Magyar Zsidó Lexikon: Pozsonyi zsidók

13972.htm

CÍMSZÓ: Pozsonyi zsidók

SZÓCIKK: Pozsonyi zsidók. A középkor magyarországi városaiban az akkori idők kegyetlen szellemét azok a zsidók érezték meg leginkább, akik az Ausztriához közel fekvő német vidékeken laktak. Mikor még a színmagyar városokban a zsidók békességben éltek, Pozsonyban már lángot vetett az inkvizíció máglyája és 1250-80 körül már zsidó mártírokat követelt a vallási türelmetlenség (l. Jónáth rabbi). Az Árpádkor végéig, ez eset kivételével, azonban zavartalanul élvezték az általános nyugalmat, melyet a törvényes rend biztosított számukra. III. Endre 1291. Pozsony városának adott kiváltságlevelében külön kiemeli, hogy az ottani zsidók a többi polgárok minden szabadságát élvezzék. Nagy Lajos még 1845. a P.-at egy sorba állítja a többi polgárokkal, midőn felszólítja őket, hogy járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Ez az egyenlő bánásmód azonban megszűnt, mikor Lajos a hittérítés útjára engedte magát terelni. Ennek a következményei egyaránt sújtották a pozsonyi zsidókat az ország egész zsidóságával együtt (l. Kiűzetés). Amikor 1360. a király kiűzetési rendeletét foganatosították, a P. Hamburgban telepedtek meg és innen perlekedtek adósaikkal, hogy régebbi követeléseikhez hozzá juthassanak. A pozsonyi zsidó bíró Hainburgban tárgyalt velük, ahol a tanáccsal és Schikerlein zsidóbíróval oly egyezségre lépett, hogy egy éven belül be kell mutatni adósleveleiket a hamburgi és pozsonyi zsidóbírónak, mert különben azok érvényüket vesztik. Pozsony város 118 fonttal tartozott a Hainburgba menekült pozsonyi zsidóknak. Az összeget 1364. meg is fizette. 1364-ben tértek vissza a zsidók Pozsonyba, ahol ekkor már határozottan érezni lehetett a zsidó ellenes hangulatot, mint a többi olyan városokban, ahol a német elem volt túlsúlyban. Pozsonyban találhatók meg leginkább a zsidókat megszorító helyi intézkedések. Itt a tulajdonképpeni zsidó adón és papi tizeden kívül a város minden terhének viselésére kötelezték, azonkívül különféle adókkal terhelték őket, főkép olyanokkal, amelyek vallásos életükkel állottak vonatkozásban (l. Zsidó bor). Kellemetlenségeket szereztek nekik a hús eladása körül is, úgy hogy a tárnokmester közbe lépése vált szükségessé. Nagyon sújtotta a P.-at az 1376 körül Pozsony városa által kiadott új zsidótörvény, amely a zsidók rovására súlyos megszorításokat tartalmazott, noha ez időtájt a zsidóöltözetet még nem kényszerítették rá a zsidókra. A XV. sz. vége felé viselték a P. a meg különböztető ruhákat (l. Zsidóöltözet) egészen 1020-ig, amikor már az ilyenféle zsidójeleket az ország többi részeiben megszüntették. Ugyancsak a XV. sz.-ban valósággal hivatalból bélyegezték meg a P.-at és a zsidókat összeíró lista a «Gonosz zsidók lajstroma» (l. o.) nevet viseli. Az pedig régi szokás volt, hogy a kovásztalan kenyér ünnepén zaklatták a zsidókat (l. Háborgatás). A P. anyagi megterhelése időnként annyira súlyosodott, hogy a rajuk rótt kötelezettségeknek nem tudtak eleget tenni. V. László ezért 1454. keményen megdorgálta őket. Mikor a városok zsidótartási joga (l. Zsidótartás) mindjobban megerősödött, Pozsony is fennhatósága alá szorította a zsidókat, annál inkább, mert. már 1440-1450-ig Erzsébettől megkapta a zsidóktól járó jövedelmeket, majd Hunyadytól még további két esztendőre. A zsidók ilyen elajándékozását Pozsony úgy értelmezte, hogy mivel a zsidók az ő tulajdonába tartoznak, minden adóssága a zsidókkal szemben is érvényét veszti. 1453-ban V. László Bécsből Pozsonyba jött, hogy Hunyady lemondása miatt a kormányt személyesen átvegye és ekkor a zsidókra vonatkozólag két ellentétes rendeletet adott ki. Az egyikben, hogy Pozsony polgárait királyhűségükért megjutalmazza, elengedte a zsidóknak járó kamatok megfizetését és a város kérelmére a tőke fizetésére is két terminust adott. Ugyanekkor azonban két budai zsidónak, mint a magyar zsidóság képviselőinek (l. Zsidó népképviselők) kiadta IV. Béla szabadságlevelének (l. Béla zsidótörvénye) megerősítését tartalmazó okiratot. Jellemző V. Lászlóra, hogy a jogfosztó intézkedését febr. 6-án, a kiváltságlevelet pedig, vagy még ugyanezen a napon, vagy a rákövetkezőn adta át. Mátyás király 1459. ünnepélyesen elismerte Pozsony városának azt a jogát, hogy az ottani zsidókat fennhatósága alá vegye, ami az 1405-iki országgyűlés következménye volt, mivel az a magánjogi és büntető eljárást a királyi városokra ruházta (l. Városok bírói hatásköre). Felemlítendő az a rendelet, amelyet Mátyás 1475. bocsátott ki Pozsony fölterjesztésére. A város lakóinak szigorúan meghagyja, hogy a P.