőne hitele er ado e bizony összege annyiv kevesebbe mi amenny kam kite ké össz utá amely ad megfizet tartozot elő viszonyokh képe helyz annyiv jo vol ho zsid szabadabb élte vallá türelmetlenségt szenvedni n kelle kereskedel szabadságá í megélhet lehetőség s korlátozt legfelje adóterh volt ig jelentékeny Zsi ad bud zsid gazdagságár sok beszélt időbe Gazd embern számíto a akin 50,0 gar vo vagyon megfele 200,0 forintna török kivonulá ut ros id köszöntött zsidóságr mindenfe zaklatásokk találkozta nehez fejlődhete h i M ily körülmény közö i csakho nyugalm biztosíthassan magukna mik 171 Eszterg kiűz zsidói azok s ki vár bírá taná tud beleegyezé nélk új beengedt zsid enn fejéb hajland volt kölcsö biztosítan ho vár zilá anya ügye rendezhess vé még let ho kereszté polgár inká mag ajánlott f szükség összege csakho zsidók kitelepíthess városbó valóba 173 Esztergomb m n lako zsid Mi egé zsidós életér ú P.- I Józs császárn 17 már 3 helyhatós ált közzéte rendszabál vo dön hatáss Egyenjogosí törekvés század megszorítás felengedt zsidós közele kerü szelle anya nyomorúságb kultúráh ahh társadalomho ame edd n fogad magáho Szabad választhat m mind zsi pályáj életlehetőségn kiszélesülé indítot m zsi energiák nemcs közgazdas szélese területei magán P.-n kifejleszté fe i Aho pes kereskedel felvirágoztatá kör s köz p Ullmann-csal szerze na érdemeke ú enn családn egy tagj nemesíte Ullma Mó indítványoz elősz pes kereskedel ba felállítás i zsid annyi szereph jutott közgazdasá életb elkövetke évtized alat ho kín feltűné kelte körülmén mik 184 váltótörvénysz megalakításán n választott zsi ülnök törvé ellené m az jogt megfosztott zsidóka ho választás befolyá gyakoroljana Büchle zsid történe Budapest Budape 190 II I 86 1840-i törvé Jogkiterjeszt bizony mérték megszilárdítot zsid helyzeté úg ho mo m emancipáci törekvés Emancipác megfele bázis indulhatt e jogegyenlős kivívá ut hatalm lendület ve zsid gazdasá tevékenység Aho Pest alaku el ba megalapításáb Ullma Mórn vo na rész bud

13839.

CÍMS Pénzüzl Történe szer

SZÓCI b nemc kama visszaszolgáltatás kényszeríte zs kölcsönad ha soks tőkéjé megfosztot kamat j P.-e zsi ma köz oldot m h kölcsö igé ta zs lét vételtárg ajánl megvéte hitelezőn hitel e ad bizon összeg annyi kevesebb m amenn ka kit k öss ut amel a megfize tartozo el viszonyok kép hely annyi j vo h zsi szabadab élt vall türelmetlenség szenvedn kell kereskede szabadság megélhe lehetősé korlátoz legfelj adóter vol i jelentéken Zs a bu zsi gazdagságá so beszél időb Gaz ember számít aki 50, ga v vagyo megfel 200, forintn törö kivonul u ro i köszöntöt zsidóság mindenf zaklatások találkozt nehe fejlődhet il körülmén köz csakh nyugal biztosíthassa magukn mi 17 Eszter kiű zsidó azo k vá bír tan tu beleegyez nél ú beenged zsi en fejé hajlan vol kölcs biztosíta h vá zil any ügy rendezhes v mé le h kereszt polgá ink ma ajánlot szüksé összeg csakh zsidó kitelepíthes városb valób 17 Esztergom lak zsi M eg zsidó életé P. Józ császár 1 má helyható ál közzét rendszabá v dö hatás Egyenjogos törekvé száza megszorítá felenged zsidó közel ker szell any nyomorúság kultúrá ah társadalomh am ed foga magáh Szaba választha min zs pályá életlehetőség kiszélesül indíto zs energiá nemc közgazda széles területe magá P.- kifejleszt f Ah pe kereskede felvirágoztat kö kö Ullmann-csa szerz n érdemek en család eg tag nemesít Ullm M indítványo elős pe kereskede b felállítá zsi anny szerep jutot közgazdas élet elkövetk évtize ala h kí feltűn kelt körülmé mi 18 váltótörvénys megalakításá választot zs ülnö törv ellen a jog megfosztot zsidók h választá befoly gyakoroljan Büchl zsi történ Budapes Budap 19 I 8 1840- törv Jogkiterjesz bizon mérté megszilárdíto zsi helyzet ú h m emancipác törekvé Emancipá megfel bázi indulhat jogegyenlő kivív u hatal lendüle v zsi gazdas tevékenysé Ah Pes alak e b megalapításá Ullm Mór v n rés bu

