14597.htm
CÍMSZÓ: Stein
SZEMÉLYNÉV: Stein Aurél
SZÓCIKK: "Stein Marc Aurél, sir,
archeológus, utazó és orientalista, szül. Budapesten 1862 nov. 6. Szanszkrit
nyelvésznek készült és Bécs, Tübingen, Oxford és London egyetemein tanult. 1888-ban
kinevezték az indiai Lahoreba a Punjab-egyetem könyvtárnokának és az ottani
Keleti Szeminárium igazgatójának, egyszersmind a szanszkrit nyelv tanára és a
kerület tanulmányi főigazgatója lett. Egyideig Kalkuttában is működött.
Világhírű archeológus. Kasmírban, a kinai Turkesztánban és a Góbi Sivatagban
eredményes ásatásokat végzett. Utazásairól írt műveinek egy része magyarul ia
megjelent. (Homokba temetett városok ; Középázsiai utam; Romvárosok Ázsia
sivatagjaiban ; Indiából Kínába; Harmadik utam Belső-Ázsiába, 1913-1916). S.
munkássága kiterjed Észak-India vallástörténetére, továbbá a görög-kor
maradványaira és főleg a skíta-uralom művelődési viszonyaira, valamint a
szanszkrit-utáni indiai nyelvekre és azok paleográfiájára. Ezek a tudományos
művei sorrendben a következők: Zoroastrian Deities on indoscythian Goins
(1888); Zur Geschichte der Pahis von Kabul (1893); Kalhanas Rajatarangini or
Ghromcle of the Kinqs of Kashmir (3 vol text and translation, 1892-1900);
Catalogue of the Sanscrit Manuscripts in the Raqhunatha Temple Library of His
Highnes the Maharadja of Jamnu and Kashmir (1884); Detailed Report of an
Archeological Tour with the Buner Field Force (1898); Memoir on Maps
Illustrating the Ancient Geography of Kashmir (1899); Afganistan in Avestic
Geography (1888); Notes on Ou-Kong's Account of Kashmir (1896); Serindia (5
vol: 1909); melyben belsőázsiai útjának eredményeiről számol be, továbbá The
thousend Buddhas (1921). S. mint kartográfus is a legjelentékenyebbek közé
tartozik, mert a Taklamankán és Góbi-sivatag, meg a Khüen-Lün- hegylánc
ismeretlen vidékeit felvételezte. Tagja a Magyar Tud. Akadémiának, a Magy.
Földrajzi Társaságnak, melynek Lóczy-érmet ő nyerte meg először, díszdoktora a
cambridgei és oxfordi egyetemeknek és tagja számos külföldi tudomá nyos
akadémiának. A háború alatt megkapta az angol állampolgárságot és ez alkalommal
bárói rangra is emelték."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4597. címszó a lexikon =>
805. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14597.htm
CÍMSZÓ: Stein
SZEMÉLYNÉV: Stein Aurél
SZÓCIKK: Stein Marc Aurél, sir, archeológus, utazó és orientalista, szül.
Budapesten 1862 nov. 6. Szanszkrit nyelvésznek készült és Bécs, Tübingen,
Oxford és London egyetemein tanult. 1888-ban kinevezték az indiai Lahoreba a
Punjab-egyetem könyvtárnokának és az ottani Keleti Szeminárium igazgatójának,
egyszersmind a szanszkrit nyelv tanára és a kerület tanulmányi főigazgatója
lett. Egyideig Kalkuttában is működött. Világhírű archeológus. Kasmírban, a
kinai Turkesztánban és a Góbi Sivatagban eredményes ásatásokat végzett.
Utazásairól írt műveinek egy része magyarul ia megjelent. Homokba temetett
városok ; Középázsiai utam; Romvárosok Ázsia sivatagjaiban ; Indiából Kínába;
Harmadik utam Belső-Ázsiába, 1913-1916 . S. munkássága kiterjed Észak-India
vallástörténetére, továbbá a görög-kor maradványaira és főleg a skíta-uralom
művelődési viszonyaira, valamint a szanszkrit-utáni indiai nyelvekre és azok
paleográfiájára. Ezek a tudományos művei sorrendben a következők: Zoroastrian
Deities on indoscythian Goins 1888 ; Zur Geschichte der Pahis von Kabul 1893 ;
Kalhanas Rajatarangini or Ghromcle of the Kinqs of Kashmir 3 vol text and
translation, 1892-1900 ; Catalogue of the Sanscrit Manuscripts in the
Raqhunatha Temple Library of His Highnes the Maharadja of Jamnu and Kashmir
1884 ; Detailed Report of an Archeological Tour with the Buner Field Force 1898
; Memoir on Maps Illustrating the Ancient Geography of Kashmir 1899 ;
Afganistan in Avestic Geography 1888 ; Notes on Ou-Kong's Account of Kashmir
1896 ; Serindia 5 vol: 1909 ; melyben belsőázsiai útjának eredményeiről számol
be, továbbá The thousend Buddhas 1921 . S. mint kartográfus is a
legjelentékenyebbek közé tartozik, mert a Taklamankán és Góbi-sivatag, meg a
Khüen-Lün- hegylánc ismeretlen vidékeit felvételezte. Tagja a Magyar Tud.