-nál ingatlant senki el ne zálogosítson, viszont a zsidóknak is megtiltotta, hogy keresztényektől fekvőségeket vehessenek zálogba. Mátyás ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy mindég gondoskodni szokott a nép javáról és azt is hozzáfűzi, hogy kereszténynek törvényes kötelessége elkerülni a zsidókkal való közlekedést, mivel az ingatlanaiknak zsidókézre jutása nyilvános botrány a kereszténységre nézve. Ezzel a rendelettel egyidejűleg Pozsony városát is felmentette azon kötelezettség alól, hogy a zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. II. Ulászló, amikor anyagi érdekei erre ösztönözték, nyers erőszakkal bánt a P.-kal, 1491. többeket fogságba vettetett, mert a követelt kölcsönt nem bocsáthatták a rendelkezésére (l. Ulászló kölcsönei). Mátyás óta már a zsidó prefektura intézte a zsidóság ügyeit (l. Zsidó prefektura) és a P.-tól követelt kölcsönök behajtása is a zsidó prefektus feladata volt. Ez a prefektus Mendel Jakab (l. o.) a budai zavargások idején (l. Budai zavargások) Pozsonyba menekült családjával együtt és bár a királytól védlevelet kapott (l. Védlevél), még sem élhetett nyugalomban, mert már itt is elfajultak a zsidóüldözések (l. Pozsonyi zsidóhajszák). Ez időben már a. P.-ra nézve kötelező volt a zsidó öltözet viselete, ami sok bajt zúdított rájuk, mert az utcán soha sem járhattak kellő biztonságban. Az országban a P-ra kényszerítettek legtovább a megbélyegző viseletet, még azután is, hogy a II. Lajos 1520 körül országszerte felmentette a zsidókat zsidójelek viselete (l. Zsidójel) alól. Pozsony makacsul ragaszkodott ehhez az intézményhez, mindenféle zaklatásokkal kényszerítette a zsidókat a viseletükre, míg végre a király szigorú rendelete vetett véget az önkényeskedésnek, kimondván, hogy a zsidók a kincstárhoz tartoznak és azok a jogok, amelyekkel ők rendelkeznek, csak a királyt illetik meg. Pontos adatok azonban arról nem maradtak fenn, hogy Pozsony mikor engedelmeskedett a királyi rendeletnek. Ez idők során az állandó elnyomatás keserveit élték át a P. és legjellemzőbb erre a még II. Ulászló alatt történt megzsaroltatásuk, amely arra az elhatározásra kényszerítette őket, hogy elköltözzenek Pozsonyból. Ez a szándékuk azonban határozott ellenzésre talált a királynál, mert a királyi kincstár károsodását jelentette volna, ha a zsidók ezentúl valamely főúrnak adóznak azon a birtokon, amelyen megtelepednek. A zsidók tömeges elköltözését ellenezte maga a zsidó község is, mert a hívek létszámának csökkenése megnehezítette azon adóknak a fizetését, melyekért a község felelt. 1506 előtt kezdődött meg a P. elköltözése, akik az erdélyi vajdának, Péter, szentgyörgyi és bazini grófnak birtokain telepedtek meg. A király parancsára a gróf távozásra szólította fel a zsidókat, akik így kénytelenek voltak visszaköltözni régebbi lakóhelyükre. Ekkor még viszontagságosabb idők következtek rájuk, mert rosszabbul bántak velük, mint azelőtt. Ulászló emiatt több ízben megintette a várost, majd 1511. felszólította, hogy a zsidó prefektus megbízottjával kössön egyezséget. De ennek sem volt meg a kellő eredménye. Ekkor a zsidók másodszor is elszánták magukat az elköltözésre és a szepesi gróf fennhatósága alá akarták magukat helyezni, ami komoly következményekkel járhatott, mert a szepesi gróffal ép akkor volt baja a királynak, aki tudta, hogy ez a gróf nem adja ki úgy neki a zsidókat, mint Péter szentgyörgyi és bazini gróf. A király ekkor levelet íratott a kincstárnokával Pozsonynak és felfedte azokat a káros következményeket, amelyek a kincstárt érik a zsidók elköltözésével. II. Lajos uralkodása alatt is éppen elég sok kellemetlenség érte a P.-at és az anyagi megterhelésükön kívül még gazdasági korlátok közé is szorították őket. Megtiltották nekik, hogy posztóval, lovakkal és még egyéb «nekik tilos» árúval kereskedjenek. Valószínű, hogy ez a rendelet kiterjedt az ország többi zsidóira is. Mégis mindamellett, hogy Lajos uralkodása alatt nyomasztó és igazságtalan kormányrendeletek sújtották a zsidóságot, ha tekintetbe vesszük Lajos szorult és szegényes helyzetét, el kell ismerni, hogy nem élt soha olyan királyi önkénnyel a zsidókkal szemben, mint Európa-szerte a többi uralkodók, vagy az ő elődei, akik a kamaraszolgák pénzével és vagyonával szabadon rendelkeztek (l. Kamaraszolgák). Ezidőtájt a P. bizonyos ideig vezérszerepet is játszottak az ország zsidói között, mert ez a szerep időközönként Megoszlott a székesfehérváriak, soproniak, pozsonyiak és legvégül a budaiak között. E korszakban, a P. állandó létszáma 800-ra tehető, ez a szám azonban a mohácsi vész idején az odamenekült zsidók számával együtt vagy háromezerre emelkedett. A mohácsi vésszel egyébként egy teljes korszaka zárult le a zsidóságnak, amelynek története az 1526-ot követő időkben egészen új alakot ölt. (L. Pozsony). V. ö. Kohn S. A magyar zsidók története.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3972. címszó a lexikon => 722. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13972.htm

