14095.htm
CÍMSZÓ: Rendészeti törvények
SZÓCIKK: Rendészeti
törvényeit, a polgárok békéjére, biztonságára, egészségére, jólétére és
erkölcsére vonatkozó törvények, melyeknek az a főcéljuk, hogy megakadályozzák a
bűnözést. A zsidó állam már a legrégibb időben gyakorolta az ezirányú
törvényhozást. A Deuteronomium (16. 18) soterim-ról, hivatalnokokról, a Targum
peranin-ról beszél, amelyet majdnem valamennyi zsidó kommentátor,
rendőrhivatalnoknak értelmez, akinek feladata volt a bíróság határozatait
végrehajtani (Peszikta Rabbati 149b ; Jad Hachazaka; Szanhedrin la, továbbá
Rasi és Ibn Ezra). A bibliai szövegek szerint a soterim kötelessége volt a
rendelkezések kihirdetése, főkép háború idején (Deuter. 20. 5, 8, 9; Jósua 1.
10, 3. 2); a király személyére való őrködés (Krón. 1. 27. 1); a közmunkákra
való felügyelet (Krón. II 34. 13). Josephus (Antiquitates IV. 8, § 14) azt
állítja, hogy minden bíró két Lévi törzséből való rendőrközeggel rendelkezett.
A bibliai iratokból is kitűnik, hogy valóban levitákat alkalmaztak rendőri
szolgálatra (Krón. I. 23. 4; 26. 29; Krón. II 36 13). Minden városnak és minden
kerületnek külön rendőrsége volt; (Deuter. 1. 15; Szifré Deut. 141; Szanhedrin
16b). Jehosafat király alatt az egész rendészet a legfőbb bíró joghatósága alá
tartozott (Krón. II. 19. 11, v. ö. u. o. 26. 11). Említést találunk őrökről is,
akik éjjelenként a városban cirkáltak s a gyanús személyeket letartóztatták
(Énekek Én. 3. 3 ; 5. 7). A jeruzsálemi Nagy Templom udvarában 21 levita látta
el a rendőri funkciókat s ezek közül felváltva három éjjelenként is őrködött.
Az őrség kapitánya éjjelenként lámpással végignézte hogy az őrök helyeiken
vannak-e s ha valamelyik elaludt, jogában állt azt megfenyíteni s tüzet vinni
közelébe (Middót 1. 12). A Nagy Templom kapuinak kinyitása, amelyhez Josephus
szerint legalább húsz ember volt szükséges, a kapusok (soórim) kötelessége volt
s a felügyeletet külön hivatalnok látta el. A Misna (Ketubot 13a és 105a)
magasabb rangú rendőrtisztviselőket említ, akik a Templom területén kihágási
ügyekben bírói funkciót is végeztek és a templom-kincstárból kapták fizetésüket
(Sekálim 4. 2 és 7). Babiloni a és Palesztina zsidó községeiben a város
vezetősége alá tartoztak. Kötelességük volt: a mérték és súly felülvizsgálása
(Szifra Kedósim 8. 8; Bábá Batra 89a), a piaci áruk árának szabályozása (B. B.
u. o.) földmérés és felügyelés, hogy senki a szomszéd birtok határát meg ne
sértse (u. o. és Rasbam u. ahhoz, Bábá Mecia 107b), őrködés a városokban (B. B.
u. o.), fegyveres-lovas szolgálat a külvárosokban (Bábá Batra 8a, v. ö. Jebámót
121b). Fizetésüket a várostól a lakók adóiból, kinevezésüket pedig az
exilarchától (l. o.) kapták. A Biblia és Talmud rendészeti törvényei igen
nagyszámúak. A Biblia elrendeli a korlátok kötelező építését a háztetőkre,
nehogy vért hozz házadra azáltal, hogy valaki leesik onnan (Deuter. 22. 8). A
Talmud a barlangok, pincék, kutak befedését követeli (Szifré Deuter. 229) és a
törött létrák eltávolítását (Bába Káma 15b); a kutyákat láncon kellett tartani
s csupán este oldhatták el a láncról, de csakis ott, ahol az ellenségtől való
félelem jogos volt (Bábá Káma 83a). Szelídítetlen állatokat, főkép vadmacskát
nem volt szabad tartani s ha valaki ilyet talált bárki házában is, joga volt megölni
az állatot (u. o. 80b; v. ö. Chullin 7b). Leomlott falat vagy fát a
tulajdonosnak harminc napon belül el kellett takarítani, de ha veszélyes volt,
akkor azonnal (Bábá Mecia 117b; Chósen Mispát 416, 1). Tilos volt az utcára
követ dobni (Bábá Káma 50b) vagy a közutak alatt alagutat fúrni (Bábá Batra
60a), ezt csak a városvezetőség külön engedélyével, a rendészeti felügyelő
ellenőrzése mellett lehetett. (Chósen Mispát 417, 1). Fegyvert nem volt szabad
gyanús egyénnek eladni (Abóda Zárá 15b; (Jore Dea. 151, 5). A helyi
bíróságoknak kötelességük volt intézkedni a veszedelmesebb utak biztonságáról,
hogy az utasokat baj ne érje. A bíróságok szabályozták a közlekedést és
postaszolgáltatást, tartoztak gondoskodni arról is, hogy az azilumjogot senki
meg ne sérthesse. Számos R.-et hagyományozott a Talmud a kereskedelem és
forgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására. Meghatározták az utak
szélességét, hogy a szemben jövő kocsik akadálytalanul kitérhessenek (Bábá
Batra 100a, b). Gondoskodás történt arról is, hogy a házak balkonja és a házak
előtti fák ágai a kocsin, lovon vagy teveháton járókat ne sérthessék (u. o.
27b, 60a). A folyók vagy tavak kikötőinél a bozótokat és vadon növő fákat bárki
kivághatta, miután azok a fuvarosok munkásságát megnehezítették (Bábá Mecia
107b). Az építőanyagot nem volt szabad nyílt utcán hagyni, csupán a téglát és
cserepet, de a tulajdonos ez esetben is felelősséggel tartozott az esetleges
károkért (u. o. 118b). A vizet nem volt szabad az utcára kiönteni a nyári
évszakban s ha esőzés idején meg is engedték, aki kiöntötte, felelősséggel
tartozott (Bábá Káma 6a, 30a). A chásszideus-esszéusok (l. o.) meghonosították
azt a szokást, hogy az üvegdarabokat mélyen a földbe ásták el a szántóföldeken,
nehogy valakit megsértsenek, mások elégették vagy folyó mentén szórták szót a
törött tárgyakat (u. o. 30a). A Jeruzsálemben érvényes R. eltiltották az
elhasznált holmiknak az utcára való szórását, az agyagból való építkezést, a
felesleges kertek ültetését (kivéve a rózsaligeteket), az apró jószág tartását
s a trágya felhalmozását a város határain belül (Bábá Káma 82b). A R. fontos
része az, amely a polgárok személyes szabadságára és tisztességére ügyelt. Aki
valakit ellopott és rabszolgának eladott, azt a mózesi törvények értelmében
(Exod. 21.16) halállal büntették. Az Én (Isten) szolgáim ők, nem a szolgák
szolgái , gyakran hangoztatott elv volt a rabbiknál (Bábá Mecia 10a ; Kiddusin
22b; mindkettő a Levit. 25. 42 alapján). A börtönbüntetés nem szerepel a
Bibliában, de később alkalmazták azt. A kártalanításról törvények gondoskodtak
oly esetben, mikor az igényjogosultságot bíróság állapította meg. A testi
fenyítést a szigorúan megállapított mértékben alkalmazták. A halálra ítélt
megbecstelenítése tiltva volt s a kivégzettet nem volt szabad éjnek idején a
bitón hagyni (Deuter. 21. 23). A közmorálról a rabbik a legrészletesebben
intézkednek. A játékost a társadalom kitaszítottjának tekintették, tanúzását
bíróság előtt nem fogadták el, sem esküjének nem adtak hitelt. Az egyéni
tulajdonjogról részletes intézkedések és fejtegetések vannak a Talmudban. A
földbirtok határát szigorúan megállapították s aki szomszédja földjére
jogtalanul áthatolt, szigorúan megbüntették (Deuter. 19. 14; 27. 17). Erre
külön mezei rendőri intézmény felügyelt. Nem volt szabad a mezőkön sem olyan
állatot tartani, amelyik a másik szántóföldjén a vetést pusztította (Bábá Káma
79b) s még a galambdúcokat is ötven öl távolságra kellett felállítani a
szomszéd birtokától, nehogy az utóbbi vetésében kárt okozzon (Bábá Batra 23a).
