14293.htm
CÍMSZÓ: Sátoraljaújhely
SZÓCIKK: Sátoraljaújhely,
rend. tan. város, Zemplén vm.2l,162 lak. A hitközség eredete a XVIII. sz.-ba
nyúlik vissza. Zemplén vm. levéltárában vannak okmányok arról, hogy Rákóczi seregében
zsidók is szolgáltak, más okmányok pedig Rákóczi tisztjei s egyes zsidók
közötti elszámolásokról szólnak, ami azt bizonyítja, hogy az akkori Újhely
községben már laktak zsidók. Testületté tömörülésükről az első adat 1771-ből
való, amikor is egy Naftali Hirsch nevű rabbi, aki a községen átutazott
megvetette alapját a Chevra Kadisának. Valószínű, hogy a hitközség is ezidőtájt
alakult meg. Első elöljárói Kurlánder Mihály, Engel Ábrahám, Rapaport,
Hartstein Pinkász és Grünfeld Márkusz voltak. Első rabbijául Weil Sámuelt
választotta meg a hitközség, aki hosszú ideig fejtett ki áldásos működést.
1808- 1840-ig a híres Teitelbaum Mózes volt a rabbi, aki a chaszidizmust
megalapította Magyarországon. Bölcs tanácsaiért a keresztények is felkeresték,
így a fiatal Kossuth Lajos is, akit megáldott s nagyrahivatott8ágát
megjövendölte. Csodarabbi hírében állott. Halálának évfordulóján (tamuz 28) ma
is ezrével zarándokolnak el a hívek sírjára. Teitelbaumot fia, majd unokája
követte, aki kénytelen volt rabbiállását elhagyni a viszály miatt, mely a
hitközséget chásszid és askenázi pártokra osztotta. A következő rabbi a nagy
tudós Löw Jeremiás, aki az országos kongresszuson is képviselte a hitközséget,
amely az ő kívánságára egyik irányhoz sem csatlakozott. 1873-ban fia Löw
Eleázár (1. o.) lett a rabbi; ez 1886. megalapította az orthodox hitközséget s
később ungvári főrabbi lett. Az orth. hitközség megalakulásával egyidejűleg az
anyahitközség a statusquo ante alapra helyezkedett. 1890-ben Weisz Kálmán
szebeni rabbit választotta meg a hitközség. Halála után 1910-21-ig betöltetlen
a rabbiszék. Akkor Roth Sámuel pomázi rabbit választották meg, aki a hit
mélyítése és az ifjúság vallásos szellemben való nevelése terén már eddig is
szép eredményeket ért el. A hitközség fejlődésének csúcspontját a múlt század
80-as éveitől a világháborúig terjedő időben érte el. 1888 aug. 30. avatták fel
a hitközség szép nagy templomát, mely a tagok önkéntes adományaiból épült. A
templom építéséhez Wallis Gyuláné grófné is hozzájárult 200 pengővel. Van a
hitközségnek még két Bész hamidrasa, amelyek mintegy 100 évvel ezelőtt
Teitelbaum rabbi idejében épültek. A hitközségnek 6 osztályú fiú- és
leányiskolája van, amelyet Schön Mózes egykori zsidóbíró Mintafőtanodának
alapított 1836. Kesztenbaum Márton hagyatékából, aki 80,000 forintnyi vagyonát
kulturális célokra hagyományozta. Az iskolának fennállása óta sok jeles
pedagógus volt igazgatója és tanítója, így Heilprinn Mihály (1. o.), Singer
Izráél kiváló talmudista és német tudós és Knopfler Sándor, aki a pedagógiai
irodalomban is értékes munkásságot fejtett ki. Van még a hitközségnek
Talmud-Tórája. A hitközség elnökei közül, akik agilis munkájukkal
előmozdították a hitközség fejlődését, a legérdemesebbek: Friedliber Albert,
Reichard Mór, Thoman Móric, Schwarc Bernát, Fried Samu, Reichard Salamon, aki
legutóbb magas korára való tekintettel lemondott s utóda Roth József ügyvéd
lett. A hitközségnek számos intézménye van. Első helyen áll a nagymultú Chevra
Kadisa, amelynek jelenlegi elnöke Saflr Márkusz. A Chevra Kadisa 1862. Reich
Simon hagyatékából kórházat át. 1904-ben létesült az új, ma is fennálló 45
ágyas zsidókórház, melynek igazgató-főorvosa Zinner Henrik, gondnoka
Lichtenstein Jenő. Egyesületek: a Nőegylet,melyfentart egy aggokházát és Haas
Bertalanné vezetése alatt működik, a Leányegylet, melynek Fried Manci az
elnöke, a Bikur Cholim egylet, mely Bettelheim Sándor elnöklete alatt áll, a
Singer-féle önképzőkör, melyet Roth Sámuel főrabbi vezet, a Grosz Dezső és özv.
Fischer Mórné vezetése alatt álló népkonyhaegyesület és egy szegénygyermekeket
iskoláztató és felruházó egyesület, melynek élén Reichard Salamon és Garai
Árminné állnak. A hitközség tagjai közül több kiváló férfiú került ki. Ezek:
Engel József szobrászművész (1. o.), Mezei Mór (1. o.) az Országos Izr. Iroda
volt elnöke, aki a S.-i hitközség díszelnöke is volt sokáig, Mezei Ernő (1. o.)
a kiváló publicista, Thoman Imre törzsorvos és zimonyi Schwarc Hermán mérnök, a
Déli Vasút építője, akik végig harcolták a szabadságharcot és Schön Vilmos, aki
egykor nagyon híres orvos volt. Többen a város társadalmi és kulturális
életében vittek és visznek ma is szerepet. Ezek: Reichard Salamon, a város volt
polgármestere, megyebizottsági tag, a hitközség volt elnöke, akit a múltévben
70-ik születésnapja alkalmából az egész város társadalma a főispánnal az élén
meleg ünneplésben részesített, Székely Albert Zemplén vármegye tb. főügyésze,
ismert publicista, Dévai Lajos főfelügyelő-tanácsos, Grünbaum Simon, a
Kereskedelmi Testület volt elnöke, Löwy Ignác az államépítészeti hivatal volt
főnöke és Földes Albert pénzügyigazgató-helyettes. Nagyobb ipari vállalkozást
Blum Géza létesített, akinek bútorgyára számos munkást foglalkoztat. Föld- és
szőlőbirtokosok : Roth József, Roth Mór, Grosz Dezső, Burger Jakab, Haas Bertalan,
Fuchs Emil, Fuchs Jenő és még sokan. A hitközségnek értékes levéltára van. A
hitközségben a következő munkák jelentek meg : Teitelbaum Mózes rabbi Jiszmach
Mose c. híres tórakommentárja, Löw Jeremiás rabbi Divré Jirmijohu c.responsuma,
Weisz Kálmán rabbi Pi snajim c. műve, Goldberger Izidor tatai rabbi A
sátoraljaújhelyi izr. szentegylet alapításának története c. tanulmánya,
Knopfler Sándor tanító Hittankövyv elemi és középiskolák számára és A
sátoraljaújhelyi izr. iskola története, végül Knopfler Mózes Avne Soham c.
