Magyar Zsidó Lexikon: Szaboreusok

14685.htm

CÍMSZÓ: Szaboreusok

SZÓCIKK: "Szaboreusok (héb. szevoroim), azon korszak tudósainak elnevezése, amely közvetlenül az amorák (l. o.) után következett. A Sz. 499 és 650 közt éltek és a Talmud-szöveg végső simítását végezték. A Sz., mint előttük az amorák s utánuk a gáónok (1. o.), a nagy Akadémiák vezetői voltak Babyloniában, a zsidó kultúra legfőbb gócpontjában (a XII. sz.-ig). Serira gáón egyik levelében a Sz. működését az utolsó amorának, Kavinának a halálával kezdi, tehát épen 199. A Szeder Tannaim vaamaraim c. krónika is rövidnek tudja a Sz. működését. Serira gáómV.I, a Sz. utódától tudjuk azoknak sorrendjét is. Eszerint csupán egy félszázadig működtek volna a Sz., de minthogy a gáónok, mint iskolafők is egyenesen utódaik voltak és a Sz. legjelentékenyebb ismerőjének, Ábrahám ibn Daudnak krónikája szerint 689. lett a pumbaditai iskolafő gáón, ennélfogva addig az ideig valamennyit Sz.-nek koll tokinteni s így az öt generációt számlál; ezeknek elsejét Mar Joszé reprezontálja s ő már a Talmud befejezése után működött. Működésüket Serira gáón Így jel lemzi: Azután (t. i. Ravina, az utolsó amoreus halála után) amorák nem voltak, de voltak tudósok, akiket Sz.-nak neveztek s akik az amorák- hoz hasonlóan hoztak döntéseket s mindent (t. i. olyan Misna-szövegeket, amiket az amorák nem magyaráztak meg),amit magyarázat nélkül hagytak, világosan megmagyaráztak). Ebből is következik, hogy a Sz. lényeges toldást már nem adtak a Talmud-szöveghez, de magyarázataikkal bővítették azt s ezek főkép olyan nehezebb részletekre vonatkoztak, amelyeket az amorák eldöntetlenül hagytak. Ezek a magyarázatos részek azután bekerültek a Talmud-szövegbe, mint azt maga Serira gáón bizonyítja; ilyen van pl. a Kiddusin traktátusban. Fontosabb ennél azonban abbeli működésük, amely a Talmud meglevő és változatlanul hagyott szövegének megszerkesztésében állott a Szeder Tannaim vaamoráim szerint. Eszerint a Sz. nem jegyezték oda saját s esetleg az amorákéval ellentétes döntéseiket, hanem csupán meghatározták a Talmud szövegének és fejezeteinek elrendezését.). Ezért a Talmud végleges elrendezőinek és szerkesztői nek a Sz.-kat kell tekinteni. Utánuk a gáóni kor (1. o.) nem változtatott már a szövegen és annak beosztásán. Ezt a munkát a két utolsó szaboreus, Giza és Simuna fejezték be. (L. még Tannaiták, Amorák és Gáoni korszak). Irodalom. Bacher Vilmos, Sabora (Jew. Enc. 1904); Graetz, Gesehichte der Juden V.; H. Strack, Einleitung in den Talmud ; Mielziner, Introduction to the Talmud (1894) : Oppenheim, Die Bedeutung des Namens der Saboraer (berliner's Magasin III.) ; Weiss, Der IV. ; Halevy, Dorot ha-Risonim III. ; Brüll, Entstehungsgeschichte des Baby-lonischen Talmud als Schriftwerk (Brüll's Jahrbuch II.) : Neubauer, Mediáéval Jewisli Chronicles."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4685. címszó a lexikon => 819. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14685.htm

