14338.htm
CÍMSZÓ: Schnitzler
SZEMÉLYNÉV: Schnitzler
János
SZÓCIKK: "Schnitzler János*,
orvostudományi író és bécsi egyetemi tanár, szül. Nagykanizsán 1835., megh.
Bécsben 1893. Orvosi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte, majd Bécsben.
1867. a bécsi egyetem tanára lett. Nagy érdemei vannak az osztrák orvosi
szaksajtó föllendítése körül. A legtekintélyesebb osztrák orvosi folyóiratnak,
a Wiener Medizinische Pressének megindítója és 1860-86-ig szerkesztője volt.
1887-ben alapította az Internationale Klinische Rundschau és 1890. a Klinische
Zeit- und Streitfragen c. orvosi szaklapokat. Önálló müvei közül a
legjelentékenyebbek: Die pneumatischen Behandhmgen der Lungen- und
Herzkrankheiten (Wien 1875); Zur Diagnose und Therapie der Laryngo- und
Tracheostenosen (Wien 1877); Die Lungensyphilis und ihr Verhaltnis zur
Lungenschwindsucht (1880). Fia S. Artúr, híres osztrák regény- és
színműíró."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a 4338. címszó a lexikon =>
774. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14338.htm
CÍMSZÓ: Schnitzler
SZEMÉLYNÉV: Schnitzler János
SZÓCIKK: Schnitzler János*, orvostudományi író és bécsi egyetemi tanár,
szül. Nagykanizsán 1835., megh. Bécsben 1893. Orvosi tanulmányait a budapesti
és bécsi egyetemen végezte, majd Bécsben. 1867. a bécsi egyetem tanára lett.
Nagy érdemei vannak az osztrák orvosi szaksajtó föllendítése körül. A
legtekintélyesebb osztrák orvosi folyóiratnak, a Wiener Medizinische Pressének
megindítója és 1860-86-ig szerkesztője volt. 1887-ben alapította az Internationale
Klinische Rundschau és 1890. a Klinische Zeit- und Streitfragen c. orvosi
szaklapokat. Önálló müvei közül a legjelentékenyebbek: Die pneumatischen
Behandhmgen der Lungen- und Herzkrankheiten Wien 1875 ; Zur Diagnose und
Therapie der Laryngo- und Tracheostenosen Wien 1877 ; Die Lungensyphilis und
ihr Verhaltnis zur Lungenschwindsucht 1880 . Fia S. Artúr, híres osztrák
regény- és színműíró.
14338.ht
CÍMSZÓ Schnitzle
SZEMÉLYNÉV Schnitzle Jáno
SZÓCIKK Schnitzle János* orvostudomány ír é bécs egyetem tanár szül
Nagykanizsá 1835. megh Bécsbe 1893 Orvos tanulmányai budapest é bécs egyeteme
végezte maj Bécsben 1867 bécs egyete tanár lett Nag érdeme vanna a osztrá orvos
szaksajt föllendítés körül legtekintélyeseb osztrá orvos folyóiratnak Wiene
Medizinisch Presséne megindítój é 1860-86-i szerkesztőj volt 1887-be alapított
a International Klinisch Rundscha é 1890 Klinisch Zeit un Streitfrage c orvos
szaklapokat Önáll müve közü legjelentékenyebbek Di pneumatische Behandhmge de
Lungen un Herzkrankheite Wie 187 Zu Diagnos un Therapi de Laryngo un
Tracheostenose Wie 187 Di Lungensyphili un ih Verhaltni zu Lungenschwindsuch
188 Fi S Artúr híre osztrá regény é színműíró
14338.h
CÍMSZ Schnitzl
SZEMÉLYNÉ Schnitzl Ján
SZÓCIK Schnitzl János orvostudomán í béc egyete taná szü Nagykanizs 1835
meg Bécsb 189 Orvo tanulmánya budapes béc egyetem végezt ma Bécsbe 186 béc
egyet taná let Na érdem vann osztr orvo szaksaj föllendíté körü legtekintélyese
osztr orvo folyóiratna Wien Medizinisc Pressén megindító 1860-86- szerkesztő
vol 1887-b alapítot Internationa Klinisc Rundsch 189 Klinisc Zei u Streitfrag
orvo szaklapoka Önál müv köz legjelentékenyebbe D pneumatisch Behandhmg d Lunge
u Herzkrankheit Wi 18 Z Diagno u Therap d Laryng u Tracheostenos Wi 18 D
Lungensyphil u i Verhaltn z Lungenschwindsuc 18 F Artú hír osztr regén színműír
14338.
CÍMS Schnitz
SZEMÉLYN Schnitz Já
SZÓCI Schnitz Jáno orvostudomá bé egyet tan sz Nagykaniz 183 me Bécs 18 Orv
tanulmány budape bé egyete végez m Bécsb 18 bé egye tan le N érde van oszt orv
szaksa föllendít kör legtekintélyes oszt orv folyóiratn Wie Medizinis Pressé
megindít 1860-86 szerkeszt vo 1887- alapíto Internation Klinis Rundsc 18 Klinis
Ze Streitfra orv szaklapok Öná mü kö legjelentékenyebb pneumatisc Behandhm Lung
Herzkrankhei W 1 Diagn Thera Laryn Tracheosteno W 1 Lungensyphi Verhalt
Lungenschwindsu 1 Art hí oszt regé színműí
14338
CÍM Schnit
SZEMÉLY Schnit J
SZÓC Schnit Ján orvostudom b egye ta s Nagykani 18 m Béc 1 Or tanulmán
budap b egyet vége Bécs 1 b egy ta l érd va osz or szaks föllendí kö
legtekintélye osz or folyóirat Wi Medizini Press megindí 1860-8 szerkesz v 1887
alapít Internatio Klini Runds 1 Klini Z Streitfr or szaklapo Ön m k
legjelentékenyeb pneumatis Behandh Lun Herzkrankhe Diag Ther Lary Tracheosten Lungensyph
Verhal Lungenschwinds Ar h osz reg színmű
1433
CÍ Schni
SZEMÉL Schni
SZÓ Schni Já orvostudo egy t Nagykan 1 Bé O tanulmá buda egye vég Béc eg t
ér v os o szak föllend k legtekintély os o folyóira W Medizin Pres megind 1860-
szerkes 188 alapí Internati Klin Rund Klin Streitf o szaklap Ö legjelentékenye
pneumati Behand Lu Herzkrankh Dia The Lar Tracheoste Lungensyp Verha
Lungenschwind A os re színm