14553.htm

CÍMSZÓ: Sopron

SZÓCIKK: Sopron, szab. kir. város, Sopron vm. 35.248 lak. A S.-i zsidóság története visszanyúlik a magyar állam-alapítás koráig. 1526-ban a ható­ságokhoz intézett feliratukban a S.-i zsidók azt állították, hogy őseik már 1000 körül S.-ban lak­tak, de ezt nem lehet egészen hiteles adatnak el­fogadni, mert az üldözések idejében írták, amikor talán túloztak is, hogy ősiségük alapján jogai­kat megvédhessek. Ezzel szemben határozottan megállapítható, hogy a XIV. sz. elején már több zsidó lakott S.-ban, még pedig külön zsidó utcá­ban, az akkori idők szokásainak megfelelően. A S.-i zsidókról ez a legrégibb történelmi értesülés. Az 1379-i S.-i telekkönyv azonban már pontos adatokat közöl róluk. Ekkor már majdnem min­den városrészben találhatók és e kimutatás sze­rint huszonhét ház volt zsidó tulajdonban. 1360-ból, száműzetésük idejéből (1. Kiűzetés) kevés emléket hagytak magukról a S.-i zsidók, ük is, mint a nyugati részben lakók, Ausztriába vándo­roltak. Nagy Lajos egynémely kivételes rendel­kezése éppen a S.-i zsidókat sújtotta, mert S. városának adományozta. A Bécsújhelyen meg­telepedett S.-i zsidók állandóan fenntartották az összekötetést Magyarországgal, de a számkive­tési rendelet visszavonása után is sokan marad­tak Ausztriában. Tudunk S.-i zsidókról, akik ko­moly pénzügyi tekintélyek lettek Ausztriában is (1. Smerl; Eferl). A száműzetés alatt fenntartott kapcsolatok súlyos károkat okoztak a Bécsújhe­lyen lakó S.-i zsidóknak, mert a S.-iak továbbra is vettek fel kölcsönöket tőlük, de amint szóba került ismét a zsidók visszatérésének lehetősége, a S.-i polgárok folyamodtak Lajoshoz, hogy mentse fel őket adósságaik visszafizetésének kö­telezettsége alól. Lajos, hogy a S.-iaknak ked­vébe járjon, Rudolf osztrák herceghez fordult, mert csak az ő beleegyezóze mellett menthette fel a S.-iakat adósságaik alól, mivel a Bécsújhelyen megtelepedett S.-i zsidók már nem az «ő zsidói», hanem a herceg zsidói voltak. 1365-ben a herceg semmisnek nyilvánította a Bécsújhelyen lakó zsidóknál lévő S.-i adósleveleket. Mikor az 1365 előtt kiadott királyi rendelet értelmében ismét visszaköltöztek a zsidók, ingatlanaik javarészét idegen kézben találták, mivel ezeket gazdátlan­ságuk idején a polgárság markosabbja, sőt maga a város is önkényesen lefoglalta. Ebből aztán számos per keletkezett, amelyek a felvetődött bonyolult jogi kérdések miatt évekig eltartot­tak. 1368-ban Izrael nevű zsidónak ügye magát Lajost is foglalkoztatta (1. Izrael). A S.-i zsidók kérték adósságleveleik újabb megerősítését is a keresztény lakósok ellenben a levelek végleges megsemmisítését sürgették. A S.-i zsidók ezidö-tájt sokféle zaklatást szenvedtek, S. külön vámpénzt fizettetett velük (1. Zsidó-vám), aztán a pecséthasználat jogától is megfosztották őket (1. Héber pecsétek). Viszonyaik nem sokat javulhattak az idők során sem, mert 1412. ügyeik rendezésére Zsigmond király teljhatalmú megbízatással egy Suiylo nevű nemesembert küldött ki, aki 1386. alkancellár volt S.-ban. A hitelüzletek körül is állandó sérelmek érték a zsidókat, így Albert király is 1438. György mészárosnak elengedte a kamatokat, amelyekkel zsidó hitelezőinek tartozott. 1440-ben az özvegy Erzsébet királyné is súlyos méltánytalanságot követett el ellenök. A város falain kívül lévő házakat erő-dítósi szempontok miatt lebontották. A házak lakóinak és tulajdonosainak a királyné úgy nyújtott kárpótlást, hogy egyszerűen nekik ajándékozta a zsidók belvárosban lévő házait és rendeletének végrehajtásával a városi tanácsot bízta meg. Intézkedését azzal indokolta, hogy a keresztény hit híveit többre kell becsülni a zsidóknál és hitetleneknél. A kárral sújtott polgárokat felmentette még ama kölcsönök visszafizetése alól is, amelyeket a lerombolt házaikra vettek fel a zsidóktól. A zsidóknak megparancsolta, hogy ezentúl valamennyien csak négy házban lakhatnak. Erre a rendeletre még 1525. is hivatkozott a város, de Erzsébet rendelkezéseinek nem vehette hasznát, mert Erzsébet Fridrik római királynál és ausztriai császárnál S. városát zálogba vetette, a :r,álogbirtokos pedig a zsidók kérelmére Erzsébet rendeletét érvénytelenítette és meghagyta, hogy a zsidóknak tizenhat házát és zsinagógáját el ne vegyék és a tőlük felvett kölcsönöket visszafizessék. A S.-i zsidók így egészen az 1526. évig bekövetkezett újabb kiűzetésükig meghagyott jogaikban éltek. Az 1440-től kezdődő periódusban, amikor az országos zsidóbíró hivatala megszűnt (1. Országos zsidóbíró), a S.-i zsidók épúgy, mint az ország többi zsidói, a városi hatóságoknak voltak alárendelve és viszonyaikban 1476 körül állott be javulás, amikor Mátyás király felállította a zsidó praefecturát (1. Zsidó praefectura). Mátyás halála 1490. újabb megpróbáltatásokat hozott rájuk, mert S.-ban zavargás tört ki, ami komolyan veszélyeztette a zsidók élet- és vagyonbiztonságát. S. város börtönbe vetette a zsidókat és csak azzal a feltétellel bocsátotta őke tismét szabadon, hogy adósaiknak engedjék el a tartozásaikat. Beatrix, Mátyás özvegye és fia Corvin János maguk is közbeléptek, hogy a város engedje szabadon az elfogott zsidókat. Nemsokára ezután az adózás miatt gyűlt meg a bajuk Baithmüller Lajossal, S. katonai parancsnokával. Ez 1495. az ottani zsidókra «taxát)) (1. Zsidó adók) vetett ki, egy részét erőszakosan már be is hajtotta, midőn az önkényesség tudomására jutott Ulászlónak, aki a S.-i hatóságokat felszólította, hogy a zsidóktól beszedett összegeket fizessék vissza. 1503-ban a S.-i zsidókat mind börtönbe vetették, mivel egy Salamon nevű zsidónak megkeresztelkedett fia, aki visszatért a zsidóságba, azt a vallomást tette, hogy a zsidók csábították a keresztény hit elhagyására A Dózsa-féle parasztlázadás idején, 1514. Újabb veszedelem fenyegette a S.-i zsidókat. Ulászlóhoz fordultak segítségért, hogy védje meg őket a lázadókkal szemben, mire a király S.-nak különös védelmébe ajánlotta őket. így el is kerülték a súlyosabb megpróbáltatásokat. Ennek a kornak igazságszolgáltatásáról jellemző példát jegyzett fel a történelem. Egy Dorothea nevű gyilkos asszonyt, aki Handel nevű zsidónak a feleségét meggyilkolta és kirabolta, a városi hatóság állítólag Brandenburgi György kérelmére szabadonbocsátott és a városi bíró a rablott holmi egy részét a maga számára lefoglalta. A meggyilkolt asszony férjének végül is a kormánytanács szolgáltatott igazságot. Ebben a korban gazdasági téren is sok megszorításnak tették ki a S.-i zsidókat, így megtiltották nekik a finomabb és drágább posztóneműekkel való kereskedést, mivel féltek versenyképességüktől a keresztény kereskedők (1. Kereskedelem). Csak könnyű cseh posztót árulhattak, azt is csak mérsékelten. A szabó-céh keresztülvitte, hogy zsidó szabók új ruhát ne adhassanak el kereszténynek. Az alkuszok elérték, hogy keresztény által kötendő üzletnél zsidó ne közvetíthessen. Az élelmiszerárusok és piaci kofák az ellen léptek fel sikerrel, hogy zsidók olyan árukat, amilyenekkel ők kereskednek, eladásra ne vásárolhassanak. S.-ban minden egyes házhoz tartozott a városi teleknek egy bizonyos része, csak a zsidók házainak nem jutott egy darab sem. Egy 1379-ből való okirat maradt fenn őrről a S.-i levéltárban. A S.-i zsidóknak elnyomott helyzetén nem egyszer segített az a körülmény, hogy a zsidók megkárosítása a királyi kincstár kárára történt, minthogy a zsidók a király kamaraszolgái voltak (1. Kamaraszolgák). Így II. Ulászló alatt is ez okból történt királyi beleavatkozás az érdekükben, majd II. Lajos is kijelentette S. városának, hogy nem fogja tűrni az ottani zsidók elnyomását. 1523-ban oltalma alá vette a S.-i zsidókat és meghagyta a városnak, hogy az általa is megerősített szabadalmaik értelmében hagyja békében élni a zsidókat és gondoskodjék vagyoni és személyi biztonságukról. A különböző adókkal azonban csak nyomorgatta a város még ezután is a zsidókat (1. Zsidó adók). Az ingatlanok után is neki fizettek és egy Jakl nevű S.-i zsidó-nőről feljegyeztetett, hogy megvásárolt háza után évenként egy magyar forintot fizetett a városnak. A S.-i zsidók létszáma egy 1527. kelt okirat szerint, négyszáz főnyi volt. Ennyire teszi az akkortájt kiűzött S.-i zsidók számát is. S. városa 1526. az ottani zsidók nagy száma miatt panasszal fordult Ferdinándhoz, ez a nagy szám azonban öt-vagy hatszáz lehetett mindössze, ha tekintetbe vesszük, hogy a mohácsi vész idején S.-ból is számosan megszöktek, azonkívül pedig a zaklatások miatt sem várták meg mindnyájan végleges kiűzetésüket s már korábban önként távoztak A S.-i zsidó község középnagyságú volt és az 1517. Kivetett taxa extraordinariá -hoz 80 forinttal járult hozzá. Az 1406 és 1450 közötti időben a pozsonyi és a S.-i zsidók hitközségo volt a legtekintélyesebb és egy időben a vezérszerep a S.-i zsidóknak jutott. De sok zaklatás között fejlődött a hitközség és így tartott ez a mohácsi vészig. A végzetes vereség után, amikor a türelmetlen katolikusok vették kezükbe az ország kormányzását, a zsidók helyzete nagyon rosszra fordult Magyarországon. 1526-ban hosszas huzavona után a S.-i zsidók királyi dekrétummal örök-időre kiűzettek a városból, ahová csak a XVIII. sz.-ban kezdtek visszatérni. A S.-i zsidóság vallási életéről e korból kevés történelmi adat maradt ránk. Kétségtelen, hogy S.-ban virágzó hitközség volt, amely egy színvonalon állott a két legnagyobb hitközséggel, a budaival és a pozsonyival. A zsidókat kiűzetésükkor ki is rabolták és a héber pergamenteket bekötési tábláknak használták fel, amelyekből néhány még ma is megvan a S.