tórakommentárja. A hitközség évi költségvetése 38,000 pengő, melynek egy részét
szociális és fillantrópikus célokra fordítja, Számos jótékony és kulturális
célú alapítványt is kezel még a hitközség. Lélekszáma 2000, a családok száma 480,
adót 396-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 9 gazdálkodó, 6
tanító, 7 kereskedő, 28 ügyvéd, 19 köztisztviselő, 2 művész, 7 munkás, 4
nagyiparos, 15 orvos, 44 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 25 szabadpályán lévő,
16 munkanélküli, 54 iparos, 4 mérnök, 1 hírlapíró, 56 magánzó és 15 egyéb. A
hitközség 250 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 36-an estek el. A
forradalmaknak egy áldozata volt. A hitközség mai vezetősége: Roth Sámuel
főrabbi, Roth József elnök, Fried Samu tb. elnök, Lichtenstein Jenő és Windt
Jakab elöljárók, Grünbaum Simon ellenőr, Schwarc Marcell pénztárnok, Saflr
Márkusz és Schwarc Salamon gondnokok, Weisz Hermann jegyző és szentegyleti
titkár, Taubesz Hermán dajan. Az előimádkozó Feldbrandt Fülöp. Az orthodox
hitközség 1886. alakult meg. A hitközség alapítója s első rabbija Löw Eleázár,
a későbbi nagyhírű ungvári rabbi volt. Az első elöljárók, akiknek nagy része
még ma is részt vesz a hitközségi életben, a következők : Schweiger Ignác,
Schwarc Ignác, Roth József, Deutsch Hermann, Gottlieb Sámuel,Lichtenstein Adolf
és Friedmann Ábrahám. A hitközség nagy temploma 1887. a tagok adakozásából
épült, 1895. került tető alá'a kis templom, a bész hamidras.Több kisebb imaháza
van még a hitközségnek. Elemi népiskolája, mely kezdettől fogva 3 tanerős,
1887. létesült, egy évvel előbb nyilt meg a Talmud Tóra iskola, melynek öt
tanítója van. Jesiváját 1922.néhai Felmer József főrabbi alapította. Azóta
szépen fejlődik a jesiva s messze vidékről is számosan keresik fel, tanulás
céljából. A szegény talmudisták istápolására a hitközség EcChájim egyletet
alapított,melynek Schwarc Ignác és Lipschitz Adolfné a vezetői, a szegény
asszonyokat segélyezi a Benősz Cijon egylet, melynek elnöknői Schweiger Ignácné
és Schweiger Márkuszné. Van ezenkívül egy, a gyermekek felruházására alakult
Malbis Arumim egylet Alexander Vilmosné elnöklete alatt és egy Szandokosz
egylet (betegágyas asszonyok segélyezésére),melynek ólén FránkelHeimann áll. A
hitközség tagjai közül többen játszanak fontos szerepet a város gazdasági
életében. Ezek: Schweiger Márkusz szesznagykereskedő a Kereskedelmi Társulat
elnöke, városi és Zemplén vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, Alexander
Vilmos bankigazgató, Blumenfeld Adolf terménykereskedő, Deutsch Adolf
földbirtokos, Kornitzer Lipót szeszkereskedő és a helyi lap szerkesztője és
Blumenfeld Jenő nagykereskedő. Nagyobb ipari vállalatokat létesítettek : Berger
és Lipschitz, ifj. Deutsch Simon hordó- és bútorgyárat, Trattner Márk sajt- és
túrógyárat. A hitközség 30,000 pengős költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb
összeget fordít szociális és fillantrópikus célokra. A hitközség lélekszáma
1250, a családok száma 420, az adófizetőké 360. Foglalkozás ezerint; 9
nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 3 tanító, 150 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 12
magántisztviselő, 1 vállalkozó, 100 iparos, 14 magánzó és 100 egyéb. A
hitközség mai vezetősége : Dick Hermán főrabbi, Schweiger Márkusz elnök,
Alexander Vilmos alelnök, ifj. Deutsch Sámuel pénztárnok, Rosman Lipót ellenőr,
legifj. Deutsch Simon iskolaszéki elnök, Schweiger Ignác, Lipschitz Adolf, id.
Deutsch Sámuel, Blumenfeld Adolf és Weinberger Izsák elöljárók, Berkovits
Rafael templomgondnok, és Oppmann Ignác tanító, jegyző.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4293. címszó a lexikon =>
768. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14293.htm
CÍMSZÓ: Sátoraljaújhely
SZÓCIKK: Sátoraljaújhely, rend. tan. város, Zemplén vm.2l,162 lak. A
hitközség eredete a XVIII. sz.-ba nyúlik vissza. Zemplén vm. levéltárában
vannak okmányok arról, hogy Rákóczi seregében zsidók is szolgáltak, más
okmányok pedig Rákóczi tisztjei s egyes zsidók közötti elszámolásokról szólnak,
ami azt bizonyítja, hogy az akkori Újhely községben már laktak zsidók.
Testületté tömörülésükről az első adat 1771-ből való, amikor is egy Naftali Hirsch
nevű rabbi, aki a községen átutazott megvetette alapját a Chevra Kadisának.
Valószínű, hogy a hitközség is ezidőtájt alakult meg. Első elöljárói Kurlánder
Mihály, Engel Ábrahám, Rapaport, Hartstein Pinkász és Grünfeld Márkusz voltak.
Első rabbijául Weil Sámuelt választotta meg a hitközség, aki hosszú ideig
fejtett ki áldásos működést. 1808- 1840-ig a híres Teitelbaum Mózes volt a
rabbi, aki a chaszidizmust megalapította Magyarországon. Bölcs tanácsaiért a
keresztények is felkeresték, így a fiatal Kossuth Lajos is, akit megáldott s
nagyrahivatott8ágát megjövendölte. Csodarabbi hírében állott. Halálának
évfordulóján tamuz 28 ma is ezrével zarándokolnak el a hívek sírjára.
Teitelbaumot fia, majd unokája követte, aki kénytelen volt rabbiállását
elhagyni a viszály miatt, mely a hitközséget chásszid és askenázi pártokra
osztotta. A következő rabbi a nagy tudós Löw Jeremiás, aki az országos
kongresszuson is képviselte a hitközséget, amely az ő kívánságára egyik
irányhoz sem csatlakozott. 1873-ban fia Löw Eleázár 1. o. lett a rabbi; ez
1886. megalapította az orthodox hitközséget s később ungvári főrabbi lett. Az
orth. hitközség megalakulásával egyidejűleg az anyahitközség a statusquo ante
alapra helyezkedett. 1890-ben Weisz Kálmán szebeni rabbit választotta meg a
hitközség. Halála után 1910-21-ig betöltetlen a rabbiszék. Akkor Roth Sámuel
pomázi rabbit választották meg, aki a hit mélyítése és az ifjúság vallásos
szellemben való nevelése terén már eddig is szép eredményeket ért el. A
hitközség fejlődésének csúcspontját a múlt század 80-as éveitől a világháborúig
terjedő időben érte el. 1888 aug. 30. avatták fel a hitközség szép nagy
templomát, mely a tagok önkéntes adományaiból épült. A templom építéséhez
Wallis Gyuláné grófné is hozzájárult 200 pengővel. Van a hitközségnek még két
Bész hamidrasa, amelyek mintegy 100 évvel ezelőtt Teitelbaum rabbi idejében
épültek. A hitközségnek 6 osztályú fiú- és leányiskolája van, amelyet Schön
Mózes egykori zsidóbíró Mintafőtanodának alapított 1836. Kesztenbaum Márton
hagyatékából, aki 80,000 forintnyi vagyonát kulturális célokra hagyományozta.
