14449.htm

CÍMSZÓ: Sertés

SZÓCIKK: "Sértés. Héberül bósész, rechilusz vagy loson horá. A S.-t, bárkinak szándékos megszégyenítését, vagy megrágalmazását a zsidó jog szigorúan bünteti. A bibliai jog eredetileg nem ismerte a szóbeli S.-t, csupán a tettlegeset. Ha asszony a sértett, rabbinikus felfogás szerint a pénzbüntetést az ő javára ítélték meg (Mózes V. 25. 11). A Talmud a tettleges S. különböző nemeit sorolja fel, amelyekre nézve különböző nagyságú pénzbüntetéseket állapít meg. A testi S.-sel kapcsolatban a zsidó jog már figyelembe veszi azt a lelki fájdalmat is, amelyet a sértett elszenvedett. A büntetés kiszabásánál tehát nem csupán fájdalomdíjat, gyógyítási költségeket és bizonyos jóvátételi összeget állapít meg az időveszteségért és az elmaradt keresetért, hanem erkölcsi kártérítést is megítél, ami teljesen megfelel a mai jogi felfogásnak. Ilyen kártérítést természetesen csak abban az esetben követelhet a sértett, ha a S. szándékosan történt. A talmudi jog a szóbeli S.-nek két fajtáját különbözteti meg: Egyik a gondatlanságból elkövetett S. (rechilusz), másik a szándékos rágalmazás (lóson horá) A S. a Talmud szerint a legsúlyosabb deliktum, mert a megszégyenülés fájdalma minden más fájdalomnál erősebb. Aki embertársát megszégyeniti, az talmudi felfogás szerint nem nyerheti el a túlvilági boldogságot. A nyilvánosság előtt történt S.-re használt érdekes talmudi kifejezés malbim pné chavéró, (elsápasztani embertársunk arcát) azzal függ össze, hogy a S. a sértett arcán színváltozást idéz elő, t. i. vérvörössé, halvánnyá, kékké, zölddé teszi. A S. a sértett és a sértő fél tekintélye, állása, esetleg neme szerint ítélendő meg. Az asszony szégyenérzete nagyobb, mint a férfié, a vele szemben elkövetett S. tehát súlyosabb bűn. Hasonlóképpen súlyos megítélés alá esik a tanító megsértése, továbbá a prozelitáé, akit nem szabad előbbi életmódjára emlékeztetni. Tartózkodni kell a szegény vagy munkás megsértésétől, mert azok csak szolgálatot teljesítenek neked, ami azonban nem jogosít fel arra, hogy megsértsd őket . A bűnösök megsértésétől is óvakodni kell, mert egyetlen ember sincs hiba nélkül s éppen ezért nem alázhatja meg embertársát. Chásszidikus irányú zsidó községekben még a legújabb időkben is súlyosan, cherem-mel (1. o.) büntetik a becsületsértést, mely büntetés addig tart, míg a sértő fél bocsánatkéréssel ki nem engeszteli a sértettet. A sértő ezenkívül bűnhödésül bőjtölni és pénzbüntetést fizetni is tartozik. Általában azonban a sértett fél személyes bocsánatát tartják a legfontosabbnak, ami meglehetősen szubjektív megítélése a S.-nek és ellentétben áll a modern jogi felfogással. Újabban Kaban Meir rabbi Chóféc Chajim és Semirasz hálóson c. műveiben összegyűjtötte a S.-re és annak megítélésére vonatkozó összes szabályokat."

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4449. címszó a lexikon => 785. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14449.htm

