13857.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: mindig nem kereskedhet P.-en. A város a helytartóság előtt Lipóttól kapott privilégiumára hivatkozik és az 1715-i országgyűlés 37. cikkére, amely megerősítette idevonatkozó jogait. A helytartóság mégis elrendeli, hogy a zsidók felkereshetik a pesti országos vásárokat. A határozat gyakorlati keresztülvitele azonban nem sikerült, mert 1766 jún. 20. P. város kimondja, hogy zsidók a vásárait nem látogathatják. Később mégis megkapták a jogot a heti és országos vásárokon való megjelenésre, de eleinte megtiltották nekik, hogy áruikat kirakják és hogy nyúlbőrt vásároljanak. Zsidó eladó és vásárló Losung nevű illetéket tartozott fizetni. Csak 1759. kezdtek a zsidók valahogy megtelepedni P.-en, amikor az invalidus, a későbbi Károly-kaszárnya parancsnoka a kantinokat óbudai zsidóknak adta bérbe. A tanács közbelépett a parancsnoknál, mire az engedett, de 1762. a bérletárverezésnél mégis a legtöbbet ígérő óbudai zsidónak adta oda a bérletet 4000 forintért. A város erre minden fórumon panaszt emelt, mire a hercegprímás 1762 szept. 9. örömét nyilvánította afölött, hogy a város fellép a zsidók ellen. P.-nek a sok befolyásos pártfogó közbenjárására sikerült elérni, hogy a bérletszerződést felbontsák. Utoljára 1773 júl. 8. hivatkozott még P. zsidómentes voltára és az elkövetkező tíz év alatt a pesti vásárokon jogtalan vámmal terhelték a vásárjáró zsidókat. Csak az 1783 márc. 31. közzétett császári rendelet döntötte le a százados megszorításokat (l. Egyenjogositó törekvések), mikor II. József lehetővé tette, hogy a zsidók a sz. kir. városokban megtelepedhessenek. A «Sistematica gentis Judaicae regulatio» (l. o.) néven ismeretes rendszabály, amely lehetőséget nyújtott a zsidóságnak a polgárosulásra, a zsidóknak P.-en való megtelepedését is nagymértékben előmozdította. Máj. 27. a helytartóság már elhatározta, hogy állandó zsidó vendéglő nyílhat meg P.-en, ami nagymértékű haladást jelentett, ha tekintetbe vesszük, hogy a XVIII. sz. hatvanas évei óta a város csak a vásár idejére, 16 napig nyitva tartott vendéglőt engedélyezett, amit az óbudai hitközség bérelt 100 forintért. Az állandó vendéglőre most is az óbudai hitközség kötött szerződést P.-tel, három esztendőre évi 550 frt bérösszegért. Az előváros négy helyén nyílhatott meg így zsidó étterem. P. első zsidó telepesei is Óbudáról származnak, mint az Offenheim, Berliner, Schönstein, Boskovitz, Hirsch és Leitosdorfer családok, úgy, hogy a P.-i hitközség szülőjének az akkor népes óbudai hitközséget kell tekintenünk. P. város 1786 júl. 31. a megye főispánját arra kérte, hogy a zsidók megtelepedését csak az elővárosban engedélyezze. A városi tanács mégis kénytelen volt engedni az idők szellemének és szórványosan beengedte a zsidókat a Belvárosba. A zsidók nagyobb része azonban a Terézváros szűk és gettószerű utcáiban húzódott meg. 1785-ig csak átutazó zsidók (l. Commoráns) szánhattak meg P.-en, most aztán már helytartósági rendelet alapján kénytelen P. megtűrni a zsidókat (l. Tolerált). Mikor 1787. II. József névváltoztatási rendelete következtében (l. Német elöljáró nevek) megtörtént a P.-i zsidók első hivatalos konskripciója, már tizennégy tűrt zsidó családfő lakott

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3857. címszó a lexikon => 697. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13857.htm

