14319.htm
CÍMSZÓ: Schiller-Szinessy
SZEMÉLYNÉV:
Schiller-Szinessy Salamon
SZÓCIKK: "Schiller-Szinessy
Salamon, rabbi, cambridgei egyetemi tanár, szül. Óbudán 1820., ahol atyja
Schiller Mayer a rabbitanács tagja volt. Iskoláit Óbudán és Pesten végezte.
1840-44-ig a pesti egyetem bölcsészeti karának előadásait látogatta, majd a
jénai egyetemen megszerezte a filozófiai doktorátust. Teológiai ismereteit
Hirsch Charif óbudai, Schwab Löb pesti és Tauber Áron bátorkeszi rabbiknál
szerezte. Rabbiképesítő okiratait Chorin Áron aradi, Schwab Löb pesti és Mayer
székesfehérvári rabbik állították ki. 1844-től 1848 ig a megalakult eperjesi
hitközség hitszónokaként működött és egyúttal az eperjesi ev. teológián a héber
nyelvnek rendes tanára volt. Már ebben az időben a szabadságeszméknek lelkes
terjesztője volt és a héber lapokban megjelent versei között a Szózat héber
fordítását is közölte. A szabadságharc kitörésekor bejárta az országot,
mindenütt szónoklatokat tartott és zsidó honvédeket toborzott. Majd maga is beállt
utász közkatonának. Ő volt az, aki Török tábornok rendeletét foganatosította s
Szőreg mellett a tiszai hidat felszedette, miáltal az osztrák seregek
behatolását sikerült megakadályoznia. Megsebesülve hadifogságba került,
börtönbe zárták, ahonnan a kivégzése elől szerencsésen megszökött. Triesztbe
ment, onnan Írországba menekült, ahol a birminghami hitközség felajánlotta neki
a hitszónok-rabbi állást. Innen Manchesterbe hívták meg az Egyesült Zsidó
Hitközség rabbijává, majd a később megalakuló Reform-hitközségben prédikált
rövid ideig. 1863-ban lemondott állásáról és Cambridgebe ment a héber kéziratok
tanulmányozására. Ennek eredménye volt nagy műve : Catalogue of the Hebrew
Manuscripst preserved in the University Library Cambridge (1876). Már 1866 óta
kinevezett tudora (magántanára) volt a rabbinikus irodalomnak, amelynek
előadójává is kinevezték, 1878. az egyetem a Master of Arts címmel tüntette ki.
A tiszaeszlári vérvád idején erős mozgalmat indított a babona ellen és amikor
1887. Eperjes leégett, nagy gyűjtést indított Angliában az eperjesi kollégium
és a hitközség felsegélyezésére. S. egyéb müvei közt fontosabbak : David
Kimchis Commentary on the Psalms. (Book. I.) és Massa ba-Arab, amely Romanelli
marokkói utazásáról szól a XVII. sz.-ban. Munkatársa volt az Encyclopedia
Brittannicának, melybe megírta a rabbinikus irodalomra vonatkozó tanulmányokat.
Tanulmányai jelentek meg továbbá a Journal of Philologyban, az Academy és
Expositur c. folyóiratokban. Még Magyarországon megjelent művei: Tendenz u.
Geist der zweiten Rabbinerversammlung zu Frankfurt a. M. (1845); Die Befreiung
durch unseren Glauben (1845); Kanzelreden (1845)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4319. címszó a lexikon =>
771. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14319.htm
CÍMSZÓ: Schiller-Szinessy
SZEMÉLYNÉV: Schiller-Szinessy Salamon
SZÓCIKK: Schiller-Szinessy Salamon, rabbi, cambridgei egyetemi tanár, szül.
Óbudán 1820., ahol atyja Schiller Mayer a rabbitanács tagja volt. Iskoláit
Óbudán és Pesten végezte. 1840-44-ig a pesti egyetem bölcsészeti karának
előadásait látogatta, majd a jénai egyetemen megszerezte a filozófiai
doktorátust. Teológiai ismereteit Hirsch Charif óbudai, Schwab Löb pesti és
Tauber Áron bátorkeszi rabbiknál szerezte. Rabbiképesítő okiratait Chorin Áron
aradi, Schwab Löb pesti és Mayer székesfehérvári rabbik állították ki. 1844-től
1848 ig a megalakult eperjesi hitközség hitszónokaként működött és egyúttal az
eperjesi ev. teológián a héber nyelvnek rendes tanára volt. Már ebben az időben
a szabadságeszméknek lelkes terjesztője volt és a héber lapokban megjelent
versei között a Szózat héber fordítását is közölte. A szabadságharc kitörésekor
bejárta az országot, mindenütt szónoklatokat tartott és zsidó honvédeket
toborzott. Majd maga is beállt utász közkatonának. Ő volt az, aki Török
tábornok rendeletét foganatosította s Szőreg mellett a tiszai hidat
felszedette, miáltal az osztrák seregek behatolását sikerült megakadályoznia.
