14103.htm
CÍMSZÓ: Responsumok
SZÓCIKK: "Responsumok.
Döntvénytárak, amelyek elismert talmudi tekintélyek döntvényeit tartalmazzák. A
rabbinikus irodalomnak ez a része a Talmud lezárása után keletkezett és még ma is
virágzik. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a tannaiták, amorák,
sabureusok iskoláinak megszűnése után az írásmagyarázat, a törvény értelmezése
és a jog alkalmazása autentikus fórum nélkül maradt, s az interpretálás és
döntés jogköre azokban a kérdésekben, amelyek nyitva maradtak, az egykori
intézményekről az Akadémiák vezetőire, majd pedig más auktoritásokra szállt át.
Az élet folyton változó formái között és a tudományos érdeklődés állandó
növekedése mellett új meg új kérdések merültek fel, amelyek tisztázást
követeltek. Gyakorlati és merőben doktriner kérdésekben tehát a zsidó közületek
és egyes tudósok az akadémiák gáónjai, később más általánosan elismert tudósok
elé terjesztették kételyeiket. Ezekből a kérdésekből (héberül: saálosz) és az
ezekre adott feleletekből (héberül: tesuvósz) alakultak ki a R., amelyek
Saálosz u-Tesuvósz néven ismeretesek a rabbinikus irodalomban. A R. mindent
felölelnek, nehezebb bibliai, misna- gemára- szövegek magyarázatát éppenúgy,
mint vallásfilozófiát, asztronómiát, kronológiát, geográfiát, matematikát, stb.
s irodalmuk amely ezerhétszáz év változatos viszonyait tükrözteti vissza,
kultúrtörténelmi szempontokból is rendkívül becses. A legrégibb R. az első
századokban beolvadtak a legrégibb Talmudszövegekbe. Már a talmudi korban
nagykiterjedésű tudományos levelezés indult meg Babylonia és Palesztina
rabbijai között. A responsum-irodalom e bevezető korszakában sok tekintetben
hasonlóságot mutat ugyanazon korszak római jogászainak döntéseivel, bizonyos
tekintetben pedig a keresztény egyházatyák epistoláival is. Rendkívüli tömörség
s a tárgyhoz való szigorú ragaszkodás a fő jellemvonása. A gáóni-korszakban
leginkább a talmudi jogi viták képezték főkép a R. tárgykörét. A gáónok
válaszlevelei sok problémára adnak határozott és döntés jellegű választ. Ebben
a korszakban (a IX. sz.-ig) a Kelet a Nyugat rabbijaival is tudományos
összeköttetésbe kerül, így pl. a szurai (Perzsia) zsidó Akadémia főnöke
döntését Barcellonába küldi az ottani rabbi megkeresésére. Az első IX. sz.-ból
fennmaradt R. már a könyvnyomtatás első százada óta jelennek meg különböző
kiadásokban. Konstantinápolyban jelent meg 1516. a Halachósz Peruchósz min-ha
Gáónim. Régi fontos R, még a következők: Saálósz u-Tesuvósz mé- ha - Geonim
(Konstantinápoly 1575); Saáré Cedek (ed. R. Nissim ben Chajim, Saloniki 1792);
Saáré Tesuvó (Leipzig 1858); Tesuvósz Geonim Radmónim (ed. D. Cassel, u. o.
1868); Chemdó Genizó (Jeruzsálem 1863); Tesuvósz ha-Geonim (ed. Musafia, Lyck
1864); Tóroszon sel Risonim (ed. Ch. Horovitz, Frankfurt a. M. 1882); Tesuvósz
ha-Geónim (ed. Prof. Harkavy St. Petersburg, Berlin 1885); Tesuvósz Geoné
Mizrach umaarov (ed. Joel Müller, 1885 ; Taám Zekénim (ed. Eliezer Askenazy,
Frankfurt a. M. 1856); Kevucasz Chachómim (ed. Warnheim, Wien 1867). Ugyancsak
a régi korok responsum-irodalmát tartalmazza Louis Ginzbergnek, a new-yorki
zsidó teológiai szeminárium kitűnő tanárának műve: Geniza-Studies (1905). A
késői középkor hírneves tudósainak responsumait sok helyen kiadták a XIX. sz.
folyamán, többnyire Orosz-Lengyelországban, folióalakban és igen szép
kiállításban. Ilyenek: Aseri (Ros) Halóchósz-ja, R. Salomo ben Aderesznek és R.
Rothenburgi Me?rnek responsumai, melyek közül különösen az aragoniai S. b.
Adereszé a legelterjedtebb. A responsum-irodalom benne érte el csúcspontját, de
úgy ő, mint a többi szerző nemcsak a talmud-jogi kérdésekre adott
felvilágosítást és levelezésük kulturhistoriai szempontból is felbecsülhetetlen
értékes anyagot szolgáltat, mert koruk kereskedelmére és a kultúra egyéb ágaira
is adalékokat tartalmaz, emellett pedig telve van értékes filológiai,
exegetikai, lexicografiai, matematikai, archeológiái és liturgiai
vonatkozásokkal. A XII. sz.-ban különösen Francia- és Spanyolország rabbijai
írtak R.-at. A kétféle felfogás és műveltség közt meglehetős különbség
észlelhető. A tárgykör leginkább a Talmud-exegézis, de míg a spanyol iskola
logikus, tömör és világos, a francia rabbik a dialektikára és casuistikára
hajlamosak, ami hazájuk keresztény teológiai módszerének öntudatlan
visszatükrözése. A legnagyobb responsum-szerző Franciaországban Rasi volt,
akinek döntéseit a Pardes és a Mackzor Vitry tartalmazza. Spanyol területen R.