Az iskolának fennállása óta sok jeles pedagógus volt igazgatója és tanítója,
így Heilprinn Mihály 1. o. , Singer Izráél kiváló talmudista és német tudós és
Knopfler Sándor, aki a pedagógiai irodalomban is értékes munkásságot fejtett
ki. Van még a hitközségnek Talmud-Tórája. A hitközség elnökei közül, akik
agilis munkájukkal előmozdították a hitközség fejlődését, a legérdemesebbek:
Friedliber Albert, Reichard Mór, Thoman Móric, Schwarc Bernát, Fried Samu,
Reichard Salamon, aki legutóbb magas korára való tekintettel lemondott s utóda
Roth József ügyvéd lett. A hitközségnek számos intézménye van. Első helyen áll
a nagymultú Chevra Kadisa, amelynek jelenlegi elnöke Saflr Márkusz. A Chevra
Kadisa 1862. Reich Simon hagyatékából kórházat át. 1904-ben létesült az új, ma
is fennálló 45 ágyas zsidókórház, melynek igazgató-főorvosa Zinner Henrik,
gondnoka Lichtenstein Jenő. Egyesületek: a Nőegylet,melyfentart egy aggokházát
és Haas Bertalanné vezetése alatt működik, a Leányegylet, melynek Fried Manci
az elnöke, a Bikur Cholim egylet, mely Bettelheim Sándor elnöklete alatt áll, a
Singer-féle önképzőkör, melyet Roth Sámuel főrabbi vezet, a Grosz Dezső és özv.
Fischer Mórné vezetése alatt álló népkonyhaegyesület és egy szegénygyermekeket
iskoláztató és felruházó egyesület, melynek élén Reichard Salamon és Garai
Árminné állnak. A hitközség tagjai közül több kiváló férfiú került ki. Ezek:
Engel József szobrászművész 1. o. , Mezei Mór 1. o. az Országos Izr. Iroda volt
elnöke, aki a S.-i hitközség díszelnöke is volt sokáig, Mezei Ernő 1. o. a
kiváló publicista, Thoman Imre törzsorvos és zimonyi Schwarc Hermán mérnök, a
Déli Vasút építője, akik végig harcolták a szabadságharcot és Schön Vilmos, aki
egykor nagyon híres orvos volt. Többen a város társadalmi és kulturális
életében vittek és visznek ma is szerepet. Ezek: Reichard Salamon, a város volt
polgármestere, megyebizottsági tag, a hitközség volt elnöke, akit a múltévben
70-ik születésnapja alkalmából az egész város társadalma a főispánnal az élén
meleg ünneplésben részesített, Székely Albert Zemplén vármegye tb. főügyésze,
ismert publicista, Dévai Lajos főfelügyelő-tanácsos, Grünbaum Simon, a
Kereskedelmi Testület volt elnöke, Löwy Ignác az államépítészeti hivatal volt
főnöke és Földes Albert pénzügyigazgató-helyettes. Nagyobb ipari vállalkozást
Blum Géza létesített, akinek bútorgyára számos munkást foglalkoztat. Föld- és
szőlőbirtokosok : Roth József, Roth Mór, Grosz Dezső, Burger Jakab, Haas
Bertalan, Fuchs Emil, Fuchs Jenő és még sokan. A hitközségnek értékes levéltára
van. A hitközségben a következő munkák jelentek meg : Teitelbaum Mózes rabbi
Jiszmach Mose c. híres tórakommentárja, Löw Jeremiás rabbi Divré Jirmijohu
c.responsuma, Weisz Kálmán rabbi Pi snajim c. műve, Goldberger Izidor tatai
rabbi A sátoraljaújhelyi izr. szentegylet alapításának története c. tanulmánya,
Knopfler Sándor tanító Hittankövyv elemi és középiskolák számára és A
sátoraljaújhelyi izr. iskola története, végül Knopfler Mózes Avne Soham c.
tórakommentárja. A hitközség évi költségvetése 38,000 pengő, melynek egy részét
szociális és fillantrópikus célokra fordítja, Számos jótékony és kulturális
célú alapítványt is kezel még a hitközség. Lélekszáma 2000, a családok száma
480, adót 396-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 9 gazdálkodó,
6 tanító, 7 kereskedő, 28 ügyvéd, 19 köztisztviselő, 2 művész, 7 munkás, 4
nagyiparos, 15 orvos, 44 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 25 szabadpályán lévő,
16 munkanélküli, 54 iparos, 4 mérnök, 1 hírlapíró, 56 magánzó és 15 egyéb. A
hitközség 250 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 36-an estek el. A
forradalmaknak egy áldozata volt. A hitközség mai vezetősége: Roth Sámuel
főrabbi, Roth József elnök, Fried Samu tb. elnök, Lichtenstein Jenő és Windt
Jakab elöljárók, Grünbaum Simon ellenőr, Schwarc Marcell pénztárnok, Saflr
Márkusz és Schwarc Salamon gondnokok, Weisz Hermann jegyző és szentegyleti
titkár, Taubesz Hermán dajan. Az előimádkozó Feldbrandt Fülöp. Az orthodox
hitközség 1886. alakult meg. A hitközség alapítója s első rabbija Löw Eleázár,
a későbbi nagyhírű ungvári rabbi volt. Az első elöljárók, akiknek nagy része
még ma is részt vesz a hitközségi életben, a következők : Schweiger Ignác,
Schwarc Ignác, Roth József, Deutsch Hermann, Gottlieb Sámuel,Lichtenstein Adolf
és Friedmann Ábrahám. A hitközség nagy temploma 1887. a tagok adakozásából
épült, 1895. került tető alá'a kis templom, a bész hamidras.Több kisebb imaháza
van még a hitközségnek. Elemi népiskolája, mely kezdettől fogva 3 tanerős,
1887. létesült, egy évvel előbb nyilt meg a Talmud Tóra iskola, melynek öt
tanítója van. Jesiváját 1922.néhai Felmer József főrabbi alapította. Azóta
szépen fejlődik a jesiva s messze vidékről is számosan keresik fel, tanulás
céljából. A szegény talmudisták istápolására a hitközség EcChájim egyletet
alapított,melynek Schwarc Ignác és Lipschitz Adolfné a vezetői, a szegény
asszonyokat segélyezi a Benősz Cijon egylet, melynek elnöknői Schweiger Ignácné
és Schweiger Márkuszné. Van ezenkívül egy, a gyermekek felruházására alakult
Malbis Arumim egylet Alexander Vilmosné elnöklete alatt és egy Szandokosz
egylet betegágyas asszonyok segélyezésére ,melynek ólén FránkelHeimann áll. A
hitközség tagjai közül többen játszanak fontos szerepet a város gazdasági életében.
Ezek: Schweiger Márkusz szesznagykereskedő a Kereskedelmi Társulat elnöke,
városi és Zemplén vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, Alexander Vilmos
bankigazgató, Blumenfeld Adolf terménykereskedő, Deutsch Adolf földbirtokos,
Kornitzer Lipót szeszkereskedő és a helyi lap szerkesztője és Blumenfeld Jenő
nagykereskedő. Nagyobb ipari vállalatokat létesítettek : Berger és Lipschitz,
ifj. Deutsch Simon hordó- és bútorgyárat, Trattner Márk sajt- és túrógyárat. A
hitközség 30,000 pengős költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb összeget
fordít szociális és fillantrópikus célokra. A hitközség lélekszáma 1250, a
családok száma 420, az adófizetőké 360. Foglalkozás ezerint; 9 nagykereskedő, 1
gazdálkodó, 3 tanító, 150 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 12 magántisztviselő,
1 vállalkozó, 100 iparos, 14 magánzó és 100 egyéb. A hitközség mai vezetősége :
Dick Hermán főrabbi, Schweiger Márkusz elnök, Alexander Vilmos alelnök, ifj.