Megsebesülve hadifogságba került, börtönbe zárták, ahonnan a kivégzése elől
szerencsésen megszökött. Triesztbe ment, onnan Írországba menekült, ahol a
birminghami hitközség felajánlotta neki a hitszónok-rabbi állást. Innen
Manchesterbe hívták meg az Egyesült Zsidó Hitközség rabbijává, majd a később
megalakuló Reform-hitközségben prédikált rövid ideig. 1863-ban lemondott
állásáról és Cambridgebe ment a héber kéziratok tanulmányozására. Ennek
eredménye volt nagy műve : Catalogue of the Hebrew Manuscripst preserved in the
University Library Cambridge 1876 . Már 1866 óta kinevezett tudora magántanára
volt a rabbinikus irodalomnak, amelynek előadójává is kinevezték, 1878. az
egyetem a Master of Arts címmel tüntette ki. A tiszaeszlári vérvád idején erős
mozgalmat indított a babona ellen és amikor 1887. Eperjes leégett, nagy
gyűjtést indított Angliában az eperjesi kollégium és a hitközség
felsegélyezésére. S. egyéb müvei közt fontosabbak : David Kimchis Commentary on
the Psalms. Book. I. és Massa ba-Arab, amely Romanelli marokkói utazásáról szól
a XVII. sz.-ban. Munkatársa volt az Encyclopedia Brittannicának, melybe megírta
a rabbinikus irodalomra vonatkozó tanulmányokat. Tanulmányai jelentek meg
továbbá a Journal of Philologyban, az Academy és Expositur c. folyóiratokban.
Még Magyarországon megjelent művei: Tendenz u. Geist der zweiten
Rabbinerversammlung zu Frankfurt a. M. 1845 ; Die Befreiung durch unseren
Glauben 1845 ; Kanzelreden 1845 .
14319.ht
CÍMSZÓ Schiller-Sziness
SZEMÉLYNÉV Schiller-Sziness Salamo
SZÓCIKK Schiller-Sziness Salamon rabbi cambridge egyetem tanár szül Óbudá
1820. aho atyj Schille Maye rabbitanác tagj volt Iskolái Óbudá é Peste végezte
1840-44-i pest egyete bölcsészet karána előadásai látogatta maj jéna egyeteme
megszerezt filozófia doktorátust Teológia ismeretei Hirsc Chari óbudai Schwa Lö
pest é Taube Áro bátorkesz rabbikná szerezte Rabbiképesít okiratai Chori Áro
aradi Schwa Lö pest é Maye székesfehérvár rabbi állítottá ki 1844-tő 184 i
megalakul eperjes hitközsé hitszónokakén működöt é egyútta a eperjes ev
teológiá hébe nyelvne rende tanár volt Má ebbe a időbe szabadságeszmékne lelke
terjesztőj vol é hébe lapokba megjelen verse közöt Szóza hébe fordításá i
közölte szabadsághar kitöréseko bejárt a országot mindenüt szónoklatoka tartot
é zsid honvédeke toborzott Maj mag i beáll utás közkatonának vol az ak Törö
táborno rendeleté foganatosított Szőre mellet tisza hida felszedette miálta a
osztrá serege behatolásá sikerül megakadályoznia Megsebesülv hadifogságb került
börtönb zárták ahonna kivégzés elő szerencsése megszökött Triesztb ment onna
Írországb menekült aho birmingham hitközsé felajánlott nek hitszónok-rabb
állást Inne Manchesterb hívtá me a Egyesül Zsid Hitközsé rabbijává maj későb
megalakul Reform-hitközségbe prédikál rövi ideig 1863-ba lemondot állásáró é
