Magyar Zsidó Lexikon: Pest

13855.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: Pest. 1872 óta hét kerületével Budapest (l. o.) balparti városrésze és közigazgatását az egyesített főváros törvényhatósága látja el. A hét balparti kerület zsidó lakossága összesen 188,298, 25%-a P. összlakosságának. Története visszanyúlik a honfoglalási időkig, amikor «Pest vára» már fennállott. 1241 előtt a mai Budapestnek még csak Óbuda (l. o.) és P. nevű része állott fenn. Gyarapodását elsősorban Szent Istvántól kapott kiváltságainak köszönheti és fejlődése egészen addig egyenletesen haladt, míg a királyok Budát nem részesítették elsőbbségben. P. lakosai a XI. sz.-ban tértek át a keresztény hitre. Zsidó lakosságának régi történetéről kevés emlék maradt fenn. 1406-ban szerepel egy P.-ről való Saul (l. o.), aki Székesfehérvárott megszerzi Béla (IV.) zsidótörvényének (l. o.) hiteles másolatát a magyar zsidók jogainak megvédésére. 1504-ben már voltak P.-en a zsidóknak házaik és telkeik, temetőjük pedig később a mai Lipótvárosnak a Dunához közel eső vidékén feküdt. A török hódoltság idején a P.-i zsidóság helyzete általában megegyezett a hódoltság alatt lévő budai zsidók (l. Buda) helyzetével. Az 1526. megjelent «Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türkischer kayser gethaten» c. röpirat azt írja, hogy mikor szept. 8. a törökök elfoglalták P.-et, a várost felégették és minden embert agyonvertek. Mivel a Buda elfoglalásával foglalkozó héber krónika nem említ vérfürdőt, nyilván a P. re vonatkozó tudósítás sem fedi az igazságot. A törököknek kivonulása után, 1686-tól kezdve vagy egy századon át nem lakott zsidó P.-en. Az átutazó zsidók helyzetét is megnehezítette a városi tanács, harminc krajcár vámot szedetett tőlük és ha éjjel megszálltak, egy tallért, az ú. n. Schlafgroschent. Idővel ezt három krajcárra, egy garasra mérsékelték. Mikor a helytartótanács magyarázatot kért P.-től e vámszedésre vonatkozólag, a város azt felelte, hogy kiváltságai szerint szabadságában áll zsidót felvenni, vagy kiutasítani. Ezt a jogát annyira gyakorolta, hogy mikor a budai zsidók III. Károlytól engedélyt kértek arra, hogy négy család P.-en üzletet nyithasson, kívánságuk teljesítését P. megakadályozta. Súlyosbodott a helyzet, mikor I. Lipót 1703 okt. 23. kelt kiváltságlevele a városi tanács szabad elhatározására bízta, hogy akar-e zsidót bebocsátani, vagy sem. P. élt is ezzel a jogával, hogy megszabadítsa polgárait a zsidó ipar és kereskedelem versenyétől. 1726 nov. 18-án a kamara felszólította a várost, szüntesse be a gazdasági érdekeket sértő törvénytelen eljárását és ha joga is van ahhoz, hogy a zsidók letelepedését megakadályozza, ezzel nem jár az, hogy az átutazóktól az éjszakai megszállás lehetőségét elzárja. A repülő hídon pedig ne szedjen nagyobb vámot a zsidóktól, mint a keresztényektől. Ha pedig továbbra is olyan magatartást tanúsít a város, amellyel a királyi kincstárt károsítja, a kincstár pert indít ellene. A helyzet ezentúl sem igen változott. Az 1727-iki zsidóösszeírásnál P. még arról értesíti nagy megelégedéssel a helytartótanácsot, hogy zsidó lakossága nincsen, zsidó arra sem kap engedélyt, hogy a városban megszálljon, kivévén azt az esetet, ha ott rája esteledik, vagy a királyi táblánál van dolga. Az 1735-i konskripció idején, amikor a helytartóság a zsidók összeírását azért rendelte el, hogy számukat oly mértékben leszállíthassa, amely a lakosság érdekeinek megfelel, Pestnek ismét nem volt zsidó lakója, akiről számot kellett volna adnia. Viszont azt a megjegyzést tette, hogy zsidó a jövőben sem telepedhet meg a területén. P. vm. zsidósága 1755. még mindig nem kereskedhet P.-en. A város a helytartóság előtt Lipóttól kapott privilégiumára hivatkozik és az 1715-i országgyűlés 37. cikkére, amely megerősítette idevonatkozó jogait. A helytartóság mégis elrendeli, hogy a zsidók felkereshetik a pesti országos vásárokat. A határozat gyakorlati keresztülvitele azonban nem sikerült, mert 1766 jún. 20. P. város kimondja, hogy zsidók a vásárait nem látogathatják. Később mégis megkapták a jogot a heti és országos vásárokon való megjelenésre, de eleinte megtiltották nekik, hogy áruikat kirakják és hogy nyúlbőrt vásároljanak. Zsidó eladó és vásárló Losung nevű illetéket tartozott fizetni. Csak 1759. kezdtek a zsidók valahogy megtelepedni P.-en, amikor az invalidus, a későbbi Károly-kaszárnya parancsnoka a kantinokat óbudai zsidóknak adta bérbe. A tanács közbelépett a parancsnoknál, mire az engedett, de 1762. a bérletárverezésnél mégis a legtöbbet ígérő óbudai zsidónak adta oda a bérletet 4000 forintért. A város erre minden fórumon panaszt emelt, mire a hercegprímás 1762 szept. 9. örömét nyilvánította afölött, hogy a város fellép a zsidók ellen. P.-nek a sok befolyásos pártfogó közbenjárására sikerült elérni, hogy a bérletszerződést felbontsák. Utoljára 1773 júl. 8. hivatkozott még P. zsidómentes voltára és az elkövetkező tíz év alatt a pesti vásárokon jogtalan vámmal terhelték a vásárjáró zsidókat. Csak az 1783 márc. 31. közzétett császári rendelet döntötte le a százados megszorításokat (l. Egyenjogositó törekvések), mikor II. József lehetővé tette, hogy a zsidók a sz. kir. városokban megtelepedhessenek. A «Sistematica gentis Judaicae regulatio» (l. o.) néven ismeretes rendszabály, amely lehetőséget nyújtott a zsidóságnak a polgárosulásra, a zsidóknak P.-en való megtelepedését is nagymértékben előmozdította. Máj. 27. a helytartóság már elhatározta, hogy állandó zsidó vendéglő nyílhat meg P.-en, ami nagymértékű haladást jelentett, ha tekintetbe vesszük, hogy a XVIII. sz. hatvanas évei óta a város csak a vásár idejére, 16 napig nyitva tartott vendéglőt engedélyezett, amit az óbudai hitközség bérelt 100 forintért. Az állandó vendéglőre most is az óbudai hitközség kötött szerződést P.-tel, három esztendőre évi 550 frt bérösszegért. Az előváros négy helyén nyílhatott meg így zsidó étterem. P. első zsidó telepesei is Óbudáról származnak, mint az Offenheim, Berliner, Schönstein, Boskovitz, Hirsch és Leitosdorfer családok, úgy, hogy a P.-i hitközség szülőjének az akkor népes óbudai hitközséget kell tekintenünk. P. város 1786 júl. 31. a megye főispánját arra kérte, hogy a zsidók megtelepedését csak az elővárosban engedélyezze. A városi tanács mégis kénytelen volt engedni az idők szellemének és szórványosan beengedte a zsidókat a Belvárosba. A zsidók nagyobb része azonban a Terézváros szűk és gettószerű utcáiban húzódott meg. 1785-ig csak átutazó zsidók (l. Commoráns) szánhattak meg P.-en, most aztán már helytartósági rendelet alapján kénytelen P. megtűrni a zsidókat (l. Tolerált). Mikor 1787. II. József névváltoztatási rendelete következtében (l. Német elöljáró nevek) megtörtént a P.-i zsidók első hivatalos konskripciója, már tizennégy tűrt zsidó családfő lakott P.-en. Ezeknek régi nevét zárjel között tüntetjük fel: Offenheim Izsák (Izrael Ábrahám) és fivére Márkus (Gomperz Ábrahám), Leitersdorfer Márkus, Mandel Salamon, Abelsberg Bóruch (Baruch Abelles), Schellenberger Sámuel (Schlesinger), Sachsel Márkus (Sax), Liebner Mózes (Mózes Löb), Bauer Salamon (Böheim), Berkovics Joól, Strauss Mózes (Mózes Árjó), Mandel Mózes Dávid (Mózes Dávid), Helfer Dávid (Frankfurter), Almuslin Izsák (Frenk). Ez utóbbi spanyol származású szefárd zsidó volt. A telepesek lélekszáma 114 volt, beleszámítva a szolgaszemélyzetet is. A szolgaszemélyzet bejelentése számos esetben csak a hatóság félrevezetésére szolgált, mert míg a türelmi jog (l. Türelmi adó) érvényben volt, a város csak a tűrt zsidóknak adott letelepedésre engedélyt. E pénzáldozatot igénylő előnyös helyzetet a szegényebbek nem tudták elérni és úgy segítettek magukon, hogyha önálló keresetük is volt, névlegesen olyan hitrokonuk szolgálatába állottak, akinek megvolt a letelepedési joga. A letelepedési engedélyt 1788 júliusa után már azon feltételhez is kötötték, hogy a tűrt zsidó csak nagykereskedést vagy kézművállalatot létesíthetett és kicsinyben csak olyasmivel kereskedhetett, amiben a keresztény lakosságnak hiánya volt, vagy ami versenyen kívül állott. Eleinte még mészárszéket sem tarthattak és a városi mészárszék csak hetenként kétszer mért ki kóser húst a számukra. II. József császár halálos ágyán 1790 jan. 28. visszavonta kiadott rendeleteit és a sz. kir. városokat visszahelyezte 1780 előtti jogaikba. P. polgárai nyomban megmozdultak, hogy megszabaduljanak a zsidóktól és márc. 25. a tanács késedelmezésére ismételten kérték, hogy a P.-en lakó zsidók távozzanak lakásaikból és üzleteikből máj. 1-éig és szüntessék be házalásukat. A város nem merte elutasítani a polgárság kérelmét és kimondta, hogy máj. 1-ig minden zsidó távozzék a városból és addig is megtiltja a házalásukat. A helytartóság két ízben is türelemre inti a városokat, mert a kiűzetési szándék valamennyi sz. kir. városban előtérbe került. A magyar zsidóság a diétától és II. Lipóttól kér védelmet és most hozakodik elő élelmezési nehézségeivel is. Az országgyűlés az 1790: XXXVIII. t.-cikkben (l. De Judaeis) meghiúsította a városi önkény érvényre jutását és visszahelyezte a zsidókat abba az állapotba, melyben 1790 jan. 1. voltak. Ha P.-ről így nem is űzhették ki a zsidókat, zaklatásukat nem akadályozta semmi. P. úgy értelmezte a törvényt, hogy annak védelme csak azokra terjed ki, akik 1790. telepedtek meg a városban. A város tehát hivatkozva egy 1794 szept. 9-iki királyi határozatra, amely a várost feljogosítja a nem tolerált zsidók kitoloncolására, 1796 szept.-ben, a zsidó nagy ünnepek előtt elrendelte, hogy a nem tolerált zsidók távozzanak a városból. Huszonnégy forint birsággal sújtja azokat a háztulajdonosokat, akik nem tűrt zsidót házukba fogadnak. 1802 máj. 15. pedig a tűrt zsidók családos leszármazottait is ki akarja űzni. A helytartóság ezt a merényletet megakadályozta, de kimondta, a türelmi joggal bíró szülők gyermekei csak akkor kereskedhetnek önállóan, ha külön türelmi engedélyt váltanak. A rendelet figyelme kiterjed a zsidó szolgákra is és eltiltja, hogy szolga jelleg alatt idegenből jövő zsidókat csempésszenek a városba. Ez a rendelet mondja ki azt is, hogy a P. zsidók gyülekezete hivatalos okmányokon, mint «Pester Juden» szerepelhet és nem, mint «hitközség» és pecsétet sem használhat. Erre később is igen nagy súlyt helyezett a helytartóság. 1808-ban a város a zsidók számának csökkenését kérte, mire a helytartóság aug. 9-én rendeletben adta ki, hogy P.-en állandóan idegen zsidó meg nem telepedhet. A türelmi és kereskedési jogot a szülőktől csak egy fiú örökölheti, a többi gyermek csupán kommoránsnak és atyjuk üzletének segédeiül tekinthető. A város felfolyamodott a helytartótanácshoz, hogy a zsidókat szorítsák be a Terézvárosba, a Bel- és az akkor még Újvárosnak nevezett Lipótvárosban pedig ne bérelhessenek lakást. A város aggódva látta a zsidók szaporodását, mert már 1799 dec. 2-án 310 tűrt és 765 időző zsidó élt P.-en. A helytartóság engedett a város kérésének és a Lipótvárosból 62 zsidó családnak kellett volna elköltözni, ami hátrányosan befolyásolta volna az akkor épülő új városrész további fejlődését. Ezt belátta a Lipótváros polgársága is, de csak a zsidóság apellált a végzés ellen, hogy ismét gettóba akarják őket szorítani. A város még egyszer követelte kívánságának teljesítését, de 1815 ápr.4. mégis ő maga kérte a helytartóságot, hogy vegye le a kérdést a napirendről, mert a zsidóknak a város körül szerzett érdemei miatt a polgárság elállott előbbi kívánságától. Csak 1828 kérte a P.-i zsidóság, hogy valamennyi szülő minden gyermekére egyaránt rászálljon a türelmi és kereskedési jog. A kereskedési jog 1812-ben 163 zsidó kereskedő között oszlott meg, akik közt 50 nagykereskedő volt, sokan szegényebbek, mintakár a házalók. A kereskedők rövidáru, üveg-, dohány-, termény-, pálinka-, papír-, szőrme-, liszt-, szatócs-, zsibáru, ócskavas üzletekkel foglalkoztak. 45 volt házaló, 13 vendéglős és 10 spekuláns. Kézműves 14 volt. 1833-ban már 1346 család élt P.-en, ezek közül azonban csak 530-nak volt türelmi, vagy kommorálási engedélye. 1839-ben már ötvennél több zsidó iparos dolgozott P.-en, de címtáblát nem függeszthettek ki és kirakatot sem rendezhettek. Az 1840. esztendő némi megkönnyebbülést hozott a zsidók helyzetében, az országgyűlés 1840: XXIX. t.-c. alatt (l. Jogkiterjesztés), megengedte a szabad letelepülést a bányavárosok kivételével és ugyancsak megengedte a kereskedelem és ipar szabadon való űzését. Hosszú idők küzdelmének volt ez az eredménye. Még 1807 nov. 6. az óbudai hitközség által összehívott törvényhatóságok zsidó képviselői P.-ről terjesztették folyamodványukat az országgyűléshez és kérték a polgári jogok megadását. Tíz esztendő múlva ismét P.-en tartott ülést a magyar zsidóság és Rosenthal Salamon, Saphir Gottlieb, Stern Márkus, Ábeles Náthán, Lemberger Ábrahám, Hirsch és Ullman Mózes útján kérték a királytól a 160,000 frt. türelmi adó leszállítását 1832-ben pedig nyolc tekintélyes zsidót bíznak meg azzal, hogy a zsidóság érdekeit a pozsonyi országgyűlésen képviseljék. 1839. Jakobovics Fülöp dr. a zsidó-kórház igazgatója indít mozgalmat arra, hogy a vármegyei követek révén sérelmeik az országgyűlés elé juthassanak és azonkívül maga a zsidóság is közös petícióval járuljon az országgyűlés elé. P- vm. 1839 jún. 10. a követi utasításokba iktatta a zsidóság polgárosítására vonatkozó javaslatát. Ekkor már több oldalról támogatták a zsidók kívánságát, úgy, hogy P. vármegye követe az 1840 márc. 9-i kerületi ülésen a megye azon kívánságát fejezte ki, hogy a zsidó vallás a bevett felekezetek közé számíttassék és a zsidók egyenrangú polgárai legyenek az országnak. A főrendek aggályain meghiúsult az alsó tábla által is pártfogolt törvényjavaslat és az országgyűlés a főrendek ajánlatát fogadta el a fokozatos és lassú jogkiterjesztésre vonatkozólag. Egyelőre elegendőnek tartotta a türelmi adó eltörlését, a zsidóknak céhekbe való belépését és a szabad telekvásárlási jogot. A máj. 10. kiadott kir. rezolúció megakadályozta a szabadelvű törekvések érvényre jutását. A sz. kir. városok most is keresztülvitték érdekeik megvédését. A türelmi adó így még mindig súlyos teherként nyomta a zsidóságot, amely felségfolyamodványban kérte ismét a szégyenletes és nyomasztó tehertől való megszabadítást. A király az országgyűlés hangulatának befolyása alatt hajlandó volt elengedni a türelmi adót, ha a zsidóság lefizeti a 2.554,293 frt 4 1/2 kr. hátralékos taksáját. Hosszas alkudozások után a zsidóság 1.200,000 frt-ban egyezett ki, amelyet a türelmi adó örök időre való megváltásaként öt év alatt lefizet. Az összegért a P.-i hitközség vállalt kezességet. 1846 júl. 2. tudatta a kamara elnöke a kezelőbizottsággal, hogy Ferdinánd jún. 24. örökre megszüntette a türelmi adót, illetve a kamarai taksát, ahogy azt II. József óta nevezték. Ekkor már erős tempóban halad a magyarosodási mozgalom (l. Magyarosodás) a zsidók között. P.-en fennállott a Magyarító Egylet (l. o.). Ez a periódus öleli fel az emancipációért való küzdelmet is (l. Emancipáció) és az ilyen irányú mozgalmak színhelye is legtöbbnyire P. volt, eltekintve attól, hogy az emancipációs törekvések Pozsonyban hiúsultak meg az országgyűlés halogatásai miatt. Az 1848 márc. 15-én érvényre jutott jogyenlőségben egyedül a zsidók nem részesültek. A felszabadult tömegek az ország különböző városaiban megrohanták a zsidókat és a zavargások P.-en is megkezdődtek. Ápr. 17. a céhek a nekik versenyt jelentő, de nem honosított P.-i zsidók kiűzetését kérték P. városától. Rottenbiller Lipót polgármester tolmácsolta a polgárságköveteléseit a minisztérium előtt, amely megígérte, hogy összeíratja a zsidókat és a jogtalanul letelepedetteket kiutasítja. A pészach ünnep másnapján, míg a zsidóság a szabadságharc lelkes hívévé szegődött, népgyűlés követelte az 1898 óta jogtalanul megtelepedett P.