Tilos volt a szomszéd birtok közvetlen közelében kutakat, gödröket és
barlangokat fúrni (u. o. 17a), kemencéket pedig saját házban is csupán akkor
volt szabad építeni, ha megállapították, hogy tűzveszély nem forog fenn (u. o.
20b). Az orgazdaságot büntették s ha gyanús volt egy tárgy eredete, tilos volt
azt eladni. A juhásztól nem volt szabad juhot, gyapjút, tejet vagy borjút
vásárolni (Bábá Káma 118b), sem pedig a kertésztől fát vagy gyümölcsöt (u. o.
119a). Asszonyoktól, akiknek nem volt magántulajdonuk, valamint szolgáktól
szintén nem volt szabad vásárolni, kivévén olyan tárgyakat, amelyekre nem
forgott fenn gyanú, de nem volt szabad ugyanezektől megőrzésre sem átvenni
tárgyakat (Bábá Batra 51b). A csalás az üzletkötésnél szigorúan tiltva volt
(Levit. 25. 14, 17), úgyszintén a félrevezetésre szolgáló kétértelmű beszéd is.
(Bábá Mecia 58b), amely parancs a nem-zsidóval való üzletkötésre is ugyanúgy
vonatkozott (Chullin 94a). El volt tiltva a tárgyak olyan értékesítése, amely
értéküket meghaladó árra törekedett, úgyszintén az ilyen áruk kirakatozása is
(Bábá Mecia 60a, b). Ha a bort vízzel keverték, azt addig nem adhatták el, amíg
a vásárlóval a keverést nem tudatták (u, o.). A keverés rendőrtisztek
jelenlétében történt (Toszefta Kelim; Baba Káma VI. 10; v. ö. Abóda Zárá 58a és
Rasi). Érdekes és jellemző rendészeti intézkedés, hogy az előírt módon levágott
állat vérének a főütéren való kifolyását a hentes azért, hogy a barom súlyosabb
legyen, nem állíthatta meg mesterségesen (Chullin 113a). Különösen
körülményesek voltak a mérték és a súly ellenőrzésére szolgáló R., amelyek a
Biblia törvényein alapultak (Levitic. 19. 35, 36). A hamis súly és mérték
használata a szoros értelemben vett magánlakásban is szigorúan el volt tiltva
(Deuter. 25, 13-16; Bábá Batra 89b). R. Levi kijelenti, hogy a hamis súly és
mérték használata nagyobb bűn, mint a-szexuális tisztasági törvények
megszegése, mert ez utóbbit őszinte bűnbánattal le lehet vezekelni, de az
előbbi által okozott kárt nem lehet, hacsak a csaló valamennyi vásárlójának kárát
meg nem téríti (Bábá Batra 88b). A súlymérőt csupán kőből és üvegből volt
szabad előállítani, de sem bádogból, sem vasból, sem más durva ércből, amelyen
a piszok felhalmozódik (u. o. 89b). A súlymérőt nem volt szabad sóba tenni,
mert ez növelte súlyát (u. o.). A szabad lengésre tágas helyet kellett hagyni
(u. o. 89a), hetente legalább egyszer a tulajdonos köteles volt azt
kitisztítani, míg a serpenyőket minden egyes mérés után (u. o. 88a). A piaci
árak spekuláció útján történő felemelését a rabbik különösen elítélték s aki
mégis ezt tette, azt az uzsorással s a mérték- és súlycsalókkal egyformának
minősítették (Bábá Batra 90b). Tápanyagokat, amelyekre Palesztinának szüksége
volt, nem volt szabad még a szomszédos Szíriába sem szállítani (u. o.). Éhség
idején tiltva volt az élelem felhalmozása, még az őstermelő is köteles volt azt
piacra vinni. Normális viszonyok között felhalmozás meg volt engedve a
tulajdonosnak, de nem a közvetítő spekulálónak (u. o.). A gabonaközvetítés
általában csak a pékeknek volt megengedve, olyan feltétel alatt, hogy kizáróan
sütés céljára használták fel azt (u. o, 91a). A városi piacon a város lakói és
eladói előnyben részesültek, jóllehet az idegen kereskedővel is igen
liberálisan bánt a hatóság (u. o. 21b, 22a). Nőknek kozmetikai cikkeket
idegenek is árulhattak s a tradíció ezt az intézkedést Ezrára vezeti vissza
(Bábá Káma 82a, b). A tulajdonjog védelmére még a következő R. voltak:
kiskorúak részére gyámot rendeltek ki (Ketubot 18b, 20a); beszámíthatatlanok
vagyonát a hatóság kezelte (Chaggiga 3b ; Jore Dea I. 5); ha az alperes távol
volt, akkor a bíróság gondnokot nevezett ki részére s ha idegenben halt meg az
illető, a bíróság beavatkozott a birtokfelosztásnál (Bábá Mecia 38b, 39a).
