14052.htm

CÍMSZÓ: Recepció

SZÓCIKK: "Recepció. A zsidó vallás egyenjogúsítása Magyarországon, amelyet az 1895. XLII. t.-c. biztosít. A R.-t már az 1869. évi zsidó kongresszus követelte Mezei Móric, Rósa Izsó, Simon József és Fenyvessy Adolf indítványa alapján. Sok sikert még a kezdeményezők sem remélhettek, mert abban az időben a protestáns vallások is küzdöttek még a teljes jogegyenlőségért. A következő évtizedben jóformán semmi sem történt, míg aztán 1883. a községkerületi elnökök emlékiratot szerkesztettek és abban kérték a zsidó vallás számára mindazokat a jogokat, amelyek az országban létező törvényesen bevett vallásfelekezeteket megilletik . Az ország még a tiszaeszlári izgalmak hangulatában izzott és a dicséretes iniciatíva, amelyben több volt a bátorság, mint a politikai előrelátás, nem bírta döntő megmozdulásra sem a kormányt, sem a törvényhozást. De a zsidó közvélemény most már napirenden tartotta a kérdést és egy célját tudó komoly gárda küzdött érte a zsidó sajtóban szívósan és kitartóan, megint tíz esztendeig. Ebben a publicisztikai küzdelemben igen nagy érdemeket szereztek : Vázsonyi Vilmos, Szabolcsi Miksa, Mezey Ferenc, Löw Immánuel, Márkus Dezső, Mezei Ernő, Peres Ármin, Rosenberg Sándor, Ullmann Sándor és a két Palágyi. Az illetékes tényezők mindazonáltal még most sem tartották időszerűnek a probléma megoldását és végül is nem a jogos kívánság megismerése kényszerítette ki a rendezést, hanem az a körülmény, hogy az összes vallásokra kiható általánosabb jelentőséget kapott az egyenjogúsítás. A protestáns egyházak ugyanis egyre hangosabban panaszkodtak az elkeresztelések miatt, amelyek nem respektálták a reformált vallások számára biztosított egyenjogúságot és a keresztény vallások egymásközti viszonosságát az 1868 LIII. t.-c. ellenére egyoldalúan megzavarták. Csáky Albin gróf kultuszminiszter körrendeletben az érvényes törvény tiszteletben tartását követelte a katolikus papságtól, amely nyílt ellenszegüléssel válaszolt, miután a lelkiismereti szabadságba való beavatkozásnak minősítette a miniszter rendeletét. A szilárdan kiépített és most már meg nem rendíthető vallásegyenlőség ezáltal keresztény-probléma lett és általános érdek követelte a megoldását. Irányi Dániel 1891. a költségvetési tárgyalás során határozati javaslatot terjesztett a törvényhozás elé azzal a tartalommal, hogy : a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a polgári házasságról törvényjavaslatokat terjesszen elő. A közhangulat nyomása alatt a kormány az egyházpolitikai reformtörvények előkészítésére határozta el magát. Ez az atmoszféra a zsidó kérdésnek is kedvezett. 1892. jan. 6-án országos nagygyűlést tartott a magyar zsidóság a pesti hitközség dísztermében és elfogadta Vázsonyi Vilmosnak a képviselőház számára írt memorandumát, amely a zsidó vallás R.-jának törvénybe iktatását kérte. Most már volt sikere a zsidó megmozdulásnak. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök 1892 nov. 9-én bejelentette a képviselőháznak, hogy a kormány előkészítette a törvényjavaslatokat az általános polgári anyakönyvvezetésről, az izraelita vallás törvénybe iktatásáról, valamint a vallás szabad gyakorlatáról és ezen törvényjavaslatok beterjesztésére megnyerte a korona jóváhagyását. A beígért törvényjavaslatot már nem Szapáry, hanem Wekerle Sándor kormánya nyújtotta be a képviselőháznak 1893. ápr. 26-án. A törvényjavaslat felszabadította a politikai pártszenvedélyt, az ország pártokra bomlott és mindenütt megindult a féktelen izgatás. Csáky gróf visszalépett és Eötvös Loránd báró vállalta a kultuszminiszteri tárcával a veszedelmes javaslatot is és ezt jún. 26-án már tárgyalás alá is vette a képviselőház. Csak három katolikus pap utasította vissza a javaslatot, a képviselőház többi tagja változás nélkül elfogadta. A főrendiházban már csak 103 igent kapott 109 nemmel szemben, de itt tulajdonképen már csak az áttérések megengedése miatt utasították vissza. Még kétszer került a javaslat a főrendiház elé, utoljára 1895. máj. 15-én báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején. 107 főrend mellette, 107 ellene szavazott, az egyenlő arányt Vay Béla elnök igen szavazata döntötte el. A király 1895 okt. 1-én szentesítette a R.-s-törvényt és ez, mint az 1895. XLII. t.-c. jelent meg a törvénytárban a következő szöveggel:"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4052. címszó a lexikon => 733. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14052.htm

