13862.htm
CÍMSZÓ: Pest
SZÓCIKK: "A forradalom
leveretése után pedig az osztrákok sarcolták erősen a hitközséget. A türelmi
adóhátralék ötödik és hatodik részlete is esedékessé vált, osztrák pénzben 109,090
frt 54 1/2 kr.-t kitevő összegben. Közben a hitközségnek Kossuth bankókban lévő
tartaléktőkéje érvényét vesztette. Nagy nehézségek árán mégis lefizette a
türelmi adórészleteket. Az osztrák fővezér proklamációban közölte a zsidókkal,
hogy húszezer forintra bünteti azokat a gyülekezeteket, amelyeknek tagjai
továbbra is összeköttetést tartanak fenn a magyarokkal, tudósítást és árut
szállítanak nekik és állítólagos győzelmeikről hamis híreket terjesztenek. Két
P.-i zsidót, akik felszerelést szállítottak a magyar hadseregnek, a hadbíróság
kötél általi halálra ítélt. Windischgrätz azonban megkegyelmezett nekik és
10-12 évi sáncmunkára ítélte őket. A P.-i hitközséget pedig a két elítélt miatt
40,000 frt bírság megfizetésére ítélte. Haynaunak P.-re való bevonulása
ugyancsak újabb súlyos terheket jelentett. Súlyos hadisarcot vetett ki rájuk,
azonkívül hatalmas tételekben követelte meg tőlük a katonai felszerelési anyag
beszolgáltatását. A kitűzött határidő elmulasztása esetén minden napért 50
forint bírságot vetett ki, makacs késedelem esetén pedig 500 forintot. A P.-i
hitközség 61,098 frt 33 kr. értékben beszolgáltatta a felszerelési cikkek első
részletét. Ezekben a nehéz időkben néhány zsidó, csakhogy megszabaduljon a
fizetési terhektől, kitért a hitéből. A zsidóság a kötelezettségeinek, olyan
nagy nehézségek árán tudott eleget tenni, hogy végül is a hadügyminisztérium a
P.-i, óbudai, kecskeméti, ceglédi, nagykőrösi és irsai «kompromittált
hitközségeknek» megengedte, hogy 2.300,000 forinttal váltsák meg terheiket. Ezt
a határozatot végül császári jóváhagyással úgy módosították, hogy az összeget a
lojális Pozsony és Temesvár kivételével az összes magyar hitközségek űzessék,
amiért a P.-i hitközség köteles kezességet vállalni. A hadisarc megfizetésére
azonban nem került a sor, mert a zsidóság sokszori kérelmére végre is a császár
1850 szept. 20. elengedte. A P.-i és az óbudai hitközségek erre azzal a
kérelemmel fordultak a császárhoz, hogy a már előbb beszolgáltatott
hadisarcukat térítsék meg oly módon, hogy abból az ország zsidósága az
iskolaalapot megteremthesse (l. Iskolaalap). A császár ezt a kérelmet
elutasította. A P. i anyahitközség rossz gazdasági helyzetét jelentősen
befolyásolta az a körülmény, hogy a reformtársulat az adófizetők egy részét
elvonta tőle. Nemcsak az anyahitközség, de a hatóság sem nézte jó szemmel a
társulatot úgy, hogy a kormány által 1851 szep.-ben és nov.-ben összehívott
bizottság szektának minősítette és mint ilyet meg nem tűrhetőnek jelentette ki.
A szektákra vonatkozó rendszabályt a magyar zsidók egyházi szervezete
alapszabálytervezetének 245 §-ába foglalták. A kultuszminiszter, noha az
alapszabálytervezet a legfelsőbb jóváhagyást nem nyerte el, mégis az említett §
értelmében feloszlatta a társulatot. Az által, hogy a hitközség visszanyerte
jómódú adófizetőit, gazdasági helyzete is megjavult, úgy hogy 1854. már
hozzáfoghatott a Dohány-utcai templom építéséhez és megalapította
alkalmazottainak nyugdíjintézetét. 1851 óta már újra működött leány- és
fiúiskolája, amelyben a IV. osztály két évfolyama alreáliskolaként szerepelt.
