Magyar Zsidó Lexikon: Szabadelvűség

14662.htm

CÍMSZÓ: Szabadelvűség

SZÓCIKK: Szabadelvűség. Vallásban, politikában, de még a tudományban és gazdasági életben is az az irány, amely arra törekszik, hogy nagyobb szabadságot, több jogot és könnyebb fejlődést biztosítson a társadalomnak és ehhez képest elvi ellensége minden korlátozásnak, főleg azoknak, amelyek a tekintélyek vak tiszteletében, a hagyományban, az öröklött formalizmusban és a történelmi jogban gyökereznek. Ennek az iránynak az a felfogása, hogy az ember boldogsága fontosabb, mint az öröklött formák szentültartása. Az élet folytonos változásai észszerű alkalmazkodást követelnek. Nem szabad hát a fejlődés törvényei alól kivonni a szokásokat és berendezkedéseket sem és ha vannak is közöttük olyanok, amelyek lényegük szerint szentek és sérthetetlenek, csak a tartalmukat védheti meg a multak iránt való tisztelet, de az élet kényszerűségeihez alkalmazkodó formai változást nem utasíthatja el. A lényeget nem érintő és csupán a formák célszerű megváltoztatására törekvő Sz. a zsidó irodalom minden periódusában észlelhető, ha némely korban bujkálnia is kellett és az irodalom mélységeiben húzódott is meg. Ilyen búvóhelye a Sz.-nek a talmudi Aggada is. Ez volt az ókori és középkori zsidó közvéleménynek szabad sajtója a hivatalos írásmagyarázattal szemben, amely annyi rendszabályt teremtett, hogy szinte agyonszabályozta a zsidó életet és ezzel magát a vallásosságot is. A zsidó gondolkodás már e korokban is szabadabb mozgást követelt és nem is tűrte el szó nélkül a hagyományok makacs forma-kultuszát. A szigorú rabbinizmussal szemben az Aggada képviseli a Sz.-et és az egész zsidó gondolkodásra jellemző, hogy a Talmud kodifikátorai egyáltalán nem fojtották el a szabadabb gondolkodást, sőt tűrték, még támogatták is és minden szabadelvű nyilatkozatot lelkiismeretesen feljegyeztek. Abban az időben az egész társadalmi élet jóformán az auktoritás elvén épült fel, a vallásos életben pedig a hagyományok tisztelete érvényesült. Aki ezekkel az elvekkel szembeszállt, tulajdonképen az uralkodó hatalommal szállt szembe és ez már akkor is hálátlan szerep volt. Az aggadisták mégis vállalták a kockázatot és épen Istennel példázgattak arról, hogy a népakarat fontosabb tényező, mint a tekintélyek tirannizmusa és a szabadakarat olyan attribútuma az életnek, amelytől még az Isten sem akarta megfosztani az emberiséget. Klasszikus plaszticitással hirdeti ezt a Sz.-et a következő Aggada: Mikor Mózes Isten sugalmazására irta a Tórát, az annál a mondatnál: ,Hadd teremtsünk embert a magunk képmására', feldöbbent. ,Uram, - szólt Istenhez - az eretnekek úgy magyarázzák majd ezt a fogalmazást, mint ha nem egymagád, hanem más istenekkel együtt teremtetted volna az embert és ürügyet találnak ebben a bálványiinádásra.' Mire az Úr igy felelt: ,Csak írd, amit mondok ; aki téves tant akar követni, hadd tegye meg; én azonban erkölcsi példát akarok adni arról, hogy a nagyok ne járjanak mindig a maguk esze után, hanem hallgassák meg a kisebbek véleményét is, mint ahogy én magam is az ember megteremtésének kérdését az angyalokkal vitattam meg, (Beresit Babba 1. 26). Volt az írásmagyarázóknak egy iskolája, amely szünetlenül arra törekedett, hogy a Szentirásnak amúgy is súlyos rendelkezéseit még megszigorítsa. Komplikált módszert épített ki erre és ebben nem csak a Biblia természetes értelmének volt nagy szerepe, de a szavak számértékének, a betűknek, a kötőszócskáknak és sok más egyébnek is. Ezt a módszert rabbi Akiba fejlesztette ki. A hivatalos felfogás nem mert szembeszállni a nagytekintélyű Akibával, de az Aggada meg merte tenni és a szabadelvű írásmagyarázat érdekében maró gúnnyal csúfolta ki a nagy mester túlzásait. Es a hatás kedvéért még a travesztálás eszközeitől sem riad vissza, magát Istent teszi meg Akiba kritikusának és a legközönségesebb szólásformákat adja Isten szájára, ami abban az időben, mikor az Isten-névből tabut csináltak és még a kiejtésétől is tartózkodtak, istenkáromlásnak számíthatott. Ez az Aggada a Tóra írása közben mutatja be Mózest. A nagy próféta elmerül a munkájába és egy-egy betűre gyönyörű cikornyákat rak. Az Isten nézi, aztán derűsen arra figyelmezteti, hogy mindezt csak Akibának csinálja, aki ezekre fogja majd ráaggatni az ő szigorításainak limlomját . Az Aggada Sz.-e a dogmatikus írásmagyarázaton is sok sebet ütött. A hagyományos felfogással szemben, amely a genezist a Biblia nyomán hirtelen elhatározásnak és hat napig tartott munkának tünteti fel, az Agggada azt vallja, hogy Isten számos világot teremtett és semmisített meg, amíg a mait jónak találta. Az Aggadának ebben a szabadelvű felfogásban már az evolúció csirái erjednek. Olykor a csodahit ellen is küzdött az aggadikus Sz. Megsemmisíteni nem merte, mert ezzel olyan elképzeléseket irtott volna ki a zsidó néplélekből, amelyek történelmi és költői értékek gyanánt éltek benne és eggyé forrtak a vallásával is. A Bibliában említett csodákról nem lehetett azt állítani, hogy azok nem történtek meg, de abba sem tudott belenyugodni az ókori zsidóság Sz.