13856.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: Gyarapodását elsősorban Szent Istvántól kapott kiváltságainak köszönheti és fejlődése egészen addig egyenletesen haladt, míg a királyok Budát nem részesítették elsőbbségben. P. lakosai a XI. sz.-ban tértek át a keresztény hitre. Zsidó lakosságának régi történetéről kevés emlék maradt fenn. 1406-ban szerepel egy P.-ről való Saul (l. o.), aki Székesfehérvárott megszerzi Béla (IV.) zsidótörvényének (l. o.) hiteles másolatát a magyar zsidók jogainak megvédésére. 1504-ben már voltak P.-en a zsidóknak házaik és telkeik, temetőjük pedig később a mai Lipótvárosnak a Dunához közel eső vidékén feküdt. A török hódoltság idején a P.-i zsidóság helyzete általában megegyezett a hódoltság alatt lévő budai zsidók (l. Buda) helyzetével. Az 1526. megjelent «Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türkischer kayser gethaten» c. röpirat azt írja, hogy mikor szept. 8. a törökök elfoglalták P.-et, a várost felégették és minden embert agyonvertek. Mivel a Buda elfoglalásával foglalkozó héber krónika nem említ vérfürdőt, nyilván a P. re vonatkozó tudósítás sem fedi az igazságot. A törököknek kivonulása után, 1686-tól kezdve vagy egy századon át nem lakott zsidó P.-en. Az átutazó zsidók helyzetét is megnehezítette a városi tanács, harminc krajcár vámot szedetett tőlük és ha éjjel megszálltak, egy tallért, az ú. n. Schlafgroschent. Idővel ezt három krajcárra, egy garasra mérsékelték. Mikor a helytartótanács magyarázatot kért P.-től e vámszedésre vonatkozólag, a város azt felelte, hogy kiváltságai szerint szabadságában áll zsidót felvenni, vagy kiutasítani. Ezt a jogát annyira gyakorolta, hogy mikor a budai zsidók III. Károlytól engedélyt kértek arra, hogy négy család P.-en üzletet nyithasson, kívánságuk teljesítését P. megakadályozta. Súlyosbodott a helyzet, mikor I. Lipót 1703 okt. 23. kelt kiváltságlevele a városi tanács szabad elhatározására bízta, hogy akar-e zsidót bebocsátani, vagy sem. P. élt is ezzel a jogával, hogy megszabadítsa polgárait a zsidó ipar és kereskedelem versenyétől. 1726 nov. 18-án a kamara felszólította a várost, szüntesse be a gazdasági érdekeket sértő törvénytelen eljárását és ha joga is van ahhoz, hogy a zsidók letelepedését megakadályozza, ezzel nem jár az, hogy az átutazóktól az éjszakai megszállás lehetőségét elzárja. A repülő hídon pedig ne szedjen nagyobb vámot a zsidóktól, mint a keresztényektől. Ha pedig továbbra is olyan magatartást tanúsít a város, amellyel a királyi kincstárt károsítja, a kincstár pert indít ellene. A helyzet ezentúl sem igen változott. Az 1727-iki zsidóösszeírásnál P. még arról értesíti nagy megelégedéssel a helytartótanácsot, hogy zsidó lakossága nincsen, zsidó arra sem kap engedélyt, hogy a városban megszálljon, kivévén azt az esetet, ha ott rája esteledik, vagy a királyi táblánál van dolga. Az 1735-i konskripció idején, amikor a helytartóság a zsidók összeírását azért rendelte el, hogy számukat oly mértékben leszállíthassa, amely a lakosság érdekeinek megfelel, Pestnek ismét nem volt zsidó lakója, akiről számot kellett volna adnia. Viszont azt a megjegyzést tette, hogy zsidó a jövőben sem telepedhet meg a területén. P. vm. zsidósága 1755. még