CÍMSZÓ: Sertés

SZÓCIKK: Sértés. Héberül bósész, rechilusz vagy loson horá. A S.-t, bárkinak szándékos megszégyenítését, vagy megrágalmazását a zsidó jog szigorúan bünteti. A bibliai jog eredetileg nem ismerte a szóbeli S.-t, csupán a tettlegeset. Ha asszony a sértett, rabbinikus felfogás szerint a pénzbüntetést az ő javára ítélték meg Mózes V. 25. 11 . A Talmud a tettleges S. különböző nemeit sorolja fel, amelyekre nézve különböző nagyságú pénzbüntetéseket állapít meg. A testi S.-sel kapcsolatban a zsidó jog már figyelembe veszi azt a lelki fájdalmat is, amelyet a sértett elszenvedett. A büntetés kiszabásánál tehát nem csupán fájdalomdíjat, gyógyítási költségeket és bizonyos jóvátételi összeget állapít meg az időveszteségért és az elmaradt keresetért, hanem erkölcsi kártérítést is megítél, ami teljesen megfelel a mai jogi felfogásnak. Ilyen kártérítést természetesen csak abban az esetben követelhet a sértett, ha a S. szándékosan történt. A talmudi jog a szóbeli S.-nek két fajtáját különbözteti meg: Egyik a gondatlanságból elkövetett S. rechilusz , másik a szándékos rágalmazás lóson horá A S. a Talmud szerint a legsúlyosabb deliktum, mert a megszégyenülés fájdalma minden más fájdalomnál erősebb. Aki embertársát megszégyeniti, az talmudi felfogás szerint nem nyerheti el a túlvilági boldogságot. A nyilvánosság előtt történt S.-re használt érdekes talmudi kifejezés malbim pné chavéró, elsápasztani embertársunk arcát azzal függ össze, hogy a S. a sértett arcán színváltozást idéz elő, t. i. vérvörössé, halvánnyá, kékké, zölddé teszi. A S. a sértett és a sértő fél tekintélye, állása, esetleg neme szerint ítélendő meg. Az asszony szégyenérzete nagyobb, mint a férfié, a vele szemben elkövetett S. tehát súlyosabb bűn. Hasonlóképpen súlyos megítélés alá esik a tanító megsértése, továbbá a prozelitáé, akit nem szabad előbbi életmódjára emlékeztetni. Tartózkodni kell a szegény vagy munkás megsértésétől, mert azok csak szolgálatot teljesítenek neked, ami azonban nem jogosít fel arra, hogy megsértsd őket . A bűnösök megsértésétől is óvakodni kell, mert egyetlen ember sincs hiba nélkül s éppen ezért nem alázhatja meg embertársát. Chásszidikus irányú zsidó községekben még a legújabb időkben is súlyosan, cherem-mel 1. o. büntetik a becsületsértést, mely büntetés addig tart, míg a sértő fél bocsánatkéréssel ki nem engeszteli a sértettet. A sértő ezenkívül bűnhödésül bőjtölni és pénzbüntetést fizetni is tartozik. Általában azonban a sértett fél személyes bocsánatát tartják a legfontosabbnak, ami meglehetősen szubjektív megítélése a S.-nek és ellentétben áll a modern jogi felfogással. Újabban Kaban Meir rabbi Chóféc Chajim és Semirasz hálóson c. műveiben összegyűjtötte a S.-re és annak megítélésére vonatkozó összes szabályokat.

14449.ht

CÍMSZÓ Serté

SZÓCIKK Sértés Héberü bósész rechilus vag loso horá S.-t bárkina szándéko megszégyenítését vag megrágalmazásá zsid jo szigorúa bünteti biblia jo eredetile ne ismert szóbel S.-t csupá tettlegeset H asszon sértett rabbiniku felfogá szerin pénzbüntetés a javár ítélté me Móze V 25 1 Talmu tettlege S különböz nemei sorolj fel amelyekr nézv különböz nagyság pénzbüntetéseke állapí meg test S.-se kapcsolatba zsid jo má figyelemb vesz az lelk fájdalma is amelye sértet elszenvedett bünteté kiszabásáná tehá ne csupá fájdalomdíjat gyógyítás költségeke é bizonyo jóvátétel összege állapí me a időveszteségér é a elmarad keresetért hane erkölcs kártérítés i megítél am teljese megfele ma jog felfogásnak Ilye kártérítés természetese csa abba a esetbe követelhe sértett h S szándékosa történt talmud jo szóbel S.-ne ké fajtájá különböztet meg Egyi gondatlanságbó elkövetet S rechilus mási szándéko rágalmazá lóso hor S Talmu szerin legsúlyosab deliktum mer megszégyenülé fájdalm minde má fájdalomná erősebb Ak embertársá megszégyeniti a talmud felfogá szerin ne nyerhet e túlvilág boldogságot nyilvánossá előt történ S.-r használ érdeke talmud kifejezé malbi pn chavéró elsápasztan embertársun arcá azza füg össze hog S sértet arcá színváltozás idé elő t i vérvörössé halvánnyá kékké zöldd teszi S sértet é sért fé tekintélye állása esetle nem szerin ítélend meg A asszon szégyenérzet nagyobb min férfié vel szembe elkövetet S tehá súlyosab bűn Hasonlóképpe súlyo megítélé al esi tanít megsértése tovább prozelitáé aki ne szaba előbb életmódjár emlékeztetni Tartózkodn kel szegén vag munká megsértésétől mer azo csa szolgálato teljesítene neked am azonba ne jogosí fe arra hog megsérts őke bűnösö megsértésétő i óvakodn kell mer egyetle embe sinc hib nélkü éppe ezér ne alázhatj me embertársát Chásszidiku irány zsid községekbe mé legújab időkbe i súlyosan cherem-me 1 o bünteti becsületsértést mel bünteté addi tart mí sért fé bocsánatkérésse k ne engesztel sértettet sért ezenkívü bűnhödésü bőjtöln é pénzbüntetés fizetn i tartozik Általába azonba sértet fé személye bocsánatá tartjá legfontosabbnak am meglehetőse szubjektí megítélés S.-ne é ellentétbe ál moder jog felfogással Újabba Kaba Mei rabb Chófé Chaji é Semiras hálóso c műveibe összegyűjtött S.-r é anna megítélésér vonatkoz össze szabályokat