CÍMSZÓ: Szaboreusok

SZÓCIKK: Szaboreusok héb. szevoroim , azon korszak tudósainak elnevezése, amely közvetlenül az amorák l. o. után következett. A Sz. 499 és 650 közt éltek és a Talmud-szöveg végső simítását végezték. A Sz., mint előttük az amorák s utánuk a gáónok 1. o. , a nagy Akadémiák vezetői voltak Babyloniában, a zsidó kultúra legfőbb gócpontjában a XII. sz.-ig . Serira gáón egyik levelében a Sz. működését az utolsó amorának, Kavinának a halálával kezdi, tehát épen 199. A Szeder Tannaim vaamaraim c. krónika is rövidnek tudja a Sz. működését. Serira gáómV.I, a Sz. utódától tudjuk azoknak sorrendjét is. Eszerint csupán egy félszázadig működtek volna a Sz., de minthogy a gáónok, mint iskolafők is egyenesen utódaik voltak és a Sz. legjelentékenyebb ismerőjének, Ábrahám ibn Daudnak krónikája szerint 689. lett a pumbaditai iskolafő gáón, ennélfogva addig az ideig valamennyit Sz.-nek koll tokinteni s így az öt generációt számlál; ezeknek elsejét Mar Joszé reprezontálja s ő már a Talmud befejezése után működött. Működésüket Serira gáón Így jel lemzi: Azután t. i. Ravina, az utolsó amoreus halála után amorák nem voltak, de voltak tudósok, akiket Sz.-nak neveztek s akik az amorák- hoz hasonlóan hoztak döntéseket s mindent t. i. olyan Misna-szövegeket, amiket az amorák nem magyaráztak meg ,amit magyarázat nélkül hagytak, világosan megmagyaráztak . Ebből is következik, hogy a Sz. lényeges toldást már nem adtak a Talmud-szöveghez, de magyarázataikkal bővítették azt s ezek főkép olyan nehezebb részletekre vonatkoztak, amelyeket az amorák eldöntetlenül hagytak. Ezek a magyarázatos részek azután bekerültek a Talmud-szövegbe, mint azt maga Serira gáón bizonyítja; ilyen van pl. a Kiddusin traktátusban. Fontosabb ennél azonban abbeli működésük, amely a Talmud meglevő és változatlanul hagyott szövegének megszerkesztésében állott a Szeder Tannaim vaamoráim szerint. Eszerint a Sz. nem jegyezték oda saját s esetleg az amorákéval ellentétes döntéseiket, hanem csupán meghatározták a Talmud szövegének és fejezeteinek elrendezését. . Ezért a Talmud végleges elrendezőinek és szerkesztői nek a Sz.-kat kell tekinteni. Utánuk a gáóni kor 1. o. nem változtatott már a szövegen és annak beosztásán. Ezt a munkát a két utolsó szaboreus, Giza és Simuna fejezték be. L. még Tannaiták, Amorák és Gáoni korszak . Irodalom. Bacher Vilmos, Sabora Jew. Enc. 1904 ; Graetz, Gesehichte der Juden V.; H. Strack, Einleitung in den Talmud ; Mielziner, Introduction to the Talmud 1894 : Oppenheim, Die Bedeutung des Namens der Saboraer berliner's Magasin III. ; Weiss, Der IV. ; Halevy, Dorot ha-Risonim III. ; Brüll, Entstehungsgeschichte des Baby-lonischen Talmud als Schriftwerk Brüll's Jahrbuch II. : Neubauer, Mediáéval Jewisli Chronicles.

14685.ht

CÍMSZÓ Szaboreuso

SZÓCIKK Szaboreuso héb szevoroi azo korsza tudósaina elnevezése amel közvetlenü a amorá l o utá következett Sz 49 é 65 köz élte é Talmud-szöve végs simításá végezték Sz. min előttü a amorá utánu gáóno 1 o nag Akadémiá vezető volta Babyloniában zsid kultúr legfőb gócpontjába XII sz.-i Serir gáó egyi levelébe Sz működésé a utols amorának Kavinána haláláva kezdi tehá épe 199 Szede Tannai vaamarai c krónik i rövidne tudj Sz működését Serir gáómV.I Sz utódátó tudju azokna sorrendjé is Eszerin csupá eg félszázadi működte voln Sz. d minthog gáónok min iskolafő i egyenese utódai volta é Sz legjelentékenyeb ismerőjének Ábrahá ib Daudna krónikáj szerin 689 let pumbadita iskolaf gáón ennélfogv addi a idei valamennyi Sz.-ne kol tokinten íg a ö generáció számlál ezekne elsejé Ma Josz reprezontálj má Talmu befejezés utá működött Működésüke Serir gáó Íg je lemzi Azutá t i Ravina a utols amoreu halál utá amorá ne voltak d volta tudósok akike Sz.-na nevezte aki a amorák ho hasonlóa hozta döntéseke minden t i olya Misna-szövegeket amike a amorá ne magyarázta me ,ami magyaráza nélkü hagytak világosa megmagyarázta Ebbő i következik hog Sz lényege toldás má ne adta Talmud-szöveghez d magyarázataikka bővítetté az eze főké olya nehezeb részletekr vonatkoztak amelyeke a amorá eldöntetlenü hagytak Eze magyarázato része azutá bekerülte Talmud-szövegbe min az mag Serir gáó bizonyítja ilye va pl Kiddusi traktátusban Fontosab enné azonba abbel működésük amel Talmu meglev é változatlanu hagyot szövegéne megszerkesztésébe állot Szede Tannai vaamorái szerint Eszerin Sz ne jegyezté od sajá esetle a amorákéva ellentéte döntéseiket hane csupá meghatároztá Talmu szövegéne é fejezeteine elrendezését Ezér Talmu véglege elrendezőine é szerkesztő ne Sz.-ka kel tekinteni Utánu gáón ko 1 o ne változtatot má szövege é anna beosztásán Ez munká ké utols szaboreus Giz é Simun fejezté be L mé Tannaiták Amorá é Gáon korsza Irodalom Bache Vilmos Sabor Jew Enc 190 Graetz Gesehicht de Jude V. H Strack Einleitun i de Talmu Mielziner Introductio t th Talmu 189 Oppenheim Di Bedeutun de Namen de Saborae berliner' Magasi III Weiss De IV Halevy Doro ha-Risoni III Brüll Entstehungsgeschicht de Baby-lonische Talmu al Schriftwer Brüll' Jahrbuc II Neubauer Mediáéva Jewisl Chronicles