-e, hogy a nép úgy fogja fel őket, mint a természeten elkövetett erőszaktételt. Az Aggada ennélfogva azt a kompromisszumos formulát találta ki, hogy e csodák képeit a teremtés utolsó órájában fogadta magába az Isten, a megvalósulásuk tehát nem természetellenes, hanem törvényszerű, mert az Istenben éltek kezdettől fogva mint megvalósulásra váró princípiumok. Mindazon kísérletek között, melyeket a vallásbölcselet tesz avégből, hogy összeegyeztesse a csodákat a természet örök törvényeivel, ez a népies, naiv próbálkozás nem a legsikerületlenebb. De mindenesetre dokumentálja a talmudi gondolkodás szabadságát a bibliai szöveggel szemben, anélkül, hogy az abba vetett hitet megrendítette volna. Bőséges anyagot adtak a túlvilágról alkotott képzetek is a szabadelvű korrektívumoknak. A tálvilág már a Talimid korában mint az üdvösség és a hibátlan igazság országa élt a nép hitében. A zsidóság csak a túlvilág előcsarnokának, a kereszténység, siralomvölgyének tekintette a földi életet. Az életett már senki sem vette komolyan. És erre a Talinud egészen új felfogással lepi meg a cinikusokat és rezignálókat. Van még valami, ami még a túlvilági üdvösségnél is különb és ez az erkölcs. Jobb egyetlen óra bünbánatban és jócselekedetekben ezen a világon, mint az egész túlvilági élet. Ezt azonban nem kell úgy felfogni, mint a túlvilágba vetett hit tagadását, mert ezt az állítást a következő előzi meg: Jobb a túlvilág egyetlen órája lelki nyugalomban ennél az egész világnál (Ábot 4. 22). Tehát van túlvilág és nagyon üdvösséges az ott való tartózkodás a halál után, de az igazi üdvösséget és a lelkinyugalmat mégis csak a tiszta erkölcsök adják. Ez az aggadikus aforizma mindenesetre érdekesen példázza, hogy minő egyensúlyozó rúddá vált a hagyományos írásmagyarázat a vallás és erkölcs szakadékai fölött a józan meggondolás keskeny pallójára szorult ember kezében. Az ősi Sz. örök dokumentumai a Biblia ama könyvei, amelyek bölcselkedő tartalmukkal tűnnek ki: A Példabeszédek Könyve, Jób Könyve és a Prédikátor Könyve. Ezek a könyvek a józan ész sugallatára vezetnek vissza minden erkölcsi normát és nem keresnek ehhez szentesítést a kinyilatkoztatásban, sem mennyei meglátásokban. De elfogulatlanságukat még ennél is jobban az a feltűnő jelenség bizonyítja, hogy nincsenek külön tekintettel a zsidó népre, nemzeti problémával nem foglalkoznak és a zsidó vallásnak egyetlen intézménye sem szerepel a gondolatkörükben. A papi uralommal szemben már a próféták éltek a kritika jogával és ezt mindig a szabadelvűbb felfogás érdekében gyakorolták. A talmudi zsidóság már nem a kaszt papság előjogai ellen küzdött, hanem a törvényalkalmazó módszerük ellen, amelyet elavultnak és túlsötétnek tartott. A Sz. még a judikatúrát is a korhoz mért reformokra kényszerítette. A farizeusi zsidóságnak az a talmudi intézkedése, amely a Biblia büntetőszankcióit módosította és a szemet-szemért törvény szövegét csak képletesen vette és pénzváltságra értelmezte át, a Sz. diadala volt a szadduceusokkal szemben, akik még az igazságszolgáltatásban is ridegen a Biblia betűihez ragaszkodtak. Minden ősi intézménye között legszentebbnek a szombati munkaszünete ttartotta és tartja ma is még a rabbinikus zsidóság. Évszázadokon keresztül a talmudi törvényfejtegetés következetesen arra törekedett, hogy a megtámadha-tatlan szentségek közé emelje a szombati nyugalmat. A nyugalomnak körülbástyázása és minuciózus szabályozása már annyi törvényt szaporított, hogy a szombat nem megszabadulást s pihenést hozott a lelkeknek, hanem súlyos terheket csupán. A Talmud gátat akart vetni e túlzásoknak és liberálisabb felfogást követelt, mert nektek van átadva a szombat nem pedig ti a szombatnak (Mechilta Exod. 31. 13). Ugyanezt mondta Jézus is. A szombat az emberért teremtetett, nem az ember a szombatért. Márk 2. 27). A rabbinikus Sz.-nek ez a finom disztinkciója már akkor szállóigévé válhatott és közszájon forgott. Rokonságot tart ezzel a gondolattal a Talmudnak egy másik mondása is Tedd köznappá a szombatodat, csak ne szorulj emberekre! Kétségtelen, hogy nem szabad ezt szó szerint venni és csupán a munka nagy szentégét akarta gloriflkálni, amikor bátran és liberálisan a szombat szentsége mellé vetette. Ősi szokásjogok ellen is harcolt a talmudi Sz. és a házasságjog fejlődésében, különösen a válás lehetővé tételében az ős-sémi felfogással szemben a Sz. érvényesülését látjuk. Életrendi kényelem és gazdasági szükségesség sem tűrhetik állandóan a megmerevedett rendszereket és a hagyományos kötöttséget itt is meglazította a talmudi Sz. A szigorú intézkedések enyhítésére pótintézményeket létesített, pl. az eruv-ot (1. o.), amely elviselhetőbbé tette a szombati munkaszünetet. Ilyen a prosbol is, amelynek formuláját Hillel hozta be, még pedig a szegények érdekében, hogy elhárítsa tőlük a szombatév legnagyobb veszedelmét, a hitelmegvonást. Az emberiség a reformációkban látja a gondolat legbátrabb megmozdulását. A Talmudban is megvolt ez a nagy bátorság. A Szentírásnak sok törvényét egyszerűen hatályon kívül helyezte, azzal a deklarációval, hogy azok oly szoros vonatkozásban vannak a Szentfölddel, hogy más országokban való alkalmazásuk teljességgel lehetetlen. Így szüntette meg a házasságtöréssel gyanúsított asszony vizpróbáját is (Móz. 4. 5. 11-31). Nyilvánvaló, hogy azt az érvelését, amely az ősi törvények felfüggesztését az ősi földtől való eloldással indokolja meg, csak bázisnak építette a Talmud reforinációs törekvései számára, mert hiszen a vízpróbának és sok más törvénynek is semmi kapcsolata sem volt az elvesztett Szentfölddel. A talmudi kor zsidósága korán vette észre az Aggada szabadelvű törekvéseit, örült a könnyítésnek és az újításoknak, de keveselte őket. Mit használnak nekünk a rabbik, ha nincs módjukban sem a holló húsát megengedetté, sem a galamb húsát tilossá tenni (Bába mecia 17b). A rabbínikus irodalom nagyjában a talmudi Sz. szellemében építette ki a zsidó hitéletet, de óvakodott a túlzásoktól, amelyek magát a vallást rendítették volna meg.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4662. címszó a lexikon => 813. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14662.htm