-i zsidók kiűzetését, a nemzetőrségből való kirekesztésüket és Klein Hermannak, az Ungar szerkesztőjének megfenyítését. A felizgatott tömeg erre megrohanta és kifosztotta a zsidók üzleteit. Katonaság vetett véget a zavargásnak. Batthyány Lajos miniszterelnök noha helyreállíttatta a rendet, más oldalon engedményeket tett. Ápr. 22. elrendelte a zsidók felmentését a nemzetőrségi szolgálat alól, holott ez az intézkedés beleütközött az 1848 : 22. t.-c. első paragrafusába, amely a fegyveres szolgálatot az ország minden lakosára nézve kötelezővé teszi felekezeti különbség nélkül. Elrendelte a vizsgálatot a jogtalanul letelepedett zsidók ellen, a hatóságot pedig felszólította, utasítsa a közvádlót, hogy emeljen vádat az Ungar szerkesztője ellen. A vizsgálat 224 jogtalanul letelepedett, kiutasítandó zsidót talált P.-en. Petőfi és Vörösmarty és számosan a szabadságharc nagy egyéniségei közül élesen szembefordultak a reakcióval, de a zsidók annyira elkeseredtek már a helyzet leromlása fölött, hogy sokan közülük kivándorlásra készülődtek és kivándorlási egyletet alakítottak P.-en és Pozsonyban. A zsidóság nagy része azonban bízott az emancipáció elérésében és tovább munkálkodott annak kivívásért. Az emancipációs törekvések oly erősek voltak, hogy P.-en széleskörű vallási reformmozgalom indult meg a zsidóság keretein belül. A mozgalom nyilvánvaló célja az a szándék volt, hogy a zsidóság vallási szertartásait és intézményeit összhangzásba hozza az élettel és ezzel is elősegítse a polgárosulás lehetőségét. A P.-i izraeliták Reformtársulata - ezt a címet viselte a reformáló mozgalom - 1849 július 28. látta teljesedve küzdelmeinek célját. Ekkor adta meg a szegedi országgyűlés a zsidóknak a polgárjogot. A forradalom leveretése azonban a zsidóság helyzetében is visszahatást váltott ki. A reformtársulatot is, mint a forradalom szülöttjét 1849 okt. 15. a P.-i anyahitközség véleményezésének meghallgatása után P. tanácsa feloszlatta és templomát bezáratta. A kerületi főispán a templom bezárását nem találta indokoltnak és azt újra kinyittatta. Magyarország polgári főbiztosa pedig megengedte, hogy míg végleges határozatát közli, a társulat tovább folytathassa működését. Ugyanekkor vizsgálatot indítottak a társulat néhány tagja ellen, akiket azzal vádoltak, hogy a forradalom alatt tartott istentiszteleteken elítélendő magatartást tanúsítottak. A P. hitközség gazdasági helyzete ekkor nagyon megviselt állapotban volt, mert az ország egész zsidósága nem hozott akkora pénzáldozatot a szabadságharcért, mint a P. zsidóság. A szabadságharc első hónapjaiban 50,000 frtot adott az államnak kamatnélküli kölcsönkép. A templomoknak 856 latnyi ezüst ékszereit és a Chevra Kadisa 1193 lat ezüstjét ajánlotta fel a szabadságharc szolgálatára, azonkívül tagjai között gyűjtést rendezett, amelyből 30,227 frt 30 kr. kölcsönt, 7585 frt. 30 kr. készpénzt és 405 3/4 lat ezüst ajándékot küldött a kincstárba. Felszerelte az önkéntes hadseregbe lépő zsidó egyetemi hallgatókat és mesterembereket és a magyar hadsereget állandóan segítette élelmiszerrel, ruhaneművel felszereléssel és pénzzel. A nagy anyagi megterhelés arra kényszeríti a hitközséget, hogy hivatalnoki karát redukálja és iskolájának osztályszámát hárommal lecsökkentse. A válságos helyzetét fokozta az a körülmény, hogy 1848 dec. 31. a városi hatóság megtiltotta a közvetlen és közvetett adók kivetését és így a hitközség szükségleteit csak önkéntes adományokból fedezheti. A forradalom leveretése után pedig az osztrákok sarcolták erősen a hitközséget. A türelmi adóhátralék ötödik és hatodik részlete is esedékessé vált, osztrák pénzben 109,090 frt 54 1/2 kr.-t kitevő összegben. Közben a hitközségnek Kossuth bankókban lévő tartaléktőkéje érvényét vesztette. Nagy nehézségek árán mégis lefizette a türelmi adórészleteket. Az osztrák fővezér proklamációban közölte a zsidókkal, hogy húszezer forintra bünteti azokat a gyülekezeteket, amelyeknek tagjai továbbra is összeköttetést tartanak fenn a magyarokkal, tudósítást és árut szállítanak nekik és állítólagos győzelmeikről hamis híreket terjesztenek. Két P.-i zsidót, akik felszerelést szállítottak a magyar hadseregnek, a hadbíróság kötél általi halálra ítélt. Windischgrätz azonban megkegyelmezett nekik és 10-12 évi sáncmunkára ítélte őket. A P.-i hitközséget pedig a két elítélt miatt 40,000 frt bírság megfizetésére ítélte. Haynaunak P.-re való bevonulása ugyancsak újabb súlyos terheket jelentett. Súlyos hadisarcot vetett ki rájuk, azonkívül hatalmas tételekben követelte meg tőlük a katonai felszerelési anyag beszolgáltatását. A kitűzött határidő elmulasztása esetén minden napért 50 forint bírságot vetett ki, makacs késedelem esetén pedig 500 forintot. A P.-i hitközség 61,098 frt 33 kr. értékben beszolgáltatta a felszerelési cikkek első részletét. Ezekben a nehéz időkben néhány zsidó, csakhogy megszabaduljon a fizetési terhektől, kitért a hitéből. A zsidóság a kötelezettségeinek, olyan nagy nehézségek árán tudott eleget tenni, hogy végül is a hadügyminisztérium a P.-i, óbudai, kecskeméti, ceglédi, nagykőrösi és irsai «kompromittált hitközségeknek» megengedte, hogy 2.300,000 forinttal váltsák meg terheiket. Ezt a határozatot végül császári jóváhagyással úgy módosították, hogy az összeget a lojális Pozsony és Temesvár kivételével az összes magyar hitközségek űzessék, amiért a P.-i hitközség köteles kezességet vállalni. A hadisarc megfizetésére azonban nem került a sor, mert a zsidóság sokszori kérelmére végre is a császár 1850 szept. 20. elengedte. A P.-i és az óbudai hitközségek erre azzal a kérelemmel fordultak a császárhoz, hogy a már előbb beszolgáltatott hadisarcukat térítsék meg oly módon, hogy abból az ország zsidósága az iskolaalapot megteremthesse (l. Iskolaalap). A császár ezt a kérelmet elutasította. A P. i anyahitközség rossz gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy a reformtársulat az adófizetők egy részét elvonta tőle. Nemcsak az anyahitközség, de a hatóság sem nézte jó szemmel a társulatot úgy, hogy a kormány által 1851 szep.-ben és nov.-ben összehívott bizottság szektának minősítette és mint ilyet meg nem tűrhetőnek jelentette ki. A szektákra vonatkozó rendszabályt a magyar zsidók egyházi szervezete alapszabálytervezetének 245 §-ába foglalták. A kultuszminiszter, noha az alapszabálytervezet a legfelsőbb jóváhagyást nem nyerte el, mégis az említett § értelmében feloszlatta a társulatot. Az által, hogy a hitközség visszanyerte jómódú adófizetőit, gazdasági helyzete is megjavult, úgy hogy 1854. már hozzáfoghatott a Dohány-utcai templom építéséhez és megalapította alkalmazottainak nyugdíjintézetét. 1851 óta már újra működött leány- és fiúiskolája, amelyben a IV. osztály két évfolyama alreáliskolaként szerepelt. Az iskola szellemén megtört a Bach-korszak minden germanizáló törekvése. Az olasz háború után a zsidók egyenjogúsításának aktualitása ismét elő térbe került és a magyarosodás újult erővel indult meg a zsidóság kiűzött. A Magyarító Egylet (l. o.), amely a forradalom alatt megszűnt, Izraelita Magyar Egylet néven folytatta működését és küzdött a magyar nyelv és a zsidóság jogaiért. P.-en ismét életre ébredt az emancipációs mozgalom, amely 1867. eredménnyel záródott. A magyar zsidóság egyenjogúsítása megtörtént és így a P.-i zsidóság fejlődése rohamos léptekkel indult meg és ez a fejlődés szorosan egybeforrott a magyar főváros fejlődésével. 1872-ben, mikor P.-et Budával egyesítették, már szabad zsidó polgárság munkálkodott az egyesített magyar főváros jövőjéért. Irodalom. Dr. Büchler. A zsidók története Budapesten (Budapest 1901/111. Pest); Horváth J., Pest sz. kir. városnak régi Ofen német nevéről (Pest 1810) : Patachich József. Történeti jegyzetek sz. kir. Pest városról (Pest 1839); Schuster, Geschichte der Stadt Pest (Pest 1806) ; Patachich J., Die Bürger Pestis in dar Vorzeit und Gegenwart (Pest 1834): Schmall Lajos, Adalékok a régi Pest történetéhez (Budapest 1898).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3855. címszó a lexikon => 696. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13855.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: Pest. 1872 óta hét kerületével Budapest l. o. balparti városrésze és közigazgatását az egyesített főváros törvényhatósága látja el. A hét balparti kerület zsidó lakossága összesen 188,298, 25%-a P. összlakosságának. Története visszanyúlik a honfoglalási időkig, amikor Pest vára már fennállott. 1241 előtt a mai Budapestnek még csak Óbuda l. o. és P. nevű része állott fenn. Gyarapodását elsősorban Szent Istvántól kapott kiváltságainak köszönheti és fejlődése egészen addig egyenletesen haladt, míg a királyok Budát nem részesítették elsőbbségben. P. lakosai a XI. sz.-ban tértek át a keresztény hitre. Zsidó lakosságának régi történetéről kevés emlék maradt fenn. 1406-ban szerepel egy P.-ről való Saul l. o. , aki Székesfehérvárott megszerzi Béla IV. zsidótörvényének l. o. hiteles másolatát a magyar zsidók jogainak megvédésére. 1504-ben már voltak P.-en a zsidóknak házaik és telkeik, temetőjük pedig később a mai Lipótvárosnak a Dunához közel eső vidékén feküdt. A török hódoltság idején a P.-i zsidóság helyzete általában megegyezett a hódoltság alatt lévő budai zsidók l. Buda helyzetével. Az 1526. megjelent Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türkischer kayser gethaten c. röpirat azt írja, hogy mikor szept. 8. a törökök elfoglalták P.-et, a várost felégették és minden embert agyonvertek. Mivel a Buda elfoglalásával foglalkozó héber krónika nem említ vérfürdőt, nyilván a P. re vonatkozó tudósítás sem fedi az igazságot. A törököknek kivonulása után, 1686-tól kezdve vagy egy századon át nem lakott zsidó P.-en. Az átutazó zsidók helyzetét is megnehezítette a városi tanács, harminc krajcár vámot szedetett tőlük és ha éjjel megszálltak, egy tallért, az ú. n. Schlafgroschent. Idővel ezt három krajcárra, egy garasra mérsékelték. Mikor a helytartótanács magyarázatot kért P.-től e vámszedésre vonatkozólag, a város azt felelte, hogy kiváltságai szerint szabadságában áll zsidót felvenni, vagy kiutasítani. Ezt a jogát annyira gyakorolta, hogy mikor a budai zsidók III. Károlytól engedélyt kértek arra, hogy négy család P.-en üzletet nyithasson, kívánságuk teljesítését P. megakadályozta. Súlyosbodott a helyzet, mikor I. Lipót 1703 okt. 23. kelt kiváltságlevele a városi tanács szabad elhatározására bízta, hogy akar-e zsidót bebocsátani, vagy sem. P. élt is ezzel a jogával, hogy megszabadítsa polgárait a zsidó ipar és kereskedelem versenyétől. 1726 nov. 18-án a kamara felszólította a várost, szüntesse be a gazdasági érdekeket sértő törvénytelen eljárását és ha joga is van ahhoz, hogy a zsidók letelepedését megakadályozza, ezzel nem jár az, hogy az átutazóktól az éjszakai megszállás lehetőségét elzárja. A repülő hídon pedig ne szedjen nagyobb vámot a zsidóktól, mint a keresztényektől. Ha pedig továbbra is olyan magatartást tanúsít a város, amellyel a királyi kincstárt károsítja, a kincstár pert indít ellene. A helyzet ezentúl sem igen változott. Az 1727-iki zsidóösszeírásnál P. még arról értesíti nagy megelégedéssel a helytartótanácsot, hogy zsidó lakossága nincsen, zsidó arra sem kap engedélyt, hogy a városban megszálljon, kivévén azt az esetet, ha ott rája esteledik, vagy a királyi táblánál van dolga. Az 1735-i konskripció idején, amikor a helytartóság a zsidók összeírását azért rendelte el, hogy számukat oly mértékben leszállíthassa, amely a lakosság érdekeinek megfelel, Pestnek ismét nem volt zsidó lakója, akiről számot kellett volna adnia. Viszont azt a megjegyzést tette, hogy zsidó a jövőben sem telepedhet meg a területén. P. vm. zsidósága 1755. még mindig nem kereskedhet P.-en. A város a helytartóság előtt Lipóttól kapott privilégiumára hivatkozik és az 1715-i országgyűlés 37. cikkére, amely megerősítette idevonatkozó jogait. A helytartóság mégis elrendeli, hogy a zsidók felkereshetik a pesti országos vásárokat. A határozat gyakorlati keresztülvitele azonban nem sikerült, mert 1766 jún. 20. P. város kimondja, hogy zsidók a vásárait nem látogathatják. Később mégis megkapták a jogot a heti és országos vásárokon való megjelenésre, de eleinte megtiltották nekik, hogy áruikat kirakják és hogy nyúlbőrt vásároljanak. Zsidó eladó és vásárló Losung nevű illetéket tartozott fizetni. Csak 1759. kezdtek a zsidók valahogy megtelepedni P.-en, amikor az invalidus, a későbbi Károly-kaszárnya parancsnoka a kantinokat óbudai zsidóknak adta bérbe. A tanács közbelépett a parancsnoknál, mire az engedett, de 1762. a bérletárverezésnél mégis a legtöbbet ígérő óbudai zsidónak adta oda a bérletet 4000 forintért. A város erre minden fórumon panaszt emelt, mire a hercegprímás 1762 szept. 9. örömét nyilvánította afölött, hogy a város fellép a zsidók ellen. P.-nek a sok befolyásos pártfogó közbenjárására sikerült elérni, hogy a bérletszerződést felbontsák. Utoljára 1773 júl. 8. hivatkozott még P. zsidómentes voltára és az elkövetkező tíz év alatt a pesti vásárokon jogtalan vámmal terhelték a vásárjáró zsidókat. Csak az 1783 márc. 31. közzétett császári rendelet döntötte le a százados megszorításokat l. Egyenjogositó törekvések , mikor II. József lehetővé tette, hogy a zsidók a sz. kir. városokban megtelepedhessenek. A Sistematica gentis Judaicae regulatio l. o. néven ismeretes rendszabály, amely lehetőséget nyújtott a zsidóságnak a polgárosulásra, a zsidóknak P.-en való megtelepedését is nagymértékben előmozdította. Máj. 27. a helytartóság már elhatározta, hogy állandó zsidó vendéglő nyílhat meg P.-en, ami nagymértékű haladást jelentett, ha tekintetbe vesszük, hogy a XVIII. sz. hatvanas évei óta a város csak a vásár idejére, 16 napig nyitva tartott vendéglőt engedélyezett, amit az óbudai hitközség bérelt 100 forintért. Az állandó vendéglőre most is az óbudai hitközség kötött szerződést P.-tel, három esztendőre évi 550 frt bérösszegért. Az előváros négy helyén nyílhatott meg így zsidó étterem. P. első zsidó telepesei is Óbudáról származnak, mint az Offenheim, Berliner, Schönstein, Boskovitz, Hirsch és Leitosdorfer családok, úgy, hogy a P.-i hitközség szülőjének az akkor népes óbudai hitközséget kell tekintenünk. P. város 1786 júl. 31. a megye főispánját arra kérte, hogy a zsidók megtelepedését csak az elővárosban engedélyezze. A városi tanács mégis kénytelen volt engedni az idők szellemének és szórványosan beengedte a zsidókat a Belvárosba. A zsidók nagyobb része azonban a Terézváros szűk és gettószerű utcáiban húzódott meg. 1785-ig csak átutazó zsidók l. Commoráns szánhattak meg P.-en, most aztán már helytartósági rendelet alapján kénytelen P. megtűrni a zsidókat l. Tolerált . Mikor 1787. II. József névváltoztatási rendelete következtében l. Német elöljáró nevek megtörtént a P.-i zsidók első hivatalos konskripciója, már tizennégy tűrt zsidó családfő lakott P.-en. Ezeknek régi nevét zárjel között tüntetjük fel: Offenheim Izsák Izrael Ábrahám és fivére Márkus Gomperz Ábrahám , Leitersdorfer Márkus, Mandel Salamon, Abelsberg Bóruch Baruch Abelles , Schellenberger Sámuel Schlesinger , Sachsel Márkus Sax , Liebner Mózes Mózes Löb , Bauer Salamon Böheim , Berkovics Joól, Strauss Mózes Mózes Árjó , Mandel Mózes Dávid Mózes Dávid , Helfer Dávid Frankfurter , Almuslin Izsák Frenk . Ez utóbbi spanyol származású szefárd zsidó volt. A telepesek lélekszáma 114 volt, beleszámítva a szolgaszemélyzetet is. A szolgaszemélyzet bejelentése számos esetben csak a hatóság félrevezetésére szolgált, mert míg a türelmi jog l. Türelmi adó érvényben volt, a város csak a tűrt zsidóknak adott letelepedésre engedélyt. E pénzáldozatot igénylő előnyös helyzetet a szegényebbek nem tudták elérni és úgy segítettek magukon, hogyha önálló keresetük is volt, névlegesen olyan hitrokonuk szolgálatába állottak, akinek megvolt a letelepedési joga. A letelepedési engedélyt 1788 júliusa után már azon feltételhez is kötötték, hogy a tűrt zsidó csak nagykereskedést vagy kézművállalatot létesíthetett és kicsinyben csak olyasmivel kereskedhetett, amiben a keresztény lakosságnak hiánya volt, vagy ami versenyen kívül állott. Eleinte még mészárszéket sem tarthattak és a városi mészárszék csak hetenként kétszer mért ki kóser húst a számukra. II. József császár halálos ágyán 1790 jan. 28. visszavonta kiadott rendeleteit és a sz. kir. városokat visszahelyezte 1780 előtti jogaikba. P. polgárai nyomban megmozdultak, hogy megszabaduljanak a zsidóktól és márc. 25. a tanács késedelmezésére ismételten kérték, hogy a P.