14663.htm

CÍMSZÓ: Szabadelvűség

SZÓCIKK: "arra törekedett, hogy a Szentirásnak amúgy is súlyos rendelkezéseit még megszigorítsa. Komplikált módszert épített ki erre és ebben nem csak a Biblia természetes értelmének volt nagy szerepe, de a szavak számértékének, a betűknek, a kötőszócskáknak és sok más egyébnek is. Ezt a módszert rabbi Akiba fejlesztette ki. A hivatalos felfogás nem mert szembeszállni a nagytekintélyű Akibával, de az Aggada meg merte tenni és a szabadelvű írásmagyarázat érdekében maró gúnnyal csúfolta ki a nagy mester túlzásait. Es a hatás kedvéért még a travesztálás eszközeitől sem riad vissza, magát Istent teszi meg Akiba kritikusának és a legközönségesebb szólásformákat adja Isten szájára, ami abban az időben, mikor az Isten-névből tabut csináltak és még a kiejtésétől is tartózkodtak, istenkáromlásnak számíthatott. Ez az Aggada a Tóra írása közben mutatja be Mózest. A nagy próféta elmerül a munkájába és egy-egy betűre gyönyörű cikornyákat rak. Az Isten nézi, aztán derűsen arra figyelmezteti, hogy mindezt csak Akibának csinálja, aki ezekre fogja majd ráaggatni az ő szigorításainak limlomját . Az Aggada Sz.-e a dogmatikus írásmagyarázaton is sok sebet ütött. A hagyományos felfogással szemben, amely a genezist a Biblia nyomán hirtelen elhatározásnak és hat napig tartott munkának tünteti fel, az Agggada azt vallja, hogy Isten számos világot teremtett és semmisített meg, amíg a mait jónak találta. Az Aggadának ebben a szabadelvű felfogásban már az evolúció csirái erjednek. Olykor a csodahit ellen is küzdött az aggadikus Sz. Megsemmisíteni nem merte, mert ezzel olyan elképzeléseket irtott volna ki a zsidó néplélekből, amelyek történelmi és költői értékek gyanánt éltek benne és eggyé forrtak a vallásával is. A Bibliában említett csodákról nem lehetett azt állítani, hogy azok nem történtek meg, de abba sem tudott belenyugodni az ókori zsidóság Sz.-e, hogy a nép úgy fogja fel őket, mint a természeten elkövetett erőszaktételt. Az Aggada ennélfogva azt a kompromisszumos formulát találta ki, hogy e csodák képeit a teremtés utolsó órájában fogadta magába az Isten, a megvalósulásuk tehát nem természetellenes, hanem törvényszerű, mert az Istenben éltek kezdettől fogva mint megvalósulásra váró princípiumok. Mindazon kísérletek között, melyeket a vallásbölcselet tesz avégből, hogy összeegyeztesse a csodákat a természet örök törvényeivel, ez a népies, naiv próbálkozás nem a legsikerületlenebb. De mindenesetre dokumentálja a talmudi gondolkodás szabadságát a bibliai szöveggel szemben, anélkül, hogy az abba vetett hitet megrendítette volna. Bőséges anyagot adtak a túlvilágról alkotott képzetek is a szabadelvű korrektívumoknak. A tálvilág már a Talimid korában mint az üdvösség és a hibátlan igazság országa élt a nép hitében. A zsidóság csak a túlvilág előcsarnokának, a kereszténység, siralomvölgyének tekintette a földi életet. Az életett már senki sem vette komolyan. És erre a Talinud egészen új felfogással lepi meg a cinikusokat és rezignálókat. Van még valami, ami még a túlvilági üdvösségnél is különb és ez az erkölcs. Jobb egyetlen óra"

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4663. címszó a lexikon => 814. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14663.htm

