14646.htm
CÍMSZÓ: Strausz
SZEMÉLYNÉV: Strausz Adolf
SZÓCIKK: "Strausz Adolf,
néprajzi író, egyetemi tanár, szül. Cecén (Fejér vm.) 1853 máj. 15.
Középiskolái után a Ludovika Akadémiát végezte és egyideig a vezérkarban teljesített
szolgálatot, majd a budapesti egyetemen tanult s főleg balkáni országok
néprajzának tanulmányozásával foglalkozott. A bolgár-magyar barátság
megalapozásában jelentős része van. Kormányküldetésben többízben beutazta a
Balkánt és Kis-Ázsiát a világháború alatt is. Az orosz-japán háború alatt a
török kormány mellett volt Motzu-Hitu japán császár hivatalos megbízottja. Mint
a bolgár néprazi és gazdasági viszonyok kitűnő ismerője munkatársa volt
Stambulov bolgár miniszterelnöknek és Ferdinánd bolgár király barátságával
tüntette ki. Tudományos munkásságának elismeréséül számos magyar és külföldi
kitüntetést kapott. S. sokáig volt rendes tanára a Keleti Akadémián keleti
országok politikai, néprajzi és gazdasági történetének, majd az egyetemen is
ugyanezt adta elő. 1923-ban nyugalomba vonult. Nagyszámú tudományos tanulmánya
magyar és külföldi folyóiratokban jelent meg s mint publicista is évtizedekig
dolgozott a Hon, Egyetértés, Nemzet, Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Pester
Lloyd, Neue Freie Presse, Frankfurter Zeitung, Times, Temps, Trnska Constitucia
és más nagy lapokba. Szerkesztette a Revue d'Orient, a Gazette de Hongrie és
Die Donaulander c. tudományos folyóiratokat. A Magyar Néprajzi Társaság egyik
megalapítója és tiszteletbeli tagja. Tudományos, néprajzi tárgyú darabjait
(Oroszjapán háború, stb.) többb százszor előadta az Uránia-színház. A közel
Kelet országainak etnográfiája szempontjából gyakran alapvető fontosságú
szakmunkái: Bosnyák föld és népe (1881); Bosnien, Land und Leute (1884);
Bosznia és Hercegovina (1885); A Balkáni félsziget (1888); Voyage au Montenegró
(1889); Bolgár népköltési gyűjtemény (1892); Bulgarische Volksdichtungen
(1895); Bolgár nyelvtan (1894); Bolgár néphit (1897); Die Bulgaren (1898);
Bosznia ipara (1898); Paris (1898); Románia (1899); Bulgária ipara (1901);
Szerbia (1903); Törökország (1905); Az új Balkán-félsziget (1913); Das
Osmanische Eeich (1917) Grossbulgarien (1917). S. a zsidó tudományos irodalmat
is gazdagította, megírta A római ghettó történetét (1929). Egyik legelső
kezdeményezője a magyarországi cionista-mozgalomnak s díszelnöke a Magyar
Cionista Szövetségnek. Számos alkalommal képviselte huzamosabb ideig a
magyarországi cionista szervezetet Londonban és a cionista
világkongresszusokon. A karlsbadi cionista világkongresszus megbízásából 1921.
tanulmányúton járt Palesztinában s útjáról magyar, német, francia és héber
lapokban számolt be. Magyar és külföldi cionista lapoknak állandó munkatársa s
a budai hitközségnek egyik vezetője. Kulturális téren igen jelentékeny és
lelkes működést fejt ki. A budai I. ker. templomkörzetnek díszelnöke."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4646. címszó a lexikon =>
810. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14646.htm
CÍMSZÓ: Strausz
SZEMÉLYNÉV: Strausz Adolf
SZÓCIKK: Strausz Adolf, néprajzi író, egyetemi tanár, szül. Cecén Fejér vm.