CÍMSZÓ: Pest

SZÓCIKK: mindig nem kereskedhet P.-en. A város a helytartóság előtt Lipóttól kapott privilégiumára hivatkozik és az 1715-i országgyűlés 37. cikkére, amely megerősítette idevonatkozó jogait. A helytartóság mégis elrendeli, hogy a zsidók felkereshetik a pesti országos vásárokat. A határozat gyakorlati keresztülvitele azonban nem sikerült, mert 1766 jún. 20. P. város kimondja, hogy zsidók a vásárait nem látogathatják. Később mégis megkapták a jogot a heti és országos vásárokon való megjelenésre, de eleinte megtiltották nekik, hogy áruikat kirakják és hogy nyúlbőrt vásároljanak. Zsidó eladó és vásárló Losung nevű illetéket tartozott fizetni. Csak 1759. kezdtek a zsidók valahogy megtelepedni P.-en, amikor az invalidus, a későbbi Károly-kaszárnya parancsnoka a kantinokat óbudai zsidóknak adta bérbe. A tanács közbelépett a parancsnoknál, mire az engedett, de 1762. a bérletárverezésnél mégis a legtöbbet ígérő óbudai zsidónak adta oda a bérletet 4000 forintért. A város erre minden fórumon panaszt emelt, mire a hercegprímás 1762 szept. 9. örömét nyilvánította afölött, hogy a város fellép a zsidók ellen. P.-nek a sok befolyásos pártfogó közbenjárására sikerült elérni, hogy a bérletszerződést felbontsák. Utoljára 1773 júl. 8. hivatkozott még P. zsidómentes voltára és az elkövetkező tíz év alatt a pesti vásárokon jogtalan vámmal terhelték a vásárjáró zsidókat. Csak az 1783 márc. 31. közzétett császári rendelet döntötte le a százados megszorításokat l. Egyenjogositó törekvések , mikor II. József lehetővé tette, hogy a zsidók a sz. kir. városokban megtelepedhessenek. A Sistematica gentis Judaicae regulatio l. o. néven ismeretes rendszabály, amely lehetőséget nyújtott a zsidóságnak a polgárosulásra, a zsidóknak P.-en való megtelepedését is nagymértékben előmozdította. Máj. 27. a helytartóság már elhatározta, hogy állandó zsidó vendéglő nyílhat meg P.-en, ami nagymértékű haladást jelentett, ha tekintetbe vesszük, hogy a XVIII. sz. hatvanas évei óta a város csak a vásár idejére, 16 napig nyitva tartott vendéglőt engedélyezett, amit az óbudai hitközség bérelt 100 forintért. Az állandó vendéglőre most is az óbudai hitközség kötött szerződést P.-tel, három esztendőre évi 550 frt bérösszegért. Az előváros négy helyén nyílhatott meg így zsidó étterem. P. első zsidó telepesei is Óbudáról származnak, mint az Offenheim, Berliner, Schönstein, Boskovitz, Hirsch és Leitosdorfer családok, úgy, hogy a P.-i hitközség szülőjének az akkor népes óbudai hitközséget kell tekintenünk. P. város 1786 júl. 31. a megye főispánját arra kérte, hogy a zsidók megtelepedését csak az elővárosban engedélyezze. A városi tanács mégis kénytelen volt engedni az idők szellemének és szórványosan beengedte a zsidókat a Belvárosba. A zsidók nagyobb része azonban a Terézváros szűk és gettószerű utcáiban húzódott meg. 1785-ig csak átutazó zsidók l. Commoráns szánhattak meg P.-en, most aztán már helytartósági rendelet alapján kénytelen P. megtűrni a zsidókat l. Tolerált . Mikor 1787. II. József névváltoztatási rendelete következtében l. Német elöljáró nevek megtörtént a P.-i zsidók első hivatalos konskripciója, már tizennégy tűrt zsidó családfő lakott