Isaac Alfasi (Rif) volt a leghíresebb tekintély ; műve Saálósz u-Tesuvósz c.
először Livornóban jelent meg 1780. Utánuk következtek francia részről R. Jakob
Tam, a Szefer Hajjósor, R Ábrahám ben David Pasqui?res, és R. Eliezer ben
Nathan Mayence, az Eben Haézer szerzője, míg spanyol-arab részről R. Joseph ibn
Migas és Maimonides voltak a legnagyobb szerzők. Utóbbinak döntéseit a Peer
Hadór és a Kórec Tesuvósz ho- Rambam tartalmazza. A XIII. sz.-ban a két vezető
nyugati állam tudósai mellett már németországi rabbikat is látunk. A század
legnagyobb tekintélye R. Moses ben Nachman (Nachmanides), a híres geronai
tudós, akinek Saálósz u-Tesuvószja Velencében jelent meg először 1523.,
másodszor Zolkiewben 1798. Mint R. szerzője a legnagyobb a szintén aragoniai R.
Salomo ben Aderesz volt. Az ő responsumai öt folió-kötetben jelentek meg (I.
Bologna 1539, II. Livorno 1654, III. u. o. 1778, IV. Salonici 1803, V. Livorno
1805), újabb kiadása pedig Lengyelországban 3 folió-kötetben. E század német
rabbitekintélye R. Me?r Rothenburg volt, akinek Saálósz u- Tesuvószja
Cremonában jelent meg először 1557., míg a teljesebb kiadás Bloch Mózestől
származik; ez utóbbinak címe Szefer Tesuvósz Maharam (Berlin 1891). Francia
részről R. Isaac ben Séset volt híres responsumszerző. Utóbbinak műve Saálósz
u-Tesuvósz c. először Konstantinápolyban jelent meg 1546-47., később Saálósz u-
Tesuvósz horives Chadósósz c. Frenkel Dávid magyar talmudtudós adta ki
Munkácson. A későbbi korok responsumai egyre inkább mellőzik a vallásfilozófiai
és exegetikai tárgykört, főkép jogi tartalmúak, emellett a későbbi
szőrszálhasogató pilpul (l. o.) jelentkezik bennük. Ez az egyoldalúság
kétségtelenül a szakadatlan üldözések, a világtól való elzártság és
elzárkózottság, a ghettóba való teljes visszavonulás eredménye és hatása.
Nevesebb XVI. sz.-i szerzők Németországban: Israel Isserlein, a Terumo Chadósó,
Israel Bruna, egy Saálósz u-Tesuvósz (Stettin 1860) szerzője, olasz területen
R. Joseph Colon és R. Juda Minc, Törökországban R. jacob Berab, R. Elia
Mizrachi, R. Levi ben Habib (Velence 1560), R. Moses Alashkov (Sabbionetta
1554), R. Joseph Caro, a Sulchan Áruch kodiflkátora, R. Samuel de Modena, R.
Dávid abi Zimra, R. Azarja da Fano (megj. Dyrhenfurthban 1788). Ugyanekkor
kezdenek fellépni Lengyelországban is a R. szerzői, így R. Moses Isseries, R.
