14254.htm

CÍMSZÓ: Sajószentpéter

SZÓCIKK: Sajószentpéter, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyes. vm. 5140 lak. A zsidó hitközséget 1780 körül alapították a Bródy, Czinner, Kohn, Rosenthal, Groszmann és Weisz családok, amely családok utódai később is a hitközség élén állottak és ma is résztvesznek a vezetésében. Az első rabbi Pápai Farkas volt, aki 1792. született Pápán, míg halálának éve és helye ismeretlen. Azidőben a zsidók még az elkülönített ghettóban éltek és így a hitközségi élet kifejlesztésében is gátolva voltak. Csak 1848 után, amidőn a zsidók szabadabb mozgást nyertek, vette kezdetét az intenzív közösségi munka. Rendes imaházat építettek és hozzáfogtak egyéb intézmények létesítéséhez. 1868-ban megalakult a Chevra Kadisa, amely ma Mogyorós Simon vezetésével működik és 71 tagot számlál. Ugyanakkor létrehozták az izr. elemi népiskolát. Itt már kezdettől fogva magyar volt a tanítási nyelv. Jelenleg 95 tanulója van, a tantestület tagjai: Sebesné Weisz Mária és Freistadt Lajos világi tanítók, valamint Rosenberg Jakab hitoktató. Gyors egymásutánban új jótékonysági egyesületek keletkeztek. 1868. Gemilusz Chaszodim, 1869. Nőegylet, 1884 Éc-Chajim és 1885 Komaegylet. Mindezen egyesületek ma is működnek és hasznos tevékenységet fejtenek ki a jótékonyság terén. Ekkor a S.-i hitközség már a jelentékenyebbek közé tartozott s az első zsidó kongresszuson is képviseltette magát Czinner Benjámin által. A hitközség legvirágzóbb korszaka Bródy Miksa 25 évi elnökségének idejében volt (1893-1918). 1900-ban modern templomot építtetett és megfelelő hajlékhoz juttatta a többi intézményeket is. Kiváló érdemeket szereztek még a hitközség felvirágoztatása körül végzett munkásságukkal: Czinner Jakab, Braun Vilmos és Mezei Mór. A hitközség anyagi és erkölcsi támogatója volt még Bródy Salamon veje, lovag Léderer Sándor budapesti lakos. A S.-i zsidók a háború alatt is tanújelét adták jótékonyságuknak. Sokban hozzájárultak az ott felállított kisegítő kórház fentartáeához, úgyszintén vendégszeretettel fogadták a menekülteket. A hadseregben 67-en szolgáltak, akik közül 11 hősi halált halt. 1918-ban a vallásismeret és a hithűség kimélyítése végett Talmud-Tórát alapítottak. A háború előtt különböző alapítványok voltak a postai takarékban elhelyezve, amelyek azonban a korona leromlása folytán elértéktelenedtek. A hitközség az orthodoxia kebelébe tartozik. Lélekszáma 620, családszám 120, adófizető tag 132. Foglalkozásuk: 46 kereskedő, 2 nagykereskedő, 30iparos, 5 köztisztviselő, 5 munkás, 4 orvos, 4 gazdálkodó, 3 más szabadpályán, 2 tanító, 1 magánzó és 27 egyéb. 8 közadakozásból él. Évi költségvetés 20,000 pengő, amely összegből 3000 pengő filantrópikus ÓB szociális célokat szolgál. Anyakönyvi területéhez tartoznak : Kápolna, László, Radostyán, Parasznya, Kandó, Varbó, Alacska, Berente, Kazinc, Baruka, Vadna, Dubicsány, Nagybarca, Bánhorvát, Bánfalva, Mályinka, Tardona, Tapolcsány, Dédes, Visnyó, Szilvásvárad. Egyes tagoknak az ipar és a közgazdaság terén is fontos szerepük van: Princz Mór felerészben a Kazinczi Gazdasági Kőszénbánya tulajdonosa, Weisz Ferenc részese a Berentei Kőszénbánya Vállalatnak ésWaldmann József a Disznóshorvátinak. Kun Géza a 700 holdas Dadányi-birtok és Stein Márton az 500 holdas Aladár-birtok bérlője. A mai vezetőség a következő : Grünfeld Henrik főrabbi, Heimlich Jenő elnök, Mogyorós Simon alelnök, Fogel József pénz-tárnok, Salamon Mór gondnok, Groszmann Lajos ellenőr, Princz Mór. Kőnigstein Adolf, Hartmann József, Klein Dezső előljárósági tagok és Krausz Mór jegyző.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4254. címszó a lexikon => 762. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14254.htm