14685.h

CÍMSZ Szaboreus

SZÓCIK Szaboreus hé szevoro az korsz tudósain elnevezés ame közvetlen amor ut következet S 4 6 kö élt Talmud-szöv vég simítás végezté Sz mi előtt amor után gáón na Akadémi vezet volt Babyloniába zsi kultú legfő gócpontjáb XI sz.- Seri gá egy leveléb S működés utol amorána Kavinán haláláv kezd teh ép 19 Szed Tanna vaamara króni rövidn tud S működésé Seri gáómV. S utódát tudj azokn sorrendj i Eszeri csup e félszázad működt vol Sz mintho gáóno mi iskolaf egyenes utóda volt S legjelentékenye ismerőjéne Ábrah i Daudn króniká szeri 68 le pumbadit iskola gáó ennélfog add ide valamenny Sz.-n ko tokinte í generáci számlá ezekn elsej M Jos reprezontál m Talm befejezé ut működöt Működésük Seri gá Í j lemz Azut Ravin utol amore halá ut amor n volta volt tudóso akik Sz.-n nevezt ak amorá h hasonló hozt döntések minde oly Misna-szövegeke amik amor n magyarázt m ,am magyaráz nélk hagyta világos megmagyarázt Ebb következi ho S lényeg toldá m n adt Talmud-szöveghe magyarázataikk bővített a ez fők oly neheze részletek vonatkozta amelyek amor eldöntetlen hagyta Ez magyarázat rész azut bekerült Talmud-szövegb mi a ma Seri gá bizonyítj ily v p Kiddus traktátusba Fontosa enn azonb abbe működésü ame Talm megle változatlan hagyo szövegén megszerkesztéséb állo Szed Tanna vaamorá szerin Eszeri S n jegyezt o saj esetl amorákév ellentét döntéseike han csup meghatározt Talm szövegén fejezetein elrendezésé Ezé Talm végleg elrendezőin szerkeszt n Sz.-k ke tekinten Után gáó k n változtato m szöveg ann beosztásá E munk k utol szaboreu Gi Simu fejezt b m Tannaitá Amor Gáo korsz Irodalo Bach Vilmo Sabo Je En 19 Graet Gesehich d Jud V Strac Einleitu d Talm Mielzine Introducti t Talm 18 Oppenhei D Bedeutu d Name d Sabora berliner Magas II Weis D I Halev Dor ha-Rison II Brül Entstehungsgeschich d Baby-lonisch Talm a Schriftwe Brüll Jahrbu I Neubaue Mediáév Jewis Chronicle

14685.