CÍMSZÓ: Recepció

SZÓCIKK: Recepció. A zsidó vallás egyenjogúsítása Magyarországon, amelyet az 1895. XLII. t.-c. biztosít. A R.-t már az 1869. évi zsidó kongresszus követelte Mezei Móric, Rósa Izsó, Simon József és Fenyvessy Adolf indítványa alapján. Sok sikert még a kezdeményezők sem remélhettek, mert abban az időben a protestáns vallások is küzdöttek még a teljes jogegyenlőségért. A következő évtizedben jóformán semmi sem történt, míg aztán 1883. a községkerületi elnökök emlékiratot szerkesztettek és abban kérték a zsidó vallás számára mindazokat a jogokat, amelyek az országban létező törvényesen bevett vallásfelekezeteket megilletik . Az ország még a tiszaeszlári izgalmak hangulatában izzott és a dicséretes iniciatíva, amelyben több volt a bátorság, mint a politikai előrelátás, nem bírta döntő megmozdulásra sem a kormányt, sem a törvényhozást. De a zsidó közvélemény most már napirenden tartotta a kérdést és egy célját tudó komoly gárda küzdött érte a zsidó sajtóban szívósan és kitartóan, megint tíz esztendeig. Ebben a publicisztikai küzdelemben igen nagy érdemeket szereztek : Vázsonyi Vilmos, Szabolcsi Miksa, Mezey Ferenc, Löw Immánuel, Márkus Dezső, Mezei Ernő, Peres Ármin, Rosenberg Sándor, Ullmann Sándor és a két Palágyi. Az illetékes tényezők mindazonáltal még most sem tartották időszerűnek a probléma megoldását és végül is nem a jogos kívánság megismerése kényszerítette ki a rendezést, hanem az a körülmény, hogy az összes vallásokra kiható általánosabb jelentőséget kapott az egyenjogúsítás. A protestáns egyházak ugyanis egyre hangosabban panaszkodtak az elkeresztelések miatt, amelyek nem respektálták a reformált vallások számára biztosított egyenjogúságot és a keresztény vallások egymásközti viszonosságát az 1868 LIII. t.-c. ellenére egyoldalúan megzavarták. Csáky Albin gróf kultuszminiszter körrendeletben az érvényes törvény tiszteletben tartását követelte a katolikus papságtól, amely nyílt ellenszegüléssel válaszolt, miután a lelkiismereti szabadságba való beavatkozásnak minősítette a miniszter rendeletét. A szilárdan kiépített és most már meg nem rendíthető vallásegyenlőség ezáltal keresztény-probléma lett és általános érdek követelte a megoldását. Irányi Dániel 1891. a költségvetési tárgyalás során határozati javaslatot terjesztett a törvényhozás elé azzal a tartalommal, hogy : a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a polgári házasságról törvényjavaslatokat terjesszen elő. A közhangulat nyomása alatt a kormány az egyházpolitikai reformtörvények előkészítésére határozta el magát. Ez az atmoszféra a zsidó kérdésnek is kedvezett. 1892. jan. 6-án országos nagygyűlést tartott a magyar zsidóság a pesti hitközség dísztermében és elfogadta Vázsonyi Vilmosnak a képviselőház számára írt memorandumát, amely a zsidó vallás R.-jának törvénybe iktatását kérte. Most már volt sikere a zsidó megmozdulásnak. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök 1892 nov. 9-én bejelentette a képviselőháznak, hogy a kormány előkészítette a törvényjavaslatokat az általános polgári anyakönyvvezetésről, az izraelita vallás törvénybe iktatásáról, valamint a vallás szabad gyakorlatáról és ezen törvényjavaslatok beterjesztésére megnyerte a korona jóváhagyását. A beígért törvényjavaslatot már nem Szapáry, hanem Wekerle Sándor kormánya nyújtotta be a képviselőháznak 1893. ápr. 26-án. A törvényjavaslat felszabadította a politikai pártszenvedélyt, az ország pártokra bomlott és mindenütt megindult a féktelen izgatás. Csáky gróf visszalépett és Eötvös Loránd báró vállalta a kultuszminiszteri tárcával a veszedelmes javaslatot is és ezt jún. 26-án már tárgyalás alá is vette a képviselőház. Csak három katolikus pap utasította vissza a javaslatot, a képviselőház többi tagja változás nélkül elfogadta. A főrendiházban már csak 103 igent kapott 109 nemmel szemben, de itt tulajdonképen már csak az áttérések megengedése miatt utasították vissza. Még kétszer került a javaslat a főrendiház elé, utoljára 1895. máj. 15-én báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején. 107 főrend mellette, 107 ellene szavazott, az egyenlő arányt Vay Béla elnök igen szavazata döntötte el. A király 1895 okt. 1-én szentesítette a R.-s-törvényt és ez, mint az 1895. XLII. t.-c. jelent meg a törvénytárban a következő szöveggel:

14052.ht

CÍMSZÓ Recepci

SZÓCIKK Recepció zsid vallá egyenjogúsítás Magyarországon amelye a 1895 XLII t.-c biztosít R.- má a 1869 év zsid kongresszu követelt Meze Móric Rós Izsó Simo Józse é Fenyvess Adol indítvány alapján So siker mé kezdeményező se remélhettek mer abba a időbe protestán valláso i küzdötte mé telje jogegyenlőségért következ évtizedbe jóformá semm se történt mí aztá 1883 községkerület elnökö emlékirato szerkesztette é abba kérté zsid vallá számár mindazoka jogokat amelye a országba létez törvényese bevet vallásfelekezeteke megilleti A orszá mé tiszaeszlár izgalma hangulatába izzot é dicsérete iniciatíva amelybe töb vol bátorság min politika előrelátás ne bírt dönt megmozdulásr se kormányt se törvényhozást D zsid közvélemén mos má napirende tartott kérdés é eg céljá tud komol gárd küzdöt ért zsid sajtóba szívósa é kitartóan megin tí esztendeig Ebbe publicisztika küzdelembe ige nag érdemeke szerezte Vázsony Vilmos Szabolcs Miksa Meze Ferenc Lö Immánuel Márku Dezső Meze Ernő Pere Ármin Rosenber Sándor Ullman Sándo é ké Palágyi A illetéke tényező mindazonálta mé mos se tartottá időszerűne problém megoldásá é végü i ne jogo kívánsá megismerés kényszerített k rendezést hane a körülmény hog a össze vallásokr kihat általánosab jelentősége kapot a egyenjogúsítás protestán egyháza ugyani egyr hangosabba panaszkodta a elkeresztelése miatt amelye ne respektáltá reformál valláso számár biztosítot egyenjogúságo é keresztén valláso egymásközt viszonosságá a 186 LIII t.-c ellenér egyoldalúa megzavarták Csák Albi gró kultuszminiszte körrendeletbe a érvénye törvén tiszteletbe tartásá követelt katoliku papságtól amel nyíl ellenszegülésse válaszolt miutá lelkiismeret szabadságb val beavatkozásna minősített miniszte rendeletét szilárda kiépítet é mos má me ne rendíthet vallásegyenlősé ezálta keresztény-problém let é általáno érde követelt megoldását Irány Dánie 1891 költségvetés tárgyalá sorá határozat javaslato terjesztet törvényhozá el azza tartalommal hog képviselőhá utasíts kormányt hog vallá szaba gyakorlatáró é polgár házasságró törvényjavaslatoka terjessze elő közhangula nyomás alat kormán a egyházpolitika reformtörvénye előkészítésér határozt e magát E a atmoszfér zsid kérdésne i kedvezett 1892 jan 6-á országo nagygyűlés tartot magya zsidósá pest hitközsé dísztermébe é elfogadt Vázsony Vilmosna képviselőhá számár ír memorandumát amel zsid vallá R.-jána törvényb iktatásá kérte Mos má vol siker zsid megmozdulásnak Gró Szapár Gyul miniszterelnö 189 nov 9-é bejelentett képviselőháznak hog kormán előkészített törvényjavaslatoka a általáno polgár anyakönyvvezetésről a izraelit vallá törvényb iktatásáról valamin vallá szaba gyakorlatáró é eze törvényjavaslato beterjesztésér megnyert koron jóváhagyását beígér törvényjavaslato má ne Szapáry hane Wekerl Sándo kormány nyújtott b képviselőházna 1893 ápr 26-án törvényjavasla felszabadított politika pártszenvedélyt a orszá pártokr bomlot é mindenüt megindul féktele izgatás Csák gró visszalépet é Eötvö Lorán bár vállalt kultuszminiszter tárcáva veszedelme javaslato i é ez jún 26-á má tárgyalá al i vett képviselőház Csa háro katoliku pa utasított vissz javaslatot képviselőhá több tagj változá nélkü elfogadta főrendiházba má csa 10 igen kapot 10 nemme szemben d it tulajdonképe má csa a áttérése megengedés miat utasítottá vissza Mé kétsze kerül javasla főrendihá elé utoljár 1895 máj 15-é bár Bánff Dezs miniszterelnökség idején 10 főren mellette 10 ellen szavazott a egyenl arány Va Bél elnö ige szavazat döntött el királ 189 okt 1-é szentesített R.-s-törvény é ez min a 1895 XLII t.-c jelen me törvénytárba következ szöveggel