Akadémiának, a Magy. Földrajzi Társaságnak, melynek Lóczy-érmet ő nyerte meg
először, díszdoktora a cambridgei és oxfordi egyetemeknek és tagja számos
külföldi tudomá nyos akadémiának. A háború alatt megkapta az angol állampolgárságot
és ez alkalommal bárói rangra is emelték.
14597.ht
CÍMSZÓ Stei
SZEMÉLYNÉV Stei Auré
SZÓCIKK Stei Mar Aurél sir archeológus utaz é orientalista szül Budapeste
186 nov 6 Szanszkri nyelvészne készül é Bécs Tübingen Oxfor é Londo egyetemei
tanult 1888-ba kinevezté a india Lahoreb Punjab-egyete könyvtárnokána é a ottan
Kelet Szemináriu igazgatójának egyszersmin szanszkri nyel tanár é kerüle
tanulmány főigazgatój lett Egyidei Kalkuttába i működött Világhír archeológus
Kasmírban kina Turkesztánba é Gób Sivatagba eredménye ásatásoka végzett
Utazásairó ír műveine eg rész magyaru i megjelent Homokb temetet városo
Középázsia utam Romvároso Ázsi sivatagjaiba Indiábó Kínába Harmadi uta
Belső-Ázsiába 1913-191 S munkásság kiterje Észak-Indi vallástörténetére tovább
görög-ko maradványair é főle skíta-uralo művelődés viszonyaira valamin
szanszkrit-után india nyelvekr é azo paleográfiájára Eze tudományo műve
sorrendbe következők Zoroastria Deitie o indoscythia Goin 188 Zu Geschicht de
Pahi vo Kabu 189 Kalhana Rajatarangin o Ghromcl o th Kinq o Kashmi vo tex an
translation 1892-190 Catalogu o th Sanscri Manuscript i th Raqhunath Templ
Librar o Hi Highne th Maharadj o Jamn an Kashmi 188 Detaile Repor o a
Archeologica Tou wit th Bune Fiel Forc 189 Memoi o Map Illustratin th Ancien
Geograph o Kashmi 189 Afganista i Avesti Geograph 188 Note o Ou-Kong' Accoun o
Kashmi 189 Serindi vol 190 melybe belsőázsia útjána eredményeirő számo be
tovább Th thousen Buddha 192 S min kartográfu i legjelentékenyebbe köz tartozik
mer Taklamanká é Góbi-sivatag me Khüen-Lün hegylán ismeretle vidékei
felvételezte Tagj Magya Tud Akadémiának Magy Földrajz Társaságnak melyne
Lóczy-érme nyert me először díszdoktor cambridge é oxford egyetemekne é tagj
számo külföld tudom nyo akadémiának hábor alat megkapt a ango állampolgárságo é
e alkalomma báró rangr i emelték
14597.h
CÍMSZ Ste
SZEMÉLYNÉ Ste Aur
SZÓCIK Ste Ma Auré si archeológu uta orientalist szü Budapest 18 no
Szanszkr nyelvészn készü Béc Tübinge Oxfo Lond egyeteme tanul 1888-b kinevezt
indi Lahore Punjab-egyet könyvtárnokán otta Kele Szeminári igazgatójána
egyszersmi szanszkr nye taná kerül tanulmán főigazgató let Egyide Kalkuttáb
működöt Világhí archeológu Kasmírba kin Turkesztánb Gó Sivatagb eredmény
ásatások végzet Utazásair í művein e rés magyar megjelen Homok temete város
Középázsi uta Romváros Ázs sivatagjaib Indiáb Kínáb Harmad ut Belső-Ázsiáb
1913-19 munkássá kiterj Észak-Ind vallástörténetér továb görög-k maradványai
fől skíta-ural művelődé viszonyair valami szanszkrit-utá indi nyelvek az
paleográfiájár Ez tudomány műv sorrendb következő Zoroastri Deiti indoscythi
Goi 18 Z Geschich d Pah v Kab 18 Kalhan Rajatarangi Ghromc t Kin Kashm v te a
translatio 1892-19 Catalog t Sanscr Manuscrip t Raqhunat Temp Libra H Highn t
Maharad Jam a Kashm 18 Detail Repo Archeologic To wi t Bun Fie For 18 Memo Ma
Illustrati t Ancie Geograp Kashm 18 Afganist Avest Geograp 18 Not Ou-Kong Accou
Kashm 18 Serind vo 19 melyb belsőázsi útján eredményeir szám b továb T thouse
Buddh 19 mi kartográf legjelentékenyebb kö tartozi me Taklamank Góbi-sivata m
Khüen-Lü hegylá ismeretl vidéke felvételezt Tag Magy Tu Akadémiána Mag Földraj
Társaságna melyn Lóczy-érm nyer m előszö díszdokto cambridg oxfor egyetemekn
tag szám külföl tudo ny akadémiána hábo ala megkap ang állampolgárság alkalomm
bár rang emelté
14597.
