14607.htm
CÍMSZÓ: Steiner
SZEMÉLYNÉV: Steiner Lajos
SZÓCIKK: "Steiner Lajos,
egyetemi tanár, meteorológus, szül. Vácon 1871 jún. 15. A budapesti egyetemen
tanult, majd a göttingeni és berlini egyetemeken folytatta tanulmányait s miután
filozófiai doktorátust szerzett, a Meteorológiai Intézet tisztviselője lett.
1907 óta egyetemi magántanár, 1917-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia
tagjává választotta. Magyar és külföldi matematikai, meteorológiai és fizikai
szaklapokban számos tanulmánya, a wasshingtoni Terrestrial Magnetiom és a
Meteorologische Zeitschrift c. folyóiratokban pedig több értekezése jelent meg.
Könyvalakban megjelent művei: Az 1892. II. Üstökös pályája (1897): A
Balaton-vidékén az 1901 nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei (1902.
A Balaton tudományos tanulmányozásainak; eredményei c. sorozatban); Der
tagliche Gang der erdmagnetischen Elemente der Kingua Fjord (1904. Archiv. d.
Deutschen Seewarte Hamburg); A földmágnességi háborgások egy különös alakjárúl;
Hőmérsékleti viszonyok a dobsinai jégbarlangban. Újabb nagyobb munkája: A föld
mágneses jelenségei (1923)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4607. címszó a lexikon =>
806. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14607.htm
CÍMSZÓ: Steiner
SZEMÉLYNÉV: Steiner Lajos
SZÓCIKK: Steiner Lajos, egyetemi tanár, meteorológus, szül. Vácon 1871 jún.
15. A budapesti egyetemen tanult, majd a göttingeni és berlini egyetemeken
folytatta tanulmányait s miután filozófiai doktorátust szerzett, a
Meteorológiai Intézet tisztviselője lett. 1907 óta egyetemi magántanár,
1917-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Magyar és
külföldi matematikai, meteorológiai és fizikai szaklapokban számos tanulmánya,
a wasshingtoni Terrestrial Magnetiom és a Meteorologische Zeitschrift c.
folyóiratokban pedig több értekezése jelent meg. Könyvalakban megjelent művei:
Az 1892. II. Üstökös pályája 1897 : A Balaton-vidékén az 1901 nyarán végzett
földmágnességi mérések eredményei 1902. A Balaton tudományos
tanulmányozásainak; eredményei c. sorozatban ; Der tagliche Gang der
erdmagnetischen Elemente der Kingua Fjord 1904. Archiv. d. Deutschen Seewarte
Hamburg ; A földmágnességi háborgások egy különös alakjárúl; Hőmérsékleti
viszonyok a dobsinai jégbarlangban. Újabb nagyobb munkája: A föld mágneses
jelenségei 1923 .
14607.ht
CÍMSZÓ Steine
SZEMÉLYNÉV Steine Lajo
SZÓCIKK Steine Lajos egyetem tanár meteorológus szül Váco 187 jún 15
budapest egyeteme tanult maj göttingen é berlin egyetemeke folytatt tanulmányai
miutá filozófia doktorátus szerzett Meteorológia Intéze tisztviselőj lett 190
ót egyetem magántanár 1917-be pedi Magya Tudományo Akadémi tagjáv választotta
Magya é külföld matematikai meteorológia é fizika szaklapokba számo tanulmánya
wasshington Terrestria Magnetio é Meteorologisch Zeitschrif c folyóiratokba
pedi töb értekezés jelen meg Könyvalakba megjelen művei A 1892 II Üstökö pályáj
189 Balaton-vidéké a 190 nyará végzet földmágnesség mérése eredménye 1902
Balato tudományo tanulmányozásainak eredménye c sorozatba De taglich Gan de
erdmagnetische Element de Kingu Fjor 1904 Archiv d Deutsche Seewart Hambur
földmágnesség háborgáso eg különö alakjárúl Hőmérséklet viszonyo dobsina
jégbarlangban Újab nagyob munkája föl mágnese jelensége 192
14607.h
CÍMSZ Stein
SZEMÉLYNÉ Stein Laj
SZÓCIK Stein Lajo egyete taná meteorológu szü Vác 18 jú 1 budapes egyetem
tanul ma göttinge berli egyetemek folytat tanulmánya miut filozófi doktorátu
szerzet Meteorológi Intéz tisztviselő let 19 ó egyete magántaná 1917-b ped Magy
Tudomány Akadém tagjá választott Magy külföl matematika meteorológi fizik
szaklapokb szám tanulmány wasshingto Terrestri Magneti Meteorologisc Zeitschri
folyóiratokb ped tö értekezé jele me Könyvalakb megjele műve 189 I Üstök pályá
18 Balaton-vidék 19 nyar végze földmágnessé mérés eredmény 190 Balat tudomány
tanulmányozásaina eredmény sorozatb D taglic Ga d erdmagnetisch Elemen d King
Fjo 190 Archi Deutsch Seewar Hambu földmágnessé háborgás e külön alakjárú
Hőmérsékle viszony dobsin jégbarlangba Úja nagyo munkáj fö mágnes jelenség 19
14607.
CÍMS Stei
SZEMÉLYN Stei La
SZÓCI Stei Laj egyet tan meteorológ sz Vá 1 j budape egyete tanu m götting
berl egyeteme folyta tanulmány miu filozóf doktorát szerze Meteorológ Inté
tisztvisel le 1 egyet magántan 1917- pe Mag Tudomán Akadé tagj választot Mag
külfö matematik meteorológ fizi szaklapok szá tanulmán wasshingt Terrestr
Magnet Meteorologis Zeitschr folyóiratok pe t értekez jel m Könyvalak megjel
műv 18 Üstö pály 1 Balaton-vidé 1 nya végz földmágness méré eredmén 19 Bala
tudomán tanulmányozásain eredmén sorozat tagli G erdmagnetisc Eleme Kin Fj 19
Arch Deutsc Seewa Hamb földmágness háborgá külö alakjár Hőmérsékl viszon dobsi
jégbarlangb Új nagy munká f mágne jelensé 1
14607
CÍM Ste
SZEMÉLY Ste L
SZÓC Ste La egye ta meteoroló s V budap egyet tan göttin ber egyetem folyt
tanulmán mi filozó doktorá szerz Meteoroló Int tisztvise l egye magánta 1917 p
Ma Tudomá Akad tag választo Ma külf matemati meteoroló fiz szaklapo sz tanulmá
wasshing Terrest Magne Meteorologi Zeitsch folyóirato p érteke je Könyvala
megje mű 1 Üst pál Balaton-vid ny vég földmágnes mér eredmé 1 Bal tudomá
tanulmányozásai eredmé soroza tagl erdmagnetis Elem Ki F 1 Arc Deuts Seew Ham
földmágnes háborg kül alakjá Hőmérsék viszo dobs jégbarlang Ú nag munk mágn
jelens
1460
CÍ St
SZEMÉL St
SZÓ St L egy t meteorol buda egye ta götti be egyete foly tanulmá m filoz
doktor szer Meteorol In tisztvis egy magánt 191 M Tudom Aka ta választ M kül
matemat meteorol fi szaklap s tanulm wasshin Terres Magn Meteorolog Zeitsc
folyóirat értek j Könyval megj m Üs pá Balaton-vi n vé földmágne mé eredm Ba
tudom tanulmányozása eredm soroz tag erdmagneti Ele K Ar Deut See Ha földmágne
hábor kü alakj Hőmérsé visz dob jégbarlan na mun mág jelen