13857.ht

CÍMSZÓ Pes

SZÓCIKK mindi ne kereskedhe P.-en váro helytartósá előt Lipóttó kapot privilégiumár hivatkozi é a 1715- országgyűlé 37 cikkére amel megerősített idevonatkoz jogait helytartósá mégi elrendeli hog zsidó felkeresheti pest országo vásárokat határoza gyakorlat keresztülvitel azonba ne sikerült mer 176 jún 20 P váro kimondja hog zsidó vásárai ne látogathatják Későb mégi megkaptá jogo het é országo vásároko val megjelenésre d eleint megtiltottá nekik hog áruika kirakjá é hog nyúlbőr vásároljanak Zsid elad é vásárl Losun nev illetéke tartozot fizetni Csa 1759 kezdte zsidó valahog megtelepedn P.-en amiko a invalidus később Károly-kaszárny parancsnok kantinoka óbuda zsidókna adt bérbe tanác közbelépet parancsnoknál mir a engedett d 1762 bérletárverezésné mégi legtöbbe ígér óbuda zsidóna adt od bérlete 400 forintért váro err minde fórumo panasz emelt mir hercegprímá 176 szept 9 örömé nyilvánított afölött hog váro fellé zsidó ellen P.-ne so befolyáso pártfog közbenjárásár sikerül elérni hog bérletszerződés felbontsák Utoljár 177 júl 8 hivatkozot mé P zsidómente voltár é a elkövetkez tí é alat pest vásároko jogtala vámma terhelté vásárjár zsidókat Csa a 178 márc 31 közzétet császár rendele döntött l százado megszorításoka l Egyenjogosit törekvése miko II Józse lehetőv tette hog zsidó sz kir városokba megtelepedhessenek Sistematic genti Judaica regulati l o néve ismerete rendszabály amel lehetősége nyújtot zsidóságna polgárosulásra zsidókna P.-e val megtelepedésé i nagymértékbe előmozdította Máj 27 helytartósá má elhatározta hog álland zsid vendégl nyílha me P.-en am nagymérték haladás jelentett h tekintetb vesszük hog XVIII sz hatvana éve ót váro csa vásá idejére 1 napi nyitv tartot vendéglő engedélyezett ami a óbuda hitközsé bérel 10 forintért A álland vendéglőr mos i a óbuda hitközsé kötöt szerződés P.-tel háro esztendőr év 55 fr bérösszegért A előváro nég helyé nyílhatot me íg zsid étterem P els zsid telepese i Óbudáró származnak min a Offenheim Berliner Schönstein Boskovitz Hirsc é Leitosdorfe családok úgy hog P.- hitközsé szülőjéne a akko népe óbuda hitközsége kel tekintenünk P váro 178 júl 31 megy főispánjá arr kérte hog zsidó megtelepedésé csa a elővárosba engedélyezze város tanác mégi kénytele vol engedn a idő szelleméne é szórványosa beengedt zsidóka Belvárosba zsidó nagyob rész azonba Terézváro szű é gettószer utcáiba húzódot meg 1785-i csa átutaz zsidó l Commorán szánhatta me P.-en mos aztá má helytartóság rendele alapjá kénytele P megtűrn zsidóka l Tolerál Miko 1787 II Józse névváltoztatás rendelet következtébe l Néme elöljár neve megtörtén P.- zsidó els hivatalo konskripciója má tizennég tűr zsid családf lakot