-en lakó zsidók távozzanak lakásaikból és üzleteikből máj. 1-éig és szüntessék be házalásukat. A város nem merte elutasítani a polgárság kérelmét és kimondta, hogy máj. 1-ig minden zsidó távozzék a városból és addig is megtiltja a házalásukat. A helytartóság két ízben is türelemre inti a városokat, mert a kiűzetési szándék valamennyi sz. kir. városban előtérbe került. A magyar zsidóság a diétától és II. Lipóttól kér védelmet és most hozakodik elő élelmezési nehézségeivel is. Az országgyűlés az 1790: XXXVIII. t.-cikkben l. De Judaeis meghiúsította a városi önkény érvényre jutását és visszahelyezte a zsidókat abba az állapotba, melyben 1790 jan. 1. voltak. Ha P.-ről így nem is űzhették ki a zsidókat, zaklatásukat nem akadályozta semmi. P. úgy értelmezte a törvényt, hogy annak védelme csak azokra terjed ki, akik 1790. telepedtek meg a városban. A város tehát hivatkozva egy 1794 szept. 9-iki királyi határozatra, amely a várost feljogosítja a nem tolerált zsidók kitoloncolására, 1796 szept.-ben, a zsidó nagy ünnepek előtt elrendelte, hogy a nem tolerált zsidók távozzanak a városból. Huszonnégy forint birsággal sújtja azokat a háztulajdonosokat, akik nem tűrt zsidót házukba fogadnak. 1802 máj. 15. pedig a tűrt zsidók családos leszármazottait is ki akarja űzni. A helytartóság ezt a merényletet megakadályozta, de kimondta, a türelmi joggal bíró szülők gyermekei csak akkor kereskedhetnek önállóan, ha külön türelmi engedélyt váltanak. A rendelet figyelme kiterjed a zsidó szolgákra is és eltiltja, hogy szolga jelleg alatt idegenből jövő zsidókat csempésszenek a városba. Ez a rendelet mondja ki azt is, hogy a P. zsidók gyülekezete hivatalos okmányokon, mint Pester Juden szerepelhet és nem, mint hitközség és pecsétet sem használhat. Erre később is igen nagy súlyt helyezett a helytartóság. 1808-ban a város a zsidók számának csökkenését kérte, mire a helytartóság aug. 9-én rendeletben adta ki, hogy P.-en állandóan idegen zsidó meg nem telepedhet. A türelmi és kereskedési jogot a szülőktől csak egy fiú örökölheti, a többi gyermek csupán kommoránsnak és atyjuk üzletének segédeiül tekinthető. A város felfolyamodott a helytartótanácshoz, hogy a zsidókat szorítsák be a Terézvárosba, a Bel- és az akkor még Újvárosnak nevezett Lipótvárosban pedig ne bérelhessenek lakást. A város aggódva látta a zsidók szaporodását, mert már 1799 dec. 2-án 310 tűrt és 765 időző zsidó élt P.-en. A helytartóság engedett a város kérésének és a Lipótvárosból 62 zsidó családnak kellett volna elköltözni, ami hátrányosan befolyásolta volna az akkor épülő új városrész további fejlődését. Ezt belátta a Lipótváros polgársága is, de csak a zsidóság apellált a végzés ellen, hogy ismét gettóba akarják őket szorítani. A város még egyszer követelte kívánságának teljesítését, de 1815 ápr.4. mégis ő maga kérte a helytartóságot, hogy vegye le a kérdést a napirendről, mert a zsidóknak a város körül szerzett érdemei miatt a polgárság elállott előbbi kívánságától. Csak 1828 kérte a P.-i zsidóság, hogy valamennyi szülő minden gyermekére egyaránt rászálljon a türelmi és kereskedési jog. A kereskedési jog 1812-ben 163 zsidó kereskedő között oszlott meg, akik közt 50 nagykereskedő volt, sokan szegényebbek, mintakár a házalók. A kereskedők rövidáru, üveg-, dohány-, termény-, pálinka-, papír-, szőrme-, liszt-, szatócs-, zsibáru, ócskavas üzletekkel foglalkoztak. 45 volt házaló, 13 vendéglős és 10 spekuláns. Kézműves 14 volt. 1833-ban már 1346 család élt P.-en, ezek közül azonban csak 530-nak volt türelmi, vagy kommorálási engedélye. 1839-ben már ötvennél több zsidó iparos dolgozott P.-en, de címtáblát nem függeszthettek ki és kirakatot sem rendezhettek. Az 1840. esztendő némi megkönnyebbülést hozott a zsidók helyzetében, az országgyűlés 1840: XXIX. t.-c. alatt l. Jogkiterjesztés , megengedte a szabad letelepülést a bányavárosok kivételével és ugyancsak megengedte a kereskedelem és ipar szabadon való űzését. Hosszú idők küzdelmének volt ez az eredménye. Még 1807 nov. 6. az óbudai hitközség által összehívott törvényhatóságok zsidó képviselői P.-ről terjesztették folyamodványukat az országgyűléshez és kérték a polgári jogok megadását. Tíz esztendő múlva ismét P.-en tartott ülést a magyar zsidóság és Rosenthal Salamon, Saphir Gottlieb, Stern Márkus, Ábeles Náthán, Lemberger Ábrahám, Hirsch és Ullman Mózes útján kérték a királytól a 160,000 frt. türelmi adó leszállítását 1832-ben pedig nyolc tekintélyes zsidót bíznak meg azzal, hogy a zsidóság érdekeit a pozsonyi országgyűlésen képviseljék. 1839. Jakobovics Fülöp dr. a zsidó-kórház igazgatója indít mozgalmat arra, hogy a vármegyei követek révén sérelmeik az országgyűlés elé juthassanak és azonkívül maga a zsidóság is közös petícióval járuljon az országgyűlés elé. P- vm. 1839 jún. 10. a követi utasításokba iktatta a zsidóság polgárosítására vonatkozó javaslatát. Ekkor már több oldalról támogatták a zsidók kívánságát, úgy, hogy P. vármegye követe az 1840 márc. 9-i kerületi ülésen a megye azon kívánságát fejezte ki, hogy a zsidó vallás a bevett felekezetek közé számíttassék és a zsidók egyenrangú polgárai legyenek az országnak. A főrendek aggályain meghiúsult az alsó tábla által is pártfogolt törvényjavaslat és az országgyűlés a főrendek ajánlatát fogadta el a fokozatos és lassú jogkiterjesztésre vonatkozólag. Egyelőre elegendőnek tartotta a türelmi adó eltörlését, a zsidóknak céhekbe való belépését és a szabad telekvásárlási jogot. A máj. 10. kiadott kir. rezolúció megakadályozta a szabadelvű törekvések érvényre jutását. A sz. kir. városok most is keresztülvitték érdekeik megvédését. A türelmi adó így még mindig súlyos teherként nyomta a zsidóságot, amely felségfolyamodványban kérte ismét a szégyenletes és nyomasztó tehertől való megszabadítást. A király az országgyűlés hangulatának befolyása alatt hajlandó volt elengedni a türelmi adót, ha a zsidóság lefizeti a 2.554,293 frt 4 1/2 kr. hátralékos taksáját. Hosszas alkudozások után a zsidóság 1.200,000 frt-ban egyezett ki, amelyet a türelmi adó örök időre való megváltásaként öt év alatt lefizet. Az összegért a P.-i hitközség vállalt kezességet. 1846 júl. 2. tudatta a kamara elnöke a kezelőbizottsággal, hogy Ferdinánd jún. 24. örökre megszüntette a türelmi adót, illetve a kamarai taksát, ahogy azt II. József óta nevezték. Ekkor már erős tempóban halad a magyarosodási mozgalom l. Magyarosodás a zsidók között. P.-en fennállott a Magyarító Egylet l. o. . Ez a periódus öleli fel az emancipációért való küzdelmet is l. Emancipáció és az ilyen irányú mozgalmak színhelye is legtöbbnyire P. volt, eltekintve attól, hogy az emancipációs törekvések Pozsonyban hiúsultak meg az országgyűlés halogatásai miatt. Az 1848 márc. 15-én érvényre jutott jogyenlőségben egyedül a zsidók nem részesültek. A felszabadult tömegek az ország különböző városaiban megrohanták a zsidókat és a zavargások P.-en is megkezdődtek. Ápr. 17. a céhek a nekik versenyt jelentő, de nem honosított P.-i zsidók kiűzetését kérték P. városától. Rottenbiller Lipót polgármester tolmácsolta a polgárságköveteléseit a minisztérium előtt, amely megígérte, hogy összeíratja a zsidókat és a jogtalanul letelepedetteket kiutasítja. A pészach ünnep másnapján, míg a zsidóság a szabadságharc lelkes hívévé szegődött, népgyűlés követelte az 1898 óta jogtalanul megtelepedett P.-i zsidók kiűzetését, a nemzetőrségből való kirekesztésüket és Klein Hermannak, az Ungar szerkesztőjének megfenyítését. A felizgatott tömeg erre megrohanta és kifosztotta a zsidók üzleteit. Katonaság vetett véget a zavargásnak. Batthyány Lajos miniszterelnök noha helyreállíttatta a rendet, más oldalon engedményeket tett. Ápr. 22. elrendelte a zsidók felmentését a nemzetőrségi szolgálat alól, holott ez az intézkedés beleütközött az 1848 : 22. t.-c. első paragrafusába, amely a fegyveres szolgálatot az ország minden lakosára nézve kötelezővé teszi felekezeti különbség nélkül. Elrendelte a vizsgálatot a jogtalanul letelepedett zsidók ellen, a hatóságot pedig felszólította, utasítsa a közvádlót, hogy emeljen vádat az Ungar szerkesztője ellen. A vizsgálat 224 jogtalanul letelepedett, kiutasítandó zsidót talált P.-en. Petőfi és Vörösmarty és számosan a szabadságharc nagy egyéniségei közül élesen szembefordultak a reakcióval, de a zsidók annyira elkeseredtek már a helyzet leromlása fölött, hogy sokan közülük kivándorlásra készülődtek és kivándorlási egyletet alakítottak P.-en és Pozsonyban. A zsidóság nagy része azonban bízott az emancipáció elérésében és tovább munkálkodott annak kivívásért. Az emancipációs törekvések oly erősek voltak, hogy P.-en széleskörű vallási reformmozgalom indult meg a zsidóság keretein belül. A mozgalom nyilvánvaló célja az a szándék volt, hogy a zsidóság vallási szertartásait és intézményeit összhangzásba hozza az élettel és ezzel is elősegítse a polgárosulás lehetőségét. A P.-i izraeliták Reformtársulata - ezt a címet viselte a reformáló mozgalom - 1849 július 28. látta teljesedve küzdelmeinek célját. Ekkor adta meg a szegedi országgyűlés a zsidóknak a polgárjogot. A forradalom leveretése azonban a zsidóság helyzetében is visszahatást váltott ki. A reformtársulatot is, mint a forradalom szülöttjét 1849 okt. 15. a P.-i anyahitközség véleményezésének meghallgatása után P. tanácsa feloszlatta és templomát bezáratta. A kerületi főispán a templom bezárását nem találta indokoltnak és azt újra kinyittatta. Magyarország polgári főbiztosa pedig megengedte, hogy míg végleges határozatát közli, a társulat tovább folytathassa működését. Ugyanekkor vizsgálatot indítottak a társulat néhány tagja ellen, akiket azzal vádoltak, hogy a forradalom alatt tartott istentiszteleteken elítélendő magatartást tanúsítottak. A P. hitközség gazdasági helyzete ekkor nagyon megviselt állapotban volt, mert az ország egész zsidósága nem hozott akkora pénzáldozatot a szabadságharcért, mint a P. zsidóság. A szabadságharc első hónapjaiban 50,000 frtot adott az államnak kamatnélküli kölcsönkép. A templomoknak 856 latnyi ezüst ékszereit és a Chevra Kadisa 1193 lat ezüstjét ajánlotta fel a szabadságharc szolgálatára, azonkívül tagjai között gyűjtést rendezett, amelyből 30,227 frt 30 kr. kölcsönt, 7585 frt. 30 kr. készpénzt és 405 3/4 lat ezüst ajándékot küldött a kincstárba. Felszerelte az önkéntes hadseregbe lépő zsidó egyetemi hallgatókat és mesterembereket és a magyar hadsereget állandóan segítette élelmiszerrel, ruhaneművel felszereléssel és pénzzel. A nagy anyagi megterhelés arra kényszeríti a hitközséget, hogy hivatalnoki karát redukálja és iskolájának osztályszámát hárommal lecsökkentse. A válságos helyzetét fokozta az a körülmény, hogy 1848 dec. 31. a városi hatóság megtiltotta a közvetlen és közvetett adók kivetését és így a hitközség szükségleteit csak önkéntes adományokból fedezheti. A forradalom leveretése után pedig az osztrákok sarcolták erősen a hitközséget. A türelmi adóhátralék ötödik és hatodik részlete is esedékessé vált, osztrák pénzben 109,090 frt 54 1/2 kr.-t kitevő összegben. Közben a hitközségnek Kossuth bankókban lévő tartaléktőkéje érvényét vesztette. Nagy nehézségek árán mégis lefizette a türelmi adórészleteket. Az osztrák fővezér proklamációban közölte a zsidókkal, hogy húszezer forintra bünteti azokat a gyülekezeteket, amelyeknek tagjai továbbra is összeköttetést tartanak fenn a magyarokkal, tudósítást és árut szállítanak nekik és állítólagos győzelmeikről hamis híreket terjesztenek. Két P.-i zsidót, akik felszerelést szállítottak a magyar hadseregnek, a hadbíróság kötél általi halálra ítélt. Windischgrätz azonban megkegyelmezett nekik és 10-12 évi sáncmunkára ítélte őket. A P.-i hitközséget pedig a két elítélt miatt 40,000 frt bírság megfizetésére ítélte. Haynaunak P.-re való bevonulása ugyancsak újabb súlyos terheket jelentett. Súlyos hadisarcot vetett ki rájuk, azonkívül hatalmas tételekben követelte meg tőlük a katonai felszerelési anyag beszolgáltatását. A kitűzött határidő elmulasztása esetén minden napért 50 forint bírságot vetett ki, makacs késedelem esetén pedig 500 forintot. A P.-i hitközség 61,098 frt 33 kr. értékben beszolgáltatta a felszerelési cikkek első részletét. Ezekben a nehéz időkben néhány zsidó, csakhogy megszabaduljon a fizetési terhektől, kitért a hitéből. A zsidóság a kötelezettségeinek, olyan nagy nehézségek árán tudott eleget tenni, hogy végül is a hadügyminisztérium a P.-i, óbudai, kecskeméti, ceglédi, nagykőrösi és irsai kompromittált hitközségeknek megengedte, hogy 2.300,000 forinttal váltsák meg terheiket. Ezt a határozatot végül császári jóváhagyással úgy módosították, hogy az összeget a lojális Pozsony és Temesvár kivételével az összes magyar hitközségek űzessék, amiért a P.-i hitközség köteles kezességet vállalni. A hadisarc megfizetésére azonban nem került a sor, mert a zsidóság sokszori kérelmére végre is a császár 1850 szept. 20. elengedte. A P.-i és az óbudai hitközségek erre azzal a kérelemmel fordultak a császárhoz, hogy a már előbb beszolgáltatott hadisarcukat térítsék meg oly módon, hogy abból az ország zsidósága az iskolaalapot megteremthesse l. Iskolaalap . A császár ezt a kérelmet elutasította. A P. i anyahitközség rossz gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy a reformtársulat az adófizetők egy részét elvonta tőle. Nemcsak az anyahitközség, de a hatóság sem nézte jó szemmel a társulatot úgy, hogy a kormány által 1851 szep.-ben és nov.-ben összehívott bizottság szektának minősítette és mint ilyet meg nem tűrhetőnek jelentette ki. A szektákra vonatkozó rendszabályt a magyar zsidók egyházi szervezete alapszabálytervezetének 245 §-ába foglalták. A kultuszminiszter, noha az alapszabálytervezet a legfelsőbb jóváhagyást nem nyerte el, mégis az említett § értelmében feloszlatta a társulatot. Az által, hogy a hitközség visszanyerte jómódú adófizetőit, gazdasági helyzete is megjavult, úgy hogy 1854. már hozzáfoghatott a Dohány-utcai templom építéséhez és megalapította alkalmazottainak nyugdíjintézetét. 1851 óta már újra működött leány- és fiúiskolája, amelyben a IV. osztály két évfolyama alreáliskolaként szerepelt. Az iskola szellemén megtört a Bach-korszak minden germanizáló törekvése. Az olasz háború után a zsidók egyenjogúsításának aktualitása ismét elő térbe került és a magyarosodás újult erővel indult meg a zsidóság kiűzött. A Magyarító Egylet l. o. , amely a forradalom alatt megszűnt, Izraelita Magyar Egylet néven folytatta működését és küzdött a magyar nyelv és a zsidóság jogaiért. P.-en ismét életre ébredt az emancipációs mozgalom, amely 1867. eredménnyel záródott. A magyar zsidóság egyenjogúsítása megtörtént és így a P.-i zsidóság fejlődése rohamos léptekkel indult meg és ez a fejlődés szorosan egybeforrott a magyar főváros fejlődésével. 1872-ben, mikor P.-et Budával egyesítették, már szabad zsidó polgárság munkálkodott az egyesített magyar főváros jövőjéért. Irodalom. Dr. Büchler. A zsidók története Budapesten Budapest 1901/111. Pest ; Horváth J., Pest sz. kir. városnak régi Ofen német nevéről Pest 1810 : Patachich József. Történeti jegyzetek sz. kir. Pest városról Pest 1839 ; Schuster, Geschichte der Stadt Pest Pest 1806 ; Patachich J., Die Bürger Pestis in dar Vorzeit und Gegenwart Pest 1834 : Schmall Lajos, Adalékok a régi Pest történetéhez Budapest 1898 .

