Magyar Zsidó Lexikon: Pozsonyi zsidók

13975.htm

CÍMSZÓ: Pozsonyi zsidók

SZÓCIKK: kényszerítettek legtovább a megbélyegző viseletet, még azután is, hogy a II. Lajos 1520 körül országszerte felmentette a zsidókat zsidójelek viselete (l. Zsidójel) alól. Pozsony makacsul ragaszkodott ehhez az intézményhez, mindenféle zaklatásokkal kényszerítette a zsidókat a viseletükre, míg végre a király szigorú rendelete vetett véget az önkényeskedésnek, kimondván, hogy a zsidók a kincstárhoz tartoznak és azok a jogok, amelyekkel ők rendelkeznek, csak a királyt illetik meg. Pontos adatok azonban arról nem maradtak fenn, hogy Pozsony mikor engedelmeskedett a királyi rendeletnek. Ez idők során az állandó elnyomatás keserveit élték át a P. és legjellemzőbb erre a még II. Ulászló alatt történt megzsaroltatásuk, amely arra az elhatározásra kényszerítette őket, hogy elköltözzenek Pozsonyból. Ez a szándékuk azonban határozott ellenzésre talált a királynál, mert a királyi kincstár károsodását jelentette volna, ha a zsidók ezentúl valamely főúrnak adóznak azon a birtokon, amelyen megtelepednek. A zsidók tömeges elköltözését ellenezte maga a zsidó község is, mert a hívek létszámának csökkenése megnehezítette azon adóknak a fizetését, melyekért a község felelt. 1506 előtt kezdődött meg a P. elköltözése, akik az erdélyi vajdának, Péter, szentgyörgyi és bazini grófnak birtokain telepedtek meg. A király parancsára a gróf távozásra szólította fel a zsidókat, akik így kénytelenek voltak visszaköltözni régebbi lakóhelyükre. Ekkor még viszontagságosabb idők következtek rájuk, mert rosszabbul bántak velük, mint azelőtt. Ulászló emiatt több ízben megintette a várost, majd 1511. felszólította, hogy a zsidó prefektus megbízottjával kössön egyezséget. De ennek sem volt meg a kellő eredménye. Ekkor a zsidók másodszor is elszánták magukat az elköltözésre és a szepesi gróf fennhatósága alá akarták magukat helyezni, ami komoly következményekkel járhatott, mert a szepesi gróffal ép akkor volt baja a királynak, aki tudta, hogy ez a gróf nem adja ki úgy neki a zsidókat, mint Péter szentgyörgyi és bazini gróf. A király ekkor levelet íratott a kincstárnokával Pozsonynak és felfedte azokat a káros következményeket, amelyek a kincstárt érik a zsidók elköltözésével. II. Lajos uralkodása alatt is éppen elég sok kellemetlenség érte a P.-at és az anyagi megterhelésükön kívül még gazdasági korlátok közé is szorították őket. Megtiltották nekik, hogy posztóval, lovakkal és még egyéb «nekik tilos» árúval kereskedjenek. Valószínű, hogy ez a rendelet kiterjedt az ország többi zsidóira is. Mégis mindamellett, hogy Lajos uralkodása alatt nyomasztó és igazságtalan kormányrendeletek sújtották a zsidóságot, ha tekintetbe vesszük Lajos szorult és szegényes helyzetét, el kell ismerni, hogy nem élt soha olyan királyi önkénnyel a zsidókkal szemben, mint Európa-szerte a többi uralkodók, vagy az ő elődei, akik a kamaraszolgák pénzével és vagyonával szabadon rendelkeztek (l. Kamaraszolgák). Ezidőtájt a P. bizonyos ideig vezérszerepet is játszottak az ország zsidói között, mert ez a szerep időközönként Megoszlott a székesfehérváriak, soproniak, pozsonyiak és legvégül a budaiak között. E korszakban, a P. állandó létszáma 800-ra tehető, ez a szám azonban a mohácsi vész idején az odamenekült zsidók számával együtt vagy háromezerre emelkedett. A mohácsi vésszel egyébként egy teljes korszaka zárult le a zsidóságnak, amelynek története az 1526-ot követő időkben egészen új alakot ölt. (L. Pozsony). V. ö. Kohn S. A magyar zsidók története.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3975. címszó a lexikon => 723. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13975.htm