Cambridgeb men hébe kézirato tanulmányozására Enne eredmény vol nag műv Catalogu
o th Hebre Manuscrips preserve i th Universit Librar Cambridg 187 Má 186 ót
kinevezet tudor magántanár vol rabbiniku irodalomnak amelyne előadójáv i
kinevezték 1878 a egyete Maste o Art címme tüntett ki tiszaeszlár vérvá idejé
erő mozgalma indítot babon elle é amiko 1887 Eperje leégett nag gyűjtés indítot
Angliába a eperjes kollégiu é hitközsé felsegélyezésére S egyé müve köz
fontosabba Davi Kimchi Commentar o th Psalms Book I é Mass ba-Arab amel
Romanell marokkó utazásáró szó XVII sz.-ban Munkatárs vol a Encyclopedi
Brittannicának melyb megírt rabbiniku irodalomr vonatkoz tanulmányokat
Tanulmánya jelente me tovább Journa o Philologyban a Academ é Expositu c
folyóiratokban Mé Magyarországo megjelen művei Tenden u Geis de zweite
Rabbinerversammlun z Frankfur a M 184 Di Befreiun durc unsere Glaube 184
Kanzelrede 184
14319.h
CÍMSZ Schiller-Szines
SZEMÉLYNÉ Schiller-Szines Salam
SZÓCIK Schiller-Szines Salamo rabb cambridg egyete taná szü Óbud 1820 ah
aty Schill May rabbitaná tag vol Iskolá Óbud Pest végezt 1840-44- pes egyet
bölcsésze karán előadása látogatt ma jén egyetem megszerez filozófi doktorátus
Teológi ismerete Hirs Char óbuda Schw L pes Taub Ár bátorkes rabbikn szerezt
Rabbiképesí okirata Chor Ár arad Schw L pes May székesfehérvá rabb állított k 1844-t
18 megalaku eperje hitközs hitszónokaké működö egyútt eperje e teológi héb
nyelvn rend taná vol M ebb időb szabadságeszmékn lelk terjesztő vo héb lapokb
megjele vers közö Szóz héb fordítás közölt szabadságha kitörések bejár országo
mindenü szónoklatok tarto zsi honvédek toborzot Ma ma beál utá közkatonána vo a
a Tör táborn rendelet foganatosítot Szőr melle tisz hid felszedett miált osztr
sereg behatolás sikerü megakadályozni Megsebesül hadifogság kerül börtön zártá
ahonn kivégzé el szerencsés megszököt Trieszt men onn Írország menekül ah
birmingha hitközs felajánlot ne hitszónok-rab állás Inn Manchester hívt m
Egyesü Zsi Hitközs rabbijáv ma késő megalaku Reform-hitközségb prédiká röv idei
1863-b lemondo állásár Cambridge me héb kézirat tanulmányozásár Enn eredmén vo
na mű Catalog t Hebr Manuscrip preserv t Universi Libra Cambrid 18 M 18 ó
kineveze tudo magántaná vo rabbinik irodalomna amelyn előadójá kinevezté 187
egyet Mast Ar címm tüntet k tiszaeszlá vérv idej er mozgalm indíto babo ell
amik 188 Eperj leéget na gyűjté indíto Angliáb eperje kollégi hitközs
felsegélyezésér egy müv kö fontosabb Dav Kimch Commenta t Psalm Boo Mas ba-Ara
ame Romanel marokk utazásár sz XVI sz.-ba Munkatár vo Encycloped Brittannicána
mely megír rabbinik irodalom vonatko tanulmányoka Tanulmány jelent m továb
Journ Philologyba Acade Exposit folyóiratokba M Magyarország megjele műve Tende
Gei d zweit Rabbinerversammlu Frankfu 18 D Befreiu dur unser Glaub 18 Kanzelred
18
14319.