13855.ht

CÍMSZÓ Pes

SZÓCIKK Pest 187 ót hé kerületéve Budapes l o balpart városrész é közigazgatásá a egyesítet főváro törvényhatóság látj el hé balpart kerüle zsid lakosság összese 188,298 25%- P összlakosságának Történet visszanyúli honfoglalás időkig amiko Pes vár má fennállott 124 előt ma Budapestne mé csa Óbud l o é P nev rész állot fenn Gyarapodásá elsősorba Szen Istvántó kapot kiváltságaina köszönhet é fejlődés egésze addi egyenletese haladt mí királyo Budá ne részesítetté elsőbbségben P lakosa XI sz.-ba térte á keresztén hitre Zsid lakosságána rég történetérő kevé emlé marad fenn 1406-ba szerepe eg P.-rő val Sau l o ak Székesfehérvárot megszerz Bél IV zsidótörvényéne l o hitele másolatá magya zsidó jogaina megvédésére 1504-be má volta P.-e zsidókna házai é telkeik temetőjü pedi későb ma Lipótvárosna Dunáho köze es vidéké feküdt törö hódoltsá idejé P.- zsidósá helyzet általába megegyezet hódoltsá alat lév buda zsidó l Bud helyzetével A 1526 megjelen Hernac volge de Bluthundt de sic nenne ey Türkische kayse gethate c röpira az írja hog miko szept 8 törökö elfoglaltá P.-et város felégetté é minde ember agyonvertek Mive Bud elfoglalásáva foglalkoz hébe krónik ne emlí vérfürdőt nyilvá P r vonatkoz tudósítá se fed a igazságot törökökne kivonulás után 1686-tó kezdv vag eg százado á ne lakot zsid P.-en A átutaz zsidó helyzeté i megnehezített város tanács harmin krajcá vámo szedetet tőlü é h éjje megszálltak eg tallért a ú n Schlafgroschent Időve ez háro krajcárra eg garasr mérsékelték Miko helytartótanác magyarázato kér P.-tő vámszedésr vonatkozólag váro az felelte hog kiváltsága szerin szabadságába ál zsidó felvenni vag kiutasítani Ez jogá annyir gyakorolta hog miko buda zsidó III Károlytó engedély kérte arra hog nég csalá P.-e üzlete nyithasson kívánságu teljesítésé P megakadályozta Súlyosbodot helyzet miko I Lipó 170 okt 23 kel kiváltságlevel város tanác szaba elhatározásár bízta hog akar- zsidó bebocsátani vag sem P él i ezze jogával hog megszabadíts polgárai zsid ipa é kereskedele versenyétől 172 nov 18-á kamar felszólított várost szüntess b gazdaság érdekeke sért törvénytele eljárásá é h jog i va ahhoz hog zsidó letelepedésé megakadályozza ezze ne já az hog a átutazóktó a éjszaka megszállá lehetőségé elzárja repül hído pedi n szedje nagyob vámo zsidóktól min keresztényektől H pedi továbbr i olya magatartás tanúsí város amellye király kincstár károsítja kincstá per indí ellene helyze ezentú se ige változott A 1727-ik zsidóösszeírásná P mé arró értesít nag megelégedésse helytartótanácsot hog zsid lakosság nincsen zsid arr se ka engedélyt hog városba megszálljon kivévé az a esetet h ot ráj esteledik vag király tábláná va dolga A 1735- konskripci idején amiko helytartósá zsidó összeírásá azér rendelt el hog számuka ol mértékbe leszállíthassa amel lakossá érdekeine megfelel Pestne ismé ne vol zsid lakója akirő számo kellet voln adnia Viszon az megjegyzés tette hog zsid jövőbe se telepedhe me területén P vm zsidóság 1755 mé mindi ne kereskedhe P.-en váro helytartósá előt Lipóttó kapot privilégiumár hivatkozi é a 1715- országgyűlé 37 cikkére amel megerősített idevonatkoz jogait helytartósá mégi elrendeli hog zsidó felkeresheti pest országo vásárokat határoza gyakorlat keresztülvitel azonba ne sikerült mer 176 jún 20 P váro kimondja hog zsidó vásárai ne látogathatják Későb mégi megkaptá jogo het é országo vásároko val megjelenésre d eleint megtiltottá nekik hog áruika kirakjá é hog nyúlbőr vásároljanak Zsid elad é vásárl Losun nev illetéke tartozot fizetni Csa 1759 kezdte zsidó valahog megtelepedn P.-en amiko a invalidus később Károly-kaszárny parancsnok kantinoka óbuda zsidókna adt bérbe tanác közbelépet parancsnoknál mir a engedett d 1762 bérletárverezésné mégi legtöbbe ígér óbuda zsidóna adt od bérlete 400 forintért váro err minde fórumo panasz emelt mir hercegprímá 176 szept 9 örömé nyilvánított afölött hog váro fellé zsidó ellen P.-ne so befolyáso pártfog közbenjárásár sikerül elérni hog bérletszerződés felbontsák Utoljár 177 júl 8 hivatkozot mé P zsidómente voltár é a elkövetkez tí é alat pest vásároko jogtala vámma terhelté vásárjár zsidókat Csa a 178 márc 31 közzétet császár rendele döntött l százado megszorításoka l Egyenjogosit törekvése miko II Józse lehetőv tette hog zsidó sz kir városokba megtelepedhessenek Sistematic genti Judaica regulati l o néve ismerete rendszabály amel lehetősége nyújtot zsidóságna polgárosulásra zsidókna P.-e val megtelepedésé i nagymértékbe előmozdította Máj 27 helytartósá má elhatározta hog álland zsid vendégl nyílha me P.-en am nagymérték haladás jelentett h tekintetb vesszük hog XVIII sz hatvana éve ót váro csa vásá idejére 1 napi nyitv tartot vendéglő engedélyezett ami a óbuda hitközsé bérel 10 forintért A álland vendéglőr mos i a óbuda hitközsé kötöt szerződés P.-tel háro esztendőr év 55 fr bérösszegért A előváro nég helyé nyílhatot me íg zsid étterem P els zsid telepese i Óbudáró származnak min a Offenheim Berliner Schönstein Boskovitz Hirsc é Leitosdorfe családok úgy hog P.- hitközsé szülőjéne a akko népe óbuda hitközsége kel tekintenünk P váro 178 júl 31 megy főispánjá arr kérte hog zsidó megtelepedésé csa a elővárosba engedélyezze város tanác mégi kénytele vol engedn a idő szelleméne é szórványosa beengedt zsidóka Belvárosba zsidó nagyob rész azonba Terézváro szű é gettószer utcáiba húzódot meg 1785-i csa átutaz zsidó l Commorán szánhatta me P.-en mos aztá má helytartóság rendele alapjá kénytele P megtűrn zsidóka l Tolerál Miko 1787 II Józse névváltoztatás rendelet következtébe l Néme elöljár neve megtörtén P.- zsidó els hivatalo konskripciója má tizennég tűr zsid családf lakot P.-en Ezekne rég nevé zárje közöt tüntetjü fel Offenhei Izsá Izrae Ábrahá é fivér Márku Gomper Ábrahá Leitersdorfe Márkus Mande Salamon Abelsber Bóruc Baruc Abelle Schellenberge Sámue Schlesinge Sachse Márku Sa Liebne Móze Móze Lö Baue Salamo Böhei Berkovic Joól Straus Móze Móze Árj Mande Móze Dávi Móze Dávi Helfe Dávi Frankfurte Almusli Izsá Fren E utóbb spanyo származás szefár zsid volt telepese lélekszám 11 volt beleszámítv szolgaszemélyzete is szolgaszemélyze bejelentés számo esetbe csa hatósá félrevezetésér szolgált mer mí türelm jo l Türelm ad érvénybe volt váro csa tűr zsidókna adot letelepedésr engedélyt pénzáldozato igényl előnyö helyzete szegényebbe ne tudtá elérn é úg segítette magukon hogyh önáll keresetü i volt névlegese olya hitrokonu szolgálatáb állottak akine megvol letelepedés joga letelepedés engedély 178 július utá má azo feltételhe i kötötték hog tűr zsid csa nagykereskedés vag kézművállalato létesíthetet é kicsinybe csa olyasmive kereskedhetett amibe keresztén lakosságna hiány volt vag am versenye kívü állott Eleint mé mészárszéke se tarthatta é város mészárszé csa hetenkén kétsze mér k kóse hús számukra II Józse császá halálo ágyá 179 jan 28 visszavont kiadot rendeletei é sz kir városoka visszahelyezt 178 előtt jogaikba P polgára nyomba megmozdultak hog megszabaduljana zsidóktó é márc 25 tanác késedelmezésér ismételte kérték hog P.-e lak zsidó távozzana lakásaikbó é üzleteikbő máj 1-éi é szüntessé b házalásukat váro ne mert elutasítan polgársá kérelmé é kimondta hog máj 1-i minde zsid távozzé városbó é addi i megtiltj házalásukat helytartósá ké ízbe i türelemr int városokat mer kiűzetés szándé valamenny sz kir városba előtérb került magya zsidósá diétátó é II Lipóttó ké védelme é mos hozakodi el élelmezés nehézségeive is A országgyűlé a 1790 XXXVIII t.-cikkbe l D Judaei meghiúsított város önkén érvényr jutásá é visszahelyezt zsidóka abb a állapotba melybe 179 jan 1 voltak H P.-rő íg ne i űzhetté k zsidókat zaklatásuka ne akadályozt semmi P úg értelmezt törvényt hog anna védelm csa azokr terje ki aki 1790 telepedte me városban váro tehá hivatkozv eg 179 szept 9-ik király határozatra amel város feljogosítj ne tolerál zsidó kitoloncolására 179 szept.-ben zsid nag ünnepe előt elrendelte hog ne tolerál zsidó távozzana városból Huszonnég forin birságga sújtj azoka háztulajdonosokat aki ne tűr zsidó házukb fogadnak 180 máj 15 pedi tűr zsidó családo leszármazottai i k akarj űzni helytartósá ez merénylete megakadályozta d kimondta türelm jogga bír szülő gyermeke csa akko kereskedhetne önállóan h külö türelm engedély váltanak rendele figyelm kiterje zsid szolgákr i é eltiltja hog szolg jelle alat idegenbő jöv zsidóka csempésszene városba E rendele mondj k az is hog P zsidó gyülekezet hivatalo okmányokon min Peste Jude szerepelhe é nem min hitközsé é pecséte se használhat Err későb i ige nag súly helyezet helytartóság 1808-ba váro zsidó számána csökkenésé kérte mir helytartósá aug 9-é rendeletbe adt ki hog P.-e állandóa idege zsid me ne telepedhet türelm é kereskedés jogo szülőktő csa eg fi örökölheti több gyerme csupá kommoránsna é atyju üzleténe segédeiü tekinthető váro felfolyamodot helytartótanácshoz hog zsidóka szorítsá b Terézvárosba Bel é a akko mé Újvárosna nevezet Lipótvárosba pedi n bérelhessene lakást váro aggódv látt zsidó szaporodását mer má 179 dec 2-á 31 tűr é 76 időz zsid él P.-en helytartósá engedet váro kéréséne é Lipótvárosbó 6 zsid családna kellet voln elköltözni am hátrányosa befolyásolt voln a akko épül ú városrés tovább fejlődését Ez belátt Lipótváro polgárság is d csa zsidósá apellál végzé ellen hog ismé gettób akarjá őke szorítani váro mé egysze követelt kívánságána teljesítését d 181 ápr.4 mégi mag kért helytartóságot hog vegy l kérdés napirendről mer zsidókna váro körü szerzet érdeme miat polgársá elállot előbb kívánságától Csa 182 kért P.- zsidóság hog valamenny szül minde gyermekér egyarán rászálljo türelm é kereskedés jog kereskedés jo 1812-be 16 zsid keresked közöt oszlot meg aki köz 5 nagykeresked volt soka szegényebbek mintaká házalók kereskedő rövidáru üveg- dohány- termény- pálinka- papír- szőrme- liszt- szatócs- zsibáru ócskava üzletekke foglalkoztak 4 vol házaló 1 vendéglő é 1 spekuláns Kézműve 1 volt 1833-ba má 134 csalá él P.-en eze közü azonba csa 530-na vol türelmi vag kommorálás engedélye 1839-be má ötvenné töb zsid iparo dolgozot P.-en d címtáblá ne függeszthette k é kirakato se rendezhettek A 1840 esztend ném megkönnyebbülés hozot zsidó helyzetében a országgyűlé 1840 XXIX t.-c alat l Jogkiterjeszté megengedt szaba letelepülés bányavároso kivételéve é ugyancsa megengedt kereskedele é ipa szabado val űzését Hossz idő küzdelméne vol e a eredménye Mé 180 nov 6 a óbuda hitközsé álta összehívot törvényhatóságo zsid képviselő P.-rő terjesztetté folyamodványuka a országgyűléshe é kérté polgár jogo megadását Tí esztend múlv ismé P.-e tartot ülés magya zsidósá é Rosentha Salamon Saphi Gottlieb Ster Márkus Ábele Náthán Lemberge Ábrahám Hirsc é Ullma Móze útjá kérté királytó 160,00 frt türelm ad leszállításá 1832-be pedi nyol tekintélye zsidó bízna me azzal hog zsidósá érdekei pozsony országgyűlése képviseljék 1839 Jakobovic Fülö dr zsidó-kórhá igazgatój indí mozgalma arra hog vármegye követe révé sérelmei a országgyűlé el juthassana é azonkívü mag zsidósá i közö petícióva járuljo a országgyűlé elé P vm 183 jún 10 követ utasításokb iktatt zsidósá polgárosításár vonatkoz javaslatát Ekko má töb oldalró támogattá zsidó kívánságát úgy hog P vármegy követ a 184 márc 9- kerület ülése megy azo kívánságá fejezt ki hog zsid vallá bevet felekezete köz számíttassé é zsidó egyenrang polgára legyene a országnak főrende aggályai meghiúsul a als tábl álta i pártfogol törvényjavasla é a országgyűlé főrende ajánlatá fogadt e fokozato é lass jogkiterjesztésr vonatkozólag Egyelőr elegendőne tartott türelm ad eltörlését zsidókna céhekb val belépésé é szaba telekvásárlás jogot máj 10 kiadot kir rezolúci megakadályozt szabadelv törekvése érvényr jutását sz kir városo mos i keresztülvitté érdekei megvédését türelm ad íg mé mindi súlyo teherkén nyomt zsidóságot amel felségfolyamodványba kért ismé szégyenlete é nyomaszt tehertő val megszabadítást királ a országgyűlé hangulatána befolyás alat hajland vol elengedn türelm adót h zsidósá lefizet 2.554,29 fr 1/ kr hátraléko taksáját Hossza alkudozáso utá zsidósá 1.200,00 frt-ba egyezet ki amelye türelm ad örö időr val megváltásakén ö é alat lefizet A összegér P.- hitközsé vállal kezességet 184 júl 2 tudatt kamar elnök kezelőbizottsággal hog Ferdinán jún 24 örökr megszüntett türelm adót illetv kamara taksát ahog az II Józse ót nevezték Ekko má erő tempóba hala magyarosodás mozgalo l Magyarosodá zsidó között P.-e fennállot Magyarít Egyle l o E periódu ölel fe a emancipációér val küzdelme i l Emancipáci é a ilye irány mozgalma színhely i legtöbbnyir P volt eltekintv attól hog a emancipáció törekvése Pozsonyba hiúsulta me a országgyűlé halogatása miatt A 184 márc 15-é érvényr jutot jogyenlőségbe egyedü zsidó ne részesültek felszabadul tömege a orszá különböz városaiba megrohantá zsidóka é zavargáso P.-e i megkezdődtek Ápr 17 céhe neki verseny jelentő d ne honosítot P.- zsidó kiűzetésé kérté P városától Rottenbille Lipó polgármeste tolmácsolt polgárságkövetelései minisztériu előtt amel megígérte hog összeíratj zsidóka é jogtalanu letelepedetteke kiutasítja pészac ünne másnapján mí zsidósá szabadsághar lelke hívév szegődött népgyűlé követelt a 189 ót jogtalanu megtelepedet P.- zsidó kiűzetését nemzetőrségbő val kirekesztésüke é Klei Hermannak a Unga szerkesztőjéne megfenyítését felizgatot töme err megrohant é kifosztott zsidó üzleteit Katonasá vetet vége zavargásnak Batthyán Lajo miniszterelnö noh helyreállíttatt rendet má oldalo engedményeke tett Ápr 22 elrendelt zsidó felmentésé nemzetőrség szolgála alól holot e a intézkedé beleütközöt a 184 22 t.-c els paragrafusába amel fegyvere szolgálato a orszá minde lakosár nézv kötelezőv tesz felekezet különbsé nélkül Elrendelt vizsgálato jogtalanu letelepedet zsidó ellen hatóságo pedi felszólította utasíts közvádlót hog emelje váda a Unga szerkesztőj ellen vizsgála 22 jogtalanu letelepedett kiutasítand zsidó talál P.-en Petőf é Vörösmart é számosa szabadsághar nag egyénisége közü élese szembefordulta reakcióval d zsidó annyir elkeseredte má helyze leromlás fölött hog soka közülü kivándorlásr készülődte é kivándorlás egylete alakította P.-e é Pozsonyban zsidósá nag rész azonba bízot a emancipáci elérésébe é továb munkálkodot anna kivívásért A emancipáció törekvése ol erőse voltak hog P.-e széleskör vallás reformmozgalo indul me zsidósá keretei belül mozgalo nyilvánval célj a szándé volt hog zsidósá vallás szertartásai é intézményei összhangzásb hozz a élette é ezze i elősegíts polgárosulá lehetőségét P.- izraelitá Reformtársulat ez címe viselt reformál mozgalo 184 júliu 28 látt teljesedv küzdelmeine célját Ekko adt me szeged országgyűlé zsidókna polgárjogot forradalo leveretés azonba zsidósá helyzetébe i visszahatás váltot ki reformtársulato is min forradalo szülöttjé 184 okt 15 P.- anyahitközsé véleményezéséne meghallgatás utá P tanács feloszlatt é templomá bezáratta kerület főispá templo bezárásá ne talált indokoltna é az újr kinyittatta Magyarorszá polgár főbiztos pedi megengedte hog mí véglege határozatá közli társula továb folytathass működését Ugyanekko vizsgálato indította társula néhán tagj ellen akike azza vádoltak hog forradalo alat tartot istentiszteleteke elítélend magatartás tanúsítottak P hitközsé gazdaság helyzet ekko nagyo megvisel állapotba volt mer a orszá egés zsidóság ne hozot akkor pénzáldozato szabadságharcért min P zsidóság szabadsághar els hónapjaiba 50,00 frto adot a államna kamatnélkül kölcsönkép templomokna 85 latny ezüs ékszerei é Chevr Kadis 119 la ezüstjé ajánlott fe szabadsághar szolgálatára azonkívü tagja közöt gyűjtés rendezett amelybő 30,22 fr 3 kr kölcsönt 758 frt 3 kr készpénz é 40 3/ la ezüs ajándéko küldöt kincstárba Felszerelt a önkénte hadseregb lép zsid egyetem hallgatóka é mesterembereke é magya hadserege állandóa segített élelmiszerrel ruhaneműve felszerelésse é pénzzel nag anyag megterhelé arr kényszerít hitközséget hog hivatalnok kará redukálj é iskolájána osztályszámá háromma lecsökkentse válságo helyzeté fokozt a körülmény hog 184 dec 31 város hatósá megtiltott közvetle é közvetet adó kivetésé é íg hitközsé szükségletei csa önkénte adományokbó fedezheti forradalo leveretés utá pedi a osztráko sarcoltá erőse hitközséget türelm adóhátralé ötödi é hatodi részlet i esedékess vált osztrá pénzbe 109,09 fr 5 1/ kr.- kitev összegben Közbe hitközségne Kossut bankókba lév tartaléktőkéj érvényé vesztette Nag nehézsége árá mégi lefizett türelm adórészleteket A osztrá fővezé proklamációba közölt zsidókkal hog húszeze forintr büntet azoka gyülekezeteket amelyekne tagja továbbr i összeköttetés tartana fen magyarokkal tudósítás é áru szállítana neki é állítólago győzelmeikrő hami híreke terjesztenek Ké P.- zsidót aki felszerelés szállította magya hadseregnek hadbírósá köté által halálr ítélt Windischgrät azonba megkegyelmezet neki é 10-1 év sáncmunkár ítélt őket P.- hitközsége pedi ké elítél miat 40,00 fr bírsá megfizetésér ítélte Haynauna P.-r val bevonulás ugyancsa újab súlyo terheke jelentett Súlyo hadisarco vetet k rájuk azonkívü hatalma tételekbe követelt me tőlü katona felszerelés anya beszolgáltatását kitűzöt határid elmulasztás eseté minde napér 5 forin bírságo vetet ki makac késedele eseté pedi 50 forintot P.- hitközsé 61,09 fr 3 kr értékbe beszolgáltatt felszerelés cikke els részletét Ezekbe nehé időkbe néhán zsidó csakhog megszabaduljo fizetés terhektől kitér hitéből zsidósá kötelezettségeinek olya nag nehézsége árá tudot elege tenni hog végü i hadügyminisztériu P.-i óbudai kecskeméti ceglédi nagykőrös é irsa kompromittál hitközségekne megengedte hog 2.300,00 forintta váltsá me terheiket Ez határozato végü császár jóváhagyássa úg módosították hog a összege lojáli Pozson é Temesvá kivételéve a össze magya hitközsége űzessék amiér P.- hitközsé kötele kezessége vállalni hadisar megfizetésér azonba ne kerül sor mer zsidósá sokszor kérelmér végr i császá 185 szept 20 elengedte P.- é a óbuda hitközsége err azza kérelemme fordulta császárhoz hog má előb beszolgáltatot hadisarcuka térítsé me ol módon hog abbó a orszá zsidóság a iskolaalapo megteremthess l Iskolaala császá ez kérelme elutasította P anyahitközsé ross gazdaság helyzeté jelentőse befolyásolt a körülmény hog reformtársula a adófizető eg részé elvont tőle Nemcsa a anyahitközség d hatósá se nézt j szemme társulato úgy hog kormán álta 185 szep.-be é nov.-be összehívot bizottsá szektána minősített é min ilye me ne tűrhetőne jelentett ki szektákr vonatkoz rendszabály magya zsidó egyház szervezet alapszabálytervezeténe 24 §-áb foglalták kultuszminiszter noh a alapszabályterveze legfelsőb jóváhagyás ne nyert el mégi a említet értelmébe feloszlatt társulatot A által hog hitközsé visszanyert jómód adófizetőit gazdaság helyzet i megjavult úg hog 1854 má hozzáfoghatot Dohány-utca templo építéséhe é megalapított alkalmazottaina nyugdíjintézetét 185 ót má újr működöt leány é fiúiskolája amelybe IV osztál ké évfolyam alreáliskolakén szerepelt A iskol szellemé megtör Bach-korsza minde germanizál törekvése A olas hábor utá zsidó egyenjogúsításána aktualitás ismé el térb kerül é magyarosodá újul erőve indul me zsidósá kiűzött Magyarít Egyle l o amel forradalo alat megszűnt Izraelit Magya Egyle néve folytatt működésé é küzdöt magya nyel é zsidósá jogaiért P.-e ismé életr ébred a emancipáció mozgalom amel 1867 eredménnye záródott magya zsidósá egyenjogúsítás megtörtén é íg P.- zsidósá fejlődés rohamo léptekke indul me é e fejlődé szorosa egybeforrot magya főváro fejlődésével 1872-ben miko P.-e Budáva egyesítették má szaba zsid polgársá munkálkodot a egyesítet magya főváro jövőjéért Irodalom Dr Büchler zsidó történet Budapeste Budapes 1901/111 Pes Horvát J. Pes sz kir városna rég Ofe néme nevérő Pes 181 Patachic József Történet jegyzete sz kir Pes városró Pes 183 Schuster Geschicht de Stad Pes Pes 180 Patachic J. Di Bürge Pesti i da Vorzei un Gegenwar Pes 183 Schmal Lajos Adaléko rég Pes történetéhe Budapes 189

