14322.htm
CÍMSZÓ: Schlesinger
SZEMÉLYNÉV: Schlesinger
Ignác
SZÓCIKK: "Schlesinger Ignác,
orvos, a Pesti Izr. Hitközség elnöke, szül. Pozsonyban 1810., megh. Pesten 1849
aug. 22. tüdővészben. Pesten nevelkedett és itt járt gimnáziumba, az egyetemet pedig
Bécsben végezte, ahol 1832. orvosdoktori oklevelet nyert. Azután a kőszegi
zsidó hitközség orvosának hívták meg s u. o. városi és kórházi főorvos lett
1833. Két év múlva Pestre költözött s itt kiterjedt orvosi tevékenysége mellett
1842. részt vett a Magyar Izr. Kézműves és Földmívelő Egylet (Mikéfe)
alapításában és az egylet első titkára lett. 1843-ban kezdeményezte a Magyarító
Egyletet. 1848. a Pesti Izr. Hitközség elnökévé választotta s azonkívül tagja
lett annak a küldöttségnek, amely a zsidók érdekeit volt hivatva képviselni az
1848-iki nemzetgyűlésen. A szabadságharc alatt tábori kórházakban fejtett ki
nagy tevékenységet, bár ő maga halálos betegségben szenvedett. A budapesti
orvosegyesület alapító, a párisi orvosegyesület levelező tagja volt. S. nagyarányú
tudományos működést is fejtett ki s tanulmányai részben az Orvosi Tárban
jelentek meg 1838-47 közt, részben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók
Munkálataiban (1847), az Első Magyar Zsidó Naptárban (1848). Önálló formában a
köv. művei jelentek meg: Dissertatio inaug. medica de hemicrania solari (1832
Viennae); Medizinische Topographie der Kön. Freistádte Pesth u. Ofen-Pesth
1840), mely utóbbit a pesti egyetem orvosi kara száz arannyal jutalmazta
meg."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4322. címszó a lexikon =>
772. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14322.htm
CÍMSZÓ: Schlesinger
SZEMÉLYNÉV: Schlesinger Ignác
SZÓCIKK: Schlesinger Ignác, orvos, a Pesti Izr. Hitközség elnöke, szül.
Pozsonyban 1810., megh. Pesten 1849 aug. 22. tüdővészben. Pesten nevelkedett és
itt járt gimnáziumba, az egyetemet pedig Bécsben végezte, ahol 1832.
orvosdoktori oklevelet nyert. Azután a kőszegi zsidó hitközség orvosának hívták
meg s u. o. városi és kórházi főorvos lett 1833. Két év múlva Pestre költözött
s itt kiterjedt orvosi tevékenysége mellett 1842. részt vett a Magyar Izr.
Kézműves és Földmívelő Egylet Mikéfe alapításában és az egylet első titkára
lett. 1843-ban kezdeményezte a Magyarító Egyletet. 1848. a Pesti Izr. Hitközség
elnökévé választotta s azonkívül tagja lett annak a küldöttségnek, amely a
zsidók érdekeit volt hivatva képviselni az 1848-iki nemzetgyűlésen. A
szabadságharc alatt tábori kórházakban fejtett ki nagy tevékenységet, bár ő
maga halálos betegségben szenvedett. A budapesti orvosegyesület alapító, a párisi
orvosegyesület levelező tagja volt. S. nagyarányú tudományos működést is
fejtett ki s tanulmányai részben az Orvosi Tárban jelentek meg 1838-47 közt,
részben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban 1847 , az Első
Magyar Zsidó Naptárban 1848 . Önálló formában a köv. művei jelentek meg:
Dissertatio inaug. medica de hemicrania solari 1832 Viennae ; Medizinische
Topographie der Kön. Freistádte Pesth u. Ofen-Pesth 1840 , mely utóbbit a pesti
egyetem orvosi kara száz arannyal jutalmazta meg.