13857.h

CÍMSZ Pe

SZÓCIK mind n kereskedh P.-e vár helytartós elő Lipótt kapo privilégiumá hivatkoz 1715 országgyűl 3 cikkér ame megerősítet idevonatko jogai helytartós még elrendel ho zsid felkereshet pes ország vásároka határoz gyakorla keresztülvite azonb n sikerül me 17 jú 2 vár kimondj ho zsid vására n látogathatjá Késő még megkapt jog he ország vásárok va megjelenésr elein megtiltott neki ho áruik kirakj ho nyúlbő vásároljana Zsi ela vásár Losu ne illeték tartozo fizetn Cs 175 kezdt zsid valaho megteleped P.-e amik invalidu későb Károly-kaszárn parancsno kantinok óbud zsidókn ad bérb taná közbelépe parancsnokná mi engedet 176 bérletárverezésn még legtöbb ígé óbud zsidón ad o bérlet 40 forintér vár er mind fórum panas emel mi hercegprím 17 szep öröm nyilvánítot afölöt ho vár fell zsid elle P.-n s befolyás pártfo közbenjárásá sikerü elérn ho bérletszerződé felbontsá Utoljá 17 jú hivatkozo m zsidóment voltá elkövetke t ala pes vásárok jogtal vámm terhelt vásárjá zsidóka Cs 17 már 3 közzéte császá rendel döntöt század megszorítások Egyenjogosi törekvés mik I Józs lehető tett ho zsid s ki városokb megtelepedhessene Sistemati gent Judaic regulat név ismeret rendszabál ame lehetőség nyújto zsidóságn polgárosulásr zsidókn P.- va megtelepedés nagymértékb előmozdított Má 2 helytartós m elhatározt ho állan zsi vendég nyílh m P.-e a nagymérté haladá jelentet tekintet vesszü ho XVII s hatvan év ó vár cs vás idejér nap nyit tarto vendégl engedélyezet am óbud hitközs bére 1 forintér állan vendéglő mo óbud hitközs kötö szerződé P.-te hár esztendő é 5 f bérösszegér elővár né hely nyílhato m í zsi éttere el zsi telepes Óbudár származna mi Offenhei Berline Schönstei Boskovit Hirs Leitosdorf családo úg ho P. hitközs szülőjén akk nép óbud hitközség ke tekintenün vár 17 jú 3 meg főispánj ar kért ho zsid megtelepedés cs elővárosb engedélyezz váro taná még kénytel vo enged id szellemén szórványos beenged zsidók Belvárosb zsid nagyo rés azonb Terézvár sz gettósze utcáib húzódo me 1785- cs átuta zsid Commorá szánhatt m P.-e mo azt m helytartósá rendel alapj kénytel megtűr zsidók Tolerá Mik 178 I Józs névváltoztatá rendele következtéb Ném elöljá nev megtörté P. zsid el hivatal konskripciój m tizenné tű zsi család lako

13857.

CÍMS P

SZÓCI min keresked P.- vá helytartó el Lipót kap privilégium hivatko 171 országgyű cikké am megerősíte idevonatk joga helytartó mé elrende h zsi felkereshe pe orszá vásárok határo gyakorl keresztülvit azon sikerü m 1 j vá kimond h zsi vásár látogathatj Kés mé megkap jo h orszá vásáro v megjelenés elei megtiltot nek h árui kirak h nyúlb vásároljan Zs el vásá Los n illeté tartoz fizet C 17 kezd zsi valah megtelepe P.- ami invalid késő Károly-kaszár parancsn kantino óbu zsidók a bér tan közbelép parancsnokn m engede 17 bérletárverezés mé legtöb íg óbu zsidó a bérle 4 forinté vá e min fóru pana eme m hercegprí 1 sze örö nyilváníto afölö h vá fel zsi ell P.- befolyá pártf közbenjárás siker elér h bérletszerződ felbonts Utolj 1 j hivatkoz zsidómen volt elkövetk al pe vásáro jogta vám terhel vásárj zsidók C 1 má közzét csász rende döntö száza megszorításo Egyenjogos törekvé mi Józ lehet tet h zsi k városok megtelepedhessen Sistemat gen Judai regula né ismere rendszabá am lehetősé nyújt zsidóság polgárosulás zsidók P. v megtelepedé nagymérték előmozdítot M helytartó elhatároz h álla zs vendé nyíl P.- nagymért halad jelente tekinte vessz h XVI hatva é vá c vá idejé na nyi tart vendég engedélyeze a óbu hitköz bér forinté álla vendégl m óbu hitköz köt szerződ P.-t há esztend bérösszegé elővá n hel nyílhat zs étter e zs telepe Óbudá származn m Offenhe Berlin Schönste Boskovi Hir Leitosdor család ú h P hitköz szülőjé ak né óbu hitközsé k tekintenü vá 1 j me főispán a kér h zsi megtelepedé c előváros engedélyez vár tan mé kényte v enge i szellemé szórványo beenge zsidó Belváros zsi nagy ré azon Terézvá s gettósz utcái húzód m 1785 c átut zsi Commor szánhat P.- m az helytartós rende alap kényte megtű zsidó Toler Mi 17 Józ névváltoztat rendel következté Né elölj ne megtört P zsi e hivata konskripció tizenn t zs csalá lak