14052.h

CÍMSZ Recepc

SZÓCIK Recepci zsi vall egyenjogúsítá Magyarországo amely 189 XLI t.- biztosí R. m 186 é zsi kongressz követel Mez Móri Ró Izs Sim Józs Fenyves Ado indítván alapjá S sike m kezdeményez s remélhette me abb időb protestá vallás küzdött m telj jogegyenlőségér követke évtizedb jóform sem s történ m azt 188 községkerüle elnök emlékirat szerkesztett abb kért zsi vall számá mindazok jogoka amely országb léte törvényes beve vallásfelekezetek megillet orsz m tiszaeszlá izgalm hangulatáb izzo dicséret iniciatív amelyb tö vo bátorsá mi politik előrelátá n bír dön megmozdulás s kormány s törvényhozás zsi közvélemé mo m napirend tartot kérdé e célj tu komo gár küzdö ér zsi sajtób szívós kitartóa megi t esztendei Ebb publicisztik küzdelemb ig na érdemek szerezt Vázson Vilmo Szabolc Miks Mez Feren L Immánue Márk Dezs Mez Ern Per Ármi Rosenbe Sándo Ullma Sánd k Palágy illeték tényez mindazonált m mo s tartott időszerűn problé megoldás vég n jog kíváns megismeré kényszerítet rendezés han körülmén ho össz vallások kiha általánosa jelentőség kapo egyenjogúsítá protestá egyház ugyan egy hangosabb panaszkodt elkeresztelés miat amely n respektált reformá vallás számá biztosíto egyenjogúság kereszté vallás egymásköz viszonosság 18 LII t.- ellené egyoldalú megzavartá Csá Alb gr kultuszminiszt körrendeletb érvény törvé tiszteletb tartás követel katolik papságtó ame nyí ellenszegüléss válaszol miut lelkiismere szabadság va beavatkozásn minősítet miniszt rendeleté szilárd kiépíte mo m m n rendíthe vallásegyenlős ezált keresztény-problé le általán érd követel megoldásá Irán Dáni 189 költségveté tárgyal sor határoza javaslat terjeszte törvényhoz e azz tartalomma ho képviselőh utasít kormány ho vall szab gyakorlatár polgá házasságr törvényjavaslatok terjessz el közhangul nyomá ala kormá egyházpolitik reformtörvény előkészítésé határoz magá atmoszfé zsi kérdésn kedvezet 189 ja 6- ország nagygyűlé tarto magy zsidós pes hitközs díszterméb elfogad Vázson Vilmosn képviselőh számá í memorandumá ame zsi vall R.-ján törvény iktatás kért Mo m vo sike zsi megmozdulásna Gr Szapá Gyu minisztereln 18 no 9- bejelentet képviselőházna ho kormá előkészítet törvényjavaslatok általán polgá anyakönyvvezetésrő izraeli vall törvény iktatásáró valami vall szab gyakorlatár ez törvényjavaslat beterjesztésé megnyer koro jóváhagyásá beígé törvényjavaslat m n Szapár han Weker Sánd kormán nyújtot képviselőházn 189 áp 26-á törvényjavasl felszabadítot politik pártszenvedély orsz pártok bomlo mindenü megindu féktel izgatá Csá gr visszalépe Eötv Lorá bá vállal kultuszminiszte tárcáv veszedelm javaslat e jú 26- m tárgyal a vet képviselőhá Cs hár katolik p utasítot viss javaslato képviselőh töb tag változ nélk elfogadt főrendiházb m cs 1 ige kapo 1 nemm szembe i tulajdonkép m cs áttérés megengedé mia utasított vissz M kétsz kerü javasl főrendih el utoljá 189 má 15- bá Bánf Dez miniszterelnöksé idejé 1 főre mellett 1 elle szavazot egyen arán V Bé eln ig szavaza döntöt e kirá 18 ok 1- szentesítet R.-s-törvén e mi 189 XLI t.- jele m törvénytárb követke szövegge