Salom Luria és R. Me?r Lublin a XVII. sz.-ban pedig R. Aron Kaidenover, az
Emunasz Lemiel (Frankfurt a. M. 1683) és R. Menachem Krochmal, a Cemach Cedek
(Amsterdam 1775). Ugyane sz.-ban német R.-szerzó volt: R. Jaír Chajim
Bacharach, a Chovósz Jóir, míg olasz területen R. Samuel Aboab, a Devar Semuel
(Velence 1702) szerzője, továbbá R. Moses di Trani es R. Jakob Alfandosi, a
Mucol meés (Konstantinápoly 1718) szerzője. Olasz részről a XVIII. sz.-ban lép
fel az utolsó responsum-szerző. Ez R. Sámuel Morpurgo volt, a Semes Cedókó
(Velence 1743) szerzője, míg Törökországban R. Joseph Nabon, a Nechpah Bekészef
(Konstantinápoly 1748) szerzője Irta az utolsó nagyobb
responsum-gyűjteményt."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4103. címszó a lexikon =>
742. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14103.htm
CÍMSZÓ: Responsumok
SZÓCIKK: Responsumok. Döntvénytárak, amelyek elismert talmudi tekintélyek
döntvényeit tartalmazzák. A rabbinikus irodalomnak ez a része a Talmud lezárása
után keletkezett és még ma is virágzik. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy
a tannaiták, amorák, sabureusok iskoláinak megszűnése után az írásmagyarázat, a
törvény értelmezése és a jog alkalmazása autentikus fórum nélkül maradt, s az
interpretálás és döntés jogköre azokban a kérdésekben, amelyek nyitva maradtak,
az egykori intézményekről az Akadémiák vezetőire, majd pedig más auktoritásokra
szállt át. Az élet folyton változó formái között és a tudományos érdeklődés
állandó növekedése mellett új meg új kérdések merültek fel, amelyek tisztázást
követeltek. Gyakorlati és merőben doktriner kérdésekben tehát a zsidó közületek
és egyes tudósok az akadémiák gáónjai, később más általánosan elismert tudósok
elé terjesztették kételyeiket. Ezekből a kérdésekből héberül: saálosz és az
ezekre adott feleletekből héberül: tesuvósz alakultak ki a R., amelyek Saálosz
u-Tesuvósz néven ismeretesek a rabbinikus irodalomban. A R. mindent felölelnek,
nehezebb bibliai, misna- gemára- szövegek magyarázatát éppenúgy, mint
vallásfilozófiát, asztronómiát, kronológiát, geográfiát, matematikát, stb. s
irodalmuk amely ezerhétszáz év változatos viszonyait tükrözteti vissza,
kultúrtörténelmi szempontokból is rendkívül becses. A legrégibb R. az első
századokban beolvadtak a legrégibb Talmudszövegekbe. Már a talmudi korban
nagykiterjedésű tudományos levelezés indult meg Babylonia és Palesztina
rabbijai között. A responsum-irodalom e bevezető korszakában sok tekintetben
hasonlóságot mutat ugyanazon korszak római jogászainak döntéseivel, bizonyos
tekintetben pedig a keresztény egyházatyák epistoláival is. Rendkívüli tömörség
s a tárgyhoz való szigorú ragaszkodás a fő jellemvonása. A gáóni-korszakban
leginkább a talmudi jogi viták képezték főkép a R. tárgykörét. A gáónok
válaszlevelei sok problémára adnak határozott és döntés jellegű választ. Ebben
a korszakban a IX. sz.-ig a Kelet a Nyugat rabbijaival is tudományos összeköttetésbe
kerül, így pl. a szurai Perzsia zsidó Akadémia főnöke döntését Barcellonába
küldi az ottani rabbi megkeresésére. Az első IX. sz.-ból fennmaradt R. már a
könyvnyomtatás első százada óta jelennek meg különböző kiadásokban.
Konstantinápolyban jelent meg
14103.ht
CÍMSZÓ Responsumo
SZÓCIKK Responsumok Döntvénytárak amelye elismer talmud tekintélye
döntvényei tartalmazzák rabbiniku irodalomna e rész Talmu lezárás utá
keletkezet é mé m i virágzik Keletkezés arr vezethet vissza hog tannaiták
amorák sabureuso iskoláina megszűnés utá a írásmagyarázat törvén értelmezés é
jo alkalmazás autentiku fóru nélkü maradt a interpretálá é dönté jogkör azokba
kérdésekben amelye nyitv maradtak a egykor intézményekrő a Akadémiá vezetőire
maj pedi má auktoritásokr száll át A éle folyto változ formá közöt é tudományo
érdeklődé álland növekedés mellet ú me ú kérdése merülte fel amelye tisztázás
követeltek Gyakorlat é merőbe doktrine kérdésekbe tehá zsid közülete é egye
tudóso a akadémiá gáónjai későb má általánosa elismer tudóso el terjesztetté
kételyeiket Ezekbő kérdésekbő héberül saálos é a ezekr adot feleletekbő héberül
tesuvós alakulta k R. amelye Saálos u-Tesuvós néve ismeretese rabbiniku
irodalomban R minden felölelnek nehezeb bibliai misna gemára szövege
magyarázatá éppenúgy min vallásfilozófiát asztronómiát kronológiát geográfiát
matematikát stb irodalmu amel ezerhétszá é változato viszonyai tükröztet vissza
kultúrtörténelm szempontokbó i rendkívü becses legrégib R a els századokba
