13984.htm

CÍMSZÓ: Prinz

SZEMÉLYNÉV: Prinz Gyula

SZÓCIKK: "Prinz Gyula*, egyetemi tanár, geográfus, szül. Rábamolnáriban 1882. jan. 11. A budapesti és több külföldi egyetemen tanult s előbb Breszlauban, majd a budapesti egyetem földtani inté­zetében asszisztens, azután 1908. az egyetemen a geológia magántanára, egyszersmind az Erzsébet-nőiskola tanára volt. 1918. a pozsonyi, majd a Pécsre helyezett egyetemen a földrajz nyilvános rendes tanára lett. Előbb főtitkára, majd alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 1906-ban Almásy György középázsiai expedíciójában ő volt a geológus, 1906-1909. közt pedig két nagyobb expedíciót vezetett Közép-Ázsiába. Ez alkalommal több eddig ismeretlen hegységet fedezett fel. Utazásának topográfiai eredményét a Perthes-féle Geographen-Kalender külön térképen ismertette 1910. 1914-ben Izland gleccsereinek tanulmányozására is vezetett expedíciót. Számos tanulmányán kívül főbb művei: Az ÉK-i Bakony idősebb Jurakorú rétegeinek faunája(1904.); Die Nautiliden in der unteren Jura-Periode (1905); A klima története (1905); Magyarország fekvése a tengerhez (1905); Útijegyzetek Közép-Ázsiából (1906-8); Utazásaim Belső-Ázsiában (1910); Belő ázsiai utazásaim néprajzi eredményei (1908-10); Die Vergletscherung des Zentral Tientschan Gebirges (1909); Beiträge der Morphologie der Kuldschaer Nanschan (1910); Magyarország földrajza (1914); Budapest földrajza (1914); Eljegesedéstani adatok Belső-Ázsiából (1916); Magyarország településformái (1922); Die Siedlungsformen Ungarns (1925); Európa városai (1924); Európa természeti földrajza (1923); Magyarország földrajza. A magyar föld és élet jelenségeinek oknyomozó leírása. I. (1926); Útmutató földrajz (1926)"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3984. címszó a lexikon => 725. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13984.htm

CÍMSZÓ: Prinz

SZEMÉLYNÉV: Prinz Gyula

SZÓCIKK: Prinz Gyula*, egyetemi tanár, geográfus, szül. Rábamolnáriban 1882. jan. 11. A budapesti és több külföldi egyetemen tanult s előbb Breszlauban, majd a budapesti egyetem földtani inté­zetében asszisztens, azután 1908. az egyetemen a geológia magántanára, egyszersmind az Erzsébet-nőiskola tanára volt. 1918. a pozsonyi, majd a Pécsre helyezett egyetemen a földrajz nyilvános rendes tanára lett. Előbb főtitkára, majd alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 1906-ban Almásy György középázsiai expedíciójában ő volt a geológus, 1906-1909. közt pedig két nagyobb expedíciót vezetett Közép-Ázsiába. Ez alkalommal több eddig ismeretlen hegységet fedezett fel. Utazásának topográfiai eredményét a Perthes-féle Geographen-Kalender külön térképen ismertette 1910. 1914-ben Izland gleccsereinek tanulmányozására is vezetett expedíciót. Számos tanulmányán kívül főbb művei: Az ÉK-i Bakony idősebb Jurakorú rétegeinek faunája 1904. ; Die Nautiliden in der unteren Jura-Periode 1905 ; A klima története 1905 ; Magyarország fekvése a tengerhez 1905 ; Útijegyzetek Közép-Ázsiából 1906-8 ; Utazásaim Belső-Ázsiában 1910 ; Belő ázsiai utazásaim néprajzi eredményei 1908-10 ; Die Vergletscherung des Zentral Tientschan Gebirges 1909 ; Beiträge der Morphologie der Kuldschaer Nanschan 1910 ; Magyarország földrajza 1914 ; Budapest földrajza 1914 ; Eljegesedéstani adatok Belső-Ázsiából 1916 ; Magyarország településformái 1922 ; Die Siedlungsformen Ungarns 1925 ; Európa városai 1924 ; Európa természeti földrajza 1923 ; Magyarország földrajza. A magyar föld és élet jelenségeinek oknyomozó leírása. I. 1926 ; Útmutató földrajz 1926