14052.

CÍMS Recep

SZÓCI Recepc zs val egyenjogúsít Magyarország amel 18 XL t. biztos R 18 zs kongress követe Me Mór R Iz Si Józ Fenyve Ad indítvá alapj sik kezdeménye remélhett m ab idő protest vallá küzdöt tel jogegyenlőségé követk évtized jófor se törté az 18 községkerül elnö emlékira szerkesztet ab kér zs val szám mindazo jogok amel ország lét törvénye bev vallásfelekezete megille ors tiszaeszl izgal hangulatá izz dicsére iniciatí amely t v bátors m politi előrelát bí dö megmozdulá kormán törvényhozá zs közvélem m napiren tarto kérd cél t kom gá küzd é zs sajtó szívó kitartó meg esztende Eb publiciszti küzdelem i n érdeme szerez Vázso Vilm Szabol Mik Me Fere Immánu Már Dez Me Er Pe Árm Rosenb Sánd Ullm Sán Palág illeté ténye mindazonál m tartot időszerű probl megoldá vé jo kíván megismer kényszeríte rendezé ha körülmé h öss valláso kih általános jelentősé kap egyenjogúsít protest egyhá ugya eg hangosab panaszkod elkeresztelé mia amel respektál reform vallá szám biztosít egyenjogúsá kereszt vallá egymáskö viszonossá 1 LI t. ellen egyoldal megzavart Cs Al g kultuszminisz körrendelet érvén törv tisztelet tartá követe katoli papságt am ny ellenszegülés válaszo miu lelkiismer szabadsá v beavatkozás minősíte minisz rendelet szilár kiépít m rendíth vallásegyenlő ezál keresztény-probl l általá ér követe megoldás Irá Dán 18 költségvet tárgya so határoz javasla terjeszt törvényho az tartalomm h képviselő utasí kormán h val sza gyakorlatá polg házasság törvényjavaslato terjess e közhangu nyom al korm egyházpoliti reformtörvén előkészítés határo mag atmoszf zs kérdés kedveze 18 j 6 orszá nagygyűl tart mag zsidó pe hitköz dísztermé elfoga Vázso Vilmos képviselő szám memorandum am zs val R.-já törvén iktatá kér M v sik zs megmozdulásn G Szap Gy miniszterel 1 n 9 bejelente képviselőházn h korm előkészíte törvényjavaslato általá polg anyakönyvvezetésr izrael val törvén iktatásár valam val sza gyakorlatá e törvényjavasla beterjesztés megnye kor jóváhagyás beíg törvényjavasla Szapá ha Weke Sán kormá nyújto képviselőház 18 á 26- törvényjavas felszabadíto politi pártszenvedél ors párto boml minden megind fékte izgat Cs g visszalép Eöt Lor b válla kultuszminiszt tárcá veszedel javasla j 26 tárgya ve képviselőh C há katoli utasíto vis javaslat képviselő tö ta válto nél elfogad főrendiház c ig kap nem szemb tulajdonké c áttéré megenged mi utasítot viss kéts ker javas főrendi e utolj 18 m 15 b Bán De miniszterelnöks idej főr mellet ell szavazo egye ará B el i szavaz döntö kir 1 o 1 szentesíte R.-s-törvé m 18 XL t. jel törvénytár követk szövegg

