14363.htm

CÍMSZÓ: Schulhof

SZEMÉLYNÉV: Schulhof Lipót

SZÓCIKK: Schulhof Leopold, francia csillagász, szül. Baján 1847 márc. 12., megh. Parisban 1921 okt. Az egyetemet Bécsben és Parisban végezte, majd a bécsi obszervatóriumban működött, de már 1877-től kezdve a párisi obszervatóriumnak volt adjunktusa és a Bureau des Longitude főkalkulá-tora. 1878 óta tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Főképpen a bolygók és üstökösök pályaszámításával foglalkozott és kutatásainak eredményeit a különböző asztronómiai folyó­iratokban és akadémiai kiadványokban, így a M. Tud. Akadémiáéban is közzé tette.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4363. címszó a lexikon => 776. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14363.htm

CÍMSZÓ: Schulhof

SZEMÉLYNÉV: Schulhof Lipót

SZÓCIKK: Schulhof Leopold, francia csillagász, szül. Baján 1847 márc. 12., megh. Parisban 1921 okt. Az egyetemet Bécsben és Parisban végezte, majd a bécsi obszervatóriumban működött, de már 1877-től kezdve a párisi obszervatóriumnak volt adjunktusa és a Bureau des Longitude főkalkulá-tora. 1878 óta tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Főképpen a bolygók és üstökösök pályaszámításával foglalkozott és kutatásainak eredményeit a különböző asztronómiai folyó­iratokban és akadémiai kiadványokban, így a M. Tud. Akadémiáéban is közzé tette.

14363.ht

CÍMSZÓ Schulho

SZEMÉLYNÉV Schulho Lipó

SZÓCIKK Schulho Leopold franci csillagász szül Bajá 184 márc 12. megh Parisba 192 okt A egyeteme Bécsbe é Parisba végezte maj bécs obszervatóriumba működött d má 1877-tő kezdv páris obszervatóriumna vol adjunktus é Burea de Longitud főkalkulá-tora 187 ót tagj vol Magya Tudományo Akadémiának Főképpe bolygó é üstökösö pályaszámításáva foglalkozot é kutatásaina eredményei különböz asztronómia folyó­iratokba é akadémia kiadványokban íg M Tud Akadémiáéba i közz tette

14363.h

CÍMSZ Schulh

SZEMÉLYNÉ Schulh Lip

SZÓCIK Schulh Leopol franc csillagás szü Baj 18 már 12 meg Parisb 19 ok egyetem Bécsb Parisb végezt ma béc obszervatóriumb működöt m 1877-t kezd pári obszervatóriumn vo adjunktu Bure d Longitu főkalkulá-tor 18 ó tag vo Magy Tudomány Akadémiána Főképp bolyg üstökös pályaszámításáv foglalkozo kutatásain eredménye különbö asztronómi folyó­iratokb akadémi kiadványokba í Tu Akadémiáéb köz tett

14363.

CÍMS Schul

SZEMÉLYN Schul Li

SZÓCI Schul Leopo fran csillagá sz Ba 1 má 1 me Paris 1 o egyete Bécs Paris végez m bé obszervatórium működö 1877- kez pár obszervatórium v adjunkt Bur Longit főkalkulá-to 1 ta v Mag Tudomán Akadémián Főkép boly üstökö pályaszámításá foglalkoz kutatásai eredmény különb asztronóm folyó­iratok akadém kiadványokb T Akadémiáé kö tet

14363

CÍM Schu

SZEMÉLY Schu L

SZÓC Schu Leop fra csillag s B m m Pari egyet Béc Pari vége b obszervatóriu működ 1877 ke pá obszervatóriu adjunk Bu Longi főkalkulá-t t Ma Tudomá Akadémiá Főké bol üstök pályaszámítás foglalko kutatása eredmén külön asztronó folyó­irato akadé kiadványok Akadémiá k te

1436

CÍ Sch

SZEMÉL Sch

SZÓ Sch Leo fr csilla Par egye Bé Par vég obszervatóri műkö 187 k p obszervatóri adjun B Long főkalkulá- M Tudom Akadémi Fők bo üstö pályaszámítá foglalk kutatás eredmé külö asztron folyó­irat akad kiadványo Akadémi t