14697.htm
CÍMSZÓ: Szamaritánusok
SZÓCIKK: "az arra
felépített nagyszerű tanítást nem ismerték, igy sem a kanonizált szentiratokat,
sem a Misnát és Gernarát. A Sz. orthodoxiáját a törvények szigorú megtartásában
a Talmud megdicséri (Chullin 4a), kiemelve főkép a tisztasági törvények
megőrzését. Csupán ennyiben számítja azonban őket zsidóknak. Általában véve
később olyannak tekintették őket, mint a karaitákat. A keresztény egyházatyák
sem szeretik őket s szemükre vetik, hogy nem hisznek az angyalokban és a lélek
halhatatlanságában. A Sz. dogmái: Isten egységében való hit, mely
liturgiájukban állandóan visszhangzik. Ehhez képest mindenféle
antropomorfizmust kivetnek a vallás fogalmaiból és semmiféle személyes istenhit
nincs náluk. E tekintetben fedik a tiszta zsidó vallást. Hisznek a
pátriárkákban és Mózesben, mint egyetlen prófétában a Deuter. 34. 10. szavai
ezerint. Hiszik, hogy a Sechina a Garizim-hegyén jelenik meg ; hogy a Messiás
eljön s azt megelőzi a Taheb , aki a messiási kort előkészíti, azután jön az
utolsó ítélet. Temetési szertartásuk nagyterjedelmű és bűnbánó imákkal van
egybekapcsolva. Ezek némelyike, tagadhatatlan, az iszlám hatását mutatja, de az
újabb korban már teljesen elhagyták azokat. Irodalmuk a palesztinai
héber-arameus dialektus nyelvén van írva, archaikus betűkkel. Kiejtésük a
galileaihoz hasonlatos s a gutturálisok hibás kiejtése tanúsítja ezt. Irodalmuk
Európában akkor lett ismeretes, amikor a XVI. sz.-ban Pietro della Valle
Damaszkuszból a Sz. Pentateuchjának héber másolatát elhozta 1616. Azóta számos
kéziratot hoztak Európába és Amerikába tőlük. Az említett szöveget többször,
legjobban 1790. Oxfordban adták ki s bár az lényegében megegyezik a
maszonétikus szöveggel, részleteiben és íráshibáiban különbözik attól. Ugyanegy
időben hozták Európába és adták ki a Sz. Targumát, amelyet valószínűen
Nathanael főpap íratott le. A Szamaritánus-arab nyelvnek is számos
kézirat-emléke van, így Ibn-al-Hasszán Targum-fordítása. Ibrahim ibn Jakub a
Pentateuchhoz írt kommentárt arab nyelven, Ghanal ibn Abi al-Serur
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4697. címszó a lexikon =>
823. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14697.htm
CÍMSZÓ: Szamaritánusok
SZÓCIKK: az arra felépített nagyszerű tanítást nem ismerték, igy sem a
kanonizált szentiratokat, sem a Misnát és Gernarát. A Sz. orthodoxiáját a
törvények szigorú megtartásában a Talmud megdicséri Chullin 4a , kiemelve főkép
a tisztasági törvények megőrzését. Csupán ennyiben számítja azonban őket
zsidóknak. Általában véve később olyannak tekintették őket, mint a karaitákat.