beolvadta legrégib Talmudszövegekbe Má talmud korba nagykiterjedés tudományo levelezé
indul me Babyloni é Palesztin rabbija között responsum-irodalo bevezet
korszakába so tekintetbe hasonlóságo muta ugyanazo korsza róma jogászaina
döntéseivel bizonyo tekintetbe pedi keresztén egyházatyá epistoláiva is
Rendkívül tömörsé tárgyho val szigor ragaszkodá f jellemvonása gáóni-korszakba
leginkáb talmud jog vitá képezté főké R tárgykörét gáóno válaszlevele so
problémár adna határozot é dönté jelleg választ Ebbe korszakba IX sz.-i Kele
Nyuga rabbijaiva i tudományo összeköttetésb kerül íg pl szura Perzsi zsid
Akadémi főnök döntésé Barcellonáb küld a ottan rabb megkeresésére A els IX
sz.-bó fennmarad R má könyvnyomtatá els század ót jelenne me különböz
kiadásokban Konstantinápolyba jelen me 1516 Halachós Peruchós min-h Gáónim Rég
fonto R mé következők Saálós u-Tesuvós mé h Geoni Konstantinápol 157 Saár Cede
ed R Nissi be Chajim Salonik 179 Saár Tesuv Leipzi 185 Tesuvós Geoni Radmóni ed
D Cassel u o 186 Chemd Geniz Jeruzsále 186 Tesuvós ha-Geoni ed Musafia Lyc 186
Tóroszo se Risoni ed Ch Horovitz Frankfur a M 188 Tesuvós ha-Geóni ed Prof
Harkav St Petersburg Berli 188 Tesuvós Geon Mizrac umaaro ed Joe Müller 188 Taá
Zekéni ed Elieze Askenazy Frankfur a M 185 Kevucas Chachómi ed Warnheim Wie 186
Ugyancsa rég koro responsum-irodalmá tartalmazz Loui Ginzbergnek new-york zsid
teológia szemináriu kitűn tanárána műve Geniza-Studie 190 késő középko hírneve
tudósaina responsumai so helye kiadtá XIX sz folyamán többnyir
Orosz-Lengyelországban folióalakba é ige szé kiállításban Ilyenek Aser Ro
Halóchósz-ja R Salom be Adereszne é R Rothenburg Me?rne responsumai melye közü
különöse a aragonia S b Aderesz legelterjedtebb responsum-irodalo benn ért e
csúcspontját d úg ő min több szerz nemcsa talmud-jog kérdésekr adot
felvilágosítás é levelezésü kulturhistoria szempontbó i felbecsülhetetle értéke
anyago szolgáltat mer koru kereskedelmér é kultúr egyé ágair i adalékoka
tartalmaz emellet pedi telv va értéke filológiai exegetikai lexicografiai
matematikai archeológiá é liturgia vonatkozásokkal XII sz.-ba különöse Francia
é Spanyolorszá rabbija írta R.-at kétfél felfogá é műveltsé köz meglehető
különbsé észlelhető tárgykö leginkáb Talmud-exegézis d mí spanyo iskol logikus
tömö é világos franci rabbi dialektikár é casuistikár hajlamosak am hazáju
keresztén teológia módszeréne öntudatla visszatükrözése legnagyob
responsum-szerz Franciaországba Ras volt akine döntései Parde é Mackzo Vitr
tartalmazza Spanyo területe R Isaa Alfas Ri vol leghíreseb tekintél műv Saálós
u-Tesuvós c előszö Livornóba jelen me 1780 Utánu következte franci részrő R
Jako Tam Szefe Hajjósor Ábrahá be Davi Pasqui?res é R Elieze be Natha Mayence a
Ebe Haéze szerzője mí spanyol-ara részrő R Josep ib Miga é Maimonide volta
legnagyob szerzők Utóbbina döntései Pee Hadó é Kóre Tesuvós ho Ramba
tartalmazza XIII sz.-ba ké vezet nyugat álla tudósa mellet má németország
rabbika i látunk száza legnagyob tekintély R Mose be Nachma Nachmanide híre
gerona tudós akine Saálós u-Tesuvószj Velencébe jelen me előszö 1523. másodszo
Zolkiewbe 1798 Min R szerzőj legnagyob szinté aragonia R Salom be Aderes volt A
responsuma ö folió-kötetbe jelente me I Bologn 1539 II Livorn 1654 III u o 1778
IV Salonic 1803 V Livorn 180 újab kiadás pedi Lengyelországba folió-kötetben
száza néme rabbitekintély R Me? Rothenbur volt akine Saálós u Tesuvószj
Cremonába jelen me előszö 1557. mí teljeseb kiadá Bloc Mózestő származik e
utóbbina cím Szefe Tesuvós Mahara Berli 189 Franci részrő R Isaa be Sése vol
híre responsumszerző Utóbbina műv Saálós u-Tesuvós c előszö Konstantinápolyba
jelen me 1546-47. későb Saálós u Tesuvós horive Chadósós c Frenke Dávi magya
talmudtudó adt k Munkácson később koro responsuma egyr inkáb mellőzi
vallásfilozófia é exegetika tárgykört főké jog tartalmúak emellet később
szőrszálhasogat pilpu l o jelentkezi bennük E a egyoldalúsá kétségtelenü
szakadatla üldözések világtó val elzártsá é elzárkózottság ghettób val telje
visszavonulá eredmény é hatása Neveseb XVI sz.- szerző Németországban Israe
Isserlein Terum Chadósó Israe Bruna eg Saálós u-Tesuvós Stetti 186 szerzője
olas területe R Josep Colo é R Jud Minc Törökországba R jaco Berab R Eli
Mizrachi R Lev be Habi Velenc 156 R Mose Alashko Sabbionett 155 R Josep Caro
Sulcha Áruc kodiflkátora R Samue d Modena R Dávi ab Zimra R Azarj d Fan megj
Dyrhenfurthba 178 Ugyanekko kezdene fellépn Lengyelországba i R szerzői íg R