Az iskola szellemén megtört a Bach-korszak minden germanizáló törekvése. Az
olasz háború után a zsidók egyenjogúsításának aktualitása ismét elő térbe
került és a magyarosodás újult erővel indult meg a zsidóság kiűzött. A
Magyarító Egylet (l. o.), amely a forradalom alatt megszűnt, Izraelita Magyar
Egylet néven folytatta működését és küzdött a magyar nyelv és a zsidóság
jogaiért. P.-en ismét életre ébredt az emancipációs mozgalom, amely 1867.
eredménnyel záródott. A magyar zsidóság egyenjogúsítása megtörtént és így a
P.-i zsidóság fejlődése rohamos léptekkel indult meg és ez a fejlődés szorosan
egybeforrott a magyar főváros fejlődésével. 1872-ben, mikor P.-et Budával
egyesítették, már szabad zsidó polgárság munkálkodott az egyesített magyar
főváros jövőjéért. Irodalom. Dr. Büchler. A zsidók története Budapesten
(Budapest 1901/111. Pest); Horváth J., Pest sz. kir. városnak régi Ofen német
nevéről (Pest 1810) : Patachich József. Történeti jegyzetek sz. kir. Pest
városról (Pest 1839); Schuster, Geschichte der Stadt Pest (Pest 1806) ;
Patachich J., Die Bürger Pestis in dar Vorzeit und Gegenwart (Pest 1834):
Schmall Lajos, Adalékok a régi Pest történetéhez (Budapest 1898)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3862. címszó a lexikon =>
700. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13862.htm
CÍMSZÓ: Pest
SZÓCIKK: A forradalom leveretése után pedig az osztrákok sarcolták erősen a
hitközséget. A türelmi adóhátralék ötödik és hatodik részlete is esedékessé
vált, osztrák pénzben 109,090 frt 54 1/2 kr.-t kitevő összegben. Közben a
hitközségnek Kossuth bankókban lévő tartaléktőkéje érvényét vesztette. Nagy
nehézségek árán mégis lefizette a türelmi adórészleteket. Az osztrák fővezér
proklamációban közölte a zsidókkal, hogy húszezer forintra bünteti azokat a
gyülekezeteket, amelyeknek tagjai továbbra is összeköttetést tartanak fenn a
magyarokkal, tudósítást és árut szállítanak nekik és állítólagos győzelmeikről
hamis híreket terjesztenek. Két P.-i zsidót, akik felszerelést szállítottak a
magyar hadseregnek, a hadbíróság kötél általi halálra ítélt. Windischgrätz
azonban megkegyelmezett nekik és 10-12 évi sáncmunkára ítélte őket. A P.-i
hitközséget pedig a két elítélt miatt 40,000 frt bírság megfizetésére ítélte.
Haynaunak P.-re való bevonulása ugyancsak újabb súlyos terheket jelentett.
Súlyos hadisarcot vetett ki rájuk, azonkívül hatalmas tételekben követelte meg
tőlük a katonai felszerelési anyag beszolgáltatását. A kitűzött határidő
elmulasztása esetén minden napért 50 forint bírságot vetett ki, makacs
késedelem esetén pedig 500 forintot. A P.-i hitközség 61,098 frt 33 kr.
értékben beszolgáltatta a felszerelési cikkek első részletét. Ezekben a nehéz
időkben néhány zsidó, csakhogy megszabaduljon a fizetési terhektől, kitért a
hitéből. A zsidóság a kötelezettségeinek, olyan nagy nehézségek árán tudott
eleget tenni, hogy végül is a hadügyminisztérium a P.-i, óbudai, kecskeméti,
ceglédi, nagykőrösi és irsai kompromittált hitközségeknek megengedte, hogy
2.300,000 forinttal váltsák meg terheiket. Ezt a határozatot végül császári
jóváhagyással úgy módosították, hogy az összeget a lojális Pozsony és Temesvár
kivételével az összes magyar hitközségek űzessék, amiért a P.-i hitközség
köteles kezességet vállalni. A hadisarc megfizetésére azonban nem került a sor,
mert a zsidóság sokszori kérelmére végre is a császár 1850 szept. 20.
elengedte. A P.-i és az óbudai hitközségek erre azzal a kérelemmel fordultak a
császárhoz, hogy a már előbb beszolgáltatott hadisarcukat térítsék meg oly
módon, hogy abból az ország zsidósága az iskolaalapot megteremthesse l.
