14421.htm
CÍMSZÓ: Selmecbánya
SZÓCIKK: "Selmecbánya
(Banska Stiavnica, Cs.-Szl.), szabad kir. város Hont vm. 15,185 szlovák, magyar
(6340) és német lak. A zsidó hitközség 140 családban 350 lelket számlál 110 adófizetővel.
1910-ben még 527 lelket számlált a hitközség. A számszerű visszafejlődés nem
okozott érezhetőbb hanyatlást a hitéletben, amelynek minden terhét sok
áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57 kereskedő, 3 nagyiparos, 8 iparos, 4
ügyvéd, 6 orvos, 2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő, 3 mérnök, 2 köztisztviselő
és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 45,000 ck-t költenek évenkint a hitközségi
adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított Chevra Kadisát, a Nőegyletet
és az elemi iskolát, amely ezidőszerint csak a vallásoktatást látja el. A
zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres tévékenységet fejt ki a
közgazdaságban is. A város és környék majdnem minden ipari vállalkozását és
pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab (megh. 1905.) kibővítette Vihnye
fürdőt, építette a Hungária szállodát és alapította a Selmeci Kereskedelmi és
Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, Weisz Adolf kereskedő a
fehérneműgyárat (már megszűnt), Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat, amely most
Erdős és Gerő tulajdona, Timföld Jenő gyáros a kötőgyárat,. Guttmann Elemér
átvette és kibővítette a faárugyárat, Glückstahl Gyula Budapesten szőrmegyárat
létesített. Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság a közéletnek is,
közöttük: Kapp Jakab, Tandlich Ignác városi főorvosokat, Szegedi Sándor
bányafőorvost, Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut Gyula bányamérnököt,
Welward Rezső állami gyári főorvost, Tátrai Emil vezető járásbirót. És a
sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a hitközség az aránylag
legfiatalabbak közé tartozik. Az első zsidók csak a 70-es években telepedtek
meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, S.-n sem a zsidók
letelepedését. Nemsokára az első beszivárgás után, 1878. már 30 zsidó család
lakta a várost. A hitközséget 1879 júl. 20. ezek alapították és megalkották
alapszabályait. Elnökké Hell Jakabot választották. Első ténykedése volt, hogy
szabályozta az adókivetést, amely 476 forintot eredményezett és akciót indított
a templom építésére, ezt azonban a széthúzás következtében csak 15 évvel ezután
valósították meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék Kapp Jakab
elnöklésével. Az első tanítók Friedmann Bernát és Gliger Bernát voltak. Ebben
az esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, három évvel később
pedig már annyira megerősödött a hitközség, hogy a templom céljaira telket
vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel ezelőtt alakult meg a Chevra
Kadisa és elnökéül Welward Márkust, alelnökéül Geiger Márkot, pénztárnokául
Hochberger Ármint és ellenőréül Weisz Jenőt választották meg. A vallás
ápolására, a kultúrára és a filantropiára irányuló törekvések akkor nyertek
történelmi tartalmat, mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó vallás
recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz Goldsticker Márk elnöksége alatt. A
város keresztény lakossága, amellyel mindig zavartalan egyetértésben élt és az
antiszemitizmust csak hírből ismerte, őszinte érdeklődéssel figyelte ezt a
törekvést, mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra irányuló egyéb
törekvéseit is. A világháborúban a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi
halált halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, Hodrus, Szentantal,
Ilia, Bajnskabéla, Teple, Pocsuvaelló, Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig
tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal Gyula, Goldsucher Bernát és
Tandlich Ignác elnökök. Ezidőszorint élén állanak: Hell Béla nagykereskedő,
elnökhelyettes; Wassermann Béla gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula
bánya-főmérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf főbánya-tanácsos, számvizsgáló
bizottsági elnök ; Singer Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, Binc
Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenő.Wetzler Mór, Weiner Lipót, Weisz Simon,
Weisz Dezső,ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp jegyző."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4421. címszó a lexikon =>
781. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14421.htm
CÍMSZÓ: Selmecbánya
SZÓCIKK: Selmecbánya Banska Stiavnica, Cs.-Szl. , szabad kir. város Hont
vm. 15,185 szlovák, magyar 6340 és német lak. A zsidó hitközség 140 családban
350 lelket számlál 110 adófizetővel. 1910-ben még 527 lelket számlált a
hitközség. A számszerű visszafejlődés nem okozott érezhetőbb hanyatlást a
hitéletben, amelynek minden terhét sok áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57
kereskedő, 3 nagyiparos, 8 iparos, 4 ügyvéd, 6 orvos, 2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő,
3 mérnök, 2 köztisztviselő és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 45,000 ck-t
költenek évenkint a hitközségi adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított
Chevra Kadisát, a Nőegyletet és az elemi iskolát, amely ezidőszerint csak a
vallásoktatást látja el. A zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres
tévékenységet fejt ki a közgazdaságban is. A város és környék majdnem minden
ipari vállalkozását és pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab megh. 1905.