CÍMSZÓ: Pozsonyi zsidók

SZÓCIKK: Pozsonyi zsidók. A középkor magyarországi városaiban az akkori idők kegyetlen szellemét azok a zsidók érezték meg leginkább, akik az Ausztriához közel fekvő német vidékeken laktak. Mikor még a színmagyar városokban a zsidók békességben éltek, Pozsonyban már lángot vetett az inkvizíció máglyája és 1250-80 körül már zsidó mártírokat követelt a vallási türelmetlenség l. Jónáth rabbi . Az Árpádkor végéig, ez eset kivételével, azonban zavartalanul élvezték az általános nyugalmat, melyet a törvényes rend biztosított számukra. III. Endre 1291. Pozsony városának adott kiváltságlevelében külön kiemeli, hogy az ottani zsidók a többi polgárok minden szabadságát élvezzék. Nagy Lajos még 1845. a P.-at egy sorba állítja a többi polgárokkal, midőn felszólítja őket, hogy járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Ez az egyenlő bánásmód azonban megszűnt, mikor Lajos a hittérítés útjára engedte magát terelni. Ennek a következményei egyaránt sújtották a pozsonyi zsidókat az ország egész zsidóságával együtt l. Kiűzetés . Amikor 1360. a király kiűzetési rendeletét foganatosították, a P. Hamburgban telepedtek meg és innen perlekedtek adósaikkal, hogy régebbi követeléseikhez hozzá juthassanak. A pozsonyi zsidó bíró Hainburgban tárgyalt velük, ahol a tanáccsal és Schikerlein zsidóbíróval oly egyezségre lépett, hogy egy éven belül be kell mutatni adósleveleiket a hamburgi és pozsonyi zsidóbírónak, mert különben azok érvényüket vesztik. Pozsony város 118 fonttal tartozott a Hainburgba menekült pozsonyi zsidóknak. Az összeget 1364. meg is fizette. 1364-ben tértek vissza a zsidók Pozsonyba, ahol ekkor már határozottan érezni lehetett a zsidó ellenes hangulatot, mint a többi olyan városokban, ahol a német elem volt túlsúlyban. Pozsonyban találhatók meg leginkább a zsidókat megszorító helyi intézkedések. Itt a tulajdonképpeni zsidó adón és papi tizeden kívül a város minden terhének viselésére kötelezték, azonkívül különféle adókkal terhelték őket, főkép olyanokkal, amelyek vallásos életükkel állottak vonatkozásban l. Zsidó bor . Kellemetlenségeket szereztek nekik a hús eladása körül is, úgy hogy a tárnokmester közbe lépése vált szükségessé. Nagyon sújtotta a P.-at az 1376 körül Pozsony városa által kiadott új zsidótörvény, amely a zsidók rovására súlyos megszorításokat tartalmazott, noha ez időtájt a zsidóöltözetet még nem kényszerítették rá a zsidókra. A XV. sz. vége felé viselték a P. a meg különböztető ruhákat l. Zsidóöltözet egészen 1020-ig, amikor már az ilyenféle zsidójeleket az ország többi részeiben megszüntették. Ugyancsak a XV. sz.-ban valósággal hivatalból bélyegezték meg a P.-at és a zsidókat összeíró lista a Gonosz zsidók lajstroma l. o. nevet viseli. Az pedig régi szokás volt, hogy a kovásztalan kenyér ünnepén zaklatták a zsidókat l. Háborgatás . A P. anyagi megterhelése időnként annyira súlyosodott, hogy a rajuk rótt kötelezettségeknek nem tudtak eleget tenni. V. László ezért 1454. keményen megdorgálta őket. Mikor a városok zsidótartási joga l. Zsidótartás mindjobban megerősödött, Pozsony is fennhatósága alá szorította a zsidókat, annál inkább, mert. már 1440-1450-ig Erzsébettől megkapta a zsidóktól járó jövedelmeket, majd Hunyadytól még további két esztendőre. A zsidók ilyen elajándékozását Pozsony úgy értelmezte, hogy mivel a zsidók az ő tulajdonába tartoznak, minden adóssága a zsidókkal szemben is érvényét veszti. 1453-ban V. László Bécsből Pozsonyba jött, hogy Hunyady lemondása miatt a kormányt személyesen átvegye és ekkor a zsidókra vonatkozólag két ellentétes rendeletet adott ki. Az egyikben, hogy Pozsony polgárait királyhűségükért megjutalmazza, elengedte a zsidóknak járó kamatok megfizetését és a város kérelmére a tőke fizetésére is két terminust adott. Ugyanekkor azonban két budai zsidónak, mint a magyar zsidóság képviselőinek l. Zsidó népképviselők kiadta IV. Béla szabadságlevelének l. Béla zsidótörvénye megerősítését tartalmazó okiratot. Jellemző V. Lászlóra, hogy a jogfosztó intézkedését febr. 6-án, a kiváltságlevelet pedig, vagy még ugyanezen a napon, vagy a rákövetkezőn adta át. Mátyás király 1459. ünnepélyesen elismerte Pozsony városának azt a jogát, hogy az ottani zsidókat fennhatósága alá vegye, ami az 1405-iki országgyűlés következménye volt, mivel az a magánjogi és büntető eljárást a királyi városokra ruházta l. Városok bírói hatásköre . Felemlítendő az a rendelet, amelyet Mátyás 1475. bocsátott ki Pozsony fölterjesztésére. A város lakóinak szigorúan meghagyja, hogy a P.