Deutsch Sámuel pénztárnok, Rosman Lipót ellenőr, legifj. Deutsch Simon
iskolaszéki elnök, Schweiger Ignác, Lipschitz Adolf, id. Deutsch Sámuel,
Blumenfeld Adolf és Weinberger Izsák elöljárók, Berkovits Rafael
templomgondnok, és Oppmann Ignác tanító, jegyző.
14293.ht
CÍMSZÓ Sátoraljaújhel
SZÓCIKK Sátoraljaújhely rend tan város Zemplé vm.2l,16 lak hitközsé eredet
XVIII sz.-b nyúli vissza Zemplé vm levéltárába vanna okmányo arról hog Rákócz
seregébe zsidó i szolgáltak má okmányo pedi Rákócz tisztje egye zsidó között
elszámolásokró szólnak am az bizonyítja hog a akkor Újhel községbe má lakta zsidók
Testülett tömörülésükrő a els ada 1771-bő való amiko i eg Naftal Hirsc nev
rabbi ak községe átutazot megvetett alapjá Chevr Kadisának Valószínű hog
hitközsé i ezidőtáj alakul meg Els elöljáró Kurlánde Mihály Enge Ábrahám
Rapaport Hartstei Pinkás é Grünfel Márkus voltak Els rabbijáu Wei Sámuel
választott me hitközség ak hossz idei fejtet k áldáso működést 1808 1840-i híre
Teitelbau Móze vol rabbi ak chaszidizmus megalapított Magyarországon Bölc
tanácsaiér kereszténye i felkeresték íg fiata Kossut Lajo is aki megáldot
nagyrahivatott8ágá megjövendölte Csodarabb hírébe állott Halálána évfordulójá
tamu 2 m i ezréve zarándokolna e híve sírjára Teitelbaumo fia maj unokáj
követte ak kénytele vol rabbiállásá elhagyn viszál miatt mel hitközsége chásszi
é askenáz pártokr osztotta következ rabb nag tudó Lö Jeremiás ak a országo
kongresszuso i képviselt hitközséget amel a kívánságár egyi irányho se
csatlakozott 1873-ba fi Lö Eleázá 1 o let rabbi e 1886 megalapított a orthodo
hitközsége későb ungvár főrabb lett A orth hitközsé megalakulásáva egyidejűle a
anyahitközsé statusqu ant alapr helyezkedett 1890-be Weis Kálmá szeben rabbi
választott me hitközség Halál utá 1910-21-i betöltetle rabbiszék Akko Rot Sámue
pomáz rabbi választottá meg ak hi mélyítés é a ifjúsá valláso szellembe val
nevelés teré má eddi i szé eredményeke ér el hitközsé fejlődéséne csúcspontjá
múl száza 80-a éveitő világháborúi terjed időbe ért el 188 aug 30 avattá fe
hitközsé szé nag templomát mel tago önkénte adományaibó épült templo építéséhe
Walli Gyulán grófn i hozzájárul 20 pengővel Va hitközségne mé ké Bés hamidrasa
amelye minteg 10 évve ezelőt Teitelbau rabb idejébe épültek hitközségne osztály
fiú é leányiskoláj van amelye Schö Móze egykor zsidóbír Mintafőtanodána
alapítot 1836 Kesztenbau Márto hagyatékából ak 80,00 forintny vagyoná kulturáli
célokr hagyományozta A iskolána fennállás ót so jele pedagógu vol igazgatój é
tanítója íg Heilprin Mihál 1 o Singe Izráé kivál talmudist é néme tudó é
Knopfle Sándor ak pedagógia irodalomba i értéke munkásságo fejtet ki Va mé
hitközségne Talmud-Tórája hitközsé elnöke közül aki agili munkájukka
előmozdítottá hitközsé fejlődését legérdemesebbek Friedlibe Albert Reichar Mór
Thoma Móric Schwar Bernát Frie Samu Reichar Salamon ak legutób maga korár val
tekintette lemondot utód Rot Józse ügyvé lett hitközségne számo intézmény van
Els helye ál nagymult Chevr Kadisa amelyne jelenleg elnök Safl Márkusz Chevr
Kadis 1862 Reic Simo hagyatékábó kórháza át 1904-be létesül a új m i fennáll 4
ágya zsidókórház melyne igazgató-főorvos Zinne Henrik gondnok Lichtenstei Jenő
Egyesületek Nőegylet,melyfentar eg aggokházá é Haa Bertalann vezetés alat
működik Leányegylet melyne Frie Manc a elnöke Biku Choli egylet mel Bettelhei
Sándo elnöklet alat áll Singer-fél önképzőkör melye Rot Sámue főrabb vezet Gros
Dezs é özv Fische Mórn vezetés alat áll népkonyhaegyesüle é eg
szegénygyermekeke iskoláztat é felruház egyesület melyne élé Reichar Salamo é
Gara Árminn állnak hitközsé tagja közü töb kivál férfi kerül ki Ezek Enge Józse
szobrászművés 1 o Meze Mó 1 o a Országo Izr Irod vol elnöke ak S.- hitközsé
díszelnök i vol sokáig Meze Ern 1 o kivál publicista Thoma Imr törzsorvo é
zimony Schwar Hermá mérnök Dél Vasú építője aki végi harcoltá szabadságharco é
Schö Vilmos ak egyko nagyo híre orvo volt Többe váro társadalm é kulturáli
életébe vitte é viszne m i szerepet Ezek Reichar Salamon váro vol polgármestere
megyebizottság tag hitközsé vol elnöke aki múltévbe 70-i születésnapj alkalmábó
a egés váro társadalm főispánna a élé mele ünneplésbe részesített Székel Alber
Zemplé vármegy tb főügyésze ismer publicista Déva Lajo főfelügyelő-tanácsos
Grünbau Simon Kereskedelm Testüle vol elnöke Löw Igná a államépítészet hivata
vol főnök é Földe Alber pénzügyigazgató-helyettes Nagyob ipar vállalkozás Blu
Géz létesített akine bútorgyár számo munkás foglalkoztat Föld é szőlőbirtokoso
Rot József Rot Mór Gros Dezső Burge Jakab Haa Bertalan Fuch Emil Fuch Jen é mé
sokan hitközségne értéke levéltár van hitközségbe következ munká jelente me
Teitelbau Móze rabb Jiszmac Mos c híre tórakommentárja Lö Jeremiá rabb Divr
Jirmijoh c.responsuma Weis Kálmá rabb P snaji c műve Goldberge Izido tata rabb
sátoraljaújhely izr szentegyle alapításána történet c tanulmánya Knopfle Sándo
tanít Hittankövy elem é középiskolá számár é sátoraljaújhely izr iskol
története végü Knopfle Móze Avn Soha c tórakommentárja hitközsé év költségvetés
38,00 pengő melyne eg részé szociáli é fillantrópiku célokr fordítja Számo
jótékon é kulturáli cél alapítvány i keze mé hitközség Lélekszám 2000 családo szám
480 adó 396-a fizetnek Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó tanító
kereskedő 2 ügyvéd 1 köztisztviselő művész munkás nagyiparos 1 orvos 4
magántisztviselő vállalkozó 2 szabadpályá lévő 1 munkanélküli 5 iparos mérnök
hírlapíró 5 magánz é 1 egyéb hitközsé 25 tagj vet rész világháborúban aki közü