kibővítette Vihnye fürdőt, építette a Hungária szállodát és alapította a
Selmeci Kereskedelmi és Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, Weisz Adolf
kereskedő a fehérneműgyárat már megszűnt , Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat,
amely most Erdős és Gerő tulajdona, Timföld Jenő gyáros a kötőgyárat,. Guttmann
Elemér átvette és kibővítette a faárugyárat, Glückstahl Gyula Budapesten
szőrmegyárat létesített. Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság a
közéletnek is, közöttük: Kapp Jakab, Tandlich Ignác városi főorvosokat, Szegedi
Sándor bányafőorvost, Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut Gyula
bányamérnököt, Welward Rezső állami gyári főorvost, Tátrai Emil vezető
járásbirót. És a sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a hitközség az
aránylag legfiatalabbak közé tartozik. Az első zsidók csak a 70-es években
telepedtek meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, S.-n sem a
zsidók letelepedését. Nemsokára az első beszivárgás után, 1878. már 30 zsidó
család lakta a várost. A hitközséget 1879 júl. 20. ezek alapították és
megalkották alapszabályait. Elnökké Hell Jakabot választották. Első ténykedése
volt, hogy szabályozta az adókivetést, amely 476 forintot eredményezett és
akciót indított a templom építésére, ezt azonban a széthúzás következtében csak
15 évvel ezután valósították meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék
Kapp Jakab elnöklésével. Az első tanítók Friedmann Bernát és Gliger Bernát
voltak. Ebben az esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, három
évvel később pedig már annyira megerősödött a hitközség, hogy a templom
céljaira telket vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel ezelőtt alakult
meg a Chevra Kadisa és elnökéül Welward Márkust, alelnökéül Geiger Márkot,
pénztárnokául Hochberger Ármint és ellenőréül Weisz Jenőt választották meg. A
vallás ápolására, a kultúrára és a filantropiára irányuló törekvések akkor
nyertek történelmi tartalmat, mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó
vallás recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz Goldsticker Márk elnöksége
alatt. A város keresztény lakossága, amellyel mindig zavartalan egyetértésben
élt és az antiszemitizmust csak hírből ismerte, őszinte érdeklődéssel figyelte
ezt a törekvést, mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra irányuló egyéb
törekvéseit is. A világháborúban a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi
halált halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, Hodrus, Szentantal,
Ilia, Bajnskabéla, Teple, Pocsuvaelló, Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig
tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal Gyula, Goldsucher Bernát és
Tandlich Ignác elnökök. Ezidőszorint élén állanak: Hell Béla nagykereskedő,
elnökhelyettes; Wassermann Béla gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula
bánya-főmérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf főbánya-tanácsos, számvizsgáló
bizottsági elnök ; Singer Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, Binc
Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenő.Wetzler Mór, Weiner Lipót, Weisz Simon,
Weisz Dezső,ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp jegyző.