-nál ingatlant senki el ne zálogosítson, viszont a zsidóknak is megtiltotta, hogy keresztényektől fekvőségeket vehessenek zálogba. Mátyás ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy mindég gondoskodni szokott a nép javáról és azt is hozzáfűzi, hogy kereszténynek törvényes kötelessége elkerülni a zsidókkal való közlekedést, mivel az ingatlanaiknak zsidókézre jutása nyilvános botrány a kereszténységre nézve. Ezzel a rendelettel egyidejűleg Pozsony városát is felmentette azon kötelezettség alól, hogy a zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. II. Ulászló, amikor anyagi érdekei erre ösztönözték, nyers erőszakkal bánt a P.-kal, 1491. többeket fogságba vettetett, mert a követelt kölcsönt nem bocsáthatták a rendelkezésére l. Ulászló kölcsönei . Mátyás óta már a zsidó prefektura intézte a zsidóság ügyeit l. Zsidó prefektura és a P.-tól követelt kölcsönök behajtása is a zsidó prefektus feladata volt. Ez a prefektus Mendel Jakab l. o. a budai zavargások idején l. Budai zavargások Pozsonyba menekült családjával együtt és bár a királytól védlevelet kapott l. Védlevél , még sem élhetett nyugalomban, mert már itt is elfajultak a zsidóüldözések l. Pozsonyi zsidóhajszák . Ez időben már a. P.-ra nézve kötelező volt a zsidó öltözet viselete, ami sok bajt zúdított rájuk, mert az utcán soha sem járhattak kellő biztonságban. Az országban a P-ra kényszerítettek legtovább a megbélyegző viseletet, még azután is, hogy a II. Lajos 1520 körül országszerte felmentette a zsidókat zsidójelek viselete l. Zsidójel alól. Pozsony makacsul ragaszkodott ehhez az intézményhez, mindenféle zaklatásokkal kényszerítette a zsidókat a viseletükre, míg végre a király szigorú rendelete vetett véget az önkényeskedésnek, kimondván, hogy a zsidók a kincstárhoz tartoznak és azok a jogok, amelyekkel ők rendelkeznek, csak a királyt illetik meg. Pontos adatok azonban arról nem maradtak fenn, hogy Pozsony mikor engedelmeskedett a királyi rendeletnek. Ez idők során az állandó elnyomatás keserveit élték át a P. és legjellemzőbb erre a még II. Ulászló alatt történt megzsaroltatásuk, amely arra az elhatározásra kényszerítette őket, hogy elköltözzenek Pozsonyból. Ez a szándékuk azonban határozott ellenzésre talált a királynál, mert a királyi kincstár károsodását jelentette volna, ha a zsidók ezentúl valamely főúrnak adóznak azon a birtokon, amelyen megtelepednek. A zsidók tömeges elköltözését ellenezte maga a zsidó község is, mert a hívek létszámának csökkenése megnehezítette azon adóknak a fizetését, melyekért a község felelt. 1506 előtt kezdődött meg a P. elköltözése, akik az erdélyi vajdának, Péter, szentgyörgyi és bazini grófnak birtokain telepedtek meg. A király parancsára a gróf távozásra szólította fel a zsidókat, akik így kénytelenek voltak visszaköltözni régebbi lakóhelyükre. Ekkor még viszontagságosabb idők következtek rájuk, mert rosszabbul bántak velük, mint azelőtt. Ulászló emiatt több ízben megintette a várost, majd 1511. felszólította, hogy a zsidó prefektus megbízottjával kössön egyezséget. De ennek sem volt meg a kellő eredménye. Ekkor a zsidók másodszor is elszánták magukat az elköltözésre és a szepesi gróf fennhatósága alá akarták magukat helyezni, ami komoly következményekkel járhatott, mert a szepesi gróffal ép akkor volt baja a királynak, aki tudta, hogy ez a gróf nem adja ki úgy neki a zsidókat, mint Péter szentgyörgyi és bazini gróf. A király ekkor levelet íratott a kincstárnokával Pozsonynak és felfedte azokat a káros következményeket, amelyek a kincstárt érik a zsidók elköltözésével. II. Lajos uralkodása alatt is éppen elég sok kellemetlenség érte a P.-at és az anyagi megterhelésükön kívül még gazdasági korlátok közé is szorították őket. Megtiltották nekik, hogy posztóval, lovakkal és még egyéb nekik tilos árúval kereskedjenek. Valószínű, hogy ez a rendelet kiterjedt az ország többi zsidóira is. Mégis mindamellett, hogy Lajos uralkodása alatt nyomasztó és igazságtalan kormányrendeletek sújtották a zsidóságot, ha tekintetbe vesszük Lajos szorult és szegényes helyzetét, el kell ismerni, hogy nem élt soha olyan királyi önkénnyel a zsidókkal szemben, mint Európa-szerte a többi uralkodók, vagy az ő elődei, akik a kamaraszolgák pénzével és vagyonával szabadon rendelkeztek l. Kamaraszolgák . Ezidőtájt a P. bizonyos ideig vezérszerepet is játszottak az ország zsidói között, mert ez a szerep időközönként Megoszlott a székesfehérváriak, soproniak, pozsonyiak és legvégül a budaiak között. E korszakban, a P. állandó létszáma 800-ra tehető, ez a szám azonban a mohácsi vész idején az odamenekült zsidók számával együtt vagy háromezerre emelkedett. A mohácsi vésszel egyébként egy teljes korszaka zárult le a zsidóságnak, amelynek története az 1526-ot követő időkben egészen új alakot ölt. L. Pozsony . V. ö. Kohn S. A magyar zsidók története.