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3856. címszó a lexikon => 697. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13856.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: Gyarapodását elsősorban Szent Istvántól kapott kiváltságainak köszönheti és fejlődése egészen addig egyenletesen haladt, míg a királyok Budát nem részesítették elsőbbségben. P. lakosai a XI. sz.-ban tértek át a keresztény hitre. Zsidó lakosságának régi történetéről kevés emlék maradt fenn. 1406-ban szerepel egy P.-ről való Saul l. o. , aki Székesfehérvárott megszerzi Béla IV. zsidótörvényének l. o. hiteles másolatát a magyar zsidók jogainak megvédésére. 1504-ben már voltak P.-en a zsidóknak házaik és telkeik, temetőjük pedig később a mai Lipótvárosnak a Dunához közel eső vidékén feküdt. A török hódoltság idején a P.-i zsidóság helyzete általában megegyezett a hódoltság alatt lévő budai zsidók l. Buda helyzetével. Az 1526. megjelent Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türkischer kayser gethaten c. röpirat azt írja, hogy mikor szept. 8. a törökök elfoglalták P.-et, a várost felégették és minden embert agyonvertek. Mivel a Buda elfoglalásával foglalkozó héber krónika nem említ vérfürdőt, nyilván a P. re vonatkozó tudósítás sem fedi az igazságot. A törököknek kivonulása után, 1686-tól kezdve vagy egy századon át nem lakott zsidó P.-en. Az átutazó zsidók helyzetét is megnehezítette a városi tanács, harminc krajcár vámot szedetett tőlük és ha éjjel megszálltak, egy tallért, az ú. n. Schlafgroschent. Idővel ezt három krajcárra, egy garasra mérsékelték. Mikor a helytartótanács magyarázatot kért P.-től e vámszedésre vonatkozólag, a város azt felelte, hogy kiváltságai szerint szabadságában áll zsidót felvenni, vagy kiutasítani. Ezt a jogát annyira gyakorolta, hogy mikor a budai zsidók III. Károlytól engedélyt kértek arra, hogy négy család P.-en üzletet nyithasson, kívánságuk teljesítését P. megakadályozta. Súlyosbodott a helyzet, mikor I. Lipót 1703 okt. 23. kelt kiváltságlevele a városi tanács szabad elhatározására bízta, hogy akar-e zsidót bebocsátani, vagy sem. P. élt is ezzel a jogával, hogy megszabadítsa polgárait a zsidó ipar és kereskedelem versenyétől. 1726 nov. 18-án a kamara felszólította a várost, szüntesse be a gazdasági érdekeket sértő törvénytelen eljárását és ha joga is van ahhoz, hogy a zsidók letelepedését megakadályozza, ezzel nem jár az, hogy az átutazóktól az éjszakai megszállás lehetőségét elzárja. A repülő hídon pedig ne szedjen nagyobb vámot a zsidóktól, mint a keresztényektől. Ha pedig továbbra is olyan magatartást tanúsít a város, amellyel a királyi kincstárt károsítja, a kincstár pert indít ellene. A helyzet ezentúl sem igen változott. Az 1727-iki zsidóösszeírásnál P. még arról értesíti nagy megelégedéssel a helytartótanácsot, hogy zsidó lakossága nincsen, zsidó arra sem kap engedélyt, hogy a városban megszálljon, kivévén azt az esetet, ha ott rája esteledik, vagy a királyi táblánál van dolga. Az 1735-i konskripció idején, amikor a helytartóság a zsidók összeírását azért rendelte el, hogy számukat oly mértékben leszállíthassa, amely a lakosság érdekeinek megfelel, Pestnek ismét nem volt zsidó lakója, akiről számot kellett volna adnia. Viszont azt a megjegyzést tette, hogy zsidó a jövőben sem telepedhet meg a területén. P. vm. zsidósága 1755. még