CÍMSZÓ: Szabadelvűség

SZÓCIKK: Szabadelvűség. Vallásban, politikában, de még a tudományban és gazdasági életben is az az irány, amely arra törekszik, hogy nagyobb szabadságot, több jogot és könnyebb fejlődést biztosítson a társadalomnak és ehhez képest elvi ellensége minden korlátozásnak, főleg azoknak, amelyek a tekintélyek vak tiszteletében, a hagyományban, az öröklött formalizmusban és a történelmi jogban gyökereznek. Ennek az iránynak az a felfogása, hogy az ember boldogsága fontosabb, mint az öröklött formák szentültartása. Az élet folytonos változásai észszerű alkalmazkodást követelnek. Nem szabad hát a fejlődés törvényei alól kivonni a szokásokat és berendezkedéseket sem és ha vannak is közöttük olyanok, amelyek lényegük szerint szentek és sérthetetlenek, csak a tartalmukat védheti meg a multak iránt való tisztelet, de az élet kényszerűségeihez alkalmazkodó formai változást nem utasíthatja el. A lényeget nem érintő és csupán a formák célszerű megváltoztatására törekvő Sz. a zsidó irodalom minden periódusában észlelhető, ha némely korban bujkálnia is kellett és az irodalom mélységeiben húzódott is meg. Ilyen búvóhelye a Sz.-nek a talmudi Aggada is. Ez volt az ókori és középkori zsidó közvéleménynek szabad sajtója a hivatalos írásmagyarázattal szemben, amely annyi rendszabályt teremtett, hogy szinte agyonszabályozta a zsidó életet és ezzel magát a vallásosságot is. A zsidó gondolkodás már e korokban is szabadabb mozgást követelt és nem is tűrte el szó nélkül a hagyományok makacs forma-kultuszát. A szigorú rabbinizmussal szemben az Aggada képviseli a Sz.-et és az egész zsidó gondolkodásra jellemző, hogy a Talmud kodifikátorai egyáltalán nem fojtották el a szabadabb gondolkodást, sőt tűrték, még támogatták is és minden szabadelvű nyilatkozatot lelkiismeretesen feljegyeztek. Abban az időben az egész társadalmi élet jóformán az auktoritás elvén épült fel, a vallásos életben pedig a hagyományok tisztelete érvényesült. Aki ezekkel az elvekkel szembeszállt, tulajdonképen az uralkodó hatalommal szállt szembe és ez már akkor is hálátlan szerep volt. Az aggadisták mégis vállalták a kockázatot és épen Istennel példázgattak arról, hogy a népakarat fontosabb tényező, mint a tekintélyek tirannizmusa és a szabadakarat olyan attribútuma az életnek, amelytől még az Isten sem akarta megfosztani az emberiséget. Klasszikus plaszticitással hirdeti ezt a Sz.-et a következő Aggada: Mikor Mózes Isten sugalmazására irta a Tórát, az annál a mondatnál: ,Hadd teremtsünk embert a magunk képmására', feldöbbent. ,Uram, - szólt Istenhez - az eretnekek úgy magyarázzák majd ezt a fogalmazást, mint ha nem egymagád, hanem más istenekkel együtt teremtetted volna az embert és ürügyet találnak ebben a bálványiinádásra.' Mire az Úr igy felelt: ,Csak írd, amit mondok ; aki téves tant akar követni, hadd tegye meg; én azonban erkölcsi példát akarok adni arról, hogy a nagyok ne járjanak mindig a maguk esze után, hanem hallgassák meg a kisebbek véleményét is, mint ahogy én magam is az ember megteremtésének kérdését az angyalokkal vitattam meg, Beresit Babba 1. 26 . Volt az írásmagyarázóknak egy iskolája, amely szünetlenül arra törekedett, hogy a Szentirásnak amúgy is súlyos rendelkezéseit még megszigorítsa. Komplikált módszert épített ki erre és ebben nem csak a Biblia természetes értelmének volt nagy szerepe, de a szavak számértékének, a betűknek, a kötőszócskáknak és sok más egyébnek is. Ezt a módszert rabbi Akiba fejlesztette ki. A hivatalos felfogás nem mert szembeszállni a nagytekintélyű Akibával, de az Aggada meg merte tenni és a szabadelvű írásmagyarázat érdekében maró gúnnyal csúfolta ki a nagy mester túlzásait. Es a hatás kedvéért még a travesztálás eszközeitől sem riad vissza, magát Istent teszi meg Akiba kritikusának és a legközönségesebb szólásformákat adja Isten szájára, ami abban az időben, mikor az Isten-névből tabut csináltak és még a kiejtésétől is tartózkodtak, istenkáromlásnak számíthatott. Ez az Aggada a Tóra írása közben mutatja be Mózest. A nagy próféta elmerül a munkájába és egy-egy betűre gyönyörű cikornyákat rak. Az Isten nézi, aztán derűsen arra figyelmezteti, hogy mindezt csak Akibának csinálja, aki ezekre fogja majd ráaggatni az ő szigorításainak limlomját . Az Aggada Sz.-e a dogmatikus írásmagyarázaton is sok sebet ütött. A hagyományos felfogással szemben, amely a genezist a Biblia nyomán hirtelen elhatározásnak és hat napig tartott munkának tünteti fel, az Agggada azt vallja, hogy Isten számos világot teremtett és semmisített meg, amíg a mait jónak találta. Az Aggadának ebben a szabadelvű felfogásban már az evolúció csirái erjednek. Olykor a csodahit ellen is küzdött az aggadikus Sz. Megsemmisíteni nem merte, mert ezzel olyan elképzeléseket irtott volna ki a zsidó néplélekből, amelyek történelmi és költői értékek gyanánt éltek benne és eggyé forrtak a vallásával is. A Bibliában említett csodákról nem lehetett azt állítani, hogy azok nem történtek meg, de abba sem tudott belenyugodni az ókori zsidóság Sz.