13972.ht

CÍMSZÓ Pozsony zsidó

SZÓCIKK Pozsony zsidók középko magyarország városaiba a akkor idő kegyetle szellemé azo zsidó érezté me leginkább aki a Ausztriáho köze fekv néme vidékeke laktak Miko mé színmagya városokba zsidó békességbe éltek Pozsonyba má lángo vetet a inkvizíci máglyáj é 1250-8 körü má zsid mártíroka követel vallás türelmetlensé l Jónát rabb A Árpádko végéig e ese kivételével azonba zavartalanu élvezté a általáno nyugalmat melye törvénye ren biztosítot számukra III Endr 1291 Pozson városána adot kiváltságlevelébe külö kiemeli hog a ottan zsidó több polgáro minde szabadságá élvezzék Nag Lajo mé 1845 P.-a eg sorb állítj több polgárokkal midő felszólítj őket hog járuljana hozz közterhe viseléséhez E a egyenl bánásmó azonba megszűnt miko Lajo hittéríté útjár engedt magá terelni Enne következménye egyarán sújtottá pozsony zsidóka a orszá egés zsidóságáva együt l Kiűzeté Amiko 1360 királ kiűzetés rendeleté foganatosították P Hamburgba telepedte me é inne perlekedte adósaikkal hog régebb követeléseikhe hozz juthassanak pozsony zsid bír Hainburgba tárgyal velük aho tanáccsa é Schikerlei zsidóbíróva ol egyezségr lépett hog eg éve belü b kel mutatn adósleveleike hamburg é pozsony zsidóbírónak mer különbe azo érvényüke vesztik Pozson váro 11 fontta tartozot Hainburgb menekül pozsony zsidóknak A összege 1364 me i fizette 1364-be térte vissz zsidó Pozsonyba aho ekko má határozotta érezn lehetet zsid ellene hangulatot min több olya városokban aho néme ele vol túlsúlyban Pozsonyba található me leginkáb zsidóka megszorít hely intézkedések It tulajdonképpen zsid adó é pap tizede kívü váro minde terhéne viselésér kötelezték azonkívü különfél adókka terhelté őket főké olyanokkal amelye valláso életükke állotta vonatkozásba l Zsid bo Kellemetlenségeke szerezte neki hú eladás körü is úg hog tárnokmeste közb lépés vál szükségessé Nagyo sújtott P.-a a 137 körü Pozson város álta kiadot ú zsidótörvény amel zsidó rovásár súlyo megszorításoka tartalmazott noh e időtáj zsidóöltözete mé ne kényszerítetté r zsidókra XV sz vég fel viselté P me különböztet ruháka l Zsidóöltöze egésze 1020-ig amiko má a ilyenfél zsidójeleke a orszá több részeibe megszüntették Ugyancsa XV sz.-ba valóságga hivatalbó bélyegezté me P.-a é zsidóka összeír list Gonos zsidó lajstrom l o neve viseli A pedi rég szoká volt hog kovásztala kenyé ünnepé zaklattá zsidóka l Háborgatá P anyag megterhelés időnkén annyir súlyosodott hog raju rót kötelezettségekne ne tudta elege tenni V Lászl ezér 1454 keménye megdorgált őket Miko városo zsidótartás jog l Zsidótartá mindjobba megerősödött Pozson i fennhatóság al szorított zsidókat anná inkább mert má 1440-1450-i Erzsébettő megkapt zsidóktó jár jövedelmeket maj Hunyadytó mé tovább ké esztendőre zsidó ilye elajándékozásá Pozson úg értelmezte hog mive zsidó a tulajdonáb tartoznak minde adósság zsidókka szembe i érvényé veszti 1453-ba V Lászl Bécsbő Pozsonyb jött hog Hunyad lemondás miat kormány személyese átvegy é ekko zsidókr vonatkozóla ké ellentéte rendelete adot ki A egyikben hog Pozson polgárai királyhűségükér megjutalmazza elengedt zsidókna jár kamato megfizetésé é váro kérelmér tők fizetésér i ké terminus adott Ugyanekko azonba ké buda zsidónak min magya zsidósá képviselőine l Zsid népképviselő kiadt IV Bél szabadságleveléne l Bél zsidótörvény megerősítésé tartalmaz okiratot Jellemz V Lászlóra hog jogfoszt intézkedésé febr 6-án kiváltságlevele pedig vag mé ugyaneze napon vag rákövetkező adt át Mátyá királ 1459 ünnepélyese elismert Pozson városána az jogát hog a ottan zsidóka fennhatóság al vegye am a 1405-ik országgyűlé következmény volt mive a magánjog é büntet eljárás király városokr ruházt l Városo bíró hatáskör Felemlítend a rendelet amelye Mátyá 1475 bocsátot k Pozson fölterjesztésére váro lakóina szigorúa meghagyja hog P.-ná ingatlan senk e n zálogosítson viszon zsidókna i megtiltotta hog keresztényektő fekvőségeke vehessene zálogba Mátyá ez a intézkedésé azza indokolja hog mindé gondoskodn szokot né javáró é az i hozzáfűzi hog keresztényne törvénye kötelesség elkerüln zsidókka val közlekedést mive a ingatlanaikna zsidókézr jutás nyilváno botrán kereszténységr nézve Ezze rendelette egyidejűle Pozson városá i felmentett azo kötelezettsé alól hog zsidókna ne pozsony polgárokka szembe igazságo szolgáltasson II Ulászló amiko anyag érdeke err ösztönözték nyer erőszakka bán P.-kal 1491 többeke fogságb vettetett mer követel kölcsön ne bocsáthattá rendelkezésér l Ulászl kölcsöne Mátyá ót má zsid prefektur intézt zsidósá ügyei l Zsid prefektur é P.-tó követel kölcsönö behajtás i zsid prefektu feladat volt E prefektu Mende Jaka l o buda zavargáso idejé l Buda zavargáso Pozsonyb menekül családjáva együt é bá királytó védlevele kapot l Védlevé mé se élhetet nyugalomban mer má it i elfajulta zsidóüldözése l Pozsony zsidóhajszá E időbe má a P.-r nézv kötelez vol zsid öltöze viselete am so baj zúdítot rájuk mer a utcá soh se járhatta kell biztonságban A országba P-r kényszerítette legtováb megbélyegz viseletet mé azutá is hog II Lajo 152 körü országszert felmentett zsidóka zsidójele viselet l Zsidóje alól Pozson makacsu ragaszkodot ehhe a intézményhez mindenfél zaklatásokka kényszerített zsidóka viseletükre mí végr királ szigor rendelet vetet vége a önkényeskedésnek kimondván hog zsidó kincstárho tartozna é azo jogok amelyekke ő rendelkeznek csa király illeti meg Ponto adato azonba arró ne maradta fenn hog Pozson miko engedelmeskedet király rendeletnek E idő sorá a álland elnyomatá keservei élté á P é legjellemzőb err mé II Ulászl alat történ megzsaroltatásuk amel arr a elhatározásr kényszerített őket hog elköltözzene Pozsonyból E szándéku azonba határozot ellenzésr talál királynál mer király kincstá károsodásá jelentett volna h zsidó ezentú valamel főúrna adózna azo birtokon amelye megtelepednek zsidó tömege elköltözésé ellenezt mag zsid közsé is mer híve létszámána csökkenés megnehezített azo adókna fizetését melyekér közsé felelt 150 előt kezdődöt me P elköltözése aki a erdély vajdának Péter szentgyörgy é bazin grófna birtokai telepedte meg királ parancsár gró távozásr szólított fe zsidókat aki íg kénytelene volta visszaköltözn régebb lakóhelyükre Ekko mé viszontagságosab idő következte rájuk mer rosszabbu bánta velük min azelőtt Ulászl emiat töb ízbe megintett várost maj 1511 felszólította hog zsid prefektu megbízottjáva kössö egyezséget D enne se vol me kell eredménye Ekko zsidó másodszo i elszántá maguka a elköltözésr é szepes gró fennhatóság al akartá maguka helyezni am komol következményekke járhatott mer szepes gróffa é akko vol baj királynak ak tudta hog e gró ne adj k úg nek zsidókat min Péte szentgyörgy é bazin gróf királ ekko levele íratot kincstárnokáva Pozsonyna é felfedt azoka káro következményeket amelye kincstár éri zsidó elköltözésével II Lajo uralkodás alat i éppe elé so kellemetlensé ért P.-a é a anyag megterhelésükö kívü mé gazdaság korláto köz i szorítottá őket Megtiltottá nekik hog posztóval lovakka é mé egyé neki tilo árúva kereskedjenek Valószínű hog e rendele kiterjed a orszá több zsidóir is Mégi mindamellett hog Lajo uralkodás alat nyomaszt é igazságtala kormányrendelete sújtottá zsidóságot h tekintetb vesszü Lajo szorul é szegénye helyzetét e kel ismerni hog ne él soh olya király önkénnye zsidókka szemben min Európa-szert több uralkodók vag a elődei aki kamaraszolgá pénzéve é vagyonáva szabado rendelkezte l Kamaraszolgá Ezidőtáj P bizonyo idei vezérszerepe i játszotta a orszá zsidó között mer e szere időközönkén Megoszlot székesfehérváriak soproniak pozsonyia é legvégü budaia között korszakban P álland létszám 800-r tehető e szá azonba mohács vés idejé a odamenekül zsidó számáva együt vag háromezerr emelkedett mohács véssze egyébkén eg telje korszak zárul l zsidóságnak amelyne történet a 1526-o követ időkbe egésze ú alako ölt L Pozson V ö Koh S magya zsidó története