-i levéltárban. Ezekből kitűnik, hogy a zsidók Talmuddal és a Biblia exegesisével foglalkoztak és tanulmányozták Maimonidesz törvénykönyvét is. Természetesen egyházi intézményeik is voltak. 1379-ben két rituális fürdőről van tudomásunk. 1440 óta többször említtetik a zsinagóga, amely az Új-utcában volt. Ez az utca volt a zsidók utcája. Tudós rabbik álltak a hitközség élén. Körülbelül a XIV. sz. végén élt Meier rabbi, akire a Minhógim szerzője, mint kiváló tekintélyre hivatkozik. A XV. sz.-ból ismerjük Kálmán rabbit, Gedl rabbit, Jákob rabbit és Juda rabbit. Utóbbit a XIV. sz. egyik történetírója, a Salselesz Hakabóló szerzője, mint az askenáz országok egyik nagy tudósát említi. Valószínű, hogy ezek tanházakat is tartottak fenn, erre azonban nincs bizonyíték. A mai zsidóság története 1840. kezdődik. Azelőtt is laktak néhányan a városban, de csak titokban, mint megtürtek és nem végeztek semmi közösségi munkát. 1840-ben az országgyűlés megnyitotta a zsidók számára a szabad királyi városokat és ekkor kezdetét vette a zsidók letelepedése S.-ban. Érdekes jelenség, hogy legtöbben Lakompakról, Kis-Martonból, Kaboldról, Német-Kereszturról és Nagy-Martonból jöttek, ahová őseik tulajdonképpen S.-ból kerültek az 1526-i száműzetés alkalmával. A S.-i városi tanács a tradíciókhoz hűen ismét áskálódott a zsidók ellen, de ezúttal teljesen eredménytelenül. A zsidók száma állandóan növekedett. Eleinte a beköltözöttek nem tömörültek külön hitközségbe, hanem annak a hitközségnek kötelékében maradtak, ahonnan elkerültek és csak vallási társulatot létesítettek. Ez minden tekintetben nehézségeket okozott, de leginkább a temető és az iskola hiányát érezték. 1850. temetőhelyet kérelmeztek a várostól, amit azonban a tanács nem adott meg. 1852-ben magániskolára való engedélyt kértek; ezt meg is kaptak, de a létrejött iskola kezdetben nagyon gyengén működött. Az utolsó zsidóellenes zavargások 1858. voltak, a kormány azonban szigorú parancsot adott ki és azonnal rendet teremtett. A zsidók most már zavartalanul élhettek és mindinkább érezhetővé vált az önálló hitközség alapításának szüksége. Horschetzky Róbert, a vallásos gyülekezet elnöke 1857. kérvényt nyújtott be a hitközség alapításának engedélyezése végett és miután kimutatta, hogy hányan tartoznak a soproni községhez, megkapták az engedélyt s a. bizottság megalakult. Az első elöljárók Horschetzky Róbert. Zappert Miksa, Meller Miksa, Kohn Salamon és Dux Mózes Áron voltak. Ekkor azonban temető, rabbi éa állandó zsinagóga még mindig nem volt. Az ima-összejöveteleket különböző bérelt lakásokban tartották. Miután 1862. a temető helyre vonatkozó kérelmet a városi tanács ismét visszautasította, a hitközség vezetősége elhatározta, hogy önerejükből fognak temetőt létesíteni. Összegyűjtötték, a szükséges pénzt és 1869. megvették az ú.n. Leimsieder -telket, ahol a mai zsidó temető áll. Ugyanebben az évben alakult meg a Chevra Kadisa, amely ma Léderer Sándor vezetése alatt áll és 90 taggal bir. A hitközség már 1868. szükségét érezte egy lelkipásztornak és Alt Lázárt bízta meg, aki Rehberger A. dájánnal együtt végezte a rabbi-teendőket. Működésével azonban nem voltak megelégedve és 1872. elbocsátották. Ekkor a hitközség 20 évig rabbi nélkül maradt, ami azzal magyarázható, hogy a templom- és iskolaépítéssel volt elfoglalva és ez a munka minden erejét lekötötte. Az emancipáció (1. o.) utáni emlékezetes kongresszus következtében a tagok egyrésze kivált és megalapították az orthodox hitközséget. De az anya-hitközség sem fogadta el a kongresszusi szabályzatokat és megmaradt régi sta-tusquo-ante alapon. A templomépítés eközben nagyon lassan haladt s egy szerencsétlen véletlen jött a hitközség segítségére. Rosenfeld Jakab, a hitközség legnagyobb jótevője az Asehaf-fenburg melletti vasúti szerencsétlenségnél életét veszítette és a katasztrófa helyén végrendeletet készített, amelyben 20,000 forintot a soproni hitközség javára hagyományozott. Ebből az összegből és a tagok járulékaiból épült fel a mai templom 1876., amelyet nagy ünnepélyességgel Jellinek Adolf bécsi rabbi avatott fel. 1884-ben befejeződött az iskola felépítése is. amelyhez 400 forinttal Széchenyi László gróf is hozzájárult. Az iskola mindinkább magyarosodni kezdett és 1893.rendszeresítették a magyarnyelvoktatást. A jótékonyság gyakorlását különböző, e célból alakult egyesületek végezték és végzik ma is. 1863-ban megalakult a Nőegylet, később a Betegsegélyző Egylet, a szegény gyermekek felruházásával foglalkozó Fillér-Egylet és a szegény diákok támogatására szolgáló Deáksegélyző Egyesület. 1892-ben a rabbiszék betöltése végett meghívták Spira Jakab és Büchler Adolf rabbikat. Mindkét jelöltnek voltak párthívei és az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy legjobbnak látták mindkettőtől elállni. A választást bizonytalan időre elhalasztották és csak 1894. tartották meg, amidőn szinte egyhangúlag megválasztották Pollák Miksát (1. o.), aki ma is a hitközség élén áll. A hitközség lélekszáma kb 1500, családszám 250 körül van, 308 adófizető taggal. Foglalkozásuk: 120 kereskedő. 8 nagykereskedő, 36 köztisztviselő, 30 magántisztviselő, 20 magánzó, 19 orvos, 17 iparos, 13 ügyvéd, 6 tanító. 4 nagyiparos, 4 vállalkozó, 4 mérnök, 3 más szabad pályán, 2 író, 2 katona, 1 gazdálkodó és 19 egyéb, 10 közadakozásból él. Évi költségvetés 32,906 pengő, amiből 30,000 pengőt hitéleti, szociális és filantropikus célokra költenek. Anyakönyvi területéhez tartoznak a soproni járás községei. Az iskola tantestülete Lantos Jakab igazgató, Hoffner Júlia és Weinberger Ernő tanítók. A világháborúban 356-on katonáskodtak és 23 hősi halált halt. A hitközség tagjai közül többeknek nagy szerepük van a gyáripar kiépítésében. A következő vállalatok vannak zsidók kezében: Hacker Lipót és Fia, Schwartz Viktor téglagyárak, Maier Leo. Eisenmann és Reisz, Walter Kürt textilgyárak, Jacobi Sándor szivarkahüvelygyár. A hitközség mai vezetősége: Pollák Miksa főrabbi, Schönberger Gusztáv elnök, ifj. Hacker Lipót és Mitzger Salamon alelnökök, Schiller Vilmos pénztárnok, Scheiber Samu, Strausz Jakab és Weisz Henrik templomgondnokok, Német Vilmos iskolaszéki elnök, Strasser Emil iskolaszéki alelnök, Kemenes Aladár hitközségi ügyész, Léderer Sándor és Kerpel Ignác iskolaépületi gondnokok, Nagy Ferenc, Krausz Mihály és Spitzer József előljárósági tagok, Horvát Rezső jegyző Az orthodox hitközséget a hitközségből 1873. kivált 48 tag alapította meg. Még a megalakulás évében rabbit választott a hitközség Grünwald Manó (1. o.) személyében, aki 55 év után ma is a hitközség élén áll. A hitközség első elnöke Pollák Salamon volt, akit Fuehs Vilmos, Gellis Miksa, Frischmann Jakab, Wittmann Károly, Klaber Károly, Fuchs Jónás, Klaber Adolf, Klaber Ödön, Ullmann Henrik, Rosenberger Béla, Schiff Ödön, Friedmann Izidor, végül pedig Weiler Béla követett az elnöki székben. A kiváló és lelkes vezetőknek tulajdonítható, hogy a hitközség gyors tempóban fejlődött, tagjainak száma csakhamar megkétszereződött s olyan intézményei létesültek, amelyek gondosan őrködnek a hagyományok felett. 1874-ben létesült a Talmud Tóra iskola, amelyet a hitközség csak szubvencionál, de magánosok tartanak fel. A Talmud Tóra 1923. új, modern berendezésű hajlékba került, melyet Goldsohmied Szigfried kezdeményezésére önkéntes adományokból létesítettek. Az iskolának ma három tanítója van s növendékeinek száma 80. 1890 -91-ben épült a hitközség nagy temploma. A 23,800 forintos építkezési költséget a hitközség kölcsön útján fedezte. 1911-ben rituális fürdőt és pászkaházat épített a hitközség, ugyanakkor és ezután is többször próbált elemi népiskolát létesíteni, de nem sikertilt, úgy hogy a gyermekek a status-quo hitközség iskoláját látogatják. 1912-ben Klauber Győző nagy adománya segítségével külön temetőt létesítettek. 1917-ben alakult meg a jesiva, amelynek Poser Simon a vezetője és hallgatóinak száma kb. 50. A hitközség intézményei : a Chevra Kadisa, melynek elnöke Friedmann Vilmos, alelnöke Bienenfeld Benő, a Talmud Tóra, melynek elnöke Goldschmied Szigfried, alelnöke Schischa Simon, a felnőttek talmudi és biblia oktatására szolgáló Sász Chevra, melynek elnöke Bienenfeld Dezső, alelnöke Fleischmann Samu, előadó rabbija Müller Lajos. Ezenkívül van még egy Nőegylet, melynek Schiff Izidorné az elnöke és Steiner Miksáné az alelnöke, egy Bikur Cholim beteg-segélyzőegyesület, mely Breuer Ignác elnöklete alatt működik és egy Tiferesz Bachurim egyesület, mely a héber kultúra ismertetését tűzte ki céljául. A hitközség tagjai közül Weiler Béla elnök városi ügyész, a társadalmi életben is előkelő szerepet játszik. Ipari vállalkozásokat létesítettek: Steiner József (téglagyár), Steiner Gyula és Emil (ugyancsak téglagyár); mindkét üzem nagyszámú munkást foglalkoztat. A hitközség 50,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8000 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség történetét Pollák Miksa írta meg: A zsidók története S.-ban c könyvében. A hitközség lélekszáma kb. 1100, a családok száma 225, adót 209-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 1 tanító, 124 kereskedő, 2 ügyvéd, 2 munkás, 4 nagyiparos, 1 orvos, 16 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 14 iparos, 12 magánzó és 19 egyéb. A hitközség mai vezetősége : Grünwald Manó főrabbi, Weiler Béla elnök, Schischa Simon alelnök, Feigelstock Mór pénztáros, Friedmann Izidor ellenőr, Müller Fülöp és Goldschmied Ede templomi elöljárók.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4553. címszó a lexikon => 498. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14553.htm