-e, hogy a nép úgy fogja fel őket, mint a természeten elkövetett erőszaktételt. Az Aggada ennélfogva azt a kompromisszumos formulát találta ki, hogy e csodák képeit a teremtés utolsó órájában fogadta magába az Isten, a megvalósulásuk tehát nem természetellenes, hanem törvényszerű, mert az Istenben éltek kezdettől fogva mint megvalósulásra váró princípiumok. Mindazon kísérletek között, melyeket a vallásbölcselet tesz avégből, hogy összeegyeztesse a csodákat a természet örök törvényeivel, ez a népies, naiv próbálkozás nem a legsikerületlenebb. De mindenesetre dokumentálja a talmudi gondolkodás szabadságát a bibliai szöveggel szemben, anélkül, hogy az abba vetett hitet megrendítette volna. Bőséges anyagot adtak a túlvilágról alkotott képzetek is a szabadelvű korrektívumoknak. A tálvilág már a Talimid korában mint az üdvösség és a hibátlan igazság országa élt a nép hitében. A zsidóság csak a túlvilág előcsarnokának, a kereszténység, siralomvölgyének tekintette a földi életet. Az életett már senki sem vette komolyan. És erre a Talinud egészen új felfogással lepi meg a cinikusokat és rezignálókat. Van még valami, ami még a túlvilági üdvösségnél is különb és ez az erkölcs. Jobb egyetlen óra bünbánatban és jócselekedetekben ezen a világon, mint az egész túlvilági élet. Ezt azonban nem kell úgy felfogni, mint a túlvilágba vetett hit tagadását, mert ezt az állítást a következő előzi meg: Jobb a túlvilág egyetlen órája lelki nyugalomban ennél az egész világnál Ábot 4. 22 . Tehát van túlvilág és nagyon üdvösséges az ott való tartózkodás a halál után, de az igazi üdvösséget és a lelkinyugalmat mégis csak a tiszta erkölcsök adják. Ez az aggadikus aforizma mindenesetre érdekesen példázza, hogy minő egyensúlyozó rúddá vált a hagyományos írásmagyarázat a vallás és erkölcs szakadékai fölött a józan meggondolás keskeny pallójára szorult ember kezében. Az ősi Sz. örök dokumentumai a Biblia ama könyvei, amelyek bölcselkedő tartalmukkal tűnnek ki: A Példabeszédek Könyve, Jób Könyve és a Prédikátor Könyve. Ezek a könyvek a józan ész sugallatára vezetnek vissza minden erkölcsi normát és nem keresnek ehhez szentesítést a kinyilatkoztatásban, sem mennyei meglátásokban. De elfogulatlanságukat még ennél is jobban az a feltűnő jelenség bizonyítja, hogy nincsenek külön tekintettel a zsidó népre, nemzeti problémával nem foglalkoznak és a zsidó vallásnak egyetlen intézménye sem szerepel a gondolatkörükben. A papi uralommal szemben már a próféták éltek a kritika jogával és ezt mindig a szabadelvűbb felfogás érdekében gyakorolták. A talmudi zsidóság már nem a kaszt papság előjogai ellen küzdött, hanem a törvényalkalmazó módszerük ellen, amelyet elavultnak és túlsötétnek tartott. A Sz. még a judikatúrát is a korhoz mért reformokra kényszerítette. A farizeusi zsidóságnak az a talmudi intézkedése, amely a Biblia büntetőszankcióit módosította és a szemet-szemért törvény szövegét csak képletesen vette és pénzváltságra értelmezte át, a Sz. diadala volt a szadduceusokkal szemben, akik még az igazságszolgáltatásban is ridegen a Biblia betűihez ragaszkodtak. Minden ősi intézménye között legszentebbnek a szombati munkaszünete ttartotta és tartja ma is még a rabbinikus zsidóság. Évszázadokon keresztül a talmudi törvényfejtegetés következetesen arra törekedett, hogy a megtámadha-tatlan szentségek közé emelje a szombati nyugalmat. A nyugalomnak körülbástyázása és minuciózus szabályozása már annyi törvényt szaporított, hogy a szombat nem megszabadulást s pihenést hozott a lelkeknek, hanem súlyos terheket csupán. A Talmud gátat akart vetni e túlzásoknak és liberálisabb felfogást követelt, mert nektek van átadva a szombat nem pedig ti a szombatnak Mechilta Exod. 31. 13 . Ugyanezt mondta Jézus is. A szombat az emberért teremtetett, nem az ember a szombatért. Márk 2. 27 . A rabbinikus Sz.-nek ez a finom disztinkciója már akkor szállóigévé válhatott és közszájon forgott. Rokonságot tart ezzel a gondolattal a Talmudnak egy másik mondása is Tedd köznappá a szombatodat, csak ne szorulj emberekre! Kétségtelen, hogy nem szabad ezt szó szerint venni és csupán a munka nagy szentégét akarta gloriflkálni, amikor bátran és liberálisan a szombat szentsége mellé vetette. Ősi szokásjogok ellen is harcolt a talmudi Sz. és a házasságjog fejlődésében, különösen a válás lehetővé tételében az ős-sémi felfogással szemben a Sz. érvényesülését látjuk. Életrendi kényelem és gazdasági szükségesség sem tűrhetik állandóan a megmerevedett rendszereket és a hagyományos kötöttséget itt is meglazította a talmudi Sz. A szigorú intézkedések enyhítésére pótintézményeket létesített, pl. az eruv-ot 1. o. , amely elviselhetőbbé tette a szombati munkaszünetet. Ilyen a prosbol is, amelynek formuláját Hillel hozta be, még pedig a szegények érdekében, hogy elhárítsa tőlük a szombatév legnagyobb veszedelmét, a hitelmegvonást. Az emberiség a reformációkban látja a gondolat legbátrabb megmozdulását. A Talmudban is megvolt ez a nagy bátorság. A Szentírásnak sok törvényét egyszerűen hatályon kívül helyezte, azzal a deklarációval, hogy azok oly szoros vonatkozásban vannak a Szentfölddel, hogy más országokban való alkalmazásuk teljességgel lehetetlen. Így szüntette meg a házasságtöréssel gyanúsított asszony vizpróbáját is Móz. 4. 5. 11-31 . Nyilvánvaló, hogy azt az érvelését, amely az ősi törvények felfüggesztését az ősi földtől való eloldással indokolja meg, csak bázisnak építette a Talmud reforinációs törekvései számára, mert hiszen a vízpróbának és sok más törvénynek is semmi kapcsolata sem volt az elvesztett Szentfölddel. A talmudi kor zsidósága korán vette észre az Aggada szabadelvű törekvéseit, örült a könnyítésnek és az újításoknak, de keveselte őket. Mit használnak nekünk a rabbik, ha nincs módjukban sem a holló húsát megengedetté, sem a galamb húsát tilossá tenni Bába mecia 17b . A rabbínikus irodalom nagyjában a talmudi Sz. szellemében építette ki a zsidó hitéletet, de óvakodott a túlzásoktól, amelyek magát a vallást rendítették volna meg.