13972.h

CÍMSZ Pozson zsid

SZÓCIK Pozson zsidó középk magyarorszá városaib akko id kegyetl szellem az zsid érezt m leginkáb ak Ausztriáh köz fek ném vidékek lakta Mik m színmagy városokb zsid békességb élte Pozsonyb m láng vete inkvizíc máglyá 1250- kör m zsi mártírok követe vallá türelmetlens Jóná rab Árpádk végéi es kivételéve azonb zavartalan élvezt általán nyugalma mely törvény re biztosíto számukr II End 129 Pozso városán ado kiváltságleveléb kül kiemel ho otta zsid töb polgár mind szabadság élvezzé Na Laj m 184 P.- e sor állít töb polgárokka mid felszólít őke ho járuljan hoz közterh viseléséhe egyen bánásm azonb megszűn mik Laj hittérít útjá enged mag tereln Enn következmény egyará sújtott pozson zsidók orsz egé zsidóságáv együ Kiűzet Amik 136 kirá kiűzeté rendelet foganatosítottá Hamburgb telepedt m inn perlekedt adósaikka ho régeb követeléseikh hoz juthassana pozson zsi bí Hainburgb tárgya velü ah tanáccs Schikerle zsidóbíróv o egyezség lépet ho e év bel ke mutat adósleveleik hambur pozson zsidóbíróna me különb az érvényük veszti Pozso vár 1 fontt tartozo Hainburg menekü pozson zsidókna összeg 136 m fizett 1364-b tért viss zsid Pozsonyb ah ekk m határozott érez lehete zsi ellen hangulato mi töb oly városokba ah ném el vo túlsúlyba Pozsonyb találhat m leginká zsidók megszorí hel intézkedése I tulajdonképpe zsi ad pa tized kív vár mind terhén viselésé kötelezté azonkív különfé adókk terhelt őke fők olyanokka amely vallás életükk állott vonatkozásb Zsi b Kellemetlenségek szerezt nek h eladá kör i ú ho tárnokmest köz lépé vá szükségess Nagy sújtot P.- 13 kör Pozso váro ált kiado zsidótörvén ame zsid rovásá súly megszorítások tartalmazot no időtá zsidóöltözet m n kényszerített zsidókr X s vé fe viselt m különbözte ruhák Zsidóöltöz egész 1020-i amik m ilyenfé zsidójelek orsz töb részeib megszüntetté Ugyancs X sz.-b valóságg hivatalb bélyegezt m P.- zsidók összeí lis Gono zsid lajstro nev visel ped ré szok vol ho kovásztal keny ünnep zaklatt zsidók Háborgat anya megterhelé időnké annyi súlyosodot ho raj ró kötelezettségekn n tudt eleg tenn Lász ezé 145 kemény megdorgál őke Mik város zsidótartá jo Zsidótart mindjobb megerősödöt Pozso fennhatósá a szorítot zsidóka ann inkáb mer m 1440-1450- Erzsébett megkap zsidókt já jövedelmeke ma Hunyadyt m továb k esztendőr zsid ily elajándékozás Pozso ú értelmezt ho miv zsid tulajdoná tartozna mind adóssá zsidókk szemb érvény veszt 1453-b Lász Bécsb Pozsony jöt ho Hunya lemondá mia kormán személyes átveg ekk zsidók vonatkozól k ellentét rendelet ado k egyikbe ho Pozso polgára királyhűségüké megjutalmazz elenged zsidókn já kamat megfizetés vár kérelmé tő fizetésé k terminu adot Ugyanekk azonb k bud zsidóna mi magy zsidós képviselőin Zsi népképvisel kiad I Bé szabadságlevelén Bé zsidótörvén megerősítés tartalma okirato Jellem Lászlór ho jogfosz intézkedés feb 6-á kiváltságlevel pedi va m ugyanez napo va rákövetkez ad á Máty kirá 145 ünnepélyes elismer Pozso városán a jogá ho otta zsidók fennhatósá a vegy a 1405-i országgyűl következmén vol miv magánjo bünte eljárá királ városok ruház Város bír hatáskö Felemlíten rendele amely Máty 147 bocsáto Pozso fölterjesztésér vár lakóin szigorú meghagyj ho P.-n ingatla sen zálogosítso viszo zsidókn megtiltott ho keresztényekt fekvőségek vehessen zálogb Máty e intézkedés azz indokolj ho mind gondoskod szoko n javár a hozzáfűz ho keresztényn törvény kötelessé elkerül zsidókk va közlekedés miv ingatlanaikn zsidókéz jutá nyilván botrá kereszténység nézv Ezz rendelett egyidejűl Pozso város felmentet az kötelezetts aló ho zsidókn n pozson polgárokk szemb igazság szolgáltasso I Ulászl amik anya érdek er ösztönözté nye erőszakk bá P.-ka 149 többek fogság vettetet me követe kölcsö n bocsáthatt rendelkezésé Ulász kölcsön Máty ó m zsi prefektu intéz zsidós ügye Zsi prefektu P.-t követe kölcsön behajtá zsi prefekt felada vol prefekt Mend Jak bud zavargás idej Bud zavargás Pozsony menekü családjáv együ b királyt védlevel kapo Védlev m s élhete nyugalomba me m i elfajult zsidóüldözés Pozson zsidóhajsz időb m P.- néz kötele vo zsi öltöz viselet a s ba zúdíto ráju me utc so s járhatt kel biztonságba országb P- kényszerített legtová megbélyeg viselete m azut i ho I Laj 15 kör országszer felmentet zsidók zsidójel visele Zsidój aló Pozso makacs ragaszkodo ehh intézményhe mindenfé zaklatásokk kényszerítet zsidók viseletükr m vég kirá szigo rendele vete vég önkényeskedésne kimondvá ho zsid kincstárh tartozn az jogo amelyekk rendelkezne cs királ illet me Pont adat azonb arr n maradt fen ho Pozso mik engedelmeskede királ rendeletne id sor állan elnyomat keserve élt legjellemző er m I Ulász ala törté megzsaroltatásu ame ar elhatározás kényszerítet őke ho elköltözzen Pozsonybó szándék azonb határozo ellenzés talá királyná me királ kincst károsodás jelentet voln zsid ezent valame főúrn adózn az birtoko amely megtelepedne zsid tömeg elköltözés ellenez ma zsi közs i me hív létszámán csökkené megnehezítet az adókn fizetésé melyeké közs felel 15 elő kezdődö m elköltözés ak erdél vajdána Péte szentgyörg bazi grófn birtoka telepedt me kirá parancsá gr távozás szólítot f zsidóka ak í kénytelen volt visszaköltöz régeb lakóhelyükr Ekk m viszontagságosa id következt ráju me rosszabb bánt velü mi azelőt Ulász emia tö ízb megintet város ma 151 felszólított ho zsi prefekt megbízottjáv köss egyezsége enn s vo m kel eredmény Ekk zsid másodsz elszánt maguk elköltözés szepe gr fennhatósá a akart maguk helyezn a komo következményekk járhatot me szepe gróff akk vo ba királyna a tudt ho gr n ad ú ne zsidóka mi Pét szentgyörg bazi gró kirá ekk level írato kincstárnokáv Pozsonyn felfed azok kár következményeke amely kincstá ér zsid elköltözéséve I Laj uralkodá ala épp el s kellemetlens ér P.- anya megterhelésük kív m gazdasá korlát kö szorított őke Megtiltott neki ho posztóva lovakk m egy nek til árúv kereskedjene Valószín ho rendel kiterje orsz töb zsidói i Még mindamellet ho Laj uralkodá ala nyomasz igazságtal kormányrendelet sújtott zsidóságo tekintet vessz Laj szoru szegény helyzeté ke ismern ho n é so oly királ önkénny zsidókk szembe mi Európa-szer töb uralkodó va előde ak kamaraszolg pénzév vagyonáv szabad rendelkezt Kamaraszolg Ezidőtá bizony ide vezérszerep játszott orsz zsid közöt me szer időközönké Megoszlo székesfehérvária sopronia pozsonyi legvég budai közöt korszakba állan létszá 800- tehet sz azonb mohác vé idej odamenekü zsid számáv együ va háromezer emelkedet mohác véssz egyébké e telj korsza záru zsidóságna amelyn történe 1526- köve időkb egész alak öl Pozso Ko magy zsid történet

13972.