36-a este el forradalmakna eg áldozat volt hitközsé ma vezetősége Rot Sámue
főrabbi Rot Józse elnök Frie Sam tb elnök Lichtenstei Jen é Wind Jaka elöljárók
Grünbau Simo ellenőr Schwar Marcel pénztárnok Safl Márkus é Schwar Salamo
gondnokok Weis Herman jegyz é szentegylet titkár Taubes Hermá dajan A
előimádkoz Feldbrand Fülöp A orthodo hitközsé 1886 alakul meg hitközsé alapítój
els rabbij Lö Eleázár később nagyhír ungvár rabb volt A els elöljárók akikne
nag rész mé m i rész ves hitközség életben következő Schweige Ignác Schwar
Ignác Rot József Deutsc Hermann Gottlie Sámuel,Lichtenstei Adol é Friedman
Ábrahám hitközsé nag templom 1887 tago adakozásábó épült 1895 kerül tet alá' ki
templom bés hamidras.Töb kiseb imaház va mé hitközségnek Elem népiskolája mel
kezdettő fogv tanerős 1887 létesült eg évve előb nyil me Talmu Tór iskola
melyne ö tanítój van Jesivájá 1922.néha Felme Józse főrabb alapította Azót
szépe fejlődi jesiv messz vidékrő i számosa keresi fel tanulá céljából szegén
talmudistá istápolásár hitközsé EcCháji egylete alapított,melyne Schwar Igná é
Lipschit Adolfn vezetői szegén asszonyoka segélyez Benős Cijo egylet melyne
elnöknő Schweige Ignácn é Schweige Márkuszné Va ezenkívü egy gyermeke
felruházásár alakul Malbi Arumi egyle Alexande Vilmosn elnöklet alat é eg
Szandokos egyle betegágya asszonyo segélyezésér ,melyne ólé FránkelHeiman áll
hitközsé tagja közü többe játszana fonto szerepe váro gazdaság életében Ezek
Schweige Márkus szesznagykeresked Kereskedelm Társula elnöke város é Zemplé
vármegye törvényhatóság bizottság tag Alexande Vilmo bankigazgató Blumenfel
Adol terménykereskedő Deutsc Adol földbirtokos Kornitze Lipó szeszkeresked é
hely la szerkesztőj é Blumenfel Jen nagykereskedő Nagyob ipar vállalatoka
létesítette Berge é Lipschitz ifj Deutsc Simo hordó é bútorgyárat Trattne Már
sajt é túrógyárat hitközsé 30,00 pengő költségvetésse dolgozik melybő nagyob
összege fordí szociáli é fillantrópiku célokra hitközsé lélekszám 1250 családo
szám 420 a adófizetők 360 Foglalkozá ezerint nagykereskedő gazdálkodó tanító 15
kereskedő ügyvéd 1 munkás 1 magántisztviselő vállalkozó 10 iparos 1 magánz é 10
egyéb hitközsé ma vezetőség Dic Hermá főrabbi Schweige Márkus elnök Alexande
Vilmo alelnök ifj Deutsc Sámue pénztárnok Rosma Lipó ellenőr legifj Deutsc Simo
iskolaszék elnök Schweige Ignác Lipschit Adolf id Deutsc Sámuel Blumenfel Adol
é Weinberge Izsá elöljárók Berkovit Rafae templomgondnok é Oppman Igná tanító
jegyző
14293.h
CÍMSZ Sátoraljaújhe
SZÓCIK Sátoraljaújhel ren ta váro Zempl vm.2l,1 la hitközs erede XVII sz.-
nyúl vissz Zempl v levéltáráb vann okmány arró ho Rákóc seregéb zsid szolgálta
m okmány ped Rákóc tisztj egy zsid közöt elszámolásokr szólna a a bizonyítj ho
akko Újhe községb m lakt zsidó Testület tömörülésükr el ad 1771-b val amik e
Nafta Hirs ne rabb a község átutazo megvetet alapj Chev Kadisána Valószín ho
hitközs ezidőtá alaku me El elöljár Kurlánd Mihál Eng Ábrahá Rapapor Hartste
Pinká Grünfe Márku volta El rabbijá We Sámue választot m hitközsé a hoss ide
fejte áldás működés 180 1840- hír Teitelba Móz vo rabb a chaszidizmu
megalapítot Magyarországo Böl tanácsaié keresztény felkeresté í fiat Kossu Laj
i ak megáldo nagyrahivatott8ág megjövendölt Csodarab híréb állot Halálán
évfordulój tam ezrév zarándokoln hív sírjár Teitelbaum fi ma unoká követt a
kénytel vo rabbiállás elhagy viszá miat me hitközség chássz askená pártok
osztott követke rab na tud L Jeremiá a ország kongresszus képvisel hitközsége
ame kívánságá egy irányh s csatlakozot 1873-b f L Eleáz le rabb 188 megalapítot
orthod hitközség késő ungvá főrab let ort hitközs megalakulásáv egyidejűl
anyahitközs statusq an alap helyezkedet 1890-b Wei Kálm szebe rabb választot m
hitközsé Halá ut 1910-21- betöltetl rabbiszé Akk Ro Sámu pomá rabb választott
me a h mélyíté ifjús vallás szellemb va nevelé ter m edd sz eredmények é e
hitközs fejlődésén csúcspontj mú száz 80- éveit világháború terje időb ér e 18
au 3 avatt f hitközs sz na templomá me tag önként adományaib épül templ
építéséh Wall Gyulá gróf hozzájáru 2 pengőve V hitközségn m k Bé hamidras amely
minte 1 évv ezelő Teitelba rab idejéb épülte hitközségn osztál fi leányiskolá
va amely Sch Móz egyko zsidóbí Mintafőtanodán alapíto 183 Kesztenba Márt
hagyatékábó a 80,0 forintn vagyon kulturál célok hagyományozt iskolán fennállá
ó s jel pedagóg vo igazgató tanítój í Heilpri Mihá Sing Izrá kivá talmudis ném
tud Knopfl Sándo a pedagógi irodalomb érték munkásság fejte k V m hitközségn
Talmud-Tóráj hitközs elnök közü ak agil munkájukk előmozdított hitközs fejlődésé
legérdemesebbe Friedlib Alber Reicha Mó Thom Móri Schwa Berná Fri Sam Reicha
Salamo a legutó mag korá va tekintett lemondo utó Ro Józs ügyv let hitközségn
szám intézmén va El hely á nagymul Chev Kadis amelyn jelenle elnö Saf Márkus
Chev Kadi 186 Rei Sim hagyatékáb kórház á 1904-b létesü ú fennál ágy zsidókórhá
melyn igazgató-főorvo Zinn Henri gondno Lichtenste Jen Egyesülete
Nőegylet,melyfenta e aggokház Ha Bertalan vezeté ala működi Leányegyle melyn
Fri Man elnök Bik Chol egyle me Bettelhe Sánd elnökle ala ál Singer-fé
önképzőkö mely Ro Sámu főrab veze Gro Dez öz Fisch Mór vezeté ala ál
népkonyhaegyesül e szegénygyermekek iskolázta felruhá egyesüle melyn él Reicha
Salam Gar Ármin állna hitközs tagj köz tö kivá férf kerü k Eze Eng Józs
szobrászművé Mez M Ország Iz Iro vo elnök a S. hitközs díszelnö vo sokái Mez Er
kivá publicist Thom Im törzsorv zimon Schwa Herm mérnö Dé Vas építőj ak vég