CÍMSZÓ: Sopron

SZÓCIKK: Sopron, szab. kir. város, Sopron vm. 35.248 lak. A S.-i zsidóság története visszanyúlik a magyar állam-alapítás koráig. 1526-ban a ható­ságokhoz intézett feliratukban a S.-i zsidók azt állították, hogy őseik már 1000 körül S.-ban lak­tak, de ezt nem lehet egészen hiteles adatnak el­fogadni, mert az üldözések idejében írták, amikor talán túloztak is, hogy ősiségük alapján jogai­kat megvédhessek. Ezzel szemben határozottan megállapítható, hogy a XIV. sz. elején már több zsidó lakott S.-ban, még pedig külön zsidó utcá­ban, az akkori idők szokásainak megfelelően. A S.-i zsidókról ez a legrégibb történelmi értesülés. Az 1379-i S.-i telekkönyv azonban már pontos adatokat közöl róluk. Ekkor már majdnem min­den városrészben találhatók és e kimutatás sze­rint huszonhét ház volt zsidó tulajdonban. 1360-ból, száműzetésük idejéből 1. Kiűzetés kevés emléket hagytak magukról a S.-i zsidók, ük is, mint a nyugati részben lakók, Ausztriába vándo­roltak. Nagy Lajos egynémely kivételes rendel­kezése éppen a S.-i zsidókat sújtotta, mert S. városának adományozta. A Bécsújhelyen meg­telepedett S.-i zsidók állandóan fenntartották az összekötetést Magyarországgal, de a számkive­tési rendelet visszavonása után is sokan marad­tak Ausztriában. Tudunk S.-i zsidókról, akik ko­moly pénzügyi tekintélyek lettek Ausztriában is 1. Smerl; Eferl . A száműzetés alatt fenntartott kapcsolatok súlyos károkat okoztak a Bécsújhe­lyen lakó S.-i zsidóknak, mert a S.-iak továbbra is vettek fel kölcsönöket tőlük, de amint szóba került ismét a zsidók visszatérésének lehetősége, a S.-i polgárok folyamodtak Lajoshoz, hogy mentse fel őket adósságaik visszafizetésének kö­telezettsége alól. Lajos, hogy a S.-iaknak ked­vébe járjon, Rudolf osztrák herceghez fordult, mert csak az ő beleegyezóze mellett menthette fel a S.-iakat adósságaik alól, mivel a Bécsújhelyen megtelepedett S.-i zsidók már nem az ő zsidói , hanem a herceg zsidói voltak. 1365-ben a herceg semmisnek nyilvánította a Bécsújhelyen lakó zsidóknál lévő S.-i adósleveleket. Mikor az 1365 előtt kiadott királyi rendelet értelmében ismét visszaköltöztek a zsidók, ingatlanaik javarészét idegen kézben találták, mivel ezeket gazdátlan­ságuk idején a polgárság markosabbja, sőt maga a város is önkényesen lefoglalta. Ebből aztán számos per keletkezett, amelyek a felvetődött bonyolult jogi kérdések miatt évekig eltartot­tak. 1368-ban Izrael nevű zsidónak ügye magát Lajost is foglalkoztatta 1. Izrael . A S.-i zsidók kérték adósságleveleik újabb megerősítését is a keresztény lakósok ellenben a levelek végleges megsemmisítését sürgették. A S.-i zsidók ezidö-tájt sokféle zaklatást szenvedtek, S. külön vámpénzt fizettetett velük 1. Zsidó-vám , aztán a pecséthasználat jogától is megfosztották őket 1. Héber pecsétek . Viszonyaik nem sokat javulhattak az idők során sem, mert 1412. ügyeik rendezésére Zsigmond király teljhatalmú megbízatással egy Suiylo nevű nemesembert küldött ki, aki 1386. alkancellár volt S.-ban. A hitelüzletek körül is állandó sérelmek érték a zsidókat, így Albert király is 1438. György mészárosnak elengedte a kamatokat, amelyekkel zsidó hitelezőinek tartozott. 1440-ben az özvegy Erzsébet királyné is súlyos méltánytalanságot követett el ellenök. A város falain kívül lévő házakat erő-dítósi szempontok miatt lebontották. A házak lakóinak és tulajdonosainak a királyné úgy nyújtott kárpótlást, hogy egyszerűen nekik ajándékozta a zsidók belvárosban lévő házait és rendeletének végrehajtásával a városi tanácsot bízta meg. Intézkedését azzal indokolta, hogy a keresztény hit híveit többre kell becsülni a zsidóknál és hitetleneknél. A kárral sújtott polgárokat felmentette még ama kölcsönök visszafizetése alól is, amelyeket a lerombolt házaikra vettek fel a zsidóktól. A zsidóknak megparancsolta, hogy ezentúl valamennyien csak négy házban lakhatnak. Erre a rendeletre még 1525. is hivatkozott a város, de Erzsébet rendelkezéseinek nem vehette hasznát, mert Erzsébet Fridrik római királynál és ausztriai császárnál S. városát zálogba vetette, a :r,álogbirtokos pedig a zsidók kérelmére Erzsébet rendeletét érvénytelenítette és meghagyta, hogy a zsidóknak tizenhat házát és zsinagógáját el ne vegyék és a tőlük felvett kölcsönöket visszafizessék. A S.-i zsidók így egészen az 1526. évig bekövetkezett újabb kiűzetésükig meghagyott jogaikban éltek. Az 1440-től kezdődő periódusban, amikor az országos zsidóbíró hivatala megszűnt 1. Országos zsidóbíró , a S.-i zsidók épúgy, mint az ország többi zsidói, a városi hatóságoknak voltak alárendelve és viszonyaikban 1476 körül állott be javulás, amikor Mátyás király felállította a zsidó praefecturát 1. Zsidó praefectura . Mátyás halála 1490. újabb megpróbáltatásokat hozott rájuk, mert S.-ban zavargás tört ki, ami komolyan veszélyeztette a zsidók élet- és vagyonbiztonságát. S. város börtönbe vetette a zsidókat és csak azzal a feltétellel bocsátotta őke tismét szabadon, hogy adósaiknak engedjék el a tartozásaikat. Beatrix, Mátyás özvegye és fia Corvin János maguk is közbeléptek, hogy a város engedje szabadon az elfogott zsidókat. Nemsokára ezután az adózás miatt gyűlt meg a bajuk Baithmüller Lajossal, S. katonai parancsnokával. Ez 1495. az ottani zsidókra taxát 1. Zsidó adók vetett ki, egy részét erőszakosan már be is hajtotta, midőn az önkényesség tudomására jutott Ulászlónak, aki a S.-i hatóságokat felszólította, hogy a zsidóktól beszedett összegeket fizessék vissza. 1503-ban a S.-i zsidókat mind börtönbe vetették, mivel egy Salamon nevű zsidónak megkeresztelkedett fia, aki visszatért a zsidóságba, azt a vallomást tette, hogy a zsidók csábították a keresztény hit elhagyására A Dózsa-féle parasztlázadás idején, 1514. Újabb veszedelem fenyegette a S.-i zsidókat. Ulászlóhoz fordultak segítségért, hogy védje meg őket a lázadókkal szemben, mire a király S.-nak különös védelmébe ajánlotta őket. így el is kerülték a súlyosabb megpróbáltatásokat. Ennek a kornak igazságszolgáltatásáról jellemző példát jegyzett fel a történelem. Egy Dorothea nevű gyilkos asszonyt, aki Handel nevű zsidónak a feleségét meggyilkolta és kirabolta, a városi hatóság állítólag Brandenburgi György kérelmére szabadonbocsátott és a városi bíró a rablott holmi egy részét a maga számára lefoglalta. A meggyilkolt asszony férjének végül is a kormánytanács szolgáltatott igazságot. Ebben a korban gazdasági téren is sok megszorításnak tették ki a S.-i zsidókat, így megtiltották nekik a finomabb és drágább posztóneműekkel való kereskedést, mivel féltek versenyképességüktől a keresztény kereskedők 1. Kereskedelem . Csak könnyű cseh posztót árulhattak, azt is csak mérsékelten. A szabó-céh keresztülvitte, hogy zsidó szabók új ruhát ne adhassanak el kereszténynek. Az alkuszok elérték, hogy keresztény által kötendő üzletnél zsidó ne közvetíthessen. Az élelmiszerárusok és piaci kofák az ellen léptek fel sikerrel, hogy zsidók olyan árukat, amilyenekkel ők kereskednek, eladásra ne vásárolhassanak. S.-ban minden egyes házhoz tartozott a városi teleknek egy bizonyos része, csak a zsidók házainak nem jutott egy darab sem. Egy 1379-ből való okirat maradt fenn őrről a S.-i levéltárban. A S.-i zsidóknak elnyomott helyzetén nem egyszer segített az a körülmény, hogy a zsidók megkárosítása a királyi kincstár kárára történt, minthogy a zsidók a király kamaraszolgái voltak 1. Kamaraszolgák . Így II. Ulászló alatt is ez okból történt királyi beleavatkozás az érdekükben, majd II. Lajos is kijelentette S. városának, hogy nem fogja tűrni az ottani zsidók elnyomását. 1523-ban oltalma alá vette a S.-i zsidókat és meghagyta a városnak, hogy az általa is megerősített szabadalmaik értelmében hagyja békében élni a zsidókat és gondoskodjék vagyoni és személyi biztonságukról. A különböző adókkal azonban csak nyomorgatta a város még ezután is a zsidókat 1. Zsidó adók . Az ingatlanok után is neki fizettek és egy Jakl nevű S.-i zsidó-nőről feljegyeztetett, hogy megvásárolt háza után évenként egy magyar forintot fizetett a városnak. A S.-i zsidók létszáma egy 1527. kelt okirat szerint, négyszáz főnyi volt. Ennyire teszi az akkortájt kiűzött S.-i zsidók számát is. S. városa 1526. az ottani zsidók nagy száma miatt panasszal fordult Ferdinándhoz, ez a nagy szám azonban öt-vagy hatszáz lehetett mindössze, ha tekintetbe vesszük, hogy a mohácsi vész idején S.-ból is számosan megszöktek, azonkívül pedig a zaklatások miatt sem várták meg mindnyájan végleges kiűzetésüket s már korábban önként távoztak A S.-i zsidó község középnagyságú volt és az 1517. Kivetett taxa extraordinariá -hoz 80 forinttal járult hozzá. Az 1406 és 1450 közötti időben a pozsonyi és a S.-i zsidók hitközségo volt a legtekintélyesebb és egy időben a vezérszerep a S.-i zsidóknak jutott. De sok zaklatás között fejlődött a hitközség és így tartott ez a mohácsi vészig. A végzetes vereség után, amikor a türelmetlen katolikusok vették kezükbe az ország kormányzását, a zsidók helyzete nagyon rosszra fordult Magyarországon. 1526-ban hosszas huzavona után a S.-i zsidók királyi dekrétummal örök-időre kiűzettek a városból, ahová csak a XVIII. sz.-ban kezdtek visszatérni. A S.-i zsidóság vallási életéről e korból kevés történelmi adat maradt ránk. Kétségtelen, hogy S.-ban virágzó hitközség volt, amely egy színvonalon állott a két legnagyobb hitközséggel, a budaival és a pozsonyival. A zsidókat kiűzetésükkor ki is rabolták és a héber pergamenteket bekötési tábláknak használták fel, amelyekből néhány még ma is megvan a S.-i levéltárban. Ezekből kitűnik, hogy a zsidók Talmuddal és a Biblia exegesisével foglalkoztak és tanulmányozták Maimonidesz törvénykönyvét is. Természetesen egyházi intézményeik is voltak. 1379-ben két rituális fürdőről van tudomásunk. 1440 óta többször említtetik a zsinagóga, amely az Új-utcában volt. Ez az utca volt a zsidók utcája. Tudós rabbik álltak a hitközség élén. Körülbelül a XIV. sz. végén élt Meier rabbi, akire a Minhógim szerzője, mint kiváló tekintélyre hivatkozik. A XV. sz.-ból ismerjük Kálmán rabbit, Gedl rabbit, Jákob rabbit és Juda rabbit. Utóbbit a XIV. sz. egyik történetírója, a Salselesz Hakabóló szerzője, mint az askenáz országok egyik nagy tudósát említi. Valószínű, hogy ezek tanházakat is tartottak fenn, erre azonban nincs bizonyíték. A mai zsidóság története 1840. kezdődik. Azelőtt is laktak néhányan a városban, de csak titokban, mint megtürtek és nem végeztek semmi közösségi munkát. 1840-ben az országgyűlés megnyitotta a zsidók számára a szabad királyi városokat és ekkor kezdetét vette a zsidók letelepedése S.-ban. Érdekes jelenség, hogy legtöbben Lakompakról, Kis-Martonból, Kaboldról, Német-Kereszturról és Nagy-Martonból jöttek, ahová őseik tulajdonképpen S.-ból kerültek az 1526-i száműzetés alkalmával. A S.-i városi tanács a tradíciókhoz hűen ismét áskálódott a zsidók ellen, de ezúttal teljesen eredménytelenül. A zsidók száma állandóan növekedett. Eleinte a beköltözöttek nem tömörültek külön hitközségbe, hanem annak a hitközségnek kötelékében maradtak, ahonnan elkerültek és csak vallási társulatot létesítettek. Ez minden tekintetben nehézségeket okozott, de leginkább a temető és az iskola hiányát érezték. 1850. temetőhelyet kérelmeztek a várostól, amit azonban a tanács nem adott meg. 1852-ben magániskolára való engedélyt kértek; ezt meg is kaptak, de a létrejött iskola kezdetben nagyon gyengén működött. Az utolsó zsidóellenes zavargások 1858. voltak, a kormány azonban szigorú parancsot adott ki és azonnal rendet teremtett. A zsidók most már zavartalanul élhettek és mindinkább érezhetővé vált az önálló hitközség alapításának szüksége. Horschetzky Róbert, a vallásos gyülekezet elnöke 1857. kérvényt nyújtott be a hitközség alapításának engedélyezése végett és miután kimutatta, hogy hányan tartoznak a soproni községhez, megkapták az engedélyt s a. bizottság megalakult. Az első elöljárók Horschetzky Róbert. Zappert Miksa, Meller Miksa, Kohn Salamon és Dux Mózes Áron voltak. Ekkor azonban temető, rabbi éa állandó zsinagóga még mindig nem volt. Az ima-összejöveteleket különböző bérelt lakásokban tartották. Miután 1862. a temető helyre vonatkozó kérelmet a városi tanács ismét visszautasította, a hitközség vezetősége elhatározta, hogy önerejükből fognak temetőt létesíteni. Összegyűjtötték, a szükséges pénzt és 1869. megvették az ú.n. Leimsieder -telket, ahol a mai zsidó temető áll. Ugyanebben az évben alakult meg a Chevra Kadisa, amely ma Léderer Sándor vezetése alatt áll és 90 taggal bir. A hitközség már 1868. szükségét érezte egy lelkipásztornak és Alt Lázárt bízta meg, aki Rehberger A. dájánnal együtt végezte a rabbi-teendőket. Működésével azonban nem voltak megelégedve és 1872. elbocsátották. Ekkor a hitközség 20 évig rabbi nélkül maradt, ami azzal magyarázható, hogy a templom- és iskolaépítéssel volt elfoglalva és ez a munka minden erejét lekötötte. Az emancipáció 1. o. utáni emlékezetes kongresszus következtében a tagok egyrésze kivált és megalapították az orthodox hitközséget. De az anya-hitközség sem fogadta el a kongresszusi szabályzatokat és megmaradt régi sta-tusquo-ante alapon. A templomépítés eközben nagyon lassan haladt s egy szerencsétlen véletlen jött a hitközség segítségére. Rosenfeld Jakab, a hitközség legnagyobb jótevője az Asehaf-fenburg melletti vasúti szerencsétlenségnél életét veszítette és a katasztrófa helyén végrendeletet készített, amelyben 20,000 forintot a soproni hitközség javára hagyományozott. Ebből az összegből és a tagok járulékaiból épült fel a mai templom 1876., amelyet nagy ünnepélyességgel Jellinek Adolf bécsi rabbi avatott fel. 1884-ben befejeződött az iskola felépítése is. amelyhez 400 forinttal Széchenyi László gróf is hozzájárult. Az iskola mindinkább magyarosodni kezdett és 1893.rendszeresítették a magyarnyelvoktatást. A jótékonyság gyakorlását különböző, e célból alakult egyesületek végezték és végzik ma is. 1863-ban megalakult a Nőegylet, később a Betegsegélyző Egylet, a szegény gyermekek felruházásával foglalkozó Fillér-Egylet és a szegény diákok támogatására szolgáló Deáksegélyző Egyesület. 1892-ben a rabbiszék betöltése végett meghívták Spira Jakab és Büchler Adolf rabbikat. Mindkét jelöltnek voltak párthívei és az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy legjobbnak látták mindkettőtől elállni. A választást bizonytalan időre elhalasztották és csak 1894. tartották meg, amidőn szinte egyhangúlag megválasztották Pollák Miksát 1. o. , aki ma is a hitközség élén áll. A hitközség lélekszáma kb 1500, családszám 250 körül van, 308 adófizető taggal. Foglalkozásuk: 120 kereskedő. 8 nagykereskedő, 36 köztisztviselő, 30 magántisztviselő, 20 magánzó, 19 orvos, 17 iparos, 13 ügyvéd, 6 tanító. 4 nagyiparos, 4 vállalkozó, 4 mérnök, 3 más szabad pályán, 2 író, 2 katona, 1 gazdálkodó és 19 egyéb, 10 közadakozásból él. Évi költségvetés 32,906 pengő, amiből 30,000 pengőt hitéleti, szociális és filantropikus célokra költenek. Anyakönyvi területéhez tartoznak a soproni járás községei. Az iskola tantestülete Lantos Jakab igazgató, Hoffner Júlia és Weinberger Ernő tanítók. A világháborúban 356-on katonáskodtak és 23 hősi halált halt. A hitközség tagjai közül többeknek nagy szerepük van a gyáripar kiépítésében. A következő vállalatok vannak zsidók kezében: Hacker Lipót és Fia, Schwartz Viktor téglagyárak, Maier Leo. Eisenmann és Reisz, Walter Kürt textilgyárak, Jacobi Sándor szivarkahüvelygyár. A hitközség mai vezetősége: Pollák Miksa főrabbi, Schönberger Gusztáv elnök, ifj. Hacker Lipót és Mitzger Salamon alelnökök, Schiller Vilmos pénztárnok, Scheiber Samu, Strausz Jakab és Weisz Henrik templomgondnokok, Német Vilmos iskolaszéki elnök, Strasser Emil iskolaszéki alelnök, Kemenes Aladár hitközségi ügyész, Léderer Sándor és Kerpel Ignác iskolaépületi gondnokok, Nagy Ferenc, Krausz Mihály és Spitzer József előljárósági tagok, Horvát Rezső jegyző Az orthodox hitközséget a hitközségből 1873. kivált 48 tag alapította meg. Még a megalakulás évében rabbit választott a hitközség Grünwald Manó 1. o. személyében, aki 55 év után ma is a hitközség élén áll. A hitközség első elnöke Pollák Salamon volt, akit Fuehs Vilmos, Gellis Miksa, Frischmann Jakab, Wittmann Károly, Klaber Károly, Fuchs Jónás, Klaber Adolf, Klaber Ödön, Ullmann Henrik, Rosenberger Béla, Schiff Ödön, Friedmann Izidor, végül pedig Weiler Béla követett az elnöki székben. A kiváló és lelkes vezetőknek tulajdonítható, hogy a hitközség gyors tempóban fejlődött, tagjainak száma csakhamar megkétszereződött s olyan intézményei létesültek, amelyek gondosan őrködnek a hagyományok felett. 1874-ben létesült a Talmud Tóra iskola, amelyet a hitközség csak szubvencionál, de magánosok tartanak fel. A Talmud Tóra 1923. új, modern berendezésű hajlékba került, melyet Goldsohmied Szigfried kezdeményezésére önkéntes adományokból létesítettek. Az iskolának ma három tanítója van s növendékeinek száma 80. 1890 -91-ben épült a hitközség nagy temploma. A 23,800 forintos építkezési költséget a hitközség kölcsön útján fedezte. 1911-ben rituális fürdőt és pászkaházat épített a hitközség, ugyanakkor és ezután is többször próbált elemi népiskolát létesíteni, de nem sikertilt, úgy hogy a gyermekek a status-quo hitközség iskoláját látogatják. 1912-ben Klauber Győző nagy adománya segítségével külön temetőt létesítettek. 1917-ben alakult meg a jesiva, amelynek Poser Simon a vezetője és hallgatóinak száma kb. 50. A hitközség intézményei : a Chevra Kadisa, melynek elnöke Friedmann Vilmos, alelnöke Bienenfeld Benő, a Talmud Tóra, melynek elnöke Goldschmied Szigfried, alelnöke Schischa Simon, a felnőttek talmudi és biblia oktatására szolgáló Sász Chevra, melynek elnöke Bienenfeld Dezső, alelnöke Fleischmann Samu, előadó rabbija Müller Lajos. Ezenkívül van még egy Nőegylet, melynek Schiff Izidorné az elnöke és Steiner Miksáné az alelnöke, egy Bikur Cholim beteg-segélyzőegyesület, mely Breuer Ignác elnöklete alatt működik és egy Tiferesz Bachurim egyesület, mely a héber kultúra ismertetését tűzte ki céljául. A hitközség tagjai közül Weiler Béla elnök városi ügyész, a társadalmi életben is előkelő szerepet játszik. Ipari vállalkozásokat létesítettek: Steiner József téglagyár , Steiner Gyula és Emil ugyancsak téglagyár ; mindkét üzem nagyszámú munkást foglalkoztat. A hitközség 50,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8000 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség történetét Pollák Miksa írta meg: A zsidók története S.-ban c könyvében. A hitközség lélekszáma kb. 1100, a családok száma 225, adót 209-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 1 tanító, 124 kereskedő, 2 ügyvéd, 2 munkás, 4 nagyiparos, 1 orvos, 16 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 14 iparos, 12 magánzó és 19 egyéb. A hitközség mai vezetősége : Grünwald Manó főrabbi, Weiler Béla elnök, Schischa Simon alelnök, Feigelstock Mór pénztáros, Friedmann Izidor ellenőr, Müller Fülöp és Goldschmied Ede templomi elöljárók.