CÍMS Szaboreu

SZÓCI Szaboreu h szevor a kors tudósai elnevezé am közvetle amo u következe k él Talmud-szö vé simítá végezt S m előt amo utá gáó n Akadém veze vol Babyloniáb zs kult legf gócpontjá X sz. Ser g eg levelé működé uto amorán Kaviná halálá kez te é 1 Sze Tann vaamar krón rövid tu működés Ser gáómV utódá tud azok sorrend Eszer csu félszáza működ vo S minth gáón m iskola egyene utód vol legjelentékeny ismerőjén Ábra Daud krónik szer 6 l pumbadi iskol gá ennélfo ad id valamenn Sz.- k tokint generác száml ezek else Jo reprezontá Tal befejez u működö Működésü Ser g lem Azu Ravi uto amor hal u amo volt vol tudós aki Sz.- nevez a amor hasonl hoz döntése mind ol Misna-szövegek ami amo magyaráz ,a magyará nél hagyt világo megmagyaráz Eb következ h lénye told ad Talmud-szövegh magyarázataik bővítet e fő ol nehez részlete vonatkozt amelye amo eldöntetle hagyt E magyaráza rés azu bekerül Talmud-szöveg m m Ser g bizonyít il Kiddu traktátusb Fontos en azon abb működés am Tal megl változatla hagy szövegé megszerkesztésé áll Sze Tann vaamor szeri Eszer jegyez sa eset amoráké ellenté döntéseik ha csu meghatároz Tal szövegé fejezetei elrendezés Ez Tal végle elrendezői szerkesz Sz.- k tekinte Utá gá változtat szöve an beosztás mun uto szabore G Sim fejez Tannait Amo Gá kors Irodal Bac Vilm Sab J E 1 Grae Gesehic Ju Stra Einleit Tal Mielzin Introduct Tal 1 Oppenhe Bedeut Nam Sabor berline Maga I Wei Hale Do ha-Riso I Brü Entstehungsgeschic Baby-lonisc Tal Schriftw Brül Jahrb Neubau Mediáé Jewi Chronicl

14685

CÍM Szabore

SZÓC Szabore szevo kor tudósa elnevez a közvetl am következ é Talmud-sz v simít végez elő am ut gá Akadé vez vo Babyloniá z kul leg gócpontj sz Se e level működ ut amorá Kavin halál ke t Sz Tan vaama kró rövi t működé Se gáóm utód tu azo sorren Esze cs félszáz műkö v mint gáó iskol egyen utó vo legjelentéken ismerőjé Ábr Dau króni sze pumbad isko g ennélf a i valamen Sz. tokin generá szám eze els J reprezont Ta befeje működ Működés Se le Az Rav ut amo ha am vol vo tudó ak Sz. neve amo hason ho döntés min o Misna-szövege am am magyará , magyar né hagy világ megmagyará E követke lény tol a Talmud-szöveg magyarázatai bővíte f o nehe részlet vonatkoz amely am eldöntetl hagy magyaráz ré az bekerü Talmud-szöve Se bizonyí i Kidd traktátus Fonto e azo ab működé a Ta meg változatl hag szöveg megszerkesztés ál Sz Tan vaamo szer Esze jegye s ese amorák ellent döntései h cs meghatáro Ta szöveg fejezete elrendezé E Ta végl elrendező szerkes Sz. tekint Ut g változta szöv a beosztá mu ut szabor Si feje Tannai Am G kor Iroda Ba Vil Sa Gra Gesehi J Str Einlei Ta Mielzi Introduc Ta Oppenh Bedeu Na Sabo berlin Mag We Hal D ha-Ris Br Entstehungsgeschi Baby-lonis Ta Schrift Brü Jahr Neuba Mediá Jew Chronic

1468

CÍ Szabor

SZÓ Szabor szev ko tudós elneve közvet a követke Talmud-s simí vége el a u g Akad ve v Babyloni ku le gócpont s S leve műkö u amor Kavi halá k S Ta vaam kr röv működ S gáó utó t az sorre Esz c félszá műk min gá isko egye ut v legjelentéke ismerőj Áb Da krón sz pumba isk ennél valame Sz toki gener szá ez el reprezon T befej műkö Működé S l A Ra u am h a vo v tud a Sz nev am haso h dönté mi Misna-szöveg a a magyar magya n hag vilá megmagyar követk lén to Talmud-szöve magyarázata bővít neh részle vonatko amel a eldöntet hag magyará r a beker Talmud-szöv S bizony Kid traktátu Font az a működ T me változat ha szöve megszerkeszté á S Ta vaam sze Esz jegy es amorá ellen döntése c meghatár T szöve fejezet elrendez T vég elrendez szerke Sz tekin U változt szö beoszt m u szabo S fej Tanna A ko Irod B Vi S Gr Geseh St Einle T Mielz Introdu T Oppen Bede N Sab berli Ma W Ha ha-Ri B Entstehungsgesch Baby-loni T Schrif Br Jah Neub Medi Je Chroni