CÍMSZÓ: Pozsonyi zsidók

SZÓCIKK: kényszerítettek legtovább a megbélyegző viseletet, még azután is, hogy a II. Lajos 1520 körül országszerte felmentette a zsidókat zsidójelek viselete l. Zsidójel alól. Pozsony makacsul ragaszkodott ehhez az intézményhez, mindenféle zaklatásokkal kényszerítette a zsidókat a viseletükre, míg végre a király szigorú rendelete vetett véget az önkényeskedésnek, kimondván, hogy a zsidók a kincstárhoz tartoznak és azok a jogok, amelyekkel ők rendelkeznek, csak a királyt illetik meg. Pontos adatok azonban arról nem maradtak fenn, hogy Pozsony mikor engedelmeskedett a királyi rendeletnek. Ez idők során az állandó elnyomatás keserveit élték át a P. és legjellemzőbb erre a még II. Ulászló alatt történt megzsaroltatásuk, amely arra az elhatározásra kényszerítette őket, hogy elköltözzenek Pozsonyból. Ez a szándékuk azonban határozott ellenzésre talált a királynál, mert a királyi kincstár károsodását jelentette volna, ha a zsidók ezentúl valamely főúrnak adóznak azon a birtokon, amelyen megtelepednek. A zsidók tömeges elköltözését ellenezte maga a zsidó község is, mert a hívek létszámának csökkenése megnehezítette azon adóknak a fizetését, melyekért a község felelt. 1506 előtt kezdődött meg a P. elköltözése, akik az erdélyi vajdának, Péter, szentgyörgyi és bazini grófnak birtokain telepedtek meg. A király parancsára a gróf távozásra szólította fel a zsidókat, akik így kénytelenek voltak visszaköltözni régebbi lakóhelyükre. Ekkor még viszontagságosabb idők következtek rájuk, mert rosszabbul bántak velük, mint azelőtt. Ulászló emiatt több ízben megintette a várost, majd 1511. felszólította, hogy a zsidó prefektus megbízottjával kössön egyezséget. De ennek sem volt meg a kellő eredménye. Ekkor a zsidók másodszor is elszánták magukat az elköltözésre és a szepesi gróf fennhatósága alá akarták magukat helyezni, ami komoly következményekkel járhatott, mert a szepesi gróffal ép akkor volt baja a királynak, aki tudta, hogy ez a gróf nem adja ki úgy neki a zsidókat, mint Péter szentgyörgyi és bazini gróf. A király ekkor levelet íratott a kincstárnokával Pozsonynak és felfedte azokat a káros következményeket, amelyek a kincstárt érik a zsidók elköltözésével. II. Lajos uralkodása alatt is éppen elég sok kellemetlenség érte a P.-at és az anyagi megterhelésükön kívül még gazdasági korlátok közé is szorították őket. Megtiltották nekik, hogy posztóval, lovakkal és még egyéb nekik tilos árúval kereskedjenek. Valószínű, hogy ez a rendelet kiterjedt az ország többi zsidóira is. Mégis mindamellett, hogy Lajos uralkodása alatt nyomasztó és igazságtalan kormányrendeletek sújtották a zsidóságot, ha tekintetbe vesszük Lajos szorult és szegényes helyzetét, el kell ismerni, hogy nem élt soha olyan királyi önkénnyel a zsidókkal szemben, mint Európa-szerte a többi uralkodók, vagy az ő elődei, akik a kamaraszolgák pénzével és vagyonával szabadon rendelkeztek l. Kamaraszolgák . Ezidőtájt a P. bizonyos ideig vezérszerepet is játszottak az ország zsidói között, mert ez a szerep időközönként Megoszlott a székesfehérváriak, soproniak, pozsonyiak és legvégül a budaiak között. E korszakban, a P. állandó létszáma 800-ra tehető, ez a szám azonban a mohácsi vész idején az odamenekült zsidók számával együtt vagy háromezerre emelkedett. A mohácsi vésszel egyébként egy teljes korszaka zárult le a zsidóságnak, amelynek története az 1526-ot követő időkben egészen új alakot ölt. L. Pozsony . V. ö. Kohn S. A magyar zsidók története.

