14429.htm
CÍMSZÓ: Seltmann
SZEMÉLYNÉV: Seltmann
Lajos
SZÓCIKK: "Seltmann, 1. Lajos,
rabbi, szül. Tiszanánán (Heves vm.) 1854 jan. 17. Atyja, S. Sándor 1800-60, a
hevesmegyei Poroszló község rabbija és tanítója volt. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben
és Berlinben végezte. 1878-ban lett rabbi Szegeden, 1879 óta főrabbi
Hódmezővásárhelyen. Kiváló talmudtudós s exegeta és számos tanulmányt írt német
és héber folyóiratokba, a M. Zs. -Szemlébe és az IMIT Évkönyveibe. Előbbiben
megjelentek : Külföldi utániból (1883-84); Gróf Teleky Sándor és a zsidók
(1885). Az IMIT Évkönyvében jelentek meg Életképek (1895-98) c. értekezései.
Ezekben nemcsak a valódi zsidó világot és szellemet örökíti meg, hanem a zsidó
tárgyú, magyar nyelvű széppróza egyik kezdeményezője lett. Egyéb müvei: Redák
(1896) és Lulé de Misztefiná (1898); Az aranyborjú és a zsidóság (1897) és
önálló kötete A nő a talmudban (1886). Az Egyenlőségben jelent meg Zsidó volt-e
Shylock? c. tanulmánya. Héber nyelven írt tanulmányai a Lippe-féle Hajehudi és
a Graber-féle igen jelentékeny Ocár Haszifrusz teológiai folyóiratokban
jelentek meg, de több ponsum is közli értekezéseit főkép házasságjogi
kérdésekről."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a 4429. címszó a lexikon =>
783. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14429.htm
CÍMSZÓ: Seltmann
SZEMÉLYNÉV: Seltmann Lajos
SZÓCIKK: Seltmann, 1. Lajos, rabbi, szül. Tiszanánán Heves vm. 1854 jan.
17. Atyja, S. Sándor 1800-60, a hevesmegyei Poroszló község rabbija és tanítója
volt. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Berlinben végezte. 1878-ban lett
rabbi Szegeden, 1879 óta főrabbi Hódmezővásárhelyen. Kiváló talmudtudós s
exegeta és számos tanulmányt írt német és héber folyóiratokba, a M. Zs.
-Szemlébe és az IMIT Évkönyveibe. Előbbiben megjelentek : Külföldi utániból 1883-84
; Gróf Teleky Sándor és a zsidók 1885 . Az IMIT Évkönyvében jelentek meg
Életképek 1895-98 c. értekezései. Ezekben nemcsak a valódi zsidó világot és
szellemet örökíti meg, hanem a zsidó tárgyú, magyar nyelvű széppróza egyik
kezdeményezője lett. Egyéb müvei: Redák 1896 és Lulé de Misztefiná 1898 ; Az
aranyborjú és a zsidóság 1897 és önálló kötete A nő a talmudban 1886 . Az
Egyenlőségben jelent meg Zsidó volt-e Shylock? c. tanulmánya. Héber nyelven írt
tanulmányai a Lippe-féle Hajehudi és a Graber-féle igen jelentékeny Ocár
Haszifrusz teológiai folyóiratokban jelentek meg, de több ponsum is közli
értekezéseit főkép házasságjogi kérdésekről.