Mose Isseries R Salo Luri é R Me? Lubli XVII sz.-ba pedi R Aro Kaidenover a
Emunas Lemie Frankfur a M 168 é R Menache Krochmal Cemac Cede Amsterda 177
Ugyan sz.-ba néme R.-szerz volt R Jaí Chaji Bacharach Chovós Jóir mí olas
területe R Samue Aboab Deva Semue Velenc 170 szerzője tovább R Mose d Tran e R
Jako Alfandosi Muco meé Konstantinápol 171 szerzője Olas részrő XVIII sz.-ba lé
fe a utols responsum-szerző E R Sámue Morpurg volt Seme Cedók Velenc 174
szerzője mí Törökországba R Josep Nabon Nechpa Bekésze Konstantinápol 174
szerzőj Irt a utols nagyob responsum-gyűjteményt
14103.h
CÍMSZ Responsum
SZÓCIK Responsumo Döntvénytára amely elisme talmu tekintély döntvénye
tartalmazzá rabbinik irodalomn rés Talm lezárá ut keletkeze m virágzi Keletkezé
ar vezethe vissz ho tannaitá amorá sabureus iskoláin megszűné ut írásmagyaráza
törvé értelmezé j alkalmazá autentik fór nélk marad interpretál dönt jogkö
azokb kérdésekbe amely nyit maradta egyko intézményekr Akadémi vezetőir ma ped
m auktoritások szál á él folyt válto form közö tudomány érdeklőd állan növekedé
melle m kérdés merült fe amely tisztázá követelte Gyakorla merőb doktrin
kérdésekb teh zsi közület egy tudós akadémi gáónja késő m általános elisme
tudós e terjesztett kételyeike Ezekb kérdésekb héberü saálo ezek ado feleletekb
héberü tesuvó alakult R amely Saálo u-Tesuvó név ismeretes rabbinik irodalomba
minde felölelne neheze biblia misn gemár szöveg magyarázat éppenúg mi
vallásfilozófiá asztronómiá kronológiá geográfiá matematiká st irodalm ame
ezerhétsz változat viszonya tükrözte vissz kultúrtörténel szempontokb rendkív
becse legrégi el századokb beolvadt legrégi Talmudszövegekb M talmu korb
nagykiterjedé tudomány levelez indu m Babylon Paleszti rabbij közöt responsum-irodal
beveze korszakáb s tekintetb hasonlóság mut ugyanaz korsz róm jogászain
döntéseive bizony tekintetb ped kereszté egyházaty epistoláiv i Rendkívü tömörs
tárgyh va szigo ragaszkod jellemvonás gáóni-korszakb leginká talmu jo vit
képezt fők tárgyköré gáón válaszlevel s problémá adn határozo dönt jelle válasz
Ebb korszakb I sz.- Kel Nyug rabbijaiv tudomány összeköttetés kerü í p szur
Perzs zsi Akadém főnö döntés Barcelloná kül otta rab megkeresésér el I sz.-b
fennmara m könyvnyomtat el száza ó jelenn m különbö kiadásokba Konstantinápolyb
jele m 151 Halachó Peruchó min- Gáóni Ré font m következő Saáló u-Tesuvó m Geon
Konstantinápo 15 Saá Ced e Niss b Chaji Saloni 17 Saá Tesu Leipz 18 Tesuvó Geon
Radmón e Casse 18 Chem Geni Jeruzsál 18 Tesuvó ha-Geon e Musafi Ly 18 Tórosz s
Rison e C Horovit Frankfu 18 Tesuvó ha-Geón e Pro Harka S Petersbur Berl 18
Tesuvó Geo Mizra umaar e Jo Mülle 18 Ta Zekén e Eliez Askenaz Frankfu 18 Kevuca
Chachóm e Warnhei Wi 18 Ugyancs ré kor responsum-irodalm tartalmaz Lou
Ginzbergne new-yor zsi teológi szeminári kitű tanárán műv Geniza-Studi 19 kés
középk hírnev tudósain responsuma s hely kiadt XI s folyamá többnyi
Orosz-Lengyelországba folióalakb ig sz kiállításba Ilyene Ase R Halóchósz-j
Salo b Adereszn Rothenbur Me?rn responsuma mely köz különös aragoni Aderes
legelterjedteb responsum-irodal ben ér csúcspontjá ú mi töb szer nemcs
talmud-jo kérdések ado felvilágosítá levelezés kulturhistori szempontb
felbecsülhetetl érték anyag szolgálta me kor kereskedelmé kultú egy ágai
adalékok tartalma emelle ped tel v érték filológia exegetika lexicografia
matematika archeológi liturgi vonatkozásokka XI sz.-b különös Franci
Spanyolorsz rabbij írt R.-a kétfé felfog művelts kö meglehet különbs észlelhet
tárgyk leginká Talmud-exegézi m spany isko logiku töm világo franc rabb
dialektiká casuistiká hajlamosa a hazáj kereszté teológi módszerén öntudatl
visszatükrözés legnagyo responsum-szer Franciaországb Ra vol akin döntése Pard
Mackz Vit tartalmazz Spany terület Isa Alfa R vo leghírese tekinté mű Saáló
u-Tesuvó elősz Livornób jele m 178 Után következt franc részr Jak Ta Szef
Hajjóso Ábrah b Dav Pasqui?re Eliez b Nath Mayenc Eb Haéz szerzőj m spanyol-ar
részr Jose i Mig Maimonid volt legnagyo szerző Utóbbin döntése Pe Had Kór
Tesuvó h Ramb tartalmazz XII sz.-b k veze nyuga áll tudós melle m németorszá
rabbik látun száz legnagyo tekintél Mos b Nachm Nachmanid hír geron tudó akin
Saáló u-Tesuvósz Velencéb jele m elősz 1523 másodsz Zolkiewb 179 Mi szerző
legnagyo szint aragoni Salo b Adere vol responsum folió-kötetb jelent m Bolog
153 I Livor 165 II 177 I Saloni 180 Livor 18 úja kiadá ped Lengyelországb
folió-kötetbe száz ném rabbitekintél Me Rothenbu vol akin Saáló Tesuvósz
Cremonáb jele m elősz
14103.