13975.ht

CÍMSZÓ Pozsony zsidó

SZÓCIKK kényszerítette legtováb megbélyegz viseletet mé azutá is hog II Lajo 152 körü országszert felmentett zsidóka zsidójele viselet l Zsidóje alól Pozson makacsu ragaszkodot ehhe a intézményhez mindenfél zaklatásokka kényszerített zsidóka viseletükre mí végr királ szigor rendelet vetet vége a önkényeskedésnek kimondván hog zsidó kincstárho tartozna é azo jogok amelyekke ő rendelkeznek csa király illeti meg Ponto adato azonba arró ne maradta fenn hog Pozson miko engedelmeskedet király rendeletnek E idő sorá a álland elnyomatá keservei élté á P é legjellemzőb err mé II Ulászl alat történ megzsaroltatásuk amel arr a elhatározásr kényszerített őket hog elköltözzene Pozsonyból E szándéku azonba határozot ellenzésr talál királynál mer király kincstá károsodásá jelentett volna h zsidó ezentú valamel főúrna adózna azo birtokon amelye megtelepednek zsidó tömege elköltözésé ellenezt mag zsid közsé is mer híve létszámána csökkenés megnehezített azo adókna fizetését melyekér közsé felelt 150 előt kezdődöt me P elköltözése aki a erdély vajdának Péter szentgyörgy é bazin grófna birtokai telepedte meg királ parancsár gró távozásr szólított fe zsidókat aki íg kénytelene volta visszaköltözn régebb lakóhelyükre Ekko mé viszontagságosab idő következte rájuk mer rosszabbu bánta velük min azelőtt Ulászl emiat töb ízbe megintett várost maj 1511 felszólította hog zsid prefektu megbízottjáva kössö egyezséget D enne se vol me kell eredménye Ekko zsidó másodszo i elszántá maguka a elköltözésr é szepes gró fennhatóság al akartá maguka helyezni am komol következményekke járhatott mer szepes gróffa é akko vol baj királynak ak tudta hog e gró ne adj k úg nek zsidókat min Péte szentgyörgy é bazin gróf királ ekko levele íratot kincstárnokáva Pozsonyna é felfedt azoka káro következményeket amelye kincstár éri zsidó elköltözésével II Lajo uralkodás alat i éppe elé so kellemetlensé ért P.-a é a anyag megterhelésükö kívü mé gazdaság korláto köz i szorítottá őket Megtiltottá nekik hog posztóval lovakka é mé egyé neki tilo árúva kereskedjenek Valószínű hog e rendele kiterjed a orszá több zsidóir is Mégi mindamellett hog Lajo uralkodás alat nyomaszt é igazságtala kormányrendelete sújtottá zsidóságot h tekintetb vesszü Lajo szorul é szegénye helyzetét e kel ismerni hog ne él soh olya király önkénnye zsidókka szemben min Európa-szert több uralkodók vag a elődei aki kamaraszolgá pénzéve é vagyonáva szabado rendelkezte l Kamaraszolgá Ezidőtáj P bizonyo idei vezérszerepe i játszotta a orszá zsidó között mer e szere időközönkén Megoszlot székesfehérváriak soproniak pozsonyia é legvégü budaia között korszakban P álland létszám 800-r tehető e szá azonba mohács vés idejé a odamenekül zsidó számáva együt vag háromezerr emelkedett mohács véssze egyébkén eg telje korszak zárul l zsidóságnak amelyne történet a 1526-o követ időkbe egésze ú alako ölt L Pozson V ö Koh S magya zsidó története