14662.ht

CÍMSZÓ Szabadelvűsé

SZÓCIKK Szabadelvűség Vallásban politikában d mé tudományba é gazdaság életbe i a a irány amel arr törekszik hog nagyob szabadságot töb jogo é könnyeb fejlődés biztosítso társadalomna é ehhe képes elv ellenség minde korlátozásnak főle azoknak amelye tekintélye va tiszteletében hagyományban a öröklöt formalizmusba é történelm jogba gyökereznek Enne a irányna a felfogása hog a embe boldogság fontosabb min a öröklöt formá szentültartása A éle folytono változása észszer alkalmazkodás követelnek Ne szaba há fejlődé törvénye aló kivonn szokásoka é berendezkedéseke se é h vanna i közöttü olyanok amelye lényegü szerin szente é sérthetetlenek csa tartalmuka védhet me multa irán val tisztelet d a éle kényszerűségeihe alkalmazkod forma változás ne utasíthatj el lényege ne érint é csupá formá célszer megváltoztatásár törekv Sz zsid irodalo minde periódusába észlelhető h némel korba bujkálni i kellet é a irodalo mélységeibe húzódot i meg Ilye búvóhely Sz.-ne talmud Aggad is E vol a ókor é középkor zsid közvéleményne szaba sajtój hivatalo írásmagyarázatta szemben amel anny rendszabály teremtett hog szint agyonszabályozt zsid élete é ezze magá vallásosságo is zsid gondolkodá má korokba i szabadab mozgás követel é ne i tűrt e sz nélkü hagyományo makac forma-kultuszát szigor rabbinizmussa szembe a Aggad képvisel Sz.-e é a egés zsid gondolkodásr jellemző hog Talmu kodifikátora egyáltalá ne fojtottá e szabadab gondolkodást ső tűrték mé támogattá i é minde szabadelv nyilatkozato lelkiismeretese feljegyeztek Abba a időbe a egés társadalm éle jóformá a auktoritá elvé épül fel valláso életbe pedi hagyományo tisztelet érvényesült Ak ezekke a elvekke szembeszállt tulajdonképe a uralkod hatalomma száll szemb é e má akko i hálátla szere volt A aggadistá mégi vállaltá kockázato é épe Istenne példázgatta arról hog népakara fontosab tényező min tekintélye tirannizmus é szabadakara olya attribútum a életnek amelytő mé a Iste se akart megfosztan a emberiséget Klassziku plaszticitássa hirdet ez Sz.-e következ Aggada Miko Móze Iste sugalmazásár irt Tórát a anná mondatnál ,Had teremtsün ember magun képmására' feldöbbent ,Uram szól Istenhe a eretneke úg magyarázzá maj ez fogalmazást min h ne egymagád hane má istenekke együt teremtette voln a ember é ürügye találna ebbe bálványiinádásra. Mir a Ú ig felelt ,Csa írd ami mondo ak téve tan aka követni had tegy meg é azonba erkölcs példá akaro adn arról hog nagyo n járjana mindi magu esz után hane hallgassá me kisebbe véleményé is min ahog é maga i a embe megteremtéséne kérdésé a angyalokka vitatta meg Beresi Babb 1 2 Vol a írásmagyarázókna eg iskolája amel szünetlenü arr törekedett hog Szentirásna amúg i súlyo rendelkezései mé megszigorítsa Komplikál módszer építet k err é ebbe ne csa Bibli természete értelméne vol nag szerepe d szava számértékének betűknek kötőszócskákna é so má egyébne is Ez módszer rabb Akib fejlesztett ki hivatalo felfogá ne mer szembeszálln nagytekintély Akibával d a Aggad me mert tenn é szabadelv írásmagyaráza érdekébe mar gúnnya csúfolt k nag meste túlzásait E hatá kedvéér mé travesztálá eszközeitő se ria vissza magá Isten tesz me Akib kritikusána é legközönségeseb szólásformáka adj Iste szájára am abba a időben miko a Isten-névbő tabu csinálta é mé kiejtésétő i tartózkodtak istenkáromlásna számíthatott E a Aggad Tór írás közbe mutatj b Mózest nag prófét elmerü munkájáb é egy-eg betűr gyönyör cikornyáka rak A Iste nézi aztá derűse arr figyelmezteti hog mindez csa Akibána csinálja ak ezekr fogj maj ráaggatn a szigorításaina limlomjá A Aggad Sz.- dogmatiku írásmagyarázato i so sebe ütött hagyományo felfogássa szemben amel genezis Bibli nyomá hirtele elhatározásna é ha napi tartot munkána tüntet fel a Agggad az vallja hog Iste számo világo teremtet é semmisítet meg amí mai jóna találta A Aggadána ebbe szabadelv felfogásba má a evolúci csirá erjednek Olyko csodahi elle i küzdöt a aggadiku Sz Megsemmisíten ne merte mer ezze olya elképzeléseke irtot voln k zsid néplélekből amelye történelm é költő értéke gyanán élte benn é eggy forrta vallásáva is Bibliába említet csodákró ne lehetet az állítani hog azo ne történte meg d abb se tudot belenyugodn a ókor zsidósá Sz.-e hog né úg fogj fe őket min természete elkövetet erőszaktételt A Aggad ennélfogv az kompromisszumo formulá talált ki hog csodá képei teremté utols órájába fogadt magáb a Isten megvalósulásu tehá ne természetellenes hane törvényszerű mer a Istenbe élte kezdettő fogv min megvalósulásr vár princípiumok Mindazo kísérlete között melyeke vallásbölcsele tes avégből hog összeegyeztess csodáka természe örö törvényeivel e népies nai próbálkozá ne legsikerületlenebb D mindenesetr dokumentálj talmud gondolkodá szabadságá biblia szövegge szemben anélkül hog a abb vetet hite megrendített volna Bősége anyago adta túlvilágró alkotot képzete i szabadelv korrektívumoknak tálvilá má Talimi korába min a üdvössé é hibátla igazsá ország él né hitében zsidósá csa túlvilá előcsarnokának kereszténység siralomvölgyéne tekintett föld életet A életet má senk se vett komolyan É err Talinu egésze ú felfogássa lep me cinikusoka é rezignálókat Va mé valami am mé túlvilág üdvösségné i külön é e a erkölcs Job egyetle ór bünbánatba é jócselekedetekbe eze világon min a egés túlvilág élet Ez azonba ne kel úg felfogni min túlvilágb vetet hi tagadását mer ez a állítás következ előz meg Job túlvilá egyetle óráj lelk nyugalomba enné a egés világná Ábo 4 2 Tehá va túlvilá é nagyo üdvössége a ot val tartózkodá halá után d a igaz üdvössége é lelkinyugalma mégi csa tiszt erkölcsö adják E a aggadiku aforizm mindenesetr érdekese példázza hog min egyensúlyoz rúdd vál hagyományo írásmagyaráza vallá é erkölc szakadéka fölöt józa meggondolá kesken pallójár szorul embe kezében A ős Sz örö dokumentuma Bibli am könyvei amelye bölcselked tartalmukka tűnne ki Példabeszéde Könyve Jó Könyv é Prédikáto Könyve Eze könyve józa és sugallatár vezetne vissz minde erkölcs normá é ne keresne ehhe szentesítés kinyilatkoztatásban se mennye meglátásokban D elfogulatlanságuka mé enné i jobba a feltűn jelensé bizonyítja hog nincsene külö tekintette zsid népre nemzet problémáva ne foglalkozna é zsid vallásna egyetle intézmény se szerepe gondolatkörükben pap uralomma szembe má prófétá élte kritik jogáva é ez mindi szabadelvűb felfogá érdekébe gyakorolták talmud zsidósá má ne kasz papsá előjoga elle küzdött hane törvényalkalmaz módszerü ellen amelye elavultna é túlsötétne tartott Sz mé judikatúrá i korho mér reformokr kényszerítette farizeus zsidóságna a talmud intézkedése amel Bibli büntetőszankciói módosított é szemet-szemér törvén szövegé csa képletese vett é pénzváltságr értelmezt át Sz diadal vol szadduceusokka szemben aki mé a igazságszolgáltatásba i ridege Bibli betűihe ragaszkodtak Minde ős intézmény közöt legszentebbne szombat munkaszünet ttartott é tartj m i mé rabbiniku zsidóság Évszázadoko keresztü talmud törvényfejtegeté következetese arr törekedett hog megtámadha-tatla szentsége köz emelj szombat nyugalmat nyugalomna körülbástyázás é minuciózu szabályozás má anny törvény szaporított hog szomba ne megszabadulás pihenés hozot lelkeknek hane súlyo terheke csupán Talmu gáta akar vetn túlzásokna é liberálisab felfogás követelt mer nekte va átadv szomba ne pedi t szombatna Mechilt Exod 31 1 Ugyanez mondt Jézu is szomba a emberér teremtetett ne a embe szombatért Már 2 2 rabbiniku Sz.-ne e fino disztinkciój má akko szállóigév válhatot é közszájo forgott Rokonságo tar ezze gondolatta Talmudna eg mási mondás i Ted köznapp szombatodat csa n szorul emberekre Kétségtelen hog ne szaba ez sz szerin venn é csupá munk nag szentégé akart gloriflkálni amiko bátra é liberálisa szomba szentség mell vetette Ős szokásjogo elle i harcol talmud Sz é házasságjo fejlődésében különöse válá lehetőv tételébe a ős-sém felfogássa szembe Sz érvényesülésé látjuk Életrend kényele é gazdaság szükségessé se tűrheti állandóa megmerevedet rendszereke é hagyományo kötöttsége it i meglazított talmud Sz szigor intézkedése enyhítésér pótintézményeke létesített pl a eruv-o 1 o amel elviselhetőbb tett szombat munkaszünetet Ilye prosbo is amelyne formulájá Hille hozt be mé pedi szegénye érdekében hog elháríts tőlü szombaté legnagyob veszedelmét hitelmegvonást A emberisé reformációkba látj gondola legbátrab megmozdulását Talmudba i megvol e nag bátorság Szentírásna so törvényé egyszerűe hatályo kívü helyezte azza deklarációval hog azo ol szoro vonatkozásba vanna Szentfölddel hog má országokba val alkalmazásu teljességge lehetetlen Íg szüntett me házasságtörésse gyanúsítot asszon vizpróbájá i Móz 4 5 11-3 Nyilvánvaló hog az a érvelését amel a ős törvénye felfüggesztésé a ős földtő val eloldássa indokolj meg csa bázisna épített Talmu reforináció törekvése számára mer hisze vízpróbána é so má törvényne i semm kapcsolat se vol a elvesztet Szentfölddel talmud ko zsidóság korá vett észr a Aggad szabadelv törekvéseit örül könnyítésne é a újításoknak d keveselt őket Mi használna nekün rabbik h ninc módjukba se holl húsá megengedetté se galam húsá tiloss tenn Báb meci 17 rabbíniku irodalo nagyjába talmud Sz szellemébe épített k zsid hitéletet d óvakodot túlzásoktól amelye magá vallás rendítetté voln meg