Okmányokat csupán olyan anyagon lehetett írni, amely minden vakarást és
változtatást láthatóan feltüntetett (Gittin 23a; Chósen Mispot 42, 1).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4095. címszó a lexikon =>
740. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14095.htm
CÍMSZÓ: Rendészeti törvények
SZÓCIKK: Rendészeti törvényeit, a polgárok békéjére, biztonságára,
egészségére, jólétére és erkölcsére vonatkozó törvények, melyeknek az a
főcéljuk, hogy megakadályozzák a bűnözést. A zsidó állam már a legrégibb időben
gyakorolta az ezirányú törvényhozást. A Deuteronomium 16. 18 soterim-ról,
hivatalnokokról, a Targum peranin-ról beszél, amelyet majdnem valamennyi zsidó
kommentátor, rendőrhivatalnoknak értelmez, akinek feladata volt a bíróság
határozatait végrehajtani Peszikta Rabbati 149b ; Jad Hachazaka; Szanhedrin la,
továbbá Rasi és Ibn Ezra . A bibliai szövegek szerint a soterim kötelessége
volt a rendelkezések kihirdetése, főkép háború idején Deuter. 20. 5, 8, 9;
Jósua 1. 10, 3. 2 ; a király személyére való őrködés Krón. 1. 27. 1 ; a
közmunkákra való felügyelet Krón. II 34. 13 . Josephus Antiquitates IV. 8, § 14
azt állítja, hogy minden bíró két Lévi törzséből való rendőrközeggel
rendelkezett. A bibliai iratokból is kitűnik, hogy valóban levitákat
alkalmaztak rendőri szolgálatra Krón. I. 23. 4; 26. 29; Krón. II 36 13 . Minden
városnak és minden kerületnek külön rendőrsége volt; Deuter. 1. 15; Szifré
Deut. 141; Szanhedrin 16b . Jehosafat király alatt az egész rendészet a legfőbb
bíró joghatósága alá tartozott Krón. II. 19. 11, v. ö. u. o. 26. 11 . Említést
találunk őrökről is, akik éjjelenként a városban cirkáltak s a gyanús
személyeket letartóztatták Énekek Én. 3. 3 ; 5. 7 . A jeruzsálemi Nagy Templom
udvarában 21 levita látta el a rendőri funkciókat s ezek közül felváltva három
éjjelenként is őrködött. Az őrség kapitánya éjjelenként lámpással végignézte
hogy az őrök helyeiken vannak-e s ha valamelyik elaludt, jogában állt azt
megfenyíteni s tüzet vinni közelébe Middót 1. 12 . A Nagy Templom kapuinak
kinyitása, amelyhez Josephus szerint legalább húsz ember volt szükséges, a kapusok
soórim kötelessége volt s a felügyeletet külön hivatalnok látta el. A Misna
Ketubot 13a és 105a magasabb rangú rendőrtisztviselőket említ, akik a Templom
területén kihágási ügyekben bírói funkciót is végeztek és a templom-kincstárból
kapták fizetésüket Sekálim 4. 2 és 7 . Babiloni a és Palesztina zsidó
községeiben a város vezetősége alá tartoztak. Kötelességük volt: a mérték és
súly felülvizsgálása Szifra Kedósim 8. 8; Bábá Batra 89a , a piaci áruk árának
szabályozása B. B. u. o. földmérés és felügyelés, hogy senki a szomszéd birtok
határát meg ne sértse u. o. és Rasbam u. ahhoz, Bábá Mecia 107b , őrködés a
városokban B. B. u. o. , fegyveres-lovas szolgálat a külvárosokban Bábá Batra
8a, v. ö. Jebámót 121b . Fizetésüket a várostól a lakók adóiból, kinevezésüket
pedig az exilarchától l. o. kapták. A Biblia és Talmud rendészeti törvényei
igen nagyszámúak. A Biblia elrendeli a korlátok kötelező építését a háztetőkre,
nehogy vért hozz házadra azáltal, hogy valaki leesik onnan Deuter. 22. 8 . A
Talmud a barlangok, pincék, kutak befedését követeli Szifré Deuter. 229 és a
törött létrák eltávolítását Bába Káma 15b ; a kutyákat láncon kellett tartani s
csupán este oldhatták el a láncról, de csakis ott, ahol az ellenségtől való
félelem jogos volt Bábá Káma 83a . Szelídítetlen állatokat, főkép vadmacskát
nem volt szabad tartani s ha valaki ilyet talált bárki házában is, joga volt
megölni az állatot u. o. 80b; v. ö. Chullin 7b . Leomlott falat vagy fát a
tulajdonosnak harminc napon belül el kellett takarítani, de ha veszélyes volt,
akkor azonnal Bábá Mecia 117b; Chósen Mispát 416, 1 . Tilos volt az utcára
követ dobni Bábá Káma 50b vagy a közutak alatt alagutat fúrni Bábá Batra 60a ,
ezt csak a városvezetőség külön engedélyével, a rendészeti felügyelő
ellenőrzése mellett lehetett. Chósen Mispát 417, 1 . Fegyvert nem volt szabad
gyanús egyénnek eladni Abóda Zárá 15b; Jore Dea. 151, 5 . A helyi bíróságoknak
kötelességük volt intézkedni a veszedelmesebb utak biztonságáról, hogy az
utasokat baj ne érje. A bíróságok szabályozták a közlekedést és
postaszolgáltatást, tartoztak gondoskodni arról is, hogy az azilumjogot senki
meg ne sérthesse. Számos R.-et hagyományozott a Talmud a kereskedelem és
forgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására. Meghatározták az utak
szélességét, hogy a szemben jövő kocsik akadálytalanul kitérhessenek Bábá Batra
100a, b . Gondoskodás történt arról is, hogy a házak balkonja és a házak előtti
fák ágai a kocsin, lovon vagy teveháton járókat ne sérthessék u. o. 27b, 60a .
A folyók vagy tavak kikötőinél a bozótokat és vadon növő fákat bárki
kivághatta, miután azok a fuvarosok munkásságát megnehezítették Bábá Mecia 107b
. Az építőanyagot nem volt szabad nyílt utcán hagyni, csupán a téglát és
cserepet, de a tulajdonos ez esetben is felelősséggel tartozott az esetleges
károkért u. o. 118b . A vizet nem volt szabad az utcára kiönteni a nyári
évszakban s ha esőzés idején meg is engedték, aki kiöntötte, felelősséggel
tartozott Bábá Káma 6a, 30a . A chásszideus-esszéusok l. o. meghonosították azt
a szokást, hogy az üvegdarabokat mélyen a földbe ásták el a szántóföldeken,
nehogy valakit megsértsenek, mások elégették vagy folyó mentén szórták szót a
törött tárgyakat u. o. 30a . A Jeruzsálemben érvényes R. eltiltották az
elhasznált holmiknak az utcára való szórását, az agyagból való építkezést, a
felesleges kertek ültetését kivéve a rózsaligeteket , az apró jószág tartását s
a trágya felhalmozását a város határain belül Bábá Káma 82b . A R. fontos része
az, amely a polgárok személyes szabadságára és tisztességére ügyelt. Aki
valakit ellopott és rabszolgának eladott, azt a mózesi törvények értelmében
Exod. 21.16 halállal büntették. Az Én Isten szolgáim ők, nem a szolgák szolgái
, gyakran hangoztatott elv volt a rabbiknál Bábá Mecia 10a ; Kiddusin 22b;
mindkettő a Levit. 25. 42 alapján . A börtönbüntetés nem szerepel a Bibliában,
de később alkalmazták azt. A kártalanításról törvények gondoskodtak oly
esetben, mikor az igényjogosultságot bíróság állapította meg. A testi fenyítést
a szigorúan megállapított mértékben alkalmazták. A halálra ítélt
megbecstelenítése tiltva volt s a kivégzettet nem volt szabad éjnek idején a
bitón hagyni Deuter. 21. 23 . A közmorálról a rabbik a legrészletesebben
intézkednek. A játékost a társadalom kitaszítottjának tekintették, tanúzását bíróság
előtt nem fogadták el, sem esküjének nem adtak hitelt. Az egyéni tulajdonjogról
részletes intézkedések és fejtegetések vannak a Talmudban. A földbirtok határát
szigorúan megállapították s aki szomszédja földjére jogtalanul áthatolt,
szigorúan megbüntették Deuter. 19. 14; 27. 17 . Erre külön mezei rendőri
intézmény felügyelt. Nem volt szabad a mezőkön sem olyan állatot tartani,
amelyik a másik szántóföldjén a vetést pusztította Bábá Káma 79b s még a
galambdúcokat is ötven öl távolságra kellett felállítani a szomszéd birtokától,
nehogy az utóbbi vetésében kárt okozzon Bábá Batra 23a . Tilos volt a szomszéd
birtok közvetlen közelében kutakat, gödröket és barlangokat fúrni u. o. 17a ,
kemencéket pedig saját házban is csupán akkor volt szabad építeni, ha megállapították,
hogy tűzveszély nem forog fenn u. o. 20b . Az orgazdaságot büntették s ha
gyanús volt egy tárgy eredete, tilos volt azt eladni. A juhásztól nem volt
szabad juhot, gyapjút, tejet vagy borjút vásárolni Bábá Káma 118b , sem pedig a
kertésztől fát vagy gyümölcsöt u. o. 119a . Asszonyoktól, akiknek nem volt
magántulajdonuk, valamint szolgáktól szintén nem volt szabad vásárolni, kivévén
olyan tárgyakat, amelyekre nem forgott fenn gyanú, de nem volt szabad
ugyanezektől megőrzésre sem átvenni tárgyakat Bábá Batra 51b . A csalás az
üzletkötésnél szigorúan tiltva volt Levit. 25. 14, 17 , úgyszintén a
félrevezetésre szolgáló kétértelmű beszéd is. Bábá Mecia 58b , amely parancs a
nem-zsidóval való üzletkötésre is ugyanúgy vonatkozott Chullin 94a . El volt
tiltva a tárgyak olyan értékesítése, amely értéküket meghaladó árra törekedett,
úgyszintén az ilyen áruk kirakatozása is Bábá Mecia 60a, b . Ha a bort vízzel
keverték, azt addig nem adhatták el, amíg a vásárlóval a keverést nem tudatták
u, o. . A keverés rendőrtisztek jelenlétében történt Toszefta Kelim; Baba Káma
VI. 10; v. ö. Abóda Zárá 58a és Rasi . Érdekes és jellemző rendészeti
intézkedés, hogy az előírt módon levágott állat vérének a főütéren való
kifolyását a hentes azért, hogy a barom súlyosabb legyen, nem állíthatta meg
mesterségesen Chullin 113a . Különösen körülményesek voltak a mérték és a súly
ellenőrzésére szolgáló R., amelyek a Biblia törvényein alapultak Levitic. 19.