13984.ht

CÍMSZÓ Prin

SZEMÉLYNÉV Prin Gyul

SZÓCIKK Prin Gyula* egyetem tanár geográfus szül Rábamolnáriba 1882 jan 11 budapest é töb külföld egyeteme tanul előb Breszlauban maj budapest egyete földtan inté­zetébe asszisztens azutá 1908 a egyeteme geológi magántanára egyszersmin a Erzsébet-nőiskol tanár volt 1918 pozsonyi maj Pécsr helyezet egyeteme földraj nyilváno rende tanár lett Előb főtitkára maj alelnök vol Magya Földrajz Társaságnak 1906-ba Almás Györg középázsia expedíciójába vol geológus 1906-1909 köz pedi ké nagyob expedíció vezetet Közép-Ázsiába E alkalomma töb eddi ismeretle hegysége fedezet fel Utazásána topográfia eredményé Perthes-fél Geographen-Kalende külö térképe ismertett 1910 1914-be Izlan gleccsereine tanulmányozásár i vezetet expedíciót Számo tanulmányá kívü főb művei A ÉK- Bakon időseb Jurakor rétegeine faunáj 1904 Di Nautilide i de untere Jura-Period 190 klim történet 190 Magyarorszá fekvés tengerhe 190 Útijegyzete Közép-Ázsiábó 1906- Utazásai Belső-Ázsiába 191 Bel ázsia utazásai néprajz eredménye 1908-1 Di Vergletscherun de Zentra Tientscha Gebirge 190 Beiträg de Morphologi de Kuldschae Nanscha 191 Magyarorszá földrajz 191 Budapes földrajz 191 Eljegesedéstan adato Belső-Ázsiábó 191 Magyarorszá településformá 192 Di Siedlungsforme Ungarn 192 Európ városa 192 Európ természet földrajz 192 Magyarorszá földrajza magya föl é éle jelenségeine oknyomoz leírása I 192 Útmutat földraj 192

13984.h

CÍMSZ Pri

SZEMÉLYNÉ Pri Gyu

SZÓCIK Pri Gyula egyete taná geográfu szü Rábamolnárib 188 ja 1 budapes tö külföl egyetem tanu elő Breszlauba ma budapes egyet földta inté­zetéb assziszten azut 190 egyetem geológ magántanár egyszersmi Erzsébet-nőisko taná vol 191 pozsony ma Pécs helyeze egyetem földra nyilván rend taná let Elő főtitkár ma alelnö vo Magy Földraj Társaságna 1906-b Almá Györ középázsi expedíciójáb vo geológu 1906-190 kö ped k nagyo expedíci vezete Közép-Ázsiáb alkalomm tö edd ismeretl hegység fedeze fe Utazásán topográfi eredmény Perthes-fé Geographen-Kalend kül térkép ismertet 191 1914-b Izla gleccserein tanulmányozásá vezete expedíció Szám tanulmány kív fő műve ÉK Bako időse Jurako rétegein fauná 190 D Nautilid d unter Jura-Perio 19 kli történe 19 Magyarorsz fekvé tengerh 19 Útijegyzet Közép-Ázsiáb 1906 Utazása Belső-Ázsiáb 19 Be ázsi utazása népraj eredmény 1908- D Vergletscheru d Zentr Tientsch Gebirg 19 Beiträ d Morpholog d Kuldscha Nansch 19 Magyarorsz földraj 19 Budape földraj 19 Eljegesedésta adat Belső-Ázsiáb 19 Magyarorsz településform 19 D Siedlungsform Ungar 19 Euró város 19 Euró természe földraj 19 Magyarorsz földrajz magy fö él jelenségein oknyomo leírás 19 Útmuta földra 19

13984.