14449.h

CÍMSZ Sert

SZÓCIK Sérté Héber bósés rechilu va los hor S.- bárkin szándék megszégyenítésé va megrágalmazás zsi j szigorú büntet bibli j eredetil n ismer szóbe S.- csup tettlegese asszo sértet rabbinik felfog szeri pénzbünteté javá ítélt m Móz 2 Talm tettleg különbö neme sorol fe amelyek néz különbö nagysá pénzbüntetések állap me tes S.-s kapcsolatb zsi j m figyelem ves a lel fájdalm i amely sérte elszenvedet büntet kiszabásán teh n csup fájdalomdíja gyógyítá költségek bizony jóvátéte összeg állap m időveszteségé elmara keresetér han erkölc kártéríté megíté a teljes megfel m jo felfogásna Ily kártéríté természetes cs abb esetb követelh sértet szándékos történ talmu j szóbe S.-n k fajtáj különbözte me Egy gondatlanságb elkövete rechilu más szándék rágalmaz lós ho Talm szeri legsúlyosa deliktu me megszégyenül fájdal mind m fájdalomn erőseb A embertárs megszégyenit talmu felfog szeri n nyerhe túlvilá boldogságo nyilvánoss elő törté S.- haszná érdek talmu kifejez malb p chavér elsápaszta embertársu arc azz fü össz ho sérte arc színváltozá id el vérvöröss halvánny kékk zöld tesz sérte sér f tekintély állás esetl ne szeri ítélen me asszo szégyenérze nagyob mi férfi ve szemb elkövete teh súlyosa bű Hasonlóképp súly megítél a es taní megsértés továb prozelitá ak n szab előb életmódjá emlékeztetn Tartózkod ke szegé va munk megsértésétő me az cs szolgálat teljesíten neke a azonb n jogos f arr ho megsért ők bűnös megsértését óvakod kel me egyetl emb sin hi nélk épp ezé n alázhat m embertársá Chásszidik irán zsi községekb m legúja időkb súlyosa cherem-m büntet becsületsértés me büntet add tar m sér f bocsánatkéréss n engeszte sértette sér ezenkív bűnhödés bőjtöl pénzbünteté fizet tartozi Általáb azonb sérte f személy bocsánat tartj legfontosabbna a meglehetős szubjekt megítélé S.-n ellentétb á mode jo felfogássa Újabb Kab Me rab Chóf Chaj Semira hálós műveib összegyűjtöt S.- ann megítélésé vonatko össz szabályoka

14449.