CÍMS Schiller-Szine
SZEMÉLYN Schiller-Szine Sala
SZÓCI Schiller-Szine Salam rab cambrid egyet tan sz Óbu 182 a at Schil Ma
rabbitan ta vo Iskol Óbu Pes végez 1840-44 pe egye bölcsész kará előadás
látogat m jé egyete megszere filozóf doktorátu Teológ ismeret Hir Cha óbud Sch
pe Tau Á bátorke rabbik szerez Rabbiképes okirat Cho Á ara Sch pe Ma
székesfehérv rab állítot 1844- 1 megalak eperj hitköz hitszónokak működ egyút
eperj teológ hé nyelv ren tan vo eb idő szabadságeszmék lel terjeszt v hé lapok
megjel ver köz Szó hé fordítá közöl szabadságh kitörése bejá ország minden
szónoklato tart zs honvéde toborzo M m beá ut közkatonán v Tö tábor rendele
foganatosíto Sző mell tis hi felszedet miál oszt sere behatolá siker
megakadályozn Megsebesü hadifogsá kerü börtö zárt ahon kivégz e szerencsé
megszökö Triesz me on Írorszá menekü a birmingh hitköz felajánlo n hitszónok-ra
állá In Mancheste hív Egyes Zs Hitköz rabbijá m kés megalak Reform-hitközség
prédik rö ide 1863- lemond állásá Cambridg m hé kézira tanulmányozásá En eredmé
v n m Catalo Heb Manuscri preser Univers Libr Cambri 1 1 kinevez tud magántan v
rabbini irodalomn amely előadój kinevezt 18 egye Mas A cím tünte tiszaeszl vér
ide e mozgal indít bab el ami 18 Eper leége n gyűjt indít Angliá eperj kollég
hitköz felsegélyezésé eg mü k fontosab Da Kimc Comment Psal Bo Ma ba-Ar am
Romane marok utazásá s XV sz.-b Munkatá v Encyclope Brittannicán mel megí
rabbini irodalo vonatk tanulmányok Tanulmán jelen tová Jour Philologyb Acad
Exposi folyóiratokb Magyarorszá megjel műv Tend Ge zwei Rabbinerversamml Frankf
1 Befrei du unse Glau 1 Kanzelre 1
14319
CÍM Schiller-Szin
SZEMÉLY Schiller-Szin Sal
SZÓC Schiller-Szin Sala ra cambri egye ta s Ób 18 a Schi M rabbita t v Isko
Ób Pe vége 1840-4 p egy bölcsés kar előadá látoga j egyet megszer filozó
doktorát Teoló ismere Hi Ch óbu Sc p Ta bátork rabbi szere Rabbiképe okira Ch
ar Sc p M székesfehér ra állíto 1844 megala eper hitkö hitszónoka műkö egyú
eper teoló h nyel re ta v e id szabadságeszmé le terjesz h lapo megje ve kö Sz
h fordít közö szabadság kitörés bej orszá minde szónoklat tar z honvéd toborz
be u közkatoná T tábo rendel foganatosít Sz mel ti h felszede miá osz ser
behatol sike megakadályoz Megsebes hadifogs ker bört zár aho kivég szerencs
megszök Tries m o Írorsz menek birming hitkö felajánl hitszónok-r áll I Manchest
hí Egye Z Hitkö rabbij ké megala Reform-hitközsé prédi r id 1863 lemon állás
Cambrid h kézir tanulmányozás E eredm Catal He Manuscr prese Univer Lib Cambr
kineve tu magánta rabbin irodalom amel előadó kinevez 1 egy Ma cí tünt tiszaesz
vé id mozga indí ba e am 1 Epe leég gyűj indí Angli eper kollé hitkö
felsegélyezés e m fontosa D Kim Commen Psa B M ba-A a Roman maro utazás X sz.-
Munkat Encyclop Brittannicá me meg rabbin irodal vonat tanulmányo Tanulmá jele
tov Jou Philology Aca Expos folyóiratok Magyarorsz megje mű Ten G zwe
Rabbinerversamm Frank Befre d uns Gla Kanzelr
1431
CÍ Schiller-Szi
SZEMÉL Schiller-Szi Sa
SZÓ Schiller-Szi Sal r cambr egy t Ó 1 Sch rabbit Isk Ó P vég 1840- eg
bölcsé ka előad látog egye megsze filoz doktorá Teol ismer H C ób S T bátor
rabb szer Rabbikép okir C a S székesfehé r állít 184 megal epe hitk hitszónok
műk egy epe teol nye r t i szabadságeszm l terjes lap megj v k S fordí köz
szabadsá kitöré be orsz mind szónokla ta honvé tobor b közkaton táb rende
foganatosí S me t felszed mi os se behato sik megakadályo Megsebe hadifog ke
bör zá ah kivé szerenc megszö Trie Írors mene birmin hitk felaján hitszónok- ál
Manches h Egy Hitk rabbi k megal Reform-hitközs préd i 186 lemo állá Cambri
kézi tanulmányozá ered Cata H Manusc pres Unive Li Camb kinev t magánt rabbi
irodalo ame előad kineve eg M c tün tiszaes v i mozg ind b a Ep leé gyű ind
Angl epe koll hitk felsegélyezé fontos Ki Comme Ps ba- Roma mar utazá sz. Munka
Encyclo Brittannic m me rabbi iroda vona tanulmány Tanulm jel to Jo Philolog Ac
Expo folyóirato Magyarors megj m Te zw Rabbinerversam Fran Befr un Gl Kanzel