14052

CÍM Rece

SZÓC Recep z va egyenjogúsí Magyarorszá ame 1 X t bizto 1 z kongres követ M Mó I S Jó Fenyv A indítv alap si kezdemény remélhet a id protes vall küzdö te jogegyenlőség követ évtize jófo s tört a 1 községkerü eln emlékir szerkeszte a ké z va szá mindaz jogo ame orszá lé törvény be vallásfelekezet megill or tiszaesz izga hangulat iz dicsér iniciat amel bátor polit előrelá b d megmozdul kormá törvényhoz z közvéle napire tart kér cé ko g küz z sajt szív kitart me esztend E publiciszt küzdele érdem szere Vázs Vil Szabo Mi M Fer Immán Má De M E P Ár Rosen Sán Ull Sá Palá illet tény mindazoná tarto időszer prob megold v j kívá megisme kényszerít rendez h körülm ös vallás ki általáno jelentős ka egyenjogúsí protes egyh ugy e hangosa panaszko elkeresztel mi ame respektá refor vall szá biztosí egyenjogús keresz vall egymásk viszonoss L t elle egyolda megzavar C A kultuszminis körrendele érvé tör tisztele tart követ katol papság a n ellenszegülé válasz mi lelkiisme szabads beavatkozá minősít minis rendele szilá kiépí rendít vallásegyenl ezá keresztény-prob által é követ megoldá Ir Dá 1 költségve tárgy s határo javasl terjesz törvényh a tartalom képvisel utas kormá va sz gyakorlat pol házassá törvényjavaslat terjes közhang nyo a kor egyházpolit reformtörvé előkészíté határ ma atmosz z kérdé kedvez 1 orsz nagygyű tar ma zsid p hitkö díszterm elfog Vázs Vilmo képvisel szá memorandu a z va R.-j törvé iktat ké si z megmozdulás Sza G minisztere bejelent képviselőház kor előkészít törvényjavaslat által pol anyakönyvvezetés izrae va törvé iktatásá vala va sz gyakorlat törvényjavasl beterjeszté megny ko jóváhagyá beí törvényjavasl Szap h Wek Sá korm nyújt képviselőhá 1 26 törvényjava felszabadít polit pártszenvedé or párt bom minde megin fékt izga C visszalé Eö Lo váll kultuszminisz tárc veszede javasl 2 tárgy v képviselő h katol utasít vi javasla képvisel t t vált né elfoga főrendihá i ka ne szem tulajdonk áttér megenge m utasíto vis két ke java főrend utol 1 1 Bá D miniszterelnök ide fő melle el szavaz egy ar e szava dönt ki szentesít R.-s-törv 1 X t je törvénytá követ szöveg

1405

CÍ Rec

SZÓ Rece v egyenjogús Magyarorsz am bizt kongre köve M J Feny indít ala s kezdemén remélhe i prote val küzd t jogegyenlősé köve évtiz jóf tör községker el emléki szerkeszt k v sz minda jog am orsz l törvén b vallásfelekeze megil o tiszaes izg hangula i dicsé inicia ame báto poli előrel megmozdu korm törvényho közvél napir tar ké c k kü saj szí kitar m eszten publicisz küzdel érde szer Váz Vi Szab M Fe Immá M D Á Rose Sá Ul S Pal ille tén mindazon tart idősze pro megol kív megism kényszerí rende körül ö vallá k általán jelentő k egyenjogús prote egy ug hangos panaszk elkereszte m am respekt refo val sz biztos egyenjogú keres val egymás viszonos ell egyold megzava kultuszmini körrendel érv tö tisztel tar köve kato papsá ellenszegül válas m lelkiism szabad beavatkoz minősí mini rendel szil kiép rendí vallásegyen ez keresztény-pro álta köve megold I D költségv tárg határ javas terjes törvény tartalo képvise uta korm v s gyakorla po házass törvényjavasla terje közhan ny ko egyházpoli reformtörv előkészít hatá m atmos kérd kedve ors nagygy ta m zsi hitk díszter elfo Váz Vilm képvise sz memorand v R.- törv ikta k s megmozdulá Sz miniszter bejelen képviselőhá ko előkészí törvényjavasla álta po anyakönyvvezeté izra v törv iktatás val v s gyakorla törvényjavas beterjeszt megn k jóváhagy be törvényjavas Sza We S kor nyúj képviselőh 2 törvényjav felszabadí poli pártszenved o pár bo mind megi fék izg visszal E L vál kultuszminis tár veszed javas tárg képvisel kato utasí v javasl képvise vál n elfog főrendih k n sze tulajdon átté megeng utasít vi ké k jav főren uto B miniszterelnö id f mell e szava eg a szav dön k szentesí R.-s-tör j törvényt köve szöve