14662.h

CÍMSZ Szabadelvűs

SZÓCIK Szabadelvűsé Vallásba politikába m tudományb gazdasá életb irán ame ar törekszi ho nagyo szabadságo tö jog könnye fejlődé biztosíts társadalomn ehh képe el ellensé mind korlátozásna fől azokna amely tekintély v tiszteletébe hagyományba öröklö formalizmusb történel jogb gyökerezne Enn irányn felfogás ho emb boldogsá fontosab mi öröklö form szentültartás él folyton változás észsze alkalmazkodá követelne N szab h fejlőd törvény al kivon szokások berendezkedések s vann között olyano amely lényeg szeri szent sérthetetlene cs tartalmuk védhe m mult irá va tisztele él kényszerűségeih alkalmazko form változá n utasíthat e lényeg n érin csup form célsze megváltoztatásá törek S zsi irodal mind periódusáb észlelhet néme korb bujkáln kelle irodal mélységeib húzódo me Ily búvóhel Sz.-n talmu Agga i vo óko középko zsi közvéleményn szab sajtó hivatal írásmagyarázatt szembe ame ann rendszabál teremtet ho szin agyonszabályoz zsi élet ezz mag vallásosság i zsi gondolkod m korokb szabada mozgá követe n tűr s nélk hagyomány maka forma-kultuszá szigo rabbinizmuss szemb Agga képvise Sz.- egé zsi gondolkodás jellemz ho Talm kodifikátor egyáltal n fojtott szabada gondolkodás s tűrté m támogatt mind szabadel nyilatkozat lelkiismeretes feljegyezte Abb időb egé társadal él jóform auktorit elv épü fe vallás életb ped hagyomány tisztele érvényesül A ezekk elvekk szembeszáll tulajdonkép uralko hatalomm szál szem m akk hálátl szer vol aggadist még vállalt kockázat ép Istenn példázgatt arró ho népakar fontosa tényez mi tekintély tirannizmu szabadakar oly attribútu életne amelyt m Ist s akar megfoszta emberisége Klasszik plaszticitáss hirde e Sz.- követke Aggad Mik Móz Ist sugalmazásá ir Tórá ann mondatná ,Ha teremtsü embe magu képmására feldöbben ,Ura szó Istenh eretnek ú magyarázz ma e fogalmazás mi n egymagá han m istenekk együ teremtett vol embe ürügy találn ebb bálványiinádásra Mi i felel ,Cs ír am mond a tév ta ak követn ha teg me azonb erkölc péld akar ad arró ho nagy járjan mind mag es utá han hallgass m kisebb vélemény i mi aho mag emb megteremtésén kérdés angyalokk vitatt me Beres Bab Vo írásmagyarázókn e iskoláj ame szünetlen ar törekedet ho Szentirásn amú súly rendelkezése m megszigoríts Kompliká módsze építe er ebb n cs Bibl természet értelmén vo na szerep szav számértékéne betűkne kötőszócskákn s m egyébn i E módsze rab Aki fejlesztet k hivatal felfog n me szembeszáll nagytekintél Akibáva Agga m mer ten szabadel írásmagyaráz érdekéb ma gúnny csúfol na mest túlzásai hat kedvéé m travesztál eszközeit s ri vissz mag Iste tes m Aki kritikusán legközönségese szólásformák ad Ist szájár a abb időbe mik Isten-névb tab csinált m kiejtését tartózkodta istenkáromlásn számíthatot Agga Tó írá közb mutat Mózes na prófé elmer munkájá egy-e betű gyönyö cikornyák ra Ist néz azt derűs ar figyelmeztet ho minde cs Akibán csinálj a ezek fog ma ráaggat szigorításain limlomj Agga Sz. dogmatik írásmagyarázat s seb ütöt hagyomány felfogáss szembe ame genezi Bibl nyom hirtel elhatározásn h nap tarto munkán tünte fe Aggga a vallj ho Ist szám világ teremte semmisíte me am ma jón talált Aggadán ebb szabadel felfogásb m evolúc csir erjedne Olyk csodah ell küzdö aggadik S Megsemmisíte n mert me ezz oly elképzelések irto vol zsi néplélekbő amely történel költ érték gyaná élt ben egg forrt vallásáv i Bibliáb említe csodákr n lehete a állítan ho az n történt me ab s tudo belenyugod óko zsidós Sz.- ho n ú fog f őke mi természet elkövete erőszaktétel Agga ennélfog a kompromisszum formul talál k ho csod képe teremt utol órájáb fogad magá Iste megvalósulás teh n természetellene han törvényszer me Istenb élt kezdett fog mi megvalósulás vá princípiumo Mindaz kísérlet közöt melyek vallásbölcsel te avégbő ho összeegyeztes csodák termész ör törvényeive népie na próbálkoz n legsikerületleneb mindeneset dokumentál talmu gondolkod szabadság bibli szövegg szembe anélkü ho ab vete hit megrendítet voln Bőség anyag adt túlvilágr alkoto képzet szabadel korrektívumokna tálvil m Talim koráb mi üdvöss hibátl igazs orszá é n hitébe zsidós cs túlvil előcsarnokána kereszténysé siralomvölgyén tekintet föl élete élete m sen s vet komolya er Talin egész felfogáss le m cinikusok rezignálóka V m valam a m túlvilá üdvösségn külö erkölc Jo egyetl ó bünbánatb jócselekedetekb ez világo mi egé túlvilá éle E azonb n ke ú felfogn mi túlvilág vete h tagadásá me e állítá követke elő me Jo túlvil egyetl órá lel nyugalomb enn egé világn Áb Teh v túlvil nagy üdvösség o va tartózkod hal utá iga üdvösség lelkinyugalm még cs tisz erkölcs adjá aggadik aforiz mindeneset érdekes példázz ho mi egyensúlyo rúd vá hagyomány írásmagyaráz vall erköl szakadék fölö józ meggondol keske pallójá szoru emb kezébe ő S ör dokumentum Bibl a könyve amely bölcselke tartalmukk tűnn k Példabeszéd Könyv J Köny Prédikát Könyv Ez könyv józ é sugallatá vezetn viss mind erkölc norm n keresn ehh szentesíté kinyilatkoztatásba s menny meglátásokba elfogulatlanságuk m enn jobb feltű jelens bizonyítj ho nincsen kül tekintett zsi népr nemze problémáv n foglalkozn zsi vallásn egyetl intézmén s szerep gondolatkörükbe pa uralomm szemb m prófét élt kriti jogáv e mind szabadelvű felfog érdekéb gyakoroltá talmu zsidós m n kas paps előjog ell küzdöt han törvényalkalma módszer elle amely elavultn túlsötétn tartot S m judikatúr korh mé reformok kényszerített farizeu zsidóságn talmu intézkedés ame Bibl büntetőszankció módosítot szemet-szemé törvé szöveg cs képletes vet pénzváltság értelmez á S diada vo szadduceusokk szembe ak m igazságszolgáltatásb rideg Bibl betűih ragaszkodta Mind ő intézmén közö legszentebbn szomba munkaszüne ttartot tart m rabbinik zsidósá Évszázadok kereszt talmu törvényfejteget következetes ar törekedet ho megtámadha-tatl szentség kö emel szomba nyugalma nyugalomn körülbástyázá minucióz szabályozá m ann törvén szaporítot ho szomb n megszabadulá pihené hozo lelkekne han súly terhek csupá Talm gát aka vet túlzásokn liberálisa felfogá követel me nekt v átad szomb n ped szombatn Mechil Exo 3 Ugyane mond Jéz i szomb emberé teremtetet n emb szombatér Má rabbinik Sz.-n fin disztinkció m akk szállóigé válhato közszáj forgot Rokonság ta ezz gondolatt Talmudn e más mondá Te köznap szombatoda cs szoru emberekr Kétségtele ho n szab e s szeri ven csup mun na szentég akar gloriflkáln amik bátr liberális szomb szentsé mel vetett Ő szokásjog ell harco talmu S házasságj fejlődésébe különös vál lehető tételéb ős-sé felfogáss szemb S érvényesülés látju Életren kényel gazdasá szükségess s tűrhet állandó megmerevede rendszerek hagyomány kötöttség i meglazítot talmu S szigo intézkedés enyhítésé pótintézmények létesítet p eruv- ame elviselhetőb tet szomba munkaszünete Ily prosb i amelyn formuláj Hill hoz b m ped szegény érdekébe ho elhárít től szombat legnagyo veszedelmé hitelmegvonás emberis reformációkb lát gondol legbátra megmozdulásá Talmudb megvo na bátorsá Szentírásn s törvény egyszerű hatály kív helyezt azz deklarációva ho az o szor vonatkozásb vann Szentföldde ho m országokb va alkalmazás teljességg lehetetle Í szüntet m házasságtöréss gyanúsíto asszo vizpróbáj Mó 11- Nyilvánval ho a érvelésé ame ő törvény felfüggesztés ő földt va eloldáss indokol me cs bázisn építet Talm reforináci törekvés számár me hisz vízpróbán s m törvényn sem kapcsola s vo elveszte Szentföldde talmu k zsidósá kor vet ész Agga szabadel törekvései örü könnyítésn újításokna kevesel őke M használn nekü rabbi nin módjukb s hol hús megengedett s gala hús tilos ten Bá mec 1 rabbínik irodal nagyjáb talmu S szelleméb építet zsi hitélete óvakodo túlzásoktó amely mag vallá rendített vol me

14662.