CÍMSZÓ: Szabadelvűség

SZÓCIKK: arra törekedett, hogy a Szentirásnak amúgy is súlyos rendelkezéseit még megszigorítsa. Komplikált módszert épített ki erre és ebben nem csak a Biblia természetes értelmének volt nagy szerepe, de a szavak számértékének, a betűknek, a kötőszócskáknak és sok más egyébnek is. Ezt a módszert rabbi Akiba fejlesztette ki. A hivatalos felfogás nem mert szembeszállni a nagytekintélyű Akibával, de az Aggada meg merte tenni és a szabadelvű írásmagyarázat érdekében maró gúnnyal csúfolta ki a nagy mester túlzásait. Es a hatás kedvéért még a travesztálás eszközeitől sem riad vissza, magát Istent teszi meg Akiba kritikusának és a legközönségesebb szólásformákat adja Isten szájára, ami abban az időben, mikor az Isten-névből tabut csináltak és még a kiejtésétől is tartózkodtak, istenkáromlásnak számíthatott. Ez az Aggada a Tóra írása közben mutatja be Mózest. A nagy próféta elmerül a munkájába és egy-egy betűre gyönyörű cikornyákat rak. Az Isten nézi, aztán derűsen arra figyelmezteti, hogy mindezt csak Akibának csinálja, aki ezekre fogja majd ráaggatni az ő szigorításainak limlomját . Az Aggada Sz.-e a dogmatikus írásmagyarázaton is sok sebet ütött. A hagyományos felfogással szemben, amely a genezist a Biblia nyomán hirtelen elhatározásnak és hat napig tartott munkának tünteti fel, az Agggada azt vallja, hogy Isten számos világot teremtett és semmisített meg, amíg a mait jónak találta. Az Aggadának ebben a szabadelvű felfogásban már az evolúció csirái erjednek. Olykor a csodahit ellen is küzdött az aggadikus Sz. Megsemmisíteni nem merte, mert ezzel olyan elképzeléseket irtott volna ki a zsidó néplélekből, amelyek történelmi és költői értékek gyanánt éltek benne és eggyé forrtak a vallásával is. A Bibliában említett csodákról nem lehetett azt állítani, hogy azok nem történtek meg, de abba sem tudott belenyugodni az ókori zsidóság Sz.-e, hogy a nép úgy fogja fel őket, mint a természeten elkövetett erőszaktételt. Az Aggada ennélfogva azt a kompromisszumos formulát találta ki, hogy e csodák képeit a teremtés utolsó órájában fogadta magába az Isten, a megvalósulásuk tehát nem természetellenes, hanem törvényszerű, mert az Istenben éltek kezdettől fogva mint megvalósulásra váró princípiumok. Mindazon kísérletek között, melyeket a vallásbölcselet tesz avégből, hogy összeegyeztesse a csodákat a természet örök törvényeivel, ez a népies, naiv próbálkozás nem a legsikerületlenebb. De mindenesetre dokumentálja a talmudi gondolkodás szabadságát a bibliai szöveggel szemben, anélkül, hogy az abba vetett hitet megrendítette volna. Bőséges anyagot adtak a túlvilágról alkotott képzetek is a szabadelvű korrektívumoknak. A tálvilág már a Talimid korában mint az üdvösség és a hibátlan igazság országa élt a nép hitében. A zsidóság csak a túlvilág előcsarnokának, a kereszténység, siralomvölgyének tekintette a földi életet. Az életett már senki sem vette komolyan. És erre a Talinud egészen új felfogással lepi meg a cinikusokat és rezignálókat. Van még valami, ami még a túlvilági üdvösségnél is különb és ez az erkölcs. Jobb egyetlen óra

14663.ht

CÍMSZÓ Szabadelvűsé

SZÓCIKK arr törekedett hog Szentirásna amúg i súlyo rendelkezései mé megszigorítsa Komplikál módszer építet k err é ebbe ne csa Bibli természete értelméne vol nag szerepe d szava számértékének betűknek kötőszócskákna é so má egyébne is Ez módszer rabb Akib fejlesztett ki hivatalo felfogá ne mer szembeszálln nagytekintély Akibával d a Aggad me mert tenn é szabadelv írásmagyaráza érdekébe mar gúnnya csúfolt k nag meste túlzásait E hatá kedvéér mé travesztálá eszközeitő se ria vissza magá Isten tesz me Akib kritikusána é legközönségeseb szólásformáka adj Iste szájára am abba a időben miko a Isten-névbő tabu csinálta é mé kiejtésétő i tartózkodtak istenkáromlásna számíthatott E a Aggad Tór írás közbe mutatj b Mózest nag prófét elmerü munkájáb é egy-eg betűr gyönyör cikornyáka rak A Iste nézi aztá derűse arr figyelmezteti hog mindez csa Akibána csinálja ak ezekr fogj maj ráaggatn a szigorításaina limlomjá A Aggad Sz.- dogmatiku írásmagyarázato i so sebe ütött hagyományo felfogássa szemben amel genezis Bibli nyomá hirtele elhatározásna é ha napi tartot munkána tüntet fel a Agggad az vallja hog Iste számo világo teremtet é semmisítet meg amí mai jóna találta A Aggadána ebbe szabadelv felfogásba má a evolúci csirá erjednek Olyko csodahi elle i küzdöt a aggadiku Sz Megsemmisíten ne merte mer ezze olya elképzeléseke irtot voln k zsid néplélekből amelye történelm é költő értéke gyanán élte benn é eggy forrta vallásáva is Bibliába említet csodákró ne lehetet az állítani hog azo ne történte meg d abb se tudot belenyugodn a ókor zsidósá Sz.-e hog né úg fogj fe őket min természete elkövetet erőszaktételt A Aggad ennélfogv az kompromisszumo formulá talált ki hog csodá képei teremté utols órájába fogadt magáb a Isten megvalósulásu tehá ne természetellenes hane törvényszerű mer a Istenbe élte kezdettő fogv min megvalósulásr vár princípiumok Mindazo kísérlete között melyeke vallásbölcsele tes avégből hog összeegyeztess csodáka természe örö törvényeivel e népies nai próbálkozá ne legsikerületlenebb D mindenesetr dokumentálj talmud gondolkodá szabadságá biblia szövegge szemben anélkül hog a abb vetet hite megrendített volna Bősége anyago adta túlvilágró alkotot képzete i szabadelv korrektívumoknak tálvilá má Talimi korába min a üdvössé é hibátla igazsá ország él né hitében zsidósá csa túlvilá előcsarnokának kereszténység siralomvölgyéne tekintett föld életet A életet má senk se vett komolyan É err Talinu egésze ú felfogássa lep me cinikusoka é rezignálókat Va mé valami am mé túlvilág üdvösségné i külön é e a erkölcs Job egyetle ór