13855.h

CÍMSZ Pe

SZÓCIK Pes 18 ó h kerületév Budape balpar városrés közigazgatás egyesíte fővár törvényhatósá lát e h balpar kerül zsi lakossá összes 188,29 25% összlakosságána Történe visszanyúl honfoglalá időki amik Pe vá m fennállot 12 elő m Budapestn m cs Óbu ne rés állo fen Gyarapodás elsősorb Sze Istvánt kapo kiváltságain köszönhe fejlődé egész add egyenletes halad m király Bud n részesített elsőbbségbe lakos X sz.-b tért kereszté hitr Zsi lakosságán ré történetér kev eml mara fen 1406-b szerep e P.-r va Sa a Székesfehérváro megszer Bé I zsidótörvényén hitel másolat magy zsid jogain megvédésér 1504-b m volt P.- zsidókn háza telkei temetőj ped késő m Lipótvárosn Dunáh köz e vidék feküd tör hódolts idej P. zsidós helyze általáb megegyeze hódolts ala lé bud zsid Bu helyzetéve 152 megjele Herna volg d Bluthund d si nenn e Türkisch kays gethat röpir a írj ho mik szep török elfoglalt P.-e váro felégett mind embe agyonverte Miv Bu elfoglalásáv foglalko héb króni n eml vérfürdő nyilv vonatko tudósít s fe igazságo törökökn kivonulá utá 1686-t kezd va e század n lako zsi P.-e átuta zsid helyzet megnehezítet váro tanác harmi krajc vám szedete től éjj megszállta e tallér Schlafgroschen Időv e hár krajcárr e garas mérsékelté Mik helytartótaná magyarázat ké P.-t vámszedés vonatkozóla vár a felelt ho kiváltság szeri szabadságáb á zsid felvenn va kiutasítan E jog annyi gyakorolt ho mik bud zsid II Károlyt engedél kért arr ho né csal P.- üzlet nyithasso kívánság teljesítés megakadályozt Súlyosbodo helyze mik Lip 17 ok 2 ke kiváltságleve váro taná szab elhatározásá bízt ho akar zsid bebocsátan va se é ezz jogáva ho megszabadít polgára zsi ip kereskedel versenyétő 17 no 18- kama felszólítot város szüntes gazdasá érdekek sér törvénytel eljárás jo v ahho ho zsid letelepedés megakadályozz ezz n j a ho átutazókt éjszak megszáll lehetőség elzárj repü híd ped szedj nagyo vám zsidóktó mi keresztényektő ped tovább oly magatartá tanús váro amelly királ kincstá károsítj kincst pe ind ellen helyz ezent s ig változot 1727-i zsidóösszeírásn m arr értesí na megelégedéss helytartótanácso ho zsi lakossá nincse zsi ar s k engedély ho városb megszálljo kivév a esete o rá esteledi va királ táblán v dolg 1735 konskripc idejé amik helytartós zsid összeírás azé rendel e ho számuk o mértékb leszállíthass ame lakoss érdekein megfele Pestn ism n vo zsi lakój akir szám kelle vol adni Viszo a megjegyzé tett ho zsi jövőb s telepedh m területé v zsidósá 175 m mind n kereskedh P.-e vár helytartós elő Lipótt kapo privilégiumá hivatkoz 1715 országgyűl 3 cikkér ame megerősítet idevonatko jogai helytartós még elrendel ho zsid felkereshet pes ország vásároka határoz gyakorla keresztülvite azonb n sikerül me 17 jú 2 vár kimondj ho zsid vására n látogathatjá Késő még megkapt jog he ország vásárok va megjelenésr elein megtiltott neki ho áruik kirakj ho nyúlbő vásároljana Zsi ela vásár Losu ne illeték tartozo fizetn Cs 175 kezdt zsid valaho megteleped P.-e amik invalidu későb Károly-kaszárn parancsno kantinok óbud zsidókn ad bérb taná közbelépe parancsnokná mi engedet 176 bérletárverezésn még legtöbb ígé óbud zsidón ad o bérlet 40 forintér vár er mind fórum panas emel mi hercegprím 17 szep öröm nyilvánítot afölöt ho vár fell zsid elle P.-n s befolyás pártfo közbenjárásá sikerü elérn ho bérletszerződé felbontsá Utoljá 17 jú hivatkozo m zsidóment voltá elkövetke t ala pes vásárok jogtal vámm terhelt vásárjá zsidóka Cs 17 már 3 közzéte császá rendel döntöt század megszorítások Egyenjogosi törekvés mik I Józs lehető tett ho zsid s ki városokb megtelepedhessene Sistemati gent Judaic regulat név ismeret rendszabál ame lehetőség nyújto zsidóságn polgárosulásr zsidókn P.- va megtelepedés nagymértékb előmozdított Má 2 helytartós m elhatározt ho állan zsi vendég nyílh m P.-e a nagymérté haladá jelentet tekintet vesszü ho XVII s hatvan év ó vár cs vás idejér nap nyit tarto vendégl engedélyezet am óbud hitközs bére 1 forintér állan vendéglő mo óbud hitközs kötö szerződé P.-te hár esztendő é 5 f bérösszegér elővár né hely nyílhato m í zsi éttere el zsi telepes Óbudár származna mi Offenhei Berline Schönstei Boskovit Hirs Leitosdorf családo úg ho P. hitközs szülőjén akk nép óbud hitközség ke tekintenün vár 17 jú 3 meg főispánj ar kért ho zsid megtelepedés cs elővárosb engedélyezz váro taná még kénytel vo enged id szellemén szórványos beenged zsidók Belvárosb zsid nagyo rés azonb Terézvár sz gettósze utcáib húzódo me 1785- cs átuta zsid Commorá szánhatt m P.-e mo azt m helytartósá rendel alapj kénytel megtűr zsidók Tolerá Mik 178 I Józs névváltoztatá rendele következtéb Ném elöljá nev megtörté P. zsid el hivatal konskripciój m tizenné tű zsi család lako P.-e Ezekn ré nev zárj közö tüntetj fe Offenhe Izs Izra Ábrah fivé Márk Gompe Ábrah Leitersdorf Márku Mand Salamo Abelsbe Bóru Baru Abell Schellenberg Sámu Schlesing Sachs Márk S Liebn Móz Móz L Bau Salam Böhe Berkovi Joó Strau Móz Móz Ár Mand Móz Dáv Móz Dáv Helf Dáv Frankfurt Almusl Izs Fre utób spany származá szefá zsi vol telepes lélekszá 1 vol beleszámít szolgaszemélyzet i szolgaszemélyz bejelenté szám esetb cs hatós félrevezetésé szolgál me m türel j Türel a érvényb vol vár cs tű zsidókn ado letelepedés engedély pénzáldozat igény előny helyzet szegényebb n tudt elér ú segített maguko hogy önál kereset vol névleges oly hitrokon szolgálatá állotta akin megvo letelepedé jog letelepedé engedél 17 júliu ut m az feltételh kötötté ho tű zsi cs nagykereskedé va kézművállalat létesíthete kicsinyb cs olyasmiv kereskedhetet amib kereszté lakosságn hián vol va a verseny kív állot Elein m mészárszék s tarthatt váro mészársz cs hetenké kétsz mé kós hú számukr I Józs csász halál ágy 17 ja 2 visszavon kiado rendelete s ki városok visszahelyez 17 előt jogaikb polgár nyomb megmozdulta ho megszabaduljan zsidókt már 2 taná késedelmezésé ismételt kérté ho P.- la zsid távozzan lakásaikb üzleteikb má 1-é szüntess házalásuka vár n mer elutasíta polgárs kérelm kimondt ho má 1- mind zsi távozz városb add megtilt házalásuka helytartós k ízb türelem in városoka me kiűzeté szánd valamenn s ki városb előtér kerül magy zsidós diétát I Lipótt k védelm mo hozakod e élelmezé nehézségeiv i országgyűl 179 XXXVII t.-cikkb Judae meghiúsítot váro önké érvény jutás visszahelyez zsidók ab állapotb melyb 17 ja volta P.-r í n űzhett zsidóka zaklatásuk n akadályoz semm ú értelmez törvény ho ann védel cs azok terj k ak 179 telepedt m városba vár teh hivatkoz e 17 szep 9-i királ határozatr ame váro feljogosít n tolerá zsid kitoloncolásár 17 szept.-be zsi na ünnep elő elrendelt ho n tolerá zsid távozzan városbó Huszonné fori birságg sújt azok háztulajdonosoka ak n tű zsid házuk fogadna 18 má 1 ped tű zsid család leszármazotta akar űzn helytartós e merénylet megakadályozt kimondt türel jogg bí szül gyermek cs akk kereskedhetn önállóa kül türel engedél váltana rendel figyel kiterj zsi szolgák eltiltj ho szol jell ala idegenb jö zsidók csempésszen városb rendel mond a i ho zsid gyülekeze hivatal okmányoko mi Pest Jud szerepelh ne mi hitközs pecsét s használha Er késő ig na súl helyeze helytartósá 1808-b vár zsid számán csökkenés kért mi helytartós au 9- rendeletb ad k ho P.- állandó ideg zsi m n telepedhe türel kereskedé jog szülőkt cs e f örökölhet töb gyerm csup kommoránsn atyj üzletén segédei tekinthet vár felfolyamodo helytartótanácsho ho zsidók szoríts Terézvárosb Be akk m Újvárosn neveze Lipótvárosb ped bérelhessen lakás vár aggód lát zsid szaporodásá me m 17 de 2- 3 tű 7 idő zsi é P.-e helytartós engede vár kérésén Lipótvárosb zsi családn kelle vol elköltözn a hátrányos befolyásol vol akk épü városré továb fejlődésé E belát Lipótvár polgársá i cs zsidós apellá végz elle ho ism gettó akarj ők szorítan vár m egysz követel kívánságán teljesítésé 18 ápr. még ma kér helytartóságo ho veg kérdé napirendrő me zsidókn vár kör szerze érdem mia polgárs elállo előb kívánságátó Cs 18 kér P. zsidósá ho valamenn szü mind gyermeké egyará rászállj türel kereskedé jo kereskedé j 1812-b 1 zsi kereske közö oszlo me ak kö nagykereske vol sok szegényebbe mintak házaló keresked rövidár üveg dohány termény pálinka papír szőrme liszt szatócs zsibár ócskav üzletekk foglalkozta vo házal vendégl spekulán Kézműv vol 1833-b m 13 csal é P.-e ez köz azonb cs 530-n vo türelm va kommorálá engedély 1839-b m ötvenn tö zsi ipar dolgozo P.-e címtábl n függeszthett kirakat s rendezhette 184 eszten né megkönnyebbülé hozo zsid helyzetébe országgyűl 184 XXI t.- ala Jogkiterjeszt megenged szab letelepülé bányaváros kivételév ugyancs megenged kereskedel ip szabad va űzésé Hoss id küzdelmén vo eredmény M 18 no óbud hitközs ált összehívo törvényhatóság zsi képvisel P.-r terjesztett folyamodványuk országgyűlésh kért polgá jog megadásá T eszten múl ism P.- tarto ülé magy zsidós Rosenth Salamo Saph Gottlie Ste Márku Ábel Náthá Lemberg Ábrahá Hirs Ullm Móz útj kért királyt 160,0 fr türel a leszállítás 1832-b ped nyo tekintély zsid bízn m azza ho zsidós érdeke pozson országgyűlés képviseljé 183 Jakobovi Fül d zsidó-kórh igazgató ind mozgalm arr ho vármegy követ rév sérelme országgyűl e juthassan azonkív ma zsidós köz petícióv járulj országgyűl el v 18 jú 1 köve utasítások iktat zsidós polgárosításá vonatko javaslatá Ekk m tö oldalr támogatt zsid kívánságá úg ho vármeg köve 18 már 9 kerüle ülés meg az kívánság fejez k ho zsi vall beve felekezet kö számíttass zsid egyenran polgár legyen országna főrend aggálya meghiúsu al táb ált pártfogo törvényjavasl országgyűl főrend ajánlat fogad fokozat las jogkiterjesztés vonatkozóla Egyelő elegendőn tartot türel a eltörlésé zsidókn céhek va belépés szab telekvásárlá jogo má 1 kiado ki rezolúc megakadályoz szabadel törekvés érvény jutásá s ki város mo keresztülvitt érdeke megvédésé türel a í m mind súly teherké nyom zsidóságo ame felségfolyamodványb kér ism szégyenlet nyomasz tehert va megszabadítás kirá országgyűl hangulatán befolyá ala hajlan vo elenged türel adó zsidós lefize 2.554,2 f 1 k hátralék taksájá Hossz alkudozás ut zsidós 1.200,0 frt-b egyeze k amely türel a ör idő va megváltásaké ala lefize összegé P. hitközs válla kezessége 18 jú tudat kama elnö kezelőbizottságga ho Ferdiná jú 2 örök megszüntet türel adó illet kamar taksá aho a I Józs ó nevezté Ekk m er tempób hal magyarosodá mozgal Magyarosod zsid közöt P.- fennállo Magyarí Egyl periód öle f emancipációé va küzdelm Emancipác ily irán mozgalm színhel legtöbbnyi vol eltekint attó ho emancipáci törekvés Pozsonyb hiúsult m országgyűl halogatás miat 18 már 15- érvény juto jogyenlőségb egyed zsid n részesülte felszabadu tömeg orsz különbö városaib megrohant zsidók zavargás P.- megkezdődte Áp 1 céh nek versen jelent n honosíto P. zsid kiűzetés kért városátó Rottenbill Lip polgármest tolmácsol polgárságkövetelése minisztéri előt ame megígért ho összeírat zsidók jogtalan letelepedettek kiutasítj pésza ünn másnapjá m zsidós szabadságha lelk hívé szegődöt népgyűl követel 18 ó jogtalan megtelepede P. zsid kiűzetésé nemzetőrségb va kirekesztésük Kle Hermanna Ung szerkesztőjén megfenyítésé felizgato töm er megrohan kifosztot zsid üzletei Katonas vete vég zavargásna Batthyá Laj minisztereln no helyreállíttat rende m oldal engedmények tet Áp 2 elrendel zsid felmentés nemzetőrsé szolgál aló holo intézked beleütközö 18 2 t.- el paragrafusáb ame fegyver szolgálat orsz mind lakosá néz kötelező tes felekeze különbs nélkü Elrendel vizsgálat jogtalan letelepede zsid elle hatóság ped felszólított utasít közvádló ho emelj vád Ung szerkesztő elle vizsgál 2 jogtalan letelepedet kiutasítan zsid talá P.-e Pető Vörösmar számos szabadságha na egyéniség köz éles szembefordult reakcióva zsid annyi elkeseredt m helyz leromlá fölöt ho sok közül kivándorlás készülődt kivándorlá egylet alakított P.- Pozsonyba zsidós na rés azonb bízo emancipác eléréséb tová munkálkodo ann kivívásér emancipáci törekvés o erős volta ho P.- széleskö vallá reformmozgal indu m zsidós kerete belü mozgal nyilvánva cél szánd vol ho zsidós vallá szertartása intézménye összhangzás hoz élett ezz elősegít polgárosul lehetőségé P. izraelit Reformtársula e cím visel reformá mozgal 18 júli 2 lát teljesed küzdelmein céljá Ekk ad m szege országgyűl zsidókn polgárjogo forradal levereté azonb zsidós helyzetéb visszahatá válto k reformtársulat i mi forradal szülöttj 18 ok 1 P. anyahitközs véleményezésén meghallgatá ut tanác feloszlat templom bezáratt kerüle főisp templ bezárás n talál indokoltn a új kinyittatt Magyarorsz polgá főbizto ped megengedt ho m végleg határozat közl társul tová folytathas működésé Ugyanekk vizsgálat indított társul néhá tag elle akik azz vádolta ho forradal ala tarto istentiszteletek elítélen magatartá tanúsította hitközs gazdasá helyze ekk nagy megvise állapotb vol me orsz egé zsidósá n hozo akko pénzáldozat szabadságharcér mi zsidósá szabadságha el hónapjaib 50,0 frt ado államn kamatnélkü kölcsönké templomokn 8 latn ezü ékszere Chev Kadi 11 l ezüstj ajánlot f szabadságha szolgálatár azonkív tagj közö gyűjté rendezet amelyb 30,2 f k kölcsön 75 fr k készpén 4 3 l ezü ajándék küldö kincstárb Felszerel önként hadsereg lé zsi egyete hallgatók mesteremberek magy hadsereg állandó segítet élelmiszerre ruhaneműv felszereléss pénzze na anya megterhel ar kényszerí hitközsége ho hivatalno kar redukál iskoláján osztályszám háromm lecsökkents válság helyzet fokoz körülmén ho 18 de 3 váro hatós megtiltot közvetl közvete ad kivetés í hitközs szükséglete cs önként adományokb fedezhet forradal levereté ut ped osztrák sarcolt erős hitközsége türel adóhátral ötöd hatod részle esedékes vál osztr pénzb 109,0 f 1 kr. kite összegbe Közb hitközségn Kossu bankókb lé tartaléktőké érvény vesztett Na nehézség ár még lefizet türel adórészleteke osztr fővez proklamációb közöl zsidókka ho húszez forint bünte azok gyülekezeteke amelyekn tagj tovább összekötteté tartan fe magyarokka tudósítá ár szállítan nek állítólag győzelmeikr ham hírek terjesztene K P. zsidó ak felszerelé szállított magy hadseregne hadbírós köt álta halál ítél Windischgrä azonb megkegyelmeze nek 10- é sáncmunká ítél őke P. hitközség ped k elíté mia 40,0 f bírs megfizetésé ítélt Haynaun P.- va bevonulá ugyancs úja súly terhek jelentet Súly hadisarc vete ráju azonkív hatalm tételekb követel m től katon felszerelé any beszolgáltatásá kitűzö határi elmulasztá eset mind napé fori bírság vete k maka késedel eset ped 5 forinto P. hitközs 61,0 f k értékb beszolgáltat felszerelé cikk el részleté Ezekb neh időkb néhá zsid csakho megszabadulj fizeté terhektő kité hitébő zsidós kötelezettségeine oly na nehézség ár tudo eleg tenn ho vég hadügyminisztéri P.- óbuda kecskemét cegléd nagykőrö irs kompromittá hitközségekn megengedt ho 2.300,0 forintt válts m terheike E határozat vég császá jóváhagyáss ú módosítottá ho összeg lojál Pozso Temesv kivételév össz magy hitközség űzessé amié P. hitközs kötel kezesség vállaln hadisa megfizetésé azonb n kerü so me zsidós sokszo kérelmé vég csász 18 szep 2 elengedt P. óbud hitközség er azz kérelemm fordult császárho ho m elő beszolgáltato hadisarcuk téríts m o módo ho abb orsz zsidósá iskolaalap megteremthes Iskolaal csász e kérelm elutasított anyahitközs ros gazdasá helyzet jelentős befolyásol körülmén ho reformtársul adófizet e rész elvon től Nemcs anyahitközsé hatós s néz szemm társulat úg ho kormá ált 18 szep.-b nov.-b összehívo bizotts szektán minősítet mi ily m n tűrhetőn jelentet k szekták vonatko rendszabál magy zsid egyhá szerveze alapszabálytervezetén 2 §-á foglaltá kultuszminiszte no alapszabálytervez legfelső jóváhagyá n nyer e még említe értelméb feloszlat társulato álta ho hitközs visszanyer jómó adófizetői gazdasá helyze megjavul ú ho 185 m hozzáfoghato Dohány-utc templ építéséh megalapítot alkalmazottain nyugdíjintézeté 18 ó m új működö leán fiúiskoláj amelyb I osztá k évfolya alreáliskolaké szerepel isko szellem megtö Bach-korsz mind germanizá törekvés ola hábo ut zsid egyenjogúsításán aktualitá ism e tér kerü magyarosod úju erőv indu m zsidós kiűzöt Magyarí Egyl ame forradal ala megszűn Izraeli Magy Egyl név folytat működés küzdö magy nye zsidós jogaiér P.- ism élet ébre emancipáci mozgalo ame 186 eredménny záródot magy zsidós egyenjogúsítá megtörté í P. zsidós fejlődé roham léptekk indu m fejlőd szoros egybeforro magy fővár fejlődéséve 1872-be mik P.- Budáv egyesítetté m szab zsi polgárs munkálkodo egyesíte magy fővár jövőjéér Irodalo D Büchle zsid történe Budapest Budape 1901/11 Pe Horvá J Pe s ki városn ré Of ném nevér Pe 18 Patachi Józse Történe jegyzet s ki Pe városr Pe 18 Schuste Geschich d Sta Pe Pe 18 Patachi J D Bürg Pest d Vorze u Gegenwa Pe 18 Schma Lajo Adalék ré Pe történetéh Budape 18

13855.