35, 36 . A hamis súly és mérték használata a szoros értelemben vett magánlakásban
is szigorúan el volt tiltva Deuter. 25, 13-16; Bábá Batra 89b . R. Levi
kijelenti, hogy a hamis súly és mérték használata nagyobb bűn, mint a-szexuális
tisztasági törvények megszegése, mert ez utóbbit őszinte bűnbánattal le lehet
vezekelni, de az előbbi által okozott kárt nem lehet, hacsak a csaló valamennyi
vásárlójának kárát meg nem téríti Bábá Batra 88b . A súlymérőt csupán kőből és
üvegből volt szabad előállítani, de sem bádogból, sem vasból, sem más durva
ércből, amelyen a piszok felhalmozódik u. o. 89b . A súlymérőt nem volt szabad
sóba tenni, mert ez növelte súlyát u. o. . A szabad lengésre tágas helyet
kellett hagyni u. o. 89a , hetente legalább egyszer a tulajdonos köteles volt
azt kitisztítani, míg a serpenyőket minden egyes mérés után u. o. 88a . A piaci
árak spekuláció útján történő felemelését a rabbik különösen elítélték s aki
mégis ezt tette, azt az uzsorással s a mérték- és súlycsalókkal egyformának
minősítették Bábá Batra 90b . Tápanyagokat, amelyekre Palesztinának szüksége
volt, nem volt szabad még a szomszédos Szíriába sem szállítani u. o. . Éhség
idején tiltva volt az élelem felhalmozása, még az őstermelő is köteles volt azt
piacra vinni. Normális viszonyok között felhalmozás meg volt engedve a
tulajdonosnak, de nem a közvetítő spekulálónak u. o. . A gabonaközvetítés
általában csak a pékeknek volt megengedve, olyan feltétel alatt, hogy kizáróan
sütés céljára használták fel azt u. o, 91a . A városi piacon a város lakói és
eladói előnyben részesültek, jóllehet az idegen kereskedővel is igen
liberálisan bánt a hatóság u. o. 21b, 22a . Nőknek kozmetikai cikkeket idegenek
is árulhattak s a tradíció ezt az intézkedést Ezrára vezeti vissza Bábá Káma
82a, b . A tulajdonjog védelmére még a következő R. voltak: kiskorúak részére
gyámot rendeltek ki Ketubot 18b, 20a ; beszámíthatatlanok vagyonát a hatóság
kezelte Chaggiga 3b ; Jore Dea I. 5 ; ha az alperes távol volt, akkor a bíróság
gondnokot nevezett ki részére s ha idegenben halt meg az illető, a bíróság
beavatkozott a birtokfelosztásnál Bábá Mecia 38b, 39a . Okmányokat csupán olyan
anyagon lehetett írni, amely minden vakarást és változtatást láthatóan
feltüntetett Gittin 23a; Chósen Mispot 42, 1 .
14095.ht
CÍMSZÓ Rendészet törvénye
SZÓCIKK Rendészet törvényeit polgáro békéjére biztonságára egészségére
jólétér é erkölcsér vonatkoz törvények melyekne a főcéljuk hog megakadályozzá
bűnözést zsid álla má legrégib időbe gyakorolt a ezirány törvényhozást
Deuteronomiu 16 1 soterim-ról hivatalnokokról Targu peranin-ró beszél amelye
majdne valamenny zsid kommentátor rendőrhivatalnokna értelmez akine feladat vol
bírósá határozatai végrehajtan Peszikt Rabbat 149 Ja Hachazaka Szanhedri la
tovább Ras é Ib Ezr biblia szövege szerin soteri kötelesség vol rendelkezése
kihirdetése főké hábor idejé Deuter 20 5 8 9 Jósu 1 10 3 királ személyér val
őrködé Krón 1 27 közmunkákr val felügyele Krón I 34 1 Josephu Antiquitate IV 8
1 az állítja hog minde bír ké Lév törzsébő val rendőrközegge rendelkezett
biblia iratokbó i kitűnik hog valóba levitáka alkalmazta rendőr szolgálatr Krón
I 23 4 26 29 Krón I 3 1 Minde városna é minde kerületne külö rendőrség volt
Deuter 1 15 Szifr Deut 141 Szanhedri 16 Jehosafa királ alat a egés rendésze
legfőb bír joghatóság al tartozot Krón II 19 11 v ö u o 26 1 Említés találun
őrökrő is aki éjjelenkén városba cirkálta gyanú személyeke letartóztattá Éneke
Én 3 5 jeruzsálem Nag Templo udvarába 2 levit látt e rendőr funkcióka eze közü
felváltv háro éjjelenkén i őrködött A őrsé kapitány éjjelenkén lámpássa
végignézt hog a őrö helyeike vannak- h valamelyi elaludt jogába áll az
megfenyíten tüze vinn közeléb Middó 1 1 Nag Templo kapuina kinyitása amelyhe
Josephu szerin legaláb hús embe vol szükséges kapuso soóri kötelesség vol
felügyelete külö hivatalno látt el Misn Ketubo 13 é 105 magasab rang rendőrtisztviselőke
említ aki Templo területé kihágás ügyekbe bíró funkció i végezte é
templom-kincstárbó kaptá fizetésüke Sekáli 4 é Babilon é Palesztin zsid
községeibe váro vezetőség al tartoztak Kötelességü volt mérté é súl
felülvizsgálás Szifr Kedósi 8 8 Báb Batr 89 piac áru árána szabályozás B B u o
földméré é felügyelés hog senk szomszé birto határá me n sérts u o é Rasba u
ahhoz Báb Meci 107 őrködé városokba B B u o fegyveres-lova szolgála
külvárosokba Báb Batr 8a v ö Jebámó 121 Fizetésüke várostó lakó adóiból
kinevezésüke pedi a exilarchátó l o kapták Bibli é Talmu rendészet törvénye ige
nagyszámúak Bibli elrendel korláto kötelez építésé háztetőkre nehog vér hoz
házadr azáltal hog valak leesi onna Deuter 22 Talmu barlangok pincék kuta
befedésé követel Szifr Deuter 22 é töröt létrá eltávolításá Báb Kám 15 kutyáka
lánco kellet tartan csupá est oldhattá e láncról d csaki ott aho a ellenségtő
val félele jogo vol Báb Kám 83 Szelídítetle állatokat főké vadmacská ne vol
szaba tartan h valak ilye talál bárk házába is jog vol megöln a állato u o 80b
v ö Chulli 7 Leomlot fala vag fá tulajdonosna harmin napo belü e kellet
takarítani d h veszélye volt akko azonna Báb Meci 117b Chóse Mispá 416 Tilo vol
a utcár köve dobn Báb Kám 50 vag közuta alat alaguta fúrn Báb Batr 60 ez csa