14663.h

CÍMSZ Szabadelvűs

SZÓCIK ar törekedet ho Szentirásn amú súly rendelkezése m megszigoríts Kompliká módsze építe er ebb n cs Bibl természet értelmén vo na szerep szav számértékéne betűkne kötőszócskákn s m egyébn i E módsze rab Aki fejlesztet k hivatal felfog n me szembeszáll nagytekintél Akibáva Agga m mer ten szabadel írásmagyaráz érdekéb ma gúnny csúfol na mest túlzásai hat kedvéé m travesztál eszközeit s ri vissz mag Iste tes m Aki kritikusán legközönségese szólásformák ad Ist szájár a abb időbe mik Isten-névb tab csinált m kiejtését tartózkodta istenkáromlásn számíthatot Agga Tó írá közb mutat Mózes na prófé elmer munkájá egy-e betű gyönyö cikornyák ra Ist néz azt derűs ar figyelmeztet ho minde cs Akibán csinálj a ezek fog ma ráaggat szigorításain limlomj Agga Sz. dogmatik írásmagyarázat s seb ütöt hagyomány felfogáss szembe ame genezi Bibl nyom hirtel elhatározásn h nap tarto munkán tünte fe Aggga a vallj ho Ist szám világ teremte semmisíte me am ma jón talált Aggadán ebb szabadel felfogásb m evolúc csir erjedne Olyk csodah ell küzdö aggadik S Megsemmisíte n mert me ezz oly elképzelések irto vol zsi néplélekbő amely történel költ érték gyaná élt ben egg forrt vallásáv i Bibliáb említe csodákr n lehete a állítan ho az n történt me ab s tudo belenyugod óko zsidós Sz.- ho n ú fog f őke mi természet elkövete erőszaktétel Agga ennélfog a kompromisszum formul talál k ho csod képe teremt utol órájáb fogad magá Iste megvalósulás teh n természetellene han törvényszer me Istenb élt kezdett fog mi megvalósulás vá princípiumo Mindaz kísérlet közöt melyek vallásbölcsel te avégbő ho összeegyeztes csodák termész ör törvényeive népie na próbálkoz n legsikerületleneb mindeneset dokumentál talmu gondolkod szabadság bibli szövegg szembe anélkü ho ab vete hit megrendítet voln Bőség anyag adt túlvilágr alkoto képzet szabadel korrektívumokna tálvil m Talim koráb mi üdvöss hibátl igazs orszá é n hitébe zsidós cs túlvil előcsarnokána kereszténysé siralomvölgyén tekintet föl élete élete m sen s vet komolya er Talin egész felfogáss le m cinikusok rezignálóka V m valam a m túlvilá üdvösségn külö erkölc Jo egyetl ó

14663.