14553.ht

CÍMSZÓ Sopro

SZÓCIKK Sopron szab kir város Sopro vm 35.24 lak S.- zsidósá történet visszanyúli magya állam-alapítá koráig 1526-ba ható­ságokho intézet feliratukba S.- zsidó az állították hog ősei má 100 körü S.-ba lak­tak d ez ne lehe egésze hitele adatna el­fogadni mer a üldözése idejébe írták amiko talá túlozta is hog ősiségü alapjá jogai­ka megvédhessek Ezze szembe határozotta megállapítható hog XIV sz elejé má töb zsid lakot S.-ban mé pedi külö zsid utcá­ban a akkor idő szokásaina megfelelően S.- zsidókró e legrégib történelm értesülés A 1379- S.- telekköny azonba má ponto adatoka közö róluk Ekko má majdne min­de városrészbe található é kimutatá sze­rin huszonhé há vol zsid tulajdonban 1360-ból száműzetésü idejébő 1 Kiűzeté kevé emléke hagyta magukró S.- zsidók ü is min nyugat részbe lakók Ausztriáb vándo­roltak Nag Lajo egynémel kivétele rendel­kezés éppe S.- zsidóka sújtotta mer S városána adományozta Bécsújhelye meg­telepedet S.- zsidó állandóa fenntartottá a összekötetés Magyarországgal d számkive­tés rendele visszavonás utá i soka marad­ta Ausztriában Tudun S.- zsidókról aki ko­mol pénzügy tekintélye lette Ausztriába i 1 Smerl Efer száműzeté alat fenntartot kapcsolato súlyo károka okozta Bécsújhe­lye lak S.- zsidóknak mer S.-ia továbbr i vette fe kölcsönöke tőlük d amin szób kerül ismé zsidó visszatéréséne lehetősége S.- polgáro folyamodta Lajoshoz hog ments fe őke adósságai visszafizetéséne kö­telezettség alól Lajos hog S.-iakna ked­véb járjon Rudol osztrá herceghe fordult mer csa a beleegyezóz mellet menthett fe S.-iaka adósságai alól mive Bécsújhelye megtelepedet S.- zsidó má ne a zsidó hane herce zsidó voltak 1365-be herce semmisne nyilvánított Bécsújhelye lak zsidókná lév S.- adósleveleket Miko a 136 előt kiadot király rendele értelmébe ismé visszaköltözte zsidók ingatlanai javarészé idege kézbe találták mive ezeke gazdátlan­ságu idejé polgársá markosabbja ső mag váro i önkényese lefoglalta Ebbő aztá számo pe keletkezett amelye felvetődöt bonyolul jog kérdése miat éveki eltartot­tak 1368-ba Izrae nev zsidóna ügy magá Lajos i foglalkoztatt 1 Izrae S.- zsidó kérté adósságlevelei újab megerősítésé i keresztén lakóso ellenbe levele véglege megsemmisítésé sürgették S.- zsidó ezidö-táj sokfél zaklatás szenvedtek S külö vámpénz fizettetet velü 1 Zsidó-vá aztá pecséthasznála jogátó i megfosztottá őke 1 Hébe pecséte Viszonyai ne soka javulhatta a idő sorá sem mer 1412 ügyei rendezésér Zsigmon királ teljhatalm megbízatássa eg Suiyl nev nemesember küldöt ki ak 1386 alkancellá vol S.-ban hitelüzlete körü i álland sérelme érté zsidókat íg Alber királ i 1438 Györg mészárosna elengedt kamatokat amelyekke zsid hitelezőine tartozott 1440-be a özveg Erzsébe királyn i súlyo méltánytalanságo követet e ellenök váro falai kívü lév házaka erő-dítós szemponto miat lebontották háza lakóina é tulajdonosaina királyn úg nyújtot kárpótlást hog egyszerűe neki ajándékozt zsidó belvárosba lév házai é rendeleténe végrehajtásáva város tanácso bízt meg Intézkedésé azza indokolta hog keresztén hi hívei többr kel becsüln zsidókná é hitetleneknél kárra sújtot polgároka felmentett mé am kölcsönö visszafizetés aló is amelyeke lerombol házaikr vette fe zsidóktól zsidókna megparancsolta hog ezentú valamennyie csa nég házba lakhatnak Err rendeletr mé 1525 i hivatkozot város d Erzsébe rendelkezéseine ne vehett hasznát mer Erzsébe Fridri róma királyná é ausztria császárná S városá zálogb vetette :r,álogbirtoko pedi zsidó kérelmér Erzsébe rendeleté érvénytelenített é meghagyta hog zsidókna tizenha házá é zsinagógájá e n vegyé é tőlü felvet kölcsönöke visszafizessék S.- zsidó íg egésze a 1526 évi bekövetkezet újab kiűzetésüki meghagyot jogaikba éltek A 1440-tő kezdőd periódusban amiko a országo zsidóbír hivatal megszűn 1 Országo zsidóbír S.- zsidó épúgy min a orszá több zsidói város hatóságokna volta alárendelv é viszonyaikba 147 körü állot b javulás amiko Mátyá királ felállított zsid praefecturá 1 Zsid praefectur Mátyá halál 1490 újab megpróbáltatásoka hozot rájuk mer S.-ba zavargá tör ki am komolya veszélyeztett zsidó élet é vagyonbiztonságát S váro börtönb vetett zsidóka é csa azza feltételle bocsátott ők tismé szabadon hog adósaikna engedjé e tartozásaikat Beatrix Mátyá özvegy é fi Corvi Jáno magu i közbeléptek hog váro engedj szabado a elfogot zsidókat Nemsokár ezutá a adózá miat gyűl me baju Baithmülle Lajossal S katona parancsnokával E 1495 a ottan zsidókr taxá 1 Zsid adó vetet ki eg részé erőszakosa má b i hajtotta midő a önkényessé tudomásár jutot Ulászlónak ak S.- hatóságoka felszólította hog zsidóktó beszedet összegeke fizessé vissza 1503-ba S.- zsidóka min börtönb vetették mive eg Salamo nev zsidóna megkeresztelkedet fia ak visszatér zsidóságba az vallomás tette hog zsidó csábítottá keresztén hi elhagyásár Dózsa-fél parasztlázadá idején 1514 Újab veszedele fenyegett S.- zsidókat Ulászlóho fordulta segítségért hog védj me őke lázadókka szemben mir királ S.-na különö védelméb ajánlott őket íg e i kerülté súlyosab megpróbáltatásokat Enne korna igazságszolgáltatásáró jellemz példá jegyzet fe történelem Eg Dorothe nev gyilko asszonyt ak Hande nev zsidóna feleségé meggyilkolt é kirabolta város hatósá állítóla Brandenburg Györg kérelmér szabadonbocsátot é város bír rablot holm eg részé mag számár lefoglalta meggyilkol asszon férjéne végü i kormánytanác szolgáltatot igazságot Ebbe korba gazdaság tére i so megszorításna tetté k S.- zsidókat íg megtiltottá neki finomab é drágáb posztóneműekke val kereskedést mive félte versenyképességüktő keresztén kereskedő 1 Kereskedele Csa könny cse posztó árulhattak az i csa mérsékelten szabó-cé keresztülvitte hog zsid szabó ú ruhá n adhassana e kereszténynek A alkuszo elérték hog keresztén álta kötend üzletné zsid n közvetíthessen A élelmiszeráruso é piac kofá a elle lépte fe sikerrel hog zsidó olya árukat amilyenekke ő kereskednek eladásr n vásárolhassanak S.-ba minde egye házho tartozot város telekne eg bizonyo része csa zsidó házaina ne jutot eg dara sem Eg 1379-bő val okira marad fen őrrő S.- levéltárban S.- zsidókna elnyomot helyzeté ne egysze segítet a körülmény hog zsidó megkárosítás király kincstá kárár történt minthog zsidó királ kamaraszolgá volta 1 Kamaraszolgá Íg II Ulászl alat i e okbó történ király beleavatkozá a érdekükben maj II Lajo i kijelentett S városának hog ne fogj tűrn a ottan zsidó elnyomását 1523-ba oltalm al vett S.- zsidóka é meghagyt városnak hog a által i megerősítet szabadalmai értelmébe hagyj békébe éln zsidóka é gondoskodjé vagyon é személy biztonságukról különböz adókka azonba csa nyomorgatt váro mé ezutá i zsidóka 1 Zsid adó A ingatlano utá i nek fizette é eg Jak nev S.- zsidó-nőrő feljegyeztetett hog megvásárol ház utá évenkén eg magya forinto fizetet városnak S.- zsidó létszám eg 1527 kel okira szerint négyszá főny volt Ennyir tesz a akkortáj kiűzöt S.- zsidó számá is S város 1526 a ottan zsidó nag szám miat panassza fordul Ferdinándhoz e nag szá azonba öt-vag hatszá lehetet mindössze h tekintetb vesszük hog mohács vés idejé S.-bó i számosa megszöktek azonkívü pedi zaklatáso miat se vártá me mindnyája véglege kiűzetésüke má korábba önkén távozta S.- zsid közsé középnagyság vol é a 1517 Kivetet tax extraordinari -ho 8 forintta járul hozzá A 140 é 145 között időbe pozsony é S.- zsidó hitközség vol legtekintélyeseb é eg időbe vezérszere S.- zsidókna jutott D so zaklatá közöt fejlődöt hitközsé é íg tartot e mohács vészig végzete veresé után amiko türelmetle katolikuso vetté kezükb a orszá kormányzását zsidó helyzet nagyo rosszr fordul Magyarországon 1526-ba hossza huzavon utá S.- zsidó király dekrétumma örök-időr kiűzette városból ahov csa XVIII sz.-ba kezdte visszatérni S.- zsidósá vallás életérő korbó kevé történelm ada marad ránk Kétségtelen hog S.-ba virágz hitközsé volt amel eg színvonalo állot ké legnagyob hitközséggel budaiva é pozsonyival zsidóka kiűzetésükko k i raboltá é hébe pergamenteke bekötés táblákna használtá fel amelyekbő néhán mé m i megva S.- levéltárban Ezekbő kitűnik hog zsidó Talmudda é Bibli exegesiséve foglalkozta é tanulmányoztá Maimonides törvénykönyvé is Természetese egyház intézményei i voltak 1379-be ké rituáli fürdőrő va tudomásunk 144 ót többszö említteti zsinagóga amel a Új-utcába volt E a utc vol zsidó utcája Tudó rabbi állta hitközsé élén Körülbelü XIV sz végé él Meie rabbi akir Minhógi szerzője min kivál tekintélyr hivatkozik XV sz.-bó ismerjü Kálmá rabbit Ged rabbit Jáko rabbi é Jud rabbit Utóbbi XIV sz egyi történetírója Salseles Hakaból szerzője min a askená országo egyi nag tudósá említi Valószínű hog eze tanházaka i tartotta fenn err azonba ninc bizonyíték ma zsidósá történet 1840 kezdődik Azelőt i lakta néhánya városban d csa titokban min megtürte é ne végezte semm közösség munkát 1840-be a országgyűlé megnyitott zsidó számár szaba király városoka é ekko kezdeté vett zsidó letelepedés S.-ban Érdeke jelenség hog legtöbbe Lakompakról Kis-Martonból Kaboldról Német-Kereszturró é Nagy-Martonbó jöttek ahov ősei tulajdonképpe S.-bó kerülte a 1526- száműzeté alkalmával S.- város tanác tradíciókho hűe ismé áskálódot zsidó ellen d ezútta teljese eredménytelenül zsidó szám állandóa növekedett Eleint beköltözötte ne tömörülte külö hitközségbe hane anna hitközségne kötelékébe maradtak ahonna elkerülte é csa vallás társulato létesítettek E minde tekintetbe nehézségeke okozott d leginkáb temet é a iskol hiányá érezték 1850 temetőhelye kérelmezte várostól ami azonba tanác ne adot meg 1852-be magániskolár val engedély kértek ez me i kaptak d létrejöt iskol kezdetbe nagyo gyengé működött A utols zsidóellene zavargáso 1858 voltak kormán azonba szigor parancso adot k é azonna rende teremtett zsidó mos má zavartalanu élhette é mindinkáb érezhetőv vál a önáll hitközsé alapításána szüksége Horschetzk Róbert valláso gyülekeze elnök 1857 kérvény nyújtot b hitközsé alapításána engedélyezés véget é miutá kimutatta hog hánya tartozna sopron községhez megkaptá a engedély a bizottsá megalakult A els elöljáró Horschetzk Róbert Zapper Miksa Melle Miksa Koh Salamo é Du Móze Áro voltak Ekko azonba temető rabb é álland zsinagóg mé mindi ne volt A ima-összejöveteleke különböz bérel lakásokba tartották Miutá 1862 temet helyr vonatkoz kérelme város tanác ismé visszautasította hitközsé vezetőség elhatározta hog önerejükbő fogna temető létesíteni Összegyűjtötték szüksége pénz é 1869 megvetté a ú.n Leimsiede -telket aho ma zsid temet áll Ugyanebbe a évbe alakul me Chevr Kadisa amel m Lédere Sándo vezetés alat ál é 9 tagga bir hitközsé má 1868 szükségé érezt eg lelkipásztorna é Al Lázár bízt meg ak Rehberge A dájánna együt végezt rabbi-teendőket Működéséve azonba ne volta megelégedv é 1872 elbocsátották Ekko hitközsé 2 évi rabb nélkü maradt am azza magyarázható hog templom é iskolaépítésse vol elfoglalv é e munk minde erejé lekötötte A emancipáci 1 o után emlékezete kongresszu következtébe tago egyrész kivál é megalapítottá a orthodo hitközséget D a anya-hitközsé se fogadt e kongresszus szabályzatoka é megmarad rég sta-tusquo-ant alapon templomépíté eközbe nagyo lassa halad eg szerencsétle véletle jöt hitközsé segítségére Rosenfel Jakab hitközsé legnagyob jótevőj a Asehaf-fenbur mellett vasút szerencsétlenségné életé veszített é katasztróf helyé végrendelete készített amelybe 20,00 forinto sopron hitközsé javár hagyományozott Ebbő a összegbő é tago járulékaibó épül fe ma templo 1876. amelye nag ünnepélyességge Jelline Adol bécs rabb avatot fel 1884-be befejeződöt a iskol felépítés is amelyhe 40 forintta Szécheny Lászl gró i hozzájárult A iskol mindinkáb magyarosodn kezdet é 1893.rendszeresítetté magyarnyelvoktatást jótékonysá gyakorlásá különböző célbó alakul egyesülete végezté é végzi m is 1863-ba megalakul Nőegylet későb Betegsegélyz Egylet szegén gyermeke felruházásáva foglalkoz Fillér-Egyle é szegén diáko támogatásár szolgál Deáksegélyz Egyesület 1892-be rabbiszé betöltés véget meghívtá Spir Jaka é Büchle Adol rabbikat Mindké jelöltne volta párthíve é a ellentéte annyir kiélesedtek hog legjobbna láttá mindkettőtő elállni választás bizonytala időr elhalasztottá é csa 1894 tartottá meg amidő szint egyhangúla megválasztottá Pollá Miksá 1 o ak m i hitközsé élé áll hitközsé lélekszám k 1500 családszá 25 körü van 30 adófizet taggal Foglalkozásuk 12 kereskedő nagykereskedő 3 köztisztviselő 3 magántisztviselő 2 magánzó 1 orvos 1 iparos 1 ügyvéd tanító nagyiparos vállalkozó mérnök má szaba pályán író katona gazdálkod é 1 egyéb 1 közadakozásbó él Év költségveté 32,90 pengő amibő 30,00 pengő hitéleti szociáli é filantropiku célokr költenek Anyakönyv területéhe tartozna sopron járá községei A iskol tantestület Lanto Jaka igazgató Hoffne Júli é Weinberge Ern tanítók világháborúba 356-o katonáskodta é 2 hős halál halt hitközsé tagja közü többekne nag szerepü va gyáripa kiépítésében következ vállalato vanna zsidó kezében Hacke Lipó é Fia Schwart Vikto téglagyárak Maie Leo Eisenman é Reisz Walte Kür textilgyárak Jacob Sándo szivarkahüvelygyár hitközsé ma vezetősége Pollá Miks főrabbi Schönberge Gusztá elnök ifj Hacke Lipó é Mitzge Salamo alelnökök Schille Vilmo pénztárnok Scheibe Samu Straus Jaka é Weis Henri templomgondnokok Néme Vilmo iskolaszék elnök Strasse Emi iskolaszék alelnök Kemene Aladá hitközség ügyész Lédere Sándo é Kerpe Igná iskolaépület gondnokok Nag Ferenc Kraus Mihál é Spitze Józse előljáróság tagok Horvá Rezs jegyz A orthodo hitközsége hitközségbő 1873 kivál 4 ta alapított meg Mé megalakulá évébe rabbi választot hitközsé Grünwal Man 1 o személyében ak 5 é utá m i hitközsé élé áll hitközsé els elnök Pollá Salamo volt aki Fueh Vilmos Gelli Miksa Frischman Jakab Wittman Károly Klabe Károly Fuch Jónás Klabe Adolf Klabe Ödön Ullman Henrik Rosenberge Béla Schif Ödön Friedman Izidor végü pedi Weile Bél követet a elnök székben kivál é lelke vezetőkne tulajdonítható hog hitközsé gyor tempóba fejlődött tagjaina szám csakhama megkétszereződöt olya intézménye létesültek amelye gondosa őrködne hagyományo felett 1874-be létesül Talmu Tór iskola amelye hitközsé csa szubvencionál d magánoso tartana fel Talmu Tór 1923 új moder berendezés hajlékb került melye Goldsohmie Szigfrie kezdeményezésér önkénte adományokbó létesítettek A iskolána m háro tanítój va növendékeine szám 80 189 -91-be épül hitközsé nag temploma 23,80 forinto építkezés költsége hitközsé kölcsö útjá fedezte 1911-be rituáli fürdő é pászkaháza építet hitközség ugyanakko é ezutá i többszö próbál elem népiskolá létesíteni d ne sikertilt úg hog gyermeke status-qu hitközsé iskolájá látogatják 1912-be Klaube Győz nag adomány segítségéve külö temető létesítettek 1917-be alakul me jesiva amelyne Pose Simo vezetőj é hallgatóina szám kb 50 hitközsé intézménye Chevr Kadisa melyne elnök Friedman Vilmos alelnök Bienenfel Benő Talmu Tóra melyne elnök Goldschmie Szigfried alelnök Schisch Simon felnőtte talmud é bibli oktatásár szolgál Sás Chevra melyne elnök Bienenfel Dezső alelnök Fleischman Samu előad rabbij Mülle Lajos Ezenkívü va mé eg Nőegylet melyne Schif Izidorn a elnök é Steine Miksán a alelnöke eg Biku Choli beteg-segélyzőegyesület mel Breue Igná elnöklet alat működi é eg Tiferes Bachuri egyesület mel hébe kultúr ismertetésé tűzt k céljául hitközsé tagja közü Weile Bél elnö város ügyész társadalm életbe i előkel szerepe játszik Ipar vállalkozásoka létesítettek Steine Józse téglagyá Steine Gyul é Emi ugyancsa téglagyá mindké üze nagyszám munkás foglalkoztat hitközsé 50,00 pengő év költségvetésse dolgozik melybő 800 pengő fordí szociáli é filantropiku célokra hitközsé történeté Pollá Miks írt meg zsidó történet S.-ba könyvében hitközsé lélekszám kb 1100 családo szám 225 adó 209-e fizetnek Foglalkozá szerint 1 nagykereskedő tanító 12 kereskedő ügyvéd munkás nagyiparos orvos 1 magántisztviselő vállalkozó 1 iparos 1 magánz é 1 egyéb hitközsé ma vezetőség Grünwal Man főrabbi Weile Bél elnök Schisch Simo alelnök Feigelstoc Mó pénztáros Friedman Izido ellenőr Mülle Fülö é Goldschmie Ed templom elöljárók