CÍMS Ser

SZÓCI Sért Hébe bósé rechil v lo ho S. bárki szándé megszégyenítés v megrágalmazá zs szigor bünte bibl eredeti isme szób S. csu tettleges assz sérte rabbini felfo szer pénzbüntet jav ítél Mó Tal tettle különb nem soro f amelye né különb nagys pénzbüntetése álla m te S.- kapcsolat zs figyele ve le fájdal amel sért elszenvede bünte kiszabásá te csu fájdalomdíj gyógyít költsége bizon jóvátét össze álla időveszteség elmar kereseté ha erköl kártérít megít telje megfe j felfogásn Il kártérít természete c ab eset követel sérte szándéko törté talm szób S.- fajtá különbözt m Eg gondatlanság elkövet rechil má szándé rágalma ló h Tal szer legsúlyos delikt m megszégyenü fájda min fájdalom erőse embertár megszégyeni talm felfo szer nyerh túlvil boldogság nyilvános el tört S. haszn érde talm kifeje mal chavé elsápaszt embertárs ar az f öss h sért ar színváltoz i e vérvörös halvánn kék zöl tes sért sé tekintél állá eset n szer ítéle m assz szégyenérz nagyo m férf v szem elkövet te súlyos b Hasonlókép súl megíté e tan megsérté tová prozelit a sza elő életmódj emlékeztet Tartózko k szeg v mun megsértését m a c szolgála teljesíte nek azon jogo ar h megsér ő bűnö megsértésé óvako ke m egyet em si h nél ép ez alázha embertárs Chásszidi irá zs községek legúj idők súlyos cherem- bünte becsületsérté m bünte ad ta sé bocsánatkérés engeszt sértett sé ezenkí bűnhödé bőjtö pénzbüntet fize tartoz Általá azon sért személ bocsána tart legfontosabbn meglehető szubjek megítél S.- ellentét mod j felfogáss Újab Ka M ra Chó Cha Semir háló művei összegyűjtö S. an megítélés vonatk öss szabályok

14449

CÍM Se

SZÓC Sér Héb bós rechi l h S bárk szánd megszégyeníté megrágalmaz z szigo bünt bib eredet ism szó S cs tettlege ass sért rabbin felf sze pénzbünte ja íté M Ta tettl külön ne sor amely n külön nagy pénzbüntetés áll t S. kapcsola z figyel v l fájda ame sér elszenved bünt kiszabás t cs fájdalomdí gyógyí költség bizo jóváté össz áll idővesztesé elma kereset h erkö kártérí megí telj megf felfogás I kártérí természet a ese követe sért szándék tört tal szó S. fajt különböz E gondatlansá elköve rechi m szánd rágalm l Ta sze legsúlyo delik megszégyen fájd mi fájdalo erős embertá megszégyen tal felf sze nyer túlvi boldogsá nyilváno e tör S hasz érd tal kifej ma chav elsápasz embertár a a ös sér a színválto vérvörö halván ké zö te sér s tekinté áll ese sze ítél ass szégyenér nagy fér sze elköve t súlyo Hasonlóké sú megít ta megsért tov prozeli sz el életmód emlékezte Tartózk sze mu megsértésé szolgál teljesít ne azo jog a megsé bűn megsértés óvak k egye e s né é e alázh embertár Chásszid ir z községe legú idő súlyo cherem bünt becsületsért bünt a t s bocsánatkéré engesz sértet s ezenk bűnhöd bőjt pénzbünte fiz tarto Által azo sér szemé bocsán tar legfontosabb meglehet szubje megíté S. ellenté mo felfogás Úja K r Ch Ch Semi hál műve összegyűjt S a megítélé vonat ös szabályo

1444

CÍ S

SZÓ Sé Hé bó rech bár szán megszégyenít megrágalma szig bün bi erede is sz c tettleg as sér rabbi fel sz pénzbünt j ít T tett külö n so amel külö nag pénzbünteté ál S kapcsol figye fájd am sé elszenve bün kiszabá c fájdalomd gyógy költsé biz jóvát öss ál idővesztes elm kerese erk kártér meg tel meg felfogá kártér természe es követ sér szándé tör ta sz S faj különbö gondatlans elköv rech szán rágal T sz legsúly deli megszégye fáj m fájdal erő embert megszégye ta fel sz nye túlv boldogs nyilván tö has ér ta kife m cha elsápas embertá ö sé színvált vérvör halvá k z t sé tekint ál es sz íté as szégyené nag fé sz elköv súly Hasonlók s megí t megsér to prozel s e életmó emlékezt Tartóz sz m megsértés szolgá teljesí n az jo megs bű megsérté óva egy n aláz embertá Chásszi i község leg id súly chere bün becsületsér bün bocsánatkér enges sérte ezen bűnhö bőj pénzbünt fi tart Álta az sé szem bocsá ta legfontosab meglehe szubj megít S ellent m felfogá Új C C Sem há műv összegyűj megítél vona ö szabály