CÍMS Szabadelvű

SZÓCI a törekede h Szentirás am súl rendelkezés megszigorít Komplik módsz épít e eb c Bib természe értelmé v n szere sza számértékén betűkn kötőszócskák egyéb módsz ra Ak fejleszte hivata felfo m szembeszál nagytekinté Akibáv Agg me te szabade írásmagyará érdeké m gúnn csúfo n mes túlzása ha kedvé travesztá eszközei r viss ma Ist te Ak kritikusá legközönséges szólásformá a Is szájá ab időb mi Isten-név ta csinál kiejtésé tartózkodt istenkáromlás számíthato Agg T ír köz muta Móze n próf elme munkáj egy- bet gyöny cikornyá r Is né az derű a figyelmezte h mind c Akibá csinál eze fo m ráagga szigorításai limlom Agg Sz dogmati írásmagyaráza se ütö hagyomán felfogás szemb am genez Bib nyo hirte elhatározás na tart munká tünt f Aggg vall h Is szá vilá teremt semmisít m a m jó talál Aggadá eb szabade felfogás evolú csi erjedn Oly csoda el küzd aggadi Megsemmisít mer m ez ol elképzelése irt vo zs néplélekb amel történe köl érté gyan él be eg forr vallásá Bibliá említ csodák lehet állíta h a történ m a tud belenyugo ók zsidó Sz. h fo ők m természe elkövet erőszaktéte Agg ennélfo kompromisszu formu talá h cso kép terem uto órájá foga mag Ist megvalósulá te természetellen ha törvénysze m Isten él kezdet fo m megvalósulá v princípium Minda kísérle közö melye vallásbölcse t avégb h összeegyezte csodá termés ö törvényeiv népi n próbálko legsikerületlene mindenese dokumentá talm gondolko szabadsá bibl szöveg szemb anélk h a vet hi megrendíte vol Bősé anya ad túlvilág alkot képze szabade korrektívumokn tálvi Tali korá m üdvös hibát igaz orsz hitéb zsidó c túlvi előcsarnokán kereszténys siralomvölgyé tekinte fö élet élet se ve komoly e Tali egés felfogás l cinikuso rezignálók vala túlvil üdvösség kül erköl J egyet

14663

CÍM Szabadelv

SZÓC töreked Szentirá a sú rendelkezé megszigorí Kompli móds épí e Bi termész értelm szer sz számértéké betűk kötőszócská egyé móds r A fejleszt hivat felf szembeszá nagytekint Akibá Ag m t szabad írásmagyar érdek gún csúf me túlzás h kedv traveszt eszköze vis m Is t A kritikus legközönsége szólásform I száj a idő m Isten-né t csiná kiejtés tartózkod istenkáromlá számíthat Ag í kö mut Móz pró elm munká egy be gyön cikorny I n a der figyelmezt min Akib csiná ez f ráagg szigorítása limlo Ag S dogmat írásmagyaráz s üt hagyomá felfogá szem a gene Bi ny hirt elhatározá n tar munk tün Agg val I sz vil terem semmisí j talá Aggad e szabad felfogá evol cs erjed Ol csod e küz aggad Megsemmisí me e o elképzelés ir v z néplélek ame történ kö ért gya é b e for vallás Bibli emlí csodá lehe állít törté tu belenyug ó zsid Sz f ő termész elköve erőszaktét Ag ennélf kompromissz form tal cs ké tere ut óráj fog ma Is megvalósul t természetelle h törvénysz Iste é kezde f megvalósul princípiu Mind kísérl köz mely vallásbölcs avég összeegyezt csod termé törvényei nép próbálk legsikerületlen mindenes dokument tal gondolk szabads bib szöve szem anél ve h megrendít vo Bős any a túlvilá alko képz szabad korrektívumok tálv Tal kor üdvö hibá iga ors hité zsid túlv előcsarnoká keresztény siralomvölgy tekint f éle éle s v komol Tal egé felfogá cinikus rezignáló val túlvi üdvössé kü erkö egye

1466

CÍ Szabadel

SZÓ töreke Szentir s rendelkez megszigor Kompl mód ép B termés értel sze s számérték betű kötőszócsk egy mód fejlesz hiva fel szembesz nagytekin Akib A szaba írásmagya érde gú csú m túlzá ked travesz eszköz vi I kritiku legközönség szólásfor szá id Isten-n csin kiejté tartózko istenkároml számítha A k mu Mó pr el munk eg b gyö cikorn de figyelmez mi Aki csin e ráag szigorítás liml A dogma írásmagyará ü hagyom felfog sze gen B n hir elhatároz ta mun tü Ag va s vi tere semmis tal Agga szaba felfog evo c erje O cso kü agga Megsemmis m elképzelé i népléle am törté k ér gy fo vallá Bibl eml csod leh állí tört t belenyu zsi S termés elköv erőszakté A ennél kompromiss for ta c k ter u órá fo m I megvalósu természetell törvénys Ist kezd megvalósu princípi Min kísér kö mel vallásbölc avé összeegyez cso term törvénye né próbál legsikerületle mindene dokumen ta gondol szabad bi szöv sze ané v megrendí v Bő an túlvil alk kép szaba korrektívumo tál Ta ko üdv hib ig or hit zsi túl előcsarnok keresztén siralomvölg tekin él él komo Ta eg felfog ciniku rezignál va túlv üdvöss k erk egy