14008.htm
CÍMSZÓ: Quittner
SZEMÉLYNÉV: Quittner
Zsigmond
SZÓCIKK: "Quittner Zsigmond,
vágfalvi, építész, szül. Budapesten 1857., megh. 1918. Bécsben. Építészeti
tanulmányait Münchenben végezte Neureuthernél (1874-78). Műegyetemi tanulmányai
után Európában, Ázsiában és Afrikában tett hosszabb tanulmányutat. 1880-ban
telepedett le Budapesten és azóta állandóan itt dolgozott. Számos monumentális
jellegű és magánépületet tervezett Budapesten. Főbb művei: Árvaház (1880);
Pavillonok az 1885. és 1896-iki országos kiállításokon; A Hírlapírók
Nyugdíjintézetének palotája az Alkotmány-utcában (1890); Mentők Háza a
Markóutcában (1890); a Gresham Biztosító palotája (1906); a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank palotája. Több síremléket is tervezett: Wahnnann, Bródy,
Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. Elnöke volt a Magyar Építőművészek
Szövetségének. Mint a Fővárosi Közmunkatanács és az Orsz. Közepitésí Tanács
tagja élénk részt vett a főváros és az ország középítkezéseinek irányításában.
Az építészet terén irodalmilag is működött, fontosabb tanulmányai: Die Saulé
(1878), Architekturformen (1879). Munkái a müncheni egyetemen jutalomban
részesültek."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4008. címszó a lexikon =>
728. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14008.htm
CÍMSZÓ: Quittner
SZEMÉLYNÉV: Quittner Zsigmond
SZÓCIKK: Quittner Zsigmond, vágfalvi, építész, szül. Budapesten 1857.,
megh. 1918. Bécsben. Építészeti tanulmányait Münchenben végezte Neureuthernél
1874-78 . Műegyetemi tanulmányai után Európában, Ázsiában és Afrikában tett
hosszabb tanulmányutat. 1880-ban telepedett le Budapesten és azóta állandóan
itt dolgozott. Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett
Budapesten. Főbb művei: Árvaház 1880 ; Pavillonok az 1885. és 1896-iki országos
kiállításokon; A Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotája az Alkotmány-utcában
1890 ; Mentők Háza a Markóutcában 1890 ; a Gresham Biztosító palotája 1906 ; a
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája. Több síremléket is tervezett:
Wahnnann, Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. Elnöke volt a Magyar
Építőművészek Szövetségének. Mint a Fővárosi Közmunkatanács és az Orsz.
Közepitésí Tanács tagja élénk részt vett a főváros és az ország
középítkezéseinek irányításában. Az építészet terén irodalmilag is működött,
fontosabb tanulmányai: Die Saulé 1878 , Architekturformen 1879 . Munkái a
müncheni egyetemen jutalomban részesültek.