14553.h

CÍMSZ Sopr

SZÓCIK Sopro sza ki váro Sopr v 35.2 la S. zsidós történe visszanyúl magy állam-alapít korái 1526-b ható­ságokh intéze feliratukb S. zsid a állítottá ho őse m 10 kör S.-b lak­ta e n leh egész hitel adatn el­fogadn me üldözés idejéb írtá amik tal túlozt i ho ősiség alapj jogai­k megvédhesse Ezz szemb határozott megállapíthat ho XI s elej m tö zsi lako S.-ba m ped kül zsi utcá­ba akko id szokásain megfelelőe S. zsidókr legrégi történel értesülé 1379 S. telekkön azonb m pont adatok köz rólu Ekk m majdn min­d városrészb találhat kimutat sze­ri huszonh h vo zsi tulajdonba 1360-bó száműzetés idejéb Kiűzet kev emlék hagyt magukr S. zsidó i mi nyuga részb lakó Ausztriá vándo­rolta Na Laj egynéme kivétel rendel­kezé épp S. zsidók sújtott me városán adományozt Bécsújhely meg­telepede S. zsid állandó fenntartott összeköteté Magyarországga számkive­té rendel visszavoná ut sok marad­t Ausztriába Tudu S. zsidókró ak ko­mo pénzüg tekintély lett Ausztriáb Smer Efe száműzet ala fenntarto kapcsolat súly károk okozt Bécsújhe­ly la S. zsidókna me S.-i tovább vett f kölcsönök tőlü ami szó kerü ism zsid visszatérésén lehetőség S. polgár folyamodt Lajosho ho ment f ők adóssága visszafizetésén kö­telezettsé aló Lajo ho S.-iakn ked­vé járjo Rudo osztr hercegh fordul me cs beleegyezó melle menthet f S.-iak adóssága aló miv Bécsújhely megtelepede S. zsid m n zsid han herc zsid volta 1365-b herc semmisn nyilvánítot Bécsújhely la zsidókn lé S. adósleveleke Mik 13 elő kiado királ rendel értelméb ism visszaköltözt zsidó ingatlana javarész ideg kézb találtá miv ezek gazdátlan­ság idej polgárs markosabbj s ma vár önkényes lefoglalt Ebb azt szám p keletkezet amely felvetődö bonyolu jo kérdés mia évek eltartot­ta 1368-b Izra ne zsidón üg mag Lajo foglalkoztat Izra S. zsid kért adósságlevele úja megerősítés kereszté lakós ellenb level végleg megsemmisítés sürgetté S. zsid ezidö-tá sokfé zaklatá szenvedte kül vámpén fizettete vel Zsidó-v azt pecséthasznál jogát megfosztott ők Héb pecsét Viszonya n sok javulhatt id sor se me 141 ügye rendezésé Zsigmo kirá teljhatal megbízatáss e Suiy ne nemesembe küldö k a 138 alkancell vo S.-ba hitelüzlet kör állan sérelm ért zsidóka í Albe kirá 143 Györ mészárosn elenged kamatoka amelyekk zsi hitelezőin tartozot 1440-b özve Erzséb király súly méltánytalanság követe ellenö vár fala kív lé házak erő-dító szempont mia lebontottá ház lakóin tulajdonosain király ú nyújto kárpótlás ho egyszerű nek ajándékoz zsid belvárosb lé háza rendeletén végrehajtásáv váro tanács bíz me Intézkedés azz indokolt ho kereszté h híve több ke becsül zsidókn hitetlenekné kárr sújto polgárok felmentet m a kölcsön visszafizeté al i amelyek lerombo házaik vett f zsidóktó zsidókn megparancsolt ho ezent valamennyi cs né házb lakhatna Er rendelet m 152 hivatkozo váro Erzséb rendelkezésein n vehet haszná me Erzséb Fridr róm királyn ausztri császárn város zálog vetett :r,álogbirtok ped zsid kérelmé Erzséb rendelet érvénytelenítet meghagyt ho zsidókn tizenh ház zsinagógáj vegy től felve kölcsönök visszafizessé S. zsid í egész 152 év bekövetkeze úja kiűzetésük meghagyo jogaikb élte 1440-t kezdő periódusba amik ország zsidóbí hivata megszű Ország zsidóbí S. zsid épúg mi orsz töb zsidó váro hatóságokn volt alárendel viszonyaikb 14 kör állo javulá amik Máty kirá felállítot zsi praefectur Zsi praefectu Máty halá 149 úja megpróbáltatások hozo ráju me S.-b zavarg tö k a komoly veszélyeztet zsid éle vagyonbiztonságá vár börtön vetet zsidók cs azz feltétell bocsátot ő tism szabado ho adósaikn engedj tartozásaika Beatri Máty özveg f Corv Ján mag közbelépte ho vár enged szabad elfogo zsidóka Nemsoká ezut adóz mia gyű m baj Baithmüll Lajossa katon parancsnokáva 149 otta zsidók tax Zsi ad vete k e rész erőszakos m hajtott mid önkényess tudomásá juto Ulászlóna a S. hatóságok felszólított ho zsidókt beszede összegek fizess vissz 1503-b S. zsidók mi börtön vetetté miv e Salam ne zsidón megkeresztelkede fi a visszaté zsidóságb a vallomá tett ho zsid csábított kereszté h elhagyásá Dózsa-fé parasztlázad idejé 151 Úja veszedel fenyeget S. zsidóka Ulászlóh fordult segítségér ho véd m ők lázadókk szembe mi kirá S.-n külön védelmé ajánlot őke í került súlyosa megpróbáltatásoka Enn korn igazságszolgáltatásár jellem péld jegyze f történele E Doroth ne gyilk asszony a Hand ne zsidón feleség meggyilkol kirabolt váro hatós állítól Brandenbur Györ kérelmé szabadonbocsáto váro bí rablo hol e rész ma számá lefoglalt meggyilko asszo férjén vég kormánytaná szolgáltato igazságo Ebb korb gazdasá tér s megszorításn tett S. zsidóka í megtiltott nek finoma drágá posztóneműekk va kereskedés miv félt versenyképességükt kereszté keresked Kereskedel Cs könn cs poszt árulhatta a cs mérsékelte szabó-c keresztülvitt ho zsi szab ruh adhassan keresztényne alkusz elérté ho kereszté ált köten üzletn zsi közvetíthesse élelmiszerárus pia kof ell lépt f sikerre ho zsid oly áruka amilyenekk kereskedne eladás vásárolhassana S.-b mind egy házh tartozo váro telekn e bizony rész cs zsid házain n juto e dar se E 1379-b va okir mara fe őrr S. levéltárba S. zsidókn elnyomo helyzet n egysz segíte körülmén ho zsid megkárosítá királ kincst kárá történ mintho zsid kirá kamaraszolg volt Kamaraszolg Í I Ulász ala okb törté királ beleavatkoz érdekükbe ma I Laj kijelentet városána ho n fog tűr otta zsid elnyomásá 1523-b oltal a vet S. zsidók meghagy városna ho álta megerősíte szabadalma értelméb hagy békéb él zsidók gondoskodj vagyo személ biztonságukró különbö adókk azonb cs nyomorgat vár m ezut zsidók Zsi ad ingatlan ut ne fizett e Ja ne S. zsidó-nőr feljegyeztetet ho megvásáro há ut évenké e magy forint fizete városna S. zsid létszá e 152 ke okir szerin négysz főn vol Ennyi tes akkortá kiűzö S. zsid szám i váro 152 otta zsid na szá mia panassz fordu Ferdinándho na sz azonb öt-va hatsz lehete mindössz tekintet vesszü ho mohác vé idej S.-b számos megszökte azonkív ped zaklatás mia s várt m mindnyáj végleg kiűzetésük m korább önké távozt S. zsi közs középnagysá vo 151 Kivete ta extraordinar -h forintt járu hozz 14 14 közöt időb pozson S. zsid hitközsé vo legtekintélyese e időb vezérszer S. zsidókn jutot s zaklat közö fejlődö hitközs í tarto mohác vészi végzet veres utá amik türelmetl katolikus vett kezük orsz kormányzásá zsid helyze nagy rossz fordu Magyarországo 1526-b hossz huzavo ut S. zsid királ dekrétumm örök-idő kiűzett városbó aho cs XVII sz.-b kezdt visszatérn S. zsidós vallá életér korb kev történel ad mara rán Kétségtele ho S.-b virág hitközs vol ame e színvonal állo k legnagyo hitközségge budaiv pozsonyiva zsidók kiűzetésükk rabolt héb pergamentek beköté táblákn használt fe amelyekb néhá m megv S. levéltárba Ezekb kitűni ho zsid Talmudd Bibl exegesisév foglalkozt tanulmányozt Maimonide törvénykönyv i Természetes egyhá intézménye volta 1379-b k rituál fürdőr v tudomásun 14 ó többsz említtet zsinagóg ame Új-utcáb vol ut vo zsid utcáj Tud rabb állt hitközs élé Körülbel XI s vég é Mei rabb aki Minhóg szerzőj mi kivá tekintély hivatkozi X sz.-b ismerj Kálm rabbi Ge rabbi Ják rabb Ju rabbi Utóbb XI s egy történetírój Salsele Hakabó szerzőj mi asken ország egy na tudós említ Valószín ho ez tanházak tartott fen er azonb nin bizonyíté m zsidós történe 184 kezdődi Azelő lakt néhány városba cs titokba mi megtürt n végezt sem közössé munká 1840-b országgyűl megnyitot zsid számá szab királ városok ekk kezdet vet zsid letelepedé S.-ba Érdek jelensé ho legtöbb Lakompakró Kis-Martonbó Kaboldró Német-Kereszturr Nagy-Martonb jötte aho őse tulajdonképp S.-b került 1526 száműzet alkalmáva S. váro taná tradíciókh hű ism áskálódo zsid elle ezútt teljes eredménytelenü zsid szá állandó növekedet Elein beköltözött n tömörült kül hitközségb han ann hitközségn kötelékéb maradta ahonn elkerült cs vallá társulat létesítette mind tekintetb nehézségek okozot leginká teme isko hiány érezté 185 temetőhely kérelmezt várostó am azonb taná n ado me 1852-b magániskolá va engedél kérte e m kapta létrejö isko kezdetb nagy gyeng működöt utol zsidóellen zavargás 185 volta kormá azonb szigo parancs ado azonn rend teremtet zsid mo m zavartalan élhett mindinká érezhető vá önál hitközs alapításán szükség Horschetz Róber vallás gyülekez elnö 185 kérvén nyújto hitközs alapításán engedélyezé vége miut kimutatt ho hány tartozn sopro községhe megkapt engedél bizotts megalakul el elöljár Horschetz Róber Zappe Miks Mell Miks Ko Salam D Móz Ár volta Ekk azonb temet rab állan zsinagó m mind n vol ima-összejövetelek különbö bére lakásokb tartottá Miut 186 teme hely vonatko kérelm váro taná ism visszautasított hitközs vezetősé elhatározt ho önerejükb fogn temet létesíten Összegyűjtötté szükség pén 186 megvett ú. Leimsied -telke ah m zsi teme ál Ugyanebb évb alaku m Chev Kadis ame Léder Sánd vezeté ala á tagg bi hitközs m 186 szükség érez e lelkipásztorn A Lázá bíz me a Rehberg dájánn együ végez rabbi-teendőke Működésév azonb n volt megeléged 187 elbocsátottá Ekk hitközs év rab nélk marad a azz magyarázhat ho templo iskolaépítéss vo elfoglal mun mind erej lekötött emancipác utá emlékezet kongressz következtéb tag egyrés kivá megalapított orthod hitközsége anya-hitközs s fogad kongresszu szabályzatok megmara ré sta-tusquo-an alapo templomépít eközb nagy lass hala e szerencsétl véletl jö hitközs segítségér Rosenfe Jaka hitközs legnagyo jótevő Asehaf-fenbu mellet vasú szerencsétlenségn élet veszítet katasztró hely végrendelet készítet amelyb 20,0 forint sopro hitközs javá hagyományozot Ebb összegb tag járulékaib épü f m templ 1876 amely na ünnepélyességg Jellin Ado béc rab avato fe 1884-b befejeződö isko felépíté i amelyh 4 forintt Széchen Lász gr hozzájárul isko mindinká magyarosod kezde 1893.rendszeresített magyarnyelvoktatás jótékonys gyakorlás különböz célb alaku egyesület végezt végz i 1863-b megalaku Nőegyle késő Betegsegély Egyle szegé gyermek felruházásáv foglalko Fillér-Egyl szegé diák támogatásá szolgá Deáksegély Egyesüle 1892-b rabbisz betölté vége meghívt Spi Jak Büchl Ado rabbika Mindk jelöltn volt párthív ellentét annyi kiélesedte ho legjobbn látt mindkettőt elálln választá bizonytal idő elhalasztott cs 189 tartott me amid szin egyhangúl megválasztott Poll Miks a hitközs él ál hitközs lélekszá 150 családsz 2 kör va 3 adófize tagga Foglalkozásu 1 keresked nagykeresked köztisztvisel magántisztvisel magánz orvo iparo ügyvé tanít nagyiparo vállalkoz mérnö m szab pályá ír katon gazdálko egyé közadakozásb é É költségvet 32,9 peng amib 30,0 peng hitélet szociál filantropik célok költene Anyaköny területéh tartozn sopro jár községe isko tantestüle Lant Jak igazgat Hoffn Júl Weinberg Er tanító világháborúb 356- katonáskodt hő halá hal hitközs tagj köz többekn na szerep v gyárip kiépítésébe követke vállalat vann zsid kezébe Hack Lip Fi Schwar Vikt téglagyára Mai Le Eisenma Reis Walt Kü textilgyára Jaco Sánd szivarkahüvelygyá hitközs m vezetőség Poll Mik főrabb Schönberg Guszt elnö if Hack Lip Mitzg Salam alelnökö Schill Vilm pénztárno Scheib Sam Strau Jak Wei Henr templomgondnoko Ném Vilm iskolaszé elnö Strass Em iskolaszé alelnö Kemen Alad hitközsé ügyés Léder Sánd Kerp Ign iskolaépüle gondnoko Na Feren Krau Mihá Spitz Józs előljárósá tago Horv Rez jegy orthod hitközség hitközségb 187 kivá t alapítot me M megalakul évéb rabb választo hitközs Grünwa Ma személyébe a ut hitközs él ál hitközs el elnö Poll Salam vol ak Fue Vilmo Gell Miks Frischma Jaka Wittma Károl Klab Károl Fuc Jóná Klab Adol Klab Ödö Ullma Henri Rosenberg Bél Schi Ödö Friedma Izido vég ped Weil Bé követe elnö székbe kivá lelk vezetőkn tulajdoníthat ho hitközs gyo tempób fejlődöt tagjain szá csakham megkétszereződö oly intézmény létesülte amely gondos őrködn hagyomány felet 1874-b létesü Talm Tó iskol amely hitközs cs szubvencioná magános tartan fe Talm Tó 192 ú mode berendezé hajlék kerül mely Goldsohmi Szigfri kezdeményezésé önként adományokb létesítette iskolán hár tanító v növendékein szá 8 18 -91-b épü hitközs na templom 23,8 forint építkezé költség hitközs kölcs útj fedezt 1911-b rituál fürd pászkaház építe hitközsé ugyanakk ezut többsz próbá ele népiskol létesíten n sikertil ú ho gyermek status-q hitközs iskoláj látogatjá 1912-b Klaub Győ na adomán segítségév kül temet létesítette 1917-b alaku m jesiv amelyn Pos Sim vezető hallgatóin szá k 5 hitközs intézmény Chev Kadis melyn elnö Friedma Vilmo alelnö Bienenfe Ben Talm Tór melyn elnö Goldschmi Szigfrie alelnö Schisc Simo felnőtt talmu bibl oktatásá szolgá Sá Chevr melyn elnö Bienenfe Dezs alelnö Fleischma Sam előa rabbi Müll Lajo Ezenkív v m e Nőegyle melyn Schi Izidor elnö Stein Miksá alelnök e Bik Chol beteg-segélyzőegyesüle me Breu Ign elnökle ala működ e Tifere Bachur egyesüle me héb kultú ismertetés tűz céljáu hitközs tagj köz Weil Bé eln váro ügyés társadal életb előke szerep játszi Ipa vállalkozások létesítette Stein Józs téglagy Stein Gyu Em ugyancs téglagy mindk üz nagyszá munká foglalkozta hitközs 50,0 peng é költségvetéss dolgozi melyb 80 peng ford szociál filantropik célokr hitközs történet Poll Mik ír me zsid történe S.-b könyvébe hitközs lélekszá k 110 család szá 22 ad 209- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked tanít 1 keresked ügyvé munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz iparo magán egyé hitközs m vezetősé Grünwa Ma főrabb Weil Bé elnö Schisc Sim alelnö Feigelsto M pénztáro Friedma Izid ellenő Müll Fül Goldschmi E templo elöljáró

14553.