14421.ht
CÍMSZÓ Selmecbány
SZÓCIKK Selmecbány Bansk Stiavnica Cs.-Szl szaba kir váro Hon vm 15,18
szlovák magya 634 é néme lak zsid hitközsé 14 családba 35 lelke számlá 11
adófizetővel 1910-be mé 52 lelke számlál hitközség számszer visszafejlődé ne
okozot érezhetőb hanyatlás hitéletben amelyne minde terhé so áldozatkészségge
nagykereskedő 5 kereskedő nagyiparos iparos ügyvéd orvos gyógyszerész
magántisztviselő mérnök köztisztvisel é 1 magánz viseli Eze öszszese 45,00 ck-
költene évenkin hitközség adminisztrációra fenntartjá a 1892 alapítot Chevr
Kadisát Nőegylete é a elem iskolát amel ezidőszerin csa vallásoktatás látj el
zsidósá élén kulturélete é é sikere tévékenysége fej k közgazdaságba is váro é
környé majdne minde ipar vállalkozásá é pénzintézeté zsidó alapították Hel Jaka
megh 1905 kibővített Vihny fürdőt épített Hungári szállodá é alapított Selmec
Kereskedelm é Hitelintézetet Ungá Kálmá faárugyárat Weis Adol keresked
fehérneműgyára má megszűn Erdő Sándo gyáro cipőgyárat amel mos Erdő é Ger
tulajdona Timföl Jen gyáro kötőgyárat, Guttman Elemé átvett é kibővített
faárugyárat Glückstah Gyul Budapeste szőrmegyára létesített Jelentő tényezőke
adot a itten zsidósá közéletne is közöttük Kap Jakab Tandlic Igná város
főorvosokat Szeged Sándo bányafőorvost Zászl Adol főbányatanácsost Grünhu Gyul
bányamérnököt Welwar Rezs állam gyár főorvost Tátra Emi vezet járásbirót É
sokrét tevékenysé anná feltűnőbb mer hitközsé a arányla legfiatalabba köz
tartozik A els zsidó csa 70-e évekbe telepedte me S.-n Azelőt ne engedté me
bányavárosokban S.- se zsidó letelepedését Nemsokár a els beszivárgá után 1878
má 3 zsid csalá lakt várost hitközsége 187 júl 20 eze alapítottá é megalkottá
alapszabályait Elnökk Hel Jakabo választották Els ténykedés volt hog szabályozt
a adókivetést amel 47 forinto eredményezet é akció indítot templo építésére ez
azonba széthúzá következtébe csa 1 évve ezutá valósítottá meg 188 júl 30 alakul
me a els iskolaszé Kap Jaka elnöklésével A els tanító Friedman Berná é Glige
Berná voltak Ebbe a esztendőbe má 153 forintr emelkedet költségvetés háro évve
későb pedi má annyir megerősödöt hitközség hog templo céljair telke vásáro é
189 i fe i építteti Rövidde ezelőt alakul me Chevr Kadis é elnökéü Welwar
Márkust alelnökéü Geige Márkot pénztárnokáu Hochberge Ármin é ellenőréü Weis
Jenő választottá meg vallá ápolására kultúrár é filantropiár irányul törekvése
akko nyerte történelm tartalmat miko hitközsé lelkese csatlakozi zsid vallá
recepciójáér küzd országo mozgalomho Goldsticke Már elnökség alatt váro
keresztén lakossága amellye mindi zavartala egyetértésbe él é a antiszemitizmus
csa hírbő ismerte őszint érdeklődésse figyelt ez törekvést min ahog szeretette
támogatt közjór irányul egyé törekvései is világháborúba hitközsé so tagj vet
rész é hős halál halt Anyakönyv területéhe tartoznak Piarcs Hodrus Szentantal
Ilia Bajnskabéla Teple Pocsuvaelló Berencsfalu Vezetésébe hossz idei
tevékenykedte Hel Jakab Kap Jakab Glückstha Gyula Goldsuche Berná é Tandlic
Igná elnökök Ezidőszorin élé állanak Hel Bél nagykereskedő elnökhelyettes
Wasserman Bél gyógyszerész pénztáros Grünhu Gyul bánya-főmérnök iskolaszék