harcolt szabadságharc Sch Vilmo a egyk nagy hír orv vol Több vár társadal
kulturál életéb vitt viszn szerepe Eze Reicha Salamo vár vo polgármester
megyebizottsá ta hitközs vo elnök ak múltévb 70- születésnap alkalmáb egé vár
társadal főispánn él mel ünneplésb részesítet Széke Albe Zempl vármeg t
főügyész isme publicist Dév Laj főfelügyelő-tanácso Grünba Simo Kereskedel
Testül vo elnök Lö Ign államépítésze hivat vo főnö Föld Albe
pénzügyigazgató-helyette Nagyo ipa vállalkozá Bl Gé létesítet akin bútorgyá
szám munká foglalkozta Föl szőlőbirtokos Ro Józse Ro Mó Gro Dezs Burg Jaka Ha
Bertala Fuc Emi Fuc Je m soka hitközségn érték levéltá va hitközségb követke
munk jelent m Teitelba Móz rab Jiszma Mo hír tórakommentárj L Jeremi rab Div
Jirmijo c.responsum Wei Kálm rab snaj műv Goldberg Izid tat rab sátoraljaújhel
iz szentegyl alapításán történe tanulmány Knopfl Sánd taní Hittanköv ele
középiskol számá sátoraljaújhel iz isko történet vég Knopfl Móz Av Soh
tórakommentárj hitközs é költségveté 38,0 peng melyn e rész szociál
fillantrópik célok fordítj Szám jótéko kulturál cé alapítván kez m hitközsé
Lélekszá 200 család szá 48 ad 396- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked
gazdálkod tanít keresked ügyvé köztisztvisel művés munká nagyiparo orvo
magántisztvisel vállalkoz szabadpály lév munkanélkül iparo mérnö hírlapír magán
egyé hitközs 2 tag ve rés világháborúba ak köz 36- est e forradalmakn e áldoza
vol hitközs m vezetőség Ro Sámu főrabb Ro Józs elnö Fri Sa t elnö Lichtenste Je
Win Jak elöljáró Grünba Sim ellenő Schwa Marce pénztárno Saf Márku Schwa Salam
gondnoko Wei Herma jegy szentegyle titká Taube Herm daja előimádko Feldbran Fülö
orthod hitközs 188 alaku me hitközs alapító el rabbi L Eleázá későb nagyhí
ungvá rab vol el elöljáró akikn na rés m rés ve hitközsé életbe következ
Schweig Igná Schwa Igná Ro Józse Deuts Herman Gottli Sámuel,Lichtenste Ado
Friedma Ábrahá hitközs na templo 188 tag adakozásáb épül 189 kerü te alá k
templo bé hamidras.Tö kise imahá v m hitközségne Ele népiskoláj me kezdett fog
tanerő 188 létesül e évv elő nyi m Talm Tó iskol melyn tanító va Jesiváj
1922.néh Felm Józs főrab alapított Azó szép fejlőd jesi mess vidékr számos
keres fe tanul céljábó szegé talmudist istápolásá hitközs EcCháj egylet
alapított,melyn Schwa Ign Lipschi Adolf vezető szegé asszonyok segélye Benő Cij
egyle melyn elnökn Schweig Ignác Schweig Márkuszn V ezenkív eg gyermek
felruházásá alaku Malb Arum egyl Alexand Vilmos elnökle ala e Szandoko egyl
betegágy asszony segélyezésé ,melyn ól FránkelHeima ál hitközs tagj köz több
játszan font szerep vár gazdasá életébe Eze Schweig Márku szesznagykereske
Kereskedel Társul elnök váro Zempl vármegy törvényhatósá bizottsá ta Alexand
Vilm bankigazgat Blumenfe Ado terménykeresked Deuts Ado földbirtoko Kornitz Lip
szeszkereske hel l szerkesztő Blumenfe Je nagykeresked Nagyo ipa vállalatok
létesített Berg Lipschit if Deuts Sim hord bútorgyára Trattn Má saj túrógyára
hitközs 30,0 peng költségvetéss dolgozi melyb nagyo összeg ford szociál
fillantrópik célokr hitközs lélekszá 125 család szá 42 adófizető 36 Foglalkoz
ezerin nagykeresked gazdálkod tanít 1 keresked ügyvé munká magántisztvisel
vállalkoz 1 iparo magán 1 egyé hitközs m vezetősé Di Herm főrabb Schweig Márku
elnö Alexand Vilm alelnö if Deuts Sámu pénztárno Rosm Lip ellenő legif Deuts
Sim iskolaszé elnö Schweig Igná Lipschi Adol i Deuts Sámue Blumenfe Ado
Weinberg Izs elöljáró Berkovi Rafa templomgondno Oppma Ign tanít jegyz
14293.
CÍMS Sátoraljaújh
SZÓCI Sátoraljaújhe re t vár Zemp vm.2l, l hitköz ered XVI sz. nyú viss
Zemp levéltárá van okmán arr h Rákó seregé zsi szolgált okmán pe Rákó tiszt eg
zsi közö elszámolások szóln bizonyít h akk Újh község lak zsid Testüle
tömörülésük e a 1771- va ami Naft Hir n rab közsé átutaz megvete alap Che
Kadisán Valószí h hitköz ezidőt alak m E elöljá Kurlán Mihá En Ábrah Rapapo
Hartst Pink Grünf Márk volt E rabbij W Sámu választo hitközs hos id fejt áldá
működé 18 1840 hí Teitelb Mó v rab chaszidizm megalapíto Magyarország Bö
tanácsai keresztén felkerest fia Koss La a megáld nagyrahivatott8á megjövendöl
Csodara híré állo Halálá évforduló ta ezré zarándokol hí sírjá Teitelbau f m
unok követ kényte v rabbiállá elhag visz mia m hitközsé cháss asken párto
osztot követk ra n tu Jeremi orszá kongresszu képvise hitközség am kívánság eg
irány csatlakozo 1873- Eleá l rab 18 megalapíto ortho hitközsé kés ungv főra le
or hitköz megalakulásá egyidejű anyahitköz status a ala helyezkede 1890- We Kál
szeb rab választo hitközs Hal u 1910-21 betöltet rabbisz Ak R Sám pom rab
választot m mélyít ifjú vallá szellem v nevel te ed s eredménye hitköz
fejlődésé csúcspont m szá 80 évei világhábor terj idő é 1 a avat hitköz s n
templom m ta önkén adományai épü temp építésé Wal Gyul gró hozzájár pengőv
hitközség B hamidra amel mint év ezel Teitelb ra idejé épült hitközség osztá f
leányiskol v amel Sc Mó egyk zsidób Mintafőtanodá alapít 18 Kesztenb Már
hagyatékáb 80, forint vagyo kulturá célo hagyományoz iskolá fennáll je pedagó v
igazgat tanító Heilpr Mih Sin Izr kiv talmudi né tu Knopf Sánd pedagóg irodalom
érté munkássá fejt hitközség Talmud-Tórá hitköz elnö köz a agi munkájuk
előmozdítot hitköz fejlődés legérdemesebb Friedli Albe Reich M Tho Mór Schw
Bern Fr Sa Reich Salam legut ma kor v tekintet lemond ut R Józ ügy le hitközség
szá intézmé v E hel nagymu Che Kadi amely jelenl eln Sa Márku Che Kad 18 Re Si
hagyatéká kórhá 1904- létes fenná ág zsidókórh mely igazgató-főorv Zin Henr