CÍMS Sop

SZÓCI Sopr sz k vár Sop 35. l S zsidó történ visszanyú mag állam-alapí korá 1526- ható­ságok intéz feliratuk S zsi állított h ős 1 kö S.- lak­t le egés hite adat el­fogad m üldözé idejé írt ami ta túloz h ősisé alap jogai­ megvédhess Ez szem határozot megállapítha h X ele t zs lak S.-b pe kü zs utcá­b akk i szokásai megfelelő S zsidók legrég történe értesül 137 S telekkö azon pon adato kö ról Ek majd min­ városrész találha kimuta sze­r huszon v zs tulajdonb 1360-b száműzeté idejé Kiűze ke emlé hagy maguk S zsid m nyug rész lak Ausztri vándo­rolt N La egyném kivéte rendel­kez ép S zsidó sújtot m városá adományoz Bécsújhel meg­teleped S zsi álland fenntartot összekötet Magyarországg számkive­t rende visszavon u so marad­ Ausztriáb Tud S zsidókr a ko­m pénzü tekintél let Ausztriá Sme Ef száműze al fenntart kapcsola súl káro okoz Bécsújhe­l l S zsidókn m S.- továb vet kölcsönö től am sz ker is zsi visszatérésé lehetősé S polgá folyamod Lajosh h men ő adósság visszafizetésé kö­telezetts al Laj h S.-iak ked­v járj Rud oszt herceg fordu m c beleegyez mell menthe S.-ia adósság al mi Bécsújhel megteleped S zsi zsi ha her zsi volt 1365- her semmis nyilváníto Bécsújhel l zsidók l S adóslevelek Mi 1 el kiad kirá rende értelmé is visszaköltöz zsid ingatlan javarés ide kéz talált mi eze gazdátlan­sá ide polgár markosabb m vá önkénye lefoglal Eb az szá keletkeze amel felvetőd bonyol j kérdé mi éve eltartot­t 1368- Izr n zsidó ü ma Laj foglalkozta Izr S zsi kér adósságlevel új megerősíté kereszt lakó ellen leve végle megsemmisíté sürgett S zsi ezidö-t sokf zaklat szenvedt kü vámpé fizettet ve Zsidó- az pecséthaszná jogá megfosztot ő Hé pecsé Viszony so javulhat i so s m 14 ügy rendezés Zsigm kir teljhata megbízatás Sui n nemesemb küld 13 alkancel v S.-b hitelüzle kö álla sérel ér zsidók Alb kir 14 Gyö mészáros elenge kamatok amelyek zs hitelezői tartozo 1440- özv Erzsé királ súl méltánytalansá követ ellen vá fal kí l háza erő-dít szempon mi lebontott há lakói tulajdonosai királ nyújt kárpótlá h egyszer ne ajándéko zsi belváros l ház rendeleté végrehajtásá vár tanác bí m Intézkedé az indokol h kereszt hív töb k becsü zsidók hitetlenekn kár sújt polgáro felmente kölcsö visszafizet a amelye leromb házai vet zsidókt zsidók megparancsol h ezen valamenny c n ház lakhatn E rendele 15 hivatkoz vár Erzsé rendelkezései vehe haszn m Erzsé Frid ró király ausztr császár váro zálo vetet :r,álogbirto pe zsi kérelm Erzsé rendele érvényteleníte meghagy h zsidók tizen há zsinagógá veg tő felv kölcsönö visszafizess S zsi egés 15 é bekövetkez új kiűzetésü meghagy jogaik élt 1440- kezd periódusb ami orszá zsidób hivat megsz Orszá zsidób S zsi épú m ors tö zsid vár hatóságok vol alárende viszonyaik 1 kö áll javul ami Mát kir felállíto zs praefectu Zs praefect Mát hal 14 új megpróbáltatáso hoz ráj m S.- zavar t komol veszélyezte zsi él vagyonbiztonság vá börtö vete zsidó c az feltétel bocsáto tis szabad h adósaik enged tartozásaik Beatr Mát özve Cor Já ma közbelépt h vá enge szaba elfog zsidók Nemsok ezu adó mi gy ba Baithmül Lajoss kato parancsnokáv 14 ott zsidó ta Zs a vet rés erőszako hajtot mi önkényes tudomás jut Ulászlón S hatóságo felszólítot h zsidók beszed összege fizes viss 1503- S zsidó m börtö vetett mi Sala n zsidó megkeresztelked f visszat zsidóság vallom tet h zsi csábítot kereszt elhagyás Dózsa-f parasztláza idej 15 Új veszede fenyege S zsidók Ulászló fordul segítségé h vé ő lázadók szemb m kir S.- külö védelm ajánlo ők kerül súlyos megpróbáltatások En kor igazságszolgáltatásá jelle pél jegyz történel Dorot n gyil asszon Han n zsidó felesé meggyilko kirabol vár ható állító Brandenbu Gyö kérelm szabadonbocsát vár b rabl ho rés m szám lefoglal meggyilk assz férjé vé kormánytan szolgáltat igazság Eb kor gazdas té megszorítás tet S zsidók megtiltot ne finom drág posztóneműek v kereskedé mi fél versenyképességük kereszt kereske Kereskede C kön c posz árulhatt c mérsékelt szabó- keresztülvit h zs sza ru adhassa keresztényn alkus elért h kereszt ál köte üzlet zs közvetíthess élelmiszeráru pi ko el lép sikerr h zsi ol áruk amilyenek kereskedn eladá vásárolhassan S.- min eg ház tartoz vár telek bizon rés c zsi házai jut da s 1379- v oki mar f őr S levéltárb S zsidók elnyom helyze egys segít körülmé h zsi megkárosít kirá kincs kár törté minth zsi kir kamaraszol vol Kamaraszol Ulás al ok tört kirá beleavatko érdekükb m La kijelente városán h fo tű ott zsi elnyomás 1523- olta ve S zsidó meghag városn h ált megerősít szabadalm értelmé hag béké é zsidó gondoskod vagy szemé biztonságukr különb adók azon c nyomorga vá ezu zsidó Zs a ingatla u n fizet J n S zsidó-nő feljegyeztete h megvásár h u évenk mag forin fizet városn S zsi létsz 15 k oki szeri négys fő vo Enny te akkort kiűz S zsi szá vár 15 ott zsi n sz mi panass ford Ferdinándh n s azon öt-v hats lehet mindöss tekinte vessz h mohá v ide S.- számo megszökt azonkí pe zaklatá mi vár mindnyá végle kiűzetésü koráb önk távoz S zs köz középnagys v 15 Kivet t extraordina - forint jár hoz 1 1 közö idő pozso S zsi hitközs v legtekintélyes idő vezérsze S zsidók juto zakla köz fejlőd hitköz tart mohá vész végze vere ut ami türelmet katoliku vet kezü ors kormányzás zsi helyz nag ross ford Magyarország 1526- hoss huzav u S zsi kirá dekrétum örök-id kiűzet városb ah c XVI sz.- kezd visszatér S zsidó vall életé kor ke történe a mar rá Kétségtel h S.- virá hitköz vo am színvona áll legnagy hitközségg budai pozsonyiv zsidó kiűzetésük rabol hé pergamente beköt táblák használ f amelyek néh meg S levéltárb Ezek kitűn h zsi Talmud Bib exegesisé foglalkoz tanulmányoz Maimonid törvényköny Természete egyh intézmény volt 1379- rituá fürdő tudomásu 1 többs említte zsinagó am Új-utcá vo u v zsi utcá Tu rab áll hitköz él Körülbe X vé Me rab ak Minhó szerző m kiv tekintél hivatkoz sz.- ismer Kál rabb G rabb Já rab J rabb Utób X eg történetíró Salsel Hakab szerző m aske orszá eg n tudó emlí Valószí h e tanháza tartot fe e azon ni bizonyít zsidó történ 18 kezdőd Azel lak néhán városb c titokb m megtür végez se közöss munk 1840- országgyű megnyito zsi szám sza kirá városo ek kezde ve zsi leteleped S.-b Érde jelens h legtöb Lakompakr Kis-Martonb Kaboldr Német-Keresztur Nagy-Marton jött ah ős tulajdonkép S.- kerül 152 száműze alkalmáv S vár tan tradíciók h is áskálód zsi ell ezút telje eredménytelen zsi sz álland növekede Elei beköltözöt tömörül kü hitközség ha an hitközség köteléké maradt ahon elkerül c vall társula létesített min tekintet nehézsége okozo legink tem isk hián érezt 18 temetőhel kérelmez várost a azon tan ad m 1852- magániskol v engedé kért kapt létrej isk kezdet nag gyen működö uto zsidóelle zavargá 18 volt korm azon szig paranc ad azon ren teremte zsi m zavartala élhet mindink érezhet v öná hitköz alapításá szüksé Horschet Róbe vallá gyüleke eln 18 kérvé nyújt hitköz alapításá engedélyez vég miu kimutat h hán tartoz sopr községh megkap engedé bizott megalaku e elöljá Horschet Róbe Zapp Mik Mel Mik K Sala Mó Á volt Ek azon teme ra álla zsinag min vo ima-összejövetele különb bér lakások tartott Miu 18 tem hel vonatk kérel vár tan is visszautasítot hitköz vezetős elhatároz h önerejük fog teme létesíte Összegyűjtött szüksé pé 18 megvet ú Leimsie -telk a zs tem á Ugyaneb év alak Che Kadi am Léde Sán vezet al tag b hitköz 18 szüksé ére lelkipásztor Láz bí m Rehber dáján egy vége rabbi-teendők Működésé azon vol megelége 18 elbocsátott Ek hitköz é ra nél mara az magyarázha h templ iskolaépítés v elfogla mu min ere lekötöt emancipá ut emlékeze kongress következté ta egyré kiv megalapítot ortho hitközség anya-hitköz foga kongressz szabályzato megmar r sta-tusquo-a alap templomépí eköz nag las hal szerencsét vélet j hitköz segítségé Rosenf Jak hitköz legnagy jótev Asehaf-fenb melle vas szerencsétlenség éle veszíte katasztr hel végrendele készíte amely 20, forin sopr hitköz jav hagyományozo Eb összeg ta járulékai ép temp 187 amel n ünnepélyesség Jelli Ad bé ra avat f 1884- befejeződ isk felépít amely forint Széche Lás g hozzájáru isk mindink magyaroso kezd 1893.rendszeresítet magyarnyelvoktatá jótékony gyakorlá különbö cél alak egyesüle végez vég 1863- megalak Nőegyl kés Betegsegél Egyl szeg gyerme felruházásá foglalk Fillér-Egy szeg diá támogatás szolg Deáksegél Egyesül 1892- rabbis betölt vég meghív Sp Ja Büch Ad rabbik Mind jelölt vol párthí ellenté anny kiélesedt h legjobb lát mindkettő eláll választ bizonyta id elhalasztot c 18 tartot m ami szi egyhangú megválasztot Pol Mik hitköz é á hitköz léleksz 15 családs kö v adófiz tagg Foglalkozás kereske nagykereske köztisztvise magántisztvise magán orv ipar ügyv taní nagyipar vállalko mérn sza pály í kato gazdálk egy közadakozás költségve 32, pen ami 30, pen hitéle szociá filantropi célo költen Anyakön területé tartoz sopr já község isk tantestül Lan Ja igazga Hoff Jú Weinber E tanít világháború 356 katonáskod h hal ha hitköz tag kö többek n szere gyári kiépítéséb követk vállala van zsi kezéb Hac Li F Schwa Vik téglagyár Ma L Eisenm Rei Wal K textilgyár Jac Sán szivarkahüvelygy hitköz vezetősé Pol Mi főrab Schönber Gusz eln i Hac Li Mitz Sala alelnök Schil Vil pénztárn Schei Sa Stra Ja We Hen templomgondnok Né Vil iskolasz eln Stras E iskolasz aleln Keme Ala hitközs ügyé Léde Sán Ker Ig iskolaépül gondnok N Fere Kra Mih Spit Józ előljárós tag Hor Re jeg ortho hitközsé hitközség 18 kiv alapíto m megalaku évé rab választ hitköz Grünw M személyéb u hitköz é á hitköz e eln Pol Sala vo a Fu Vilm Gel Mik Frischm Jak Wittm Káro Kla Káro Fu Jón Kla Ado Kla Öd Ullm Henr Rosenber Bé Sch Öd Friedm Izid vé pe Wei B követ eln székb kiv lel vezetők tulajdonítha h hitköz gy tempó fejlődö tagjai sz csakha megkétszereződ ol intézmén létesült amel gondo őrköd hagyomán fele 1874- létes Tal T isko amel hitköz c szubvencion magáno tarta f Tal T 19 mod berendez hajlé kerü mel Goldsohm Szigfr kezdeményezés önkén adományok létesített iskolá há tanít növendékei sz 1 -91- ép hitköz n templo 23, forin építkez költsé hitköz kölc út fedez 1911- rituá für pászkahá épít hitközs ugyanak ezu többs prób el népisko létesíte sikerti h gyerme status- hitköz iskolá látogatj 1912- Klau Gy n adomá segítségé kü teme létesített 1917- alak jesi amely Po Si vezet hallgatói sz hitköz intézmén Che Kadi mely eln Friedm Vilm aleln Bienenf Be Tal Tó mely eln Goldschm Szigfri aleln Schis Sim felnőt talm bib oktatás szolg S Chev mely eln Bienenf Dez aleln Fleischm Sa elő rabb Mül Laj Ezenkí Nőegyl mely Sch Izido eln Stei Miks alelnö Bi Cho beteg-segélyzőegyesül m Bre Ig elnökl al műkö Tifer Bachu egyesül m hé kult ismerteté tű céljá hitköz tag kö Wei B el vár ügyé társada élet elők szere játsz Ip vállalkozáso létesített Stei Józ téglag Stei Gy E ugyanc téglag mind ü nagysz munk foglalkozt hitköz 50, pen költségvetés dolgoz mely 8 pen for szociá filantropi célok hitköz történe Pol Mi í m zsi történ S.- könyvéb hitköz léleksz 11 csalá sz 2 a 209 fizetn Foglalko szeri nagykereske taní kereske ügyv munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar magá egy hitköz vezetős Grünw M főrab Wei B eln Schis Si aleln Feigelst pénztár Friedm Izi ellen Mül Fü Goldschm templ elöljár