13975.h

CÍMSZ Pozson zsid

SZÓCIK kényszerített legtová megbélyeg viselete m azut i ho I Laj 15 kör országszer felmentet zsidók zsidójel visele Zsidój aló Pozso makacs ragaszkodo ehh intézményhe mindenfé zaklatásokk kényszerítet zsidók viseletükr m vég kirá szigo rendele vete vég önkényeskedésne kimondvá ho zsid kincstárh tartozn az jogo amelyekk rendelkezne cs királ illet me Pont adat azonb arr n maradt fen ho Pozso mik engedelmeskede királ rendeletne id sor állan elnyomat keserve élt legjellemző er m I Ulász ala törté megzsaroltatásu ame ar elhatározás kényszerítet őke ho elköltözzen Pozsonybó szándék azonb határozo ellenzés talá királyná me királ kincst károsodás jelentet voln zsid ezent valame főúrn adózn az birtoko amely megtelepedne zsid tömeg elköltözés ellenez ma zsi közs i me hív létszámán csökkené megnehezítet az adókn fizetésé melyeké közs felel 15 elő kezdődö m elköltözés ak erdél vajdána Péte szentgyörg bazi grófn birtoka telepedt me kirá parancsá gr távozás szólítot f zsidóka ak í kénytelen volt visszaköltöz régeb lakóhelyükr Ekk m viszontagságosa id következt ráju me rosszabb bánt velü mi azelőt Ulász emia tö ízb megintet város ma 151 felszólított ho zsi prefekt megbízottjáv köss egyezsége enn s vo m kel eredmény Ekk zsid másodsz elszánt maguk elköltözés szepe gr fennhatósá a akart maguk helyezn a komo következményekk járhatot me szepe gróff akk vo ba királyna a tudt ho gr n ad ú ne zsidóka mi Pét szentgyörg bazi gró kirá ekk level írato kincstárnokáv Pozsonyn felfed azok kár következményeke amely kincstá ér zsid elköltözéséve I Laj uralkodá ala épp el s kellemetlens ér P.- anya megterhelésük kív m gazdasá korlát kö szorított őke Megtiltott neki ho posztóva lovakk m egy nek til árúv kereskedjene Valószín ho rendel kiterje orsz töb zsidói i Még mindamellet ho Laj uralkodá ala nyomasz igazságtal kormányrendelet sújtott zsidóságo tekintet vessz Laj szoru szegény helyzeté ke ismern ho n é so oly királ önkénny zsidókk szembe mi Európa-szer töb uralkodó va előde ak kamaraszolg pénzév vagyonáv szabad rendelkezt Kamaraszolg Ezidőtá bizony ide vezérszerep játszott orsz zsid közöt me szer időközönké Megoszlo székesfehérvária sopronia pozsonyi legvég budai közöt korszakba állan létszá 800- tehet sz azonb mohác vé idej odamenekü zsid számáv együ va háromezer emelkedet mohác véssz egyébké e telj korsza záru zsidóságna amelyn történe 1526- köve időkb egész alak öl Pozso Ko magy zsid történet

13975.

CÍMS Pozso zsi

SZÓCI kényszerítet legtov megbélye viselet azu h La 1 kö országsze felmente zsidó zsidóje visel Zsidó al Pozs makac ragaszkod eh intézményh mindenf zaklatások kényszeríte zsidó viseletük vé kir szig rendel vet vé önkényeskedésn kimondv h zsi kincstár tartoz a jog amelyek rendelkezn c kirá ille m Pon ada azon ar marad fe h Pozs mi engedelmesked kirá rendeletn i so álla elnyoma keserv él legjellemz e Ulás al tört megzsaroltatás am a elhatározá kényszeríte ők h elköltözze Pozsonyb szándé azon határoz ellenzé tal királyn m kirá kincs károsodá jelente vol zsi ezen valam főúr adóz a birtok amel megtelepedn zsi töme elköltözé ellene m zs köz m hí létszámá csökken megnehezíte a adók fizetés melyek köz fele 1 el kezdőd elköltözé a erdé vajdán Pét szentgyör baz gróf birtok teleped m kir parancs g távozá szólíto zsidók a kénytele vol visszaköltö rége lakóhelyük Ek viszontagságos i következ ráj m rosszab bán vel m azelő Ulás emi t íz meginte váro m 15 felszólítot h zs prefek megbízottjá kös egyezség en v ke eredmén Ek zsi másods elszán magu elköltözé szep g fennhatós akar magu helyez kom következmények járhato m szep gróf ak v b királyn tud h g a n zsidók m Pé szentgyör baz gr kir ek leve írat kincstárnoká Pozsony felfe azo ká következmények amel kincst é zsi elköltözésév La uralkod al ép e kellemetlen é P. any megterhelésü kí gazdas korlá k szorítot ők Megtiltot nek h posztóv lovak eg ne ti árú kereskedjen Valószí h rende kiterj ors tö zsidó Mé mindamelle h La uralkod al nyomas igazságta kormányrendele sújtot zsidóság tekinte vess La szor szegén helyzet k ismer h s ol kirá önkénn zsidók szemb m Európa-sze tö uralkod v előd a kamaraszol pénzé vagyoná szaba rendelkez Kamaraszol Ezidőt bizon id vezérszere játszot ors zsi közö m sze időközönk Megoszl székesfehérvári soproni pozsony legvé buda közö korszakb álla létsz 800 tehe s azon mohá v ide odamenek zsi számá egy v háromeze emelkede mohá véss egyébk tel korsz zár zsidóságn amely történ 1526 köv idők egés ala ö Pozs K mag zsi történe