gondn Lichtenst Je Egyesület Nőegylet,melyfent aggokhá H Bertala vezet al működ
Leányegyl mely Fr Ma elnö Bi Cho egyl m Bettelh Sán elnökl al á Singer-f
önképzők mel R Sám főra vez Gr De ö Fisc Mó vezet al á népkonyhaegyesü
szegénygyermeke iskolázt felruh egyesül mely é Reich Sala Ga Ármi álln hitköz
tag kö t kiv fér ker Ez En Józ szobrászműv Me Orszá I Ir v elnö S hitköz
díszeln v soká Me E kiv publicis Tho I törzsor zimo Schw Her mérn D Va építő a
vé harcol szabadsághar Sc Vilm egy nag hí or vo Töb vá társada kulturá életé
vit visz szerep Ez Reich Salam vá v polgármeste megyebizotts t hitköz v elnö a
múltév 70 születésna alkalmá eg vá társada főispán é me ünneplés részesíte Szék
Alb Zemp várme főügyés ism publicis Dé La főfelügyelő-tanács Grünb Sim
Kereskede Testü v elnö L Ig államépítész hiva v főn Föl Alb
pénzügyigazgató-helyett Nagy ip vállalkoz B G létesíte aki bútorgy szá munk
foglalkozt Fö szőlőbirtoko R Józs R M Gr Dez Bur Jak H Bertal Fu Em Fu J sok
hitközség érté levélt v hitközség követk mun jelen Teitelb Mó ra Jiszm M hí
tórakommentár Jerem ra Di Jirmij c.responsu We Kál ra sna mű Goldber Izi ta ra
sátoraljaújhe i szentegy alapításá történ tanulmán Knopf Sán tan Hittankö el
középisko szám sátoraljaújhe i isk történe vé Knopf Mó A So tórakommentár
hitköz költségvet 38, pen mely rés szociá fillantrópi célo fordít Szá jóték
kulturá c alapítvá ke hitközs Léleksz 20 csalá sz 4 a 396 fizetn Foglalko szeri
nagykereske gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise művé munk nagyipar orv
magántisztvise vállalko szabadpál lé munkanélkü ipar mérn hírlapí magá egy
hitköz ta v ré világháborúb a kö 36 es forradalmak áldoz vo hitköz vezetősé R
Sám főrab R Józ eln Fr S eln Lichtenst J Wi Ja elöljár Grünb Si ellen Schw Marc
pénztárn Sa Márk Schw Sala gondnok We Herm jeg szentegyl titk Taub Her daj
előimádk Feldbra Fül ortho hitköz 18 alak m hitköz alapít e rabb Eleáz késő
nagyh ungv ra vo e elöljár akik n ré ré v hitközs életb követke Schwei Ign Schw
Ign R Józs Deut Herma Gottl Sámuel,Lichtenst Ad Friedm Ábrah hitköz n templ 18
ta adakozásá épü 18 ker t al templ b hamidras.T kis imah hitközségn El
népiskolá m kezdet fo taner 18 létesü év el ny Tal T isko mely tanít v Jesivá
1922.né Fel Józ főra alapítot Az szé fejlő jes mes vidék számo kere f tanu
céljáb szeg talmudis istápolás hitköz EcChá egyle alapított,mely Schw Ig Lipsch
Adol vezet szeg asszonyo segély Ben Ci egyl mely elnök Schwei Igná Schwei
Márkusz ezenkí e gyerme felruházás alak Mal Aru egy Alexan Vilmo elnökl al
Szandok egy betegág asszon segélyezés ,mely ó FránkelHeim á hitköz tag kö töb
játsza fon szere vá gazdas életéb Ez Schwei Márk szesznagykeresk Kereskede
Társu elnö vár Zemp vármeg törvényhatós bizotts t Alexan Vil bankigazga Blumenf
Ad terménykereske Deut Ad földbirtok Kornit Li szeszkeresk he szerkeszt Blumenf
J nagykereske Nagy ip vállalato létesítet Ber Lipschi i Deut Si hor bútorgyár
Tratt M sa túrógyár hitköz 30, pen költségvetés dolgoz mely nagy össze for
szociá fillantrópi célok hitköz léleksz 12 csalá sz 4 adófizet 3 Foglalko ezeri
nagykereske gazdálko taní kereske ügyv munk magántisztvise vállalko ipar magá
egy hitköz vezetős D Her főrab Schwei Márk eln Alexan Vil aleln i Deut Sám
pénztárn Ros Li ellen legi Deut Si iskolasz eln Schwei Ign Lipsch Ado Deut Sámu
Blumenf Ad Weinber Iz elöljár Berkov Raf templomgondn Oppm Ig taní jegy
14293
CÍM Sátoraljaúj
SZÓC Sátoraljaújh r vá Zem vm.2l hitkö ere XV sz ny vis Zem levéltár va
okmá ar Rák sereg zs szolgál okmá p Rák tisz e zs köz elszámoláso szól bizonyí
ak Új közsé la zsi Testül tömörülésü 1771 v am Naf Hi ra közs átuta megvet ala
Ch Kadisá Valósz hitkö ezidő ala elölj Kurlá Mih E Ábra Rapap Harts Pin Grün
Már vol rabbi Sám választ hitköz ho i fej áld működ 1 184 h Teitel M ra
chaszidiz megalapít Magyarorszá B tanácsa kereszté felkeres fi Kos L megál
nagyrahivatott8 megjövendö Csodar hír áll Halál évfordul t ezr zarándoko h sírj
Teitelba uno köve kényt rabbiáll elha vis mi hitközs chás aske párt oszto követ
r t Jerem orsz kongressz képvis hitközsé a kívánsá e irán csatlakoz 1873 Ele ra
1 megalapít orth hitközs ké ung főr l o hitkö megalakulás egyidej anyahitkö
statu al helyezked 1890 W Ká sze ra választ hitköz Ha 1910-2 betölte rabbis A
Sá po ra választo mélyí ifj vall szelle neve t e eredmény hitkö fejlődés
csúcspon sz 8 éve világhábo ter id ava hitkö templo t önké adománya ép tem
építés Wa Gyu gr hozzájá pengő hitközsé hamidr ame min é eze Teitel r idej épül
hitközsé oszt leányisko ame S M egy zsidó Mintafőtanod alapí 1 Keszten Má
hagyatéká 80 forin vagy kultur cél hagyományo iskol fennál j pedag igazga tanít
Heilp Mi Si Iz ki talmud n t Knop Sán pedagó irodalo ért munkáss fej hitközsé
Talmud-Tór hitkö eln kö ag munkáju előmozdíto hitkö fejlődé legérdemeseb Friedl
Alb Reic Th Mó Sch Ber F S Reic Sala legu m ko tekinte lemon u Jó üg l hitközsé
sz intézm he nagym Ch Kad amel jelen el S Márk Ch Ka 1 R S hagyaték kórh 1904
léte fenn á zsidókór mel igazgató-főor Zi Hen gond Lichtens J Egyesüle
Nőegylet,melyfen aggokh Bertal veze a műkö Leányegy mel F M eln B Ch egy Bettel
Sá elnök a Singer- önképző me Sá főr ve G D Fis M veze a népkonyhaegyes
szegénygyermek iskoláz felru egyesü mel Reic Sal G Árm áll hitkö ta k ki fé ke
E E Jó szobrászmű M Orsz I eln hitkö díszel sok M ki publici Th törzso zim Sch
He mér V épít v harco szabadságha S Vil eg na h o v Tö v társad kultur élet vi
vis szere E Reic Sala v polgármest megyebizott hitkö eln múlté 7 születésn
alkalm e v társad főispá m ünneplé részesít Szé Al Zem várm főügyé is publici D