CÍMSZÓ: Sajószentpéter

SZÓCIKK: Sajószentpéter, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyes. vm. 5140 lak. A zsidó hitközséget 1780 körül alapították a Bródy, Czinner, Kohn, Rosenthal, Groszmann és Weisz családok, amely családok utódai később is a hitközség élén állottak és ma is résztvesznek a vezetésében. Az első rabbi Pápai Farkas volt, aki 1792. született Pápán, míg halálának éve és helye ismeretlen. Azidőben a zsidók még az elkülönített ghettóban éltek és így a hitközségi élet kifejlesztésében is gátolva voltak. Csak 1848 után, amidőn a zsidók szabadabb mozgást nyertek, vette kezdetét az intenzív közösségi munka. Rendes imaházat építettek és hozzáfogtak egyéb intézmények létesítéséhez. 1868-ban megalakult a Chevra Kadisa, amely ma Mogyorós Simon vezetésével működik és 71 tagot számlál. Ugyanakkor létrehozták az izr. elemi népiskolát. Itt már kezdettől fogva magyar volt a tanítási nyelv. Jelenleg 95 tanulója van, a tantestület tagjai: Sebesné Weisz Mária és Freistadt Lajos világi tanítók, valamint Rosenberg Jakab hitoktató. Gyors egymásutánban új jótékonysági egyesületek keletkeztek. 1868. Gemilusz Chaszodim, 1869. Nőegylet, 1884 Éc-Chajim és 1885 Komaegylet. Mindezen egyesületek ma is működnek és hasznos tevékenységet fejtenek ki a jótékonyság terén. Ekkor a S.-i hitközség már a jelentékenyebbek közé tartozott s az első zsidó kongresszuson is képviseltette magát Czinner Benjámin által. A hitközség legvirágzóbb korszaka Bródy Miksa 25 évi elnökségének idejében volt 1893-1918 . 1900-ban modern templomot építtetett és megfelelő hajlékhoz juttatta a többi intézményeket is. Kiváló érdemeket szereztek még a hitközség felvirágoztatása körül végzett munkásságukkal: Czinner Jakab, Braun Vilmos és Mezei Mór. A hitközség anyagi és erkölcsi támogatója volt még Bródy Salamon veje, lovag Léderer Sándor budapesti lakos. A S.-i zsidók a háború alatt is tanújelét adták jótékonyságuknak. Sokban hozzájárultak az ott felállított kisegítő kórház fentartáeához, úgyszintén vendégszeretettel fogadták a menekülteket. A hadseregben 67-en szolgáltak, akik közül 11 hősi halált halt. 1918-ban a vallásismeret és a hithűség kimélyítése végett Talmud-Tórát alapítottak. A háború előtt különböző alapítványok voltak a postai takarékban elhelyezve, amelyek azonban a korona leromlása folytán elértéktelenedtek. A hitközség az orthodoxia kebelébe tartozik. Lélekszáma 620, családszám 120, adófizető tag 132. Foglalkozásuk: 46 kereskedő, 2 nagykereskedő, 30iparos, 5 köztisztviselő, 5 munkás, 4 orvos, 4 gazdálkodó, 3 más szabadpályán, 2 tanító, 1 magánzó és 27 egyéb. 8 közadakozásból él. Évi költségvetés 20,000 pengő, amely összegből 3000 pengő filantrópikus ÓB szociális célokat szolgál. Anyakönyvi területéhez tartoznak : Kápolna, László, Radostyán, Parasznya, Kandó, Varbó, Alacska, Berente, Kazinc, Baruka, Vadna, Dubicsány, Nagybarca, Bánhorvát, Bánfalva, Mályinka, Tardona, Tapolcsány, Dédes, Visnyó, Szilvásvárad. Egyes tagoknak az ipar és a közgazdaság terén is fontos szerepük van: Princz Mór felerészben a Kazinczi Gazdasági Kőszénbánya tulajdonosa, Weisz Ferenc részese a Berentei Kőszénbánya Vállalatnak ésWaldmann József a Disznóshorvátinak. Kun Géza a 700 holdas Dadányi-birtok és Stein Márton az 500 holdas Aladár-birtok bérlője. A mai vezetőség a következő : Grünfeld Henrik főrabbi, Heimlich Jenő elnök, Mogyorós Simon alelnök, Fogel József pénz-tárnok, Salamon Mór gondnok, Groszmann Lajos ellenőr, Princz Mór. Kőnigstein Adolf, Hartmann József, Klein Dezső előljárósági tagok és Krausz Mór jegyző.