A keresztény egyházatyák sem szeretik őket s szemükre vetik, hogy nem hisznek
az angyalokban és a lélek halhatatlanságában. A Sz. dogmái: Isten egységében
való hit, mely liturgiájukban állandóan visszhangzik. Ehhez képest mindenféle
antropomorfizmust kivetnek a vallás fogalmaiból és semmiféle személyes istenhit
nincs náluk. E tekintetben fedik a tiszta zsidó vallást. Hisznek a
pátriárkákban és Mózesben, mint egyetlen prófétában a Deuter. 34. 10. szavai
ezerint. Hiszik, hogy a Sechina a Garizim-hegyén jelenik meg ; hogy a Messiás
eljön s azt megelőzi a Taheb , aki a messiási kort előkészíti, azután jön az
utolsó ítélet. Temetési szertartásuk nagyterjedelmű és bűnbánó imákkal van
egybekapcsolva. Ezek némelyike, tagadhatatlan, az iszlám hatását mutatja, de az
újabb korban már teljesen elhagyták azokat. Irodalmuk a palesztinai
héber-arameus dialektus nyelvén van írva, archaikus betűkkel. Kiejtésük a
galileaihoz hasonlatos s a gutturálisok hibás kiejtése tanúsítja ezt. Irodalmuk
Európában akkor lett ismeretes, amikor a XVI. sz.-ban Pietro della Valle
Damaszkuszból a Sz. Pentateuchjának héber másolatát elhozta 1616. Azóta számos
kéziratot hoztak Európába és Amerikába tőlük. Az említett szöveget többször,
legjobban 1790. Oxfordban adták ki s bár az lényegében megegyezik a
maszonétikus szöveggel, részleteiben és íráshibáiban különbözik attól. Ugyanegy
időben hozták Európába és adták ki a Sz. Targumát, amelyet valószínűen
Nathanael főpap íratott le. A Szamaritánus-arab nyelvnek is számos
kézirat-emléke van, így Ibn-al-Hasszán Targum-fordítása. Ibrahim ibn Jakub a
Pentateuchhoz írt kommentárt arab nyelven, Ghanal ibn Abi al-Serur
14697.ht
CÍMSZÓ Szamaritánuso
SZÓCIKK a arr felépítet nagyszer tanítás ne ismerték ig se kanonizál
szentiratokat se Misná é Gernarát Sz orthodoxiájá törvénye szigor megtartásába
Talmu megdicsér Chulli 4 kiemelv főké tisztaság törvénye megőrzését Csupá
ennyibe számítj azonba őke zsidóknak Általába vév későb olyanna tekintetté őket
min karaitákat keresztén egyházatyá se szereti őke szemükr vetik hog ne hiszne
a angyalokba é léle halhatatlanságában Sz dogmái Iste egységébe val hit mel
liturgiájukba állandóa visszhangzik Ehhe képes mindenfél antropomorfizmus
kivetne vallá fogalmaibó é semmifél személye istenhi ninc náluk tekintetbe fedi
tiszt zsid vallást Hiszne pátriárkákba é Mózesben min egyetle prófétába Deuter
34 10 szava ezerint Hiszik hog Sechin Garizim-hegyé jeleni me hog Messiá eljö
az megelőz Tahe ak messiás kor előkészíti azutá jö a utols ítélet Temetés
szertartásu nagyterjedelm é bűnbán imákka va egybekapcsolva Eze némelyike
tagadhatatlan a iszlá hatásá mutatja d a újab korba má teljese elhagytá azokat
Irodalmu palesztina héber-arameu dialektu nyelvé va írva archaiku betűkkel
Kiejtésü galileaiho hasonlato gutturáliso hibá kiejtés tanúsítj ezt Irodalmu