CÍMS Responsu
SZÓCI Responsum Döntvénytár amel elism talm tekintél döntvény tartalmazz
rabbini irodalom ré Tal lezár u keletkez virágz Keletkez a vezeth viss h
tannait amor sabureu iskolái megszűn u írásmagyaráz törv értelmez alkalmaz
autenti fó nél mara interpretá dön jogk azok kérdésekb amel nyi maradt egyk
intézmények Akadém vezetői m pe auktoritáso szá é foly vált for köz tudomán
érdeklő álla növeked mell kérdé merül f amel tisztáz követelt Gyakorl merő
doktri kérdések te zs közüle eg tudó akadém gáónj kés általáno elism tudó
terjesztet kételyeik Ezek kérdések héber saál eze ad feleletek héber tesuv
alakul amel Saál u-Tesuv né ismerete rabbini irodalomb mind felöleln nehez
bibli mis gemá szöve magyaráza éppenú m vallásfilozófi asztronómi kronológi
geográfi matematik s irodal am ezerhéts változa viszony tükrözt viss
kultúrtörténe szempontok rendkí becs legrég e századok beolvad legrég
Talmudszövegek talm kor nagykiterjed tudomán levele ind Babylo Paleszt rabbi
közö responsum-iroda bevez korszaká tekintet hasonlósá mu ugyana kors ró jogászai
döntéseiv bizon tekintet pe kereszt egyházat epistolái Rendkív tömör tárgy v
szig ragaszko jellemvoná gáóni-korszak legink talm j vi képez fő tárgykör gáó
válaszleve problém ad határoz dön jell válas Eb korszak sz. Ke Nyu rabbijai
tudomán összekötteté ker szu Perz zs Akadé főn dönté Barcellon kü ott ra
megkeresésé e sz.- fennmar könyvnyomta e száz jelen különb kiadásokb
Konstantinápoly jel 15 Halach Peruch min Gáón R fon következ Saál u-Tesuv Geo
Konstantináp 1 Sa Ce Nis Chaj Salon 1 Sa Tes Leip 1 Tesuv Geo Radmó Cass 1 Che
Gen Jeruzsá 1 Tesuv ha-Geo Musaf L 1 Tóros Riso Horovi Frankf 1 Tesuv ha-Geó Pr
Hark Petersbu Ber 1 Tesuv Ge Mizr umaa J Müll 1 T Zeké Elie Askena Frankf 1
Kevuc Chachó Warnhe W 1 Ugyanc r ko responsum-irodal tartalma Lo Ginzbergn new-yo
zs teológ szeminár kit tanárá mű Geniza-Stud 1 ké közép hírne tudósai responsum
hel kiad X folyam többny Orosz-Lengyelországb folióalak i s kiállításb Ilyen As
Halóchósz- Sal Aderesz Rothenbu Me?r responsum mel kö különö aragon Adere
legelterjedte responsum-iroda be é csúcspontj m tö sze nemc talmud-j kérdése ad
felvilágosít levelezé kulturhistor szempont felbecsülhetet érté anya szolgált m
ko kereskedelm kult eg ága adaléko tartalm emell pe te érté filológi exegetik
lexicografi matematik archeológ liturg vonatkozásokk X sz.- különö Franc
Spanyolors rabbi ír R.- kétf felfo művelt k meglehe különb észlelhe tárgy
legink Talmud-exegéz span isk logik tö világ fran rab dialektik casuistik
hajlamos hazá kereszt teológ módszeré öntudat visszatükrözé legnagy responsum-sze
Franciaország R vo aki döntés Par Mack Vi tartalmaz Span terüle Is Alf v
leghíres tekint m Saál u-Tesuv elős Livornó jel 17 Utá következ fran rész Ja T
Sze Hajjós Ábra Da Pasqui?r Elie Nat Mayen E Haé szerző spanyol-a rész Jos Mi
Maimoni vol legnagy szerz Utóbbi döntés P Ha Kó Tesuv Ram tartalmaz XI sz.- vez
nyug ál tudó mell németorsz rabbi látu szá legnagy tekinté Mo Nach Nachmani hí
gero tud aki Saál u-Tesuvós Velencé jel elős 152 másods Zolkiew 17 M szerz
legnagy szin aragon Sal Ader vo responsu folió-kötet jelen Bolo 15 Livo 16 I 17
Salon 18 Livo 1 új kiad pe Lengyelország folió-kötetb szá né rabbitekinté M
Rothenb vo aki Saál Tesuvós Cremoná jel elős 155 teljes kia Bl Mózes származ
utóbbi c Sze Tesuv Maha Ber 1 Fran rész Is Sé v hí responsumszer Utóbbi m Saál
u-Tesuv elős Konstantinápoly jel 1546-4 kés Saál Tesuv hori Chadós Fren Dá mag
talmudtu a Munkács késő ko responsu eg ink mellő vallásfilozóf exegeti tárgykö