Iskolaalap . A császár ezt a kérelmet elutasította. A P. i anyahitközség rossz
gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy a
reformtársulat az adófizetők egy részét elvonta tőle. Nemcsak az anyahitközség,
de a hatóság sem nézte jó szemmel a társulatot úgy, hogy a kormány által 1851
szep.-ben és nov.-ben összehívott bizottság szektának minősítette és mint ilyet
meg nem tűrhetőnek jelentette ki. A szektákra vonatkozó rendszabályt a magyar
zsidók egyházi szervezete alapszabálytervezetének 245 §-ába foglalták. A
kultuszminiszter, noha az alapszabálytervezet a legfelsőbb jóváhagyást nem
nyerte el, mégis az említett § értelmében feloszlatta a társulatot. Az által,
hogy a hitközség visszanyerte jómódú adófizetőit, gazdasági helyzete is
megjavult, úgy hogy 1854. már hozzáfoghatott a Dohány-utcai templom építéséhez
és megalapította alkalmazottainak nyugdíjintézetét. 1851 óta már újra működött
leány- és fiúiskolája, amelyben a IV. osztály két évfolyama alreáliskolaként
szerepelt. Az iskola szellemén megtört a Bach-korszak minden germanizáló
törekvése. Az olasz háború után a zsidók egyenjogúsításának aktualitása ismét
elő térbe került és a magyarosodás újult erővel indult meg a zsidóság kiűzött.
A Magyarító Egylet l. o. , amely a forradalom alatt megszűnt, Izraelita Magyar
Egylet néven folytatta működését és küzdött a magyar nyelv és a zsidóság
jogaiért. P.-en ismét életre ébredt az emancipációs mozgalom, amely 1867.
eredménnyel záródott. A magyar zsidóság egyenjogúsítása megtörtént és így a
P.-i zsidóság fejlődése rohamos léptekkel indult meg és ez a fejlődés szorosan
egybeforrott a magyar főváros fejlődésével. 1872-ben, mikor P.-et Budával
egyesítették, már szabad zsidó polgárság munkálkodott az egyesített magyar
főváros jövőjéért. Irodalom. Dr. Büchler. A zsidók története Budapesten
Budapest 1901/111. Pest ; Horváth J., Pest sz. kir. városnak régi Ofen német
nevéről Pest 1810 : Patachich József. Történeti jegyzetek sz. kir. Pest
városról Pest 1839 ; Schuster, Geschichte der Stadt Pest Pest 1806 ; Patachich
J., Die Bürger Pestis in dar Vorzeit und Gegenwart Pest 1834 : Schmall Lajos,
Adalékok a régi Pest történetéhez Budapest 1898 .
13862.ht
CÍMSZÓ Pes
SZÓCIKK forradalo leveretés utá pedi a osztráko sarcoltá erőse hitközséget
türelm adóhátralé ötödi é hatodi részlet i esedékess vált osztrá pénzbe 109,09
fr 5 1/ kr.- kitev összegben Közbe hitközségne Kossut bankókba lév
tartaléktőkéj érvényé vesztette Nag nehézsége árá mégi lefizett türelm
adórészleteket A osztrá fővezé proklamációba közölt zsidókkal hog húszeze
forintr büntet azoka gyülekezeteket amelyekne tagja továbbr i összeköttetés
tartana fen magyarokkal tudósítás é áru szállítana neki é állítólago
győzelmeikrő hami híreke terjesztenek Ké P.- zsidót aki felszerelés szállította
magya hadseregnek hadbírósá köté által halálr ítélt Windischgrät azonba
megkegyelmezet neki é 10-1 év sáncmunkár ítélt őket P.- hitközsége pedi ké
elítél miat 40,00 fr bírsá megfizetésér ítélte Haynauna P.-r val bevonulás
ugyancsa újab súlyo terheke jelentett Súlyo hadisarco vetet k rájuk azonkívü
hatalma tételekbe követelt me tőlü katona felszerelés anya beszolgáltatását
kitűzöt határid elmulasztás eseté minde napér 5 forin bírságo vetet ki makac
késedele eseté pedi 50 forintot P.- hitközsé 61,09 fr 3 kr értékbe