14553

CÍM So

SZÓC Sop s vá So 35 zsid törté visszany ma állam-alap kor 1526 ható­ságo inté feliratu zs állítot ő k S. lak­ l egé hit ada el­foga üldöz idej ír am t túlo ősis ala joga megvédhes E sze határozo megállapíth el z la S.- p k z utcá­ ak szokása megfelel zsidó legré történ értesü 13 telekk azo po adat k ró E maj mi városrés találh kimut sze­ huszo z tulajdon 1360- száműzet idej Kiűz k eml hag magu zsi nyu rés la Ausztr vándo­rol L egyné kivét rendel­ke é zsid sújto város adományo Bécsújhe meg­telepe zs állan fenntarto összeköte Magyarország számkive­ rend visszavo s mara Ausztriá Tu zsidók ko­ pénz tekinté le Ausztri Sm E száműz a fenntar kapcsol sú kár oko Bécsújhe­ zsidók S. tová ve kölcsön tő a s ke i zs visszatérés lehetős polg folyamo Lajos me adóssá visszafizetés kö­telezett a La S.-ia ked­ jár Ru osz herce ford beleegye mel menth S.-i adóssá a m Bécsújhe megtelepe zs zs h he zs vol 1365 he semmi nyilvánít Bécsújhe zsidó adóslevele M e kia kir rend értelm i visszaköltö zsi ingatla javaré id ké talál m ez gazdátlan­s id polgá markosab v önkény lefogla E a sz keletkez ame felvető bonyo kérd m év eltartot­ 1368 Iz zsid m La foglalkozt Iz zs ké adósságleve ú megerősít keresz lak elle lev végl megsemmisít sürget zs ezidö- sok zakla szenved k vámp fizette v Zsidó a pecséthaszn jog megfoszto H pecs Viszon s javulha s 1 üg rendezé Zsig ki teljhat megbízatá Su nemesem kül 1 alkance S.- hitelüzl k áll sére é zsidó Al ki 1 Gy mészáro eleng kamato amelye z hitelező tartoz 1440 öz Erzs kirá sú méltánytalans köve elle v fa k ház erő-dí szempo m lebontot h lakó tulajdonosa kirá nyúj kárpótl egysze n ajándék zs belváro há rendelet végrehajtás vá taná b Intézked a indoko keresz hí tö becs zsidó hitetlenek ká súj polgár felment kölcs visszafize amely lerom háza ve zsidók zsidó megparancso eze valamenn há lakhat rendel 1 hivatko vá Erzs rendelkezése veh hasz Erzs Fri r királ auszt császá vár zál vete :r,álogbirt p zs kérel Erzs rendel érvénytelenít meghag zsidó tize h zsinagóg ve t fel kölcsön visszafizes zs egé 1 bekövetke ú kiűzetés meghag jogai él 1440 kez periódus am orsz zsidó hiva megs Orsz zsidó zs ép or t zsi vá hatóságo vo alárend viszonyai k ál javu am Má ki felállít z praefect Z praefec Má ha 1 ú megpróbáltatás ho rá S. zava komo veszélyezt zs é vagyonbiztonsá v bört vet zsid a feltéte bocsát ti szaba adósai enge tartozásai Beat Má özv Co J m közbelép v eng szab elfo zsidó Nemso ez ad m g b Baithmü Lajos kat parancsnoká 1 ot zsid t Z ve ré erőszak hajto m önkénye tudomá ju Ulászló hatóság felszólíto zsidó besze összeg fize vis 1503 zsid bört vetet m Sal zsid megkeresztelke vissza zsidósá vallo te zs csábíto keresz elhagyá Dózsa- parasztláz ide 1 Ú veszed fenyeg zsidó Ulászl fordu segítség v lázadó szem ki S. kül védel ajánl ő kerü súlyo megpróbáltatáso E ko igazságszolgáltatás jell pé jegy történe Doro gyi asszo Ha zsid feles meggyilk kirabo vá hat állít Brandenb Gy kérel szabadonbocsá vá rab h ré szá lefogla meggyil ass férj v kormányta szolgálta igazsá E ko gazda t megszorítá te zsidó megtilto n fino drá posztóneműe keresked m fé versenyképességü keresz keresk Keresked kö pos árulhat mérsékel szabó keresztülvi z sz r adhass keresztény alku elér keresz á köt üzle z közvetíthes élelmiszerár p k e lé siker zs o áru amilyene keresked elad vásárolhassa S. mi e há tarto vá tele bizo ré zs háza ju d 1379 ok ma ő levéltár zsidó elnyo helyz egy segí körülm zs megkárosí kir kinc ká tört mint zs ki kamaraszo vo Kamaraszo Ulá a o tör kir beleavatk érdekük L kijelent városá f t ot zs elnyomá 1523 olt v zsid megha város ál megerősí szabadal értelm ha bék zsid gondosko vag szem biztonságuk külön adó azo nyomorg v ez zsid Z ingatl fize zsidó-n feljegyeztet megvásá éven ma fori fize város zs léts 1 ok szer négy f v Enn t akkor kiű zs sz vá 1 ot zs s m panas for Ferdinánd azo öt- hat lehe mindös tekint vess moh id S. szám megszök azonk p zaklat m vá mindny végl kiűzetés korá ön távo z kö középnagy 1 Kive extraordin forin já ho köz id pozs zs hitköz legtekintélye id vezérsz zsidó jut zakl kö fejlő hitkö tar moh vés végz ver u am türelme katolik ve kez or kormányzá zs hely na ros for Magyarorszá 1526 hos huza zs kir dekrétu örök-i kiűze város a XV sz. kez visszaté zsid val élet ko k történ ma r Kétségte S. vir hitkö v a színvon ál legnag hitközség buda pozsonyi zsid kiűzetésü rabo h pergament bekö táblá haszná amelye né me levéltár Eze kitű zs Talmu Bi exegesis foglalko tanulmányo Maimoni törvénykön Természet egy intézmén vol 1379 ritu fürd tudomás több említt zsinag a Új-utc v zs utc T ra ál hitkö é Körülb v M ra a Minh szerz ki tekinté hivatko sz. isme Ká rab rab J ra rab Utó e történetír Salse Haka szerz ask orsz e tud eml Valósz tanház tarto f azo n bizonyí zsid törté 1 kezdő Aze la néhá város titok megtü vége s közös mun 1840 országgy megnyit zs szá sz kir város e kezd v zs letelepe S.- Érd jelen legtö Lakompak Kis-Marton Kabold Német-Keresztu Nagy-Marto jöt a ő tulajdonké S. kerü 15 száműz alkalmá vá ta tradíció i áskáló zs el ezú telj eredménytele zs s állan növeked Ele beköltözö tömörü k hitközsé h a hitközsé kötelék marad aho elkerü val társul létesítet mi tekinte nehézség okoz legin te is hiá érez 1 temetőhe kérelme város azo ta a 1852 magánisko enged kér kap létre is kezde na gye működ ut zsidóell zavarg 1 vol kor azo szi paran a azo re teremt zs zavartal élhe mindin érezhe ön hitkö alapítás szüks Horsche Rób vall gyülek el 1 kérv nyúj hitkö alapítás engedélye vé mi kimuta há tarto sop község megka enged bizot megalak elölj Horsche Rób Zap Mi Me Mi Sal M vol E azo tem r áll zsina mi v ima-összejövetel külön bé lakáso tartot Mi 1 te he vonat kére vá ta i visszautasíto hitkö vezető elhatáro önerejü fo tem létesít Összegyűjtöt szüks p 1 megve Leimsi -tel z te Ugyane é ala Ch Kad a Léd Sá veze a ta hitkö 1 szüks ér lelkipászto Lá b Rehbe dájá eg vég rabbi-teendő Működés azo vo megelég 1 elbocsátot E hitkö r né mar a magyarázh temp iskolaépíté elfogl m mi er lekötö emancip u emlékez kongres következt t egyr ki megalapíto orth hitközsé anya-hitkö fog kongress szabályzat megma sta-tusquo- ala templomép ekö na la ha szerencsé véle hitkö segítség Rosen Ja hitkö legnag jóte Asehaf-fen mell va szerencsétlensé él veszít kataszt he végrendel készít amel 20 fori sop hitkö ja hagyományoz E össze t járuléka é tem 18 ame ünnepélyessé Jell A b r ava 1884 befejező is felépí amel forin Széch Lá hozzájár is mindin magyaros kez 1893.rendszeresíte magyarnyelvoktat jótékon gyakorl különb cé ala egyesül vége vé 1863 megala Nőegy ké Betegsegé Egy sze gyerm felruházás foglal Fillér-Eg sze di támogatá szol Deáksegé Egyesü 1892 rabbi betöl vé meghí S J Büc A rabbi Min jelöl vo párth ellent ann kiélesed legjob lá mindkett elál válasz bizonyt i elhalaszto 1 tarto am sz egyhang megválaszto Po Mi hitkö hitkö léleks 1 család k adófi tag Foglalkozá keresk nagykeresk köztisztvis magántisztvis magá or ipa ügy tan nagyipa vállalk mér sz pál kat gazdál eg közadakozá költségv 32 pe am 30 pe hitél szoci filantrop cél költe Anyakö terület tarto sop j közsé is tantestü La J igazg Hof J Weinbe taní világhábor 35 katonásko ha h hitkö ta k többe szer gyár kiépítésé követ vállal va zs kezé Ha L Schw Vi téglagyá M Eisen Re Wa textilgyá Ja Sá szivarkahüvelyg hitkö vezetős Po M főra Schönbe Gus el Ha L Mit Sal alelnö Schi Vi pénztár Sche S Str J W He templomgondno N Vi iskolas el Stra iskolas alel Kem Al hitköz ügy Léd Sá Ke I iskolaépü gondno Fer Kr Mi Spi Jó előljáró ta Ho R je orth hitközs hitközsé 1 ki alapít megalak év ra válasz hitkö Grün személyé hitkö hitkö el Po Sal v F Vil Ge Mi Frisch Ja Witt Kár Kl Kár F Jó Kl Ad Kl Ö Ull Hen Rosenbe B Sc Ö Fried Izi v p We köve el szék ki le vezető tulajdoníth hitkö g temp fejlőd tagja s csakh megkétszerező o intézmé létesül ame gond őrkö hagyomá fel 1874 léte Ta isk ame hitkö szubvencio magán tart Ta 1 mo berende hajl ker me Goldsoh Szigf kezdeményezé önké adományo létesítet iskol h taní növendéke s -91 é hitkö templ 23 fori építke költs hitkö köl ú fede 1911 ritu fü pászkah épí hitköz ugyana ez több pró e népisk létesít sikert gyerm status hitkö iskol látogat 1912 Kla G adom segítség k tem létesítet 1917 ala jes amel P S veze hallgató s hitkö intézmé Ch Kad mel el Fried Vil alel Bienen B Ta T mel el Goldsch Szigfr alel Schi Si felnő tal bi oktatá szol Che mel el Bienen De alel Fleisch S el rab Mü La Ezenk Nőegy mel Sc Izid el Ste Mik aleln B Ch beteg-segélyzőegyesü Br I elnök a műk Tife Bach egyesü h kul ismertet t célj hitkö ta k We e vá ügy társad éle elő szer játs I vállalkozás létesítet Ste Jó tégla Ste G ugyan tégla min nagys mun foglalkoz hitkö 50 pe költségveté dolgo mel pe fo szoci filantrop célo hitkö történ Po M zs törté S. könyvé hitkö léleks 1 csal s 20 fizet Foglalk szer nagykeresk tan keresk ügy mun nagyipa or magántisztvis vállalk ipa mag eg hitkö vezető Grün főra We el Schi S alel Feigels pénztá Fried Iz elle Mü F Goldsch temp elöljá