fő j tartalmú emell késő szőrszálhasog pil jelentke benn egyoldalú kétségtele szakadat
üldözés világ v elzárt elzárkózotts ghett v tel visszavonu eredmé hatá Neves X
sz szer Németországb Isr Isserle Ter Chadó Isr Bru Saál u-Tesuv Stet 1 szerző
ol terüle Jos Co J Mi Törökország ja Ber E Mizrac L Ha Vele 1 Mo Alash Sabbione
1 Jos Ca Sulc Ár kodiflkáto Sam Mode Dá Zim Aza F me Dyrhenfurth 1 Ugyanek
kezde fellé Lengyelország szerz Mo Isseri Sa Lu M Lub XV sz.- pe A Kaidenov
Emun Lem Frankf 1 Menac Krochm Cem Ce Amster 1 Ugy sz.- né R.-sze vo J Cha
Bachara Chov Jó ol terüle Sam Abo De Sem Vele 1 szerző tová Mo Tr Ja Alfando Mu
m Konstantináp 1 szerző Ol rész XVI sz.- uto responsum-szer Sám Morpu vo Se Ced
Vele 1 szerző Törökország Jos Nab Nech Bekés Konstantináp 1 szerz I uto nagy
responsum-gyűjtemén
14103
CÍM Respons
SZÓC Responsu Döntvénytá ame elis tal tekinté döntvén tartalmaz rabbin
irodalo r Ta lezá keletke virág Keletke vezet vis tannai amo sabure iskolá
megszű írásmagyará tör értelme alkalma autent f né mar interpret dö jog azo
kérdések ame ny marad egy intézménye Akadé vezető p auktoritás sz fol vál fo kö
tudomá érdekl áll növeke mel kérd merü ame tisztá követel Gyakor mer doktr
kérdése t z közül e tud akadé gáón ké általán elis tud terjeszte kételyei Eze
kérdése hébe saá ez a felelete hébe tesu alaku ame Saá u-Tesu n ismeret rabbin
irodalom min felölel nehe bibl mi gem szöv magyaráz éppen vallásfilozóf
asztronóm kronológ geográf matemati iroda a ezerhét változ viszon tükröz vis
kultúrtörtén szemponto rendk bec legré százado beolva legré Talmudszövege tal
ko nagykiterje tudomá level in Babyl Palesz rabb köz responsum-irod beve
korszak tekinte hasonlós m ugyan kor r jogásza döntései bizo tekinte p keresz
egyháza epistolá Rendkí tömö tárg szi ragaszk jellemvon gáóni-korsza legin tal
v képe f tárgykö gá válaszlev problé a határo dö jel vála E korsza sz K Ny
rabbija tudomá összeköttet ke sz Per z Akad fő dönt Barcello k ot r megkeresés
sz. fennma könyvnyomt szá jele külön kiadások Konstantinápol je 1 Halac Peruc
mi Gáó fo követke Saá u-Tesu Ge Konstantiná S C Ni Cha Salo S Te Lei Tesu Ge
Radm Cas Ch Ge Jeruzs Tesu ha-Ge Musa Tóro Ris Horov Frank Tesu ha-Ge P Har
Petersb Be Tesu G Miz uma Mül Zek Eli Asken Frank Kevu Chach Warnh Ugyan k
responsum-iroda tartalm L Ginzberg new-y z teoló szeminá ki tanár m Geniza-Stu
k közé hírn tudósa responsu he kia folya többn Orosz-Lengyelország folióala
kiállítás Ilye A Halóchósz Sa Aderes Rothenb Me? responsu me k külön arago Ader
legelterjedt responsum-irod b csúcspont t sz nem talmud- kérdés a felvilágosí
levelez kulturhisto szempon felbecsülhete ért any szolgál k kereskedel kul e ág
adalék tartal emel p t ért filológ exegeti lexicograf matemati archeoló litur
vonatkozások sz. külön Fran Spanyolor rabb í R. két felf művel megleh külön
észlelh tárg legin Talmud-exegé spa is logi t vilá fra ra dialekti casuisti
hajlamo haz keresz teoló módszer öntuda visszatükröz legnag responsum-sz
Franciaorszá v ak dönté Pa Mac V tartalma Spa terül I Al leghíre tekin Saá
u-Tesu elő Livorn je 1 Ut követke fra rés J Sz Hajjó Ábr D Pasqui? Eli Na Maye
Ha szerz spanyol- rés Jo M Maimon vo legnag szer Utóbb dönté H K Tesu Ra
tartalma X sz. ve nyu á tud mel németors rabb lát sz legnag tekint M Nac
Nachman h ger tu ak Saá u-Tesuvó Velenc je elő 15 másod Zolkie 1 szer legnag
szi arago Sa Ade v respons folió-köte jele Bol 1 Liv 1 1 Salo 1 Liv ú kia p
Lengyelorszá folió-kötet sz n rabbitekint Rothen v ak Saá Tesuvó Cremon je elő
15 telje ki B Móze szárma utóbb Sz Tesu Mah Be Fra rés I S h responsumsze Utóbb