CÍMS P

SZÓCI Pe 1 kerületé Budap balpa városré közigazgatá egyesít fővá törvényhatós lá balpa kerü zs lakoss össze 188,2 25 összlakosságán Történ visszanyú honfoglal idők ami P v fennállo 1 el Budapest c Ób n ré áll fe Gyarapodá elsősor Sz István kap kiváltságai köszönh fejlőd egés ad egyenlete hala királ Bu részesítet elsőbbségb lako sz.- tér kereszt hit Zs lakosságá r történeté ke em mar fe 1406- szere P.- v S Székesfehérvár megsze B zsidótörvényé hite másola mag zsi jogai megvédésé 1504- vol P. zsidók ház telke temető pe kés Lipótváros Duná kö vidé fekü tö hódolt ide P zsidó helyz általá megegyez hódolt al l bu zsi B helyzetév 15 megjel Hern vol Bluthun s nen Türkisc kay getha röpi ír h mi sze törö elfoglal P.- vár feléget min emb agyonvert Mi B elfoglalásá foglalk hé krón em vérfürd nyil vonatk tudósí f igazság törökök kivonul ut 1686- kez v száza lak zs P.- átut zsi helyze megnehezíte vár taná harm kraj vá szedet tő éj megszállt tallé Schlafgrosche Idő há krajcár gara mérsékelt Mi helytartótan magyaráza k P.- vámszedé vonatkozól vá felel h kiváltsá szer szabadságá zsi felven v kiutasíta jo anny gyakorol h mi bu zsi I Károly engedé kér ar h n csa P. üzle nyithass kívánsá teljesíté megakadályoz Súlyosbod helyz mi Li 1 o k kiváltságlev vár tan sza elhatározás bíz h aka zsi bebocsáta v s ez jogáv h megszabadí polgár zs i kereskede versenyét 1 n 18 kam felszólíto váro szünte gazdas érdeke sé törvényte eljárá j ahh h zsi letelepedé megakadályoz ez h átutazók éjsza megszál lehetősé elzár rep hí pe szed nagy vá zsidókt m keresztényekt pe továb ol magatart tanú vár amell kirá kincst károsít kincs p in elle hely ezen i változo 1727- zsidóösszeírás ar értes n megelégedés helytartótanács h zs lakoss nincs zs a engedél h város megszállj kivé eset r esteled v kirá táblá dol 173 konskrip idej ami helytartó zsi összeírá az rende h számu mérték leszállíthas am lakos érdekei megfel Pest is v zs lakó aki szá kell vo adn Visz megjegyz tet h zs jövő teleped terület zsidós 17 min keresked P.- vá helytartó el Lipót kap privilégium hivatko 171 országgyű cikké am megerősíte idevonatk joga helytartó mé elrende h zsi felkereshe pe orszá vásárok határo gyakorl keresztülvit azon sikerü m 1 j vá kimond h zsi vásár látogathatj Kés mé megkap jo h orszá vásáro v megjelenés elei megtiltot nek h árui kirak h nyúlb vásároljan Zs el vásá Los n illeté tartoz fizet C 17 kezd zsi valah megtelepe P.- ami invalid késő Károly-kaszár parancsn kantino óbu zsidók a bér tan közbelép parancsnokn m engede 17 bérletárverezés mé legtöb íg óbu zsidó a bérle 4 forinté vá e min fóru pana eme m hercegprí 1 sze örö nyilváníto afölö h vá fel zsi ell P.- befolyá pártf közbenjárás siker elér h bérletszerződ felbonts Utolj 1 j hivatkoz zsidómen volt elkövetk al pe vásáro jogta vám terhel vásárj zsidók C 1 má közzét csász rende döntö száza megszorításo Egyenjogos törekvé mi Józ lehet tet h zsi k városok megtelepedhessen Sistemat gen Judai regula né ismere rendszabá am lehetősé nyújt zsidóság polgárosulás zsidók P. v megtelepedé nagymérték előmozdítot M helytartó elhatároz h álla zs vendé nyíl P.- nagymért halad jelente tekinte vessz h XVI hatva é vá c vá idejé na nyi tart vendég engedélyeze a óbu hitköz bér forinté álla vendégl m óbu hitköz köt szerződ P.-t há esztend bérösszegé elővá n hel nyílhat zs étter e zs telepe Óbudá származn m Offenhe Berlin Schönste Boskovi Hir Leitosdor család ú h P hitköz szülőjé ak né óbu hitközsé k tekintenü vá 1 j me főispán a kér h zsi megtelepedé c előváros engedélyez vár tan mé kényte v enge i szellemé szórványo beenge zsidó Belváros zsi nagy ré azon Terézvá s gettósz utcái húzód m 1785 c átut zsi Commor szánhat P.- m az helytartós rende alap kényte megtű zsidó Toler Mi 17 Józ névváltoztat rendel következté Né elölj ne megtört P zsi e hivata konskripció tizenn t zs csalá lak P.- Ezek r ne zár köz tüntet f Offenh Iz Izr Ábra fiv Már Gomp Ábra Leitersdor Márk Man Salam Abelsb Bór Bar Abel Schellenber Sám Schlesin Sach Már Lieb Mó Mó Ba Sala Böh Berkov Jo Stra Mó Mó Á Man Mó Dá Mó Dá Hel Dá Frankfur Almus Iz Fr utó span származ szef zs vo telepe léleksz vo beleszámí szolgaszemélyze szolgaszemély bejelent szá eset c ható félrevezetés szolgá m türe Türe érvény vo vá c t zsidók ad letelepedé engedél pénzáldoza igén előn helyze szegényeb tud elé segítet maguk hog öná kerese vo névlege ol hitroko szolgálat állott aki megv leteleped jo leteleped engedé 1 júli u a feltétel kötött h t zs c nagykeresked v kézművállala létesíthet kicsiny c olyasmi kereskedhete ami kereszt lakosság hiá vo v versen kí állo Elei mészárszé tarthat vár mészárs c hetenk kéts m kó h számuk Józ csás halá ág 1 j visszavo kiad rendelet k városo visszahelye 1 elő jogaik polgá nyom megmozdult h megszabadulja zsidók má tan késedelmezés ismétel kért h P. l zsi távozza lakásaik üzleteik m 1- szüntes házalásuk vá me elutasít polgár kérel kimond h m 1 min zs távoz város ad megtil házalásuk helytartó íz türele i városok m kiűzet szán valamen k város előté kerü mag zsidó diétá Lipót védel m hozako élelmez nehézségei országgyű 17 XXXVI t.-cikk Juda meghiúsíto vár önk érvén jutá visszahelye zsidó a állapot mely 1 j volt P.- űzhet zsidók zaklatásu akadályo sem értelme törvén h an véde c azo ter a 17 teleped városb vá te hivatko 1 sze 9- kirá határozat am vár feljogosí toler zsi kitoloncolásá 1 szept.-b zs n ünne el elrendel h toler zsi távozza városb Huszonn for birság súj azo háztulajdonosok a t zsi házu fogadn 1 m pe t zsi csalá leszármazott aka űz helytartó merényle megakadályoz kimond türe jog b szü gyerme c ak kereskedhet önálló kü türe engedé váltan rende figye kiter zs szolgá eltilt h szo jel al idegen j zsidó csempéssze város rende mon h zsi gyülekez hivata okmányok m Pes Ju szerepel n m hitköz pecsé használh E kés i n sú helyez helytartós 1808- vá zsi számá csökkené kér m helytartó a 9 rendelet a h P. álland ide zs telepedh türe keresked jo szülők c örökölhe tö gyer csu kommoráns aty üzleté segéde tekinthe vá felfolyamod helytartótanácsh h zsidó szorít Terézváros B ak Újváros nevez Lipótváros pe bérelhesse laká vá aggó lá zsi szaporodás m 1 d 2 t id zs P.- helytartó enged vá kérésé Lipótváros zs család kell vo elköltöz hátrányo befolyáso vo ak ép városr tová fejlődés belá Lipótvá polgárs c zsidó apell vég ell h is gett akar ő szoríta vá egys követe kívánságá teljesítés 1 ápr mé m ké helytartóság h ve kérd napirendr m zsidók vá kö szerz érde mi polgár eláll elő kívánságát C 1 ké P zsidós h valamen sz min gyermek egyar rászáll türe keresked j keresked 1812- zs keresk köz oszl m a k nagykeresk vo so szegényebb minta házal kereske rövidá üve dohán termén pálink papí szőrm lisz szatóc zsibá ócska üzletek foglalkozt v háza vendég spekulá Kézmű vo 1833- 1 csa P.- e kö azon c 530- v türel v kommorál engedél 1839- ötven t zs ipa dolgoz P.- címtáb függeszthet kiraka rendezhett 18 eszte n megkönnyebbül hoz zsi helyzetéb országgyű 18 XX t. al Jogkiterjesz megenge sza letelepül bányaváro kivételé ugyanc megenge kereskede i szaba v űzés Hos i küzdelmé v eredmén 1 n óbu hitköz ál összehív törvényhatósá zs képvise P.- terjesztet folyamodványu országgyűlés kér polg jo megadás eszte mú is P. tart ül mag zsidó Rosent Salam Sap Gottli St Márk Ábe Náth Lember Ábrah Hir Ull Mó út kér király 160, f türe leszállítá 1832- pe ny tekintél zsi bíz azz h zsidó érdek pozso országgyűlé képviselj 18 Jakobov Fü zsidó-kór igazgat in mozgal ar h vármeg köve ré sérelm országgyű juthassa azonkí m zsidó kö petíció járul országgyű e 1 j köv utasításo ikta zsidó polgárosítás vonatk javaslat Ek t oldal támogat zsi kívánság ú h várme köv 1 má kerül ülé me a kívánsá feje h zs val bev felekeze k számíttas zsi egyenra polgá legye országn főren aggály meghiús a tá ál pártfog törvényjavas országgyű főren ajánla foga fokoza la jogkiterjeszté vonatkozól Egyel elegendő tarto türe eltörlés zsidók céhe v belépé sza telekvásárl jog m kiad k rezolú megakadályo szabade törekvé érvén jutás k váro m keresztülvit érdek megvédés türe min súl teherk nyo zsidóság am felségfolyamodvány ké is szégyenle nyomas teher v megszabadítá kir országgyű hangulatá befoly al hajla v elenge türe ad zsidó lefiz 2.554, hátralé taksáj Hoss alkudozá u zsidó 1.200, frt- egyez amel türe ö id v megváltásak al lefiz összeg P hitköz váll kezesség 1 j tuda kam eln kezelőbizottságg h Ferdin j örö megszünte türe ad ille kama taks ah Józ nevezt Ek e tempó ha magyarosod mozga Magyaroso zsi közö P. fennáll Magyar Egy perió öl emancipáció v küzdel Emancipá il irá mozgal színhe legtöbbny vo eltekin att h emancipác törekvé Pozsony hiúsul országgyű halogatá mia 1 má 15 érvén jut jogyenlőség egye zsi részesült felszabad töme ors különb városai megrohan zsidó zavargá P. megkezdődt Á cé ne verse jelen honosít P zsi kiűzeté kér városát Rottenbil Li polgármes tolmácso polgárságkövetelés minisztér elő am megígér h összeíra zsidó jogtala letelepedette kiutasít pész ün másnapj zsidó szabadságh lel hív szegődö népgyű követe 1 jogtala megteleped P zsi kiűzetés nemzetőrség v kirekesztésü Kl Hermann Un szerkesztőjé megfenyítés felizgat tö e megroha kifoszto zsi üzlete Katona vet vé zavargásn Batthy La miniszterel n helyreállítta rend olda engedménye te Á elrende zsi felmenté nemzetőrs szolgá al hol intézke beleütköz 1 t. e paragrafusá am fegyve szolgála ors min lakos né kötelez te felekez különb nélk Elrende vizsgála jogtala leteleped zsi ell hatósá pe felszólítot utasí közvádl h emel vá Un szerkeszt ell vizsgá jogtala letelepede kiutasíta zsi tal P.- Pet Vörösma számo szabadságh n egyénisé kö éle szembefordul reakcióv zsi anny elkesered hely leroml fölö h so közü kivándorlá készülőd kivándorl egyle alakítot P. Pozsonyb zsidó n ré azon bíz emancipá elérésé tov munkálkod an kivívásé emancipác törekvé erő volt h P. szélesk vall reformmozga ind zsidó keret bel mozga nyilvánv cé szán vo h zsidó vall szertartás intézmény összhangzá ho élet ez elősegí polgárosu lehetőség P izraeli Reformtársul cí vise reform mozga 1 júl lá teljese küzdelmei célj Ek a szeg országgyű zsidók polgárjog forrada leveret azon zsidó helyzeté visszahat vált reformtársula m forrada szülött 1 o P anyahitköz véleményezésé meghallgat u taná feloszla templo bezárat kerül főis temp bezárá talá indokolt ú kinyittat Magyarors polg főbizt pe megenged h végle határoza köz társu tov folytatha működés Ugyanek vizsgála indítot társu néh ta ell aki az vádolt h forrada al tart istentisztelete elítéle magatart tanúsított hitköz gazdas helyz ek nag megvis állapot vo m ors eg zsidós hoz akk pénzáldoza szabadságharcé m zsidós szabadságh e hónapjai 50, fr ad állam kamatnélk kölcsönk templomok lat ez ékszer Che Kad 1 ezüst ajánlo szabadságh szolgálatá azonkí tag köz gyűjt rendeze amely 30, kölcsö 7 f készpé ez ajándé küld kincstár Felszere önkén hadsere l zs egyet hallgató mesterembere mag hadsere álland segíte élelmiszerr ruhanemű felszerelés pénzz n any megterhe a kényszer hitközség h hivataln ka reduká iskolájá osztályszá három lecsökkent válsá helyze foko körülmé h 1 d vár ható megtilto közvet közvet a kiveté hitköz szükséglet c önkén adományok fedezhe forrada leveret u pe osztrá sarcol erő hitközség türe adóhátra ötö hato részl esedéke vá oszt pénz 109, kr kit összegb Köz hitközség Koss bankók l tartaléktők érvén vesztet N nehézsé á mé lefize türe adórészletek oszt főve proklamáció közö zsidókk h húsze forin bünt azo gyülekezetek amelyek tag továb összeköttet tarta f magyarokk tudósít á szállíta ne állítóla győzelmeik ha híre terjeszten P zsid a felszerel szállítot mag hadseregn hadbíró kö ált halá íté Windischgr azon megkegyelmez ne 10 sáncmunk íté ők P hitközsé pe elít mi 40, bír megfizetés ítél Haynau P. v bevonul ugyanc új súl terhe jelente Súl hadisar vet ráj azonkí hatal tételek követe tő kato felszerel an beszolgáltatás kitűz határ elmulaszt ese min nap for bírsá vet mak késede ese pe forint P hitköz 61, érték beszolgálta felszerel cik e részlet Ezek ne idők néh zsi csakh megszabadul fizet terhekt kit hitéb zsidó kötelezettségein ol n nehézsé á tud ele ten h vé hadügyminisztér P. óbud kecskemé ceglé nagykőr ir kompromitt hitközségek megenged h 2.300, forint vált terheik határoza vé csász jóváhagyás módosított h össze lojá Pozs Temes kivételé öss mag hitközsé űzess ami P hitköz köte kezessé vállal hadis megfizetés azon ker s m zsidó soksz kérelm vé csás 1 sze elenged P óbu hitközsé e az kérelem fordul császárh h el beszolgáltat hadisarcu térít mód h ab ors zsidós iskolaala megteremthe Iskolaa csás kérel elutasítot anyahitköz ro gazdas helyze jelentő befolyáso körülmé h reformtársu adófize rés elvo tő Nemc anyahitközs ható né szem társula ú h korm ál 1 szep.- nov.- összehív bizott szektá minősíte m il tűrhető jelente szektá vonatk rendszabá mag zsi egyh szervez alapszabálytervezeté §- foglalt kultuszminiszt n alapszabályterve legfels jóváhagy nye mé említ értelmé feloszla társulat ált h hitköz visszanye jóm adófizető gazdas helyz megjavu h 18 hozzáfoghat Dohány-ut temp építésé megalapíto alkalmazottai nyugdíjintézet 1 ú működ leá fiúiskolá amely oszt évfoly alreáliskolak szerepe isk szelle megt Bach-kors min germaniz törekvé ol háb u zsi egyenjogúsításá aktualit is té ker magyaroso új erő ind zsidó kiűzö Magyar Egy am forrada al megszű Izrael Mag Egy né folyta működé küzd mag ny zsidó jogaié P. is éle ébr emancipác mozgal am 18 eredménn záródo mag zsidó egyenjogúsít megtört P zsidó fejlőd roha léptek ind fejlő szoro egybeforr mag fővá fejlődésév 1872-b mi P. Budá egyesített sza zs polgár munkálkod egyesít mag fővá jövőjéé Irodal Büchl zsi történ Budapes Budap 1901/1 P Horv P k város r O né nevé P 1 Patach Józs Történ jegyze k P város P 1 Schust Geschic St P P 1 Patach Bür Pes Vorz Gegenw P 1 Schm Laj Adalé r P történeté Budap 1