CÍMS Pr

SZEMÉLYN Pr Gy

SZÓCI Pr Gyul egyet tan geográf sz Rábamolnári 18 j budape t külfö egyete tan el Breszlaub m budape egye földt inté­zeté assziszte azu 19 egyete geoló magántaná egyszersm Erzsébet-nőisk tan vo 19 pozson m Péc helyez egyete földr nyilvá ren tan le El főtitká m aleln v Mag Földra Társaságn 1906- Alm Gyö középázs expedíciójá v geológ 1906-19 k pe nagy expedíc vezet Közép-Ázsiá alkalom t ed ismeret hegysé fedez f Utazásá topográf eredmén Perthes-f Geographen-Kalen kü térké ismerte 19 1914- Izl gleccserei tanulmányozás vezet expedíci Szá tanulmán kí f műv É Bak idős Jurak rétegei faun 19 Nautili unte Jura-Peri 1 kl történ 1 Magyarors fekv tenger 1 Útijegyze Közép-Ázsiá 190 Utazás Belső-Ázsiá 1 B ázs utazás népra eredmén 1908 Vergletscher Zent Tientsc Gebir 1 Beitr Morpholo Kuldsch Nansc 1 Magyarors földra 1 Budap földra 1 Eljegesedést ada Belső-Ázsiá 1 Magyarors településfor 1 Siedlungsfor Unga 1 Eur váro 1 Eur termész földra 1 Magyarors földraj mag f é jelenségei oknyom leírá 1 Útmut földr 1

13984

CÍM P

SZEMÉLY P G

SZÓC P Gyu egye ta geográ s Rábamolnár 1 budap külf egyet ta e Breszlau budap egy föld inté­zet assziszt az 1 egyet geol magántan egyszers Erzsébet-nőis ta v 1 pozso Pé helye egyet föld nyilv re ta l E főtitk alel Ma Földr Társaság 1906 Al Gy középáz expedíciój geoló 1906-1 p nag expedí veze Közép-Ázsi alkalo e ismere hegys fede Utazás topográ eredmé Perthes- Geographen-Kale k térk ismert 1 1914 Iz gleccsere tanulmányozá veze expedíc Sz tanulmá k mű Ba idő Jura rétege fau 1 Nautil unt Jura-Per k törté Magyaror fek tenge Útijegyz Közép-Ázsi 19 Utazá Belső-Ázsi áz utazá népr eredmé 190 Vergletsche Zen Tients Gebi Beit Morphol Kuldsc Nans Magyaror földr Buda földr Eljegesedés ad Belső-Ázsi Magyaror településfo Siedlungsfo Ung Eu vár Eu termés földr Magyaror földra ma jelensége oknyo leír Útmu föld

1398

CÍ

SZEMÉL

SZÓ Gy egy t geogr Rábamolná buda kül egye t Breszla buda eg föl inté­ze asszisz a egye geo magánta egyszer Erzsébet-női t pozs P hely egye föl nyil r t főtit ale M Föld Társasá 190 A G középá expedíció geol 1906- na exped vez Közép-Ázs alkal ismer hegy fed Utazá topogr eredm Perthes Geographen-Kal tér ismer 191 I gleccser tanulmányoz vez expedí S tanulm m B id Jur réteg fa Nauti un Jura-Pe tört Magyaro fe teng Útijegy Közép-Ázs 1 Utaz Belső-Ázs á utaz nép eredm 19 Vergletsch Ze Tient Geb Bei Morpho Kulds Nan Magyaro föld Bud föld Eljegesedé a Belső-Ázs Magyaro településf Siedlungsf Un E vá E termé föld Magyaro földr m jelenség okny leí Útm föl