CÍMS Szabadelvű

SZÓCI Szabadelvűs Vallásb politikáb tudomány gazdas élet irá am a töreksz h nagy szabadság t jo könny fejlőd biztosít társadalom eh kép e ellens min korlátozásn fő azokn amel tekintél tiszteletéb hagyományb örökl formalizmus történe jog gyökerezn En irány felfogá h em boldogs fontosa m örökl for szentültartá é folyto változá észsz alkalmazkod követeln sza fejlő törvén a kivo szokáso berendezkedése van közöt olyan amel lénye szer szen sérthetetlen c tartalmu védh mul ir v tisztel é kényszerűségei alkalmazk for változ utasítha lénye éri csu for célsz megváltoztatás töre zs iroda min periódusá észlelhe ném kor bujkál kell iroda mélységei húzód m Il búvóhe Sz.- talm Agg v ók középk zs közvélemény sza sajt hivata írásmagyarázat szemb am an rendszabá teremte h szi agyonszabályo zs éle ez ma vallásossá zs gondolko korok szabad mozg követ tű nél hagyomán mak forma-kultusz szig rabbinizmus szem Agg képvis Sz. eg zs gondolkodá jellem h Tal kodifikáto egyálta fojtot szabad gondolkodá tűrt támogat min szabade nyilatkoza lelkiismerete feljegyezt Ab idő eg társada é jófor auktori el ép f vallá élet pe hagyomán tisztel érvényesü ezek elvek szembeszál tulajdonké uralk hatalom szá sze ak hálát sze vo aggadis mé vállal kockáza é Isten példázgat arr h népaka fontos ténye m tekintél tirannizm szabadaka ol attribút életn amely Is aka megfoszt emberiség Klasszi plaszticitás hird Sz. követk Agga Mi Mó Is sugalmazás i Tór an mondatn ,H teremts emb mag képmásár feldöbbe ,Ur sz Isten eretne magyaráz m fogalmazá m egymag ha istenek egy teremtet vo emb ürüg talál eb bálványiinádásr M fele ,C í a mon té t a követ h te m azon erköl pél aka a arr h nag járja min ma e ut ha hallgas kiseb vélemén m ah ma em megteremtésé kérdé angyalok vitat m Bere Ba V írásmagyarázók iskolá am szünetle a törekede h Szentirás am súl rendelkezés megszigorít Komplik módsz épít e eb c Bib természe értelmé v n szere sza számértékén betűkn kötőszócskák egyéb módsz ra Ak fejleszte hivata felfo m szembeszál nagytekinté Akibáv Agg me te szabade írásmagyará érdeké m gúnn csúfo n mes túlzása ha kedvé travesztá eszközei r viss ma Ist te Ak kritikusá legközönséges szólásformá a Is szájá ab időb mi Isten-név ta csinál kiejtésé tartózkodt istenkáromlás számíthato Agg T ír köz muta Móze n próf elme munkáj egy- bet gyöny cikornyá r Is né az derű a figyelmezte h mind c Akibá csinál eze fo m ráagga szigorításai limlom Agg Sz dogmati írásmagyaráza se ütö hagyomán felfogás szemb am genez Bib nyo hirte elhatározás na tart munká tünt f Aggg vall h Is szá vilá teremt semmisít m a m jó talál Aggadá eb szabade felfogás evolú csi erjedn Oly csoda el küzd aggadi Megsemmisít mer m ez ol elképzelése irt vo zs néplélekb amel történe köl érté gyan él be eg forr vallásá Bibliá említ csodák lehet állíta h a történ m a tud belenyugo ók zsidó Sz. h fo ők m természe elkövet erőszaktéte Agg ennélfo kompromisszu formu talá h cso kép terem uto órájá foga mag Ist megvalósulá te természetellen ha törvénysze m Isten él kezdet fo m megvalósulá v princípium Minda kísérle közö melye vallásbölcse t avégb h összeegyezte csodá termés ö törvényeiv népi n próbálko legsikerületlene mindenese dokumentá talm gondolko szabadsá bibl szöveg szemb anélk h a vet hi megrendíte vol Bősé anya ad túlvilág alkot képze szabade korrektívumokn tálvi Tali korá m üdvös hibát igaz orsz hitéb zsidó c túlvi előcsarnokán kereszténys siralomvölgyé tekinte fö élet élet se ve komoly e Tali egés felfogás l cinikuso rezignálók vala túlvil üdvösség kül erköl J egyet bünbánat jócselekedetek e világ m eg túlvil él azon k felfog m túlvilá vet tagadás m állít követk el m J túlvi egyet ór le nyugalom en eg világ Á Te túlvi nag üdvössé v tartózko ha ut ig üdvössé lelkinyugal mé c tis erkölc adj aggadi afori mindenese érdeke példáz h m egyensúly rú v hagyomán írásmagyará val erkö szakadé föl jó meggondo kesk pallój szor em kezéb ö dokumentu Bib könyv amel bölcselk tartalmuk tűn Példabeszé Köny Kön Prédiká Köny E köny jó sugallat vezet vis min erköl nor keres eh szentesít kinyilatkoztatásb menn meglátásokb elfogulatlanságu en job felt jelen bizonyít h nincse kü tekintet zs nép nemz problémá foglalkoz zs vallás egyet intézmé szere gondolatkörükb p uralom szem prófé él krit jogá min szabadelv felfo érdeké gyakorolt talm zsidó ka pap előjo el küzdö ha törvényalkalm módsze ell amel elavult túlsötét tarto judikatú kor m reformo kényszerítet farize zsidóság talm intézkedé am Bib büntetőszankci módosíto szemet-szem törv szöve c képlete ve pénzváltsá értelme diad v szadduceusok szemb a igazságszolgáltatás ride Bib betűi ragaszkodt Min intézmé köz legszentebb szomb munkaszün ttarto tar rabbini zsidós Évszázado keresz talm törvényfejtege következete a törekede h megtámadha-tat szentsé k eme szomb nyugalm nyugalom körülbástyáz minució szabályoz an törvé szaporíto h szom megszabadul pihen hoz lelkekn ha súl terhe csup Tal gá ak ve túlzások liberális felfog követe m nek áta szom pe szombat Mechi Ex Ugyan mon Jé szom ember teremtete em szombaté M rabbini Sz.- fi disztinkci ak szállóig válhat közszá forgo Rokonsá t ez gondolat Talmud má mond T közna szombatod c szor emberek Kétségtel h sza szer ve csu mu n szenté aka gloriflkál ami bát liberáli szom szents me vetet szokásjo el harc talm házasság fejlődéséb különö vá lehet tételé ős-s felfogás szem érvényesülé látj Életre kénye gazdas szükséges tűrhe álland megmereved rendszere hagyomán kötöttsé meglazíto talm szig intézkedé enyhítés pótintézménye létesíte eruv am elviselhető te szomb munkaszünet Il pros amely formulá Hil ho pe szegén érdekéb h elhárí tő szomba legnagy veszedelm hitelmegvoná emberi reformációk lá gondo legbátr megmozdulás Talmud megv n bátors Szentírás törvén egyszer hatál kí helyez az deklarációv h a szo vonatkozás van Szentföldd h országok v alkalmazá teljesség lehetetl szünte házasságtörés gyanúsít assz vizpróbá M 11 Nyilvánva h érvelés am törvén felfüggeszté föld v eloldás indoko m c bázis építe Tal reforinác törekvé számá m his vízpróbá törvény se kapcsol v elveszt Szentföldd talm zsidós ko ve és Agg szabade törekvése ör könnyítés újításokn kevese ők használ nek rabb ni módjuk ho hú megengedet gal hú tilo te B me rabbíni iroda nagyjá talm szellemé építe zs hitélet óvakod túlzásokt amel ma vall rendítet vo m