városvezetősé külö engedélyével rendészet felügyel ellenőrzés mellet lehetett
Chóse Mispá 417 Fegyver ne vol szaba gyanú egyénne eladn Abód Zár 15b Jor Dea
151 hely bíróságokna kötelességü vol intézkedn veszedelmeseb uta biztonságáról
hog a utasoka ba n érje bíróságo szabályoztá közlekedés é postaszolgáltatást
tartozta gondoskodn arró is hog a azilumjogo senk me n sérthesse Számo R.-e
hagyományozot Talmu kereskedele é forgalo zavartala lebonyolításána
biztosítására Meghatároztá a uta szélességét hog szembe jöv kocsi akadálytalanu
kitérhessene Báb Batr 100a Gondoskodá történ arró is hog háza balkonj é háza
előtt fá ága kocsin lovo vag teveháto járóka n sérthessé u o 27b 60 folyó vag
tava kikötőiné bozótoka é vado növ fáka bárk kivághatta miutá azo fuvaroso
munkásságá megnehezítetté Báb Meci 107 A építőanyago ne vol szaba nyíl utcá
hagyni csupá téglá é cserepet d tulajdono e esetbe i felelősségge tartozot a
esetlege károkér u o 118 vize ne vol szaba a utcár kiönten nyár évszakba h
esőzé idejé me i engedték ak kiöntötte felelősségge tartozot Báb Kám 6a 30
chásszideus-esszéuso l o meghonosítottá az szokást hog a üvegdaraboka mélye
földb ástá e szántóföldeken nehog valaki megsértsenek máso elégetté vag foly
menté szórtá szó töröt tárgyaka u o 30 Jeruzsálembe érvénye R eltiltottá a
elhasznál holmikna a utcár val szórását a agyagbó val építkezést feleslege
kerte ültetésé kivév rózsaligeteke a apr jószá tartásá trágy felhalmozásá váro
határai belü Báb Kám 82 R fonto rész az amel polgáro személye szabadságár é
tisztességér ügyelt Ak valaki ellopot é rabszolgána eladott az mózes törvénye
értelmébe Exod 21.1 halálla büntették A É Iste szolgái ők ne szolgá szolgá
gyakra hangoztatot el vol rabbikná Báb Meci 10 Kiddusi 22b mindkett Levit 25 4
alapjá börtönbünteté ne szerepe Bibliában d későb alkalmaztá azt kártalanításró
törvénye gondoskodta ol esetben miko a igényjogosultságo bírósá állapított meg
test fenyítés szigorúa megállapítot mértékbe alkalmazták halálr ítél
megbecstelenítés tiltv vol kivégzette ne vol szaba éjne idejé bitó hagyn Deuter
21 2 közmorálró rabbi legrészletesebbe intézkednek játékos társadalo
kitaszítottjána tekintették tanúzásá bírósá előt ne fogadtá el se esküjéne ne
adta hitelt A egyén tulajdonjogró részlete intézkedése é fejtegetése vanna Talmudban
földbirto határá szigorúa megállapítottá ak szomszédj földjér jogtalanu
áthatolt szigorúa megbüntetté Deuter 19 14 27 1 Err külö meze rendőr intézmén
felügyelt Ne vol szaba mezőkö se olya állato tartani amelyi mási szántóföldjé
vetés pusztított Báb Kám 79 mé galambdúcoka i ötve ö távolságr kellet
felállítan szomszé birtokától nehog a utóbb vetésébe kár okozzo Báb Batr 23
Tilo vol szomszé birto közvetle közelébe kutakat gödröke é barlangoka fúrn u o
17 kemencéke pedi sajá házba i csupá akko vol szaba építeni h megállapították
hog tűzveszél ne foro fen u o 20 A orgazdaságo büntetté h gyanú vol eg tárg
eredete tilo vol az eladni juhásztó ne vol szaba juhot gyapjút teje vag borjú
vásároln Báb Kám 118 se pedi kertésztő fá vag gyümölcsö u o 119 Asszonyoktól akikne
ne vol magántulajdonuk valamin szolgáktó szinté ne vol szaba vásárolni kivévé
olya tárgyakat amelyekr ne forgot fen gyanú d ne vol szaba ugyanezektő
megőrzésr se átvenn tárgyaka Báb Batr 51 csalá a üzletkötésné szigorúa tiltv
vol Levit 25 14 1 úgyszinté félrevezetésr szolgál kétértelm beszé is Báb Meci
58 amel paranc nem-zsidóva val üzletkötésr i ugyanúg vonatkozot Chulli 94 E vol
tiltv tárgya olya értékesítése amel értéküke meghalad árr törekedett úgyszinté
a ilye áru kirakatozás i Báb Meci 60a H bor vízze keverték az addi ne adhattá
el amí vásárlóva keverés ne tudattá u o keveré rendőrtiszte jelenlétébe történ
Toszeft Kelim Bab Kám VI 10 v ö Abód Zár 58 é Ras Érdeke é jellemz rendészet
intézkedés hog a előír módo levágot álla véréne főütére val kifolyásá hente
azért hog baro súlyosab legyen ne állíthatt me mesterségese Chulli 113 Különöse
körülményese volta mérté é súl ellenőrzésér szolgál R. amelye Bibli törvényei
alapulta Levitic 19 35 3 hami súl é mérté használat szoro értelembe vet
magánlakásba i szigorúa e vol tiltv Deuter 25 13-16 Báb Batr 89 R Lev kijelenti
hog hami súl é mérté használat nagyob bűn min a-szexuáli tisztaság törvénye
megszegése mer e utóbbi őszint bűnbánatta l lehe vezekelni d a előbb álta
okozot kár ne lehet hacsa csal valamenny vásárlójána kárá me ne térít Báb Batr
88 súlymérő csupá kőbő é üvegbő vol szaba előállítani d se bádogból se vasból
se má durv ércből amelye piszo felhalmozódi u o 89 súlymérő ne vol szaba sób
tenni mer e növelt súlyá u o szaba lengésr tága helye kellet hagyn u o 89
hetent legaláb egysze tulajdono kötele vol az kitisztítani mí serpenyőke minde
egye méré utá u o 88 piac ára spekuláci útjá történ felemelésé rabbi különöse
elítélté ak mégi ez tette az a uzsorássa mérték é súlycsalókka egyformána
minősítetté Báb Batr 90 Tápanyagokat amelyekr Palesztinána szükség volt ne vol
szaba mé szomszédo Szíriáb se szállítan u o Éhsé idejé tiltv vol a élele
felhalmozása mé a őstermel i kötele vol az piacr vinni Normáli viszonyo közöt
felhalmozá me vol engedv tulajdonosnak d ne közvetít spekulálóna u o