1853 máj. 15. Középiskolái után a Ludovika Akadémiát végezte és egyideig a
vezérkarban teljesített szolgálatot, majd a budapesti egyetemen tanult s főleg
balkáni országok néprajzának tanulmányozásával foglalkozott. A bolgár-magyar
barátság megalapozásában jelentős része van. Kormányküldetésben többízben
beutazta a Balkánt és Kis-Ázsiát a világháború alatt is. Az orosz-japán háború
alatt a török kormány mellett volt Motzu-Hitu japán császár hivatalos
megbízottja. Mint a bolgár néprazi és gazdasági viszonyok kitűnő ismerője
munkatársa volt Stambulov bolgár miniszterelnöknek és Ferdinánd bolgár király
barátságával tüntette ki. Tudományos munkásságának elismeréséül számos magyar
és külföldi kitüntetést kapott. S. sokáig volt rendes tanára a Keleti Akadémián
keleti országok politikai, néprajzi és gazdasági történetének, majd az
egyetemen is ugyanezt adta elő. 1923-ban nyugalomba vonult. Nagyszámú
tudományos tanulmánya magyar és külföldi folyóiratokban jelent meg s mint publicista
is évtizedekig dolgozott a Hon, Egyetértés, Nemzet, Budapesti Hírlap, Pesti
Napló, Pester Lloyd, Neue Freie Presse, Frankfurter Zeitung, Times, Temps,
Trnska Constitucia és más nagy lapokba. Szerkesztette a Revue d'Orient, a
Gazette de Hongrie és Die Donaulander c. tudományos folyóiratokat. A Magyar
Néprajzi Társaság egyik megalapítója és tiszteletbeli tagja. Tudományos,
néprajzi tárgyú darabjait Oroszjapán háború, stb. többb százszor előadta az
Uránia-színház. A közel Kelet országainak etnográfiája szempontjából gyakran
alapvető fontosságú szakmunkái: Bosnyák föld és népe 1881 ; Bosnien, Land und
Leute 1884 ; Bosznia és Hercegovina 1885 ; A Balkáni félsziget 1888 ; Voyage au
Montenegró 1889 ; Bolgár népköltési gyűjtemény 1892 ; Bulgarische Volksdichtungen
1895 ; Bolgár nyelvtan 1894 ; Bolgár néphit 1897 ; Die Bulgaren 1898 ; Bosznia
ipara 1898 ; Paris 1898 ; Románia 1899 ; Bulgária ipara 1901 ; Szerbia 1903 ;
Törökország 1905 ; Az új Balkán-félsziget 1913 ; Das Osmanische Eeich 1917
Grossbulgarien 1917 . S. a zsidó tudományos irodalmat is gazdagította, megírta
A római ghettó történetét 1929 . Egyik legelső kezdeményezője a magyarországi
cionista-mozgalomnak s díszelnöke a Magyar Cionista Szövetségnek. Számos
alkalommal képviselte huzamosabb ideig a magyarországi cionista szervezetet
Londonban és a cionista világkongresszusokon. A karlsbadi cionista
világkongresszus megbízásából 1921. tanulmányúton járt Palesztinában s útjáról
magyar, német, francia és héber lapokban számolt be. Magyar és külföldi cionista
lapoknak állandó munkatársa s a budai hitközségnek egyik vezetője. Kulturális
téren igen jelentékeny és lelkes működést fejt ki. A budai I. ker.
templomkörzetnek díszelnöke.
14646.ht
CÍMSZÓ Straus
SZEMÉLYNÉV Straus Adol
SZÓCIKK Straus Adolf néprajz író egyetem tanár szül Cecé Fejé vm 185 máj 15
Középiskolá utá Ludovik Akadémiá végezt é egyidei vezérkarba teljesítet
szolgálatot maj budapest egyeteme tanul főle balkán országo néprajzána
tanulmányozásáva foglalkozott bolgár-magya barátsá megalapozásába jelentő rész
van Kormányküldetésbe többízbe beutazt Balkán é Kis-Ázsiá világhábor alat is A
orosz-japá hábor alat törö kormán mellet vol Motzu-Hit japá császá hivatalo
megbízottja Min bolgá népraz é gazdaság viszonyo kitűn ismerőj munkatárs vol
Stambulo bolgá miniszterelnökne é Ferdinán bolgá királ barátságáva tüntett ki
Tudományo munkásságána elismeréséü számo magya é külföld kitüntetés kapott S
sokái vol rende tanár Kelet Akadémiá kelet országo politikai néprajz é gazdaság
történetének maj a egyeteme i ugyanez adt elő 1923-ba nyugalomb vonult Nagyszám