13856.ht

CÍMSZÓ Pes

SZÓCIKK Gyarapodásá elsősorba Szen Istvántó kapot kiváltságaina köszönhet é fejlődés egésze addi egyenletese haladt mí királyo Budá ne részesítetté elsőbbségben P lakosa XI sz.-ba térte á keresztén hitre Zsid lakosságána rég történetérő kevé emlé marad fenn 1406-ba szerepe eg P.-rő val Sau l o ak Székesfehérvárot megszerz Bél IV zsidótörvényéne l o hitele másolatá magya zsidó jogaina megvédésére 1504-be má volta P.-e zsidókna házai é telkeik temetőjü pedi későb ma Lipótvárosna Dunáho köze es vidéké feküdt törö hódoltsá idejé P.- zsidósá helyzet általába megegyezet hódoltsá alat lév buda zsidó l Bud helyzetével A 1526 megjelen Hernac volge de Bluthundt de sic nenne ey Türkische kayse gethate c röpira az írja hog miko szept 8 törökö elfoglaltá P.-et város felégetté é minde ember agyonvertek Mive Bud elfoglalásáva foglalkoz hébe krónik ne emlí vérfürdőt nyilvá P r vonatkoz tudósítá se fed a igazságot törökökne kivonulás után 1686-tó kezdv vag eg százado á ne lakot zsid P.-en A átutaz zsidó helyzeté i megnehezített város tanács harmin krajcá vámo szedetet tőlü é h éjje megszálltak eg tallért a ú n Schlafgroschent Időve ez háro krajcárra eg garasr mérsékelték Miko helytartótanác magyarázato kér P.-tő vámszedésr vonatkozólag váro az felelte hog kiváltsága szerin szabadságába ál zsidó felvenni vag kiutasítani Ez jogá annyir gyakorolta hog miko buda zsidó III Károlytó engedély kérte arra hog nég csalá P.-e üzlete nyithasson kívánságu teljesítésé P megakadályozta Súlyosbodot helyzet miko I Lipó 170 okt 23 kel kiváltságlevel város tanác szaba elhatározásár bízta hog akar- zsidó bebocsátani vag sem P él i ezze jogával hog megszabadíts polgárai zsid ipa é kereskedele versenyétől 172 nov 18-á kamar felszólított várost szüntess b gazdaság érdekeke sért törvénytele eljárásá é h jog i va ahhoz hog zsidó letelepedésé megakadályozza ezze ne já az hog a átutazóktó a éjszaka megszállá lehetőségé elzárja repül hído pedi n szedje nagyob vámo zsidóktól min keresztényektől H pedi továbbr i olya magatartás tanúsí város amellye király kincstár károsítja kincstá per indí ellene helyze ezentú se ige változott A 1727-ik zsidóösszeírásná P mé arró értesít nag megelégedésse helytartótanácsot hog zsid lakosság nincsen zsid arr se ka engedélyt hog városba megszálljon kivévé az a esetet h ot ráj esteledik vag király tábláná va dolga A 1735- konskripci idején amiko helytartósá zsidó összeírásá azér rendelt el hog számuka ol mértékbe leszállíthassa amel lakossá érdekeine megfelel Pestne ismé ne vol zsid lakója akirő számo kellet voln adnia Viszon az megjegyzés tette hog zsid jövőbe se telepedhe me területén P vm zsidóság 1755 mé