CÍMS Pozso zsi

SZÓCI Pozso zsid közép magyarorsz városai akk i kegyet szelle a zsi érez leginká a Ausztriá kö fe né vidéke lakt Mi színmag városok zsi békesség élt Pozsony lán vet inkvizí mágly 1250 kö zs mártíro követ vall türelmetlen Jón ra Árpád végé e kivételév azon zavartala élvez általá nyugalm mel törvén r biztosít számuk I En 12 Pozs városá ad kiváltságlevelé kü kieme h ott zsi tö polgá min szabadsá élvezz N La 18 P. so állí tö polgárokk mi felszólí ők h járulja ho közter viseléséh egye bánás azon megszű mi La hittérí útj enge ma terel En következmén egyar sújtot pozso zsidó ors eg zsidóságá egy Kiűze Ami 13 kir kiűzet rendele foganatosított Hamburg teleped in perleked adósaikk h rége követeléseik ho juthassan pozso zs b Hainburg tárgy vel a tanácc Schikerl zsidóbíró egyezsé lépe h é be k muta adóslevelei hambu pozso zsidóbírón m külön a érvényü veszt Pozs vá font tartoz Hainbur menek pozso zsidókn össze 13 fizet 1364- tér vis zsi Pozsony a ek határozot ére lehet zs elle hangulat m tö ol városokb a né e v túlsúlyb Pozsony találha legink zsidó megszor he intézkedés tulajdonképp zs a p tize kí vá min terhé viselés kötelezt azonkí különf adók terhel ők fő olyanokk amel vallá életük állot vonatkozás Zs Kellemetlensége szerez ne elad kö h tárnokmes kö lép v szükséges Nag sújto P. 1 kö Pozs vár ál kiad zsidótörvé am zsi rovás súl megszorításo tartalmazo n időt zsidóöltöze kényszerítet zsidók v f visel különbözt ruhá Zsidóöltö egés 1020- ami ilyenf zsidójele ors tö részei megszüntett Ugyanc sz.- valóság hivatal bélyegez P. zsidó össze li Gon zsi lajstr ne vise pe r szo vo h kovászta ken ünne zaklat zsidó Háborga any megterhel időnk anny súlyosodo h ra r kötelezettségek tud ele ten Lás ez 14 kemén megdorgá ők Mi váro zsidótart j Zsidótar mindjob megerősödö Pozs fennhatós szoríto zsidók an inká me 1440-1450 Erzsébet megka zsidók j jövedelmek m Hunyady tová esztendő zsi il elajándékozá Pozs értelmez h mi zsi tulajdon tartozn min adóss zsidók szem érvén vesz 1453- Lás Bécs Pozson jö h Huny lemond mi kormá személye átve ek zsidó vonatkozó ellenté rendele ad egyikb h Pozs polgár királyhűségük megjutalmaz elenge zsidók j kama megfizeté vá kérelm t fizetés termin ado Ugyanek azon bu zsidón m mag zsidó képviselői Zs népképvise kia B szabadságlevelé B zsidótörvé megerősíté tartalm okirat Jelle László h jogfos intézkedé fe 6- kiváltságleve ped v ugyane nap v rákövetke a Mát kir 14 ünnepélye elisme Pozs városá jog h ott zsidó fennhatós veg 1405- országgyű következmé vo mi magánj bünt eljár kirá városo ruhá Váro bí hatásk Felemlíte rendel amel Mát 14 bocsát Pozs fölterjesztésé vá lakói szigor meghagy h P.- ingatl se zálogosíts visz zsidók megtiltot h keresztények fekvősége vehesse zálog Mát intézkedé az indokol h min gondosko szok javá hozzáfű h keresztény törvén köteless elkerü zsidók v közlekedé mi ingatlanaik zsidóké jut nyilvá botr kereszténysé néz Ez rendelet egyidejű Pozs váro felmente a kötelezett al h zsidók pozso polgárok szem igazsá szolgáltass Ulász ami any érde e ösztönözt ny erőszak b P.-k 14 többe fogsá vettete m követ kölcs bocsáthat rendelkezés Ulás kölcsö Mát zs prefekt inté zsidó ügy Zs prefekt P.- követ kölcsö behajt zs prefek felad vo prefek Men Ja bu zavargá ide Bu zavargá Pozson menek családjá egy király védleve kap Védle élhet nyugalomb m elfajul zsidóüldözé Pozso zsidóhajs idő P. né kötel v zs öltö visele b zúdít ráj m ut s járhat ke biztonságb ország P kényszerítet legtov megbélye viselet azu h La 1 kö országsze felmente zsidó zsidóje visel Zsidó al Pozs makac ragaszkod eh intézményh mindenf zaklatások kényszeríte zsidó viseletük vé kir szig rendel vet vé önkényeskedésn kimondv h zsi kincstár tartoz a jog amelyek rendelkezn c kirá ille m Pon ada azon ar marad fe h Pozs mi engedelmesked kirá rendeletn i so álla elnyoma keserv él legjellemz e Ulás al tört megzsaroltatás am a elhatározá kényszeríte ők h elköltözze Pozsonyb szándé azon határoz ellenzé tal királyn m kirá kincs károsodá jelente vol zsi ezen valam főúr adóz a birtok amel megtelepedn zsi töme elköltözé ellene m zs köz m hí létszámá csökken megnehezíte a adók fizetés melyek köz fele 1 el kezdőd elköltözé a erdé vajdán Pét szentgyör baz gróf birtok teleped m kir parancs g távozá szólíto zsidók a kénytele vol visszaköltö rége lakóhelyük Ek viszontagságos i következ ráj m rosszab bán vel m azelő Ulás emi t íz meginte váro m 15 felszólítot h zs prefek megbízottjá kös egyezség en v ke eredmén Ek zsi másods elszán magu elköltözé szep g fennhatós akar magu helyez kom következmények járhato m szep gróf ak v b királyn tud h g a n zsidók m Pé szentgyör baz gr kir ek leve írat kincstárnoká Pozsony felfe azo ká következmények amel kincst é zsi elköltözésév La uralkod al ép e kellemetlen é P. any megterhelésü kí gazdas korlá k szorítot ők Megtiltot nek h posztóv lovak eg ne ti árú kereskedjen Valószí h rende kiterj ors tö zsidó Mé mindamelle h La uralkod al nyomas igazságta kormányrendele sújtot zsidóság tekinte vess La szor szegén helyzet k ismer h s ol kirá önkénn zsidók szemb m Európa-sze tö uralkod v előd a kamaraszol pénzé vagyoná szaba rendelkez Kamaraszol Ezidőt bizon id vezérszere játszot ors zsi közö m sze időközönk Megoszl székesfehérvári soproni pozsony legvé buda közö korszakb álla létsz 800 tehe s azon mohá v ide odamenek zsi számá egy v háromeze emelkede mohá véss egyébk tel korsz zár zsidóságn amely történ 1526 köv idők egés ala ö Pozs K mag zsi történe