13857

CÍM

SZÓC mi kereske P. v helytart e Lipó ka privilégiu hivatk 17 országgy cikk a megerősít idevonat jog helytart m elrend zs felkeresh p orsz vásáro határ gyakor keresztülvi azo siker v kimon zs vásá látogathat Ké m megka j orsz vásár megjelené ele megtilto ne áru kira nyúl vásárolja Z e vás Lo illet tarto fize 1 kez zs vala megtelep P. am invali kés Károly-kaszá parancs kantin ób zsidó bé ta közbelé parancsnok enged 1 bérletárverezé m legtö í ób zsid bérl forint v mi fór pan em hercegpr sz ör nyilvánít aföl v fe zs el P. befoly párt közbenjárá sike elé bérletszerző felbont Utol hivatko zsidóme vol elkövet a p vásár jogt vá terhe vásár zsidó m közzé csás rend dönt száz megszorítás Egyenjogo törekv m Jó lehe te zs városo megtelepedhesse Sistema ge Juda regul n ismer rendszab a lehetős nyúj zsidósá polgárosulá zsidó P megteleped nagymérté előmozdíto helytart elhatáro áll z vend nyí P. nagymér hala jelent tekint vess XV hatv v v idej n ny tar vendé engedélyez ób hitkö bé forint áll vendég ób hitkö kö szerző P.- h eszten bérösszeg előv he nyílha z étte z telep Óbud származ Offenh Berli Schönst Boskov Hi Leitosdo csalá hitkö szülőj a n ób hitközs tekinten v m főispá ké zs megteleped előváro engedélye vá ta m kényt eng szellem szórvány beeng zsid Belváro zs nag r azo Terézv gettós utcá húzó 178 átu zs Commo szánha P. a helytartó rend ala kényt megt zsid Tole M 1 Jó névváltozta rende következt N elöl n megtör zs hivat konskripci tizen z csal la

1385

CÍ

SZÓ m keresk P helytar Lip k privilégi hivat 1 országg cik megerősí idevona jo helytar elren z felkeres ors vásár hatá gyako keresztülv az sike kimo z vás látogatha K megk ors vásá megjelen el megtilt n ár kir nyú vásárolj vá L ille tart fiz ke z val megtele P a inval ké Károly-kasz paranc kanti ó zsid b t közbel parancsno enge bérletárverez legt ó zsi bér forin m fó pa e hercegp s ö nyilvání afö f z e P befol pár közbenjár sik el bérletszerz felbon Uto hivatk zsidóm vo elköve vásá jog v terh vásá zsid közz csá ren dön szá megszorítá Egyenjog törek J leh t z város megtelepedhess Sistem g Jud regu isme rendsza lehető nyú zsidós polgárosul zsid megtelepe nagymért előmozdít helytar elhatár ál ven ny P nagymé hal jelen tekin ves X hat ide n ta vend engedélye ó hitk b forin ál vendé ó hitk k szerz P. eszte bérössze elő h nyílh étt tele Óbu szárma Offen Berl Schöns Bosko H Leitosd csal hitk szülő ó hitköz tekinte főisp k z megtelepe elővár engedély v t kény en szelle szórván been zsi Belvár z na az Teréz gettó utc húz 17 át z Comm szánh P helytart ren al kény meg zsi Tol J névváltozt rend következ elö megtö z hiva konskripc tize csa l