CÍMS St
SZEMÉLYN St Au
SZÓCI St M Aur s archeológ ut orientalis sz Budapes 1 n Szanszk nyelvész
kész Bé Tübing Oxf Lon egyetem tanu 1888- kinevez ind Lahor Punjab-egye
könyvtárnoká ott Kel Szeminár igazgatóján egyszersm szanszk ny tan kerü tanulmá
főigazgat le Egyid Kalkuttá működö Világh archeológ Kasmírb ki Turkesztán G
Sivatag eredmén ásatáso végze Utazásai művei ré magya megjele Homo temet váro
Középázs ut Romváro Áz sivatagjai Indiá Kíná Harma u Belső-Ázsiá 1913-1 munkáss
kiter Észak-In vallástörténeté tová görög- maradványa fő skíta-ura művelőd
viszonyai valam szanszkrit-ut ind nyelve a paleográfiájá E tudomán mű sorrend
következ Zoroastr Deit indoscyth Go 1 Geschic Pa Ka 1 Kalha Rajatarang Ghrom Ki
Kash t translati 1892-1 Catalo Sansc Manuscri Raqhuna Tem Libr High Mahara Ja
Kash 1 Detai Rep Archeologi T w Bu Fi Fo 1 Mem M Illustrat Anci Geogra Kash 1
Afganis Aves Geogra 1 No Ou-Kon Acco Kash 1 Serin v 1 mely belsőázs útjá
eredményei szá tová thous Budd 1 m kartográ legjelentékenyeb k tartoz m
Taklaman Góbi-sivat Khüen-L hegyl ismeret vidék felvételez Ta Mag T Akadémián
Ma Földra Társaságn mely Lóczy-ér nye elősz díszdokt cambrid oxfo egyetemek ta
szá külfö tud n akadémián háb al megka an állampolgársá alkalom bá ran emelt
14597
CÍM S
SZEMÉLY S A
SZÓC S Au archeoló u orientali s Budape Szansz nyelvés kés B Tübin Ox Lo
egyete tan 1888 kineve in Laho Punjab-egy könyvtárnok ot Ke Szeminá igazgatójá
egyszers szansz n ta ker tanulm főigazga l Egyi Kalkutt működ Világ archeoló
Kasmír k Turkesztá Sivata eredmé ásatás végz Utazása műve r magy megjel Hom
teme vár Középáz u Romvár Á sivatagja Indi Kín Harm Belső-Ázsi 1913- munkás
kite Észak-I vallástörténet tov görög maradvány f skíta-ur művelő viszonya vala
szanszkrit-u in nyelv paleográfiáj tudomá m sorren követke Zoroast Dei indoscyt
G Geschi P K Kalh Rajataran Ghro K Kas translat 1892- Catal Sans Manuscr Raqhun
Te Lib Hig Mahar J Kas Deta Re Archeolog B F F Me Illustra Anc Geogr Kas Afgani
Ave Geogr N Ou-Ko Acc Kas Seri mel belsőáz útj eredménye sz tov thou Bud
kartogr legjelentékenye tarto Taklama Góbi-siva Khüen- hegy ismere vidé
felvétele T Ma Akadémiá M Földr Társaság mel Lóczy-é ny elős díszdok cambri oxf
egyeteme t sz külf tu akadémiá há a megk a állampolgárs alkalo b ra emel
1459
CÍ
SZEMÉL
SZÓ A archeol oriental Budap Szans nyelvé ké Tübi O L egyet ta 188 kinev i
Lah Punjab-eg könyvtárno o K Szemin igazgatój egyszer szans t ke tanul főigazg
Egy Kalkut műkö Vilá archeol Kasmí Turkeszt Sivat eredm ásatá vég Utazás műv
mag megje Ho tem vá Középá Romvá sivatagj Ind Kí Har Belső-Ázs 1913 munká kit
Észak- vallástörténe to görö maradván skíta-u művel viszony val szanszkrit- i
nyel paleográfiá tudom sorre követk Zoroas De indoscy Gesch Kal Rajatara Ghr Ka
transla 1892 Cata San Manusc Raqhu T Li Hi Maha Ka Det R Archeolo M Illustr An
Geog Ka Afgan Av Geog Ou-K Ac Ka Ser me belsőá út eredmény s to tho Bu kartog
legjelentékeny tart Taklam Góbi-siv Khüen heg ismer vid felvétel M Akadémi Föld
Társasá me Lóczy- n elő díszdo cambr ox egyetem s kül t akadémi h meg
állampolgár alkal r eme