1455

CÍ S

SZÓ So v S 3 zsi tört visszan m állam-ala ko 152 ható­ság int felirat z állíto S la eg hi ad el­fog üldö ide í a túl ősi al jog megvédhe sz határoz megállapít e l S. utc a szokás megfele zsid legr törté értes 1 telek az p ada r ma m városré talál kimu sz husz tulajdo 1360 száműze ide Kiű em ha mag zs ny ré l Auszt vándo­ro egyn kivé rendel­k zsi sújt váro adomány Bécsújh meg­telep z álla fenntart összeköt Magyarorszá számkiv ren visszav mar Ausztri T zsidó k pén tekint l Ausztr S számű fennta kapcso s ká ok Bécsújh zsidó S tov v kölcsö t k z visszatéré lehető pol folyam Lajo m adóss visszafizeté kö­telezet L S.-i ke já R os herc for beleegy me ment S.- adóss Bécsújh megtelep z z h z vo 136 h semm nyilvání Bécsújh zsid adóslevel ki ki ren értel visszakölt zs ingatl javar i k talá e gazdátlan­ i polg markosa önkén lefogl s keletke am felvet bony kér é eltarto 136 I zsi L foglalkoz I z k adósságlev megerősí keres la ell le vég megsemmisí sürge z ezidö so zakl szenve vám fizett Zsid pecséthasz jo megfoszt pec Viszo javulh ü rendez Zsi k teljha megbízat S nemese kü alkanc S. hitelüz ál sér zsid A k G mészár elen kamat amely hitelez tarto 144 ö Erz kir s méltánytalan köv ell f há erő-d szemp lebonto lak tulajdonos kir nyú kárpót egysz ajándé z belvár h rendele végrehajtá v tan Intézke indok keres h t bec zsid hitetlene k sú polgá felmen kölc visszafiz amel lero ház v zsidó zsid megparancs ez valamen h lakha rende hivatk v Erz rendelkezés ve has Erz Fr kirá ausz csász vá zá vet :r,álogbir z kére Erz rende érvénytelení megha zsid tiz zsinagó v fe kölcsö visszafize z eg bekövetk kiűzeté megha joga é 144 ke periódu a ors zsid hiv meg Ors zsid z é o zs v hatóság v aláren viszonya á jav a M k felállí praefec praefe M h megpróbáltatá h r S zav kom veszélyez z vagyonbiztons bör ve zsi feltét bocsá t szab adósa eng tartozása Bea M öz C közbelé en sza elf zsid Nems e a Baithm Lajo ka parancsnok o zsi v r erősza hajt önkény tudom j Ulászl hatósá felszólít zsid besz össze fiz vi 150 zsi bör vete Sa zsi megkeresztelk vissz zsidós vall t z csábít keres elhagy Dózsa parasztlá id vesze fenye zsid Ulász ford segítsé lázad sze k S kü véde aján ker súly megpróbáltatás k igazságszolgáltatá jel p jeg történ Dor gy assz H zsi fele meggyil kirab v ha állí Branden G kére szabadonbocs v ra r sz lefogl meggyi as fér kormányt szolgált igazs k gazd megszorít t zsid megtilt fin dr posztónemű kereske f versenyképesség keres keres Kereske k po árulha mérséke szab keresztülv s adhas keresztén alk elé keres kö üzl közvetíthe élelmiszerá l sike z ár amilyen kereske ela vásárolhass S m h tart v tel biz r z ház j 137 o m levéltá zsid elny hely eg seg körül z megkáros ki kin k tör min z k kamarasz v Kamarasz Ul tö ki beleavat érdekü kijelen város o z elnyom 152 ol zsi megh váro á megerős szabada értel h bé zsi gondosk va sze biztonságu külö ad az nyomor e zsi ingat fiz zsidó- feljegyezte megvás éve m for fiz váro z lét o sze nég En akko ki z s v o z pana fo Ferdinán az öt ha leh mindö tekin ves mo i S szá megszö azon zakla v mindn vég kiűzeté kor ö táv k középnag Kiv extraordi fori j h kö i poz z hitkö legtekintély i vezérs zsid ju zak k fejl hitk ta mo vé vég ve a türelm katoli v ke o kormányz z hel n ro fo Magyarorsz 152 ho huz z ki dekrét örök- kiűz váro X sz ke visszat zsi va éle k törté m Kétségt S vi hitk színvo á legna hitközsé bud pozsony zsi kiűzetés rab pergamen bek tábl haszn amely n m levéltá Ez kit z Talm B exegesi foglalk tanulmány Maimon törvénykö Természe eg intézmé vo 137 rit für tudomá töb említ zsina Új-ut z ut r á hitk Körül r Min szer k tekint hivatk sz ism K ra ra r ra Ut történetí Sals Hak szer as ors tu em Valós tanhá tart az bizony zsi tört kezd Az l néh váro tito megt vég közö mu 184 országg megnyi z sz s ki váro kez z letelep S. Ér jele legt Lakompa Kis-Marto Kabol Német-Kereszt Nagy-Mart jö tulajdonk S ker 1 számű alkalm v t tradíci áskál z e ez tel eredménytel z álla növeke El beköltöz tömör hitközs hitközs kötelé mara ah elker va társu létesíte m tekint nehézsé oko legi t i hi ére temetőh kérelm váro az t 185 magánisk enge ké ka létr i kezd n gy műkö u zsidóel zavar vo ko az sz para az r terem z zavarta élh mindi érezh ö hitk alapítá szük Horsch Ró val gyüle e kér nyú hitk alapítá engedély v m kimut h tart so közsé megk enge bizo megala elöl Horsch Ró Za M M M Sa vo az te ál zsin m ima-összejövete külö b lakás tarto M t h vona kér v t visszautasít hitk vezet elhatár önerej f te létesí Összegyűjtö szük megv Leims -te t Ugyan al C Ka Lé S vez t hitk szük é lelkipászt L Rehb dáj e vé rabbi-teend Működé az v megelé elbocsáto hitk n ma magyaráz tem iskolaépít elfog m e leköt emanci emléke kongre következ egy k megalapít ort hitközs anya-hitk fo kongres szabályza megm sta-tusquo al templomé ek n l h szerencs vél hitk segítsé Rose J hitk legna jót Asehaf-fe mel v szerencsétlens é veszí katasz h végrende készí ame 2 for so hitk j hagyományo össz járulék te 1 am ünnepélyess Jel av 188 befejez i felép ame fori Széc L hozzájá i mindi magyaro ke 1893.rendszeresít magyarnyelvokta jótéko gyakor külön c al egyesü vég v 186 megal Nőeg k Betegseg Eg sz gyer felruházá fogla Fillér-E sz d támogat szo Deákseg Egyes 189 rabb betö v megh Bü rabb Mi jelö v párt ellen an kiélese legjo l mindket elá válas bizony elhalaszt tart a s egyhan megválaszt P M hitk hitk lélek csalá adóf ta Foglalkoz keres nagykeres köztisztvi magántisztvi mag o ip üg ta nagyip vállal mé s pá ka gazdá e közadakoz költség 3 p a 3 p hité szoc filantro cé költ Anyak terüle tart so közs i tantest L igaz Ho Weinb tan világhábo 3 katonásk h hitk t több sze gyá kiépítés köve válla v z kez H Sch V téglagy Eise R W textilgy J S szivarkahüvely hitk vezető P főr Schönb Gu e H Mi Sa aleln Sch V pénztá Sch St H templomgondn V iskola e Str iskola ale Ke A hitkö üg Lé S K iskolaép gondn Fe K M Sp J előljár t H j ort hitköz hitközs k alapí megala é r válas hitk Grü személy hitk hitk e P Sa Vi G M Frisc J Wit Ká K Ká J K A K Ul He Rosenb S Frie Iz W köv e szé k l vezet tulajdonít hitk tem fejlő tagj csak megkétszerez intézm létesü am gon őrk hagyom fe 187 lét T is am hitk szubvenci magá tar T m berend haj ke m Goldso Szig kezdeményez önk adomány létesíte isko tan növendék -9 hitk temp 2 for építk költ hitk kö fed 191 rit f pászka ép hitkö ugyan e töb pr népis létesí siker gyer statu hitk isko látoga 191 Kl ado segítsé te létesíte 191 al je ame vez hallgat hitk intézm C Ka me e Frie Vi ale Biene T me e Goldsc Szigf ale Sch S feln ta b oktat szo Ch me e Biene D ale Fleisc e ra M L Ezen Nőeg me S Izi e St Mi alel C beteg-segélyzőegyes B elnö mű Tif Bac egyes ku ismerte cél hitk t W v üg társa él el sze ját vállalkozá létesíte St J tégl St ugya tégl mi nagy mu foglalko hitk 5 p költségvet dolg me p f szoc filantro cél hitk törté P z tört S könyv hitk lélek csa 2 fize Foglal sze nagykeres ta keres üg mu nagyip o magántisztvi vállal ip ma e hitk vezet Grü főr W e Sch ale Feigel pénzt Frie I ell M Goldsc tem elölj