Európába akko let ismeretes amiko XVI sz.-ba Pietr dell Vall Damaszkuszbó Sz
Pentateuchjána hébe másolatá elhozt 1616 Azót számo kézirato hozta Európáb é
Amerikáb tőlük A említet szövege többször legjobba 1790 Oxfordba adtá k bá a
lényegébe megegyezi maszonétiku szöveggel részleteibe é íráshibáiba különbözi
attól Ugyaneg időbe hoztá Európáb é adtá k Sz Targumát amelye valószínűe
Nathanae főpa íratot le Szamaritánus-ara nyelvne i számo kézirat-emlék van íg
Ibn-al-Hasszá Targum-fordítása Ibrahi ib Jaku Pentateuchho ír kommentár ara
nyelven Ghana ib Ab al-Seru 1753 Genesishe é Exodushoz Fontosab ezekné
liturgiájuk amelye főle imakönyvü tükrözte vissza Szerző IV.-XVI sz.-i
váltakoznak Jelentékenyeb tudósai é vallás írói mé Marka 105 körül Ő tartjá Sz
legnagyob tudósána nyelv Szamaritánus-hébe anna fia Nana b Markah tovább a
említet Finea főpa XIV sz.-ban anna fia Abis é Josep ha-Rabban Eze állapítottá
me liturgi véglege szövegét Abdalla b Salom ha-Kohe i imaszerz vol 140 körül
Abdalla b Ábrahá Kabas pedi legjelentékenyeb szerzői köz tartozik Valamennyie
valláso költésze teré tűnte ki XVIII é XIX sz.-ba Demfi-csalá töb tagj é levit
Tabaga é leszármazotta egés XX sz elejéi szerepelte irodalmilag mutatv nag
szellem hanyatlás nyelvbe é gondolatba egyaránt krónikáso közü fontosa Eleaza
Be Amra főpap ak 1149 írt Al-Tau-lidaho krónikáját melye után máso folytatta
egés 185 i hébe nyelve amel vilá teremtéséve kezdődik Legfontosab benn szerz
korának XII sz.-na műve folytat Jaco b Ismae korának XIV sz.-na ismertetése
Mási krónik Szamaritánu Jósu Könyv XIII sz.-bó arabul mel sokka kiseb értékű
min a előbbi Sz.-na töb grammatikaírójuk azonkívü naptárszerzői i vannak Rajtu
kívü ha jelentékenyeb teológu művé őrzi a európa é amerika könyvtárak Eze a
értéke kézirato többnyir Oxfordban British-Múzeumban Berlinbe é Amszterdamba
vannak Irodalom K Cowle é M Beligaohn Samaritan Jew Encycl 190 Petermann Reise
186 Nuth Sketct o Samarita Histor etc 187 Wreschner Samaritaniscn Traditione
188 Taglieht Di Kutháe al Beobachte de Gesetze 188 Kircheim Karm Somro 185
Reland Di Samaritani 170 Grátz Geschichit de Jude 4 kiad III Robinson Regearche
III Schürer Geschicht de Volke Israe 3 kiad II Stanley Sina an Palestine
Freudenthal Hellenistisch Studie I-II 187 Steinschnei-der Di arabisch Litteratu
de Jude Leitner Di samaritanisch Legende Mosi Heidenheim Di samaritaniscb
Liturgi 188 Cowley Th Samarita Liturg 190 Ha-nover Da Festgeset de Samaritane
190 Bloch Di samarit.-arab Pentateuch-Übersetzun 190
14697.h
CÍMSZ Szamaritánus
SZÓCIK ar felépíte nagysze tanítá n ismerté i s kanonizá szentiratoka s
Misn Gernará S orthodoxiáj törvény szigo megtartásáb Talm megdicsé Chull kiemel
fők tisztasá törvény megőrzésé Csup ennyib számít azonb ők zsidókna Általáb vé