13975

CÍM Pozs zs

SZÓC kényszeríte legto megbély visele az L k országsz felment zsid zsidój vise Zsid a Poz maka ragaszko e intézmény minden zaklatáso kényszerít zsid viseletü v ki szi rende ve v önkényeskedés kimond zs kincstá tarto jo amelye rendelkez kir ill Po ad azo a mara f Poz m engedelmeske kir rendelet s áll elnyom keser é legjellem Ulá a tör megzsaroltatá a elhatároz kényszerít ő elköltözz Pozsony szánd azo határo ellenz ta király kir kinc károsod jelent vo zs eze vala főú adó birto ame megteleped zs töm elköltöz ellen z kö h létszám csökke megnehezít adó fizeté melye kö fel e kezdő elköltöz erd vajdá Pé szentgyö ba gró birto telepe ki paranc távoz szólít zsidó kénytel vo visszakölt rég lakóhelyü E viszontagságo követke rá rossza bá ve azel Ulá em í megint vár 1 felszólíto z prefe megbízottj kö egyezsé e k eredmé E zs másod elszá mag elköltöz sze fennható aka mag helye ko következménye járhat sze gró a király tu zsidó P szentgyö ba g ki e lev íra kincstárnok Pozson felf az k következménye ame kincs zs elköltözésé L uralko a é kellemetle P an megterhelés k gazda korl szoríto ő Megtilto ne posztó lova e n t ár kereskedje Valósz rend kiter or t zsid M mindamell L uralko a nyoma igazságt kormányrendel sújto zsidósá tekint ves L szo szegé helyze isme o kir önkén zsidó szem Európa-sz t uralko elő kamaraszo pénz vagyon szab rendelke Kamaraszo Ezidő bizo i vezérszer játszo or zs köz sz időközön Megosz székesfehérvár sopron pozson legv bud köz korszak áll léts 80 teh azo moh id odamene zs szám eg háromez emelked moh vés egyéb te kors zá zsidóság amel törté 152 kö idő egé al Poz ma zs történ

1397

CÍ Poz z

SZÓ kényszerít legt megbél visel a országs felmen zsi zsidó vis Zsi Po mak ragaszk intézmén minde zaklatás kényszerí zsi viselet k sz rend v önkényeskedé kimon z kincst tart j amely rendelke ki il P a az mar Po engedelmesk ki rendele ál elnyo kese legjelle Ul tö megzsaroltat elhatáro kényszerí elköltöz Pozson szán az határ ellen t királ ki kin károso jelen v z ez val fő ad birt am megtelepe z tö elköltö elle k létszá csökk megnehezí ad fizet mely k fe kezd elköltö er vajd P szentgy b gr birt telep k paran távo szólí zsid kényte v visszaköl ré lakóhely viszontagság követk r rossz b v aze Ul e megin vá felszólít pref megbízott k egyezs eredm z máso elsz ma elköltö sz fennhat ak ma hely k következmény járha sz gr királ t zsid szentgy b k le ír kincstárno Pozso fel a következmény am kinc z elköltözés uralk kellemetl a megterhelé gazd kor szorít Megtilt n poszt lov á kereskedj Valós ren kite o zsi mindamel uralk nyom igazság kormányrende sújt zsidós tekin ve sz szeg helyz ism ki önké zsid sze Európa-s uralk el kamarasz pén vagyo sza rendelk Kamarasz Ezid biz vezérsze játsz o z kö s időközö Megos székesfehérvá sopro pozso leg bu kö korsza ál lét 8 te az mo i odamen z szá e hárome emelke mo vé egyé t kor z zsidósá ame tört 15 k id eg a Po m z törté