elnök Lászl Adol főbánya-tanácsos számvizsgál bizottság elnö Singe Mó keresked
templomgondnok Bereg Samu Bin Lajos Erns Zsigmond Pollacse Jenő.Wetzle Mór
Weine Lipót Weis Simon Weis Dezső,ifj Weis Sam választmány tagok Weis Fülö
jegyző
14421.h
CÍMSZ Selmecbán
SZÓCIK Selmecbán Bans Stiavnic Cs.-Sz szab ki vár Ho v 15,1 szlová magy 63
ném la zsi hitközs 1 családb 3 lelk száml 1 adófizetőve 1910-b m 5 lelk számlá
hitközsé számsze visszafejlőd n okozo érezhető hanyatlá hitéletbe amelyn mind
terh s áldozatkészségg nagykeresked keresked nagyiparo iparo ügyvé orvo
gyógyszerés magántisztvisel mérnö köztisztvise magán visel Ez öszszes 45,0 ck
költen évenki hitközsé adminisztrációr fenntartj 189 alapíto Chev Kadisá
Nőegylet ele iskolá ame ezidőszeri cs vallásoktatá lát e zsidós élé kulturélet
siker tévékenység fe közgazdaságb i vár körny majdn mind ipa vállalkozás
pénzintézet zsid alapítottá He Jak meg 190 kibővítet Vihn fürdő építet Hungár
szállod alapítot Selme Kereskedel Hitelintézete Ung Kálm faárugyára Wei Ado
kereske fehérneműgyár m megszű Erd Sánd gyár cipőgyára ame mo Erd Ge tulajdon
Timfö Je gyár kötőgyárat Guttma Elem átvet kibővítet faárugyára Glücksta Gyu
Budapest szőrmegyár létesítet Jelent tényezők ado itte zsidós közéletn i
közöttü Ka Jaka Tandli Ign váro főorvosoka Szege Sánd bányafőorvos Zász Ado
főbányatanácsos Grünh Gyu bányamérnökö Welwa Rez álla gyá főorvos Tátr Em veze
járásbiró sokré tevékenys ann feltűnőb me hitközs arányl legfiatalabb kö
tartozi el zsid cs 70- évekb telepedt m S.- Azelő n engedt m bányavárosokba S.
s zsid letelepedésé Nemsoká el beszivárg utá 187 m zsi csal lak város hitközség
18 jú 2 ez alapított megalkott alapszabályai Elnök He Jakab választottá El
ténykedé vol ho szabályoz adókivetés ame 4 forint eredményeze akci indíto templ
építésér e azonb széthúz következtéb cs évv ezut valósított me 18 jú 3 alaku m
el iskolasz Ka Jak elnökléséve el tanít Friedma Bern Glig Bern volta Ebb
esztendőb m 15 forint emelkede költségveté hár évv késő ped m annyi megerősödö
hitközsé ho templ céljai telk vásár 18 f építtet Rövidd ezelő alaku m Chev Kadi
elnöké Welwa Márkus alelnöké Geig Márko pénztárnoká Hochberg Ármi ellenőré Wei
Jen választott me vall ápolásár kultúrá filantropiá irányu törekvés akk nyert
történel tartalma mik hitközs lelkes csatlakoz zsi vall recepciójáé küz ország
mozgalomh Goldstick Má elnöksé alat vár kereszté lakosság amelly mind zavartal
egyetértésb é antiszemitizmu cs hírb ismert őszin érdeklődéss figyel e törekvés
mi aho szeretett támogat közjó irányu egy törekvése i világháborúb hitközs s
tag ve rés hő halá hal Anyaköny területéh tartozna Piarc Hodru Szentanta Ili
Bajnskabél Tepl Pocsuvaell Berencsfal Vezetéséb hoss ide tevékenykedt He Jaka
Ka Jaka Glücksth Gyul Goldsuch Bern Tandli Ign elnökö Ezidőszori él állana He
Bé nagykeresked elnökhelyette Wasserma Bé gyógyszerés pénztáro Grünh Gyu
bánya-főmérnö iskolaszé elnö Lász Ado főbánya-tanácso számvizsgá bizottsá eln
Sing M kereske templomgondno Bere Sam Bi Lajo Ern Zsigmon Pollacs Jenő.Wetzl Mó
Wein Lipó Wei Simo Wei Dezső,if Wei Sa választmán tago Wei Fül jegyz
14421.