késő olyann tekintett őke mi karaitáka kereszté egyházaty s szeret ők szemük
veti ho n hiszn angyalokb lél halhatatlanságába S dogmá Ist egységéb va hi me
liturgiájukb állandó visszhangzi Ehh képe mindenfé antropomorfizmu kivetn vall
fogalmaib semmifé személy istenh nin nálu tekintetb fed tisz zsi vallás Hiszn
pátriárkákb Mózesbe mi egyetl prófétáb Deute 3 1 szav ezerin Hiszi ho Sechi
Garizim-hegy jelen m ho Messi elj a megelő Tah a messiá ko előkészít azut j
utol ítéle Temeté szertartás nagyterjedel bűnbá imákk v egybekapcsolv Ez
némelyik tagadhatatla iszl hatás mutatj úja korb m teljes elhagyt azoka Irodalm
palesztin héber-arame dialekt nyelv v írv archaik betűkke Kiejtés galileaih hasonlat
gutturális hib kiejté tanúsít ez Irodalm Európáb akk le ismerete amik XV sz.-b
Piet del Val Damaszkuszb S Pentateuchján héb másolat elhoz 161 Azó szám kézirat
hozt Európá Ameriká tőlü említe szöveg többszö legjobb 179 Oxfordb adt b
lényegéb megegyez maszonétik szövegge részleteib íráshibáib különböz attó
Ugyane időb hozt Európá adt S Targumá amely valószínű Nathana főp írato l
Szamaritánus-ar nyelvn szám kézirat-emlé va í Ibn-al-Hassz Targum-fordítás
Ibrah i Jak Pentateuchh í kommentá ar nyelve Ghan i A al-Ser 175 Genesish
Exodusho Fontosa ezekn liturgiáju amely fől imakönyv tükrözt vissz Szerz IV.-XV
sz.- váltakozna Jelentékenye tudósa vallá író m Mark 10 körü tartj S legnagyo
tudósán nyel Szamaritánus-héb ann fi Nan Marka továb említe Fine főp XI sz.-ba
ann fi Abi Jose ha-Rabba Ez állapított m liturg végleg szövegé Abdall Salo
ha-Koh imaszer vo 14 körü Abdall Ábrah Kaba ped legjelentékenye szerző kö
tartozi Valamennyi vallás költész ter tűnt k XVII XI sz.-b Demfi-csal tö tag
levi Tabag leszármazott egé X s elejé szerepelt irodalmila mutat na szelle
hanyatlá nyelvb gondolatb egyarán krónikás köz fontos Eleaz B Amr főpa a 114 ír
Al-Tau-lidah krónikájá mely utá más folytatt egé 18 héb nyelv ame vil
teremtésév kezdődi Legfontosa ben szer korána XI sz.-n műv folyta Jac Isma
korána XI sz.-n ismertetés Más króni Szamaritán Jós Köny XII sz.-b arabu me
sokk kise érték mi előbb Sz.-n tö grammatikaíróju azonkív naptárszerző vanna
Rajt kív h jelentékenye teológ műv őrz európ amerik könyvtára Ez érték kézirat
többnyi Oxfordba British-Múzeumba Berlinb Amszterdamb vanna Irodalo Cowl
Beligaoh Samarita Je Encyc 19 Peterman Reis 18 Nut Sketc Samarit Histo et 18
Wreschne Samaritanisc Tradition 18 Taglieh D Kuthá a Beobacht d Gesetz 18
Kirchei Kar Somr 18 Relan D Samaritan 17 Grát Geschichi d Jud kia II Robinso
Regearch II Schüre Geschich d Volk Isra kia I Stanle Sin a Palestin Freudentha
Hellenistisc Studi I-I 18 Steinschnei-de D arabisc Litterat d Jud Leitne D
samaritanisc Legend Mos Heidenhei D samaritanisc Liturg 18 Cowle T Samarit
Litur 19 Ha-nove D Festgese d Samaritan 19 Bloc D samarit.-ara
Pentateuch-Übersetzu 19
14697.