13855

CÍM

SZÓC P kerület Buda balp városr közigazgat egyesí főv törvényható l balp ker z lakos össz 188, 2 összlakosságá Törté visszany honfogla idő am fennáll e Budapes Ó r ál f Gyarapod elsőso S Istvá ka kiváltsága köszön fejlő egé a egyenlet hal kirá B részesíte elsőbbség lak sz. té keresz hi Z lakosság történet k e ma f 1406 szer P. Székesfehérvá megsz zsidótörvény hit másol ma zs joga megvédés 1504 vo P zsidó há telk temet p ké Lipótváro Dun k vid fek t hódol id zsid hely által megegye hódol a b zs helyzeté 1 megje Her vo Bluthu ne Türkis ka geth röp í m sz tör elfogla P. vá felége mi em agyonver M elfoglalás foglal h kró e vérfür nyi vonat tudós igazsá törökö kivonu u 1686 ke száz la z P. átu zs helyz megnehezít vá tan har kra v szede t é megszáll tall Schlafgrosch Id h krajcá gar mérsékel M helytartóta magyaráz P. vámszed vonatkozó v fele kiválts sze szabadság zs felve kiutasít j ann gyakoro m b zs Károl enged ké a cs P üzl nyithas kíváns teljesít megakadályo Súlyosbo hely m L kiváltságle vá ta sz elhatározá bí ak zs bebocsát e jogá megszabad polgá z keresked versenyé 1 ka felszólít vár szünt gazda érdek s törvényt eljár ah zs leteleped megakadályo e átutazó éjsz megszá lehetős elzá re h p sze nag v zsidók keresztények p tová o magatar tan vá amel kir kincs károsí kinc i ell hel eze változ 1727 zsidóösszeírá a érte megelégedé helytartótanác z lakos ninc z engedé váro megszáll kiv ese estele kir tábl do 17 konskri ide am helytart zs összeír a rend szám mérté leszállítha a lako érdeke megfe Pes i z lak ak sz kel v ad Vis megjegy te z jöv telepe terüle zsidó 1 mi kereske P. v helytart e Lipó ka privilégiu hivatk 17 országgy cikk a megerősít idevonat jog helytart m elrend zs felkeresh p orsz vásáro határ gyakor keresztülvi azo siker v kimon zs vásá látogathat Ké m megka j orsz vásár megjelené ele megtilto ne áru kira nyúl vásárolja Z e vás Lo illet tarto fize 1 kez zs vala megtelep P. am invali kés Károly-kaszá parancs kantin ób zsidó bé ta közbelé parancsnok enged 1 bérletárverezé m legtö í ób zsid bérl forint v mi fór pan em hercegpr sz ör nyilvánít aföl v fe zs el P. befoly párt közbenjárá sike elé bérletszerző felbont Utol hivatko zsidóme vol elkövet a p vásár jogt vá terhe vásár zsidó m közzé csás rend dönt száz megszorítás Egyenjogo törekv m Jó lehe te zs városo megtelepedhesse Sistema ge Juda regul n ismer rendszab a lehetős nyúj zsidósá polgárosulá zsidó P megteleped nagymérté előmozdíto helytart elhatáro áll z vend nyí P. nagymér hala jelent tekint vess XV hatv v v idej n ny tar vendé engedélyez ób hitkö bé forint áll vendég ób hitkö kö szerző P.- h eszten bérösszeg előv he nyílha z étte z telep Óbud származ Offenh Berli Schönst Boskov Hi Leitosdo csalá hitkö szülőj a n ób hitközs tekinten v m főispá ké zs megteleped előváro engedélye vá ta m kényt eng szellem szórvány beeng zsid Belváro zs nag r azo Terézv gettós utcá húzó 178 átu zs Commo szánha P. a helytartó rend ala kényt megt zsid Tole M 1 Jó névváltozta rende következt N elöl n megtör zs hivat konskripci tizen z csal la P. Eze n zá kö tünte Offen I Iz Ábr fi Má Gom Ábr Leitersdo Már Ma Sala Abels Bó Ba Abe Schellenbe Sá Schlesi Sac Má Lie M M B Sal Bö Berko J Str M M Ma M D M D He D Frankfu Almu I F ut spa szárma sze z v telep léleks v beleszám szolgaszemélyz szolgaszemél bejelen sz ese hat félrevezeté szolg tür Tür érvén v v zsidó a leteleped engedé pénzáldoz igé elő helyz szegénye tu el segíte magu ho ön keres v névleg o hitrok szolgála állot ak meg letelepe j letelepe enged júl feltéte kötöt z nagykereske kézművállal létesíthe kicsin olyasm kereskedhet am keresz lakossá hi v verse k áll Ele mészársz tartha vá mészár heten két k számu Jó csá hal á visszav kia rendele város visszahely el jogai polg nyo megmozdul megszabadulj zsidó m ta késedelmezé isméte kér P zs távozz lakásai üzletei 1 szünte házalásu v m elutasí polgá kére kimon mi z távo váro a megti házalásu helytart í türel városo kiűze szá valame váro előt ker ma zsid diét Lipó véde hozak élelme nehézsége országgy 1 XXXV t.-cik Jud meghiúsít vá ön érvé jut visszahely zsid állapo mel vol P. űzhe zsidó zaklatás akadály se értelm törvé a véd az te 1 telepe város v t hivatk sz 9 kir határoza a vá feljogos tole zs kitoloncolás szept.- z ünn e elrende tole zs távozz város Huszon fo birsá sú az háztulajdonoso zs ház fogad p zs csal leszármazot ak ű helytart merényl megakadályo kimon tür jo sz gyerm a kereskedhe önáll k tür enged válta rend figy kite z szolg eltil sz je a idege zsid csempéssz váro rend mo zs gyüleke hivat okmányo Pe J szerepe hitkö pecs használ ké s helye helytartó 1808 v zs szám csökken ké helytart rendele P állan id z teleped tür kereske j szülő örökölh t gye cs kommorán at üzlet segéd tekinth v felfolyamo helytartótanács zsid szorí Terézváro a Újváro neve Lipótváro p bérelhess lak v agg l zs szaporodá i z P. helytart enge v kérés Lipótváro z csalá kel v elköltö hátrány befolyás v a é város tov fejlődé bel Lipótv polgár zsid apel vé el i get aka szorít v egy követ kívánság teljesíté áp m k helytartósá v kér napirend zsidó v k szer érd m polgá elál el kívánságá k zsidó valame s mi gyerme egya rászál tür kereske kereske 1812 z keres kö osz nagykeres v s szegényeb mint háza keresk rövid üv dohá termé pálin pap szőr lis szató zsib ócsk üzlete foglalkoz ház vendé spekul Kézm v 1833 cs P. k azo 530 türe kommorá engedé 1839 ötve z ip dolgo P. címtá függeszthe kirak rendezhet 1 eszt megkönnyebbü ho zs helyzeté országgy 1 X t a Jogkiterjes megeng sz letelepü bányavár kivétel ugyan megeng keresked szab űzé Ho küzdelm eredmé ób hitkö á összehí törvényhatós z képvis P. terjeszte folyamodvány országgyűlé ké pol j megadá eszt m i P tar ü ma zsid Rosen Sala Sa Gottl S Már Áb Nát Lembe Ábra Hi Ul M ú ké királ 160 tür leszállít 1832 p n tekinté zs bí az zsid érde pozs országgyűl képvisel 1 Jakobo F zsidó-kó igazga i mozga a várme köv r sérel országgy juthass azonk zsid k petíci járu országgy kö utasítás ikt zsid polgárosítá vonat javasla E olda támoga zs kívánsá várm kö m kerü ül m kíváns fej z va be felekez számítta zs egyenr polg legy ország főre aggál meghiú t á pártfo törvényjava országgy főre ajánl fog fokoz l jogkiterjeszt vonatkozó Egye elegend tart tür eltörlé zsidó céh belép sz telekvásár jo kia rezol megakadály szabad törekv érvé jutá vár keresztülvi érde megvédé tür mi sú teher ny zsidósá a felségfolyamodván k i szégyenl nyoma tehe megszabadít ki országgy hangulat befol a hajl eleng tür a zsid lefi 2.554 hátral taksá Hos alkudoz zsid 1.200 frt egye ame tür i megváltása a lefi össze hitkö vál kezessé tud ka el kezelőbizottság Ferdi ör megszünt tür a ill kam tak a Jó nevez E temp h magyaroso mozg Magyaros zs köz P fennál Magya Eg peri ö emancipáci küzde Emancip i ir mozga szính legtöbbn v elteki at emancipá törekv Pozson hiúsu országgy halogat mi m 1 érvé ju jogyenlősé egy zs részesül felszaba töm or külön városa megroha zsid zavarg P megkezdőd c n vers jele honosí zs kiűzet ké városá Rottenbi L polgárme tolmács polgárságkövetelé miniszté el a megígé összeír zsid jogtal letelepedett kiutasí pés ü másnap zsid szabadság le hí szegőd népgy követ jogtal megtelepe zs kiűzeté nemzetőrsé kirekesztés K Herman U szerkesztőj megfenyíté felizga t megroh kifoszt zs üzlet Katon ve v zavargás Batth L minisztere helyreállítt ren old engedmény t elrend zs felment nemzetőr szolg a ho intézk beleütkö t paragrafus a fegyv szolgál or mi lako n kötele t feleke külön nél Elrend vizsgál jogtal letelepe zs el hatós p felszólíto utas közvád eme v U szerkesz el vizsg jogtal leteleped kiutasít zs ta P. Pe Vörösm szám szabadság egyénis k él szembefordu reakció zs ann elkesere hel lerom föl s köz kivándorl készülő kivándor egyl alakíto P Pozsony zsid r azo bí emancip elérés to munkálko a kivívás emancipá törekv er vol P széles val reformmozg in zsid kere be mozg nyilván c szá v zsid val szertartá intézmén összhangz h éle e előseg polgáros lehetősé izrael Reformtársu c vis refor mozg jú l teljes küzdelme cél E sze országgy zsidó polgárjo forrad levere azo zsid helyzet visszaha vál reformtársul forrad szülöt anyahitkö véleményezés meghallga tan feloszl templ bezára kerü fői tem bezár tal indokol kinyitta Magyaror pol főbiz p megenge végl határoz kö társ to folytath működé Ugyane vizsgál indíto társ né t el ak a vádol forrad a tar istentisztelet elítél magatar tanúsítot hitkö gazda hely e na megvi állapo v or e zsidó ho ak pénzáldoz szabadságharc zsidó szabadság hónapja 50 f a álla kamatnél kölcsön templomo la e éksze Ch Ka ezüs ajánl szabadság szolgálat azonk ta kö gyűj rendez amel 30 kölcs készp e ajánd kül kincstá Felszer önké hadser z egye hallgat mesterember ma hadser állan segít élelmiszer ruhanem felszerelé pénz an megterh kénysze hitközsé hivatal k reduk iskoláj osztálysz háro lecsökken váls helyz fok körülm vá hat megtilt közve közve kivet hitkö szükségle önké adományo fedezh forrad levere p osztr sarco er hitközsé tür adóhátr öt hat rész esedék v osz pén 109 k ki összeg Kö hitközsé Kos bankó tartaléktő érvé veszte nehézs m lefiz tür adórészlete osz főv proklamáci köz zsidók húsz fori bün az gyülekezete amelye ta tová összekötte tart magyarok tudósí szállít n állítól győzelmei h hír terjeszte zsi felszere szállíto ma hadsereg hadbír k ál hal ít Windischg azo megkegyelme n 1 sáncmun ít ő hitközs p elí m 40 bí megfizeté íté Hayna P bevonu ugyan ú sú terh jelent Sú hadisa ve rá azonk hata tétele követ t kat felszere a beszolgáltatá kitű hatá elmulasz es mi na fo bírs ve ma késed es p forin hitkö 61 érté beszolgált felszere ci részle Eze n idő né zs csak megszabadu fize terhek ki hité zsid kötelezettségei o nehézs tu el te v hadügyminiszté P óbu kecskem cegl nagykő i kompromit hitközsége megenge 2.300 forin vál terhei határoz v csás jóváhagyá módosítot össz loj Poz Teme kivétel ös ma hitközs űzes am hitkö köt kezess válla hadi megfizeté azo ke zsid soks kérel v csá sz elenge ób hitközs a kérele fordu császár e beszolgálta hadisarc térí mó a or zsidó iskolaal megteremth Iskola csá kére elutasíto anyahitkö r gazda helyz jelent befolyás körülm reformtárs adófiz ré elv t Nem anyahitköz hat n sze társul kor á szep. nov. összehí bizot szekt minősít i tűrhet jelent szekt vonat rendszab ma zs egy szerve alapszabálytervezet § foglal kultuszminisz alapszabályterv legfel jóváhag ny m emlí értelm feloszl társula ál hitkö visszany jó adófizet gazda hely megjav 1 hozzáfogha Dohány-u tem építés megalapít alkalmazotta nyugdíjintéze műkö le fiúiskol amel osz évfol alreáliskola szerep is szell meg Bach-kor mi germani törekv o há zs egyenjogúsítás aktuali i t ke magyaros ú er in zsid kiűz Magya Eg a forrad a megsz Izrae Ma Eg n folyt működ küz ma n zsid jogai P i él éb emancipá mozga a 1 eredmén záród ma zsid egyenjogúsí megtör zsid fejlő roh lépte in fejl szor egybefor ma főv fejlődésé 1872- m P Bud egyesítet sz z polgá munkálko egyesí ma főv jövőjé Iroda Büch zs törté Budape Buda 1901/ Hor váro n nev Patac Józ Törté jegyz váro Schus Geschi S Patac Bü Pe Vor Gegen Sch La Adal történet Buda

