13847.htm

CÍMSZÓ: Perles

SZEMÉLYNÉV: Perlesz József

SZÓCIKK: "P. Joseph, rabbi, szül. Baján 1835. nov. 26., megh. Münchenben 1894 márc. 6. Fia volt Baruch Asher P.-nek, akitől talmudi ismereteit nyerte. A gimnáziumot Baján végezte, azután a breslaui egyetem és az ottani rabbiszeminárium növendéke lett. Előbb Posenben volt rabbi és 1863. Budapestre is meghívták, de a meghívást nem fogadta el. 1871-től kezdve Münchenben volt főrabbi. Ő avatta fel a monumentális új templomot 1887. A berlini hitközség meghívását sem fogadta el és a budapesti Rabbiszeminárium tanárságát sem. A rabbinikus nyelv-és régiségtudomány mellett a zsidó történelemnek is szakavatott művelője. Jelentékeny munkásságából nevezetesebbek: Über den Geist des Kommentars des Moses b. Nachman (Monatsschrift 1858); Die jüdische Hochzeit in nachbiblischer Zeit (l860); Die Leichenfeierlichkeiten im nachbiblischem Judentum (1861); R. Salomo b. Abraham b. Adereth (1863); Geschichte d. Juden in Posen (1865); David Cohen de Laras Rabbinisches Lexicon (1868); Etymologische Studien z. Kunde d. rabbinischen Sprach- u. Altertumskunde (1871); Zur rabbinischen Sprach- u. Sagenkunde (1873); Thron u. Circus d. Kőnigs Salomo (1873); Die in einer Münchener Handschrift aufgefundene erste lateinische Übersetzung d. Maimonides Führers (1875); Das Buch Arugat Habószem d. Abraham b. Asriel (1877); Eine neuerschlossene Quelle über Uriel Acosta (1877); Kalonymos b. Kalonymos Sendschreiben an Joseph Kaspi (1879); Beiträge z. Geschichte d. hebräischen u. aramäischen Studien (1884); Die Berner Handschrift d. Kleinen Aruch (Grätz Jubelschrift (1887); Beiträge z. rabbinischen Sprach- u. Altertumskunde (1893). Ezenkívül kiadta a Biuré Onkelost (1888) és munkatársa volt a Revue des Etudes Juivesnek. Szónoklatait özvegye adta ki 1896. Emlékét nagy alapítvánnyal örökítette meg hitközsége. Egyik fia, M. Max, orvosdocens volt s még ugyanazon évben fiatalon meghalt kísérletezésből eredő mérgezésben. Másik fia, M. Félix, königsbergi főrabbi és az ugyanottani egyetemen az assziriológia tanára, szül. Münchenben 1874 mára 18. A müncheni és bécsi egyetemeken s az utóbbi rabbiszemináriumában tanult, majd a párisi rabbiszemináriumba ment, ahol rabbidiplomát kapott. Munkássága főleg a bibliakritikára és archaeológiára vonatkozik. Főbb művei: Analekten zur Textkritik d. Alten Testaments (1845); Zur althebräischen Strophik (1896); Notes critiques sur le Texte de l'Ecclesiastique (1897); Was lehrt uns Harnack? (1902); Zur Erklärung der Psalmen Salomos (1902); Boussets Religion d. Judentums, kritisch untersucht (1903); Gesammelte Aufsätze zur Sprach- und Sagenkunde von Max Grünbaum (1901). Kiadta Herford angol protestáns hebraista Was verdankt die Welt den Pharisäern? (1920) és Das pharisäische Judentum (1913) c. műveit, melyek több kiadást értek el. Tagja a Deutsche Morgenländische Gesellschaftnak."

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3847. címszó a lexikon => 695. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13847.htm