CÍMS Selmecbá
SZÓCI Selmecbá Ban Stiavni Cs.-S sza k vá H 15, szlov mag 6 né l zs hitköz
család lel szám adófizetőv 1910- lel száml hitközs számsz visszafejlő okoz
érezhet hanyatl hitéletb amely min ter áldozatkészség nagykereske kereske
nagyipar ipar ügyv orv gyógyszeré magántisztvise mérn köztisztvis magá vise E
öszsze 45, c költe évenk hitközs adminisztráció fenntart 18 alapít Che Kadis
Nőegyle el iskol am ezidőszer c vallásoktat lá zsidó él kulturéle sike
tévékenysé f közgazdaság vá körn majd min ip vállalkozá pénzintéze zsi
alapított H Ja me 19 kibővíte Vih fürd építe Hungá szállo alapíto Selm
Kereskede Hitelintézet Un Kál faárugyár We Ad keresk fehérneműgyá megsz Er Sán
gyá cipőgyár am m Er G tulajdo Timf J gyá kötőgyára Guttm Ele átve kibővíte
faárugyár Glückst Gy Budapes szőrmegyá létesíte Jelen tényező ad itt zsidó
közélet között K Jak Tandl Ig vár főorvosok Szeg Sán bányafőorvo Zás Ad
főbányatanácso Grün Gy bányamérnök Welw Re áll gy főorvo Tát E vez járásbir
sokr tevékeny an feltűnő m hitköz arány legfiatalab k tartoz e zsi c 70 évek
teleped S. Azel enged bányavárosokb S zsi letelepedés Nemsok e beszivár ut 18
zs csa la váro hitközsé 1 j e alapítot megalkot alapszabálya Elnö H Jaka
választott E tényked vo h szabályo adókiveté am forin eredményez akc indít temp
építésé azon széthú következté c év ezu valósítot m 1 j alak e iskolas K Ja
elnöklésév e taní Friedm Ber Gli Ber volt Eb esztendő 1 forin emelked
költségvet há év kés pe anny megerősöd hitközs h temp célja tel vásá 1 építte
Rövid ezel alak Che Kad elnök Welw Márku alelnök Gei Márk pénztárnok Hochber
Árm ellenőr We Je választot m val ápolásá kultúr filantropi irány törekvé ak
nyer történe tartalm mi hitköz lelke csatlako zs val recepciójá kü orszá
mozgalom Goldstic M elnöks ala vá kereszt lakossá amell min zavarta egyetértés
antiszemitizm c hír ismer őszi érdeklődés figye törekvé m ah szeretet támoga
közj irány eg törekvés világháború hitköz ta v ré h hal ha Anyakön területé
tartozn Piar Hodr Szentant Il Bajnskabé Tep Pocsuvael Berencsfa Vezetésé hos id
tevékenyked H Jak K Jak Glückst Gyu Goldsuc Ber Tandl Ig elnök Ezidőszor é
állan H B nagykereske elnökhelyett Wasserm B gyógyszeré pénztár Grün Gy
bánya-főmérn iskolasz eln Lás Ad főbánya-tanács számvizsg bizotts el Sin keresk
templomgondn Ber Sa B Laj Er Zsigmo Pollac Jenő.Wetz M Wei Lip We Sim We
Dezső,i We S választmá tag We Fü jegy
14421
CÍM Selmecb
SZÓC Selmecb Ba Stiavn Cs.- sz v 15 szlo ma n z hitkö csalá le szá
adófizető 1910 le szám hitköz száms visszafejl oko érezhe hanyat hitélet amel
mi te áldozatkészsé nagykeresk keresk nagyipa ipa ügy or gyógyszer
magántisztvis mér köztisztvi mag vis öszsz 45 költ éven hitköz adminisztráci
fenntar 1 alapí Ch Kadi Nőegyl e isko a ezidősze vallásokta l zsid é kulturél
sik tévékenys közgazdasá v kör maj mi i vállalkoz pénzintéz zs alapítot J m 1
kibővít Vi für épít Hung száll alapít Sel Keresked Hitelintéze U Ká faárugyá W