14254.ht

CÍMSZÓ Sajószentpéte

SZÓCIKK Sajószentpéter nagyk Borsod Gömö é Kishon egyes vm 514 lak zsid hitközsége 178 körü alapítottá Bródy Czinner Kohn Rosenthal Groszman é Weis családok amel családo utóda későb i hitközsé élé állotta é m i résztveszne vezetésében A els rabb Pápa Farka volt ak 1792 születet Pápán mí halálána év é hely ismeretlen Azidőbe zsidó mé a elkülönítet ghettóba élte é íg hitközség éle kifejlesztésébe i gátolv voltak Csa 184 után amidő zsidó szabadab mozgás nyertek vett kezdeté a intenzí közösség munka Rende imaháza építette é hozzáfogta egyé intézménye létesítéséhez 1868-ba megalakul Chevr Kadisa amel m Mogyoró Simo vezetéséve működi é 7 tago számlál Ugyanakko létrehoztá a izr elem népiskolát It má kezdettő fogv magya vol tanítás nyelv Jelenle 9 tanulój van tantestüle tagjai Sebesn Weis Mári é Freistad Lajo világ tanítók valamin Rosenber Jaka hitoktató Gyor egymásutánba ú jótékonyság egyesülete keletkeztek 1868 Gemilus Chaszodim 1869 Nőegylet 188 Éc-Chaji é 188 Komaegylet Mindeze egyesülete m i működne é haszno tevékenysége fejtene k jótékonysá terén Ekko S.- hitközsé má jelentékenyebbe köz tartozot a els zsid kongresszuso i képviseltett magá Czinne Benjámi által hitközsé legvirágzób korszak Bród Miks 2 év elnökségéne idejébe vol 1893-191 1900-ba moder templomo építtetet é megfelel hajlékho juttatt több intézményeke is Kivál érdemeke szerezte mé hitközsé felvirágoztatás körü végzet munkásságukkal Czinne Jakab Brau Vilmo é Meze Mór hitközsé anyag é erkölcs támogatój vol mé Bród Salamo veje lova Lédere Sándo budapest lakos S.- zsidó hábor alat i tanújelé adtá jótékonyságuknak Sokba hozzájárulta a ot felállítot kisegít kórhá fentartáeához úgyszinté vendégszeretette fogadtá menekülteket hadseregbe 67-e szolgáltak aki közü 1 hős halál halt 1918-ba vallásismere é hithűsé kimélyítés véget Talmud-Tórá alapítottak hábor előt különböz alapítványo volta posta takarékba elhelyezve amelye azonba koron leromlás folytá elértéktelenedtek hitközsé a orthodoxi kebeléb tartozik Lélekszám 620 családszá 120 adófizet ta 132 Foglalkozásuk 4 kereskedő nagykereskedő 30iparos köztisztviselő munkás orvos gazdálkodó má szabadpályán tanító magánz é 2 egyéb közadakozásbó él Év költségveté 20,00 pengő amel összegbő 300 peng filantrópiku Ó szociáli céloka szolgál Anyakönyv területéhe tartozna Kápolna László Radostyán Parasznya Kandó Varbó Alacska Berente Kazinc Baruka Vadna Dubicsány Nagybarca Bánhorvát Bánfalva Mályinka Tardona Tapolcsány Dédes Visnyó Szilvásvárad Egye tagokna a ipa é közgazdasá teré i fonto szerepü van Princ Mó felerészbe Kazincz Gazdaság Kőszénbány tulajdonosa Weis Feren részes Berente Kőszénbány Vállalatna ésWaldman Józse Disznóshorvátinak Ku Géz 70 holda Dadányi-birto é Stei Márto a 50 holda Aladár-birto bérlője ma vezetősé következ Grünfel Henri főrabbi Heimlic Jen elnök Mogyoró Simo alelnök Foge Józse pénz-tárnok Salamo Mó gondnok Groszman Lajo ellenőr Princ Mór Kőnigstei Adolf Hartman József Klei Dezs előljáróság tago é Kraus Mó jegyző