tudományo tanulmány magya é külföld folyóiratokba jelen me min publicist i
évtizedeki dolgozot Hon Egyetértés Nemzet Budapest Hírlap Pest Napló Peste
Lloyd Neu Frei Presse Frankfurte Zeitung Times Temps Trnsk Constituci é má nag
lapokba Szerkesztett Revu d'Orient Gazett d Hongri é Di Donaulande c tudományo
folyóiratokat Magya Néprajz Társasá egyi megalapítój é tiszteletbel tagja
Tudományos néprajz tárgy darabjai Oroszjapá háború stb több százszo előadt a
Uránia-színház köze Kele országaina etnográfiáj szempontjábó gyakra alapvet
fontosság szakmunkái Bosnyá föl é nép 188 Bosnien Lan un Leut 188 Boszni é
Hercegovin 188 Balkán félszige 188 Voyag a Montenegr 188 Bolgá népköltés
gyűjtemén 189 Bulgarisch Volksdichtunge 189 Bolgá nyelvta 189 Bolgá néphi 189
Di Bulgare 189 Boszni ipar 189 Pari 189 Románi 189 Bulgári ipar 190 Szerbi 190
Törökorszá 190 A ú Balkán-félszige 191 Da Osmanisch Eeic 191 Grossbulgarie 191
S zsid tudományo irodalma i gazdagította megírt róma ghett történeté 192 Egyi
legels kezdeményezőj magyarország cionista-mozgalomna díszelnök Magya Cionist
Szövetségnek Számo alkalomma képviselt huzamosab idei magyarország cionist
szervezete Londonba é cionist világkongresszusokon karlsbad cionist világkongresszu
megbízásábó 1921 tanulmányúto jár Palesztinába útjáró magyar német franci é
hébe lapokba számol be Magya é külföld cionist lapokna álland munkatárs buda
hitközségne egyi vezetője Kulturáli tére ige jelentéken é lelke működés fej ki
buda I ker templomkörzetne díszelnöke
14646.h
CÍMSZ Strau
SZEMÉLYNÉ Strau Ado
SZÓCIK Strau Adol népraj ír egyete taná szü Cec Fej v 18 má 1 Középiskol ut
Ludovi Akadémi végez egyide vezérkarb teljesíte szolgálato ma budapes egyetem
tanu fől balká ország néprajzán tanulmányozásáv foglalkozot bolgár-magy baráts
megalapozásáb jelent rés va Kormányküldetésb többízb beutaz Balká Kis-Ázsi
világhábo ala i orosz-jap hábo ala tör kormá melle vo Motzu-Hi jap csász
hivatal megbízottj Mi bolg népra gazdasá viszony kitű ismerő munkatár vo
Stambul bolg miniszterelnökn Ferdiná bolg kirá barátságáv tüntet k Tudomány
munkásságán elismerésé szám magy külföl kitünteté kapot soká vo rend taná Kele
Akadémi kele ország politika népraj gazdasá történeténe ma egyetem ugyane ad el
1923-b nyugalom vonul Nagyszá tudomány tanulmán magy külföl folyóiratokb jele m
mi publicis évtizedek dolgozo Ho Egyetérté Nemze Budapes Hírla Pes Napl Pest
Lloy Ne Fre Press Frankfurt Zeitun Time Temp Trns Constituc m na lapokb
Szerkesztet Rev d'Orien Gazet Hongr D Donauland tudomány folyóiratoka Magy
Népraj Társas egy megalapító tiszteletbe tagj Tudományo népraj tárg darabja
Oroszjap hábor st töb százsz előad Uránia-színhá köz Kel országain etnográfiá
szempontjáb gyakr alapve fontossá szakmunká Bosny fö né 18 Bosnie La u Leu 18
Boszn Hercegovi 18 Balká félszig 18 Voya Monteneg 18 Bolg népkölté gyűjtemé 18
Bulgarisc Volksdichtung 18 Bolg nyelvt 18 Bolg néph 18 D Bulgar 18 Boszn ipa 18
Par 18 Román 18 Bulgár ipa 19 Szerb 19 Törökorsz 19 Balkán-félszig 19 D
Osmanisc Eei 19 Grossbulgari 19 zsi tudomány irodalm gazdagított megír róm ghet
történet 19 Egy legel kezdeményező magyarorszá cionista-mozgalomn díszelnö Magy
Cionis Szövetségne Szám alkalomm képvisel huzamosa ide magyarorszá cionis
szervezet Londonb cionis világkongresszusoko karlsba cionis világkongressz
megbízásáb 192 tanulmányút já Palesztináb útjár magya néme franc héb lapokb
számo b Magy külföl cionis lapokn állan munkatár bud hitközségn egy vezetőj
Kulturál tér ig jelentéke lelk működé fe k bud ke templomkörzetn díszelnök
14646.