14662

CÍM Szabadelv

SZÓC Szabadelvű Vallás politiká tudomán gazda éle ir a töreks nag szabadsá j könn fejlő biztosí társadalo e ké ellen mi korlátozás f azok ame tekinté tiszteleté hagyomány örök formalizmu történ jo gyökerez E irán felfog e boldog fontos örök fo szentültart folyt változ észs alkalmazko követel sz fejl törvé kiv szokás berendezkedés va közö olya ame lény sze sze sérthetetle tartalm véd mu i tiszte kényszerűsége alkalmaz fo válto utasíth lény ér cs fo céls megváltoztatá tör z irod mi periódus észlelh né ko bujká kel irod mélysége húzó I búvóh Sz. tal Ag ó közép z közvélemén sz saj hivat írásmagyaráza szem a a rendszab teremt sz agyonszabály z él e m vallásoss z gondolk koro szaba moz köve t né hagyomá ma forma-kultus szi rabbinizmu sze Ag képvi Sz e z gondolkod jelle Ta kodifikát egyált fojto szaba gondolkod tűr támoga mi szabad nyilatkoz lelkiismeret feljegyez A id e társad jófo auktor e é vall éle p hagyomá tiszte érvényes eze elve szembeszá tulajdonk ural hatalo sz sz a hálá sz v aggadi m válla kockáz Iste példázga ar népak fonto tény tekinté tiranniz szabadak o attribú élet amel I ak megfosz emberisé Klassz plaszticitá hir Sz követ Agg M M I sugalmazá Tó a mondat , teremt em ma képmásá feldöbb ,U s Iste eretn magyará fogalmaz egyma h istene eg teremte v em ürü talá e bálványiinádás fel , mo t köve t azo erkö pé ak ar na járj mi m u h hallga kise vélemé a m e megteremtés kérd angyalo vita Ber B írásmagyarázó iskol a szünetl töreked Szentirá a sú rendelkezé megszigorí Kompli móds épí e Bi termész értelm szer sz számértéké betűk kötőszócská egyé móds r A fejleszt hivat felf szembeszá nagytekint Akibá Ag m t szabad írásmagyar érdek gún csúf me túlzás h kedv traveszt eszköze vis m Is t A kritikus legközönsége szólásform I száj a idő m Isten-né t csiná kiejtés tartózkod istenkáromlá számíthat Ag í kö mut Móz pró elm munká egy be gyön cikorny I n a der figyelmezt min Akib csiná ez f ráagg szigorítása limlo Ag S dogmat írásmagyaráz s üt hagyomá felfogá szem a gene Bi ny hirt elhatározá n tar munk tün Agg val I sz vil terem semmisí j talá Aggad e szabad felfogá evol cs erjed Ol csod e küz aggad Megsemmisí me e o elképzelés ir v z néplélek ame történ kö ért gya é b e for vallás Bibli emlí csodá lehe állít törté tu belenyug ó zsid Sz f ő termész elköve erőszaktét Ag ennélf kompromissz form tal cs ké tere ut óráj fog ma Is megvalósul t természetelle h törvénysz Iste é kezde f megvalósul princípiu Mind kísérl köz mely vallásbölcs avég összeegyezt csod termé törvényei nép próbálk legsikerületlen mindenes dokument tal gondolk szabads bib szöve szem anél ve h megrendít vo Bős any a túlvilá alko képz szabad korrektívumok tálv Tal kor üdvö hibá iga ors hité zsid túlv előcsarnoká keresztény siralomvölgy tekint f éle éle s v komol Tal egé felfogá cinikus rezignáló val túlvi üdvössé kü erkö egye bünbána jócselekedete vilá e túlvi é azo felfo túlvil ve tagadá állí követ e túlv egye ó l nyugalo e e vilá T túlv na üdvöss tartózk h u i üdvöss lelkinyuga m ti erköl ad aggad afor mindenes érdek példá egyensúl r hagyomá írásmagyar va erk szakad fö j meggond kes palló szo e kezé dokument Bi köny ame bölcsel tartalmu tű Példabesz Kön Kö Prédik Kön kön j sugalla veze vi mi erkö no kere e szentesí kinyilatkoztatás men meglátások elfogulatlanság e jo fel jele bizonyí nincs k tekinte z né nem problém foglalko z vallá egye intézm szer gondolatkörük uralo sze próf é kri jog mi szabadel felf érdek gyakorol tal zsid k pa előj e küzd h törvényalkal módsz el ame elavul túlsöté tart judikat ko reform kényszeríte fariz zsidósá tal intézked a Bi büntetőszankc módosít szemet-sze tör szöv képlet v pénzválts értelm dia szadduceuso szem igazságszolgáltatá rid Bi betű ragaszkod Mi intézm kö legszenteb szom munkaszü ttart ta rabbin zsidó Évszázad keres tal törvényfejteg következet töreked megtámadha-ta szents em szom nyugal nyugalo körülbástyá minuci szabályo a törv szaporít szo megszabadu pihe ho lelkek h sú terh csu Ta g a v túlzáso liberáli felfo követ ne át szo p szomba Mech E Ugya mo J szo embe teremtet e szombat rabbin Sz. f disztinkc a szállói válha közsz forg Rokons e gondola Talmu m mon közn szombato szo embere Kétségte sz sze v cs m szent ak gloriflká am bá liberál szo szent m vete szokásj e har tal házassá fejlődésé külön v lehe tétel ős- felfogá sze érvényesül lát Életr kény gazda szüksége tűrh állan megmereve rendszer hagyomá kötötts meglazít tal szi intézked enyhíté pótintézmény létesít eru a elviselhet t szom munkaszüne I pro amel formul Hi h p szegé érdeké elhár t szomb legnag veszedel hitelmegvon ember reformáció l gond legbát megmozdulá Talmu meg bátor Szentírá törvé egysze hatá k helye a deklaráció sz vonatkozá va Szentföld országo alkalmaz teljessé lehetet szünt házasságtöré gyanúsí ass vizprób 1 Nyilvánv érvelé a törvé felfüggeszt föl eloldá indok bázi épít Ta reforiná törekv szám hi vízprób törvén s kapcso elvesz Szentföld tal zsidó k v é Ag szabad törekvés ö könnyíté újítások keves ő haszná ne rab n módju h h megengede ga h til t m rabbín irod nagyj tal szellem épít z hitéle óvako túlzások ame m val rendíte v

1466

CÍ Szabadel

SZÓ Szabadelv Vallá politik tudomá gazd él i törek na szabads kön fejl biztos társadal k elle m korlátozá azo am tekint tisztelet hagyomán örö formalizm törté j gyökere irá felfo boldo fonto örö f szentültar foly válto ész alkalmazk követe s fej törv ki szoká berendezkedé v köz oly am lén sz sz sérthetetl tartal vé m tiszt kényszerűség alkalma f vált utasít lén é c f cél megváltoztat tö iro m periódu észlel n k bujk ke iro mélység húz búvó Sz ta A közé közvélemé s sa hiva írásmagyaráz sze rendsza terem s agyonszabál é vallásos gondol kor szab mo köv n hagyom m forma-kultu sz rabbinizm sz A képv S gondolko jell T kodifiká egyál fojt szab gondolko tű támog m szaba nyilatko lelkiismere feljegye i társa jóf aukto val él hagyom tiszt érvénye ez elv szembesz tulajdon ura hatal s s hál s aggad váll kocká Ist példázg a népa font tén tekint tiranni szabada attrib éle ame a megfos emberis Klass plaszticit hi S köve Ag sugalmaz T monda terem e m képmás feldöb , Ist eret magyar fogalma egym isten e teremt e ür tal bálványiinádá fe m köv az erk p a a n jár m hallg kis vélem megteremté kér angyal vit Be írásmagyaráz isko szünet töreke Szentir s rendelkez megszigor Kompl mód ép B termés értel sze s számérték betű kötőszócsk egy mód fejlesz hiva fel szembesz nagytekin Akib A szaba írásmagya érde gú csú m túlzá ked travesz eszköz vi I kritiku legközönség szólásfor szá id Isten-n csin kiejté tartózko istenkároml számítha A k mu Mó pr el munk eg b gyö cikorn de figyelmez mi Aki csin e ráag szigorítás liml A dogma írásmagyará ü hagyom felfog sze gen B n hir elhatároz ta mun tü Ag va s vi tere semmis tal Agga szaba felfog evo c erje O cso kü agga Megsemmis m elképzelé i népléle am törté k ér gy fo vallá Bibl eml csod leh állí tört t belenyu zsi S termés elköv erőszakté A ennél kompromiss for ta c k ter u órá fo m I megvalósu természetell törvénys Ist kezd megvalósu princípi Min kísér kö mel vallásbölc avé összeegyez cso term törvénye né próbál legsikerületle mindene dokumen ta gondol szabad bi szöv sze ané v megrendí v Bő an túlvil alk kép szaba korrektívumo tál Ta ko üdv hib ig or hit zsi túl előcsarnok keresztén siralomvölg tekin él él komo Ta eg felfog ciniku rezignál va túlv üdvöss k erk egy bünbán jócselekedet vil túlv az felf túlvi v tagad áll köve túl egy nyugal vil túl n üdvös tartóz üdvös lelkinyug t erkö a agga afo mindene érde péld egyensú hagyom írásmagya v er szaka f meggon ke pall sz kez dokumen B kön am bölcse tartalm t Példabes Kö K Prédi Kö kö sugall vez v m erk n ker szentes kinyilatkoztatá me meglátáso elfogulatlansá j fe jel bizony ninc tekint n ne problé foglalk vall egy intéz sze gondolatkörü ural sz pró kr jo m szabade fel érde gyakoro ta zsi p elő küz törvényalka móds e am elavu túlsöt tar judika k refor kényszerít fari zsidós ta intézke B büntetőszank módosí szemet-sz tö szö képle pénzvált értel di szadduceus sze igazságszolgáltat ri B bet ragaszko M intéz k legszente szo munkasz ttar t rabbi zsid Évszáza kere ta törvényfejte következe töreke megtámadha-t szent e szo nyuga nyugal körülbásty minuc szabály tör szaporí sz megszabad pih h lelke s ter cs T túlzás liberál felf köve n á sz szomb Mec Ugy m sz emb teremte szomba rabbi Sz disztink szálló válh közs for Rokon gondol Talm mo köz szombat sz ember Kétségt s sz c szen a gloriflk a b liberá sz szen vet szokás ha ta házass fejlődés külö leh téte ős felfog sz érvényesü lá Élet kén gazd szükség tűr álla megmerev rendsze hagyom kötött meglazí ta sz intézke enyhít pótintézmén létesí er elviselhe szo munkaszün pr ame formu H szeg érdek elhá szom legna veszede hitelmegvo embe reformáci gon legbá megmozdul Talm me báto Szentír törv egysz hat hely deklaráci s vonatkoz v Szentföl ország alkalma teljess lehete szün házasságtör gyanús as vizpró Nyilván érvel törv felfüggesz fö elold indo báz épí T reforin törek szá h vízpró törvé kapcs elves Szentföl ta zsid A szaba törekvé könnyít újításo keve haszn n ra módj megenged g ti rabbí iro nagy ta szelle épí hitél óvak túlzáso am va rendít