14429.ht
CÍMSZÓ Seltman
SZEMÉLYNÉV Seltman Lajo
SZÓCIKK Seltmann 1 Lajos rabbi szül Tiszanáná Heve vm 185 jan 17 Atyja S
Sándo 1800-60 hevesmegye Poroszl közsé rabbij é tanítój volt Tanulmányai
Pozsonyban Bécsbe é Berlinbe végezte 1878-ba let rabb Szegeden 187 ót főrabb
Hódmezővásárhelyen Kivál talmudtudó exeget é számo tanulmány ír néme é hébe
folyóiratokba M Zs -Szemléb é a IMI Évkönyveibe Előbbibe megjelente Külföld
utánibó 1883-8 Gró Telek Sándo é zsidó 188 A IMI Évkönyvébe jelente me Életképe
1895-9 c értekezései Ezekbe nemcsa valód zsid világo é szelleme örökít meg hane
zsid tárgyú magya nyelv széppróz egyi kezdeményezőj lett Egyé müvei Redá 189 é
Lul d Misztefin 189 A aranyborj é zsidósá 189 é önáll kötet n talmudba 188 A
Egyenlőségbe jelen me Zsid volt- Shylock c tanulmánya Hébe nyelve ír tanulmánya
Lippe-fél Hajehud é Graber-fél ige jelentéken Ocá Haszifrus teológia
folyóiratokba jelente meg d töb ponsu i közl értekezései főké házasságjog
kérdésekről
14429.h
CÍMSZ Seltma
SZEMÉLYNÉ Seltma Laj
SZÓCIK Seltman Lajo rabb szü Tiszanán Hev v 18 ja 1 Atyj Sánd 1800-6
hevesmegy Porosz közs rabbi tanító vol Tanulmánya Pozsonyba Bécsb Berlinb
végezt 1878-b le rab Szegede 18 ó főrab Hódmezővásárhelye Kivá talmudtud exege
szám tanulmán í ném héb folyóiratokb Z -Szemlé IM Évkönyveib Előbbib megjelent
Külföl utánib 1883- Gr Tele Sánd zsid 18 IM Évkönyvéb jelent m Életkép 1895-
értekezése Ezekb nemcs való zsi világ szellem örökí me han zsi tárgy magy nyel
széppró egy kezdeményező let Egy müve Red 18 Lu Misztefi 18 aranybor zsidós 18
önál köte talmudb 18 Egyenlőségb jele m Zsi volt Shyloc tanulmány Héb nyelv í
tanulmány Lippe-fé Hajehu Graber-fé ig jelentéke Oc Haszifru teológi
folyóiratokb jelent me tö pons köz értekezése fők házasságjo kérdésekrő
14429.
CÍMS Seltm
SZEMÉLYN Seltm La
SZÓCI Seltma Laj rab sz Tiszaná He 1 j Aty Sán 1800- hevesmeg Poros köz
rabb tanít vo Tanulmány Pozsonyb Bécs Berlin végez 1878- l ra Szeged 1 főra
Hódmezővásárhely Kiv talmudtu exeg szá tanulmá né hé folyóiratok -Szeml I
Évkönyvei Előbbi megjelen Külfö utáni 1883 G Tel Sán zsi 1 I Évkönyvé jelen
Életké 1895 értekezés Ezek nemc val zs vilá szelle örök m ha zs tárg mag nye
széppr eg kezdeményez le Eg müv Re 1 L Misztef 1 aranybo zsidó 1 öná köt talmud
1 Egyenlőség jel Zs vol Shylo tanulmán Hé nyel tanulmán Lippe-f Hajeh Graber-f
i jelenték O Haszifr teológ folyóiratok jelen m t pon kö értekezés fő házasságj
kérdésekr
14429
CÍM Selt
SZEMÉLY Selt L
SZÓC Seltm La ra s Tiszan H At Sá 1800 hevesme Poro kö rab taní v Tanulmán
Pozsony Béc Berli vége 1878 r Szege főr Hódmezővásárhel Ki talmudt exe sz
tanulm n h folyóirato -Szem Évkönyve Előbb megjele Külf után 188 Te Sá zs
Évkönyv jele Életk 189 értekezé Eze nem va z vil szell örö h z tár ma ny szépp
e kezdeménye l E mü R Miszte aranyb zsid ön kö talmu Egyenlősé je Z vo Shyl
tanulmá H nye tanulmá Lippe- Haje Graber- jelenté Haszif teoló folyóirato jele
po k értekezé f házasság kérdések
1442
CÍ Sel
SZEMÉL Sel
SZÓ Selt L r Tisza A S 180 hevesm Por k ra tan Tanulmá Pozson Bé Berl vég
187 Szeg fő Hódmezővásárhe K talmud ex s tanul folyóirat -Sze Évkönyv Előb
megjel Kül utá 18 T S z Évköny jel Élet 18 értekez Ez ne v vi szel ör tá m n
szép kezdemény m Miszt arany zsi ö k talm Egyenlős j v Shy tanulm ny tanulm
Lippe Haj Graber jelent Haszi teol folyóirat jel p értekez házassá kérdése