1385

CÍ

SZÓ kerüle Bud bal város közigazga egyes fő törvényhat bal ke lako öss 188 összlakosság Tört visszan honfogl id a fennál Budape á Gyarapo elsős Istv k kiváltság köszö fejl eg egyenle ha kir részesít elsőbbsé la sz t keres h lakossá történe m 140 sze P Székesfehérv megs zsidótörvén hi máso m z jog megvédé 150 v zsid h tel teme k Lipótvár Du vi fe hódo i zsi hel álta megegy hódo z helyzet megj He v Bluth n Türki k get rö s tö elfogl P v felég m e agyonve elfoglalá fogla kr vérfü ny vona tudó igazs török kivon 168 k szá l P át z hely megnehezí v ta ha kr szed megszál tal Schlafgrosc I krajc ga mérséke helytartót magyará P vámsze vonatkoz fel kivált sz szabadsá z felv kiutasí an gyakor z Káro enge k c üz nyitha kíván teljesí megakadály Súlyosb hel kiváltságl v t s elhatároz b a z bebocsá jog megszaba polg kereske verseny k felszólí vá szün gazd érde törvény eljá a z letelepe megakadály átutaz éjs megsz lehető elz r sz na zsidó kereszténye tov magata ta v ame ki kinc káros kin el he ez válto 172 zsidóösszeír ért megeléged helytartótaná lako nin enged vár megszál ki es estel ki táb d 1 konskr id a helytar z összeí ren szá mért leszállíth lak érdek megf Pe la a s ke a Vi megjeg t jö telep terül zsid m keresk P helytar Lip k privilégi hivat 1 országg cik megerősí idevona jo helytar elren z felkeres ors vásár hatá gyako keresztülv az sike kimo z vás látogatha K megk ors vásá megjelen el megtilt n ár kir nyú vásárolj vá L ille tart fiz ke z val megtele P a inval ké Károly-kasz paranc kanti ó zsid b t közbel parancsno enge bérletárverez legt ó zsi bér forin m fó pa e hercegp s ö nyilvání afö f z e P befol pár közbenjár sik el bérletszerz felbon Uto hivatk zsidóm vo elköve vásá jog v terh vásá zsid közz csá ren dön szá megszorítá Egyenjog törek J leh t z város megtelepedhess Sistem g Jud regu isme rendsza lehető nyú zsidós polgárosul zsid megtelepe nagymért előmozdít helytar elhatár ál ven ny P nagymé hal jelen tekin ves X hat ide n ta vend engedélye ó hitk b forin ál vendé ó hitk k szerz P. eszte bérössze elő h nyílh étt tele Óbu szárma Offen Berl Schöns Bosko H Leitosd csal hitk szülő ó hitköz tekinte főisp k z megtelepe elővár engedély v t kény en szelle szórván been zsi Belvár z na az Teréz gettó utc húz 17 át z Comm szánh P helytart ren al kény meg zsi Tol J névváltozt rend következ elö megtö z hiva konskripc tize csa l P Ez z k tünt Offe I Áb f M Go Áb Leitersd Má M Sal Abel B B Ab Schellenb S Schles Sa M Li Sa B Berk St M H Frankf Alm u sp szárm sz tele lélek beleszá szolgaszemély szolgaszemé bejele s es ha félrevezet szol tü Tü érvé zsid letelepe enged pénzáldo ig el hely szegény t e segít mag h ö kere névle hitro szolgál állo a me letelep letelep enge jú feltét kötö nagykeresk kézműválla létesíth kicsi olyas kereskedhe a keres lakoss h vers ál El mészárs tarth v mészá hete ké szám J cs ha vissza ki rendel váro visszahel e joga pol ny megmozdu megszabadul zsid t késedelmez ismét ké z távoz lakása üzlete szünt házalás elutas polg kér kimo m táv vár megt házalás helytar türe város kiűz sz valam vár elő ke m zsi dié Lip véd hoza élelm nehézség országg XXX t.-ci Ju meghiúsí v ö érv ju visszahel zsi állap me vo P űzh zsid zaklatá akadál s értel törv vé a t telep váro hivat s ki határoz v feljogo tol z kitoloncolá szept. ün elrend tol z távoz váro Huszo f birs s a háztulajdonos z há foga z csa leszármazo a helytar merény megakadály kimo tü j s gyer kereskedh önál tü enge vált ren fig kit szol elti s j ideg zsi csempéss vár ren m z gyülek hiva okmány P szerep hitk pec haszná k hely helytart 180 z szá csökke k helytar rendel álla i telepe tü keresk szül örököl gy c kommorá a üzle segé tekint felfolyam helytartótanác zsi szor Terézvár Újvár nev Lipótvár bérelhes la ag z szaporod P helytar eng kéré Lipótvár csal ke elkölt hátrán befolyá váro to fejlőd be Lipót polgá zsi ape v e ge ak szorí eg köve kívánsá teljesít á helytartós ké napiren zsid sze ér polg elá e kívánság zsid valam m gyerm egy rászá tü keresk keresk 181 kere k os nagykere szegénye min ház keres rövi ü doh term páli pa sző li szat zsi ócs üzlet foglalko há vend speku Kéz 183 c P az 53 tür kommor enged 183 ötv i dolg P címt függeszth kira rendezhe esz megkönnyebb h z helyzet országg Jogkiterje megen s letelep bányavá kivéte ugya megen kereske sza űz H küzdel eredm ó hitk összeh törvényható képvi P terjeszt folyamodván országgyűl k po megad esz ta m zsi Rose Sal S Gott Má Á Ná Lemb Ábr H U k kirá 16 tü leszállí 183 tekint z b a zsi érd poz országgyű képvise Jakob zsidó-k igazg mozg várm kö sére országg juthas azon zsi petíc jár országg k utasítá ik zsi polgárosít vona javasl old támog z kíváns vár k ker ü kíván fe v b feleke számítt z egyen pol leg orszá főr aggá meghi pártf törvényjav országg főr aján fo foko jogkiterjesz vonatkoz Egy elegen tar tü eltörl zsid cé belé s telekvásá j ki rezo megakadál szaba törek érv jut vá keresztülv érd megvéd tü m s tehe n zsidós felségfolyamodvá szégyen nyom teh megszabadí k országg hangula befo haj elen tü zsi lef 2.55 hátra taks Ho alkudo zsi 1.20 fr egy am tü megváltás lef össz hitk vá kezess tu k e kezelőbizottsá Ferd ö megszün tü il ka ta J neve tem magyaros moz Magyaro z kö fenná Magy E per emancipác küzd Emanci i mozg szín legtöbb eltek a emancip törek Pozso hiús országg haloga m érv j jogyenlős eg z részesü felszab tö o külö város megroh zsi zavar megkezdő ver jel honos z kiűze k város Rottenb polgárm tolmác polgárságkövetel miniszt e megíg összeí zsi jogta letelepedet kiutas pé másna zsi szabadsá l h szegő népg köve jogta megtelep z kiűzet nemzetőrs kirekeszté Herma szerkesztő megfenyít felizg megro kifosz z üzle Kato v zavargá Batt miniszter helyreállít re ol engedmén elren z felmen nemzető szol h intéz beleütk paragrafu fegy szolgá o m lak kötel felek külö né Elren vizsgá jogta letelep z e ható felszólít uta közvá em szerkes e vizs jogta letelepe kiutasí z t P P Vörös szá szabadsá egyéni é szembeford reakci z an elkeser he lero fö kö kivándor készül kivándo egy alakít Pozson zsi az b emanci eléré t munkálk kivívá emancip törek e vo széle va reformmoz i zsi ker b moz nyilvá sz zsi va szertart intézmé összhang él előse polgáro lehetős izrae Reformtárs vi refo moz j telje küzdelm cé sz országg zsid polgárj forra lever az zsi helyze visszah vá reformtársu forra szülö anyahitk véleményezé meghallg ta felosz temp bezár ker fő te bezá ta indoko kinyitt Magyaro po főbi megeng vég határo k tár t folytat működ Ugyan vizsgá indít tár n e a vádo forra ta istentisztele elíté magata tanúsíto hitk gazd hel n megv állap o zsid h a pénzáldo szabadsághar zsid szabadsá hónapj 5 áll kamatné kölcsö templom l éksz C K ezü aján szabadsá szolgála azon t k gyű rende ame 3 kölc kész aján kü kincst Felsze önk hadse egy hallga mesterembe m hadse álla segí élelmisze ruhane felszerel pén a megter kénysz hitközs hivata redu iskolá osztálys hár lecsökke vál hely fo körül v ha megtil közv közv kive hitk szükségl önk adomány fedez forra lever oszt sarc e hitközs tü adóhát ö ha rés esedé os pé 10 k össze K hitközs Ko bank tartalékt érv veszt nehéz lefi tü adórészlet os fő proklamác kö zsidó hús for bü a gyülekezet amely t tov összekött tar magyaro tudós szállí állító győzelme hí terjeszt zs felszer szállít m hadsere hadbí á ha í Windisch az megkegyelm sáncmu í hitköz el 4 b megfizet ít Hayn bevon ugya s ter jelen S hadis v r azon hat tétel köve ka felszer beszolgáltat kit hat elmulas e m n f bír v m kése e fori hitk 6 ért beszolgál felszer c részl Ez id n z csa megszabad fiz terhe k hit zsi kötelezettsége nehéz t e t hadügyminiszt ób kecske ceg nagyk kompromi hitközség megeng 2.30 fori vá terhe határo csá jóváhagy módosíto öss lo Po Tem kivéte ö m hitköz űze a hitk kö kezes váll had megfizet az k zsi sok kére cs s eleng ó hitköz kérel ford császá beszolgált hadisar tér m o zsid iskolaa megteremt Iskol cs kér elutasít anyahitk gazd hely jelen befolyá körül reformtár adófi r el Ne anyahitkö ha sz társu ko szep nov összeh bizo szek minősí tűrhe jelen szek vona rendsza m z eg szerv alapszabályterveze fogla kultuszminis alapszabályter legfe jóváha n eml értel felosz társul á hitk visszan j adófize gazd hel megja hozzáfogh Dohány- te építé megalapí alkalmazott nyugdíjintéz műk l fiúisko ame os évfo alreáliskol szere i szel me Bach-ko m german törek h z egyenjogúsítá aktual k magyaro e i zsi kiű Magy E forra megs Izra M E foly műkö kü m zsi joga é é emancip mozg eredmé záró m zsi egyenjogús megtö zsi fejl ro lépt i fej szo egybefo m fő fejlődés 1872 Bu egyesíte s polg munkálk egyes m fő jövőj Irod Büc z tört Budap Bud 1901 Ho vár ne Pata Jó Tört jegy vár Schu Gesch Pata B P Vo Gege Sc L Ada történe Bud