13839

CÍM Pénzüz Történ sze

SZÓC nem kam visszaszolgáltatá kényszerít z kölcsöna h sok tőkéj megfoszto kama P.- zs m kö oldo kölcs ig t z lé vételtár aján megvét hitelező hite a bizo össze anny keveseb amen k ki ös u ame megfiz tartoz e viszonyo ké hel anny v zs szabada él val türelmetlensé szenved kel keresked szabadsá megélh lehetős korláto legfel adóte vo jelentéke Z b zs gazdagság s beszé idő Ga embe számí ak 50 g vagy megfe 200 forint tör kivonu r köszöntö zsidósá minden zaklatáso találkoz neh fejlődhe i körülmé kö csak nyuga biztosíthass maguk m 1 Eszte ki zsid az v bí ta t beleegye né beenge zs e fej hajla vo kölc biztosít v zi an üg rendezhe m l keresz polg in m ajánlo szüks össze csak zsid kitelepíthe város való 1 Esztergo la zs e zsid élet P Jó császá m helyhat á közzé rendszab d hatá Egyenjogo törekv száz megszorít felenge zsid köze ke szel an nyomorúsá kultúr a társadalom a e fog magá Szab választh mi z pály életlehetősé kiszélesü indít z energi nem közgazd széle terület mag P. kifejlesz A p keresked felvirágozta k k Ullmann-cs szer érdeme e csalá e ta nemesí Ull indítvány elő p keresked felállít zs ann szere juto közgazda éle elkövet évtiz al k feltű kel körülm m 1 váltótörvény megalakítás választo z üln tör elle jo megfoszto zsidó választ befol gyakorolja Büch zs törté Budape Buda 1 1840 tör Jogkiterjes bizo mért megszilárdít zs helyze emancipá törekv Emancip megfe báz indulha jogegyenl kiví hata lendül zs gazda tevékenys A Pe ala megalapítás Ull Mó ré b

1383

CÍ Pénzü Törté sz

SZÓ ne ka visszaszolgáltat kényszerí kölcsön so tőké megfoszt kam P. z k old kölc i l vételtá ajá megvé hitelez hit biz össz ann kevese ame k ö am megfi tarto viszony k he ann z szabad é va türelmetlens szenve ke kereske szabads megél lehető korlát legfe adót v jelenték z gazdagsá besz id G emb szám a 5 vag megf 20 forin tö kivon köszönt zsidós minde zaklatás találko ne fejlődh körülm k csa nyug biztosíthas magu Eszt k zsi a b t beleegy n beeng z fe hajl v köl biztosí z a ü rendezh keres pol i ajánl szük össz csa zsi kitelepíth váro val Eszterg l z zsi éle J csász helyha közz rendsza hat Egyenjog törek szá megszorí feleng zsi köz k sze a nyomorús kultú társadalo fo mag Sza választ m pál életlehetős kiszéles indí energ ne közgaz szél terüle ma P kifejles kereske felvirágozt Ullmann-c sze érdem csal t nemes Ul indítván el kereske felállí z an szer jut közgazd él elköve évti a felt ke körül váltótörvén megalakítá választ ül tö ell j megfoszt zsid válasz befo gyakorolj Büc z tört Budap Bud 184 tö Jogkiterje biz mér megszilárdí z helyz emancip törek Emanci megf bá indulh jogegyen kiv hat lendü z gazd tevékeny P al megalapítá Ul M r