L főfelügyelő-tanác Grün Si Keresked Test eln I államépítés hiv fő Fö Al
pénzügyigazgató-helyet Nag i vállalko létesít ak bútorg sz mun foglalkoz F
szőlőbirtok Józ G De Bu Ja Berta F E F so hitközsé ért levél hitközsé követ mu
jele Teitel M r Jisz h tórakommentá Jere r D Jirmi c.respons W Ká r sn m Goldbe
Iz t r sátoraljaújh szenteg alapítás törté tanulmá Knop Sá ta Hittank e
középisk szá sátoraljaújh is történ v Knop M S tórakommentá hitkö költségve 38
pe mel ré szoci fillantróp cél fordí Sz jóté kultur alapítv k hitköz Léleks 2
csal s 39 fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy köztisztvis műv
mun nagyipa or magántisztvis vállalk szabadpá l munkanélk ipa mér hírlap mag eg
hitkö t r világháború k 3 e forradalma áldo v hitkö vezetős Sá főra Jó el F el
Lichtens W J elöljá Grün S elle Sch Mar pénztár S Már Sch Sal gondno W Her je
szentegy tit Tau He da előimád Feldbr Fü orth hitkö 1 ala hitkö alapí rab Eleá
kés nagy ung r v elöljá aki r r hitköz élet követk Schwe Ig Sch Ig Józ Deu Herm
Gott Sámuel,Lichtens A Fried Ábra hitkö temp 1 t adakozás ép 1 ke a temp
hamidras. ki ima hitközség E népiskol kezde f tane 1 létes é e n Ta isk mel
taní Jesiv 1922.n Fe Jó főr alapíto A sz fejl je me vidé szám ker tan céljá sze
talmudi istápolá hitkö EcCh egyl alapított,mel Sch I Lipsc Ado veze sze asszony
segél Be C egy mel elnö Schwe Ign Schwe Márkus ezenk gyerm felruházá ala Ma Ar
eg Alexa Vilm elnök a Szando eg betegá asszo segélyezé ,mel FránkelHei hitkö ta
k tö játsz fo szer v gazda életé E Schwe Már szesznagykeres Keresked Társ eln
vá Zem várme törvényható bizott Alexa Vi bankigazg Blumen A terménykeresk Deu A
földbirto Korni L szeszkeres h szerkesz Blumen nagykeresk Nag i vállalat
létesíte Be Lipsch Deu S ho bútorgyá Trat s túrógyá hitkö 30 pe költségveté
dolgo mel nag össz fo szoci fillantróp célo hitkö léleks 1 csal s adófize
Foglalk ezer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy mun magántisztvis vállalk ipa
mag eg hitkö vezető He főra Schwe Már el Alexa Vi alel Deu Sá pénztár Ro L elle
leg Deu S iskolas el Schwe Ig Lipsc Ad Deu Sám Blumen A Weinbe I elöljá Berko
Ra templomgond Opp I tan jeg
1429
CÍ Sátoraljaú
SZÓ Sátoraljaúj v Ze vm.2 hitk er X s n vi Ze levéltá v okm a Rá sere z
szolgá okm Rá tis z kö elszámolás szó bizony a Ú közs l zs Testü tömörülés 177
a Na H r köz átut megve al C Kadis Valós hitk ezid al elöl Kurl Mi Ábr Rapa
Hart Pi Grü Má vo rabb Sá válasz hitkö h fe ál műkö 18 Teite r chaszidi
megalapí Magyarorsz tanács kereszt felkere f Ko megá nagyrahivatott megjövend
Csoda hí ál Halá évfordu ez zarándok sír Teitelb un köv kény rabbiál elh vi m
hitköz chá ask pár oszt köve Jere ors kongress képvi hitközs kíváns irá
csatlako 187 El r megalapí ort hitköz k un fő hitk megalakulá egyide anyahitk
stat a helyezke 189 K sz r válasz hitkö H 1910- betölt rabbi S p r választ mély
if val szell nev eredmén hitk fejlődé csúcspo s év világháb te i av hitk templ
önk adomány é te építé W Gy g hozzáj peng hitközs hamid am mi ez Teite ide épü
hitközs osz leányisk am eg zsid Mintafőtano alap Keszte M hagyaték 8 fori vag
kultu cé hagyomány isko fenná peda igazg taní Heil M S I k talmu Kno Sá pedag
irodal ér munkás fe hitközs Talmud-Tó hitk el k a munkáj előmozdít hitk fejlőd
legérdemese Fried Al Rei T M Sc Be Rei Sal leg k tekint lemo J ü hitközs s
intéz h nagy C Ka ame jele e Már C K hagyaté kór 190 lét fen zsidókó me
igazgató-főo Z He gon Lichten Egyesül Nőegylet,melyfe aggok Berta vez műk
Leányeg me el C eg Bette S elnö Singer önképz m S fő v Fi vez népkonyhaegye
szegénygyerme iskolá felr egyes me Rei Sa Ár ál hitk t k f k J szobrászm Ors el
hitk dísze so k public T törzs zi Sc H mé épí harc szabadságh Vi e n T társa
kultu éle v vi szer Rei Sal polgármes megyebizot hitk el múlt születés alkal
társa főisp ünnepl részesí Sz A Ze vár főügy i public főfelügyelő-taná Grü S
Kereske Tes el államépíté hi f F A pénzügyigazgató-helye Na vállalk létesí a
bútor s mu foglalko szőlőbirto Jó D B J Bert s hitközs ér levé hitközs köve m
jel Teite Jis tórakomment Jer Jirm c.respon K s Goldb I sátoraljaúj szente
alapítá tört tanulm Kno S t Hittan középis sz sátoraljaúj i törté Kno
tórakomment hitk költségv 3 p me r szoc fillantró cé ford S jót kultu alapít
hitkö Lélek csa 3 fize Foglal sze nagykeres gazdál ta keres üg köztisztvi mű mu
nagyip o magántisztvi vállal szabadp munkanél ip mé hírla ma e hitk világhábor
forradalm áld hitk vezető S főr J e e Lichten elölj Grü ell Sc Ma pénztá Má Sc
Sa gondn He j szenteg ti Ta H d előimá Feldb F ort hitk al hitk alap ra Ele ké
nag un elölj ak hitkö éle követ Schw I Sc I Jó De Her Got Sámuel,Lichten Frie
Ábr hitk tem adakozá é k tem hamidras k im hitközsé népisko kezd tan léte T is
me tan Jesi 1922. F J fő alapít s fej j m vid szá ke ta célj sz talmud istápol
hitk EcC egy alapított,me Sc Lips Ad vez sz asszon segé B eg me eln Schw Ig
Schw Márku ezen gyer felruház al M A e Alex Vil elnö Szand e beteg assz
segélyez ,me FránkelHe hitk t t játs f sze gazd élet Schw Má szesznagykere
Kereske Tár el v Ze várm törvényhat bizot Alex V bankigaz Blume terménykeres De
földbirt Korn szeszkere szerkes Blume nagykeres Na vállala létesít B Lipsc De h
bútorgy Tra túrógy hitk 3 p költségvet dolg me na öss f szoc fillantró cél hitk
lélek csa adófiz Foglal eze nagykeres gazdál ta keres üg mu magántisztvi vállal
ip ma e hitk vezet H főr Schw Má e Alex V ale De S pénztá R ell le De iskola e
Schw I Lips A De Sá Blume Weinb elölj Berk R templomgon Op ta je