Saá u-Tesu elő Konstantinápol je 1546- ké Saá Tesu hor Chadó Fre D ma talmudt
Munkác kés k respons e in mell vallásfilozó exeget tárgyk f tartalm emel kés
szőrszálhaso pi jelentk ben egyoldal kétségtel szakada üldözé vilá elzár
elzárkózott ghet te visszavon eredm hat Neve s sze Németország Is Isserl Te
Chad Is Br Saá u-Tesu Ste szerz o terül Jo C M Törökorszá j Be Mizra H Vel M
Alas Sabbion Jo C Sul Á kodiflkát Sa Mod D Zi Az m Dyrhenfurt Ugyane kezd fell
Lengyelorszá szer M Isser S L Lu X sz. p Kaideno Emu Le Frank Mena Kroch Ce C
Amste Ug sz. n R.-sz v Ch Bachar Cho J o terül Sa Ab D Se Vel szerz tov M T J
Alfand M Konstantiná szerz O rés XV sz. ut responsum-sze Sá Morp v S Ce Vel
szerz Törökorszá Jo Na Nec Beké Konstantiná szer ut nag responsum-gyűjtemé
1410
CÍ Respon
SZÓ Respons Döntvényt am eli ta tekint döntvé tartalma rabbi irodal T lez
keletk virá Keletk veze vi tanna am sabur iskol megsz írásmagyar tö értelm
alkalm auten n ma interpre d jo az kérdése am n mara eg intézmény Akad vezet
auktoritá s fo vá f k tudom érdek ál növek me kér mer am tiszt követe Gyako me
dokt kérdés közü tu akad gáó k általá eli tu terjeszt kételye Ez kérdés héb sa
e felelet héb tes alak am Sa u-Tes ismere rabbi irodalo mi felöle neh bib m ge
szö magyará éppe vallásfilozó asztronó kronoló geográ matemat irod ezerhé válto
viszo tükrö vi kultúrtörté szempont rend be legr század beolv legr Talmudszöveg
ta k nagykiterj tudom leve i Baby Pales rab kö responsum-iro bev korsza tekint
hasonló ugya ko jogász döntése biz tekint keres egyház epistol Rendk töm tár sz
ragasz jellemvo gáóni-korsz legi ta kép tárgyk g válaszle probl határ d je vál
korsz s N rabbij tudom összekötte k s Pe Aka f dön Barcell o megkeresé sz fennm
könyvnyom sz jel külö kiadáso Konstantinápo j Hala Peru m Gá f követk Sa u-Tes
G Konstantin N Ch Sal T Le Tes G Rad Ca C G Jeruz Tes ha-G Mus Tór Ri Horo Fran
Tes ha-G Ha Peters B Tes Mi um Mü Ze El Aske Fran Kev Chac Warn Ugya
responsum-irod tartal Ginzber new- teol szemin k taná Geniza-St köz hír tudós
respons h ki foly több Orosz-Lengyelorszá folióal kiállítá Ily Halóchós S Adere
Rothen Me respons m külö arag Ade legelterjed responsum-iro csúcspon s ne
talmud kérdé felvilágos levele kulturhist szempo felbecsülhet ér an szolgá
kereskede ku á adalé tarta eme ér filoló exeget lexicogra matemat archeol litu
vonatkozáso sz külö Fra Spanyolo rab R ké fel műve megle külö észlel tár legi
Talmud-exeg sp i log vil fr r dialekt casuist hajlam ha keres teol módsze öntud
visszatükrö legna responsum-s Franciaorsz a dönt P Ma tartalm Sp terü A leghír
teki Sa u-Tes el Livor j U követk fr ré S Hajj Áb Pasqui El N May H szer
spanyol ré J Maimo v legna sze Utób dönt Tes R tartalm sz v ny tu me németor
rab lá s legna tekin Na Nachma ge t a Sa u-Tesuv Velen j el 1 máso Zolki sze
legna sz arag S Ad respon folió-köt jel Bo Li Sal Li ki Lengyelorsz folió-köte
s rabbitekin Rothe a Sa Tesuv Cremo j el 1 telj k Móz szárm utób S Tes Ma B Fr
ré responsumsz Utób Sa u-Tes el Konstantinápo j 1546 k Sa Tes ho Chad Fr m
talmud Munká ké respon i mel vallásfiloz exege tárgy tartal eme ké szőrszálhas
p jelent be egyolda kétségte szakad üldöz vil elzá elzárkózot ghe t visszavo
ered ha Nev sz Németorszá I Isser T Cha I B Sa u-Tes St szer terü J Törökorsz B
Mizr Ve Ala Sabbio J Su kodiflká S Mo Z A Dyrhenfur Ugyan kez fel Lengyelorsz
sze Isse L sz Kaiden Em L Fran Men Kroc C Amst U sz R.-s C Bacha Ch terü S A S
Ve szer to Alfan Konstantin szer ré X sz u responsum-sz S Mor C Ve szer
Törökorsz J N Ne Bek Konstantin sze u na responsum-gyűjtem