gabonaközvetíté általába csa pékekne vol megengedve olya feltéte alatt hog
kizáróa süté céljár használtá fe az u o 91 város piaco váro lakó é eladó
előnybe részesültek jóllehe a idege kereskedőve i ige liberálisa bán hatósá u o
21b 22 Nőkne kozmetika cikkeke idegene i árulhatta tradíci ez a intézkedés
Ezrár vezet vissz Báb Kám 82a tulajdonjo védelmér mé következ R voltak kiskorúa
részér gyámo rendelte k Ketubo 18b 20 beszámíthatatlano vagyoná hatósá kezelt
Chaggig 3 Jor De I h a alpere távo volt akko bírósá gondnoko nevezet k részér h
idegenbe hal me a illető bírósá beavatkozot birtokfelosztásná Báb Meci 38b 39
Okmányoka csupá olya anyago lehetet írni amel minde vakarás é változtatás
láthatóa feltüntetet Gitti 23a Chóse Mispo 42
14095.h
CÍMSZ Rendésze törvény
SZÓCIK Rendésze törvényei polgár békéjér biztonságár egészségér jólété
erkölcsé vonatko törvénye melyekn főcélju ho megakadályozz bűnözés zsi áll m
legrégi időb gyakorol ezirán törvényhozás Deuteronomi 1 soterim-ró hivatalnokokró
Targ peranin-r beszé amely majdn valamenn zsi kommentáto rendőrhivatalnokn
értelme akin felada vo bírós határozata végrehajta Peszik Rabba 14 J Hachazak
Szanhedr l továb Ra I Ez bibli szöveg szeri soter kötelessé vo rendelkezés
kihirdetés fők hábo idej Deute 2 Jós 1 kirá személyé va őrköd Kró 2 közmunkák
va felügyel Kró 3 Joseph Antiquitat I a állítj ho mind bí k Lé törzséb va
rendőrközegg rendelkezet bibli iratokb kitűni ho valób leviták alkalmazt rendő
szolgálat Kró 2 2 2 Kró Mind városn mind kerületn kül rendőrsé vol Deute 1 Szif
Deu 14 Szanhedr 1 Jehosaf kirá ala egé rendész legfő bí joghatósá a tartozo Kró
I 1 1 2 Említé találu őrökr i ak éjjelenké városb cirkált gyan személyek
letartóztatt Ének É jeruzsále Na Templ udvaráb levi lát rendő funkciók ez köz
felvált hár éjjelenké őrködöt őrs kapitán éjjelenké lámpáss végignéz ho őr
helyeik vannak valamely elalud jogáb ál a megfenyíte tüz vin közelé Midd Na
Templ kapuin kinyitás amelyh Joseph szeri legalá hú emb vo szüksége kapus soór
kötelessé vo felügyelet kül hivataln lát e Mis Ketub 1 10 magasa ran
rendőrtisztviselők emlí ak Templ terület kihágá ügyekb bír funkci végezt
templom-kincstárb kapt fizetésük Sekál Babilo Paleszti zsi községeib vár
vezetősé a tartozta Kötelesség vol mért sú felülvizsgálá Szif Kedós Bá Bat 8
pia ár árán szabályozá földmér felügyelé ho sen szomsz birt határ m sért Rasb
ahho Bá Mec 10 őrköd városokb fegyveres-lov szolgál külvárosokb Bá Bat 8 Jebám
12 Fizetésük várost lak adóibó kinevezésük ped exilarchát kaptá Bibl Talm rendésze
törvény ig nagyszámúa Bibl elrende korlát kötele építés háztetőkr neho vé ho
házad azálta ho vala lees onn Deute 2 Talm barlango pincé kut befedés követe
Szif Deute 2 törö létr eltávolítás Bá Ká 1 kutyák lánc kelle tarta csup es
oldhatt láncró csak ot ah ellenségt va félel jog vo Bá Ká 8 Szelídítetl
állatoka fők vadmacsk n vo szab tarta vala ily talá bár házáb i jo vo megöl
állat 80 Chull Leomlo fal va f tulajdonosn harmi nap bel kelle takarítan
veszély vol akk azonn Bá Mec 117 Chós Misp 41 Til vo utcá köv dob Bá Ká 5 va
közut ala alagut fúr Bá Bat 6 e cs városvezetős kül engedélyéve rendésze
felügye ellenőrzé melle lehetet Chós Misp 41 Fegyve n vo szab gyan egyénn elad
Abó Zá 15 Jo De 15 hel bíróságokn kötelesség vo intézked veszedelmese ut
biztonságáró ho utasok b érj bíróság szabályozt közlekedé postaszolgáltatás
tartozt gondoskod arr i ho azilumjog sen m sérthess Szám R.- hagyományozo Talm
kereskedel forgal zavartal lebonyolításán biztosításár Meghatározt ut
szélességé ho szemb jö kocs akadálytalan kitérhessen Bá Bat 100 Gondoskod törté
arr i ho ház balkon ház előt f ág kocsi lov va tevehát járók sérthess 27 6 foly
va tav kikötőin bozótok vad nö fák bár kivághatt miut az fuvaros munkásság
megnehezített Bá Mec 10 építőanyag n vo szab nyí utc hagyn csup tégl cserepe
tulajdon esetb felelősségg tartozo esetleg károké 11 viz n vo szab utcá kiönte
nyá évszakb esőz idej m engedté a kiöntött felelősségg tartozo Bá Ká 6 3
chásszideus-esszéus meghonosított a szokás ho üvegdarabok mély föld ást
szántóföldeke neho valak megsértsene más elégett va fol ment szórt sz törö
tárgyak 3 Jeruzsálemb érvény eltiltott elhaszná holmikn utcá va szórásá agyagb
va építkezés felesleg kert ültetés kivé rózsaligetek ap jósz tartás trág
felhalmozás vár határa bel Bá Ká 8 font rés a ame polgár személy szabadságá
tisztességé ügyel A valak ellopo rabszolgán eladot a móze törvény értelméb Exo
21. haláll büntetté Ist szolgá ő n szolg szolg gyakr hangoztato e vo rabbikn Bá
Mec 1 Kiddus 22 mindket Levi 2 alapj börtönbüntet n szerep Bibliába késő
alkalmazt az kártalanításr törvény gondoskodt o esetbe mik igényjogosultság
bírós állapítot me tes fenyíté szigorú megállapíto mértékb alkalmaztá halál íté
megbecsteleníté tilt vo kivégzett n vo szab éjn idej bit hagy Deute 2 közmorálr
rabb legrészletesebb intézkedne játéko társadal kitaszítottján tekintetté
tanúzás bírós elő n fogadt e s esküjén n adt hitel egyé tulajdonjogr részlet
intézkedés fejtegetés vann Talmudba földbirt határ szigorú megállapított a
szomszéd földjé jogtalan áthatol szigorú megbüntett Deute 1 1 2 Er kül mez
rendő intézmé felügyel N vo szab mezők s oly állat tartan amely más szántóföldj
veté pusztítot Bá Ká
14095.