beszolgáltatt felszerelés cikke els részletét Ezekbe nehé időkbe néhán zsidó
csakhog megszabaduljo fizetés terhektől kitér hitéből zsidósá
kötelezettségeinek olya nag nehézsége árá tudot elege tenni hog végü i
hadügyminisztériu P.-i óbudai kecskeméti ceglédi nagykőrös é irsa kompromittál
hitközségekne megengedte hog 2.300,00 forintta váltsá me terheiket Ez
határozato végü császár jóváhagyássa úg módosították hog a összege lojáli
Pozson é Temesvá kivételéve a össze magya hitközsége űzessék amiér P.- hitközsé
kötele kezessége vállalni hadisar megfizetésér azonba ne kerül sor mer zsidósá
sokszor kérelmér végr i császá 185 szept 20 elengedte P.- é a óbuda hitközsége
err azza kérelemme fordulta császárhoz hog má előb beszolgáltatot hadisarcuka
térítsé me ol módon hog abbó a orszá zsidóság a iskolaalapo megteremthess l
Iskolaala császá ez kérelme elutasította P anyahitközsé ross gazdaság helyzeté
jelentőse befolyásolt a körülmény hog reformtársula a adófizető eg részé elvont
tőle Nemcsa a anyahitközség d hatósá se nézt j szemme társulato úgy hog kormán
álta 185 szep.-be é nov.-be összehívot bizottsá szektána minősített é min ilye
me ne tűrhetőne jelentett ki szektákr vonatkoz rendszabály magya zsidó egyház
szervezet alapszabálytervezeténe 24 §-áb foglalták kultuszminiszter noh a
alapszabályterveze legfelsőb jóváhagyás ne nyert el mégi a említet értelmébe
feloszlatt társulatot A által hog hitközsé visszanyert jómód adófizetőit
gazdaság helyzet i megjavult úg hog 1854 má hozzáfoghatot Dohány-utca templo
építéséhe é megalapított alkalmazottaina nyugdíjintézetét 185 ót má újr működöt
leány é fiúiskolája amelybe IV osztál ké évfolyam alreáliskolakén szerepelt A
iskol szellemé megtör Bach-korsza minde germanizál törekvése A olas hábor utá
zsidó egyenjogúsításána aktualitás ismé el térb kerül é magyarosodá újul erőve
indul me zsidósá kiűzött Magyarít Egyle l o amel forradalo alat megszűnt
Izraelit Magya Egyle néve folytatt működésé é küzdöt magya nyel é zsidósá
jogaiért P.-e ismé életr ébred a emancipáció mozgalom amel 1867 eredménnye
záródott magya zsidósá egyenjogúsítás megtörtén é íg P.- zsidósá fejlődés
rohamo léptekke indul me é e fejlődé szorosa egybeforrot magya főváro
fejlődésével 1872-ben miko P.-e Budáva egyesítették má szaba zsid polgársá
munkálkodot a egyesítet magya főváro jövőjéért Irodalom Dr Büchler zsidó
történet Budapeste Budapes 1901/111 Pes Horvát J. Pes sz kir városna rég Ofe
néme nevérő Pes 181 Patachic József Történet jegyzete sz kir Pes városró Pes
183 Schuster Geschicht de Stad Pes Pes 180 Patachic J. Di Bürge Pesti i da
Vorzei un Gegenwar Pes 183 Schmal Lajos Adaléko rég Pes történetéhe Budapes 189
13862.h
CÍMSZ Pe
SZÓCIK forradal levereté ut ped osztrák sarcolt erős hitközsége türel
adóhátral ötöd hatod részle esedékes vál osztr pénzb 109,0 f 1 kr. kite
összegbe Közb hitközségn Kossu bankókb lé tartaléktőké érvény vesztett Na
nehézség ár még lefizet türel adórészleteke osztr fővez proklamációb közöl
zsidókka ho húszez forint bünte azok gyülekezeteke amelyekn tagj tovább
összekötteté tartan fe magyarokka tudósítá ár szállítan nek állítólag
győzelmeikr ham hírek terjesztene K P. zsidó ak felszerelé szállított magy
hadseregne hadbírós köt álta halál ítél Windischgrä azonb megkegyelmeze nek 10-
é sáncmunká ítél őke P. hitközség ped k elíté mia
13862.