14008.ht
CÍMSZÓ Quittne
SZEMÉLYNÉV Quittne Zsigmon
SZÓCIKK Quittne Zsigmond vágfalvi építész szül Budapeste 1857. megh 1918
Bécsben Építészet tanulmányai Münchenbe végezt Neureutherné 1874-7 Műegyetem
tanulmánya utá Európában Ázsiába é Afrikába tet hosszab tanulmányutat 1880-ba
telepedet l Budapeste é azót állandóa it dolgozott Számo monumentáli jelleg é
magánépülete tervezet Budapesten Főb művei Árvahá 188 Pavillono a 1885 é
1896-ik országo kiállításokon Hírlapíró Nyugdíjintézeténe palotáj a
Alkotmány-utcába 189 Mentő Ház Markóutcába 189 Gresha Biztosít palotáj 190 Pest
Magya Kereskedelm Ban palotája Töb síremléke i tervezett Wahnnann Bródy Latzkó
Neuschlos családo síremlékeit Elnök vol Magya Építőművésze Szövetségének Min
Főváros Közmunkatanác é a Orsz Közepités Tanác tagj élén rész vet főváro é a
orszá középítkezéseine irányításában A építésze teré irodalmila i működött
fontosab tanulmányai Di Saul 187 Architekturforme 187 Munká münchen egyeteme
jutalomba részesültek
14008.h
CÍMSZ Quittn
SZEMÉLYNÉ Quittn Zsigmo
SZÓCIK Quittn Zsigmon vágfalv építés szü Budapest 1857 meg 191 Bécsbe
Építésze tanulmánya Münchenb végez Neureuthern 1874- Műegyete tanulmány ut
Európába Ázsiáb Afrikáb te hossza tanulmányuta 1880-b telepede Budapest azó
állandó i dolgozot Szám monumentál jelle magánépület terveze Budapeste Fő műve
Árvah 18 Pavillon 188 1896-i ország kiállításoko Hírlapír Nyugdíjintézetén palotá
Alkotmány-utcáb 18 Ment Há Markóutcáb 18 Gresh Biztosí palotá 19 Pes Magy
Kereskedel Ba palotáj Tö síremlék tervezet Wahnnan Bród Latzk Neuschlo család
síremlékei Elnö vo Magy Építőművész Szövetségéne Mi Főváro Közmunkataná Ors
Közepité Taná tag élé rés ve fővár orsz középítkezésein irányításába építész
ter irodalmil működöt fontosa tanulmánya D Sau 18 Architekturform 18 Munk
münche egyetem jutalomb részesülte
14008.
CÍMS Quitt
SZEMÉLYN Quitt Zsigm
SZÓCI Quitt Zsigmo vágfal építé sz Budapes 185 me 19 Bécsb Építész
tanulmány München vége Neureuther 1874 Műegyet tanulmán u Európáb Ázsiá Afriká
t hossz tanulmányut 1880- teleped Budapes az álland dolgozo Szá monumentá jell
magánépüle tervez Budapest F műv Árva 1 Pavillo 18 1896- orszá kiállítások
Hírlapí Nyugdíjintézeté palot Alkotmány-utcá 1 Men H Markóutcá 1 Gres Biztos
palot 1 Pe Mag Kereskede B palotá T síremlé terveze Wahnna Bró Latz Neuschl
csalá síremléke Eln v Mag Építőművés Szövetségén M Fővár Közmunkatan Or Közepit
Tan ta él ré v fővá ors középítkezései irányításáb építés te irodalmi működö
fontos tanulmány Sa 1 Architekturfor 1 Mun münch egyete jutalom részesült
14008
CÍM Quit
SZEMÉLY Quit Zsig
SZÓC Quit Zsigm vágfa épít s Budape 18 m 1 Bécs Építés tanulmán Münche vég
Neureuthe 187 Műegye tanulmá Európá Ázsi Afrik hoss tanulmányu 1880 telepe
Budape a állan dolgoz Sz monument jel magánépül terve Budapes mű Árv Pavill 1
1896 orsz kiállításo Hírlap Nyugdíjintézet palo Alkotmány-utc Me Markóutc Gre
Bizto palo P Ma Keresked palot síreml tervez Wahnn Br Lat Neusch csal síremlék
El Ma Építőművé Szövetségé Fővá Közmunkata O Közepi Ta t é r főv or
középítkezése irányításá építé t irodalm működ fonto tanulmán S Architekturfo
Mu münc egyet jutalo részesül
1400
CÍ Qui
SZEMÉL Qui Zsi
SZÓ Qui Zsig vágf épí Budap 1 Béc Építé tanulmá Münch vé Neureuth 18 Műegy
tanulm Európ Ázs Afri hos tanulmány 188 telep Budap álla dolgo S monumen je
magánépü terv Budape m Ár Pavil 189 ors kiállítás Hírla Nyugdíjintéze pal
Alkotmány-ut M Markóut Gr Bizt pal M Kereske palo sírem terve Wahn B La Neusc
csa síremlé E M Építőműv Szövetség Főv Közmunkat Közep T fő o középítkezés
irányítás épít irodal műkö font tanulmá Architekturf M mün egye jutal részesü