CÍMSZÓ: Perles

SZEMÉLYNÉV: Perlesz József

SZÓCIKK: P. Joseph, rabbi, szül. Baján 1835. nov. 26., megh. Münchenben 1894 márc. 6. Fia volt Baruch Asher P.-nek, akitől talmudi ismereteit nyerte. A gimnáziumot Baján végezte, azután a breslaui egyetem és az ottani rabbiszeminárium növendéke lett. Előbb Posenben volt rabbi és 1863. Budapestre is meghívták, de a meghívást nem fogadta el. 1871-től kezdve Münchenben volt főrabbi. Ő avatta fel a monumentális új templomot 1887. A berlini hitközség meghívását sem fogadta el és a budapesti Rabbiszeminárium tanárságát sem. A rabbinikus nyelv-és régiségtudomány mellett a zsidó történelemnek is szakavatott művelője. Jelentékeny munkásságából nevezetesebbek: Über den Geist des Kommentars des Moses b. Nachman Monatsschrift 1858 ; Die jüdische Hochzeit in nachbiblischer Zeit l860 ; Die Leichenfeierlichkeiten im nachbiblischem Judentum 1861 ; R. Salomo b. Abraham b. Adereth 1863 ; Geschichte d. Juden in Posen 1865 ; David Cohen de Laras Rabbinisches Lexicon 1868 ; Etymologische Studien z. Kunde d. rabbinischen Sprach- u. Altertumskunde 1871 ; Zur rabbinischen Sprach- u. Sagenkunde 1873 ; Thron u. Circus d. Kőnigs Salomo 1873 ; Die in einer Münchener Handschrift aufgefundene erste lateinische Übersetzung d. Maimonides Führers 1875 ; Das Buch Arugat Habószem d. Abraham b. Asriel 1877 ; Eine neuerschlossene Quelle über Uriel Acosta 1877 ; Kalonymos b. Kalonymos Sendschreiben an Joseph Kaspi 1879 ; Beiträge z. Geschichte d. hebräischen u. aramäischen Studien 1884 ; Die Berner Handschrift d. Kleinen Aruch Grätz Jubelschrift 1887 ; Beiträge z. rabbinischen Sprach- u. Altertumskunde 1893 . Ezenkívül kiadta a Biuré Onkelost 1888 és munkatársa volt a Revue des Etudes Juivesnek. Szónoklatait özvegye adta ki 1896. Emlékét nagy alapítvánnyal örökítette meg hitközsége. Egyik fia, M. Max, orvosdocens volt s még ugyanazon évben fiatalon meghalt kísérletezésből eredő mérgezésben. Másik fia, M. Félix, königsbergi főrabbi és az ugyanottani egyetemen az assziriológia tanára, szül. Münchenben 1874 mára 18. A müncheni és bécsi egyetemeken s az utóbbi rabbiszemináriumában tanult, majd a párisi rabbiszemináriumba ment, ahol rabbidiplomát kapott. Munkássága főleg a bibliakritikára és archaeológiára vonatkozik. Főbb művei: Analekten zur Textkritik d. Alten Testaments 1845 ; Zur althebräischen Strophik 1896 ; Notes critiques sur le Texte de l'Ecclesiastique 1897 ; Was lehrt uns Harnack? 1902 ; Zur Erklärung der Psalmen Salomos 1902 ; Boussets Religion d. Judentums, kritisch untersucht 1903 ; Gesammelte Aufsätze zur Sprach- und Sagenkunde von Max Grünbaum 1901 . Kiadta Herford angol protestáns hebraista Was verdankt die Welt den Pharisäern? 1920 és Das pharisäische Judentum 1913 c. műveit, melyek több kiadást értek el. Tagja a Deutsche Morgenländische Gesellschaftnak.

13847.ht

CÍMSZÓ Perle

SZEMÉLYNÉV Perles Józse

SZÓCIKK P Joseph rabbi szül Bajá 1835 nov 26. megh Münchenbe 189 márc 6 Fi vol Baruc Ashe P.-nek akitő talmud ismeretei nyerte gimnáziumo Bajá végezte azutá breslau egyete é a ottan rabbiszemináriu növendék lett Előb Posenbe vol rabb é 1863 Budapestr i meghívták d meghívás ne fogadt el 1871-tő kezdv Münchenbe vol főrabbi avatt fe monumentáli ú templomo 1887 berlin hitközsé meghívásá se fogadt e é budapest Rabbiszemináriu tanárságá sem rabbiniku nyelv-é régiségtudomán mellet zsid történelemne i szakavatot művelője Jelentéken munkásságábó nevezetesebbek Übe de Geis de Kommentar de Mose b Nachma Monatsschrif 185 Di jüdisch Hochzei i nachbiblische Zei l86 Di Leichenfeierlichkeite i nachbiblische Judentu 186 R Salom b Abraha b Aderet 186 Geschicht d Jude i Pose 186 Davi Cohe d Lara Rabbinische Lexico 186 Etymologisch Studie z Kund d rabbinische Sprach u Altertumskund 187 Zu rabbinische Sprach u Sagenkund 187 Thro u Circu d Kőnig Salom 187 Di i eine Münchene Handschrif aufgefunden erst lateinisch Übersetzun d Maimonide Führer 187 Da Buc Aruga Habósze d Abraha b Asrie 187 Ein neuerschlossen Quell übe Urie Acost 187 Kalonymo b Kalonymo Sendschreibe a Josep Kasp 187 Beiträg z Geschicht d hebräische u aramäische Studie 188 Di Berne Handschrif d Kleine Aruc Grät Jubelschrif 188 Beiträg z rabbinische Sprach u Altertumskund 189 Ezenkívü kiadt Biur Onkelos 188 é munkatárs vol Revu de Etude Juivesnek Szónoklatai özvegy adt k 1896 Emléké nag alapítvánnya örökített me hitközsége Egyi fia M Max orvosdocen vol mé ugyanazo évbe fiatalo meghal kísérletezésbő ered mérgezésben Mási fia M Félix königsberg főrabb é a ugyanottan egyeteme a assziriológi tanára szül Münchenbe 187 már 18 münchen é bécs egyetemeke a utóbb rabbiszemináriumába tanult maj páris rabbiszemináriumb ment aho rabbidiplomá kapott Munkásság főle bibliakritikár é archaeológiár vonatkozik Főb művei Analekte zu Textkriti d Alte Testament 184 Zu althebräische Strophi 189 Note critique su l Text d l'Ecclesiastiqu 189 Wa lehr un Harnack 190 Zu Erklärun de Psalme Salomo 190 Bousset Religio d Judentums kritisc untersuch 190 Gesammelt Aufsätz zu Sprach un Sagenkund vo Ma Grünbau 190 Kiadt Herfor ango protestán hebraist Wa verdank di Wel de Pharisäern 192 é Da pharisäisch Judentu 191 c műveit melye töb kiadás érte el Tagj Deutsch Morgenländisch Gesellschaftnak