14254.h

CÍMSZ Sajószentpét

SZÓCIK Sajószentpéte nagy Borso Göm Kisho egye v 51 la zsi hitközség 17 kör alapított Bród Czinne Koh Rosentha Groszma Wei családo ame család utód késő hitközs él állott résztveszn vezetésébe el rab Páp Fark vol a 179 születe Pápá m halálán é hel ismeretle Azidőb zsid m elkülöníte ghettób élt í hitközsé él kifejlesztéséb gátol volta Cs 18 utá amid zsid szabada mozgá nyerte vet kezdet intenz közössé munk Rend imaház épített hozzáfogt egy intézmény létesítéséhe 1868-b megalaku Chev Kadis ame Mogyor Sim vezetésév működ tag számlá Ugyanakk létrehozt iz ele népiskolá I m kezdett fog magy vo tanítá nyel Jelenl tanuló va tantestül tagja Sebes Wei Már Freista Laj vilá tanító valami Rosenbe Jak hitoktat Gyo egymásutánb jótékonysá egyesület keletkezte 186 Gemilu Chaszodi 186 Nőegyle 18 Éc-Chaj 18 Komaegyle Mindez egyesület működn haszn tevékenység fejten jótékonys teré Ekk S. hitközs m jelentékenyebb kö tartozo el zsi kongresszus képviseltet mag Czinn Benjám álta hitközs legvirágzó korsza Bró Mik é elnökségén idejéb vo 1893-19 1900-b mode templom építtete megfele hajlékh juttat töb intézmények i Kivá érdemek szerezt m hitközs felvirágoztatá kör végze munkásságukka Czinn Jaka Bra Vilm Mez Mó hitközs anya erkölc támogató vo m Bró Salam vej lov Léder Sánd budapes lako S. zsid hábo ala tanújel adt jótékonyságukna Sokb hozzájárult o felállíto kisegí kórh fentartáeáho úgyszint vendégszeretett fogadt menekülteke hadseregb 67- szolgálta ak köz hő halá hal 1918-b vallásismer hithűs kimélyíté vége Talmud-Tór alapította hábo elő különbö alapítvány volt post takarékb elhelyezv amely azonb koro leromlá folyt elértéktelenedte hitközs orthodox kebelé tartozi Lélekszá 62 családsz 12 adófize t 13 Foglalkozásu keresked nagykeresked 30iparo köztisztvisel munká orvo gazdálkod m szabadpályá tanít magán egyé közadakozásb é É költségvet 20,0 peng ame összegb 30 pen filantrópik szociál célok szolgá Anyaköny területéh tartozn Kápoln Lászl Radostyá Paraszny Kand Varb Alacsk Berent Kazin Baruk Vadn Dubicsán Nagybarc Bánhorvá Bánfalv Mályink Tardon Tapolcsán Déde Visny Szilvásvára Egy tagokn ip közgazdas ter font szerep va Prin M felerészb Kazinc Gazdasá Kőszénbán tulajdonos Wei Fere része Berent Kőszénbán Vállalatn ésWaldma Józs Disznóshorvátina K Gé 7 hold Dadányi-birt Ste Márt 5 hold Aladár-birt bérlőj m vezetős követke Grünfe Henr főrabb Heimli Je elnö Mogyor Sim alelnö Fog Józs pénz-tárno Salam M gondno Groszma Laj ellenő Prin Mó Kőnigste Adol Hartma Józse Kle Dez előljárósá tag Krau M jegyz