CÍMS Szamaritánu
SZÓCI a felépít nagysz tanít ismert kanoniz szentiratok Mis Gernar
orthodoxiá törvén szig megtartásá Tal megdics Chul kieme fő tisztas törvén
megőrzés Csu ennyi számí azon ő zsidókn Általá v kés olyan tekintet ők m
karaiták kereszt egyházat szere ő szemü vet h hisz angyalok lé halhatatlanságáb
dogm Is egységé v h m liturgiájuk álland visszhangz Eh kép mindenf
antropomorfizm kivet val fogalmai semmif személ isten ni nál tekintet fe tis zs
vallá Hisz pátriárkák Mózesb m egyet prófétá Deut sza ezeri Hisz h Sech
Garizim-heg jele h Mess el megel Ta messi k előkészí azu uto ítél Temet
szertartá nagyterjede bűnb imák egybekapcsol E némelyi tagadhatatl isz hatá
mutat új kor telje elhagy azok Irodal paleszti héber-aram dialek nyel ír archai
betűkk Kiejté galileai hasonla gutturáli hi kiejt tanúsí e Irodal Európá ak l
ismeret ami X sz.- Pie de Va Damaszkusz Pentateuchjá hé másola elho 16 Az szá kézira
hoz Európ Amerik től említ szöve többsz legjob 17 Oxford ad lényegé megegye
maszonéti szövegg részletei íráshibái különbö att Ugyan idő hoz Európ ad Targum
amel valószín Nathan fő írat Szamaritánus-a nyelv szá kézirat-eml v Ibn-al-Hass
Targum-fordítá Ibra Ja Pentateuch komment a nyelv Gha al-Se 17 Genesis Exodush
Fontos ezek liturgiáj amel fő imaköny tükröz viss Szer IV.-X sz. váltakozn
Jelentékeny tudós vall ír Mar 1 kör tart legnagy tudósá nye Szamaritánus-hé an
f Na Mark tová említ Fin fő X sz.-b an f Ab Jos ha-Rabb E állapítot litur végle
szöveg Abdal Sal ha-Ko imasze v 1 kör Abdal Ábra Kab pe legjelentékeny szerz k
tartoz Valamenny vallá költés te tűn XVI X sz.- Demfi-csa t ta lev Taba
leszármazot eg elej szerepel irodalmil muta n szell hanyatl nyelv gondolat
egyará króniká kö fonto Elea Am főp 11 í Al-Tau-lida krónikáj mel ut má folytat
eg 1 hé nyel am vi teremtésé kezdőd Legfontos be sze korán X sz.- mű folyt Ja
Ism korán X sz.- ismerteté Má krón Szamaritá Jó Kön XI sz.- arab m sok kis érté
m előb Sz.- t grammatikaírój azonkí naptárszerz vann Raj kí jelentékeny teoló
mű őr euró ameri könyvtár E érté kézira többny Oxfordb British-Múzeumb Berlin
Amszterdam vann Irodal Cow Beligao Samarit J Ency 1 Peterma Rei 1 Nu Sket
Samari Hist e 1 Wreschn Samaritanis Traditio 1 Taglie Kuth Beobach Geset 1
Kirche Ka Som 1 Rela Samarita 1 Grá Geschich Ju ki I Robins Regearc I Schür
Geschic Vol Isr ki Stanl Si Palesti Freudenth Hellenistis Stud I- 1
Steinschnei-d arabis Littera Ju Leitn samaritanis Legen Mo Heidenhe samaritanis
Litur 1 Cowl Samari Litu 1 Ha-nov Festges Samarita 1 Blo samarit.-ar
Pentateuch-Übersetz 1
14697
CÍM Szamaritán
SZÓC felépí nagys taní ismer kanoni szentirato Mi Gerna orthodoxi törvé szi
megtartás Ta megdic Chu kiem f tiszta törvé megőrzé Cs enny szám azo zsidók
Által ké olya tekinte ő karaitá keresz egyháza szer szem ve his angyalo l
halhatatlanságá dog I egység liturgiáju állan visszhang E ké minden
antropomorfiz kive va fogalma semmi szemé iste n ná tekinte f ti z vall His
pátriárká Mózes egye prófét Deu sz ezer His Sec Garizim-he jel Mes e mege T
mess előkész az ut íté Teme szertart nagyterjed bűn imá egybekapcso némely
tagadhatat is hat muta ú ko telj elhag azo Iroda paleszt héber-ara diale nye í
archa betűk Kiejt galilea hasonl gutturál h kiej tanús Iroda Európ a ismere am
sz. Pi d V Damaszkus Pentateuchj h másol elh 1 A sz kézir ho Euró Ameri tő emlí
szöv többs legjo 1 Oxfor a lényeg megegy maszonét szöveg részlete íráshibá
különb at Ugya id ho Euró a Targu ame valószí Natha f íra Szamaritánus- nyel sz
kézirat-em Ibn-al-Has Targum-fordít Ibr J Pentateuc kommen nyel Gh al-S 1
Genesi Exodus Fonto eze liturgiá ame f imakön tükrö vis Sze IV.- sz váltakoz
Jelentéken tudó val í Ma kö tar legnag tudós ny Szamaritánus-h a N Mar tov emlí
Fi f sz.- a A Jo ha-Rab állapíto litu végl szöve Abda Sa ha-K imasz kö Abda Ábr
Ka p legjelentéken szer tarto Valamenn vall költé t tű XV sz. Demfi-cs t le Tab
leszármazo e ele szerepe irodalmi mut szel hanyat nyel gondola egyar krónik k
font Ele A fő 1 Al-Tau-lid króniká me u m folyta e h nye a v teremtés kezdő
Legfonto b sz korá sz. m foly J Is korá sz. ismertet M kró Szamarit J Kö X sz.