13856.h

CÍMSZ Pe

SZÓCIK Gyarapodás elsősorb Sze Istvánt kapo kiváltságain köszönhe fejlődé egész add egyenletes halad m király Bud n részesített elsőbbségbe lakos X sz.-b tért kereszté hitr Zsi lakosságán ré történetér kev eml mara fen 1406-b szerep e P.-r va Sa a Székesfehérváro megszer Bé I zsidótörvényén hitel másolat magy zsid jogain megvédésér 1504-b m volt P.- zsidókn háza telkei temetőj ped késő m Lipótvárosn Dunáh köz e vidék feküd tör hódolts idej P. zsidós helyze általáb megegyeze hódolts ala lé bud zsid Bu helyzetéve 152 megjele Herna volg d Bluthund d si nenn e Türkisch kays gethat röpir a írj ho mik szep török elfoglalt P.-e váro felégett mind embe agyonverte Miv Bu elfoglalásáv foglalko héb króni n eml vérfürdő nyilv vonatko tudósít s fe igazságo törökökn kivonulá utá 1686-t kezd va e század n lako zsi P.-e átuta zsid helyzet megnehezítet váro tanác harmi krajc vám szedete től éjj megszállta e tallér Schlafgroschen Időv e hár krajcárr e garas mérsékelté Mik helytartótaná magyarázat ké P.-t vámszedés vonatkozóla vár a felelt ho kiváltság szeri szabadságáb á zsid felvenn va kiutasítan E jog annyi gyakorolt ho mik bud zsid II Károlyt engedél kért arr ho né csal P.- üzlet nyithasso kívánság teljesítés megakadályozt Súlyosbodo helyze mik Lip 17 ok 2 ke kiváltságleve váro taná szab elhatározásá bízt ho akar zsid bebocsátan va se é ezz jogáva ho megszabadít polgára zsi ip kereskedel versenyétő 17 no 18- kama felszólítot város szüntes gazdasá érdekek sér törvénytel eljárás jo v ahho ho zsid letelepedés megakadályozz ezz n j a ho átutazókt éjszak megszáll lehetőség elzárj repü híd ped szedj nagyo vám zsidóktó mi keresztényektő ped tovább oly magatartá tanús váro amelly királ kincstá károsítj kincst pe ind ellen helyz ezent s ig változot 1727-i zsidóösszeírásn m arr értesí na megelégedéss helytartótanácso ho zsi lakossá nincse zsi ar s k engedély ho városb megszálljo kivév a esete o rá esteledi va királ táblán v dolg 1735 konskripc idejé amik helytartós zsid összeírás azé rendel e ho számuk o mértékb leszállíthass ame lakoss érdekein megfele Pestn ism n vo zsi lakój akir szám kelle vol adni Viszo a megjegyzé tett ho zsi jövőb s telepedh m területé v zsidósá 175 m

13856.

CÍMS P

SZÓCI Gyarapodá elsősor Sz István kap kiváltságai köszönh fejlőd egés ad egyenlete hala királ Bu részesítet elsőbbségb lako sz.- tér kereszt hit Zs lakosságá r történeté ke em mar fe 1406- szere P.- v S Székesfehérvár megsze B zsidótörvényé hite másola mag zsi jogai megvédésé 1504- vol P. zsidók ház telke temető pe kés Lipótváros Duná kö vidé fekü tö hódolt ide P zsidó helyz általá megegyez hódolt al l bu zsi B helyzetév 15 megjel Hern vol Bluthun s nen Türkisc kay getha röpi ír h mi sze törö elfoglal P.- vár feléget min emb agyonvert Mi B elfoglalásá foglalk hé krón em vérfürd nyil vonatk tudósí f igazság törökök kivonul ut 1686- kez v száza lak zs P.- átut zsi helyze megnehezíte vár taná harm kraj vá szedet tő éj megszállt tallé Schlafgrosche Idő há krajcár gara mérsékelt Mi helytartótan magyaráza k P.- vámszedé vonatkozól vá felel h kiváltsá szer szabadságá zsi felven v kiutasíta jo anny gyakorol h mi bu zsi I Károly engedé kér ar h n csa P. üzle nyithass kívánsá teljesíté megakadályoz Súlyosbod helyz mi Li 1 o k kiváltságlev vár tan sza elhatározás bíz h aka zsi bebocsáta v s ez jogáv h megszabadí polgár zs i kereskede versenyét 1 n 18 kam felszólíto váro szünte gazdas érdeke sé törvényte eljárá j ahh h zsi letelepedé megakadályoz ez h átutazók éjsza megszál lehetősé elzár rep hí pe szed nagy vá zsidókt m keresztényekt pe továb ol magatart tanú vár amell kirá kincst károsít kincs p in elle hely ezen i változo 1727- zsidóösszeírás ar értes n megelégedés helytartótanács h zs lakoss nincs zs a engedél h város megszállj kivé eset r esteled v kirá táblá dol 173 konskrip idej ami helytartó zsi összeírá az rende h számu mérték leszállíthas am lakos érdekei megfel Pest is v zs lakó aki szá kell vo adn Visz megjegyz tet h zs jövő teleped terület zsidós 17