13972

CÍM Pozs zs

SZÓC Pozs zsi közé magyarors városa ak kegye szell zs ére legink Ausztri k f n vidék lak M színma városo zs békessé él Pozson lá ve inkviz mágl 125 k z mártír köve val türelmetle Jó r Árpá vég kivételé azo zavartal élve által nyugal me törvé biztosí számu E 1 Poz város a kiváltságlevel k kiem ot zs t polg mi szabads élvez L 1 P s áll t polgárok m felszól ő járulj h közte viselésé egy báná azo megsz m L hittér út eng m tere E következmé egya sújto pozs zsid or e zsidóság eg Kiűz Am 1 ki kiűze rendel foganatosítot Hambur telepe i perleke adósaik rég követelései h juthassa pozs z Hainbur tárg ve tanác Schiker zsidóbír egyezs lép b mut adóslevele hamb pozs zsidóbíró külö érvény vesz Poz v fon tarto Hainbu mene pozs zsidók össz 1 fize 1364 té vi zs Pozson e határozo ér lehe z ell hangula t o városok n túlsúly Pozson találh legin zsid megszo h intézkedé tulajdonkép z tiz k v mi terh viselé kötelez azonk külön adó terhe ő f olyanok ame vall életü állo vonatkozá Z Kellemetlenség szere n ela k tárnokme k lé szüksége Na sújt P k Poz vá á kia zsidótörv a zs rová sú megszorítás tartalmaz idő zsidóöltöz kényszeríte zsidó vise különböz ruh Zsidóölt egé 1020 am ilyen zsidójel or t része megszüntet Ugyan sz. valósá hivata bélyege P zsid össz l Go zs lajst n vis p sz v kovászt ke ünn zakla zsid Háborg an megterhe időn ann súlyosod r kötelezettsége tu el te Lá e 1 kemé megdorg ő M vár zsidótar Zsidóta mindjo megerősöd Poz fennható szorít zsidó a ink m 1440-145 Erzsébe megk zsidó jövedelme Hunyad tov esztend zs i elajándékoz Poz értelme m zs tulajdo tartoz mi adós zsidó sze érvé ves 1453 Lá Béc Pozso j Hun lemon m korm személy átv e zsid vonatkoz ellent rendel a egyik Poz polgá királyhűségü megjutalma eleng zsidó kam megfizet v kérel fizeté termi ad Ugyane azo b zsidó ma zsid képviselő Z népképvis ki szabadságlevel zsidótörv megerősít tartal okira Jell Lászl jogfo intézked f 6 kiváltságlev pe ugyan na rákövetk Má ki 1 ünnepély elism Poz város jo ot zsid fennható ve 1405 országgy következm v m magán bün eljá kir város ruh Vár b hatás Felemlít rende ame Má 1 bocsá Poz fölterjesztés v lakó szigo meghag P. ingat s zálogosít vis zsidó megtilto kereszténye fekvőség vehess zálo Má intézked a indoko mi gondosk szo jav hozzáf keresztén törvé köteles elker zsidó közleked m ingatlanai zsidók ju nyilv bot kereszténys né E rendele egyidej Poz vár felment kötelezet a zsidó pozs polgáro sze igazs szolgáltas Ulás am an érd ösztönöz n erősza P.- 1 több fogs vettet köve kölc bocsátha rendelkezé Ulá kölcs Má z prefek int zsid üg Z prefek P. köve kölcs behaj z prefe fela v prefe Me J b zavarg id B zavarg Pozso mene családj eg királ védlev ka Védl élhe nyugalom elfaju zsidóüldöz Pozs zsidóhaj id P n köte z ölt visel zúdí rá u járha k biztonság orszá kényszeríte legto megbély visele az L k országsz felment zsid zsidój vise Zsid a Poz maka ragaszko e intézmény minden zaklatáso kényszerít zsid viseletü v ki szi rende ve v önkényeskedés kimond zs kincstá tarto jo amelye rendelkez kir ill Po ad azo a mara f Poz m engedelmeske kir rendelet s áll elnyom keser é legjellem Ulá a tör megzsaroltatá a elhatároz kényszerít ő elköltözz Pozsony szánd azo határo ellenz ta király kir kinc károsod jelent vo zs eze vala főú adó birto ame megteleped zs töm elköltöz ellen z kö h létszám csökke megnehezít adó fizeté melye kö fel e kezdő elköltöz erd vajdá Pé szentgyö ba gró birto telepe ki paranc távoz szólít zsidó kénytel vo visszakölt rég lakóhelyü E viszontagságo követke rá rossza bá ve azel Ulá em í megint vár 1 felszólíto z prefe megbízottj kö egyezsé e k eredmé E zs másod elszá mag elköltöz sze fennható aka mag helye ko következménye járhat sze gró a király tu zsidó P szentgyö ba g ki e lev íra kincstárnok Pozson felf az k következménye ame kincs zs elköltözésé L uralko a é kellemetle P an megterhelés k gazda korl szoríto ő Megtilto ne posztó lova e n t ár kereskedje Valósz rend kiter or t zsid M mindamell L uralko a nyoma igazságt kormányrendel sújto zsidósá tekint ves L szo szegé helyze isme o kir önkén zsidó szem Európa-sz t uralko elő kamaraszo pénz vagyon szab rendelke Kamaraszo Ezidő bizo i vezérszer játszo or zs köz sz időközön Megosz székesfehérvár sopron pozson legv bud köz korszak áll léts 80 teh azo moh id odamene zs szám eg háromez emelked moh vés egyéb te kors zá zsidóság amel törté 152 kö idő egé al Poz ma zs történ

1397

CÍ Poz z

SZÓ Poz zs köz magyaror város a kegy szel z ér legin Ausztr vidé la színm város z békess é Pozso l v inkvi mág 12 mártí köv va türelmetl J Árp vé kivétel az zavarta élv álta nyuga m törv biztos szám Po váro kiváltságleve kie o z pol m szabad élve ál polgáro felszó járul közt viselés eg bán az megs hitté ú en ter következm egy sújt poz zsi o zsidósá e Kiű A k kiűz rende foganatosíto Hambu telep perlek adósai ré követelése juthass poz Hainbu tár v taná Schike zsidóbí egyez lé mu adóslevel ham poz zsidóbír kül érvén ves Po fo tart Hainb men poz zsidó öss fiz 136 t v z Pozso határoz é leh el hangul városo túlsúl Pozso talál legi zsi megsz intézked tulajdonké ti m ter visel kötele azon külö ad terh olyano am val élet áll vonatkoz Kellemetlensé szer el tárnokm l szükség N súj Po v ki zsidótör z rov s megszorítá tartalma id zsidóöltö kényszerít zsid vis különbö ru Zsidóöl eg 102 a ilye zsidóje o rész megszünte Ugya sz valós hivat bélyeg zsi öss G z lajs vi s kovász k ün zakl zsi Hábor a megterh idő an súlyoso kötelezettség t e t L kem megdor vá zsidóta Zsidót mindj megerősö Po fennhat szorí zsid in 1440-14 Erzséb meg zsid jövedelm Hunya to eszten z elajándéko Po értelm z tulajd tarto m adó zsid sz érv ve 145 L Bé Pozs Hu lemo kor személ át zsi vonatko ellen rende egyi Po polg királyhűség megjutalm elen zsid ka megfize kére fizet term a Ugyan az zsid m zsi képvisel népképvi k szabadságleve zsidótör megerősí tarta okir Jel Lász jogf intézke kiváltságle p ugya n rákövet M k ünnepél elis Po váro j o zsi fennhat v 140 országg következ magá bü elj ki váro ru Vá hatá Felemlí rend am M bocs Po fölterjeszté lak szig megha P inga zálogosí vi zsid megtilt keresztény fekvősé vehes zál M intézke indok m gondos sz ja hozzá kereszté törv kötele elke zsid közleke ingatlana zsidó j nyil bo keresztény n rendel egyide Po vá felmen köteleze zsid poz polgár sz igaz szolgálta Ulá a a ér ösztönö erősz P. töb fog vette köv köl bocsáth rendelkez Ul kölc M prefe in zsi ü prefe P köv kölc beha pref fel pref M zavar i zavar Pozs men család e kirá védle k Véd élh nyugalo elfaj zsidóüldö Poz zsidóha i köt öl vise zúd r járh biztonsá orsz kényszerít legt megbél visel a országs felmen zsi zsidó vis Zsi Po mak ragaszk intézmén minde zaklatás kényszerí zsi viselet k sz rend v önkényeskedé kimon z kincst tart j amely rendelke ki il P a az mar Po engedelmesk ki rendele ál elnyo kese legjelle Ul tö megzsaroltat elhatáro kényszerí elköltöz Pozson szán az határ ellen t királ ki kin károso jelen v z ez val fő ad birt am megtelepe z tö elköltö elle k létszá csökk megnehezí ad fizet mely k fe kezd elköltö er vajd P szentgy b gr birt telep k paran távo szólí zsid kényte v visszaköl ré lakóhely viszontagság követk r rossz b v aze Ul e megin vá felszólít pref megbízott k egyezs eredm z máso elsz ma elköltö sz fennhat ak ma hely k következmény járha sz gr királ t zsid szentgy b k le ír kincstárno Pozso fel a következmény am kinc z elköltözés uralk kellemetl a megterhelé gazd kor szorít Megtilt n poszt lov á kereskedj Valós ren kite o zsi mindamel uralk nyom igazság kormányrende sújt zsidós tekin ve sz szeg helyz ism ki önké zsid sze Európa-s uralk el kamarasz pén vagyo sza rendelk Kamarasz Ezid biz vezérsze játsz o z kö s időközö Megos székesfehérvá sopro pozso leg bu kö korsza ál lét 8 te az mo i odamen z szá e hárome emelke mo vé egyé t kor z zsidósá ame tört 15 k id eg a Po m z törté