CÍMS Stra
SZEMÉLYN Stra Ad
SZÓCI Stra Ado népra í egyet tan sz Ce Fe 1 m Középisko u Ludov Akadém vége
egyid vezérkar teljesít szolgálat m budape egyete tan fő balk orszá néprajzá
tanulmányozásá foglalkozo bolgár-mag barát megalapozásá jelen ré v
Kormányküldetés többíz beuta Balk Kis-Ázs világháb al orosz-ja háb al tö korm
mell v Motzu-H ja csás hivata megbízott M bol népr gazdas viszon kit ismer
munkatá v Stambu bol miniszterelnök Ferdin bol kir barátságá tünte Tudomán
munkásságá elismerés szá mag külfö kitüntet kapo sok v ren tan Kel Akadém kel
orszá politik népra gazdas történetén m egyete ugyan a e 1923- nyugalo vonu
Nagysz tudomán tanulmá mag külfö folyóiratok jel m publici évtizede dolgoz H
Egyetért Nemz Budape Hírl Pe Nap Pes Llo N Fr Pres Frankfur Zeitu Tim Tem Trn
Constitu n lapok Szerkeszte Re d'Orie Gaze Hong Donaulan tudomán folyóiratok
Mag Népra Társa eg megalapít tiszteletb tag Tudomány népra tár darabj Oroszja
hábo s tö százs előa Uránia-szính kö Ke országai etnográfi szempontjá gyak
alapv fontoss szakmunk Bosn f n 1 Bosni L Le 1 Bosz Hercegov 1 Balk félszi 1
Voy Montene 1 Bol népkölt gyűjtem 1 Bulgaris Volksdichtun 1 Bol nyelv 1 Bol nép
1 Bulga 1 Bosz ip 1 Pa 1 Romá 1 Bulgá ip 1 Szer 1 Törökors 1 Balkán-félszi 1
Osmanis Ee 1 Grossbulgar 1 zs tudomán irodal gazdagítot megí ró ghe történe 1
Eg lege kezdeményez magyarorsz cionista-mozgalom díszeln Mag Cioni Szövetségn
Szá alkalom képvise huzamos id magyarorsz cioni szerveze London cioni
világkongresszusok karlsb cioni világkongress megbízásá 19 tanulmányú j
Palesztiná útjá magy ném fran hé lapok szám Mag külfö cioni lapok álla munkatá
bu hitközség eg vezető Kulturá té i jelenték lel működ f bu k templomkörzet
díszelnö
14646
CÍM Str
SZEMÉLY Str A
SZÓC Str Ad népr egye ta s C F Középisk Ludo Akadé vég egyi vezérka teljesí
szolgála budap egyet ta f bal orsz néprajz tanulmányozás foglalkoz bolgár-ma
bará megalapozás jele r Kormányküldeté többí beut Bal Kis-Áz világhá a orosz-j
há a t kor mel Motzu- j csá hivat megbízot bo nép gazda viszo ki isme munkat
Stamb bo miniszterelnö Ferdi bo ki barátság tünt Tudomá munkásság elismeré sz
ma külf kitünte kap so re ta Ke Akadé ke orsz politi népr gazda történeté egyet
ugya 1923 nyugal von Nagys tudomá tanulm ma külf folyóirato je public évtized
dolgo Egyetér Nem Budap Hír P Na Pe Ll F Pre Frankfu Zeit Ti Te Tr Constit lapo
Szerkeszt R d'Ori Gaz Hon Donaula tudomá folyóirato Ma Népr Társ e megalapí
tisztelet ta Tudomán népr tá darab Oroszj háb t száz elő Uránia-szín k K
országa etnográf szempontj gya alap fontos szakmun Bos Bosn L Bos Hercego Bal
félsz Vo Monten Bo népköl gyűjte Bulgari Volksdichtu Bo nyel Bo né Bulg Bos i P
Rom Bulg i Sze Törökor Balkán-félsz Osmani E Grossbulga z tudomá iroda
gazdagíto meg r gh történ E leg kezdeménye magyarors cionista-mozgalo díszel Ma
Cion Szövetség Sz alkalo képvis huzamo i magyarors cion szervez Londo cion
világkongresszuso karls cion világkongres megbízás 1 tanulmány Palesztin útj
mag né fra h lapo szá Ma külf cion lapo áll munkat b hitközsé e vezet Kultur t
jelenté le műkö b templomkörze díszeln
1464
CÍ St
SZEMÉL St
SZÓ St A nép egy t Középis Lud Akad vé egy vezérk teljes szolgál buda egye
t ba ors népraj tanulmányozá foglalko bolgár-m bar megalapozá jel Kormányküldet
több beu Ba Kis-Á világh orosz- h ko me Motzu cs hiva megbízo b né gazd visz k
ism munka Stam b minisztereln Ferd b k barátsá tün Tudom munkássá elismer s m
kül kitünt ka s r t K Akad k ors polit nép gazd történet egye ugy 192 nyuga vo
Nagy tudom tanul m kül folyóirat j publi évtize dolg Egyeté Ne Buda Hí N P L Pr
Frankf Zei T T T Consti lap Szerkesz d'Or Ga Ho Donaul tudom folyóirat M Nép
Tár megalap tisztele t Tudomá nép t dara Orosz há szá el Uránia-szí ország
etnográ szempont gy ala fonto szakmu Bo Bos Bo Herceg Ba féls V Monte B népkö
gyűjt Bulgar Volksdicht B nye B n Bul Bo Ro Bul Sz Töröko Balkán-féls Osman
Grossbulg tudom irod gazdagít me g törté le kezdemény magyaror cionista-mozgal
dísze M Cio Szövetsé S alkal képvi huzam magyaror cio szerve Lond cio
világkongresszus karl cio világkongre megbízá tanulmán Paleszti út ma n fr lap
sz M kül cio lap ál munka hitközs veze Kultu jelent l műk templomkörz díszel