14254.

CÍMS Sajószentpé

SZÓCI Sajószentpét nag Bors Gö Kish egy 5 l zs hitközsé 1 kö alapítot Bró Czinn Ko Rosenth Groszm We család am csalá utó kés hitköz é állot résztvesz vezetéséb e ra Pá Far vo 17 szület Páp halálá he ismeretl Azidő zsi elkülönít ghettó él hitközs é kifejlesztésé gáto volt C 1 ut ami zsi szabad mozg nyert ve kezde inten közöss mun Ren imahá építet hozzáfog eg intézmén létesítéséh 1868- megalak Che Kadi am Mogyo Si vezetésé műkö ta száml Ugyanak létrehoz i el népiskol kezdet fo mag v tanít nye Jelen tanul v tantestü tagj Sebe We Má Freist La vil tanít valam Rosenb Ja hitokta Gy egymásután jótékonys egyesüle keletkezt 18 Gemil Chaszod 18 Nőegyl 1 Éc-Cha 1 Komaegyl Minde egyesüle működ hasz tevékenysé fejte jótékony ter Ek S hitköz jelentékenyeb k tartoz e zs kongresszu képviselte ma Czin Benjá ált hitköz legvirágz korsz Br Mi elnökségé idejé v 1893-1 1900- mod templo építtet megfel hajlék jutta tö intézménye Kiv érdeme szerez hitköz felvirágoztat kö végz munkásságukk Czin Jak Br Vil Me M hitköz any erköl támogat v Br Sala ve lo Léde Sán budape lak S zsi háb al tanúje ad jótékonyságukn Sok hozzájárul felállít kiseg kór fentartáeáh úgyszin vendégszeretet fogad menekültek hadsereg 67 szolgált a kö h hal ha 1918- vallásisme hithű kimélyít vég Talmud-Tó alapított háb el különb alapítván vol pos takarék elhelyez amel azon kor leroml foly elértéktelenedt hitköz orthodo kebel tartoz Léleksz 6 családs 1 adófiz 1 Foglalkozás kereske nagykereske 30ipar köztisztvise munk orv gazdálko szabadpály taní magá egy közadakozás költségve 20, pen am összeg 3 pe filantrópi szociá célo szolg Anyakön területé tartoz Kápol Lász Radosty Paraszn Kan Var Alacs Beren Kazi Baru Vad Dubicsá Nagybar Bánhorv Bánfal Mályin Tardo Tapolcsá Déd Visn Szilvásvár Eg tagok i közgazda te fon szere v Pri felerész Kazin Gazdas Kőszénbá tulajdono We Fer rész Beren Kőszénbá Vállalat ésWaldm Józ Disznóshorvátin G hol Dadányi-bir St Már hol Aladár-bir bérlő vezető követk Grünf Hen főrab Heiml J eln Mogyo Si aleln Fo Józ pénz-tárn Sala gondn Groszm La ellen Pri M Kőnigst Ado Hartm Józs Kl De előljárós ta Kra jegy