13847.h

CÍMSZ Perl

SZEMÉLYNÉ Perle Józs

SZÓCIK Josep rabb szü Baj 183 no 26 meg Münchenb 18 már F vo Baru Ash P.-ne akit talmu ismerete nyert gimnázium Baj végezt azut bresla egyet otta rabbiszeminári növendé let Elő Posenb vo rab 186 Budapest meghívtá meghívá n fogad e 1871-t kezd Münchenb vo főrabb avat f monumentál templom 188 berli hitközs meghívás s fogad budapes Rabbiszeminári tanárság se rabbinik nyelv- régiségtudomá melle zsi történelemn szakavato művelőj Jelentéke munkásságáb nevezetesebbe Üb d Gei d Kommenta d Mos Nachm Monatsschri 18 D jüdisc Hochze nachbiblisch Ze l8 D Leichenfeierlichkeit nachbiblisch Judent 18 Salo Abrah Adere 18 Geschich Jud Pos 18 Dav Coh Lar Rabbinisch Lexic 18 Etymologisc Studi Kun rabbinisch Sprac Altertumskun 18 Z rabbinisch Sprac Sagenkun 18 Thr Circ Kőni Salo 18 D ein München Handschri aufgefunde ers lateinisc Übersetzu Maimonid Führe 18 D Bu Arug Habósz Abrah Asri 18 Ei neuerschlosse Quel üb Uri Acos 18 Kalonym Kalonym Sendschreib Jose Kas 18 Beiträ Geschich hebräisch aramäisch Studi 18 D Bern Handschri Klein Aru Grä Jubelschri 18 Beiträ rabbinisch Sprac Altertumskun 18 Ezenkív kiad Biu Onkelo 18 munkatár vo Rev d Etud Juivesne Szónoklata özveg ad 189 Emlék na alapítvánny örökítet m hitközség Egy fi Ma orvosdoce vo m ugyanaz évb fiatal megha kísérletezésb ere mérgezésbe Más fi Féli königsber főrab ugyanotta egyetem assziriológ tanár szü Münchenb 18 má 1 münche béc egyetemek utób rabbiszemináriumáb tanul ma pári rabbiszeminárium men ah rabbidiplom kapot Munkássá fől bibliakritiká archaeológiá vonatkozi Fő műve Analekt z Textkrit Alt Testamen 18 Z althebräisch Stroph 18 Not critiqu s Tex l'Ecclesiastiq 18 W leh u Harnac 19 Z Erkläru d Psalm Salom 19 Bousse Religi Judentum kritis untersuc 19 Gesammel Aufsät z Sprac u Sagenkun v M Grünba 19 Kiad Herfo ang protestá hebrais W verdan d We d Pharisäer 19 D pharisäisc Judent 19 művei mely tö kiadá ért e Tag Deutsc Morgenländisc Gesellschaftna

13847.