CÍMS P
SZÓCI forrada leveret u pe osztrá sarcol erő hitközség türe adóhátra ötö
hato részl esedéke vá oszt pénz 109, kr kit összegb Köz hitközség Koss bankók l
tartaléktők érvén vesztet N nehézsé á mé lefize türe adórészletek oszt főve
proklamáció közö zsidókk h húsze forin bünt azo gyülekezetek amelyek tag továb
összeköttet tarta f magyarokk tudósít á szállíta ne állítóla győzelmeik ha híre
terjeszten P zsid a felszerel szállítot mag hadseregn hadbíró kö ált halá íté
Windischgr azon megkegyelmez ne 10 sáncmunk íté ők P hitközsé pe elít mi 40,
bír megfizetés ítél Haynau P. v bevonul ugyanc új súl terhe jelente Súl hadisar
vet ráj azonkí hatal tételek követe tő kato felszerel an beszolgáltatás kitűz
határ elmulaszt ese min nap for bírsá vet mak késede ese pe forint P hitköz 61,
érték beszolgálta felszerel cik e részlet Ezek ne idők néh zsi csakh
megszabadul fizet terhekt kit hitéb zsidó kötelezettségein ol n nehézsé á tud
ele ten h vé hadügyminisztér P. óbud kecskemé ceglé nagykőr ir kompromitt hitközségek
megenged h 2.300, forint vált terheik határoza vé csász jóváhagyás módosított h
össze lojá Pozs Temes kivételé öss mag hitközsé űzess ami P hitköz köte kezessé
vállal hadis megfizetés azon ker s m zsidó soksz kérelm vé csás 1 sze elenged P
óbu hitközsé e az kérelem fordul császárh h el beszolgáltat hadisarcu térít mód
h ab ors zsidós iskolaala megteremthe Iskolaa csás kérel elutasítot anyahitköz
ro gazdas helyze jelentő befolyáso körülmé h reformtársu adófize rés elvo tő
Nemc anyahitközs ható né szem társula ú h korm ál 1 szep.- nov.- összehív
bizott szektá minősíte m il tűrhető jelente szektá vonatk rendszabá mag zsi
egyh szervez alapszabálytervezeté §- foglalt kultuszminiszt n alapszabályterve
legfels jóváhagy nye mé említ értelmé feloszla társulat ált h hitköz visszanye
jóm adófizető gazdas helyz megjavu h 18 hozzáfoghat Dohány-ut temp építésé
megalapíto alkalmazottai nyugdíjintézet 1 ú működ leá fiúiskolá amely oszt
évfoly alreáliskolak szerepe isk szelle megt Bach-kors min germaniz törekvé ol
háb u zsi egyenjogúsításá aktualit is té ker magyaroso új erő ind zsidó kiűzö
Magyar Egy am forrada al megszű Izrael Mag Egy né folyta működé küzd mag ny
zsidó jogaié P. is éle ébr emancipác mozgal am 18 eredménn záródo mag zsidó
egyenjogúsít megtört P zsidó fejlőd roha léptek ind fejlő szoro egybeforr mag
fővá fejlődésév 1872-b mi P. Budá egyesített sza zs polgár munkálkod egyesít
mag fővá jövőjéé Irodal Büchl zsi történ Budapes Budap 1901/1 P Horv P k város
r O né nevé P 1 Patach Józs Történ jegyze k P város P 1 Schust Geschic St P P 1
Patach Bür Pes Vorz Gegenw P 1 Schm Laj Adalé r P történeté Budap 1
13862
CÍM
SZÓC forrad levere p osztr sarco er hitközsé tür adóhátr öt hat rész esedék
v osz pén 109 k ki összeg Kö hitközsé Kos bankó tartaléktő érvé veszte nehézs m
lefiz tür adórészlete osz főv proklamáci köz zsidók húsz fori bün az
gyülekezete amelye ta tová összekötte tart magyarok tudósí szállít n állítól
győzelmei h hír terjeszte zsi felszere szállíto ma hadsereg hadbír k ál hal ít
Windischg azo megkegyelme n 1 sáncmun ít ő hitközs p elí m 40 bí megfizeté íté
Hayna P bevonu ugyan ú sú terh jelent Sú hadisa ve rá azonk hata tétele követ t
kat felszere a beszolgáltatá kitű hatá elmulasz es mi na fo bírs ve ma késed es