ara so ki ért elő Sz. grammatikaíró azonk naptárszer van Ra k jelentéken teol m
ő eur amer könyvtá ért kézir többn Oxford British-Múzeum Berli Amszterda van
Iroda Co Beliga Samari Enc Peterm Re N Ske Samar His Wresch Samaritani Traditi
Tagli Kut Beobac Gese Kirch K So Rel Samarit Gr Geschic J k Robin Regear Schü
Geschi Vo Is k Stan S Palest Freudent Hellenisti Stu I Steinschnei- arabi
Litter J Leit samaritani Lege M Heidenh samaritani Litu Cow Samar Lit Ha-no
Festge Samarit Bl samarit.-a Pentateuch-Überset
1469
CÍ Szamaritá
SZÓ felép nagy tan isme kanon szentirat M Gern orthodox törv sz megtartá T
megdi Ch kie tiszt törv megőrz C enn szá az zsidó Álta k oly tekint karait
keres egyház sze sze v hi angyal halhatatlanság do egysé liturgiáj álla
visszhan k minde antropomorfi kiv v fogalm semm szem ist n tekint t val Hi
pátriárk Móze egy prófé De s eze Hi Se Garizim-h je Me meg mes előkés a u ít
Tem szertar nagyterje bű im egybekapcs némel tagadhata i ha mut k tel elha az
Irod palesz héber-ar dial ny arch betű Kiej galile hason gutturá kie tanú Irod
Euró ismer a sz P Damaszku Pentateuch máso el s kézi h Eur Amer t eml szö több
legj Oxfo lénye megeg maszoné szöve részlet íráshib külön a Ugy i h Eur Targ am
valósz Nath ír Szamaritánus nye s kézirat-e Ibn-al-Ha Targum-fordí Ib Pentateu
komme nye G al- Genes Exodu Font ez liturgi am imakö tükr vi Sz IV. s váltako
Jelentéke tud va M k ta legna tudó n Szamaritánus- Ma to eml F sz. J ha-Ra
állapít lit vég szöv Abd S ha- imas k Abd Áb K legjelentéke sze tart Valamen
val költ t X sz Demfi-c l Ta leszármaz el szerep irodalm mu sze hanya nye
gondol egya króni fon El f Al-Tau-li krónik m folyt ny teremté kezd Legfont s
kor sz fol I kor sz ismerte kr Szamari K sz ar s k ér el Sz grammatikaír azon
naptársze va R jelentéke teo eu ame könyvt ér kézi több Oxfor British-Múzeu
Berl Amszterd va Irod C Belig Samar En Peter R Sk Sama Hi Wresc Samaritan Tradit
Tagl Ku Beoba Ges Kirc S Re Samari G Geschi Robi Regea Sch Gesch V I Sta Pales
Freuden Hellenist St Steinschnei arab Litte Lei samaritan Leg Heiden samaritan
Lit Co Sama Li Ha-n Festg Samari B samarit.- Pentateuch-Überse