CÍMS Per

SZEMÉLYN Perl Józ

SZÓCI Jose rab sz Ba 18 n 2 me München 1 má v Bar As P.-n aki talm ismeret nyer gimnáziu Ba végez azu bresl egye ott rabbiszeminár növend le El Posen v ra 18 Budapes meghívt meghív foga 1871- kez München v főrab ava monumentá templo 18 berl hitköz meghívá foga budape Rabbiszeminár tanársá s rabbini nyelv régiségtudom mell zs történelem szakavat művelő Jelenték munkásságá nevezetesebb Ü Ge Komment Mo Nach Monatsschr 1 jüdis Hochz nachbiblisc Z l Leichenfeierlichkei nachbiblisc Juden 1 Sal Abra Ader 1 Geschic Ju Po 1 Da Co La Rabbinisc Lexi 1 Etymologis Stud Ku rabbinisc Spra Altertumsku 1 rabbinisc Spra Sagenku 1 Th Cir Kőn Sal 1 ei Münche Handschr aufgefund er lateinis Übersetz Maimoni Führ 1 B Aru Habós Abra Asr 1 E neuerschloss Que ü Ur Aco 1 Kalony Kalony Sendschrei Jos Ka 1 Beitr Geschic hebräisc aramäisc Stud 1 Ber Handschr Klei Ar Gr Jubelschr 1 Beitr rabbinisc Spra Altertumsku 1 Ezenkí kia Bi Onkel 1 munkatá v Re Etu Juivesn Szónoklat özve a 18 Emlé n alapítvánn örökíte hitközsé Eg f M orvosdoc v ugyana év fiata megh kísérletezés er mérgezésb Má f Fél königsbe főra ugyanott egyete asszirioló taná sz München 1 m münch bé egyeteme utó rabbiszemináriumá tanu m pár rabbiszemináriu me a rabbidiplo kapo Munkáss fő bibliakritik archaeológi vonatkoz F műv Analek Textkri Al Testame 1 althebräisc Strop 1 No critiq Te l'Ecclesiasti 1 le Harna 1 Erklär Psal Salo 1 Bouss Relig Judentu kriti untersu 1 Gesamme Aufsä Spra Sagenku Grünb 1 Kia Herf an protest hebrai verda W Pharisäe 1 pharisäis Juden 1 műve mel t kiad ér Ta Deuts Morgenländis Gesellschaftn

13847

CÍM Pe

SZEMÉLY Per Jó

SZÓC Jos ra s B 1 m Münche m Ba A P.- ak tal ismere nye gimnázi B vége az bres egy ot rabbiszeminá növen l E Pose r 1 Budape meghív meghí fog 1871 ke Münche főra av monument templ 1 ber hitkö meghív fog budap Rabbiszeminá tanárs rabbin nyel régiségtudo mel z történele szakava művel Jelenté munkásság nevezeteseb G Kommen M Nac Monatssch jüdi Hoch nachbiblis Leichenfeierlichke nachbiblis Jude Sa Abr Ade Geschi J P D C L Rabbinis Lex Etymologi Stu K rabbinis Spr Altertumsk rabbinis Spr Sagenk T Ci Kő Sa e Münch Handsch aufgefun e lateini Überset Maimon Füh Ar Habó Abr As neuerschlos Qu U Ac Kalon Kalon Sendschre Jo K Beit Geschi hebräis aramäis Stu Be Handsch Kle A G Jubelsch Beit rabbinis Spr Altertumsk Ezenk ki B Onke munkat R Et Juives Szónokla özv 1 Eml alapítván örökít hitközs E orvosdo ugyan é fiat meg kísérletezé e mérgezés M Fé königsb főr ugyanot egyet assziriol tan s Münche münc b egyetem ut rabbiszeminárium tan pá rabbiszeminári m rabbidipl kap Munkás f bibliakriti archaeológ vonatko mű Anale Textkr A Testam althebräis Stro N criti T l'Ecclesiast l Harn Erklä Psa Sal Bous Reli Judent krit unters Gesamm Aufs Spr Sagenk Grün Ki Her a protes hebra verd Pharisä pharisäi Jude műv me kia é T Deut Morgenländi Gesellschaft

1384

CÍ P

SZEMÉL Pe J

SZÓ Jo r Münch B P. a ta ismer ny gimnáz vég a bre eg o rabbiszemin növe Pos Budap meghí megh fo 187 k Münch főr a monumen temp be hitk meghí fo buda Rabbiszemin tanár rabbi nye régiségtud me történel szakav műve Jelent munkássá nevezetese Komme Na Monatssc jüd Hoc nachbibli Leichenfeierlichk nachbibli Jud S Ab Ad Gesch Rabbini Le Etymolog St rabbini Sp Altertums rabbini Sp Sagen C K S Münc Handsc aufgefu latein Überse Maimo Fü A Hab Ab A neuerschlo Q A Kalo Kalo Sendschr J Bei Gesch hebräi aramäi St B Handsc Kl Jubelsc Bei rabbini Sp Altertums Ezen k Onk munka E Juive Szónokl öz Em alapítvá örökí hitköz orvosd ugya fia me kísérletez mérgezé F königs fő ugyano egye asszirio ta Münch mün egyete u rabbiszemináriu ta p rabbiszeminár rabbidip ka Munká bibliakrit archaeoló vonatk m Anal Textk Testa althebräi Str crit l'Ecclesias Har Erkl Ps Sa Bou Rel Juden kri unter Gesam Auf Sp Sagen Grü K He prote hebr ver Pharis pharisä Jud mű m ki Deu Morgenländ Gesellschaf