p forin hitkö 61 érté beszolgált felszere ci részle Eze n idő né zs csak
megszabadu fize terhek ki hité zsid kötelezettségei o nehézs tu el te v
hadügyminiszté P óbu kecskem cegl nagykő i kompromit hitközsége megenge 2.300
forin vál terhei határoz v csás jóváhagyá módosítot össz loj Poz Teme kivétel
ös ma hitközs űzes am hitkö köt kezess válla hadi megfizeté azo ke zsid soks
kérel v csá sz elenge ób hitközs a kérele fordu császár e beszolgálta hadisarc
térí mó a or zsidó iskolaal megteremth Iskola csá kére elutasíto anyahitkö r
gazda helyz jelent befolyás körülm reformtárs adófiz ré elv t Nem anyahitköz
hat n sze társul kor á szep. nov. összehí bizot szekt minősít i tűrhet jelent
szekt vonat rendszab ma zs egy szerve alapszabálytervezet § foglal
kultuszminisz alapszabályterv legfel jóváhag ny m emlí értelm feloszl társula
ál hitkö visszany jó adófizet gazda hely megjav 1 hozzáfogha Dohány-u tem
építés megalapít alkalmazotta nyugdíjintéze műkö le fiúiskol amel osz évfol
alreáliskola szerep is szell meg Bach-kor mi germani törekv o há zs egyenjogúsítás
aktuali i t ke magyaros ú er in zsid kiűz Magya Eg a forrad a megsz Izrae Ma Eg
n folyt működ küz ma n zsid jogai P i él éb emancipá mozga a 1 eredmén záród ma
zsid egyenjogúsí megtör zsid fejlő roh lépte in fejl szor egybefor ma főv
fejlődésé 1872- m P Bud egyesítet sz z polgá munkálko egyesí ma főv jövőjé
Iroda Büch zs törté Budape Buda 1901/ Hor váro n nev Patac Józ Törté jegyz váro
Schus Geschi S Patac Bü Pe Vor Gegen Sch La Adal történet Buda
1386
CÍ
SZÓ forra lever oszt sarc e hitközs tü adóhát ö ha rés esedé os pé 10 k
össze K hitközs Ko bank tartalékt érv veszt nehéz lefi tü adórészlet os fő
proklamác kö zsidó hús for bü a gyülekezet amely t tov összekött tar magyaro
tudós szállí állító győzelme hí terjeszt zs felszer szállít m hadsere hadbí á
ha í Windisch az megkegyelm sáncmu í hitköz el 4 b megfizet ít Hayn bevon ugya
s ter jelen S hadis v r azon hat tétel köve ka felszer beszolgáltat kit hat
elmulas e m n f bír v m kése e fori hitk 6 ért beszolgál felszer c részl Ez id
n z csa megszabad fiz terhe k hit zsi kötelezettsége nehéz t e t hadügyminiszt
ób kecske ceg nagyk kompromi hitközség megeng 2.30 fori vá terhe határo csá
jóváhagy módosíto öss lo Po Tem kivéte ö m hitköz űze a hitk kö kezes váll had
megfizet az k zsi sok kére cs s eleng ó hitköz kérel ford császá beszolgált
hadisar tér m o zsid iskolaa megteremt Iskol cs kér elutasít anyahitk gazd hely
jelen befolyá körül reformtár adófi r el Ne anyahitkö ha sz társu ko szep nov
összeh bizo szek minősí tűrhe jelen szek vona rendsza m z eg szerv
alapszabályterveze fogla kultuszminis alapszabályter legfe jóváha n eml értel
felosz társul á hitk visszan j adófize gazd hel megja hozzáfogh Dohány- te
építé megalapí alkalmazott nyugdíjintéz műk l fiúisko ame os évfo alreáliskol
szere i szel me Bach-ko m german törek h z egyenjogúsítá aktual k magyaro e i
zsi kiű Magy E forra megs Izra M E foly műkö kü m zsi joga é é emancip mozg
eredmé záró m zsi egyenjogús megtö zsi fejl ro lépt i fej szo egybefo m fő
fejlődés 1872 Bu egyesíte s polg munkálk egyes m fő jövőj Irod Büc z tört Budap
Bud 1901 Ho vár ne Pata Jó Tört jegy vár Schu Gesch Pata B P Vo Gege Sc L Ada
történe Bud