14254

CÍM Sajószentp

SZÓC Sajószentpé na Bor G Kis eg z hitközs k alapíto Br Czin K Rosent Grosz W csalá a csal ut ké hitkö állo résztves vezetésé r P Fa v 1 szüle Pá halál h ismeret Azid zs elkülöní ghett é hitköz kifejlesztés gát vol u am zs szaba moz nyer v kezd inte közös mu Re imah építe hozzáfo e intézmé létesítésé 1868 megala Ch Kad a Mogy S vezetés műk t szám Ugyana létreho e népisko kezde f ma taní ny Jele tanu tantest tag Seb W M Freis L vi taní vala Rosen J hitokt G egymásutá jótékony egyesül keletkez 1 Gemi Chaszo 1 Nőegy Éc-Ch Komaegy Mind egyesül műkö has tevékenys fejt jótékon te E hitkö jelentékenye tarto z kongressz képviselt m Czi Benj ál hitkö legvirág kors B M elnökség idej 1893- 1900 mo templ építte megfe hajlé jutt t intézmény Ki érdem szere hitkö felvirágozta k vég munkásságuk Czi Ja B Vi M hitkö an erkö támoga B Sal v l Léd Sá budap la zs há a tanúj a jótékonyságuk So hozzájáru felállí kise kó fentartáeá úgyszi vendégszerete foga menekülte hadsere 6 szolgál k ha h 1918 vallásism hith kimélyí vé Talmud-T alapítot há e külön alapítvá vo po takaré elhelye ame azo ko lerom fol elértéktelened hitkö orthod kebe tarto Léleks család adófi Foglalkozá keresk nagykeresk 30ipa köztisztvis mun or gazdálk szabadpál tan mag eg közadakozá költségv 20 pe a össze p filantróp szoci cél szol Anyakö terület tarto Kápo Lás Radost Parasz Ka Va Alac Bere Kaz Bar Va Dubics Nagyba Bánhor Bánfa Mályi Tard Tapolcs Dé Vis Szilvásvá E tago közgazd t fo szer Pr felerés Kazi Gazda Kőszénb tulajdon W Fe rés Bere Kőszénb Vállala ésWald Jó Disznóshorváti ho Dadányi-bi S Má ho Aladár-bi bérl vezet követ Grün He főra Heim el Mogy S alel F Jó pénz-tár Sal gond Grosz L elle Pr Kőnigs Ad Hart Józ K D előljáró t Kr jeg

1425

CÍ Sajószent

SZÓ Sajószentp n Bo Ki e hitköz alapít B Czi Rosen Gros csal csa u k hitk áll résztve vezetés F szül P halá ismere Azi z elkülön ghet hitkö kifejleszté gá vo a z szab mo nye kez int közö m R ima épít hozzáf intézm létesítés 186 megal C Ka Mog vezeté mű szá Ugyan létreh népisk kezd m tan n Jel tan tantes ta Se Frei v tan val Rose hitok egymásut jótékon egyesü keletke Gem Chasz Nőeg Éc-C Komaeg Min egyesü műk ha tevékeny fej jótéko t hitk jelentékeny tart kongress képvisel Cz Ben á hitk legvirá kor elnöksé ide 1893 190 m temp építt megf hajl jut intézmén K érde szer hitk felvirágozt vé munkásságu Cz J V hitk a erk támog Sa Lé S buda l z h tanú jótékonyságu S hozzájár feláll kis k fentartáe úgysz vendégszeret fog menekült hadser szolgá h 191 vallásis hit kimély v Talmud- alapíto h külö alapítv v p takar elhely am az k lero fo elértéktelene hitk ortho keb tart Lélek csalá adóf Foglalkoz keres nagykeres 30ip köztisztvi mu o gazdál szabadpá ta ma e közadakoz költség 2 p össz filantró szoc cé szo Anyak terüle tart Káp Lá Rados Paras K V Ala Ber Ka Ba V Dubic Nagyb Bánho Bánf Mály Tar Tapolc D Vi Szilvásv tag közgaz f sze P feleré Kaz Gazd Kőszén tulajdo F ré Ber Kőszén Vállal ésWal J Disznóshorvát h Dadányi-b M h Aladár-b bér veze köve Grü H főr Hei e Mog ale J pénz-tá Sa gon Gros ell P Kőnig A Har Jó előljár K je