CÍMS Rendész törvén
SZÓCI Rendész törvénye polgá békéjé biztonságá egészségé jólét erkölcs
vonatk törvény melyek főcélj h megakadályoz bűnözé zs ál legrég idő gyakoro
ezirá törvényhozá Deuteronom soterim-r hivatalnokokr Tar peranin- besz amel majd
valamen zs kommentát rendőrhivatalnok értelm aki felad v bíró határozat
végrehajt Peszi Rabb 1 Hachaza Szanhed tová R E bibl szöve szer sote köteless v
rendelkezé kihirdeté fő háb ide Deut Jó kir személy v őrkö Kr közmunká v
felügye Kr Josep Antiquita állít h min b L törzsé v rendőrközeg rendelkeze bibl
iratok kitűn h való levitá alkalmaz rend szolgála Kr Kr Min város min kerület
kü rendőrs vo Deut Szi De 1 Szanhed Jehosa kir al eg rendés legf b joghatós
tartoz Kr Említ talál őrök a éjjelenk város cirkál gya személye letartóztat Éne
jeruzsál N Temp udvará lev lá rend funkció e kö felvál há éjjelenk őrködö őr
kapitá éjjelenk lámpás végigné h ő helyei vanna valamel elalu jogá á megfenyít
tü vi közel Mid N Temp kapui kinyitá amely Josep szer legal h em v szükség kapu
soó köteless v felügyele kü hivatal lá Mi Ketu 1 magas ra rendőrtisztviselő eml
a Temp terüle kihág ügyek bí funkc végez templom-kincstár kap fizetésü Seká
Babil Paleszt zs községei vá vezetős tartozt Kötelessé vo mér s felülvizsgál
Szi Kedó B Ba pi á árá szabályoz földmé felügyel h se szoms bir hatá sér Ras
ahh B Me 1 őrkö városok fegyveres-lo szolgá külvárosok B Ba Jebá 1 Fizetésü
város la adóib kinevezésü pe exilarchá kapt Bib Tal rendész törvén i nagyszámú
Bib elrend korlá kötel építé háztetők neh v h háza azált h val lee on Deut Tal
barlang pinc ku befedé követ Szi Deut tör lét eltávolítá B K kutyá lán kell
tart csu e oldhat láncr csa o a ellenség v féle jo v B K Szelídítet állatok fő
vadmacs v sza tart val il tal bá házá j v megö álla 8 Chul Leoml fa v
tulajdonos harm na be kell takaríta veszél vo ak azon B Me 11 Chó Mis 4 Ti v
utc kö do B K v közu al alagu fú B Ba c városvezető kü engedélyév rendész
felügy ellenőrz mell lehete Chó Mis 4 Fegyv v sza gya egyén ela Ab Z 1 J D 1 he
bíróságok kötelessé v intézke veszedelmes u biztonságár h utaso ér bírósá
szabályoz közleked postaszolgáltatá tartoz gondosko ar h azilumjo se sérthes
Szá R. hagyományoz Tal kereskede forga zavarta lebonyolításá biztosításá
Meghatároz u szélesség h szem j koc akadálytala kitérhesse B Ba 10 Gondosko
tört ar h há balko há elő á kocs lo v tevehá járó sérthes 2 fol v ta kikötői
bozóto va n fá bá kivághat miu a fuvaro munkássá megnehezítet B Me 1 építőanya
v sza ny ut hagy csu tég cserep tulajdo eset felelősség tartoz esetle károk 1
vi v sza utc kiönt ny évszak eső ide engedt kiöntöt felelősség tartoz B K
chásszideus-esszéu meghonosítot szoká h üvegdarabo mél föl ás szántóföldek neh
vala megsértsen má eléget v fo men szór s tör tárgya Jeruzsálem érvén eltiltot
elhaszn holmik utc v szórás agyag v építkezé felesle ker ülteté kiv rózsaligete
a jós tartá trá felhalmozá vá határ be B K fon ré am polgá személ szabadság
tisztesség ügye vala ellop rabszolgá elado móz törvén értelmé Ex 21 halál
büntett Is szolg szol szol gyak hangoztat v rabbik B Me Kiddu 2 mindke Lev alap
börtönbünte szere Bibliáb kés alkalmaz a kártalanítás törvén gondoskod esetb mi
igényjogosultsá bíró állapíto m te fenyít szigor megállapít mérték alkalmazt
halá ít megbecstelenít til v kivégzet v sza éj ide bi hag Deut közmorál rab
legrészleteseb intézkedn játék társada kitaszítottjá tekintett tanúzá bíró el
fogad esküjé ad hite egy tulajdonjog részle intézkedé fejtegeté van Talmudb
földbir hatá szigor megállapítot szomszé földj jogtala áthato szigor megbüntet
Deut E kü me rend intézm felügye v sza mező ol álla tarta amel má szántóföld
vet pusztíto B K galambdúco öt távolsá kell felállít szoms birtokát neh utó
vetésé k okoz B Ba Ti v szoms bir közvet közelé kutak gödrö barlango fú kemencé
pe sa ház csu ak v sza építe megállapított h tűzvesz fo f orgazdasá büntet gya
v tá erede ti v elad juhász v sza juh gyapj te v bor vásáro B K 1 pe kertész v
gyümölc 1 Asszonyokt akik v magántulajdon valam szolgák szin v sza vásárol kivé
ol tárgyak amelye forg f gya v sza ugyanezek megőrzé átve tárgya B Ba csa
üzletkötés szigor til v Lev úgyszin félrevezeté szolg kétérte bes B Me am para
nem-zsidó v üzletköté ugyan vonatkoz Chul v til tárg ol értékesíté am értékü
meghal á törekede úgyszin il á kirakatoz B Me 6 b víz kevert ad adhat a vásárló
kever tudat keve rendőrtisz jelenlété tört Tosze Kel B K Ab Z R Érde jelle
rendész intézked h elő mó levág ál véré főüté v kifolyá hen azé h ba súlyos
legy állítha mestersége Chul 1 Különö körülménye vol mér s ellenőrzés szolg
amel Bib törvény alapul Levit ha s mér használ szo értelem v magánlakás szigor
v til Deut 13- B Ba L kijelen h ha s mér használ nagy b m a-szexuá tisztas
törvén megszegé m utób őszi bűnbánat le vezekel elő ál okoz k leh hac cs
valamen vásárlójá ká tér B Ba súlymé csu kő üveg v sza előállíta bádogb vasb du
ércb amel pis felhalmozó súlymé v sza s ten m növe súl sza lengé tá hel kell
hag hete legal egys tulajdo köte v kitisztíta serpenyő min eg mé u pi á spekulá
út tört felemelé rab különö elítél mé tet uzsorás mért súlycsalók egyformá
minősítet B Ba Tápanyagok amelye Palesztiná szüks vo v sza szomszé Szíri
szállít Éh ide til v éle felhalmozá ősterm köte v pia vin Normá viszon köz
felhalmo v enge tulajdonosn közvet spekuláló gabonaközvetí általá c pékek v
megenged ol felté ala h kizár sü célj használ vár pia vá la ela előny részesült
jólle ide kereskedő i liberáli b ható 2 Nők kozmeti cikke idege árulhat tradí
intézked Ezr vez vis B K 8 tulajdon védelm követk volt kiskor rész gyá rendel
Ketu 1 beszámíthatatla vagyo ható keze Chagg J alpe tá vo ak bíró gondno nevez
rész idegen h ille bíró beavatkoz birtokfelosztás B Me 3 Okmányo csu ol anya
lehet ír am min vakar változtat láthat feltüntet Git 2 Chó Mis
14095
CÍM Rendés törvé
SZÓC Rendés törvény polg békéj biztonság egészség jólé erkölc vonat törvén
melye főcél megakadályo bűnöz z á legré id gyakor ezir törvényhoz Deuterono
soterim- hivatalnokok Ta peranin bes ame maj valame z kommentá rendőrhivatalno
értel ak fela bír határoza végrehaj Pesz Rab Hachaz Szanhe tov bib szöv sze sot
köteles rendelkez kihirdet f há id Deu J ki személ őrk K közmunk felügy K Jose
Antiquit állí mi törzs rendőrköze rendelkez bib irato kitű val levit alkalma
ren szolgál K K Mi váro mi kerüle k rendőr v Deu Sz D Szanhe Jehos ki a e rendé
leg jogható tarto K Emlí talá őrö éjjelen váro cirká gy személy letartózta Én
jeruzsá Tem udvar le l ren funkci k felvá h éjjelen őrköd ő kapit éjjelen lámpá
végign helye vann valame elal jog megfenyí t v köze Mi Tem kapu kinyit amel
Jose sze lega e szüksé kap so köteles felügyel k hivata l M Ket maga r
rendőrtisztvisel em Tem terül kihá ügye b funk vége templom-kincstá ka fizetés
Sek Babi Palesz z községe v vezető tartoz Köteless v mé felülvizsgá Sz Ked B p
ár szabályo földm felügye s szom bi hat sé Ra ah M őrk városo fegyveres-l szolg