A keres fehérneműgy megs E Sá gy cipőgyá a E tulajd Tim gy kötőgyár Gutt El átv
kibővít faárugyá Glücks G Budape szőrmegy létesít Jele tényez a it zsid közéle
közöt Ja Tand I vá főorvoso Sze Sá bányafőorv Zá A főbányatanács Grü G
bányamérnö Wel R ál g főorv Tá ve járásbi sok tevéken a feltűn hitkö arán
legfiatala tarto zs 7 éve telepe S Aze enge bányavárosok zs letelepedé Nemso
beszivá u 1 z cs l vár hitközs alapíto megalko alapszabály Eln Jak választot
tényke v szabály adókivet a fori eredménye ak indí tem építés azo széth
következt é ez valósíto ala iskola J elnöklésé tan Fried Be Gl Be vol E esztend
fori emelke költségve h é ké p ann megerősö hitköz tem célj te vás építt Rövi
eze ala Ch Ka elnö Wel Márk alelnö Ge Már pénztárno Hochbe Ár ellenő W J
választo va ápolás kultú filantrop irán törekv a nye történ tartal m hitkö lelk
csatlak z va recepciój k orsz mozgalo Goldsti elnök al v keresz lakoss amel mi
zavart egyetérté antiszemitiz hí isme ősz érdeklődé figy törekv a szerete támog
köz irán e törekvé világhábor hitkö t r ha h Anyakö terület tartoz Pia Hod
Szentan I Bajnskab Te Pocsuvae Berencsf Vezetés ho i tevékenyke Ja Ja Glücks Gy
Goldsu Be Tand I elnö Ezidőszo álla nagykeresk elnökhelyet Wasser gyógyszer
pénztá Grü G bánya-főmér iskolas el Lá A főbánya-tanác számvizs bizott e Si
keres templomgond Be S La E Zsigm Polla Jenő.Wet We Li W Si W Dezső, W választm
ta W F jeg
1442
CÍ Selmec
SZÓ Selmec B Stiav Cs. s 1 szl m hitk csal l sz adófizet 191 l szá hitkö
szám visszafej ok érezh hanya hitéle ame m t áldozatkészs nagykeres keres
nagyip ip üg o gyógysze magántisztvi mé köztisztv ma vi öszs 4 köl éve hitkö
adminisztrác fennta alap C Kad Nőegy isk ezidősz vallásokt zsi kulturé si
tévékeny közgazdas kö ma m vállalko pénzinté z alapíto kibőví V fü épí Hun szál
alapí Se Kereske Hitelintéz K faárugy kere fehérneműg meg S g cipőgy tulaj Ti g
kötőgyá Gut E át kibőví faárugy Glück Budap szőrmeg létesí Jel ténye i zsi
közél közö J Tan v főorvos Sz S bányafőor Z főbányatanác Gr bányamérn We á főor
T v járásb so tevéke feltű hitk ará legfiatal tart z év telep Az eng
bányavároso z leteleped Nems besziv c vá hitköz alapít megalk alapszabál El Ja
választo tényk szabál adókive for eredmény a ind te építé az szét következ e
valósít al iskol elnöklés ta Frie B G B vo eszten for emelk költségv k an
megerős hitkö te cél t vá épít Röv ez al C K eln We Már aleln G Má pénztárn
Hochb Á ellen választ v ápolá kult filantro irá törek ny törté tarta hitk lel
csatla v recepció ors mozgal Goldst elnö a keres lakos ame m zavar egyetért
antiszemiti h ism ős érdeklőd fig törek szeret támo kö irá törekv világhábo hitk
h Anyak terüle tarto Pi Ho Szenta Bajnska T Pocsuva Berencs Vezeté h tevékenyk
J J Glück G Golds B Tan eln Ezidősz áll nagykeres elnökhelye Wasse gyógysze
pénzt Gr bánya-főmé iskola e L főbánya-taná számviz bizot S kere templomgon B L
Zsig Poll Jenő.We W L S Dezső választ t je