13856

CÍM

SZÓC Gyarapod elsőso S Istvá ka kiváltsága köszön fejlő egé a egyenlet hal kirá B részesíte elsőbbség lak sz. té keresz hi Z lakosság történet k e ma f 1406 szer P. Székesfehérvá megsz zsidótörvény hit másol ma zs joga megvédés 1504 vo P zsidó há telk temet p ké Lipótváro Dun k vid fek t hódol id zsid hely által megegye hódol a b zs helyzeté 1 megje Her vo Bluthu ne Türkis ka geth röp í m sz tör elfogla P. vá felége mi em agyonver M elfoglalás foglal h kró e vérfür nyi vonat tudós igazsá törökö kivonu u 1686 ke száz la z P. átu zs helyz megnehezít vá tan har kra v szede t é megszáll tall Schlafgrosch Id h krajcá gar mérsékel M helytartóta magyaráz P. vámszed vonatkozó v fele kiválts sze szabadság zs felve kiutasít j ann gyakoro m b zs Károl enged ké a cs P üzl nyithas kíváns teljesít megakadályo Súlyosbo hely m L kiváltságle vá ta sz elhatározá bí ak zs bebocsát e jogá megszabad polgá z keresked versenyé 1 ka felszólít vár szünt gazda érdek s törvényt eljár ah zs leteleped megakadályo e átutazó éjsz megszá lehetős elzá re h p sze nag v zsidók keresztények p tová o magatar tan vá amel kir kincs károsí kinc i ell hel eze változ 1727 zsidóösszeírá a érte megelégedé helytartótanác z lakos ninc z engedé váro megszáll kiv ese estele kir tábl do 17 konskri ide am helytart zs összeír a rend szám mérté leszállítha a lako érdeke megfe Pes i z lak ak sz kel v ad Vis megjegy te z jöv telepe terüle zsidó 1

1385

CÍ

SZÓ Gyarapo elsős Istv k kiváltság köszö fejl eg egyenle ha kir részesít elsőbbsé la sz t keres h lakossá történe m 140 sze P Székesfehérv megs zsidótörvén hi máso m z jog megvédé 150 v zsid h tel teme k Lipótvár Du vi fe hódo i zsi hel álta megegy hódo z helyzet megj He v Bluth n Türki k get rö s tö elfogl P v felég m e agyonve elfoglalá fogla kr vérfü ny vona tudó igazs török kivon 168 k szá l P át z hely megnehezí v ta ha kr szed megszál tal Schlafgrosc I krajc ga mérséke helytartót magyará P vámsze vonatkoz fel kivált sz szabadsá z felv kiutasí an gyakor z Káro enge k c üz nyitha kíván teljesí megakadály Súlyosb hel kiváltságl v t s elhatároz b a z bebocsá jog megszaba polg kereske verseny k felszólí vá szün gazd érde törvény eljá a z letelepe megakadály átutaz éjs megsz lehető elz r sz na zsidó kereszténye tov magata ta v ame ki kinc káros kin el he ez válto 172 zsidóösszeír ért megeléged helytartótaná lako nin enged vár megszál ki es estel ki táb d 1 konskr id a helytar z összeí ren szá mért leszállíth lak érdek megf Pe la a s ke a Vi megjeg t jö telep terül zsid