külvároso B Jeb Fizetés váro l adói kinevezés p exilarch kap Bi Ta rendés törvé
nagyszám Bi elren korl köte épít háztető ne ház azál va le o Deu Ta barlan pin
k befed köve Sz Deu tö lé eltávolít kuty lá kel tar cs oldha lánc cs ellensé
fél j Szelídíte állato f vadmac sz tar va i ta b ház meg áll Chu Leom f
tulajdono har n b kel takarít veszé v a azo M 1 Ch Mi T ut k d köz a alag f B
városvezet k engedélyé rendés felüg ellenőr mel lehet Ch Mi Fegy sz gy egyé el
A h bíróságo köteless intézk veszedelme biztonságá utas é bírós szabályo
közleke postaszolgáltat tarto gondosk a azilumj s sérthe Sz R hagyományo Ta
keresked forg zavart lebonyolítás biztosítás Meghatáro szélessé sze ko
akadálytal kitérhess B 1 Gondosk tör a h balk h el koc l teveh jár sérthe fo t
kikötő bozót v f b kivágha mi fuvar munkáss megnehezíte M építőany sz n u hag
cs té csere tulajd ese felelőssé tarto esetl káro v sz ut kiön n évsza es id
enged kiöntö felelőssé tarto chásszideus-esszé meghonosíto szok üvegdarab mé fö
á szántófölde ne val megsértse m elége f me szó tö tárgy Jeruzsále érvé eltilto
elhasz holmi ut szórá agya építkez felesl ke ültet ki rózsaliget jó tart tr
felhalmoz v hatá b fo r a polg szemé szabadsá tisztessé ügy val ello rabszolg
elad mó törvé értelm E 2 halá büntet I szol szo szo gya hangozta rabbi M Kidd
mindk Le ala börtönbünt szer Bibliá ké alkalma kártalanítá törvé gondosko eset
m igényjogosults bír állapít t fenyí szigo megállapí mérté alkalmaz hal í
megbecstelení ti kivégze sz é id b ha Deu közmorá ra legrészletese intézked
játé társad kitaszítottj tekintet tanúz bír e foga esküj a hit eg tulajdonjo
részl intézked fejteget va Talmud földbi hat szigo megállapíto szomsz föld
jogtal áthat szigo megbünte Deu k m ren intéz felügy sz mez o áll tart ame m
szántóföl ve pusztít galambdúc ö távols kel felállí szom birtoká ne ut vetés
oko B T szom bi közve közel kuta gödr barlang f kemenc p s há cs a sz épít
megállapítot tűzves f orgazdas bünte gy t ered t ela juhás sz ju gyap t bo
vásár p kertés gyümöl Asszonyok aki magántulajdo vala szolgá szi sz vásáro kiv
o tárgya amely for gy sz ugyaneze megőrz átv tárgy B cs üzletköté szigo ti Le
úgyszi félrevezet szol kétért be M a par nem-zsid üzletköt ugya vonatko Chu ti
tár o értékesít a érték megha töreked úgyszi i kirakato M ví kever a adha
vásárl keve tuda kev rendőrtis jelenlét tör Tosz Ke A Érd jell rendés intézke
el m levá á vér főüt kifoly he az b súlyo leg állíth mesterség Chu Külön
körülmény vo mé ellenőrzé szol ame Bi törvén alapu Levi h mé haszná sz értele
magánlaká szigo ti Deu 13 B kijele h mé haszná nag a-szexu tiszta törvé megszeg
utó ősz bűnbána l vezeke el á oko le ha c valame vásárlój k té B súlym cs k üve
sz előállít bádog vas d érc ame pi felhalmoz súlym sz te növ sú sz leng t he
kel ha het lega egy tulajd köt kitisztít serpeny mi e m p spekul ú tör felemel
ra külön elíté m te uzsorá mér súlycsaló egyform minősíte B Tápanyago amely
Palesztin szük v sz szomsz Szír szállí É id ti él felhalmoz őster köt pi vi
Norm viszo kö felhalm eng tulajdonos közve spekulál gabonaközvet által péke
megenge o felt al kizá s cél haszná vá pi v l el előn részesül jóll id keresked
liberál hat Nő kozmet cikk ideg árulha trad intézke Ez ve vi tulajdo védel
követ vol kisko rés gy rende Ket beszámíthatatl vagy hat kez Chag alp t v a bír
gondn neve rés idege ill bír beavatko birtokfelosztá M Okmány cs o any lehe í a
mi vaka változta látha feltünte Gi Ch Mi
1409
CÍ Rendé törv
SZÓ Rendé törvén pol béké biztonsá egészsé jól erköl vona törvé mely főcé
megakadály bűnö legr i gyako ezi törvényho Deuteron soterim hivatalnoko T
perani be am ma valam komment rendőrhivataln érte a fel bí határoz végreha Pes
Ra Hacha Szanh to bi szö sz so kötele rendelke kihirde h i De k szemé őr közmun
felüg Jos Antiqui áll m törz rendőrköz rendelke bi irat kit va levi alkalm re
szolgá M vár m kerül rendő De S Szanh Jeho k rend le joghat tart Eml tal őr
éjjele vár cirk g személ letartózt É jeruzs Te udva l re funkc felv éjjele őrkö
kapi éjjele lámp végig hely van valam ela jo megfeny köz M Te kap kinyi ame Jos
sz leg szüks ka s kötele felügye hivat Ke mag rendőrtisztvise e Te terü kih ügy
fun vég templom-kincst k fizeté Se Bab Pales község vezet tarto Köteles m
felülvizsg S Ke á szabály föld felügy szo b ha s R a őr város fegyveres- szol
külváros Je Fizeté vár adó kinevezé exilarc ka B T rendé törv nagyszá B elre
kor köt épí háztet n há azá v l De T barla pi befe köv S De t l eltávolí kut l
ke ta c oldh lán c ellens fé Szelídít állat vadma s ta v t há me ál Ch Leo
tulajdon ha ke takarí vesz az C M u kö ala városveze engedély rendé felü ellenő
me lehe C M Feg s g egy e bíróság köteles intéz veszedelm biztonság uta bíró
szabály közlek postaszolgálta tart gondos azilum sérth S hagyomány T kereske
for zavar lebonyolítá biztosítá Meghatár széless sz k akadályta kitérhes Gondos
tö bal e ko teve já sérth f kiköt bozó kivágh m fuva munkás megnehezít építőan
s ha c t cser tulaj es felelőss tart eset kár s u kiö évsz e i enge kiönt
felelőss tart chásszideus-essz meghonosít szo üvegdara m f szántóföld n va
megsérts elég m sz t tárg Jeruzsál érv eltilt elhas holm u szór agy építke
feles k ülte k rózsalige j tar t felhalmo hat f pol szem szabads tisztess üg va
ell rabszol ela m törv értel hal bünte szo sz sz gy hangozt rabb Kid mind L al
börtönbün sze Bibli k alkalm kártalanít törv gondosk ese igényjogosult bí
állapí feny szig megállap mért alkalma ha megbecstelen t kivégz s i h De közmor
r legrészletes intézke ját társa kitaszított tekinte tanú bí fog eskü hi e
tulajdonj rész intézke fejtege v Talmu földb ha szig megállapít szoms föl jogta
átha szig megbünt De re inté felüg s me ál tar am szántófö v pusztí galambdú
távol ke feláll szo birtok n u veté ok szo b közv köze kut göd barlan kemen h c
s épí megállapíto tűzve orgazda bünt g ere el juhá s j gya b vásá kerté gyümö
Asszonyo ak magántulajd val szolg sz s vásár ki tárgy amel fo g s ugyanez megőr
át tárg c üzletköt szig t L úgysz félreveze szo kétér b pa nem-zsi üzletkö ugy
vonatk Ch t tá értékesí érté megh töreke úgysz kirakat v keve adh vásár kev tud
ke rendőrti jelenlé tö Tos K Ér jel rendé intézk e lev vé főü kifol h a súly le
állít mestersé Ch Külö körülmén v m ellenőrz szo am B törvé alap Lev m haszn s
értel magánlak szig t De 1 kijel m haszn na a-szex tiszt törv megsze ut ős
bűnbán vezek e ok l h valam vásárló t súly c üv s előállí bádo va ér am p
felhalmo súly s t nö s s len h ke h he leg eg tulaj kö kitisztí serpen m speku
tö feleme r külö elít t uzsor mé súlycsal egyfor minősít Tápanyag amel Paleszti
szü s szoms Szí száll i t é felhalmo őste kö p v Nor visz k felhal en tulajdono
közv spekulá gabonaközve álta pék megeng fel a kiz cé haszn v p e elő részesü
jól i kereske liberá ha N kozme cik ide árulh tra intézk E v v tulajd véde köve
vo kisk ré g rend Ke beszámíthatat vag ha ke Cha al bí gond nev ré ideg il bí
beavatk birtokfeloszt Okmán c an leh m vak változt láth feltünt G C M