14322.ht
CÍMSZÓ Schlesinge
SZEMÉLYNÉV Schlesinge Igná
SZÓCIKK Schlesinge Ignác orvos Pest Izr Hitközsé elnöke szül Pozsonyba
1810. megh Peste 184 aug 22 tüdővészben Peste nevelkedet é it jár gimnáziumba a
egyeteme pedi Bécsbe végezte aho 1832 orvosdoktor oklevele nyert Azutá kőszeg
zsid hitközsé orvosána hívtá me u o város é kórház főorvo let 1833 Ké é múlv
Pestr költözöt it kiterjed orvos tevékenység mellet 1842 rész vet Magya Izr
Kézműve é Földmível Egyle Mikéf alapításába é a egyle els titkár lett 1843-ba
kezdeményezt Magyarít Egyletet 1848 Pest Izr Hitközsé elnökév választott
azonkívü tagj let anna küldöttségnek amel zsidó érdekei vol hivatv képviseln a
1848-ik nemzetgyűlésen szabadsághar alat tábor kórházakba fejtet k nag
tevékenységet bá mag halálo betegségbe szenvedett budapest orvosegyesüle
alapító páris orvosegyesüle levelez tagj volt S nagyarány tudományo működés i
fejtet k tanulmánya részbe a Orvos Tárba jelente me 1838-4 közt részbe Magya
Orvoso é Természetvizsgáló Munkálataiba 184 a Els Magya Zsid Naptárba 184 Önáll
formába köv műve jelente meg Dissertati inaug medic d hemicrani solar 183
Vienna Medizinisch Topographi de Kön Freistádt Pest u Ofen-Pest 184 mel utóbbi
pest egyete orvos kar szá arannya jutalmazt meg
14322.h
CÍMSZ Schlesing
SZEMÉLYNÉ Schlesing Ign
SZÓCIK Schlesing Igná orvo Pes Iz Hitközs elnök szü Pozsonyb 1810 meg Pest
18 au 2 tüdővészbe Pest nevelkede i já gimnáziumb egyetem ped Bécsb végezt ah
183 orvosdokto oklevel nyer Azut kősze zsi hitközs orvosán hívt m váro kórhá főorv
le 183 K múl Pest költözö i kiterje orvo tevékenysé melle 184 rés ve Magy Iz
Kézműv Földmíve Egyl Miké alapításáb egyl el titká let 1843-b kezdeményez
Magyarí Egylete 184 Pes Iz Hitközs elnöké választot azonkív tag le ann
küldöttségne ame zsid érdeke vo hivat képvisel 1848-i nemzetgyűlése szabadságha
ala tábo kórházakb fejte na tevékenysége b ma halál betegségb szenvedet budapes
orvosegyesül alapít pári orvosegyesül levele tag vol nagyarán tudomány működé
fejte tanulmány részb Orvo Tárb jelent m 1838- köz részb Magy Orvos
Természetvizsgál Munkálataib 18 El Magy Zsi Naptárb 18 Önál formáb kö műv
jelent me Dissertat inau medi hemicran sola 18 Vienn Medizinisc Topograph d Kö
Freistád Pes Ofen-Pes 18 me utóbb pes egyet orvo ka sz aranny jutalmaz me
14322.
CÍMS Schlesin
SZEMÉLYN Schlesin Ig
SZÓCI Schlesin Ign orv Pe I Hitköz elnö sz Pozsony 181 me Pes 1 a tüdővészb
Pes nevelked j gimnázium egyete pe Bécs végez a 18 orvosdokt okleve nye Azu
kősz zs hitköz orvosá hív vár kórh főor l 18 mú Pes költöz kiterj orv tevékenys
mell 18 ré v Mag I Kézmű Földmív Egy Mik alapításá egy e titk le 1843-
kezdeménye Magyar Egylet 18 Pe I Hitköz elnök választo azonkí ta l an
küldöttségn am zsi érdek v hiva képvise 1848- nemzetgyűlés szabadságh al táb
kórházak fejt n tevékenység m halá betegség szenvede budape orvosegyesü alapí
pár orvosegyesü level ta vo nagyará tudomán működ fejt tanulmán rész Orv Tár
jelen 1838 kö rész Mag Orvo Természetvizsgá Munkálatai 1 E Mag Zs Naptár 1 Öná
formá k mű jelen m Disserta ina med hemicra sol 1 Vien Medizinis Topograp K
Freistá Pe Ofen-Pe 1 m utób pe egye orv k s arann jutalma m
14322
CÍM Schlesi
SZEMÉLY Schlesi I
SZÓC Schlesi Ig or P Hitkö eln s Pozson 18 m Pe tüdővész Pe nevelke
gimnáziu egyet p Béc vége 1 orvosdok oklev ny Az kős z hitkö orvos hí vá kór
főo 1 m Pe költö kiter or tevékeny mel 1 r Ma Kézm Földmí Eg Mi alapítás eg tit
l 1843 kezdemény Magya Egyle 1 P Hitkö elnö választ azonk t a küldöttség a zs
érde hiv képvis 1848 nemzetgyűlé szabadság a tá kórháza fej tevékenysé hal betegsé
szenved budap orvosegyes alap pá orvosegyes leve t v nagyar tudomá műkö fej
tanulmá rés Or Tá jele 183 k rés Ma Orv Természetvizsg Munkálata Ma Z Naptá Ön
form m jele Dissert in me hemicr so Vie Medizini Topogra Freist P Ofen-P utó p
egy or aran jutalm
1432
CÍ Schles
SZEMÉL Schles
SZÓ Schles I o Hitk el Pozso 1 P tüdővés P nevelk gimnázi egye Bé vég
orvosdo okle n A kő hitk orvo h v kó fő P költ kite o tevéken me M Kéz Földm E
M alapítá e ti 184 kezdemén Magy Egyl Hitk eln válasz azon küldöttsé z érd hi
képvi 184 nemzetgyűl szabadsá t kórház fe tevékenys ha betegs szenve buda
orvosegye ala p orvosegye lev nagya tudom műk fe tanulm ré O T jel 18 ré M Or
Természetvizs Munkálat M Napt Ö for jel Disser i m hemic s Vi Medizin Topogr
Freis Ofen- ut eg o ara jutal